adozona.hu
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló T/3534. számú törvényjavaslat indokolása
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló T/3534. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"70. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. E jogkör gyakorlásának biz...
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló T/3534. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi ... törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról
1. §
(1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"70. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. E jogkör gyakorlásának biztosítása érdekében a munkáltató köteles az e bekezdés szerinti egyeztetésekről jegyzőkönyvet készíteni és azt 5 évig megőrizni, továbbá hatósági ellenőrzés esetén azokat az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére bocsátani."
(2) A Mvt. 70/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:]
"a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;"
(3) A Mvt. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék. E kötelezettség megvalósítása körében a munkavédelmi hatóság a munkáltatónál történt hatósági ellenőrzés megindulásáról ezzel egyidejűleg, lefolytatásáról és annak eredményéről utólagosan, a határozat megküldése útján az adott munkáltatónál működő munkavédelmi képviselőket és érdekképviseleteket a vonatkozó hatósági eljárási szabályok alapján értesíti."
(4) A Mvt. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A munkavédelmi bírság összege - az 1. számú mellékletben foglaltak figyelembe vételével - 100 000 Ft-tól 32 000 000 Ft-ig terjedhet."
(5) Az Mvt. 82. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A munkaügyi hatóság köteles a szabálytalanság miatt elmarasztalt foglalkoztatónál a szabálytalanság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül utóellenőrzést végezni, amelyben vizsgálnia kell különösen a feltárt hiányosságok megszüntetésének tényét és a foglalkoztatottak részére történt kár megtérítését.
(7) A bírság kiszabásakor az e bekezdésben foglalt bírságnövelő tényezőket kell figyelembe venni. A bírságnövelő tényezők a vonatkozó bírságkategória alsó határát növelik az eredeti határ összegével, annyiszor, ahány bírságnövelő tényező figyelembe vehető. A bírságnövelő tényezők a következők:
a) a veszélyeztetés huzamosabb idejű fennállása,
b) a veszélyeztetés ismételt megállapítása,
c) ismételt bírság kiszabás (más típusú veszélyeztetés alapján),
d) a tényfeltárás megakadályozására irányuló munkáltatói cselekmények,
e) kockázatértékelés hiánya,
f) üzembe helyezési eljárások hiánya,
g) munkavédelmi oktatások hiánya,
h) időszakos biztonsági felülvizsgálatok hiánya,
i) munkavédelmi képviselő választás elmaradása, (amennyiben ez kötelező lett volna) működési feltételeinek hiánya,
j) Paritásos Munkavédelmi Testület létrehozásának (amennyiben ez kötelező lett volna), valamint működtetésének elmaradása,
k) biztonsági és egészségvédelmi koordinátor alkalmazásának elmulasztása (amennyiben ez kötelező lett volna),
l) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására, nincs a vállalkozásnál foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
m) a veszélyeztetés súlyos munkabalesetet, foglalkozási megbetegedést, illetve fokozott expozíciós esetet okozott."
2. §
(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A munkaügyi bírság mértéke a jogsértések és az érintett munkavállalók számának függvényében, a mellékletben foglalt táblázat alapján kerül megállapításra."
(2) A Met. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A munkaügyi bírság mértéke százezer forinttól a szabálytalanságra vonatkozó bírságkategória felső határának megfelelő összegig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. A munkaügyi bírságot utóellenőrzési eljárás által feltárt jogsértés esetén a mellékletben foglalt szabályok alkalmazásával, az ott megjelölt összeghatárig terjedően kell kiszabni."
(3) A Met. 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények - a 6. § (1) bekezdésének a) és g) pontját kivéve - alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni. A határozatot az adott foglalkoztatónál működő reprezentatív szakszervezetek részére hozzáférhetővé kell tenni."
(4) A Met. 7. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A munkaügyi hatóság köteles a szabálytalanság miatt elmarasztalt foglalkoztatónál a szabálytalanság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül utóellenőrzést végezni, amelyben vizsgálnia kell különösen a feltárt hiányosságok megszüntetésének tényét és a foglalkoztatottak részére történt kár megtérítését."
3. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Met. 7. §; (3), (5) és (7) bekezdése hatályát veszti.
Indokolás
Általános indokolás
A munkaügyi és munkavédelmi szabályok be nem tartásának szankciói a jelen rendszer alapján sem nemzetgazdaságilag, sem a munkavállalók védelme terén nem érik el a kívánt célt, nem hatnak visszatartó erőként a visszaélésekkel szemben.A tapasztalatok alapján a jelenlegi bírságolási rendszer gazdasági erejéhez mérten aránytalanul erősen sújtja a jellemzően magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, ellenben a nagy- és multinacionális vállalatok, kereskedelmi láncok számára csupán olyan fenyegetést és esetleges büntetési tételt jelent, mellyel tervszerűen lehet kalkulálni, és sokszor érdemesebb a munkavállalókat védő szabályokat kijátszva az esetleges büntetést kifizetni, mint a szabályok betartásával járó költségeket viselni.
A törvénymódosító javaslat célja a munkavállalók és jóhiszemű munkáltatók védelmében a büntetési tételek széthúzása, a felső határ jelentős megemelésével, a jogsértések típusától függően, azok számával, ismétlődésével, a jogsértés okozta kár enyhítésével összefüggő progresszivitás fokozása. Az új rendszer figyelembe veszi a vállalkozás gazdasági erejét, valamint az ellenőrzések folyamatába kötelező jelleggel bevonja a telephelyen működő érintett szakszervezetet is.
A módosítás egyértelmű célja a munkaügyi és munkavédelmi szabályok gazdasági, anyagi előny reményében történő tudatos megszegésének felszámolása, ezáltal a munkavállalói kiszolgáltatottság csökkentése, a munkaügyi, munkavédelmi biztonság megteremtése a gazdaság minden szektorában.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz:
A munkavédelemről szóló törvény módosításának a célja, hogy a munkavállalói oldal (munkavállalók és érdekképviseleteik) részére a munkaügyi ellenőrzések kapcsán keletkezett adatok és iratok hozzáférhetőek legyenek, a munkáltató és a hatóság által kapott tájékoztatás és tanácsadás keretében kerüljön az is szabályozásra, hogy e felek a lefolytatott ellenőrzésekkel kapcsolatos kellő tájékoztatásban részesülhessenek.Munkavédelmi képviselő választását a javaslat kötelezővé teszi már akkor, ha a munkáltatónál az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább húsz fő.
Átalakításra kerül a munkavédelmi bírságok rendszere, amelyekkel kapcsolatosan a részletszabályokat - a munkajogszabályokban foglalt jogokra és azok biztosításának garanciális jellegű szükségességére tekintettel - törvényben indokolt rögzíteni. Ennek keretében a bírságösszeg emelésre kerül, továbbá a törvénybe melléklet kerül beemelésre, amely a kiszabható bírságösszegeket részletesen, az eset körülményeit is figyelembe véve tartalmazza.
Bevezetésre kerül az utóellenőrzés lefolytatásának kötelezettsége is.
Ennek keretében a munkaügyi hatóság köteles a szabálytalanság miatt elmarasztalt foglalkoztatónál a szabálytalanság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül utóellenőrzést végezni. Az ellenőrzés keretében a hatóságnak vizsgálnia kell különösen, hogy a feltárt hiányosságok megszüntetésre kerültek-e, továbbá hogy a foglalkoztatottak részére okozott kár megtérítése megtörtént-e.
Fontos rögzíteni, hogy a bírság kiszabása esetén mely tényezők vehetőek figyelembe a bírságösszeg megállapításakor. A bírságnövelő tényezők a vonatkozó bírságkategória alsó határát növelik az eredeti határ összegével, annyiszor, ahány bírságnövelő tényező figyelembe vehető.
A 2. §-hoz:
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása szintén leképezi azon, a munkavédelmi törvénybe beiktatott előírásokat, amelyek a munkavállalók és szakszervezetek jogaival kapcsolatosan kerülnek rögzítésre.A munkaügyi bírság mértékét szintén a törvény melléklete határozza meg, a jogsértések és az érintett munkavállalók számának függvényében.
A munkaügyi bírságot utóellenőrzési eljárás által feltárt jogsértés esetén a mellékletben foglalt szabályok alkalmazásával, az ott megjelölt összeghatárig terjedően kell kiszabni.
Az utóellenőrzési eljárás is szabályozásra kerül: a munkaügyi hatóság köteles a szabálytalanság miatt elmarasztalt foglalkoztatónál a szabálytalanság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül utóellenőrzést végezni, amelyben vizsgálnia kell különösen a feltárt hiányosságok megszüntetésének tényét és a foglalkoztatottak részére történt kár megtérítését.