adozona.hu
T/4493. számú törvényjavaslat indokolással - A kiszámítható adórendszer megalapozásáról
T/4493. számú törvényjavaslat indokolással - A kiszámítható adórendszer megalapozásáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az állam javára teljesítendő fizetési kötelezettséget megállapító, azt terhesebbé tevő, ilyen kötelezettség tekintetében fennálló kedvezményt elvonó vagy azt korlátozó jogszabályi rendelkezést január 1-jével vagy július 1-jével kell hatályba léptetni úgy, hogy a jogszabályi rendelkezés kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45 napnak kell eltelnie. (9) A (8) bekezdést nem kell al...
T/4493. számú törvényjavaslat indokolással - A kiszámítható adórendszer megalapozásáról
2011. évi ... törvény
1. §
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:"(8) Az állam javára teljesítendő fizetési kötelezettséget megállapító, azt terhesebbé tevő, ilyen kötelezettség tekintetében fennálló kedvezményt elvonó vagy azt korlátozó jogszabályi rendelkezést január 1-jével vagy július 1-jével kell hatályba léptetni úgy, hogy a jogszabályi rendelkezés kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45 napnak kell eltelnie. (9) A (8) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az állam javára teljesítendő fizetési kötelezettséget megállapító, azt terhesebbé tevő, ilyen kötelezettség tekintetében fennálló kedvezményt elvonó vagy azt korlátozó jogszabályi rendelkezést az Országgyűlés a pótköltségvetésről szóló törvény megalapozásához szükséges törvényben állapítja meg, és a jogszabályi rendelkezés kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 nap telik el."
2. §
Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdése.3. §
E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2008-as gazdasági válság kezdete óta az állam a jogalanyokat érintő fizetési kötelezettségek szabályozása terén az elmúlt években egyre sűrűbben hajtott végre év közben változtatásokat. Ezek főleg a különböző adók, díjak mértékének emelésében illetve új fizetési kötelezettségek megjelenésében öltöttek testet. Ezek olyan évközi váratlan terheket jelentettek az érintettek számára, amelyekkel előzetesen nem tudtak számolni, így sérült jogszabályi rendszer kiszámíthatóságának elve. Ráadásul a kormány az államháztartási törvény módosítása révén ezeknek a fizetési terheknek a hatálybalépési határidejét is jelentősen lecsökkentette, így növelve a jogalanyok kiszolgáltatottságát. Ez az intézkedés megnövelheti a fizetési késedelembe esések számát is, aminek a vonatkozó szankcióját szintén a jogalanyoknak kell elszenvedniük.Megelőzendő ezeket a káros következményeket, nem az egyes fizetési kötelezettségeket előíró jogszabályokban kívánunk módosítással élni, hanem az ezeket általánosságban szabályozó jogalkotási törvényben szeretnénk gátat venni az állam egyoldalú, a jogalanyokra hátrányos törvénymódosításoknak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jogalanyok számára hátránnyal bíró egyoldalú jogszabályváltozások hatálybaléptetési lehetőségeinek korlátozását kívánjuk elérni a (8) pontban oly módon, hogy a mindenkori kormánytöbbségnek két alkalom álljon rendelkezésére, hogy a fentebb ismertetett jogszabályokat elfogadja. A július 1-i időponttal biztosított, hogy a kormány évközben is reagálhasson a számára váratlan módon bekövetkezett gazdasági változásokra illetve gazdaságpolitikai kiigazítást hajthasson végre, viszont a jogalanyokat sem érhetné váratlanul már a tehernövelési intézkedéseket tartalmazó új jogszabályok hatályba lépése. A törvényjavaslatunkban biztosítani kívánjuk, hogy a már megszokott 45 napos határidővel biztosítsuk az új jogszabályból fakadó változásokra való felkészülését az érintettek számára.A (9) pontban a pótköltségvetés elkészítéséhez szükséges kapcsolódó törvények esetében a fenti bekezdéshez képest hosszabb, 60 napos hatálybaléptetési határidőt javaslunk előírni a jogalkotó számára. Véleményünk szerint amennyiben a mindenkori kormány egy pótköltségvetés elkészítését látja szükségesnek, az a hatályos költségvetési bevételek meghatározott mértékénél nagyobb mértékű módosítását jelenti, amely a jogalanyok számára adott esetben a fizetési terhek nagyon jelentős emelését is jelentheti. Ez alapvetően módosíthatja a gazdálkodó szervezetek és az állampolgárok előzetes pénzügyi kihatással bíró tárgyévi terveit. Véleményünk szerint a pótköltségvetés hatályba lépése olyan rendkívüli esemény, amely indokolja, hogy az évi két alkalmon túl is módosulhassanak az adótörvények. A jogalanyok számára ugyanakkor az ilyen rendkívüli esetekben a szokásosnál hosszabb - 60 napos - hatályba lépési határidőt célszerű előírni.
A 2. §-hoz
A javaslat hatályon kívül helyezi az Országgyűlés által elfogadott államháztartási törvény-módosítást, amelyben a fizetési kötelezettségekre vonatkozó 45 napos hatálybaléptetési határidőt lecsökkentette 30 napra azért, hogy az érintettek számára hátrányos adó és egyéb fizetési kötelezettségek megállapításából az állam idén 15 nappal hosszabb ideig részesedjen, s ezáltal magasabb bevételt realizáljon. Véleményünk szerint ez a frissen hatályos jogszabály már súlyosan sérti a jogszabályi kiszámíthatóság iránti általános igényt.A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.