adozona.hu
T/7653. számú törvényjavaslat indokolással - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
T/7653. számú törvényjavaslat indokolással - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot -ágazat...
T/7653. számú törvényjavaslat indokolással - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
2012. évi CVII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
1. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
1. §
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot -ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért, aki egyben az Alap elnöke. Az Alap elnöki tisztsége nem ruházható át."
2. §
Az Nkatv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. Az Alap alelnökét a miniszter nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza meg."
3. §
Az Nkatv. 2. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(5) Az állandó és az ideiglenes szakmai kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) - a miniszteri keret kivételével - a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, az Alap alelnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. Az Alap alelnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.
(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben az Alap elnöke vagy alelnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt megsemmisíti, vagy megfontolás végett visszaküldi a szakmai kollégiumnak."
4. §
Az Nkatv. 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság döntésekor, ha az ülést a miniszter vezeti, akkor a miniszter szavazata, ha az ülést az Alap alelnöke vezeti, akkor az Alap alelnökének szavazata, illetve kollégiumi döntés esetén a kollégium vezetőjének szavazata dönt."
5. §
Az Nkatv. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:"2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a Bizottság tagja.
(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak (Ptk. 685. § b) pont) pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3) A miniszter, az Alap alelnöke, a Bizottság tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.
(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében az Alap alelnöke, az Alap alelnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.
(5) Ha az érintett az Összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, az Alap alelnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására."
6. §
A Nkatv. 4. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:]
"h) egyéb bevételek, ideértve a kezelő szerv által beszedett nevezési díj bevételt is."
7. §
Az Nkatv. 4. §; (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(5) Az Alap, valamint a kezelő szervének bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani. A kiadási jogcímek közötti átcsoportosítás jogát - az aktuális előirányzaton belül - a kezelő szerv vezetőjére átruházhatja."
8. §
(1) Az Nkatv. 7. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:]
"e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek vagy az állam által alapított kulturális, művészeti díjakhoz való hozzájárulásra;"
(2) Az Nkatv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. (3) bekezdés szerinti, valamint a fejezettel kötött együttműködési megállapodásban rögzített pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is."
9. §
Az Nkatv. 10. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:[Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy]
"a) az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg,"
10. §
Az Nkatv.a) 2. § (4) bekezdésében "a szakmai, illetve egyesületek" szövegrész helyébe "az érintett szakmai szervezetek" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében a "c) pontjában" szövegrész helyébe a "d) pontjában" szöveg,
c) 7/B. § (1) bekezdésében a "b) és c) pontja" szövegrész helyébe a "c) és d) pontja" szöveg,
d) 9. § (3) bekezdésében a "bizottság" szövegrész helyébe a "Bizottság" szöveg
lép.
2. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
11. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. §; (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető
a) országgyűlési képviselő legyen,
b) elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló
döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntéselőkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen, illetve c) tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni."
12. §
(1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) E törvény 6. §-ában foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához a 2012. évben befolyt nevezési díjak tekintetében is alkalmazni kell.
(3) E törvény 7. §-ában foglaltakat a 2012. évi bevételekkel, valamint a kiadási jogcímek közötti 2012. évi átcsoportosításokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.
(4) E törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2012. évben folyamatban levő pályázatokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (Nkatv.) módosítása a kulturális terület eredményesebb és kiszámíthatóbb támogatásának megteremtését szolgálja. A magyar kultúra támogatásában kiemelkedő szerepet játszó Nemzeti Kulturális Alap (NKA), valamint az ágazati irányításért felelős minisztérium hatékonyabb együttműködését teszi lehetővé azon rendelkezés révén, amely szerint a kultúráért felelős miniszter egyúttal az NKA elnöki tisztségét is betölti, s elnöki funkcióját nem ruházhatja át más személyre. Míg a miniszter a jövőben - a korábbi gyakorlattal ellentétben - rendelkezési, irányítási jogkörét az NKA elnöki tisztségén keresztül közvetlenül gyakorolja, addig a törvényjavaslat az elnök döntéseinek megfelelő előkészítése és végrehajtása érdekében egy új, széles jogkörökkel felruházott alelnöki tisztséget hoz létre. A hatékonyabb ágazati irányítás feltételeinek kialakítása mellett a javaslat továbbra is megőrzi az Alap szervezeti és gazdasági önállóságát, és nem befolyásolja azt a szakmai autonómiát, amely az NKA kollégiumainak döntéshozatalát közel két évtizede jellemzi. A törvényjavaslat mindemellett kisebb technikai pontosításokat tartalmaz az NKA gazdálkodására vonatkozó egyes rendelkezéseket illetően, továbbá módosítja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit az alap elnöke és alelnöke vonatkozásában, összhangban az Nkatv. jelen módosításával.RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a szervezeti struktúra változása abban áll, hogy létrehozza az NKA vonatkozásában az elnöki, valamint az alelnöki tisztséget. A miniszter - aki az Alappal kapcsolatban rendelkezési joggal bír, és felel annak felhasználásáért - egyúttal az NKA elnöke, valamint az NKA Bizottságának mint elvi, irányító, koordináló testületnek az elnöki teendőit is ellátja. Az alelnököt a miniszter négyéves időtartamra nevezi ki, aki egyrészt az elnököt annak akadályoztatása esetén általános jelleggel helyettesíti, másrészt saját feladat- és hatáskörrel is rendelkezik. Az elnök és az alelnök feladatait részletesen az Nkatv. végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosítása állapítja majd meg, tekintettel arra, hogy a Bizottságra és a szakmai kollégiumokra vonatkozó részletes szabályokat is e rendelet határozta meg. A Bizottság összetétele csak annyiban változik, hogy a miniszter által megbízott tagokon kívül az Alap elnöke és az alelnöke is a Bizottság tagja.A 3-5. §-hoz
A Bizottság és a szakmai kollégiumok létrehozására, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok nem változnak, csupán pontosításra szorulnak az új struktúrára (elnöki, alelnöki tisztségre) tekintettel.A Bizottság elnökének az Nkatv. 2. § (6) bekezdésében foglalt kifogásolási joga a törvényjavaslat szerint az Alap elnökét (aki egyben a Bizottság elnöke), valamint az alelnököt illeti meg, azzal, hogy amennyiben a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, megsemmisítheti a kollégiumi döntést vagy megfontolás végett visszaküldheti a kollégiumnak.
A 6-7. §-hoz
A módosítás az Nkatv. 4. §; (1) és (5)-(6) bekezdésének kisebb, technikai jellegű korrekciójára irányul. Eszerint nemcsak az Alap, hanem a kezelő szerv, azaz a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának bevétele és év végi maradványa sem vonható el. A miniszter a kiadási jogcímek közötti átcsoportosítás jogát a kezelő szerv vezetőjére átruházhatja az aktuális előirányzaton belül.A 8. §-hoz
A javaslat az Alapból nyújtható támogatások között egyértelművé kívánja tenni, hogy a szakmai szervezetek vagy az állam által alapított díjakhoz való hozzájárulás címén csak akkor adható az Alapból támogatás, ha a díjat kulturális, művészeti céllal alapították. A javaslat szerint az Alap pénzügyi forrása az Nkatv. 7. §-ában felsorolt támogatásokon, az Alap és kezelő szerve működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezésén kívül a fejezettel kötött együttműködési megállapodásban rögzített pályázatkezeléssel összefüggő kiadásaira is fordítható. Ennek értelmében a minisztérium és az NKA Igazgatósága által a fejezeti kezelésű előirányzatú kulturális pályáztatás lebonyolítására - az Áht. 45. §-a alapján - kötött megállapodás teljesítése kapcsán a pályáztatás lebonyolításával felmerülő kiadások is fedezhetőek az Alapból.A 9-10. §-hoz
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2012. január l-jétől hatályon kívül helyezte az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt, ezzel egyidejűleg a "társadalmi szervezetek" kifejezést számos törvény, így az Nkatv. rendelkezéseiből is kivezette. Az akkori törvénymódosítás technikai jellegű hibáját kívánja helyesbíteni a javaslat, illetőleg a döntéshozó szakmai testületek (Bizottság, kollégiumok) összeállításánál csak az érintett szakmai szervezetek javaslatát indokolt kikérni.Az Nkatv.-t módosító 2011. évi CLX. törvény a Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrásait jelentős mértékben kibővítette: az Nkatv. 4. §-ában a Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrásai kiegészültek a kulturális adóval, az szja. 1%-ával és a szerzői jogdíjakkal. Az Nkatv. 4. § (1) bekezdés alpontjainak megváltozása nem lett megfelelően átvezetve az ezen alpontokra hivatkozó más rendelkezésekben, ezért szükséges erre tekintettel a helyesbítés elvégzése.
A 11. §-hoz
A módosító javaslat lehetővé teszi, hogy miniszter és adott esetben államtitkár is elláthasson tisztséget elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntés-előkészítő, véleményező tevékenységet végző testület munkájában, továbbá delegálásra kerülhessen az Eximbank, valamint a Mehib Zrt. vezető testületébe. Ezen felül - bár a Ksztv. 10. § (1) bekezdésének taxtatív felsorolásába az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), mint törvény által létrehozott önálló "sui generis" jogi személy nem tartozik bele - az egyértelmű jogalkalmazás érdekében célszerű az OBA igazgatótanácsi tagságának láttatása is.A 12. §-hoz
Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.