T/ 8099. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

adozona.hu

T/ 8099. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Pénz- és hitelintézeti jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2012.07.26
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/ 8099. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

2012. évi CLI. törvény

1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
"a) Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,"
2. § A Hpt. 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
"d) az (5) bekezdés, 6/A. § (2)-(4) bekezdés, 6/B. §, 13. § (1)-(2) bekezdés, 13/B. §, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. § (5)-(9) bekezdés, 87/K-L. §, 87/P. §, 132. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. §, 218. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;"
3. § A Hpt. 17. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]
"a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,"
4. § (1) A Hpt. 51. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
"b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,"
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(2) A Hpt. 51. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
"o) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával"
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
5. § A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő t)-u) pontokkal egészül ki: [Nem jelenti a banktitok sérelmét:]
"t) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás."
6. § A Hpt. IX. fejezete a következő 69/F. §-sal egészül ki:
"69/F. § Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazási politikára vonatkozó joga szerinti szabályokat alkalmazza."
7. § A Hpt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek, pénzügyi vállalkozás ügyvezetését legalább egy ügyvezetőnek munkaviszony keretében kell ellátnia."
8. § (1) A Hpt. 139/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet."
(2) A Hpt. 139/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szorzószám]
"c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,"
(3) A Hpt. 139/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke a 87/D. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő éves díj mértéke a 87/M. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke."
(4) A Hpt. 139/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke."
9. § A Hpt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"143. § A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi fióktelepe és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy - jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - az MNB-nek és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít."
10. § A Hpt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"166. § Ha a Felügyelet a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a 176/B. § (5) bekezdése és a 181. § (2) bekezdése szerinti intézkedését a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való értesítés kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben tagsággal rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét, ideértve a 9. § (4) bekezdésével kijelölt rendszer vonatkozásában az MNB-t is - és a Tvt. szerinti kijelölt rendszer esetén a kijelölő hatóságot."
11. § A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt szerveknek -törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása."
12. § A Hpt. 210. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
"(15) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi intézmény a fogyasztónak, valamint a szerződésben kezesként résztvevő személynek, továbbá - ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja - a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
(16) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását a pénzügyi intézmény a fogyasztónak és a kezesnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi intézményt terheli."
13. § A Hpt. 234/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) § Ha a fogyasztó nem él a (2)-(5) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a szerződés módosítására a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni."
14. § A Hpt. a következő 234/L. §-sal egészül ki:
"234/L. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 10. §-ával megállapított 210. § (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően kezdeményezett felmondásokra kell alkalmazni."
15. § A Hpt. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
16. § Hatályát veszti a Hpt. 210/A. § (7) bekezdése és 235. § (2) bekezdés n) pontja.

2. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

17. § (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - az állam mint jogosult nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed."
(2) Az Ltp. 24. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakástakarékpénztár az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 163. § (2) bekezdésében meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.
(6b) A követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítés (részletfizetés, illetve a követelés részben vagy egészben történő elengedése) iránti kérelmek ügyében a kincstár kérelmező lakóhelye szerinti illetékes területi igazgatósága jár el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat."
(3) Hatályát veszti az Ltp. 18. § (1) bekezdés h) pontjában az "a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint" szövegrész.

3. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

18. § (1) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A fióktelep jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető."
(2) Az Fkt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló tevékenységet is folytathat, ebben az esetben nem kell alkalmazni a 10. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat."

4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

19. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 92. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
"92. minősített befektető: a Bszt. 48-51. §-a szerint szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek tekintett befektető;"
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
"94. nyilvános ajánlattétel, nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,"
(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 114. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:]
"a) piacműködtető által működtetett illetve irányított multilaterális rendszer,"
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 141. ponttal egészül ki:
"141. kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát."
20. § A Tpt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani."
21. § A Tpt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét, vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek."
22. § (1) A Tpt. 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű forgalomba hozatal), ha]
"e) az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az annak megfelelő összeget;"
(2) A Tpt. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az is, ha]
"c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel;"
23. § (1) A Tpt. 22. § (1) bekezdés c)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor]
"c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott feltételek;
d) a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e) az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha
ea) a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy
eb) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja szabályozott piacra, Bszt-ben meghatározott elismert tőzsdére már be van vezetve és az értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire vonatkozó információk rendelkezésre állnak."
(2) A Tpt. 22. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha]
"d) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott feltételek;"
24. § (1) A Tpt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén, olyan formában és tartalommal kell ismertetni az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait, hogy az a befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát elősegítse. Az összefoglalót az értékpapírok jellemzőinek összehasonlíthatóságát biztosító, az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt is tartalmazó formátumban kell elkészíteni. Az összefoglalóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy
a) az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;
b) a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;
c) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és
d) az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve azt, hogy az összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, nincs összhangban a tájékoztató más elemeivel, vagy nem tartalmazza az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt."
(2) A Tpt. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: "(1a) A kiemelt információ tartalmazza:
a) a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat,
b) az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,
c) a nyilvános ajánlattétel általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,
d) a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részleteit,
e) a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának ismertetését."
(3) A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) sem az alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről a Felügyeletet és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi."
25. § A Tpt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha
a) az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz, vagy
b) az összefoglaló nem tartalmazza a 27. § (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt."
26. § (1) A Tpt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig érvényes. Az értékpapírt - a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével - legkésőbb a tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy szabályozott piacra bevezetni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult."
(2) A Tpt. 31 . § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A regisztrációs okmány a Felügyelet által történő jóváhagyást követő tizenkét hónapig érvényes.
(4) Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését, kivéve, ha a tájékoztató kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor került. A külön eljárás keretében engedélyezett értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együtt érvényes tájékoztatónak minősül."
27. § A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacra történő bevezetés előtt kiegészítették, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött, jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállás jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapír-vétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le."
28. § A Tpt. 34. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban
a) közzé kell tenni a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó, valamint a Felügyelet honlapján, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást,
b) valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre kell bocsátani, és
c) a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés l)-s) pontjaiban meghatározott - a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokat.
(4) A (3) bekezdésen kívüli esetekben a közzététel helye:
a) legalább egy országos terjesztésű napilap,
b) a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja,
c) annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek vagy
d) a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése céljából."
29. § A Tpt. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a kérelmező egyidejű értesítése mellett."
30. § A Tpt. 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha:]
"b) az 1000 euróval, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeggel megegyező vagy ennél nagyobb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának a létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van, vagy Magyarország területén lévő szabályozott piacra értékpapírját bevezették, és Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak,"
31. § A Tpt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet biztosítja."
32. § A Tpt. 65/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését - tekintet nélkül annak mértékére - az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. § (2) bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni."
33. § A Tpt. 72. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Saját tőkeként]
"a) a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban, vagy"
34. § A Tpt. 214. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet."
35. § A Tpt. 225. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban véleményt kér a Felügyelettől és az MNB-től."
36. § A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés l)-m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés egyidejűleg a következő n)-o) pontokkal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]
"l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára;
m) az MNB számára;
n) az Országos Betétbiztosítási Alap számára és
o) a Befektető-védelmi Alap számára"
[nyújthat.]
37. § A Tpt. a következő 409. §-sal egészül ki:
"409. § A 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, a 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában, a 26. § (5) bekezdésében, a 45. § (2) bekezdés b) pontjában és az 54. § (3) bekezdésében előírt rendelkezéseknek való megfelelést 2013. január 1-től kell biztosítani."
38. § A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
39. § (1) A Tpt. 14. § (1) bekezdés b) pontjában a "száznál" szövegrész helyébe a "százötvennél" szöveg lép.
(2) A Tpt. 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, 26. § (5) bekezdésében, 43. § (7) bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében és az 58. § (5) bekezdésében az "ötvenezer" szövegrész helyébe a "százezer" szöveg lép.
(3) A Tpt. 15. § nyitó szövegrészében az "és" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg lép.
(4) A Tpt. 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "két és fél millió" szövegrész helyébe az "ötmillió" szöveg lép.
(5) A Tpt. 45. § (2) bekezdés b) pontjában az "az ötvenmillió" szövegrész helyébe az "a hetvenötmillió" szöveg lép.
40. § (1) Hatályát veszti a Tpt. 19. §-a; 34. §; (5) bekezdése; 56. § (5) bekezdése; 391. § (1) bekezdés u) és v) pontjai; 394. § (1) bekezdés l) pontja, 451. § (2) bekezdés d) pontja.
(2) Hatályát veszti a Tpt. 201/D. § (1) bekezdésében "a 378. § i) pontjában foglalt feladatának ellátása érdekében" szövegrész.

5. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

41. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a fizetést korlátozó eljárás hatálya alatt álló résztvevő által benyújtott transzfer megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás a rendszer résztvevője elleni fizetést korlátozó eljárás megindításától függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan."
42. § (1) A Tvt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról - ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem előterjesztéséről - haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot. Az intézkedésre jogosult hatóság értesítésének kifejezetten tartalmaznia kell az arra vonatkozó utalást, hogy az értesítés alapjául szolgáló eljárás átmeneti vagy végleges fizetést korlátozó eljárásnak minősül."
(2) A Tvt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E törvény alkalmazásában a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontja:
a) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat, ennek hiányában
b) az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek hiányában
c) a jogerős határozat
bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság általi közlésének időpontjával egyezik meg."
(3) A Tvt. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság, illetve a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában a lehető legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek személyes átadás, az intézkedésre jogosult vagy a kijelölő hatóság kézbesítője útján, vagy postai úton kell eleget tenni."
(4) A Tvt. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A (7) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum formájában történő értesítést olyan üzenettovábbító rendszer útján kell megküldeni, amelynek sértetlensége biztosított, és amely
a) biztosítja az értesítés küldőjének beazonosíthatóságát,
b) megakadályozza az értesítést tartalmazó üzenet illetéktelen személyek általi megismerését, valamint
c) biztosítja, hogy az értesítés küldője az üzenet kézbesítésének megtörténtéről megbizonyosodhat."

6. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

43. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"96/A. § (1) A biztosító magatartása nem sérti - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott - a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag
a) a tartalékképzés,
b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,
c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,
e) az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat elbírálási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a) az olyan - nemi hovatartozáshoz is kapcsolható - közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,
b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott
ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,
c) az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek."
44. § A Bit. 157. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása."
45. § A Bit. "Átmeneti és vegyes rendelkezések" alcíme a következő 231/B. §-sal egészül ki:
"231/B. § (1) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi.....törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezések a 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által egyedileg fizetendő biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott módosításhoz szükséges utolsó nyilatkozat megtételére 2012. december 21 -ét követően kerül sor.
(2) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi .... törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21 -ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések módosításának alábbi eseteiben:
a) a biztosítás kockázati terjedelmének megváltoztatása, így különösen a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának újabb biztosítottra, vagy újabb biztosított vagyontárgyra való kiterjesztése, a szerződés új biztosítási kockázattal való bővítése, vagy a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának egyes biztosítottak, biztosított vagyontárgyak, biztosítási kockázatok vonatkozásában való megszüntetése, illetve az ügyfél által kötelezően bejelentendő, bejelentett vagy közlendő, közölt változásból eredő módosítások eseteiben, ha a szerződés ilyen módosítással nem érintett része változatlan marad,
b) az életbiztosítási szerződés nemi hovatartozástól független befektetési díjrészének és szolgáltatási tartalmának módosítása az életbiztosítási szerződés kockázati biztosítási díjának és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak a módosítása nélkül, így különösen a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések befektetési díjrészének vagy szolgáltatásának módosítása,
c) a szerződés biztosítási díjának és szolgáltatásának a szerződésben előre lefektetett módon történő, a nemi hovatartozástól független tényezőkön alapuló módosítása.
(3) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ..... törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében."
46. § (1) Hatályát veszti a Bit. 72. § (4) és (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Bit. 235. § h) pontja.

7. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

47. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30/A. § (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében - ide nem értve a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításokat - a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés az e szolgáltatásokat szabályozó törvény eltérő rendelkezése hiányában sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a szolgáltatatást nyújtó eljárása az egyének által egyedileg fizetendő díj nagyságában vagy az őket megillető szolgáltatásban a nemi hovatartozáson alapuló közvetlen vagy közvetett különbségtételt eredményez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetében a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségek nem eredményezhetnek különbséget az egyének által fizetendő díjakban és az őket megillető szolgáltatásokban."
48. §; Az Ebktv. VI. Fejezete a következő 64/C. §-sal egészül ki:
"64/C. § Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi .....törvénnyel megállapított - 30/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 231/B. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandók."

8. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

49. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
"5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;"
(2) A Gfbt. 3. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
"21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;"
50. § (1) A Gfbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót."
(2) A Gfbt. 5. § (3) bekezdésében a "szerződést megkötni" szövegrész helyébe a "szerződést -az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján - megkötni" szöveg lép.
51. § A Gfbt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő - az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá - amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele - a kártörténeti rendszer azonosító számot."
52. § A Gfbt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen."
53. § A Gfbt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó."
54. § A Gfbt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak."
55. § A Gfbt. 21. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és - amennyiben még nem fizette meg - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni."
56. § A Gfbt. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított - tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Felügyelet elnöke által meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó."
57. § A Gfbt. 23-24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett - a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó - díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett - a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével - a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi."
58. § A Gfbt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra."
59. § A Gfbt. 47. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:]
"b) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a biztosítással nem rendelkező vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése és a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége visszakövetelése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;"
60. § A Gfbt. 49. §-ában a "megszűnésétől" szövegrész helyébe az "- a 21. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - megszűnésétől" szöveg lép.
61. § A Gfbt. 51. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény alább felsorolt adatait:]
"a) a szerződő üzemben tartó, és a 36. § (8) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartó
aa) nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét,
ab) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, továbbá
ac) 52. § (6) bekezdése szerint képzett kártörténeti rendszer azonosító számát;"
62. § A Gfbt. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv általi sikeres azonosítását követően a kapcsolati kód alapján, a kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító számot képez, amelyet a biztosító írásban közöl az üzemben tartóval. A kártörténeti rendszer azonosító számot a biztosító a 8. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 21. § (5) bekezdése szerinti értesítéseken szerepelteti."
63. § A Gfbt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 62. §-sal egészül ki:
"62. § Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi . . törvénnyel megállapított - 5. § (1) bekezdését a 2013. január 1-jét követően tett ajánlatokra vagy megkötött szerződésekre kell alkalmazni."
64. § A Gfbt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:
"62/A. § (1) A biztosító a 2012. október 30-áig meghirdetendő díjtarifáját a 23. § (3) bekezdésétől eltérően 2013. január 1-től alkalmazandó tarifájaként hirdeti meg.
(2) A biztosító a 2012. október 30. és 2012. december 31. közötti időszakban a 2013. március 1-jét követően kezdődő biztosítási időszakra szóló ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időponttól kezdődő biztosítási időszakra szóló szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót."
65. § A Gfbt. 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy az egyedi szerződésekre vonatkozó díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."
66. § Hatályát veszti a Gfbt. 3. § 7. pontjában a "valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának" szövegrész.

9. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

67. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. § és 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni
a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett, és
b) a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett
befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására." (2) A Bszt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések és a 25. § (1) bekezdése kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására."
68. § A Bszt. 24. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe]
"m) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál,"
[tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.]
69. § A Bszt. 120. §-a a következő q)-r) pontokkal egészül ki: [Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
"q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás."
70. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
"f) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról."
71. § (1) A Bszt. 110. § (6) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg lép.
(2) A Bszt. 183. § (1) bekezdés c) pontjában a "2006/48/EK" szövegrész helyébe a
"2006/49/EK" szöveg lép.

10. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

72. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A számlatulajdonos fizetési számlája terhére benyújtott hatósági átutalás és átutalási végzés teljesítéséhez szükséges fedezetet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízásban szereplő név és egyedi azonosító fizető féllel történő egyezőségének megállapítása után azonnal elkülöníti."
73. § A Pft. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást a kedvezményezett azonnali visszaküldést kérő rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban harmincöt napig - a pénzforgalmi szolgáltató sorba állítja."

11. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosításása

74. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 1. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet tevékenységének célja]
"f) a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli - a Pénzügyi Békéltető Testület útján történő - rendezése."
75. § A Psztv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. március 14.) (a továbbiakban: a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."
76. § A Psztv. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata]
"h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,"
77. § (1) A Psztv. 10. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
"e) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,"
(2) A Psztv. 10. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
"m) a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek tájékoztatását az egyes betéti-, hitel-, biztosítási és lízingtermékek összehasonlításáról,"
(3) A Psztv. 10. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
"u) a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,"
78. § A Psztv. "Nyilvánosságra hozatali kötelezettség" alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:
"10/A. § (1) A Felügyelet az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére irányuló hatósági eljárásban hozott döntése alapján - ha arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt szükség van - honlapján közzéteszi
a) a határozat számát és tárgyát,
b) a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét, a jogsértő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, és
c) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó hatósági eljárásban hozott döntése alapján az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat teheti közzé honlapján.
(3) A Felügyelet a hatósági eljárásban hozott döntése alapján a honlapján közzétett személyes adatokat a közzétételtől számított hat hónap elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított hat hónap elteltével honlapjáról eltávolíthatja.
(4) A (2) bekezdés szerinti közzététel során a Felügyelet a tisztség betöltését engedélyező határozat esetén a tisztségviselő családi és utónevét is közzéteheti honlapján."
79. § A Psztv. 31. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére és civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására fordítható.
(4) A Felügyelet bevételei - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - kizárólag saját működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (3) bekezdésében meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.
(5) A Felügyelet bevételeiből évente - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tárgyévi bevétel 20%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag a Felügyelet működésének fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.
(6) A Felügyelet elnöke a Felügyelet által foglalkoztatottak részére hitelintézet útján nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön alapján fennálló követelésről - legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésével megállapított adómentes összeghatárig -lemondhat."
80. § A Psztv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § (1) A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek felett, amelynek részeként engedélyezési eljárást, ellenőrzési eljárást, fogyasztóvédelmi ellenőrzést és piacfelügyeleti eljárást folytathat le.
(2) A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.
(3) A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. § -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.
(4) A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles a Felügyelet feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában elkészíteni és a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
(5) A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja."
81. § A Psztv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság a Felügyelet döntését - a 60. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott kivétellel - megváltoztathatja."
82. § A Psztv. a 47. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Elektronikus kapcsolattartás
47/A. § (1) Az 1 . melléklet szerinti eljárásokban a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó nem természetes személy és szervezet (a továbbiakban együtt: elektronikus kapcsolattartásra kötelezett) és a Felügyelet közötti kapcsolattartás a Felügyelet által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton történik.
(2) A Felügyelet az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.
(3) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról a Felügyelet automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.
(4) A Felügyelet az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). A Felügyelet a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.
(5) Ha a Felügyelet kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. A Felügyelet honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be."
83. § A Psztv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel."
84. § A Psztv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53. § (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából hivatalból ellenőrzési eljárást folytat le (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).
(2) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)-(12) bekezdését, 70. § (1)-(3) bekezdését, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni."
85. § A Psztv. 54. § (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ellenőrzési eljárás során a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél és szervezetnél
a) átfogó vizsgálatot,
b) célvizsgálatot és
c) több személynél és szervezetnél témavizsgálatot végez.
(2) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizi.
(3) A Felügyelet
a) banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál, valamint pénzügyi csoportnál legalább háromévenként,
b) szövetkezeti hitelintézetnél, összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél legalább ötévenként
átfogó vizsgálatot folytat le.
(4) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport), az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).
(5) Az átfogó vizsgálat részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart. A Felügyelet a csoportvizsgálat keretében valamennyi csoporttagnál tarthat helyszíni ellenőrzést. A Felügyelet az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait az 57. § (3) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.
(6) A Felügyelet az átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi."
86. § A Psztv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"57. § (1) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját a Felügyelet az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló ellenőrzési eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni."
87. § A Psztv. a következő 57/A-57/C. §-sal egészül ki:
"57/A. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, a Felügyelet a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,
c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,
d) a Felügyeletnek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és
e) a megállapítások értékelését.
(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a Felügyeletnek a pénzügyi csoport egészére és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.
(4) Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet ennél rövidebb határidőt is előírhat.
57/B. § (1) A Felügyelet az 57/A. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A Felügyelet a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.
(2) Az 57. § szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló eljárást - és az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.
57/C. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a Felügyelet tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, a Felügyelet a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét az 57/B. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére az 57/A. § (4) bekezdését kell alkalmazni, a Felügyelet döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani."
88. § A Psztv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Felügyelet eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg."
89. § A Psztv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Felügyelet eljárást indít (a továbbiakban: piacfelügyeleti eljárás)
a) felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység észlelése esetén,
b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,
c) bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
e) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából."
90. § A Psztv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére és a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 1214. cikkében meghatározott fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,
a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos,
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,
c) az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges
családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére."
91. § A Psztv. a következő 76/A. §-sal egészül ki: "76/A. § (1) Ha
a) az ügyfél EGT-tagállamon kívüli lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik,
b) az ügyfél képviselőt vagy kézbesítési megbízottat nem nevezett meg, és
c) elektronikus kapcsolattartásnak sincs helye,
a Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését postai szolgáltató útján is közölheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közlési mód alkalmazása esetén a döntést a Felügyelet hirdetményi úton is közli. A hirdetményt ebben az esetben a Felügyelet és Budapest Főváros Önkormányzata hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a központi rendszeren és a Felügyelet elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni."
92. § (1) A Psztv. 77. § (3)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(3) A Felügyelet
a) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,
b) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást megsértő személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja fel, és
c) az a)-b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(4) A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása, vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja."
(5) Piacfelügyeleti eljárás során
a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig,
d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség valamint a 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(6) A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyamkülönbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.
(7) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 75-76. §-t is alkalmazni kell.
(8) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.
(9) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 61-62. §-okban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)-(6) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.
(10) Ha a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, vagy a felügyelet által hozott határozatban, vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 61. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja. "
(2) A Psztv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (4) bekezdését és 70. §-át, valamint az e törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait az 54. § (1) és (3)-(8) bekezdése, az 55. §, az 57-57/C. § és a 62. § kivételével alkalmazni kell."
93. § A Psztv. 117. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]
"a) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentésre"
[vonatkozó részletes szabályokat.]
94. § A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]
"e) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében a Felügyelet hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében
ea) az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,
eb) egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,
ec) nyilvántartásba vételre,
ed) tevékenységi engedély megadására,
ee) határon átnyúló tevékenység bejelentésére,
ef) fióktelep létesítésére,
eg) a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,
eh) a minősített befolyás engedélyezésére,
ei) a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy nyilvántartásba vételre
irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,
f) az elektronikus kapcsolattartás során törvény alapján alkalmazandó formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására,
g) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó nem természetes személy, szervezet és a Felügyelet között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá a Felügyelet által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára"
[vonatkozó részletes szabályokat.]
95. § A Psztv. 120. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
"n) az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról."
96. § A Psztv. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
97. § A Psztv.
1. 9. §-ában, 46. § (2) bekezdésében, 56. §-ában, 61. § (6) bekezdésében és 62. § (1) bekezdés a) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek" szöveg,
2. 10. § (1) bekezdés f) pontjában, 11. § (4) bekezdés a) pont ae) alpontjában, 43. § (2) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (6) bekezdésében és 62. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó" szöveg,
3. 10. § (1) bekezdés h) pontjában és 61. § (4) bekezdés c) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre" szöveg
4. 10. § (3) bekezdésében a "pontjai" szövegrész helyébe a "pontja" szöveg,
5. 11. § (3) bekezdés h)-j) pontjában, 41. §-ában és 121. § (1) és (2) bekezdésében a "§-ának" szövegrész helyébe a "§" szöveg,
6. 11. § (3) bekezdés m) pontjában a "§-ának" szövegrészek helyébe a "§" szöveg,
7. 41. §-ában a "§-a" szövegrész helyébe a "§" szöveg, a "bekezdésének" szövegrész helyébe a "bekezdés" szöveg,
8. 46. § (2) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe az "a Felügyelet elnökének rendelete" szöveg,
9. 48. § (1) és (4) bekezdésében és (5) bekezdés a) pontjában a "pontjaiban felsorolt" szövegrész helyébe a "pontjában meghatározott" szöveg,
10. 48. § (2) bekezdésében a "4. §-ban felsorolt szervezetek és személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek" szöveg,
11. 48. § (4) bekezdésében az "illetőleg könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú, illetőleg posztgraduális képesítéssel rendelkezik" szövegrész helyébe a "könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú képesítéssel (ideértve a posztgraduális képesítést is) rendelkezik" szöveg,
12. 55. § (2) bekezdésében a "4. §-ban felsorolt" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó" szöveg,
13. 55. § (2) bekezdésében és 61. § (4) bekezdés i) pontjában az " illetőleg" szövegrész helyébe az "és" szöveg,
14. 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 75. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet" szöveg,
15. 61. § (1) bekezdésében és (4) bekezdés a) és i) pontjában, 77. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdés b) pontjában az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
16. 62. § (1) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott személlyel és szervezettel" szöveg,
17. 62. § (2) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezet és személy" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet" szöveg,
18. 62. § (3) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe a "törvény" szöveg, a "meghatározott szervezetek" szövegrész helyébe a "meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek" szöveg,
19. 64. § (1) bekezdés a) pontjában, 84. § (1) és (3) bekezdésében, 85. § (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 89. § (3) és (4) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 94. § a) és b) pontjában, 97. § (4) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében, 101. § (1) bekezdésében, 103. §-ában, 106. § a) pont aa) és ab) alpontjában, 107. § (1) bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet" szöveg,
20. 64. § (1) bekezdés a) pontjában a "felsorolt" szövegrész helyébe a "meghatározott" szöveg,
21. 64. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott" szövegrészek helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó" szöveg,
22. 64. § (3) bekezdés b) pontjában a "jogszabályokban" szövegrész helyébe a "törvényekben" szöveg,
23. 65. § (1) bekezdésében a "felsorolt" szövegrész helyébe a "meghatározott" szöveg,
24. 69. § (2) bekezdésében és 83. § (1) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetnél vagy személynél" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél" szöveg,
25. 71. § (1) bekezdésében a "felsoroltak" szövegrész helyébe a "foglaltak" szöveg,
26. 74. § (3) bekezdésében a "pontjaiban" szövegrész helyébe a "pontjában" szöveg,
27. 75. § (5) bekezdés b) pontjában és 93. § (1) bekezdésében az " illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
28. 86. §-ában a "§-a" szövegrészek helyébe a "§" szöveg,
29. 89. § (2) bekezdésében és 116. § (3) és (6) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetet vagy személyt" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott személyt vagy szervezetet" szöveg,
30. 102. §-ában a "4. §-ban meghatározott szervezetnek vagy személynek a" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet" szöveg,
31. 105. §-ában a "4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek" szöveg,
32. 116. § (8) bekezdésében a "felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket" szövegrész helyébe a "meghatározott irányelveket" szöveg,
33. 121. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában a "cikke" szövegrész helyébe a "cikk" szöveg
lép.
98. § A Psztv.
1. 2. § (3) bekezdésében, 7. § c) és d) pontjában és a 31. § (2) bekezdés b) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek" szöveg,
2. 2. § (5) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket" szöveg,
3. 3. § (2) bekezdésében a "4. § -ban meghatározott szervezetek vagy személyek" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek" szöveg,
4. 7. § f) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetektől és személyektől" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől" szöveg,
5. 21. § c) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre" szöveg,
6. 27. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésében, 28. § (1)-(3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 31. § (2) bekezdés c) pontjában és 114. § (3) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó" szöveg,
7. 27. § (2) bekezdésében a "110. §-a (2) bekezdésének c) pontjában" szövegrész helyébe a "110. § (2) bekezdés c) pontjában" szöveg, a "223. §-a (2) bekezdésének c) pontja" szövegrész helyébe a "223. § (2) bekezdés c) pontja" szöveg,
8. 27. § (3) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
9. 28. § (2) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
10. 78. § (1) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet" szöveg,
11. 81. § (2) bekezdésében az "amennyiben" szövegrész helyébe a "ha" szöveg,
12. 117. § (4) bekezdés a) pontjában a "4. §-ban meghatározott szervezet és személy" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet" szöveg,
13. 117. § (2) bekezdésében a "4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre" szövegrész helyébe a "4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre" szöveg
lép.

12. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény módosítása

99. § (1) A befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 3. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:]
"23. érintett személy:
a) a befektetési alapkezelő ügyvezetője, tulajdonosa,
b) a befektetési alapkezelő olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét a befektetési alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a befektetési alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy
c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, befektetési alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában;"
(2) Batv. 3. § 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"69. vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg."
100. § A Batv. 4. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(4) A befektetési alapkezelő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. A befektetési alapkezelő a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére önállóan, a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat."
101. § (1) Batv. 8. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]
"a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, biztosítónál, nyugdíjpénztárnál"
[szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.]
(2) Batv. 8. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]
"c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél, valamint"
[szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.]
102. § A Batv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet
a) a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelőnek,
b) a befektetési alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, valamint
c) a befektetési alapkezelő ügyfelének
a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye."
103. § A Batv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap letétkezelésével a 3. § 46. pont a) alpontja szerinti, a 3. § 1. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel rendelkező 3. § 46. pont b) alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges."
104. § A Batv. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ingatlanalap esetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon felül az alap nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az ingatlanértékelő megbízását, illetve annak módosítását a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban a Felügyelet jóváhagyja."
105. § A Batv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tájékoztatást a 73. § (1) bekezdésében említett térítésmentes visszavásárlási, visszaváltási vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt legalább 30 nappal megelőzően meg kell adni."
106. § A Batv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetője kérheti kollektív befektetési értékpapírjainak - az ÁÉKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken kívüli - térítésmentes visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési politikát folytató, és ugyanazon befektetési alapkezelő, vagy a befektetési alapkezelővel közös vezetés vagy ellenőrzés által, vagy befolyásoló részesedésen keresztül kapcsolatban álló bármely más társaság által kezelt ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaira való átváltását. Ez a jog a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőit a 68. és 69. §-ban foglaltak szerinti a tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól a 75. § szerinti átváltási arány kiszámításának időpontja előtti 5. munkanapig illeti meg."
107. § A Batv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A forgalmazó köteles - a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével - tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt a befektetési jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról, valamint - amennyiben ezt a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat lehetővé teszi és a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott -, a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel."
108. § A Batv. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 85. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására is."
109. § A Batv. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"91. § A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111 -116. §-ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé mint a sajátjáért felel."
110. § A Batv. 95. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.
(3) A befektetési alap nettó eszközértékét - a 93. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset kivételével - a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni."
111. § A Batv. 103. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti."
112. § A Batv. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"113. § Amennyiben a befektetési alapkezelő több befektetési alapot kezel, a befektetők tájékoztatására szolgáló, e fejezet szerinti dokumentumok, továbbá az alapok kezelési szabályzatai egységes szerkezetben is elkészíthetők."
113. § A Batv. 116. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik,]
"b) ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó eszközérték adatok kivételével."
114. § A Batv. 131. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Engedélyezésre irányuló kérelem, illetve megszűnéssel kapcsolatos hatósági eljárás esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja."
115. § A Batv. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"147. § (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával - az éves jelentés könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 145. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása alapján - az éves jelentés jóváhagyása előtt - a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó jelentést helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3) Ha az éves jelentés jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves jelentés lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni."
116. § A Batv. 136. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:]
"l) az általa kezelt befektetési alap 132. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 2 munkanapon belül, amennyiben az előzetes engedélyhez nem kötött."
117. § A Batv. 5. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

13. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény módosítása

118. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 3. § az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény hatálybalépését követő napon lép hatályba."
119. § Hatályát veszti a Mód. tv. 5. § (3) bekezdése.

15. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása

120. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A referenciaadat-szolgáltató a 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről."

16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

121. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.]
"e) közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében."

17. Hatálybalépés

122. § (1) Ez a törvény a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 12. § és a 14. § a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.
(3) A 36. §, az 51. § és a 61-62. § 2012. október 1-jén lép hatályba.
(4) A 15. §, a 75-76. §, a 89-90. §, a 92. §, a 96. §, az 1. és a 4. melléklet 2012. november 1-jén lép hatályba.
(5) A 43. §, a 45. §, a 46. § (1) bekezdése és a 47-48. § 2012. december 21-én lép hatályba.
(6) A 7-8. §, a 49-50. §, az 52-60. §, a 63. §, és a 65-66. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(7) E törvény 2013. január 2-án hatályát veszti.

18. Jogharmonizációs záradék

123. § (1) Ez a törvény a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) Ez a törvény
a) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/73/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a 116. §-ban az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikkének,
c) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/76/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek,
d) a 43. §-ban, a 45. § (1) bekezdésében és a 47-48. §-ban a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv 5. cikkének
való megfelelést szolgálja.

19. Hatályon kívül helyező rendelkezések

124. § (1) Hatályát veszti
a) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 86. § b) pontja;
b) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 155. § (2) bekezdés e) pontja.
(2) Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében az "a felügyeleti eljárási igazgatási szolgáltatási díjak kiszabásának feltételeit," szövegrész.

20. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

125. § A 74. §, a 76. §, a 79. §, a 93-94. §, a 98. § az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet

A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 20. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed) kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert]
"a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást, vagy az összevont alapú, valamint a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó fogalom meghatározások szerinti ellenőrző befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,"

2. melléklet

A Tpt. 25. melléklete a következő 26. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
"26. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról."

3. melléklet

A Batv. 5. melléklet felvezető szövege és 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"A tájékoztatónak az alábbi információkat kell tartalmaznia (amennyiben a kezelési szabályzat nem része a tájékoztatónak, vagy a tájékoztatóhoz csatolt kezelési szabályzat az adott információkat nem tartalmazza):
1. A befektetési alapra vonatkozó információk"

4. melléklet

"1. melléklet a 2010. évi CLVIII. törvényhez

Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek

A Felügyelet és
a) a hitelintézet között
aa) a kiszervezés bejelentésére,
ab) a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
ac) az összevont felügyelet alá tartozás megállapítására,
ad) az összevont felügyelet alá tartozás törlésére,
ae) az bankszünnap bejelentésére,
af) a Hpt. 37-38. §;-ban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről és módosulásáról való tudomásszerzésről történő tájékoztatásra;
b) a pénzügyi vállalkozás között
ba) a kiszervezés bejelentésére,
bb) a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
bc) a Hpt. 37-38. §;-ban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről és módosulásáról való tudomásszerzésről történő tájékoztatásra;
c) a befektetési vállalkozás között
ca) a kiszervezés bejelentésére,
cb) a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
cc) valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
cd) a részvényesei neve (cégneve), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
ce) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnésének bejelentésére,
cf) a közvetítővel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
cg) fióktelepe, képviseletének helye, megnyitása és megszűnése bejelentésére,
ch) az ügyfélfogadás szüneteltetése tervének bejelentésére,
ci) a cégjegyzékben nyilvántartott adatai változásának bejelentésére,
cj) tevékenységi kör bővítésére;
d) a befektetési alapkezelő között
da) a kiszervezés bejelentésére,
db) a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
dc) valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
dd) a részvényesei neve (cégneve), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
de) egy részvényesének az alaptőkében 5 százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenésének bejelentésére,
df) a járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzés és annak megszűnése bejelentésére,
dg) a közvetítővel történő szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
dh) a telephely és fióktelep, képviselet megnyitása és megszűnése bejelentésére,
di) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változása bejelentésére,
dj) az általa kezelt befektetési alap tekintetében
dja) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a
1. nyílt végű értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
2. nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
3. zártvégű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
4. zártvégű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyása, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
5. befektetési alap nyilvántartásba vételére,
6. letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
7. nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,
djb) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,
djc) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban
1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,
2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát, valamint a kezelési szabályzat tervezett módosításainak jóváhagyására,
3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább,
4. a cél-ÁÉKBV szétválása, vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon, valamint a gyűjtő ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításának jóváhagyására,
5. a cél-ÁÉKBV szétválása, vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon, vagy eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse, továbbá a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,
6. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Batv. 118. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Batv. 118. § (6) bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább, valamint a gyűjtő-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,
7. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,
8. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen, továbbá a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,
9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működik tovább, valamint a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,
10. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés és a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,
11. annak engedélyezésére ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től, valamint a kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,
djd) egyebekben
1. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására és a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,
2. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz készült tájékoztató engedélyezésére és a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,
3. befektetési alap kezelésének átadására,
4. befektetési alap egyesülésének engedélyezésére,
5. a harmonizált befektetési alapok (ÁÉKBV-k) egyesülésére,
6. a Batv. 78. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő -egyesülésére,
7. kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,
8. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,
9. egyesülés esetén a befektetési jegy folyamatos visszaváltásának felfüggesztésére,
10. ingatlanértékelővel kötött szerződés létrejöttének engedélyezésére,
11. a befektetési jegy más-EGT tagállamban történő forgalmazás szándékának bejelentésére;
e) az árutőzsdei szolgáltató között
ea) a kiszervezés bejelentésére,
eb) a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
ec) valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
ed) a részvényesei neve (cégneve), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
ef) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnése bejelentésére,
eg) a közvetítővel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
eh) a fióktelep, képviselete helye, megnyitása és megszűnése bejelentésére,
ei) az ügyfélfogadás szüneteltetése tervének bejelentésére,
ej) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változásának bejelentésére;
f) a kockázati tőkealap-kezelő között
fa) valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
fb) a részvényesei nevének (cégnevének), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
fc) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnése bejelentésére,
fd) az ügynökkel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
fe) a fióktelepének, képviseletének megnyitásának és megszűnésének bejelentésére,
ff) az ügyfélfogadás szüneteltetésének terve bejelentésére,
fg) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változása bejelentésére,
fh) az általa kezelt kockázati tőkekalap vonatkozásában
fha) a kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére,
fhb) az egyesülés, szétválás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztató jóváhagyására,
fhc) a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyására,
fhd) a kockázati tőkealap Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törlésére,
fhe) a kockázati tőkealap portfóliójában lévő eszközök értékesítésre nyitva álló határidő meghosszabbítására;
g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet között
ga) valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
gb) a részvényesei nevének (cégnevének), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
gc) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnése bejelentésére,
gd) az ügynökkel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
ge) a fióktelepének, képviseletének megnyitásának és megszűnésének bejelentésére,
gf) az ügyfélfogadás szüneteltetésének terve bejelentésére,
gg) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változása bejelentésére;
h) központi értéktár között
ha) valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
hb) a részvényesei nevének (cégnevének), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
hc) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnése bejelentésére,
hd) az ügynökkel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
he) a fióktelepének, képviseletének megnyitásának és megszűnésének bejelentésére,
hf) az ügyfélfogadás szüneteltetésének terve bejelentésére,
hg) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változása bejelentésére;
i) a pénzforgalmi intézmény között
ia) a kiszervezés bejelentésére,
ib) a kiszervezés megszűnésének bejelentésére;
j) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény között
ja) a kiszervezés bejelentésére,
jb) a kiszervezés megszűnésének bejelentésére
k) a biztosító - ide nem értve a 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő kölcsönös biztosító egyesületet - között
ka) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedés szerzésének bejelentésére,
kb) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását és a személyükben történt változás bejelentésére,
kc) a biztosítóban 5 százalékot meghaladó, de engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzésének bejelentésére,
kd) a külföldi állandó képviselete megnyitása, címének, fontosabb adatainak megváltozása vagy megszüntetése és a vezető(k) személyének és adatainak megváltozása bejelentésére,
ke) az alapszabály (alapító okirat) módosítása bejelentésére,
kf) a más biztosítóban, viszontbiztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás minimális szintjénél kisebb részesedés bejelentésére,
kg) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés mellé kínált eszközalapok bevezetéséről és megszűnéséről szóló értesítésre;
l) a kibocsátó között
la) vételi ajánlat jóváhagyására,
lb) már engedélyezett tájékoztató esetén a dokumentumokban szereplő új információk egyenértékűségéről szóló döntés meghozatalára,
lc) tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
ld) kibocsátási tájékoztató, alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
le) ismertető közzétételének engedélyezésére,
lf) helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény engedélyezésére,
lg) harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó tájékoztatója közzétételének engedélyezésére,
lh) a kibocsátó, ha igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább a nyilvánosság felé adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,
li) nyilvános vételi ajánlat kiegészítésére, részletezése előírására, módosított vételi ajánlat jóváhagyására;
m) az ajánlattevő, valamint a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési szolgáltató között az általuk a vételi ajánlat jóváhagyására;
n) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között
na) a szabályozott információ bejelentésére,
nb) a hozzá érkezett Tpt. 61. § szerinti tájékoztatás bejelentésére
vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Javaslat elsődleges célja az Európai Parlament és Tanács az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK (Prospektus) és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK (Átláthatósági) irányelv módosítására vonatkozó 2010/73/EU irányelv (a továbbiakban: Módosító irányelv) nemzeti jogba történő átültetése. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-én fogadta el a Módosító irányelvet. A jogszabály elsősorban a Prospektus irányelvre vonatkozó újításokat tartalmaz, de az Átláthatósági irányelv pár kisebb módosítását is magában foglalja a szabályozói összhang megteremése érdekében. A Módosító irányelv főbb célkitűzései között szerepel a befektetők hatékonyabb informálása, a tőkepiaci szektort érintő más irányelvekkel történő összhang megteremtése és a társaságok adminisztratív terheinek csökkentése. E célok megvalósítása érdekében számos újdonság került bevezetésre. Uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szükségessé vált a Módosító irányelv hazai jogba történő átültetése. Tekintettel arra, hogy a tájékoztatóra vonatkozó hazai rendelkezések jelenleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban Tpt.) találhatók, a hazai jogba történő átültetés a Tpt. módosításával valósulhat meg.
A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényhez (a továbbiakban Batv.) kapcsolódó módosításokat a gyakorlati jogalkalmazás egyértelműségének előmozdítása és az esetleges félreértések kiküszöbölése indokolja. A Batv. 2012. január 1 -én lépett hatályba. Az azóta felmerült gyakorlati problémák tették szükségessé a jogalkalmazást elősegítő kisebb módosításokat.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pontosító jellegű módosításait indokolja, hogy egyértelművé kell tenni: a törvény javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére. Ezen kívül rögzíteni kell, hogy a pénzügyi vállalkozások esetében is kötelező ügyvezető alkalmazása, valamint lehetővé kell tenni a PSZÁF számára VIBER tekintetében is azt a jogosultságot, amely szerint egy kijelölt fizetési rendszer résztvevője ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetében az eljárás alá vont intézmény javára beérkező fizetési megbízások elszámolását vagy kiegyenlítését a fizetési rendszer szintjén korlátozza. A Magatartási Kódexben vállaltaknak megfelelően szükséges kimondani, hogy a pénzügyi intézmény köteles a hitelszerződés felmondását megelőzően küldött fizetési felszólításban az adós és a kezes figyelmét felhívni a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) módosításai a jogszabályi koherencia megteremtését és a PSZÁF hatékony működését szolgáló javaslatokat tartalmaznak. A Javaslat ezen kívül kötelezően bevezeti bizonyos intézményi körben az elektronikus kapcsolattartást. A módosítás megfelel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/B. §-ának 2012. január 1 -én hatályba lépő módosításának, amellyel a jogalkotó szándéka, hogy a közigazgatás a jövőben tisztán elektronikusan is működhessen.
A Psztv. módosítása tartalmazza továbbá a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó jogharmonizációs kötelezettségünk.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - és ezzel összefüggésben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény - módosítását az Európai Unió Bíróságának a 2004/113/EK (Gender) irányelvvel kapcsolatos, 2011. március 1-én a Test-Achats-ügyben meghozott ítélete kapcsán a Bizottság által kiadott iránymutatás tartalmának magyarországi átültetése indokolja. Az Európai Unió Bírósága ítéletében 2012. december 21-i hatállyal érvénytelennek nyilvánította azt a rendelkezést, amely eltérést engedett az unisex szabály alól, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy arányos különbségeket tartsanak fenn az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása a díjhirdetési rendszer korszerűsítése miatt vált szükségessé. A jelenleg meglévő díjhirdetési szabályok révén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca rugalmatlan módon képes csak reagálni az egyes piaci eseményekre, illetve problémát jelentenek egy új biztosító piacra lépése esetén. Ez indokolja, hogy a jövőben megszüntetésre kerülne az évi egy alkalommal történő díjhirdetési kötelezettség, illetve megváltozna a díjhirdetés módja is.
A megfelelő jogalkalmazás és a jogértelmezés elősegítése érdekében szükségessé vált a fizetési, és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény, valamint a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII törvény pontosító jellegű módosítása.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény módosítását indokolja, hogy a törvény 3. §-ának hatálybalépése eredetileg az Európai Bizottság jóváhagyásához lett kötve, amelynek felülvizsgálata vált indokolttá.
A Javaslat tartalmazza a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását és lehetővé teszi, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt.(AKK) a Befektető-védelmi Alap (BEVA) pénzeszközeinek kezelésében közreműködjön. A Hpt. Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó szabályozásához hasonlóan a Tpt. BEVA pénzeszközeinek kezelését előíró szabályozása szerint is az eszközök döntő részét állampapírban, illetve az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani, így célszerű az AKK Zrt. számára biztosítani azt a lehetőséget, hogy a BEVA portfólióját is kezelhesse.
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítását indokolja, hogy köztartozásnak minősülő, jogosulatlanul igénybevett lakáselőtakarékossági támogatás esetén az adós fizetési könnyítést, illetve mérséklést kérhet, amelyet a Kincstárhoz kell benyújtania. Szükségessé válik ezért meghatározni, mely esetekben dönthet a Kincstár illetékes területi igazgatósága a követelés elengedéséről.
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) módosítása a Kúria 2012. március 19-i 1/2012. PJE számú jogegységi határozata miatt, a joggyakorlat pontosítása érdekében vált szükségessé.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Javaslat egyértelműsíti, hogy a törvény hatálya az önkéntes intézményvédelemre is kiterjed.

A 2. §-hoz

A Javaslat a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre is analóg módon kiterjeszt egyes, a pénzforgalmi intézményekre vonatkozó szabályokat.

A 3. §-hoz

A Javaslat a pénzügyi holding társaság engedélyezési kérelmére is kiterjeszti a minősített befolyással rendelkezőkre vonatkozó igazolási követelményeket.

A 4. §-hoz

A hagyatéki eljárásról szóló törvény alapján a jegyző is jogosult a pénzforgalmi szolgáltatóktól az örökhagyó vagyonára vonatkozó adatot igényelni.
Annak érdekében, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara fegyelmi eljárás lefolytatása akadálymentes legyen és a felügyelt intézmény, valamint a Felügyelet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara fegyelmi bizottsága részére - annak kérésére - banktitkot tartalmazó dokumentumot is kiadhassa azzal, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara számára a pénzügyi intézmény a könyvvizsgálójával szemben indított fegyelmi eljárás során kiadhat banktitkot.

Az 5. §-hoz

A Javaslat biztosítja, hogy az MNB a KBER tagjaként elláthasson egyes tagságából eredő feladatokat. Illetve mivel a fizetési és elszámolási rendszerekben történő adattovábbítás során az egyes fizetési és elszámolási ügyletekhez kapcsolódóan banktitok, fizetési titok és értékpapír titok továbbítására kerül sor, ezért indokolt általános jelleggel, törvényi szinten szabályozni a kérdést.

A 6. §-hoz

A Javaslat egyértelműsíti, hogy a törvény javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére.

A 7. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a pénzügyi vállalkozások esetében is kötelező ügyvezető alkalmazása.

A 8-9. §-hoz

A Javaslat az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepére is előír felügyeleti díjfizetési kötelezettséget.

A 10. §-hoz

A hatályos szabályok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jogosultságot biztosítanak arra, hogy egy kijelölt fizetési rendszer résztvevője ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetében az eljárás alá vont intézmény javára beérkező fizetési megbízások elszámolását vagy kiegyenlítését a fizetési rendszer szintjén korlátozza. Indokolt, hogy ezen jogosultságával az MNB által működtetett VIBER esetében is rendelkezzen.

A 11. §-hoz

A Javaslat a csoportvizsgálatokkal kapcsolatban kimondja, hogy nem jelenti a banktitok és üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A 12. §-hoz

A Javaslat a Magatartási Kódexben vállaltaknak megfelelően kimondja, hogy a pénzügyi intézmény köteles a hitelszerződés felmondását megelőzően küldött fizetési felszólításban az adós és a kezes figyelmét felhívni a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére.

A 13. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy azoknál a szerződéseknél, amelyeket a jelzáloghitelekre vonatkozó új árazási szabályok 2012. április 1 -jén történő hatálybalépése előtt kötöttek és a fogyasztó kezdeményezésére nem módosították, nem váltották ki az új feltételeknek megfelelő szerződéssel, a szerződés módosítására a 2012. március 31 -én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

A 14. §-hoz

A szakasz átmeneti rendelkezéseket állapít meg.

A 15. §-hoz

A Javaslat az ügyfélcsoport fogalmát kiegészíti az ellenőrző befolyással.

A 16. §-hoz

A szakasz hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

A 17. §-hoz

A jogosulatlanul igénybevett lakás-előtakarékossági támogatás adók módjára behajtandó köztartozás. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2012. január 1-jétől hatályos 161. § új (9a)-(9d) bekezdései alapján a köztartozás jogosultja az adós erre vonatkozó kérelme esetén fizetési könnyítésről, mérséklésről dönthet. A fizetési könnyítés iránti kérelmet ebben az esetben a Kincstárhoz kell benyújtani. A Javaslat kiegészíti a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6) bekezdését annak meghatározásával, hogy milyen esetekben dönthet a Kincstár illetékes területi igazgatósága a követelés elengedéséről.

A 18. §-hoz

A módosítás (1) bekezdése a jogalkalmazás számára egyértelműsíti azt a fióktelepekre vonatkozó általános szabályt, amely lényegében következik a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) törvény 3. § (1) bekezdéséből, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. §-ából. A fióktelep tehát amellett, hogy külföldi székhelyű anyavállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, a cégneve alatt folytatott tevékenysége tekintetében gazdasági önállósággal van felruházva, jogalanynak tekintendő. A külföldi székhelyű anyavállalkozás tehát ebben az esetben közvetetten, a fióktelep útján vesz részt a gazdasági forgalomban.
Az Fkt. 24. § (3) bekezdésének módosítása a pénzügyi fióktelepek esetében is megerősíti azt az eredeti jogalkotói szándékot, hogy a pénzügyi fióktelepekre vonatkozó némileg eltérő szabályok nem a relatív jogképesség kiüresítését célozták, hanem biztosítani kívánták, hogy az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi anyavállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep, más fiókteleptől eltérően olyan képviseleti tevékenységet is folytathasson, melynek keretében közvetlenül a létesítő külföldi vállalkozás nevében is köthet szerződést, azaz elláthatja annak közvetlen képviseletét; valamint a létesítő külföldi vállalkozás rugalmasabban rendelkezhessen a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonával is.
A hatályos szabályozás az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelepek esetében sem zárja ki a Fkt. 3. § (1) bekezdésében szereplő általános szabályt, sem pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. §-ából is következő saját cégnév alapján fennálló jogalanyiságot. Ezt erősítik továbbá a számviteli szabályok is, amelyek szerint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe "vállalkozó", azaz olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára végez üzletszerű gazdasági tevékenységet.
A szabályozás pontosítása a joggyakorlat érdekében szükséges, de nem változtatja meg sem a fióktelepnek, sem pedig a pénzügyi fióktelepnek azt a jogi státuszát, hogy a fióktelep (ide értve a pénzügyi fióktelepet is) az azt létesítő külföldi anyavállalkozás szervezeti egysége, és a fióktelep tevékenységével szerzett vagyon végső soron a fióktelepet létesítő vállalkozás vagyonának is része, továbbá a fióktelep cégneve alatt keletkezett tartozások a külföldi anyavállalkozás mérlegében is szerepelnek.

A 19. §-hoz

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosítására vonatkozó 2010/73/EU irányelv (Módosító irányelv) a minősített befektetők kategóriáját a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelvvel (MiFID) összhangban határozza meg. Ennek következtében ezentúl képesített befektetőnek kell tekinteni azon egyéni befektetőt is, aki MiFID alapján elfogadható partnernek minősül.
A Javaslat a Tpt. értelmező rendelkezése és a Tpt.-nek az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó szabályai közti összhangot igyekszik megteremteni azzal, hogy a nyilvános ajánlattétel fogalmával azonos tartalmúként definiálja a nyilvános értékesítésre történő felajánlást.
A szabályozott piac definíciójának pontosítása egyértelművé kívánja tenni, hogy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény által meghatározott multilaterális kereskedési rendszer nem minősül a Tpt. szerinti szabályozott piacnak.
A Javaslat a Módosító irányelv rendelkezéseinek átültetésével bevezeti a kiemelt információk (key information) fogalmát, amely az összefoglalónak azt kulcsfontosságú részét jelenti, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat és mely értékpapírok piaci bevezetését vegyék fontolóra a továbbiakban.

A 20. §-hoz

A dematerializált okirat tartalmában mindenkor meg kell, hogy feleljen a kibocsátáskori hatályos, cégnyilvántartásban szereplő adatainak, ezért nem indokolt az új okirat kiállítását leszűkíteni kibocsátott teljes sorozat össznévértékében, és a kibocsátott értékpapírok számában, illetve névértékében valamint az értékpapír további kibocsátása során bekövetkező változásokban bekövetkező változásokra.

A 21. §-hoz

Több esetben az értékpapírban foglalt jog nem kötelmi követelést, hanem például tagsági jogot testesít meg. Ennek megfelelően a Javaslat pontosítja a Tpt. szövegét azzal, hogy az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülését az értékpapírban megtestesített vagyoni igény elévüléséhez köti.

A 22. §-hoz

A jogbiztonság és a hatékonyság növelése érdekében szükséges tisztázni, hogy az értékhatárok számításánál a teljes ellenértéket uniós szinten indokolt kiszámítani, valamint a Javaslat pontosítja, hogy zártkörű forgalomba hozatalnak kell tekinteni azt az esetet is, amikor az értékpapírt a társaságok szétválásával kapcsolatban ajánlják fel ellenértékként.

A 23. §-hoz

A Javaslat pontosítja, hogy nem kell tájékoztatót közzétenni nyilvános ajánlattétel, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetében akkor, amikor az értékpapírt a társaságok szétválásával kapcsolatban ajánlják fel ellenértékként.
A korábbi szabályok a munkavállalóknak, vezető tisztségviselőknek kiosztott, felajánlott értékpapírokra vonatkozó mentesség esetében túlságosan korlátozónak bizonyultak, így a Javaslat enyhít ezeken a szabályokon és lehetővé teszi, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozások által munkavállalói részvényprogram keretében tett ajánlatokra vonatkozóan ne kelljen tájékoztatót közzétenni. Emellett a Javaslat kiterjeszti a mentességet meghatározott feltételek esetén az unión kívül székhellyel rendelkező vállalkozásokra is.

A 24. §-hoz

Új definícióként jelenik meg a kiemelt információ (key information) fogalma, amely az összefoglalónak azt a kulcsfontosságú részét jelenti, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat és mely értékpapírok piaci bevezetését vegyék fontolóra a továbbiakban. Ezen kiemelt információknak a jövőben ki kell térniük az ajánlat általános feltételeire - beleértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által a befektetőre kirótt költségek becsült összegét -, és fel kell tüntetniük a becsült költségek teljes összegét is, mivel ezek igen jelentős összegek lehetnek.
A kiemelt információk keretén belül a befektetőnek az összefoglalóban tájékoztatást kell kapnia az értékpapírokhoz fűződő esetleges jogokról, valamint az adott értékpapírba történő befektetés kockázatairól is. Az összefoglaló formáját ezentúl olyan módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a hasonló termékek összefoglalóinak összehasonlítását, biztosítva, hogy azonos információk mindig azonos helyen szerepeljenek az összefoglalóban.

A 25. §-hoz

Új definícióként jelenik meg a kiemelt információk (key information) fogalma, amely az összefoglalónak azt a kulcsfontosságú részét jelenti, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat és mely értékpapírok piaci bevezetését vegyék fontolóra a továbbiakban. Ennek megfelelően módosulnak a tájékoztató elkészítéséért való felelősség szabályai is.

A 26. §-hoz

A Javaslat egyszerűsíti a regisztrációs okmány frissítésére vonatkozó szabályokat.

A 27. §-hoz

A kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az elállási jog gyakorlására a törvény rendelkezése szerinti határidőnél hosszabb időt biztosítson a befektető számára. A jogbiztonság érdekében azonban a tájékoztató kiegészítésének pontosan meg kell határoznia az elállási jog gyakorlására nyitva álló végső határidőt.

A 28. §-hoz

A tájékoztató vonatkozásában a Felügyelet által üzemeltetett honlap közzétételi helyként történő használata korábban nem volt kötelező. Mivel a tájékoztató megismerése rendkívül fontos a befektetők megalapozott döntéshozatala szempontjából, ezért indokolt, hogy a tájékoztatóban szereplő információ mind a kibocsátó, mind Felügyelet honlapján elérhető legyen. A c) pontban előírt bejelentési kötelezettség előírása a nyilvántartási kötelezettségének teljesítése szempontjából elengedhetetlen.

A 29. §-hoz

A Javaslat előírja, hogy a hatósági bizonyítvány másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának való megküldéséről egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell.

A 30. §-hoz

A hatályos normaszöveg - szemben a Prospectus irányelv vonatkozó rendelkezésével - a tájékoztatási kötelezettséget csak az 1000 eurónál kisebb, illetve az 1000 eurónál nagyobb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójára írja elő, így a pontosan az 1000 eurónak megfelelő névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátójára nem. A jelen módosítás ezen állapotot kívánja megszüntetni.

A 31. §-hoz

A Felügyelet által üzemeltetett, hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer egy zárt rendszer, így a kibocsátó által a Felügyelet felé elektronikusan bejelentett szabályozott információk - bizonyos technikai ellenőrzést követően - automatikusan kerülnek a Felügyelet által üzemeltetett honlapon (www.közzétételek.hu) megjelenítésre. A Javaslat egyértelműsíti, hogy a közzétevő minden esetben a kibocsátó, nem pedig a Felügyelet.

A 32. §-hoz

A csoport tagjai a Tpt. 65/A. § (4) bekezdésében meghatározott vélelem alapján összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek és valamennyi csoporttagra vonatkozik a kötelező vételi ajánlat megtételének kötelezettsége, azonban semmi nem biztosítja, hogy csoporton belül értesülnek a rajtuk kívül álló okból bekövetkezett befolyásszerzésről. Ennek tesz eleget a Tpt. javasolt módosítása.

A 33. §-hoz

A gyakorlatban jogalkalmazási bizonytalanságot jelent, hogy adott esetben az ajánlati ár meghatározásánál a könyvvizsgáló által hitelesített, de a közgyűlés által még nem jóváhagyott éves beszámolót kell érteni a rendelkezés alatt, vagy a közgyűlés jóváhagyása minden esetben feltétele az ajánlati ár meghatározásának egyik alapjául szolgáló éves beszámolónak. A Javaslat a jogbizonytalanságot megszünteti.

A 34. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a Befektető-védelmi Alap (BEVA) számára a tagok által nyújtott adatszolgáltatás előírása ne szűküljön le a tagok nyilvántartásának céljára, hanem további, pl. a díjszámítást érintő adatok igénylése is ide érthető legyen, mivel a szűk szabályozás jelenleg megakadályozza, hogy a Felügyelet vagy a Magyar Nemzeti Bank a tagra vonatkozóan ilyen adatot átadjon a BEVÁ-nak.

A 35. §-hoz

A Javaslat rögzíti a díj kockázatarányos számítására vonatkozó szabályzatnak a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank általi véleményezésének törvényi kötelezettségét.

A 36. §-hoz

A Javaslat kiszélesíti az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Befektető-védelmi Alappal azon intézmények körét, amelyek számára az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Tpt-ben meghatározott szolgáltatásokat nyújthat.

A 37. §-hoz

A Javaslat az összeghatárok változása miatt kb. féléves átmeneti időt kíván biztosítani a rendelkezéseknek való megfelelés érdekében.

A 38. §-hoz

A Javaslat a jogharmonizációs záradék kiegészítését tartalmazza az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosítására vonatkozó 2010/73/EU irányelvvel.

A 39. §-hoz

A 2003/71/EK irányelv (Prospectus irányelv) elfogadása óta eltelt idő következtében az akkor meghatározott küszöbérték már nem tükrözi a lakossági és szakmai befektetők közötti megkülönböztetést a befektetői kapacitás tekintetében, így a korábban 50 ezer euróban meghatározott összeg 100 ezer euróra módosult. Emellett szükségessé vált a maximális ajánlati összegre vonatkozó értékhatár számítási módjának és az értékhatárnak, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében meghatározott értékhatár módosítása is.

A 40. §-hoz

A szakasz hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

A 41. §-hoz

A Javaslat egyértelműsíti, hogy a Tvt. csak fizetést korlátozó eljárás hatálya alatt álló résztvevő transzfer megbízásai teljesítésének a korlátozásával kapcsolatban tartalmaz előírásokat, és az nem terjed ki a rendszer bármely résztvevője transzfer megbízásának jóváírásával kapcsolatos kérdésekre.

A 42. §-hoz

A Javaslat előírja, hogy a PSZÁF, mint intézkedésre jogosult hatóság értesítésében a fizetést korlátozó eljárás átmeneti vagy ideiglenes jellegét is megjelölje. Emellett a Javaslat lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha technikai okokból nincs lehetőség az elektronikus értesítés alkalmazására, a jelenleg előírt postai úton való értesítésen kívül több értesítési mód is alkalmazható legyen. Egyértelművé teszi továbbá, hogy az elektronikus dokumentumra vonatkozó rendelkezéseket csak a belföldi értesítések esetében kell alkalmazni.

A 43. §-hoz

A Javaslat összefügg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 30/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amelyek az
Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben hozott ítéletére figyelemmel kerülnek módosításra. A szöveg figyelembe veszi az Európai Bizottság 2012/C 11/01 számú iránymutatásában foglaltakat. A Javaslat szerint az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltak sérelme nélkül nem sérti a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító a tartalékképzés, a belső árazás, a viszontbiztosítási árazás, a marketing és hirdetési tevékenység, az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat elbírálási tevékenység végzése céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál. Az iránymutatás szerint szintén nem sérül a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód elve olyan különbségtétel esetén, amelynek a nemi hovatartozáshoz is kapcsolódó, de attól független, tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értelmezhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van. Nem sérti a főszabályt a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben. Az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférésének megtagadása szintén összhangban áll az Ebktv. rendelkezéseivel, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

A 44. §-hoz

A Javaslat a csoportvizsgálatokkal kapcsolatban kimondja, hogy nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A 45. §-hoz

A Javaslat a 43. §-hoz kapcsolódóan átmeneti rendelkezéseket is megállapít. Ennek értelmében az új rendelkezéseket csak a 2012. december 21 -ét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, viszont egyáltalán nem kell alkalmazni a 2007. december 21 -ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében. A 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában - a szerződés egészére nézve - akkor alkalmazandók az új rendelkezések, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által egyedileg fizetendő biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott megállapodás megkötéséhez szükséges utolsó nyilatkozat kinyilvánítására 2012. december 21-ét követően kerül sor. Nem kell alkalmazni az új rendelkezéseket a 2007. december 21 -ét követően, de 2012. december 21 -ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések törvényben meghatározott módosítására.

A 46. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

A 47-48. §-hoz

A Javaslat összefügg az Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben hozott ítéletével, amely hatályon kívül helyezte a Gender irányelv 5. cikk (2) bekezdését, így a biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás biztosításmatematikai tényezőként történő számbavétele az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban nem eredményezhet különbséget a jövőben.

A 49. §-hoz

A Javaslat módosítja a díjtarifa fogalmát a díjhirdetési szabályok változásával kapcsolatos összhang megteremtése érdekében. A díjtarifa ezentúl nem a naptári évre szól, hanem a díjtarifa meghirdetését követő hatvan napos időszakon túl, egy előre meghatározott naptól alkalmazandó az új díjtarifa életbelépéséig.
A Javaslat továbbá módosítja a Kártalanítási Alap fogalmát a károsultak teljesebb körű kielégítésének biztosítása, és annak az egyértelműsítése érdekében, hogy a Kártalanítási Alap csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény szerinti szerződés alapján fedezettel rendelkező magyar gépjárművek üzemben tartóit védi. A nem magyarországi telephelyű gépjárművek, illetve azok a gépjárművek, amelyeknek a rendeltetés szerinti tagállama nem Magyarország, kiesnek a védelem alól.

Az 50. §-hoz

A Javaslat ügyfélvédelmi okokból kimondja, hogy a biztosítási időszak kezdetét megelőző hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot a biztosító nem fogadhatja el, illetve ezt megelőzően szerződés nem köthető. Az így létrejött szerződés érvénytelen. Ezzel a megoldással elkerülhetővé válnak azok az esetek, hogy az ügyfél olyan díjtarifára tegyen ajánlatot, illetve kössön szerződést, amelyet az adott időpontban még nem ismer. A javaslat rögzíti, hogy az érvénytelen szerződésről a biztosítónak értesíteni kell az ügyfelét, annak érdekében, hogy gondoskodhasson új szerződés megkötéséről.
A Javaslat pontosító jellegű, egyértelműsíti, hogy a díjnemfizetéssel megszűnt szerződések vonatkozásában a visszakötés új biztosítási szerződésnek számít, és ennek okán a kockázatviselés kezdetén alkalmazandó díjtarifa szerint kell a szerződés díját megállapítani.

Az 51. §-hoz

A Javaslat az üzemben tartó közlési kötelezettségét egészíti ki a kárnyilvántartási rendszerhez kapcsolódó belső azonosító megadásával, amely a pontosabb beazonosíthatóságot szolgálja.

Az 52. és a 60. §-hoz

A Javaslat pontosító jellegű, egyértelműsíti, hogy nincs helye részleges érvénytelenség megállapításának abban az esetben, ha újabb biztosítási szerződés kockázatviselése és a régi szerződés kockázatviselése között átfedés van.

Az 53. §-hoz

A Javaslat a flottaszerződések esetében változtat a korábbi gyakorlaton, amely szerint a következő naptári évre vonatkozó díjakat minden év október 30-ig kell meghirdetni két országos napilapban. A jövőben a biztosító legalább hatvan napos életbe lépési idő mellett megkötés nélkül évente többször is hirdethet díjat, a szerződés díjának a megállapításakor a biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alapul venni. A jövőben nem kell két országos napilapban meghirdetni a díjtarifát, helyette a PSZÁF, a MABISZ és a biztosítók kötelesek a honlapon közzétenni. A díjtarifa ezentúl nem a naptári évre szól, hanem a díjtarifa meghirdetését követő hatvan napos időszakon túl, egy előre meghatározott naptól alkalmazandó egy újabb díjtarifa életbelépéséig.

Az 54. §-hoz

A Javaslat hivatkozást helyesbít az 52. §-ban meghatározottakkal összefüggésben.

Az 55. §-hoz

A kötelező biztosítás rendszerében problémás reaktiválás eddigi gyakorlatát kívánta helyettesíteni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 21. §-ának (6) és (7) bekezdése a szerződéses állapot visszaállításának lehetőségével egyes erősen korlátozott, önhibán kívüli esetekben. A megvalósult szabályozás azonban alkalmas a biztosítatlanság kiküszöbölését szolgáló fedezetlenségi díj visszaélésszerű elkerülésére, továbbá erősen szubjektív, nehezen bizonyítható (és egyben nehezen cáfolható) feltételeket támaszt.
A Javaslat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése esetére állapít meg rendelkezést, amelynek célja, hogy a kötvénynyilvántartó szervet a biztosító nyolc napon belül értesítse a megszűnés tényéről.

Az 56. §-hoz

A Javaslat célja, hogy kiegészítse a vonatkozó szabályozást a fedezetlenségi díj megállapításának alapjául szolgáló egyes alapvető tényezőkkel, illetve a fedezetlenségi díj tarifájának a jövőbeni meghirdetésére állít fel szabályokat. Így a MABISZ a fedezetlenségi díjra vonatkozó tarifáját a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig köteles a PSZÁF honlapján meghirdetni.

Az 57. §-hoz

A Javaslat a flottaszerződésekhez hasonlóan az egyedi szerződések esetében változtat a korábbi gyakorlaton, amely szerint a következő naptári évre vonatkozó díjakat minden év október 30-ig kell meghirdetni két országos napilapban. A jövőben a biztosító hatvan napos életbe lépési idő mellett megkötés nélkül évente többször is hirdethet díjat, a szerződés díjának megállapításakor a biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alapul venni. A jövőben nem kell két országos napilapban meghirdetni a díjtarifát, helyette a PSZÁF, a MABISZ és a biztosítók kötelesek a honlapon közzétenni. A díjtarifa ezentúl nem a naptári évre szól, hanem a díjtarifa meghirdetését követő hatvan napos időszakon túl, egy előre meghatározott naptól alkalmazandó egy újabb díjtarifa életbelépéséig.

Az 58. §-hoz

A Javaslat a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv adta lehetőség által annak a biztosítását szolgálja, hogy a Kártalanítási Számlával szemben ne lehessen visszaélésszerűen egyéb vagyontárgyakban bekövetkezett károkat érvényesíteni, ahol a károkozó gépjármű ismeretlen volt. A rendelkezés természetesen nem érinti a súlyos személyi sérülés esetén a károsult gépjárművében bekövetkezett kár megtérítését. A javaslat kiküszöböli, hogy a veszélyközösség egésze olyan károkat viseljen, amely egyébként a Kártalanítási Számla ügyfélvédelmi funkciójából nem vezethető le.

Az 59. §-hoz

A Javaslat kibővíti a Kártalanítási Számla kezelőjének a jogosultságát a kötvénynyilvántartásban nyilvántartott történeti adatok lekérdezhetőségére, mivel egyes vitás esetekben történeti előzmények nélkül aránytalanul nehéz (néhány esetben lehetetlen) megállapítani a kárrendezéshez szükséges üzembentartói valós adatokat. Ügyfélvédelmi szabályként megjelenik, hogy a biztosító is adhat felvilágosítást az ügyfelének az őt ért kárt viselni köteles biztosítóval kapcsolatban.

A 61-62. §-hoz

A kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében a kárnyilvántartó szerv kártörténeti rendszer azonosító számot képez, amely megbízható módját jelenti a szerződések átkötése esetén az ügyfelek beazonosításának. A belső ügyfél azonosító számról az ügyfelet tájékoztatni kell, illetve kizárólag a kártörténeti nyilvántartás működéséhez kapcsolódik.

A 63-64. §-hoz

A szakaszok átmeneti szabályokat állapítanak meg.

A 65. §-hoz

A Javaslat felhatalmazást ad a PSZÁF elnökének az egyedi szerződésekre vonatkozó díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozóan.

A 66. §-hoz

A szakasz hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

A 67. §-hoz

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) befektetési szolgáltatási tevékenységei közül 2012. január 1-jével kikerült a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára nyújtott szolgáltatások köre, tekintettel arra, hogy ezen tevékenység célja adósságkezelési körbe esik. Ezzel összhangban a Bszt. ÁKK Zrt-re irányadó rendelkezéseinek felülvizsgálata vált indokolttá, mivel a személyi összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések nem igényelnek jogszabályi kezelést.

A 68. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a szakmai gyakorlatként figyelembe vehető időt a biztosítónál, illetve nyugdíjpénztárnál eltöltött idővel.

A 69. §-hoz

A 70-71. §-hoz

A Javaslat a jogharmonizációs záradék pontosítását, illetve kiegészítését tartalmazza.

A 72. §-hoz

A Javaslat egyértelműsíti, hogy hatósági átutalás valamint átutalási végzés esetében a fizetési megbízásban szereplő név és egyedi azonosító fizető féllel történő egyezőségének megállapítása után kell a szükséges fedezetet elkülöníteni.

A 73. §-hoz

A szakasz szövegpontosító javaslatot tartalmaz.

A 74. §-hoz

A Javaslat célja, hogy a Felügyelet tevékenységének céljai között felsorolásra kerüljön a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli, Pénzügyi Békéltető Testület általi rendezése.

A 75. §-hoz

A Javaslat értelmében a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

A 76. §-hoz

A Javaslat kibővíti a Felügyelet feladatkörét azzal, hogy a short ügyletekről és a hitelnemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikke szerinti bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint 12-14. cikke szerinti fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozások megsértése esetén piacfelügyeleti eljárást indítson.

A 77-78. §-hoz

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 5. § (1) bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. Figyelemmel arra, hogy a Felügyelet tevékenységének célja - többek között - a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, valamint a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése, az e célokat megsértő személyekkel szemben alkalmazott intézkedése kapcsán közérdeknek minősül, hogy a nyilvánosság - elsősorban preventív okok miatt - abban az esetben is értesüljön a jogsértést elkövető személy kilétéről, ha az természetes személy. A módosított rendelkezés lehetővé teszi, hogy természetes személy által elkövetett, a Felügyelet határozatában megállapított jogsértés nyilvánosságra hozatala esetén - összhangban az Info tv. 5. § (1) bekezdésével - a jogsértő természetes személy személyes adatainak egy szűk körét a Felügyelet nyilvánosságra hozza. Az ilyen tartalmú nyilvánosságra hozatal is kiemelt jelentőségű, mert fokozza az átláthatóságot, és növeli a pénzügyi piacokba fektetett bizalmat.

A 79-80. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel célhoz kötött felhasználásának a szabályait, így a bírságbevétel civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására fordítható. A javaslat lehetővé teszi, hogy a Felügyelet a korábbi 15 % helyett a tárgyévi bevétel 20%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezzen.
A Javaslat a fentieken túl több pontosító rendelkezést tartalmaz.

A 81. §-hoz

A Javaslat pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz a Felügyelet eljárása vonatkozásában.

A 82. §-hoz

A Javaslat értelmében a Psztv.-ben szabályozott engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásban a Psztv. 4. §-ában felsorolt törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek közül a nem természetes személyek kötelesek a Felügyelettel való elektronikus kapcsolattartásra. A törvénybe iktatni javasolt új rendelkezés a Felügyelet vonatkozásában a közigazgatás pusztán elektronikus úton való működése irányába tett jelentős lépés.

A 83-88. §-hoz

A Javaslat pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz a Felügyelet eljárása vonatkozásában.

A 89-90. és a 92. §-hoz

A Javaslat biztosítja, hogy a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikke szerinti bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint 12-14. cikke szerinti fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozások megsértése esetén a Felügyelet piacfelügyeleti eljárást indíthasson.
A Javaslat az eddig hatályos szabályozást annak érdekében egészíti ki, hogy a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikke szerinti jogérvényesítési eszközök tagállami joggal összhangban történő gyakorlása biztosított legyen.

A 91. §-hoz

A piacfelügyeleti eljárások eredményes lefolytatását rendkívül megnehezíti a nem együttműködő, távoli országokban székhellyel rendelkező ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel, amelyet a javasolt szabályozás egyszerűsít és ésszerűsít.

A 93-94. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a PSZÁF elnöke rendeletalkotási felhatalmazásaira vonatkozó szabályokat. A módosítás eredményeként a PSZÁF elnöke a jövőben rendeletben szabályozhatja az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentésre vonatkozó szabályokat, az igazgatási szolgáltatási díjakat, továbbá a az elektronikus kapcsolattartás során törvény alapján alkalmazandó formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására és a pénzügyi szervezet és a Felügyelet között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá a Felügyelet által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára vonatkozó részletes szabályokat.

A 95. §-hoz

A Javaslat a jogharmonizációs záradékot egészíti ki a short ügyletekről és a hitelnemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel.

A 96. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a felügyeleti törvényt a pénzügyi szervezet és a Felügyelet között kizárólagos elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokkal.

A 97-98. §-hoz

A Javaslat szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.

A 99. §-hoz

A szakasz szövegpontosító javaslatot tartalmaz.

A 100. §-hoz

A befektetési alapkezelőnek lehetősége van, hogy a kollektív befektetési értékpapírok vonatkozásában forgalmazóként lépjen fel és ehhez kapcsolódóan jogosult az ügyfélszámlák vezetésére is, ugyanakkor nem indokolt, hogy ehhez a portfóliókezelési tevékenységet is felvegye. Tekintettel arra, hogy a számlavezetési szolgáltatást közvetítőként is végezheti, a forgalmazói tevékenységéhez nem feltétlenül szükséges a számlavezetési engedély.

A 101. §-hoz

A Javaslat a Batv. szakmai gyakorlatként elfogadható tevékenységek körét bővíti.

A 102. §-hoz

A Javaslat megteremti az összhangot a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény érintett személy definíciója és az Európai Parlament és Tanács átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó 2009/65/EU irányelvének vonatkozó rendelkezése között.

A 103. §-hoz

A gyakorlatban a befektetési alap alapkezelője és a letétkezelő egy "keretszerződést" köt letétkezelői feladatok ellátására vonatkozó megbízás tárgyában. Új befektetési alap letétkezelésének ellátása érdekében a "keretszerződés" mellékletét egészítik ki a felek az új alap felsorolásával. Amennyiben a hatályos törvényszöveg nyelvtani értelmezése szerint a Felügyelet engedélyezési hatásköre nem terjed ki a letétkezelői szerződés módosítására, az a helyzet áll elő, hogy az új alap tekintetében a szerződés nem tud hatályba lépni, tehát az alapnak nem lesz letétkezelője, illetve egy szerződési feltétel módosítása nem lesz hatályos valamennyi alap tekintetében. A javaslat ezért pontosítja a letétkezelői szerződéssel kapcsolatos felügyeleti engedélyezési tevékenység körét.

A 104. §-hoz

A szakasz szövegpontosító javaslatot tartalmaz.

A 105. §-hoz

A Javaslat megteremti a terminológiai összhangot a Batv. 68. § és 71. §-a között.

A 106. §-hoz

A szakasz szövegpontosító javaslatot tartalmaz.

A 107-108. §-hoz

A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz tekintettel arra, hogy az elszámolás módjától függően eltér a rendelkezésre álló információ típusa (a tájékoztatás vagy a forgalmazott befektetési jegyek darabszámára, vagy a megbízások összegére vonatkozik).

A 109. §-hoz

A Batv. 91. §-a értelmében a befektetési alapkezelők közvetítőire alkalmazni kell a Bszt. 111116. §-aiban foglaltakat. Erre tekintettel a Bszt. rendelkezéseinek alapulvételével célszerű beiktatni a függő ügynökökre irányadó bejelentési és nyilvántartásba vételi szabályokat is a Batv.-ba.

A 110. §-hoz

A (2) bekezdés módosítása nyelvtani pontosítást tartalmaz. A (3) bekezdés módosítása azt az ellentmondást küszöböli ki, hogy a nettó eszközérték kiszámítása és közzététele arra az esetre is elő volt írva, ha a forgalmazás felfüggesztése éppen amiatt történt, mert a nettó eszközérték nem volt megállapítható.

A 111. §-hoz

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az illikvid eszközök elkülönítése esetében a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése az alapkezelő feladat- és jogköre.

A 112. §-hoz

A Batv. szerkesztése miatt az "e fejezet" kitétel nem tartalmazza a kezelési szabályzatot, ezért a § pontosítása szükséges.

A 113. §-hoz

A korábbi előírásokhoz képest a Batv. kötelezővé tette a Felügyelet információ szolgáltatási rendszerén történő közzétételt, ez ugyanakkor a nettó eszközérték adatok esetében jelenleg nem indokolt, tekintettel arra, hogy a rendszer az adatok megfelelő kezelésére és közzétételére nem alkalmas, továbbá figyelemmel a közzététel gyakoriságra és az adatok mennyiségére, ez a kötelezettség indokolatlan terhet is ró az alapkezelőkre.

A 114. §-hoz

A Javaslat megteremti a lehetőségét, hogy a megszűnéssel kapcsolatos felügyeleti hatósági eljárásban (ami értelemszerűen nem engedélyezési eljárás, hanem a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére irányul) a Felügyeletnek megfelelő eljárásjogi eszköze legyen a hiányosan vagy egyébként nem megfelelően benyújtott dokumentumok bekérésére, kijavíttatására.

A 115. §-hoz

A Batv. 110 § (1) bekezdése az éves jelentésben közölt számviteli információk ellenőrzését teszi az alap könyvvizsgálójának feladatává. A 147. § azonban megtartva a Tpt. korábbi szóhasználatát, továbbra is éves beszámolóra hivatkozik az éves jelentés helyett. A Javaslat megteremti az összhangot a két § szóhasználata között.

A 116. §-hoz

Azon változások esetében, amelyekhez a Felügyelet előzetes engedélyének beszerzése szükséges, fölösleges további bejelentési kötelezettséget előírni. A Javaslat ennek a duplikációnak a megszüntetését szolgálja.

A 117. §-hoz

A Javaslat pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz, ugyanis a tájékoztatónak és a kezelési szabályzatnak az 1. pontban foglaltak mellett is vannak párhuzamosan előírt elemei (pl. közreműködő szervezetek bemutatása), az egyértelműség kedvéért célszerű ezekre is kimondani a zárójelben lévő kitételt.

A 118-119. §-hoz

A 2011. évi CXVI. törvény 3. §-ának hatálybalépése eredetileg az Európai Bizottság jóváhagyásához lett kötve, amelyet indokolt felülvizsgálni.

A 120. §-hoz

A vállalati ügyfelek tájékoztatása korábban sem volt kötelezettség, ezért a kétféle ügyfélkör ilyetén megkülönböztetése továbbra is indokolt.

A 121. §-hoz

A Javaslat Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával lehetővé teszi, hogy az ÁKK Zrt. a Befektetővédelmi Alap (BEVA) pénzeszközeinek kezelésében közreműködjön. A Hpt. Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó szabályozásához hasonlóan a Tpt. BEVA pénzeszközeinek kezelését előíró szabályozása szerint is az eszközök döntő részét állampapírban, illetve az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani, így célszerű az ÁKK Zrt. számára biztosítani azt a lehetőséget, hogy a BEVA portfólióját is kezelhesse.

A 122-124. §-hoz

A hatályba léptető, a hatályon kívül helyező rendelkezéseket, valamint a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.

A 125. §-hoz

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfeleléshez szükséges rendelkezést tartalmazza.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu