adozona.hu
T/8370. számú törvényjavaslat indokolással - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról
T/8370. számú törvényjavaslat indokolással - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2012. évi CXXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C. §-a a következő új (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, illetve tagja, amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül, vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített t...
T/8370. számú törvényjavaslat indokolással - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról
1. §
(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C. §-a a következő új (13) bekezdéssel egészül ki:"(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, illetve tagja, amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül, vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adóhatóság Art. 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adóhatósághoz. A kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti."
(2) Az Art. 192. §-a a következő új (15) bekezdéssel egészül ki:
"(15) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 24/C. § (13) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
2. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Kgttv.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény eltiltás jogkövetkezményét az állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel vagy ilyen szervezet közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló szervezettel szemben."
(2) Hatályát veszti a Kgttv. 7. § (2) bekezdése.
(3) A Kgttv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
" (3) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi ..... törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
3. §
E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.Indokolás
Általános indokolás
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 24/C. §-a jelenleg hatályos rendelkezése korlátozza a Magyar Állam és az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknek a Magyar Állam nevében részesedés megszerzésére irányuló ügyeleteit.A jelzett, az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt rendelkezések megalkotásának célja, a csalárd szándékú cégalapítások megakadályozása volt. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok esetében az említett szándék fel sem merülhet, ezért indokolt a mentesítés megteremtése.
A fentiekkel hasonló korlátozó rendelkezést jelent a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 5. § (10) és 23. § (3) bekezdéseinek rendelkezése, így annak alkalmazása alóli kivétel megteremtésére is javaslatot tesz a törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságokról szóló 2009. évi CXXII. törvény megfelelő módosításával.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek (pl.: MNV Zrt., GYEMSZI) az adózás rendjéről szóló törvény 24/C.-24/D. §-ainak hatálya alá tartoznak.Eszerint az állami adóhatóság az adózók adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának valamely akadálya. Akadályt jelenthet többek között az, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag) olyan, más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt.
Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy a törvényben meghatározott feltételek valamelyike fennáll, az adószám megállapítását megtagadja.
A jelenleg hatályos szabályok alapján - jogszabályban biztosított mentesítés hiányában - az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) nem tudja az alábbi - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben meghatározott - feladatait ellátni:
- nem szerezhet gazdasági társaságban sem alapítással, sem adásvétellel, sem tőkeemeléssel, sem egyéb tulajdon átruházási jogügylettel 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati jogot,
- nem veheti közvetlen kezelésbe jelenleg vagyonkezelésben levő gazdasági társaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati jogot megtestesítő részesedését figyelemmel arra, hogy az ilyen jogügylet is tagváltozást eredményez az érintett társaságnál.
A javaslat elfogadása esetén lehetővé válik ezen feladatok végrehajtása.
A 2. §-hoz
Hasonló jellegű problémákat generál a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 5. § (10) bekezdése és 23. § (3) bekezdése.E szerint a gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.
Továbbá a gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása alapján a jövőben a cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek a Gt. 5. § (10) bekezdése és 23. § (3) bekezdése szerinti eltiltás jogkövetkezményét a Magyar Állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetekkel, vagy ilyen szervezetek közvetlen, vagy közvetett többségi befolyása alatt álló szervezetekkel szemben.
A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.