A környezetvédelmi termékdíjról szóló T/3387. számú törvényjavaslat indokolása

adozona.hu

A környezetvédelmi termékdíjról szóló T/3387. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Környezetvédelmi jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2011.06.01
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: 2011. évi LXXXV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(1) A törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.
(2) E törvény hatálya a termékdíj-köteles termékre és a termékdíj-köteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
(3) E törvény alkalmazásában termékdíj-köteles termék:
a) az akkumulátor;
b) a csomagolás;
c) az egyéb kőolajtermék;
d) az elektromos és elektronikai berendezés;
e) a gumiabroncs;
f) a reklámhordozó papír.
(4) A (3) bekezdés a) és c)-f) pontja szerinti te...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

A környezetvédelmi termékdíjról szóló T/3387. számú törvényjavaslat indokolása

2011. évi LXXXV. törvény

Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését, az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. §

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladék hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti újrafeldolgozása vagy visszanyerése, illetve biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele;
2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladékártalmatlanítási műveletével végzett tevékenység;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad- és tranzitterületeket, valamint a vámszabad-raktárakat is;
5. bérgyártás: a megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyarországon letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíj-köteles termék előállítása, kivéve a bérgyártó által biztosított csomagoló anyagokkal végzett csomagolás;
6. csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett: legfeljebb tárgyévi
a) 3000 kg üveg,
b) 300 kg műanyag [a műanyag (bevásárló-reklám) táska kivételével],
c) 75 kg műanyag (bevásárló-reklám) táska,
d) 300 kg társított vagy rétegzett,
e) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil,
f) 300 kg fém (ideértve alumínium), és
g) 300 kg egyéb,
azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó, vagy saját célra felhasználó gazdálkodó szervezet;
7. csomagolás:
a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,
b) az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,
d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;
8. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíj-köteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végső fogyasztótól, a kötelezett telephelyén történő önálló gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését, illetve
b) saját célú felhasználása esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése,
és az a) és b) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
9. elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
10. forgalomba hozatal: termékdíj-köteles termék első belföldi értékesítése, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való értékesítését is;
11. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
12. hasznosítás: a termékdíj-köteles termékből képződő hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti hasznosítása;
13. jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a kerekes szék, a gyermekkocsi és a talicska;
14. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldség lé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etilalkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital,
a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét, kupakot és egyszer használatos ivópoharat), továbbá a műanyag (bevásárló-reklám) táska;
15. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
16. kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett: legfeljebb tárgyévi
a) 9000 kg üveg,
b) 900 kg műanyag [a műanyag (bevásárló-reklám) táska kivételével],
c) 225 kg műanyag (bevásárló-reklám) táska,
d) 900 kg társított vagy rétegzett,
e) 1500 kg papír, fa, természetes alapú textil,
f) 900 kg fém (ideértve alumínium), és
g) 900 kg egyéb,
azonban a b)-g) pontok esetén mindösszesen legfeljebb 3000 kg csomagolást kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozó, vagy saját célra felhasználó gazdálkodó szervezet;
17. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a kötelezettet terhelő, az adó megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;
18. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
19. műanyag (bevásárló-reklám) táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hord tasak vagy hord táska-csomagolás;
20. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve
a) a bankjegyet és az értékpapírt,
b) az ISSN számmal rendelkező nem elsősorban gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadványokat és időszaki lapokat,
c) a közhasznú szervezet és állami, önkormányzati szerv által kiadott kiadványokat és időszaki lapokat, továbbá
d) a könyvet és tankönyvet;
21. rétegzett italcsomagolás: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolás, amely aszeptikus technológiával töltött folyékony élelmiszer tárolására szolgál;
22. termékáram: az egyes termékek hulladékgazdálkodási szempontok alapján képzett termékcsoportonkénti összessége;
23. termékdíj-fizetési kötelezettség:
a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás bejelentési,
c) termékdíj megállapítási,
d) termékdíj bevallási,
e) termékdíj befizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás vezetési,
h) adatszolgáltatási
i) nyilatkozattételi kötelezettség;
24. termékdíj átalány: a kis- és csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett, továbbá a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
25. termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatal: a 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő és a termelői szerveződés között kötött értékesítési szerződés alapján, a termelői szerveződés által végzett forgalomba hozatal;
26. újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.

3. A termékdíj-fizetési kötelezettség általános szabályai

3. §

(1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíj-köteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.
(2) A termékdíjat
a) a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója, vagy saját célú felhasználója,
b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék és reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője vagy saját célú felhasználója, vagy
c) bérgyártás esetén a termékdíj-köteles termék bérgyártatója[a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett]
fizeti meg.
(3) A termékdíj adók módjára behajtandó köztartozás.
(4) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíj-köteles termék, ideértve más tennék tartozékaként vagy alkotórészeként:
a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott
ba) alapkutatás,
bb) alkalmazott kutatás,
bc) kísérleti fejlesztés,
bd) beruházás,
be) felújítás,
bf) karbantartás keretében való felhasználása;
c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;
d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
(5) Csomagolás esetén saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.
(6) Saját célú felhasználás címén termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik:
a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnését megelőző napon birtokában tartott termékdíjköteles termék után, melyre a termékdíj nem került megfizetésre, és
b) a termékdíj-köteles termék mennyiségében bekövetkezett leltárhiány és annak megsemmisülése esetén.

4. §

(1) A termékdíj-köteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése, továbbá a vámjogi szabadforgalomban nem lévő termékdíj-köteles termék belföldi értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak.
(2) Termékdíj-fizetési kötelezettség
a) a termékdíj-köteles termék külföldre történő értékesítése,
b) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása,
c) természetes személy esetén a termékdíj-köteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása,
d) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíj-köteles termék forgalomba hozatala
esetén nem keletkezik.

4. A termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja

5. §

(1) A termékdíj fizetési kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatal címén a számlán, vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján keletkezik.
(2) A termékdíj-fizetési kötelezettség saját célú felhasználás címén e törvényben foglalt eltérésekkel a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3) A 3. § (5) bekezdése szerinti esetben a kötelezett dönthet úgy, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség a hulladékkezelőnek történő igazolt átadás-átvétel napján keletkezzen. A kötelezett ezen döntését tárgyév során nem módosíthatja.
(4) A termékdíj-fizetési kötelezettség
a) a 3. § (6) bekezdésének a) pontja esetén a végelszámolás napján;
b) a 3. § (6) bekezdésének b) pontja esetén a leltárhiány, vagy a termékdíj köteles termék megsemmisülése tényéről felvett jegyzőkönyv kelte, annak nyilvántartásba vétele, vagy könyvelése napján
keletkezik.

6. §

(1) A kötelezett dönthet úgy, hogy tárgyévtől fennálló termékdíj-fizetési kötelezettsége a termékdíj-köteles termék, illetve a csomagolás esetében a csomagolás összetevője készletre történő felvételének napján keletkezzen (készletre vétel).
(2) A termékdíj-fizetési kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett - köteles a tárgyévet megelőző év december 31-jén készleten levő termékdíj-köteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a tárgyév nyitókészlete, és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév január 20-ig bevallani és megfizetni.
(3) A termékdíj-fizetési kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.
(4) Ha a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év fordulónapján készleten levő termékdíj-köteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.

5. A termékdíj alapja, összetevői, mértéke

7. §

(1) A termékdíj alapja a termékdíj-köteles termék tömege.
(2) A termékdíj tételeit a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A termékdíj tételeit a (2) bekezdéstől eltérően a termékdíj-köteles termék egyéni hulladékkezelése esetén a 3. melléklet tartalmazza.

6. Eljárási szabályok

8. §

(1) Termékdíjjal kapcsolatos ügyben az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni.
(2) Az e törvényben, valamint az Art.-ban nem szabályozott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.
(3) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során.
(5) A vámhatóság a termékdíj fizetéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet a bejelentésre, az adatszolgáltatásra, az önellenőrzésre, a termékdíj-fizetésre, az átvezetésre, a kiutalásra és a termékdíj folyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű, ha az iratot a vámhatóság a honlapján közzétett számítógépes program segítségével elektronikusan támogatott formanyomtatványként teszi közzé.
(6) Elektronikus beküldésnek minősül, ha a kötelezett az általa használt szoftverrel előállított XML formátumban nyújtja be a nyomtatványt. A kötelezett által használt szoftvert előzetesen jóváhagyásra meg kell küldeni a vámhatóságnak. E bekezdés szerinti bevallás csak jóváhagyott szoftver esetén érvényes.

7. Képviselet

9. §

(1) A kötelezettet kizárólag az Art. szerinti állandó meghatalmazással és megbízással rendelkező képviselő vagy a kötelezett helyett, a nevében eljáró, állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő képviselheti:
a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;
b) a bevallási kötelezettség teljesítése;
c) az igazolások kérése;
d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;
e) az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;
j) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
g) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;
h) a termékdíj befizetése során.
(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.
(3) Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

II. Fejezet

A termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése

8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség

10. §

(1) A kötelezett a termékdíj-köteles termékkel végzett tevékenységét a vámhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíjfizetési kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíj átalányfizetésre jogosultként teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az egyéni hulladékkezelést teljesítőnek termék- és anyagáramonként kell megtennie.
(3) A vámhatóság a kötelezettet, továbbá a képviselőt, pénzügyi képviselőt az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján nyilvántartásba veszi és nyilvántartja.

9. A bevallási kötelezettség

11. §

(1) A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét havi bontásban nyilvántartja, és a vámhatósághoz a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a termékdíj átalány fizetésre jogosult kötelezett a tárgyévet követő január hónap 20. napjáig tejesíti bevallási kötelezettségét.
(3) A kötelezettnek bevallást nem kell benyújtania, amennyiben a tárgynegyedévben termékdíj-köteles terméket nem hozott forgalomba, saját célra nem használt fel, nem vett készletre, és termékdíj-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.

10. A befizetési kötelezettség

12. §

(1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíj számla) forintban fizeti be.
(2) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.

11. A számlán történő termékdíj feltüntetési kötelezettség

13. §

A számlán
a) számlán történő átvállalás esetén, vagy
b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számlaszöveget fel kell tüntetni.

III. Fejezet

A termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének különös szabályai

12. A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása

14. §

(1) A termékdíj-fizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható. Az átvállalt kötelezettség tovább nem vállalható át.
(2) A termékdíj-fizetési kötelezettséget e § alapján átvállalóra a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
(3) A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén sem az eredeti kötelezett, sem az átvállaló nem lehet egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett.
(4) Számla alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget
a) csomagolás esetén a csomagolás összetevőjét a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó,
b) belföldi előállítású termékdíj-köteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó, valamint
c) belföldi előállítású termékdíj-köteles reklámhordozó papír esetén az első belföldi forgalomba hozó,
annak a kibocsátott számlán történő feltüntetésével a kötelezettől átvállalhatja.
(5) Szerződés alapján a termékdíj-fizetési kötelezettséget a kötelezettől
a) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíj-köteles tennék legalább 60%-át külföldre értékesíti;
b) a bérgyártó;
c) a termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíj-köteles termék esetén a termelői szerveződés
átvállalhatja.

13. Termékdíj-átalány

15. §

(1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítését e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A csekély és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó kötelezett, továbbá a (5) bekezdésben foglalt éves árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett termékdíj-átalány fizetésére jogosult.
(3) A kötelezett termékdíj-átalány fizetésére a 14. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti átvállalás tárgyévben való igénybe vétele esetén nem jogosult.
(4) A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíj-átalánya 12.000 Ft/év, a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíj-átalánya 60.000 Ft/év.
(5) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya 2.000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tíz milliót meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya 7.000 Ft/év. A tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya 5.000 Ft/év.
(6) A termékdíj-átalány fizetési jogosultság választása tárgyéven belül nem változtatható meg.

14. A termékdíj-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos hulladékkezelési teljesítmény

16. §

(1) A kötelezett hulladékkezelési teljesítményének meghatározása során hasznosításának helyétől függetlenül kizárólag Magyarország területén gyűjtött hulladék vehető figyelembe, amelynek hasznosításra történő átvételét a hulladékot átvevő hasznosító a tárgyévben teljesített átvételi elismervénnyel visszaigazol, és a tényleges hulladékhasznosítást a tárgyévet követő év június 30-ig a kötelezett számára leigazol.
(2) Az anyagában történő hasznosítás mértéke termék- és anyagáramonként legalább 75%-ot el kell érjen.
(3) Termék- és anyagáramonként az energetikai hasznosítás legfeljebb 25%-os arányban vehető figyelembe.

IV. Fejezet

A termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás szervezése

15. A Termékdíj Bizottság

17. §

(1) A környezetvédelemért felelős miniszter a termékdíj-köteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiájának meghatározása érdekében 9 tagú Termékdíj Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
(2) A bizottság
a) 1 tagját a környezetvédelemért felelős miniszter,
b) 2 tagját az Országos Hulladékkezelési Ügynökség vezetője,
c) 1 tagját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke
jelöli ki.
(3) A bizottság tagja az Országos Hulladékkezelési Ügynökség vezetője.
(4) A bizottság 4 tagját a szakmai érdekképviseleti szervek maguk által meghatározott módon jelölik ki.
(5) A bizottság működésének feltételeit az Országos Hulladékkezelési Ügynökség biztosítja.
(6) A bizottság ügyrendjét maga határozza meg.

18. §

A bizottság ajánlásokat fogalmaz meg a termékdíj-köteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiájának fő irányaira, amely keretében javaslatot tesz különösen

a) a hulladékhasznosítási arányok meghatározására;
b) a hulladékhasznosítás ipari megoldásaira, a potenciálisan elérhető hasznosítási eljárások a társadalmi hasznosságon alapuló sorrendjére;
c) a hulladékhasznosítási ipar támogatásának mértékére.

16. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

19. §

(1) Az Országos Hulladékkezelési Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OHÜ) a hulladékká vált termékdíj-köteles termékek hasznosításának az érdekében létrehozott, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.
(2) Az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja.
(3) Az OHÜ kizárólagosan jogosult a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok csomagolási hulladékának, illetve a gyógyszerek, továbbá növényvédő-szerek csomagolási hulladékának közvetítői feladatai ellátására az OHÜ nem jogosult.

20. §

(1) Az OHÜ
a) közvetíti a termékdíj-köteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását szolgáltatás-megrendelés útján;
b) végrehajtja az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT);
c) nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás folyamatait;
d) támogatja a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;
e) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában;
f) ellenőrizheti a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíj-köteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységet,
g) a 37. § (2) bekezdése alapján befolyt összeg legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja;
h) innovációs tevékenységet folytat a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében.
(2) Az OHÜ szervezeti és működési szabályzatát a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá.
(3) Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzést az ellenőrzött telephelyén, vagy szállító eszközein folytathatja, melynek során a rendelkezésre álló bizonylatokat, a hulladéknak a tulajdonságait, különösen mennyiségét, tömegét, térfogatát, minőségét, összetételét, állapotát, valamint a hulladék gyűjtését, szállítását, tárolását, kezelését végző eszközöket, rendszereket vizsgálhatja meg.

21. §

(1) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év július 31-ig készíti el a tárgyévre vonatkozó OGyHT-t.
(2) Az OGyHT tartalmazza az OHÜ által a tárgyév során elérendő országos gyűjtési és hasznosítási mennyiségeket (a továbbiakban: célérték), valamint a tárgyévet megelőző évben szétosztható mennyiséget (a továbbiakban: induló érték), amely a célérték legfeljebb 75%-a lehet.
(3) A célértéket termék- és anyagáramonként kell meghatározni.
(4) Az OGyHT-t az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyásával tárgyévben módosítható.
(5) Az OGyHT-ben meghatározott célértéket a tárgyév október 31-ig az OHÜ vezetője a (4) bekezdéstől eltérően a környezetvédelemért felelős miniszter jóváhagyása nélkül az induló érték egyharmadával módosíthatja.

22. §

(1) Az OHÜ a célértékek teljesítése érdekében pályázatokat, illetve szolgáltatás-megrendeléseket végez.
(2) A szolgáltatás-megrendelés a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint történik.
(3) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év augusztus 31-ig írja ki a tárgyévi induló értékekre vonatkozó pályázatokat és szolgáltatás-megrendeléseket.
(4) A pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit a tárgyévet megelőző év október 3 l-ig kell kihirdetni.
(5) Az OHÜ a tárgyévet megelőző év november 30-ig köti meg a tárgyévre vonatkozó szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.
(6) Az (1) bekezdés szerinti pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezetteivel kötött szerződésben rendelkezni kell az OHÜ 20 § (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzési jogkör biztosításáról.

V. Fejezet Nyilvántartás és adatkezelés

17. Nyilvántartás

23. §

A 23. és 24. § szerinti adatokat az OHÜ és a vámhatóság a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének keletkezésétől számított 8 évig tartja nyilván.

18. Adatkezelés

24. §

(1) Az OHÜ és a vámhatóság a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából igény esetén a másik fél rendelkezésére bocsátja.
(2) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bevallásban a kötelezett által feltüntetett, az adóigazgatási eljárás során - adóbevallások feldolgozása, adóbeszedés, visszautalás, ellenőrzés - részére érkező adattartalmat kezeli, melyet negyedévente átad az OHÜ részére.
(3) Az OHÜ az eljárásai során keletkező adatokat kezeli, melyeket havonta átad a vámhatóság részére.
(4) A bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság ellenőrizheti.

VI. Fejezet

A termékdíj visszaigénylése

25. §

(1) A befizetett termékdíj
a) a termékdíj-köteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása,
b) a termékdíj-köteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése,
c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység,
d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység,
e) a termékdíj-köteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíj-köteles termék felhasználása
esetén a teljes termékdíj visszaigényelhető.
(2) A kötelezett az általa befizetett egyéb kőolajtermék termékdíjának visszaigényelheti azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált, a kötelezettnél termékdíj-köteles egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja.
(3) A külföldre történő értékesítés számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. A visszaigénylés további feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat számát, azonosító adatát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében, illetve az ügylet teljesítését igazoló egyéb okiraton feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.

VII. Fejezet

Az egyes termékdíj-köteles termékekre vonatkozó különös rendelkezések

19. A gumiabroncs termékdíja

26. §

(1) A felújított (újrafutózott) gumiabroncs termékdíját nem kell megfizetni a felújítást (újrafutózást) végző belföldi gyártónak (újrafutózónak), amennyiben a gyártáshoz (újrafutózáshoz) igénybevett gumiabroncs után a termékdíj megfizetésre került. A termékdíj megfizetését igazolni kell a gumiabroncs
a) behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, a belföldi eladó VPID számát tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési bizonylattal;
b) belföldi vállalkozótól történt vétel/átvétel esetén a mennyiséget igazoló számlával;
c) belföldi lakossági gyűjtés esetén, a felújításra átadó nyilatkozatával az átadott mennyiség lakossági eredetéről.
(2) A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs passzív feldolgozás keretében történő felújítást követően a felújított gumiabroncsnak az országba történő behozatala esetén nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. A passzív feldolgozást végrehajtónak rendelkeznie kell országa vámhatósága által kiállított bevitelt és a kivitelt igazoló dokumentumokkal.

20. A csomagolás környezetvédelmi termékdíja

27. §

(1) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,
a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt;
b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt;
c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt
kell alkalmazni.
(2) Csomagolás esetén annak újrahasználható összetevőjére a termékdíjat az első forgalomba hozatalkor, vagy saját célú felhasználáskor sem kell megfizetni, amennyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az adott csomagolási típust azt a tárgyévben 75%-nál magasabb arányban helyezte újra forgalomba. A külföldről behozott és saját célra felhasznált csomagolás újrahasználható összetevőjére a termékdíjat saját célú felhasználáskor sem kell megfizetni, amennyiben a kötelezett az újrahasználható csomagolási összetevőt a tárgyévben típusonként legalább 75%-ban külföldre igazoltan kiszállította. Egyéb esetben az újrahasználható termékdíj-köteles termék után minden forgalomba hozatalkor termékdíjat kell fizetni.

VIII. Fejezet

Ellenőrzés

21. Az ellenőrzés általános szabályai

28. §

(1) A vámhatóság a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés, illetve adóellenőrzés keretében vizsgálja.
(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja:
a) a termékdíj-fizetési kötelezettség fennállását és azt, hogy a kötelezett a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységét bejelentette-e;
b) a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok betartását;
c) a számlán átvállaló az átvállalásra vonatkozó záradékolási kötelezettségének helyesen tett-e eleget;
d) a nyilvántartások adattartalma megfelel-e az előírásoknak;
e) korábbi hatósági ellenőrzés keretében hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését.
(3) A hatósági ellenőrzést a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:
a) a kötelezettet a hatósági ellenőrzésről nem kell előzetesen értesíteni;
b) termékdíj-köteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható, illetve leltárfelvétel is végezhető;
c) a hatósági ellenőrzés során a kötelezett részéről jelen lévő személy köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani.
(4) A hatósági ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít.
(5) Az adóellenőrzést az Art. adóellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni. Az adóellenőrzés során a (2) bekezdés alapján korábban már vizsgált kötelezettségek is
ellenőrzés alá vonhatók.

22. A termékdíj-köteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodás ellenőrzése

29. §

(1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg a vámhatóság, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja).
(2) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek ténylegesen megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi.
(3) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges (keresztellenőrzés).
(4) Az ellenőrzésekre az Art. 87. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevallás utólagos ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az (5)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A vámhatóság a gazdálkodónál az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőr - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve -üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg. A gazdálkodó köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőr szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.
(6) Amennyiben az ellenőrzött személy az eljárás során az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.
(7) Az ellenőrzés lezárásaként a vámhatóság megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, melyet az OHÜ részére átad.
(8) A vámhatóság, a környezetvédelmi hatóság és az OHÜ szükség esetén együttműködik az ellenőrzések során.
(9) Az OHÜ a környezetvédelmi termékdíjas előírások érvényesítése érdekében szükséges vizsgálati módszereket, továbbá a mérési és értékelési eljárásokat kidolgozza, folyamatosan fejleszti, közzéteszi és alkalmazza.

23. Hatósági felügyelet

30. §

(1) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.
(2) Hatósági felügyelet keretében vizsgálható:
a) környezetvédelmi termékdíj-köteles termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása;
b) környezetvédelmi termékdíj-köteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten lévő környezetvédelmi termékdíj-köteles termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.
(3) A hatósági felügyeletet a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani.
(4) A vámhatóság folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles a kötelezettet előzetesen értesíteni.
(5) A vámhatóság döntése alapján készletfelvétellel megállapíthatja a tényleges készletet, melyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

IX. Fejezet

Jogkövetkezmények

24. Termékdíj bírság

31. §

(1) Termékdíj-bírságot kell megállapítani a termékdíj
a) hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása;
b) jogellenes visszaigénylése, jogosulatlan visszatérítése;
c) egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése esetén.
(2) A termékdíj-bírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 50%-a;
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíj-köteles termék mennyisége után e törvény 1. mellékletében meghatározott díjtételének háromszorosával számított termékdíj;
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a tárgyévre előírt gyűjtési és hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 1. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj háromszorosa szerinti összeg.
(3) Csomagolás termékdíjának hiányos megfizetése vagy megfizetésének elmulasztása esetén az egyéb anyagok díjtételének alapul vételével szabja ki a vámhatóság a termékdíj bírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyaga tételesen nem állapítható meg.
(4) Nincs helye a termékdíj bírság mérséklésének, ha a termékdíj hiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

25. Mulasztási bírság

32. §

(1) A kötelezettre a vámhatóság az Art. 172. §;-ban meghatározott mulasztásáért az ott megállapított mulasztási bírságot szab ki.
(2) Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, a vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. A vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §;-ban nem szabályozott megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

26. Lefoglalás és elkobzás

33. §

(1) A vámhatóság a termékdíj-köteles termékhez kapcsolódó eljárása során (tényállás tisztázása), továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.
(2) A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, a vámhatóság a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.
(3) A lefoglalásról a vámhatóság a kötelezett, annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt termékdíj-köteles terméket és ha a termékdíj-köteles termék más termékkel együtt képez egységet, más termék része vagy összetevője akkor a termékkel együtt (a továbbiakban: lefoglalt termék) zár alá veszi vagy a kötelezett költségére elszállíttatja és megőrzi.
(4) A vámhatóság, amennyiben
a) a termékdíj-köteles termék birtokosa a termékdíj-köteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és
b) az eljárás során felmerül
ba) a termékdíj-köteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége;
bb) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy
bc) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve
c) szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíj-köteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása,
a termékdíj-köteles terméket lefoglalja.

34. §

(1) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik.
(2) A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál.
(3) A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(4) A lefoglalást végzéssel kell megszüntetni:
a) ha a lefoglalt környezetvédelmi termékdíj-köteles termékre az eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség;
b) ha környezetvédelmi termékdíj és termékdíj bírság vagy mulasztási bírság nem kerül megállapításra;
c) ha a lefoglalt termékre a tényállás tisztázása során a kiszabott környezetvédelmi termékdíjat és termékdíj bírságot mulasztási bírságot és termék elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségeket befizették vagy arra - elidegenítési tilalom alkalmazása mellett - fizetéskönnyítést engedélyeztek;
d) ha a termékdíjas szabályok megsértésével kapcsolatban indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.

35. §

(1) A lefoglalt termék annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.
(2) Amennyiben a lefoglalt termék azonosítása (fajtája, minősége) a vámhatóság részéről kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt szakértői vizsgálattal kell tisztázni.
(3) A lefoglalt tennék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével, valamint a szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj, termékdíj bírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.
(4) A lefoglalt terméknek, valamint az előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a lefoglalt minden megkezdett 100 kg tömege után 500 forint naptári naponkénti tárolási költség fizetendő. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktár üzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.

36. §

(1) A lefoglalt termékeket el kell kobozni, ha a környezetvédelmi termékdíjas ügyben jogerősen termékdíj bírság, mulasztási bírság kerül kiszabásra és azt a kötelezett az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Továbbá a jogerősen végrehajtható környezetvédelmi termékdíj és termékdíj bírság, mulasztási bírság megfizetésére kötelezett ügyfél tulajdonában lévő termék elszállításával, tárolásával, őrzésével, megsemmisítésével kapcsolatos költségek együttes összege eléri a tennék lefoglaláskori értékét és a kötelezett a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(2) Az elkobzott termékdíj-köteles terméket, illetve az elkobzott tevékenység eszközét a keletkezett fizetési kötelezettségek teljesítése és a költségek megtérülése érdekében a vámhatóság az állam javára a végrehajtásra vonatkozó (Art. szerinti) szabályok alapján értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(3) Az elkobzott terméket nem kell megsemmisíteni, ha a kötelezett a terméket
a) a külön jogszabály szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, illetve I.-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzat polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének;
b) a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja hozzájárulásával karitatív tevékenységet végző szervezet vezetőjének az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználására vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint;
c) az anyagában vagy energetikai célra hasznosítható termékdíj-köteles termék esetében hasznosítási céllal a hasznosító üzem vezetőjének,
a vámhatóság vezetőjének jóváhagyásával átadja.
(4) Az elkobzott termékek közül meg kell semmisíteni:
a) az élelmiszerekről szóló törvény hatálya alá tartozó terméket, ha a külön jogszabály szerinti szakhatóság nem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez;
b) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi alkotáson fennálló tulajdonjogot sértene és a szellemi alkotáson fennálló jog jogosultjanem járul hozzá a megsemmisítés mellőzéséhez.
(5) Nem kobozható el az áru, ha a 33. § (4) bekezdés c) pontja szerinti lefoglalás esetében részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - engedélyeztek. Egyéb jogcím alapján történő lefoglalás esetében részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.
(6) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve őrzése -különösen a termék értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna. Az elkobzás, az átadás és az előzetes megsemmisítés elrendeléséről végzésben kell intézkedni.

27. A termékdíjból befolyt összeg felhasználása

37. §

(1) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetve az általa behajtott termékdíjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig átvezeti a kincstár részére e törvény céljainak megvalósítása érdekében.
(2) A kincstár a termékdíjból, ideértve a vámhatósági ellenőrzés, kötelezetti pótbevallás vagy önrevízió során, befolyt összeg 50 %-át negyedévente az OHÜ számára elkülönített számlára utalja, amely ezzel az összeggel a feladatainak elvégzése érdekében, önállóan és teljes körűen rendelkezik, kivéve a tárgyév utolsó negyedévére vonatkozó adóbefizetést, mely úgy kerül az OHÜ számára elkülönített számlára utalásra, hogy a kincstár éves megmaradó termékdíjbevétele elérje a 24,5 milliárd forintot.
(3) A termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében a befizetett, behajtott termékdíj összegének az 5%-át, de legfeljebb 3 milliárd forintot, a vámhatóság működési költségeinek a fedezésére a kincstár biztosítja.
(4) A termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatban a vámhatóság által kivetett bírság az államháztartás központi kormányzata költségvetésének külön bevétele.
(5) A vámhatóság a (3) bekezdésben foglalt összeget működési költség című előirányzatába vezeti át.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

28. Felhatalmazó rendelkezések

38. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a termékdíj-fizetési kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének,
b) a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve szolgáltatás-megrendelés
részletes szabályait.

29. Hatályba léptető rendelkezések

39. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 1-18. §-a, 19. § (3) és (4) bekezdése, 23-37. §-a, 42. §-a, valamint 1., 2., és 3. melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.

30. Átmeneti rendelkezések

40. §

(1) Az OHÜ 2011. évben a 2012. évre vonatkozó OGyHT-t 2011. szeptember 15-ig készíti el.
(2) Az OHÜ 2011. szeptember 30-ig írja ki 2012. évi induló értékekre vonatkozó pályázatokat, illetve szolgáltatás-megrendeléseket.
(3) A 2012. évre vonatkozó pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit 2011. november 30-ig kell kihirdetni.
(4) Az OHÜ 2011. december 15-ig köti meg a 2012. évre vonatkozó szerződéseket a pályázatok, illetve a közbeszerzési eljárás nyerteseivel.

31. Bejelentés az Európai Unió részére

41. §

(1) A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:
a) az Európai Parlament és a Tanács - 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.
(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

32. Hatályon kívül helyező rendelkezések

42. §

Hatályát veszti a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény.

1. melléklet a 2011. évi ... törvényhez

Termékdíj-köteles termékek és anyagok köre

A * jelzéssel ellátott elektromos és elektronikai berendezés termékcsoportban a legfeljebb bruttó 200 kg súlyú, vagy legfeljebb 4 kW teljesítmény felvételű termékek termékdíjkötelesek.

	A	B C
1	Megnevezés	Vámtarifaszám
1	Megnevezés	Vámtarifaszám és HR alszám	KN alszám
2	*Gumiabroncsok*
3	Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 vtsz. alá tartozó termékeket	4011
4	Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 vtsz. alá tartozó termékeket	4012
5	*Akkumulátorok*
6	Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 vtsz. kivételével	8507
7	*Egyéb kőolajtermékek*
8	Kenőolaj
9	Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj	2710 19	81
10	Hidraulikus célú folyadék	2710 19	83
11	Fehérolaj, folyékony paraffin	2710 19	85
12	Differenciálolaj és reduktorolaj	2710 19	87
13	Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj	2710 19	91
14	Villamosszigetelési olaj	2710 19	93
15	Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok	2710 19	99
16	Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények	3403 11	00
17	Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként	3403 19	10
18	Más, kivéve kenőzsírok	3403 19	90
19	Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz	3819 00	00
20	*Reklámhordozó papírok*
21	Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk	48
22	Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek	49
23	*Elektromos és elektronikai berendezések*
24	*Háztartási nagygépek*
25	Ventilátor
26	- Asztali, padlóra állítható, falra, ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel.	8414 51
27	-Más	8414 59
28	Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem

	szabályozható:
29	- Ablakra vagy falra szerelhető kompakt készülék	8415 10	10
30	Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 KN-kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:
31	- Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép:	8418 21
32	- Más háztartási hűtőgép	8418 29
33	- Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal	8418 30	20
34	- Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal	8418 40	20
35	Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:
36	- Ruhaszárító	8421 12	00
37	Mosogatógép:
38	- Háztartási	8422 11
39	Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8450
40	Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép	8451 21
41	Hőtárolós radiátor	8516 21
42	Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék	8516 29
43	Mikrohullámú sütő	8516 50
44	Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8516 60
45	*Háztartási kisgépek*
46	Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket	8423 10
47	Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat	8447 20
48	Háztartási varrógép	8452 10
49	Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó	8508 11	00
50	Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 vtsz. alá tartozók kivételével	8508 19
51	Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 vtsz. alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 KN-kód alá tartozó alkatrészeket	8509
52	Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 KN-kód alá tartozó alkatrészeket	8510
53	Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló	8516 10
54	Hajszárító	8516 31
55	Villanyvasaló	8516 40
56	Kávé- vagy teafőző	8516 71
57	Kenyérpirító	8516 72
58	Olajsütő	8516 79	20
59	Más elektrotermikus háztartási készülék	8516 79	70
60	Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket	9101
61	Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is) a 9101 KN-kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket	9102
62	Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket	9105
63	*Információs (1T) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)*
64	írógépek a 8443 KN-kód alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:

65	- Más, elektromos írógép	8469 00	91
66	Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:
67	- Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép	8470 10	00
68	- Nyomtatószerkezettel	8470 21	00
69	Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz:
70	- 10 kg-nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz	8471 30	00
71	- Input- vagy outputegység, tárolóegységgel egy burkolatban is	8471 60
72	Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő	8517 11	00
73	Szövegismétlő készülék telefonhoz	8519 81	11
74	Diktafon, amely csak külső áramforrással működik	8519 81	51
75	Telefon üzenetrögzítő készülék	8519 50	00
76	*Szórakoztató elektronikai cikkek*
77	Hangszóró, dobozba szerelve is, kivéve a 8518 21 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8518 21
78	.. .kivéve a 8518 22 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8518 22
79		8518 29
80	Más fejhallgató és fülhallgató	8518 30	95
81	Hangfrekvenciás elektromos erősítő	8518 40	00
82	Elektromos hangerősítő egység	8518 50	00
83	Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 vtsz. alá tartozó termékek kivételével	8519
84	Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket	8521
85	Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével	8525 80
86	Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, kivéve a 8527 90 KN-kód alá tartozó eszközöket	8527
87	Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsorvevőkészüléket vagy hangvagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével	8528
88	Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10, 9006 20, 9006 30, 9006 61, 9006 62, 9006 69, 9006 91, 9006 99 KN-kód alá tartozó termékek, továbbá azok alkatrészei és tartozékai	9006
89	Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91, 9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok	9007
90	Diavetítő	9008 10	00
91	Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)	9207
96	*Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a*

	*nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok*
97	Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú	8413 70	21
98	Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel - elektromos	8433 11	10
99	Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő, kivéve a nem elektromos eszközöket	8467
100	Forrasztópáka és -pisztoly	8515 11	00
101	*Játékok, szabadidős és sportfelszerelések*
102	Rádiós távirányító készülék játék működtetésére	8526 92	00
103	Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos" összeszerelhető modell készletben, működő is	9503 00	30
104	Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból	9503 00	75
105	Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból	9503 00	79
106	Tévéhez kapcsolható videojáték	9504 10	00
107	Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű	9504 90	10
108	*Ellenőrző és vezérlő eszközök*
109	Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértve a súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével)	8423*
110	Gépjárműhöz használt riasztóberendezés	8512 30	10
111	Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 vtsz. alá tartozó kivételével	8531
112	*Adagoló automaták*
113	Bankjegykiadó automata	8472 90	30
114	Automata elárusítógép (pl. postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is:
115	Automata italárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel	8476 21	00
116	Más elárusító automata beépített melegítő-, hűtőkészülékkel	8476 81	00
117	*Rádiótelefon készülék*
118	Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők	8517 12	00
119	Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék
120	Hordozható személyi hívó	8517 69	31
121	Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék	8517 69	39
122	*Műanyag (bevásárló-reklám) táska*
123		3923 21
124		3923 29
	A	B	C
1	Megnevezés	Vámtarifaszám
1	Megnevezés	Vámtarifaszám és HR alszám	KN alszám
2	*Gumiabroncsok*
3	Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 vtsz. alá tartozó termékeket	4011
4	Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 vtsz. alá tartozó termékeket	4012
5	*Akkumulátorok*
6	Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 vtsz. kivételével	8507
7	*Egyéb kőolajtermékek*
8	Kenőolaj

9	Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj	2710 19	81
10	Hidraulikus célú folyadék	2710 19	83
11	Fehérolaj, folyékony paraffin	2710 19	85
12	Differenciálolaj és reduktorolaj	2710 19	87
13	Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj	2710 19	91
14	Villamosszigetelési olaj	2710 19	93
15	Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok	2710 19	99
16	Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények	3403 11	00
17	Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként	3403 19	10
18	Más, kivéve kenőzsírok	3403 19	90
19	Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz	3819 00	00
20	*Reklámhordozó papírok*
21	Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk	48
22	Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek	49
23	*Elektromos és elektronikai berendezések*
24	*Háztartási nagygépek*
25	Ventilátor
26	- Asztali, padlóra állítható, falra, ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel.	8414 51
27	-Más	8414 59
28	Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható:
29	- Ablakra vagy falra szerelhető kompakt készülék	8415 10	10
30	Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 KN-kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:
31	- Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép:	8418 21
32	- Más háztartási hűtőgép	8418 29
33	- Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal	8418 30	20
34	- Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal	8418 40	20
35	Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:
36	- Ruhaszárító	8421 12	00
37	Mosogatógép:
38	-Háztartási	8422 11
39	Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8450
40	Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép	8451 21
41	Hőtárolós radiátor	8516 21
42	Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék	8516 29
43	Mikrohullámú sütő	8516 50
44	Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8516 60
45	*Háztartási kisgépek*
46	Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket	8423 10

47	Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat	8447 20
48	Háztartási varrógép	8452 10
49	Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó	8508 11	00
50	Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 vtsz. alá tartozók kivételével	8508 19
51	Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 vtsz. alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 KN-kód alá tartozó alkatrészeket	8509
52	Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 KN-kód alá tartozó alkatrészeket	8510
53	Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló	8516 10
54	Hajszárító	851631
55	Villanyvasaló	8516 40
56	Kávé- vagy teafőző	8516 71
57	Kenyérpirító	8516 72
58	Olajsütő	8516 79	20
59	Más elektrotermikus háztartási készülék	8516 79	70
60	Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket	9101
61	Karóra, zsebóra és más hasonló óra (stopperóra is) a 9101 KN-kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket	9102
62	Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket	9105
63	*Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)*
64	Írógépek a 8443 KN-kód alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:
65	- Más, elektromos írógép	8469 00	91
66	Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:
67	- Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép	8470 10	00
68	- Nyomtatószerkezettel	8470 21	00
69	Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz:
70	-10 kg-nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz	8471 30	00
71	- Input- vagy outputegység, tárolóegységgel egy burkolatban is	8471 60
72	Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő	8517 11	00
73	Szövegismétlő készülék telefonhoz	8519 81	11
74	Diktafon, amely csak külső áramforrással működik	8519 81	51
75	Telefon üzenetrögzítő készülék	8519 50	00
76	*Szórakoztató elektronikai cikkek*
77	Hangszóró, dobozba szerelve is, kivéve a 8518 21 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8518 21
78	... kivéve a8518 22 00 10 KN-kód alá tartozó berendezéseket	8518 22
79		8518 29
80	Más fejhallgató és fülhallgató	8518 30	95
81	Hangfrekvenciás elektromos erősítő	8518 40	00

82	Elektromos hangerősítő egység	8518 50	00
83	Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 vtsz. alá tartozó termékek kivételével	8519
84	Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, kivéve a polgári repülésben használatos eszközöket	8521
85	Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével	8525 80
86	Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, kivéve a 8527 90 KN-kód alá tartozó eszközöket	8527
87	Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsorvevőkészüléket vagy hangvagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével	8528
88	Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10, 9006 20, 9006 30, 9006 61, 9006 62, 9006 69, 9006 91, 9006 99 KN-kód alá tartozó termékek, továbbá azok alkatrészei és tartozékai	9006
89	Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hangvisszaadó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91,9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok	9007
90	Diavetítő	9008 10	00
91	Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika)	9207
96	*Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok*
97	Folyadékszivattyú egyfokozatú - búvárszivattyú	8413 70	21
98	Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel - elektromos	8433 11	10
99	Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő, kivéve a nem elektromos eszközöket	8467
100	Forrasztópáka és -pisztoly	8515 11	00
101	*Játékok, szabadidős és sportfelszerelések*
102	Rádiós távirányító készülék játék működtetésére	8526 92	00
103	Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos" összeszerelhető modell készletben, működő is	9503 00	30
104	Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból	9503 00	75
105	Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból	9503 00	79
106	Tévéhez kapcsolható videojáték	9504 10	00
107	Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű	9504 90	10
108	*Ellenőrző és vezérlő eszközök*
109	Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértve a súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 vtsz. alá tartozó termékek kivételével)	8423*
110	Gépjárműhöz használt riasztóberendezés	8512 30	10
111	Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 vtsz. alá tartozó kivételével	8531
112	*Adagoló automaták*

113	Bankjegykiadó automata	8472 90	30
114	Automata elárusítógép (pl. postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is:
115	Automata italárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel	8476 21	00
116	Más elárusító automata beépített melegítő-, hűtőkészülékkel	8476 81	00
117	*Rádiótelefon készülék*
118	Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők	8517 12	00
119	Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék
120	Hordozható személyi hívó	8517 69	31
121	Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék	8517 69	39
122	*Műanyag (bevásárló-reklám) táska*
123		3923 21
124		3923 29

2. melléklet a 2011. évi ... törvényhez

Az egyes termékdíj-köteles termékek termékdíjtételei

a) Gumiabroncs

Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Gumiabroncs	32

b) Csomagolás

ba) Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Műanyag	28
Társított	44
Alumínium	16 \|
Fém (kivéve alumínium)	13
Papír, fa, természetes alapú textil	16
Üveg	6 I
Egyéb	44 \|

bb) Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	56
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	\| 1300
Üveg	7
Társított csomagolás	150
Rétegzett italcsomagolás	120
Fém (ideértve alumínium is)	286
Egyéb anyagok	296

c) Egyéb kőolajtermék

Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Kenőolaj	112

d) Akkumulátor

Termékáram

Termékdíjtétel (Ft/kg)

Elektrolittal feltöltött akkumulátor	52
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	75

e) Reklámhordozó papír

Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Reklámhordozó papír	52

f) Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram	Termékdíjtétel (Ft/kg)
Háztartási nagygépek	30
Háztartási kisgépek	30
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	30
Szórakoztató elektronikai cikkek	100
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	30
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	30
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	30
Adagoló automaták	92
Rádiótelefon készülék	100

3. melléklet a 2011. évi ... törvényhez

Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíj-köteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada q0HU, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf. A qf és qOHÜ értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram	q_{ felső hasznosítási arány	q_0HU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Gumiabroncs	0,75	0,75

b) Csomagolás

ba) Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram	q_f felső hasznosítási arány	q_0HU OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Műanyag	0,65	0,25
Társított	0,65	0,25
Alumínium	0,65	0,40
Fém (kivéve alumínium)	0,65	0,60
Papír	0,65	0,60
Fa, természetes alapú textil	0,65	0,20
Üveg	0,65	0,60
Egyéb	0,65	0,25

bb) Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram	q_f felső hasznosítási arány	q_om OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	0,65	0,30
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	0,65	0,15
Üveg	0,65	0,32

Társított csomagolás	0,65	0,16
Rétegzett italcsomagolás	0,65	0,16
Fém (ideértve alumínium is)	0,65	0,17
Egyéb anyagok	0,65	0,30

c) Akkumulátor

Termékáram	q_f felső hasznosítási arány	q_om OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	1,0	1,0
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	1,0	1,0

d) Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram	q_f felső hasznosítási arány	q_OHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Háztartási nagygépek	0,65	0,33
Háztartási kisgépek	0,65	0,18
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	0,65	0,33
Szórakoztató elektronikai cikkek	0,65	0,30
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	0,65	0,05
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	0,65	0,05
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	0,65	0,05
Adagoló automaták	0,65	0,05
Rádiótelefon készülék	0,65	0,20

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:
T = R + El+Kl
ahol
T a megfizetendő fajlagos termékdíj,
R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,
E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,
K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.
A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles tennék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
Gumiabroncs	10

b) Csomagolás

ba) Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
Műanyag	4
Társított	4
Alumínium	2
Fém (kivéve alumínium)	2
Papír, fa, természetes alapú textil	1
Üveg	1
Egyéb	4

bb) Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	12
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	180
Üveg	1
Társított csomagolás	16
Rétegzett italcsomagolás	16
Fém (ideértve alumínium is)	36
Egyéb anyagok	26

c) Akkumulátor

Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	7
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	10

d) Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség

	(Ft/kg)
Háztartási nagygépek	5
Háztartási kisgépek	5
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	5
Szórakoztató elektronikai cikkek	5
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a	5
helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	5
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	5
Adagoló automaták	5
Rádiótelefon készülék	5

A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe

képlet szerint történik, minden más esetben E1 - 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíj-köteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
Gumiabroncs	30

b) Csomagolás

ba) Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
Műanyag	7,50
Társított	37
Alumínium	7,50
Fém (kivéve alumínium)	2
Papír, fa, természetes alapú textil	10
Üveg	0
Egyéb	37

bb) Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	27
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	1100

Üveg	0
Társított csomagolás	45
Rétegzett italcsomagolás	100
Fém (ideértve alumínium is)	202
Egyéb anyagok	182

c) Akkumulátor

Termékáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	40
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	40

d) Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
Háztartási nagygépek	15
Háztartási kisgépek	15
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	15
Szórakoztató elektronikai cikkek	162
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	15
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	15
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	15
Adagoló automaták	92
Rádiótelefon készülék	162

minden más esetben K1 = 0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíj-köteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség

	(Ft/kg)
Gumiabroncs	22

b) Csomagolás

ba) Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás)

Anyagáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
Műanyag	20
Társított	20
Alumínium	10
Fém (kivéve alumínium)	9
Papír, fa, természetes alapú textil	9
Üveg	5
Egyéb	20

bb) Kereskedelmi csomagolás

Anyagáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska]	30
Műanyag (bevásárló-reklám) táska	400
Üveg	6
Társított csomagolás	80
Rétegzett italcsomagolás	80
Fém (ideértve alumínium is)	100
Egyéb anyagok	130

c) Akkumulátor

Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor	45
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	65

d) Elektromos és elektronikai berendezés

Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
Háztartási nagygépek	20
Háztartási kisgépek	20
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék	20
Szórakoztató elektronikai cikkek	20
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	20

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	20
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	20
Adagoló automaták	70
Rádiótelefon készülék	20

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) felváltásáról szóló jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) teljes mértékben újraszabályozza a Kt. által átfogott területet.
A Javaslat célja új szabályozó rendszer kereteinek meghatározása, ezen keresztül az iparág tevékenységének teljes megújítása, a többször felhasználható termékek szélesebb körű elterjedésének előmozdítása (újrahasználat), valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős megnövelése, összhangban az Európai Unió elvárásaival és a magyar társadalom általános érdekeivel.
A jelenlegi, koordinátorok által irányított rendszer bizonyos eredményeinek elismerése mellett (egyes hulladékáramokban felső hasznosítási arányok elérése, részlegesen fejlődésnek indult szelektív hulladékgyűjtés) megállapítható, hogy hiányosságai és rendszerhibái folytán égetően szükségessé vált a teljes átalakítás, megújítás. A problémák szerteágazóak. A legfőbb gondot az okozza, hogy az állam az iparágon belül jelenleg kontroll nélkül engedi érvényesülni a piaci versenyt. Ennek köszönhető, hogy a hazai hulladékgazdálkodásban nincs semmiféle ésszerű gátja a koordinátorok tevékenységének, ami korlátlan árversenyhez vezetett, ez végeredményben a feladatok megoldásától elvonja a forrásokat, az EU által előírt teljesítést veszélyezteti. Ez alapvető rendszerhiba, a szabad piaci folyamatok, az árverseny általában helyes célkitűzése ebben az esetben ugyanis csak megfelelő körültekintéssel érvényesíthető. Ennek oka, hogy az iparág szinte minden tevékenységét jelentős mértékű externális hatások és költségek jellemzik, melyek kiegyenlítése csak megfelelő kontroll segítségével lehetséges.
A rendszer fenntarthatatlanságát jelzi, hogy a kezdeti impulzívabb fejlődést követően jelenleg az anyagáramok jelentős részében a hasznosítási arányok tekintetében stagnálás, nagyon alacsony mértékű fejlődés figyelhető meg. Ehhez az árverseny mellett elsősorban az vezetett, hogy a koordinátorok a kötelezettekkel karöltve nem érdekeltek a rendszer felső hasznosítási arányig történő fejlesztésében, mindössze a minimumként előírt szinteknek a valamilyen - nem feltétlenül a társadalmi összérdeknek megfelelő - teljesítésében. Ezt az alapvető elvi és működési hibát jórészt a termékdíjra vonatkozó mentességi szabályok okozzák, melyek a törvény legfőbb céljának megvalósítását, a hulladéknak a lerakótól, égetőtől történő eltérítését gyakorlatilag ellehetetlenítik.
Az állam mindezidáig - saját döntésének megfelelően - kívül maradt az iparág működtetéséből, nem fordított figyelmet annak irányítására, és stratégiai kérdésekben nem vállalt felelősséget. Ez a hazai hasznosítói rendszer kiépülését súlyos mértékben torzította, egyes rész-iparágakban a primer és szekunder termelői ágazatok teljes eltűnéséhez járult hozzá (pl. üveg), máshol elképesztő mértékű, a hazai kibocsátás sokszorosára rúgó, kihasználatlan kapacitásokat hozott létre az adófizetők támogatásával (pl. gumi). Ezzel a hibás gyakorlattal az államnak szakítania kell.
A cél az, hogy a koordináló szervezetek megszűnésével párhuzamosan a környezetvédelemért felelős minisztérium felügyelete alatt működő, önálló, 100 %-os állami tulajdonban lévő nonprofit Kft. szervezeti formában létrehozza az Országos Hulladékgazdálkodási
Ügynökséget (a továbbiakban: OHÜ), melynek feladata az államot illető jogok gyakorlása, valamint az államra háruló feladatok ellátása, kötelezettségek teljesítése a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos iparágon belül. Erre azért van szükség, mert a hulladékok gyűjtése és hasznosítása területén az államot terheli a végső felelősség. Amennyiben ugyanis nem sikerül teljesíteni a részben hazai, részben nemzetközi előírásokat és vállalásokat, az állam köteles ezért helytállni (impeachment), vagyis végső soron az államot terheli a fizetési kényszer. Ez csak úgy egyeztethető össze a szennyező fizet alapelvvel, ha az állam az irányítást biztosító jogokat és kötelezettségeket átveszi, a szükséges feladatokat és felelősséget felvállalja, azaz az állam a teljesítési kötelezettség mellé érdekkörébe vonja az irányítást és ellenőrzést is, az eredmény garantálása érdekében.
Az új rendszerrel szemben a legfőbb elvárás, hogy a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási ipar átlátható, az állam és így a társadalom érdekeit lényegesen kedvezőbb feltételekkel szolgáló módon alakuljon át, és fejlődjék tovább.
Az elmúlt nyolc évben számos olyan kezdeményezés történt a mindenkori környezetvédelmi irányítás részéről, amelynek célja egy átláthatóbb, alkalmasabb, az alapelveket jobban kielégítő díjfizetési rendszer kidolgozása volt. Egyetlen ilyen típusú kezdeményezés se kapta meg a szükséges támogatást. A Javaslat kidolgozása során kiemelkedő hangsúlyt és időt kellett fordítani tehát a termékdíj mértékét megalapozó tanulmány elkészítésére. Az elemzés során komplex, környezetközpontú, a teljes életciklus elemzésen alapuló értékelési módszertan került kidolgozásra. Ezt követően az egyes termék és hulladékáramok jellemzőinek meghatározása, majd a költségelemekre vonatkozó matematikai modellek kidolgozása, végül az adatok kiértékelése következett. Eredményként adódott az egyes termékáramok egymáshoz viszonyított értéksorrendje társadalmi összérdek szempontjából.
Teljesen új alapokra került a környezetvédelmi termékdíj költségszámításának módszertana. Kidolgozásra kerültek a termékdíj költségelemek, melyek az irányítást és fejlesztést fedező részelem (rendszerirányítási költség), a szennyezés megelőzését/elhárítását szolgáló részelem (kezelési költség), valamint a termék által okozott szennyezést kompenzáló részelem (externális költség). A Javaslat ezeket az elemeket beépíti a termékdíj mértékébe, ezzel biztosítva forrásokat a megfelelő mértékű gyűjtés és hasznosítás teljesítéséhez, továbbá a szennyező fizet elvének érvényesítéséhez.
A Javaslat értelmében a kötelezettek továbbra is maguk választhatnak az egyéni és a kollektív teljesítés között. Utóbbi esetben kizárólag az OHÜ láthatja el a közvetítői feladatokat. A kollektív esetben a megfizetendő termékdíj átalányérték, mely az OHÜ tevékenysége által az országos hulladékgyűjtés és hasznosítás átlagos mértékű teljesítéséhez szükséges forrásokat biztosítja. Az egyénileg teljesítő kötelezettek számára a megfizetendő termékdíj a kötelezett kibocsátásától, valamint hulladékhasznosítási teljesítményétől függ. A hulladékhasznosítási teljesítmény új fogalma, a díjszámítás ezen alapuló új elvei egyszersmind a hazai gyűjtés és hasznosítás ösztönzését szolgálják. A Javaslat továbbá a külföldön történő gyűjtés hazai támogatásának elkerülését is biztosítani kívánja. A modell a gyártói felelősség érvényesülését elősegíti, mivel az egyéni teljesítői modell rugalmasabb kialakítása kedvez az átlagostól jobb teljesítmény nyújtására képes kötelezetteknek a költségek alacsonyabb szinten tartásával.
Az iparág irányítására a teljesen új szervezeti modell került kidolgozásra. A kétszintű szervezeti struktúra egyik eleme a termékdíj bizottság, mely a környezetvédelemért felelős miniszternek az iparág egészét befolyásoló stratégiai döntéseiben szakértő, tanácsadó, döntés előkészítő testülete, továbbá az OHÜ, mely az iparági feladatok végrehajtásáért felel.
A termékdíj bizottság a szennyezést okozó két fél, az ipar és a társadalmat képviselő állam partnerségen alapuló fóruma. A bizottság évről-évre ajánlásokat tesz a miniszter részére a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodás kereteire, többek közt a költségelemek mértékére, a gyűjtés és hasznosítás célszámaira, valamint a hasznosítási rendszer belső prioritásaira (azaz, hogy mely hasznosítási eljárás élvez elsőbbséget, elsősorban a környezetvédelem, valamint a hazai ipar érdekeinek megfelelően). A bizottság másik fontos funkciója, hogy az iparág számára magas szintű szakmai fórumot biztosít. A bizottságban az ipar, az önkormányzatok, a civil szervezetek, valamint a kormányzat részéről az iparággal, annak tevékenységével kapcsolatban felmerülő kérdések, problémák megvitatására, kivizsgálására, tisztázására, hiteles szakmai véleményalkotásra nyílik lehetőség, továbbá az ezekből leszűrhető általános tanulságok alapján újabb ajánlások készülhetnek a környezetvédelemért felelős miniszter részére.
Az OHÜ alapvető funkciója az iparági működés szervezése és felügyelete jelen Javaslat, a kapcsolódó jogszabályok, valamint a miniszter által meghatározott feltételeknek megfelelően. Az OHÜ hangsúlyozottan nem kíván közvetlenül gyűjtéssel és hasznosítással foglalkozni, erre kifejezetten és legfeljebb abban az esetben kerülhet sor, ha a hulladékgazdálkodási célok másképpen nem teljesíthetők. Az OHÜ működéséhez, valamint az általa támogatott tevékenységek finanszírozásához a vámhatóság által beszedett termékdíjból részére biztosított keret nyújt fedezetet.
Az OHÜ szervezeti struktúrája a tervek szerint egy adminisztratív, egy operatív és egy stratégiai centrumból tevődik össze. Az adminisztratív centrum lényegében a szervezet működését biztosítja, az operatív centrum feladata az iparági tevékenység (gyűjtés, szállítás, hasznosítás) tervszerű, szoros és folyamatos nyomon követése, dokumentálása, valamint az erre épülő adatbázis építéséhez és kiértékeléséhez folyamatos adatszolgáltatás, továbbá az iparág tevékenysége során keletkező váratlan, illetve nem kívánt események gyors, rugalmas kezelése. A stratégiai centrum funkciója a folyamatos megújítás biztosítása, mely a rendkívül gyorsan változó technikai és gazdasági környezetünkben kulcsfontosságú a társadalmi érdekek biztosítása, a folyamatos és fenntartható fejlődés, valamint a pazarlás elkerülése szempontjából.
Az OHÜ tevékenysége az általa évről-évre elkészített Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terven alapszik. A terv kidolgozásához a keretet a környezetvédelemért felelős miniszter adja meg, a termékdíj bizottság által tett ajánlások figyelembevételével. A tervezés során történik a gyűjtési és hasznosítási mennyiségek éves célszámainak, valamint a tárgyévet megelőző szerződéses időszak (harmadik, negyedik negyedév) során szétosztható kezdeti (induló) mennyiségeinek meghatározása. Az OHÜ a mennyiségek szétosztása során a közszolgáltatók és a már felépített egyéb begyűjtői hálózatok kapacitását veszi alapul. A szétosztás során két egyenértékű célt kell a lehetőségekhez mérten egyszerre kielégíteni: a mind magasabb gyűjtési és hasznosítási arány elérését, valamint a költséghatékonyságot. A hasznosítói kapacitások feltöltése során azonosítani kell az egyes potenciális hasznosítók felkínált eljárásainak környezetvédelmi és társadalmi összesített költségeit, az eljárás alkalmazásával nyerhető előnyeit, valamint a reális feldolgozó kapacitását a piacra helyezhetőség, a piacpotenciál szempontjából. Ennek eredményeképpen az egyes potenciális lehetőségek és hasznosítók összemérhetővé, versenyeztethetővé válnak.
A gyűjtés és hasznosítás célértékei év közben változnak, illeszkedve a kibocsátás és fogyasztás változásához. Ezt veszi figyelembe a tervezés negyedéves felülvizsgálata, mely a célszámok negyedéves ciklusokban történő módosítását teszi lehetővé. Rendkívüli esetben egy negyedéves ciklus alatt is lehetőség nyílik a célszámok módosítására.
Az OHÜ nem hatóság, ezért nincsenek hatósági feladatai és jogkörei. Ezeket a funkciókat továbbra is a környezetvédelmi felügyelőségek és a NAV látja el az iparágon belül. Az OHÜ magánjogi szerződéses viszonyt létesít partnereivel, melyben biztosítja magának azokat a jogokat, melyek a partner megfelelő mértékű, statisztikai módszerekkel kiértékelhető eredményeket biztosító ellenőrzését lehetővé teszik. Ennek legfontosabb eleme a megfelelő feltételeknek megfelelő jogkör biztosítása a telephelyeken folyó tevékenység helyszíni nyomon követésére, dokumentálására, mely a valós gyűjtési és hasznosítási mértékek folyamatos meghatározására teszi alkalmassá a rendszert. A Javaslat ezen ellenőrzési funkció ellátásához szükséges költséget fixen beépítette a termékdíjba (rendszerirányítási alapköltség).
A Javaslat fontos törekvése, hogy a gyűjtés és hasznosítás mértéke emelkedjék, mégpedig hosszabb távon az ún. felső hasznosítási arány szintjéig, mely az iparág jelenlegi működési struktúrája, valamint a tudomány állása szerint a hulladékgazdálkodás optimális szintjét jelenti a társadalmi összesített költségek szempontjából. Emellett a Javaslat fontos célkitűzése az anyagában történő hasznosítás mértékének fokozása. A minimális anyagában hasznosítási arányok az egyes tennék- és anyagáramok esetén, a gyűjtött mennyiségre vetítve legkevesebb 75%-os szintet kell, hogy elérjenek, ahol az energetikai hasznosítás nem lehetséges, ott pedig a 100%-os hasznosítás a kötelezettség.
A gyűjtés és hasznosítás elérhető szintjét alapvetően a kirótt termékdíj mértéke határozza meg. A Javaslat kidolgozása során egyrészt a 2010. és 2011. években a kötelezetteket terhelő befizetések (licencdíj, termékdíj) jellemző mértéke jelentette a kiinduló alapot, másrészt az új díjak meghatározása során a 2012-es (EU-s) és 2014-es (hazai, Országos Hulladékgazdálkodási Terv) gyűjtési és hasznosítási szint elvárások, a jelenlegi gyűjtési és hasznosítási valós költségek, valamint a gyűjtés és hasznosítás arányának és költségének összefüggését leíró matematikai függvények képeztek.
A kiindulási adatok alapján elvégzett számítások során meghatározásra kerültek a különféle jövőbeli gyűjtési és hasznosítási szintekhez tartozó költségváltozások. Ezt követően megtörtént a kapott eredmények összevetése a jelenlegi terhelések mértékével, továbbá az externális hatások kiegyenlítését szolgáló költségigényekkel. Fontos elvárás volt ennek során a kibocsátói iparágak, és ezen keresztül a társadalom túlterhelésének, így a díjmértékek túlzott növekedésének elkerülése. Ez néhány esetben csak úgy volt teljesíthető, hogy le kellett mondani a környezetvédelmi célok azonnali teljesítéséről, a fokozatosság elvének megfelelően.
A díjszabás a Javaslat értelmében, a különféle szempontok figyelembe vételével, az alábbi módon alakult. Az új díjak a jelenleg érvényes törvény szerinti termékdíjakhoz viszonyítva mindösszesen két esetben növekedtek, a kenőolaj és a reklámhordozó papír esetében. Ezen kiigazítások az elmúlt időszakban változatlan díjak következtében indokolt. A további kategóriákban a díjszabás mértéke a kötelezetteket terhelő jelenlegi összesített költséghez viszonyítva 10-30%-kal emelkedik, néhány kivétellel. Az egyik kivétel a nem kereskedelmi csomagolás, ahol a díjfizetés a jelenlegi termékdíj mértékével válik azonossá (a műanyag anyagáram kivételével), mely jelentős növekedés (50-100%-os) az amúgy indokolatlanul alacsony, a költségek fedezésére elégtelen terhelésben. A kereskedelmi és nem kereskedelmi csomagolás fogalmát el kell törölni, de a fokozatosság elvének betartásával ez csak több év alatt lehetséges. A kereskedelmi csomagolások esetében a terhelés összesített mértéke kissé, 5-15%-ban növekedik, az italoskarton anyagáram kivételével, amelynek, elismerve e csomagolásfajta társadalmi hasznosságát, csökken az összesített terhelése. Az egyes csomagolások egymáshoz viszonyított előnyeit és hátrányait az új díjszabási arányok ezzel helyesebben tükrözik. Fontos megjegyezni, hogy további korrekcióra lesz szükség a következő években (egyutas üveg díjának rendezése, kereskedelmi és nem kereskedelmi csomagolások közötti díjszakadék eltüntetése, stb.). Jövőbeni korrekció az egyes hasznosítói iparágak teljesítményének növekedésével összefüggésben, az externális költséghányad mértékének csökkenésével is szükségessé válhat. Ennek érdekében lett úgy kialakítva a rendszer, hogy a díjak mértéke évente felülvizsgálatra kerülhessen a Termékdíj bizottság közreműködésével. A gumiabroncs termékáram esetében 45%-os növekedés az előirányzat. Ennek speciális indoka a kiépített, és alapvetően jól működő rendszerben az utóbbi időszakban megjelent, a vásárlóval a gumiabroncs szerelő által megfizettetett (kb. 10 Ft/kg mértékű) "kezelési költség", melynek megszűntetése fontos célkitűzés. Nem megengedhető ugyanis, hogy a hasznosítás nevesített költségelemei mellett indirekt módon további, indokolatlan költségek bukkanjanak fel. Az eddig nem említett termékáramokban (elektromos és elektronikai berendezések, akkumulátor) az új díjszabás a jelenlegi terheléshez képest 10-20%-os növekedést irányoz elő. Kivétel ez alól a szórakoztató elektronika, valamint a rádiótelefonok köre, ahol a befizetendő díj mértéke lényegesen magasabban lett meghatározva. E mögött az a szándék húzódik, hogy az elektromos és elektronikai berendezések körében kifejezetten azokat a kategóriákat terhelje magasabb díj, amelyek beszerzése nem tartozik a háztartások alapvető szükségleteihez.
Rendkívüli fontosságot tulajdonított a Javaslat annak a jogos kritikának, mely szerint a jelenlegi rendszerben a kötelezettekre különösen, indokolatlanul magas terheket rónak az adminisztrációs feladatok. Egyes becslések szerint a kötelezettek összesített adminisztrációs költsége messze felülmúlja az összes általuk megfizetett licencdíjat és termékdíjat. Ennek egyik legfontosabb oka a mentességi rendszer, mely szinte áttekinthetetlen bonyolultságú, a kötelezettségek meghatározását már-már a szakértők számára is lehetetlenné teszi. Eltörlése az adminisztrációs terheket önmagában jelentősen lecsökkenti.
Mindezek mellett az adminisztrációs terhek további csökkentését irányozza elő a Javaslat. Az egyszerűsítés egyik legfontosabb eszköze két olyan csoport meghatározása, mely kibocsátásai tekintetben kifejezetten alacsony mértéket képvisel, és ezért a részletes adminisztrációs terhek alól kivonható. Ez a két csoport a legkisebb kibocsátókat tömörítő csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezetti kör, valamint az ezeknél valamelyest magasabb kibocsátású "kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezet"-i kör. Mindkét csoportra jellemző, hogy termékdíj átalányt fizet, évente egyszer, egyszerű bejelentőlapon. A megfizetendő termékdíj mértéke a csekély kibocsátók esetén évi 12.000.- Ft, a kis kibocsátók esetén évi 60.000.- Ft. A kialakított rendszer a kis és középvállalkozások általános versenyhátrányának kompenzálását szolgálja, mind az adminisztráció, mind a díjfizetés csökkentett mértéke folytán. Az állam ezen intézkedésétől azt várja, hogy a kötelezettek köre a jelenlegi 40.000-ről akár 100.000-re is megnövekedhet, megfelelő tájékoztató és felvilágosító tevékenység esetén.
Az adminisztráció további csökkentésének másik különösen hangsúlyos eleme a többször felhasználható termékek első forgalomba hozatalával összefüggő adóztatásának eltörlése. A Javaslat értelmében, megfelelő feltételek teljesülése esetén, az állam a többször felhasználható terméket kibocsátó, valamint az újrafelhasználással kibővített életciklusa során gondozó kötelezett környezetvédelem területén tett erőfeszítéseit a díjfizetés eltörlésével kompenzálja. Ez az érintett kötelezettek számára különösen jelentős adminisztrációs terheket szűntet meg, míg az állam, az újrahasználható termékek alapelvéből következően minden esetben csak igen csekély várható bevételéről mond le, mely elfogadható, társadalmi szempontból különösen indokolt egyezség.
Az adminisztráció csökkentését további kisebb módosítások szolgálják, így például a termékdíjjal kapcsolatos információk számlán történő feltűntetésének korlátok közötti megkövetelése.
A Javaslat egy további fontos módosítása, hogy a lakossági tudatformálásra fordítható költségek mértékét a jelenlegi 5%-os szintről 7%-ra emeli. Az erre fordítható keret ezzel kétszeresére emelkedhet, amely különösen nagy jelentőségű. A Javaslat a tudatformálásra a jelenlegi rendszerben egymástól függetlenül, szigetszerűen megvalósító koordinátorok helyett egységes, koncentrált, a társadalmat jobban megszólítani képes megoldást biztosít.
A Javaslat tisztázza az egyes részletkérdésekben a jelenlegi jogi környezetben meglévő pontatlanságokat, melyek a jogalkalmazást, valamint a jogkövető magatartást nehezítik, illetve a kötelezettek és ezen keresztül a társadalom egyes rétegeire indokolatlan költségeket ró. Ennek értelmében került a reklámhordozó papír definíciója pontosításra, hogy valóban csak azok a termékek essenek a törvény hatálya alá, amelyek esetében egyértelműen azonosíthatóan a reklám az elsődleges cél.
A Javaslat a készülő új hulladékgazdálkodásról szóló törvény várható fogalomalkotását, szóhasználatát veszi át. Ennek értelmében kikerült néhány olyan fogalom a törvény 2. §-ból (pl. gyűjtés/begyűjtés/visszagyűjtés, hasznosítást koordináló szervezet), amelynek a definíciója hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatókörébe illeszkedik.
A hasznosítást koordináló szervezetek funkciója a Javaslat értelmében a nem termékdíjköteles anyagáramok esetében fennmarad (szárazelemek, továbbá gyógyszerek, valamint növényvédő szerek csomagolóeszközeiből képződött hulladékokat koordináló szervezetek, stb.), tevékenységüket továbbra is a hulladékgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazása alapján végezhetik, a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodás területén a koordináló szervezetek funkciója megszűnik, ezeket átveszi az OHÜ.
A Javaslat értelmében átmenetileg megszűnik a termékdíj kedvezmény intézménye, mert a vizsgálatok azt igazolták, hogy a kedvezmény jelenlegi formájában nem fenntartható, a kedvezményezhetőség szükséges feltételeinek fennállása nem igazolt.
Különösen fontos, hogy az új szabályozási környezetnek köszönhetően a gyűjtők, szállítók, kezelők, hasznosítók, stb., az EU által is szorgalmazott, egyre növekvő mértékű hulladékhasznosításnak köszönhetően, növekvő mennyiségű munkához juthatnak. A megnövekedett munkamennyiség lehetőséget teremt a lakosság hátrányos helyzetű, alacsonyan képezett rétegeinek bevonására a munka világába. A hulladékgazdálkodás jellegénél fogva ez a lehetőség az ország egész terültén szétszórtan jelentkezik, amely a megoldás további előnyös tulajdonsága. A Javaslat kidolgozása során több becslés és számítás készült az új rendszer bevezetése esetén várható munkahelyszám gyarapodásra vonatkozóan. A becslések a reális forgatókönyvek szerint 2-3 ezer új munkahely megteremtését prognosztizálják, mely hozzájárulhat a kormány munkahely bővítési szándékának megvalósításához.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat az akkumulátorra, a csomagolásra, az egyéb kőolajtermékre, az elektromos és elektronikai berendezésre, a gumiabroncsra, valamint a reklámhordozó papírra a törvény céljának elérése érdekében termékdíjat vezet be. A termékdíj-köteles termékek körének pontos meghatározása érdekében - a csomagolás kivételével - a termékdíj-köteles termékeket vámtarifa számmal jelöli.

A 2. §-hoz

Meghatározza a Javaslat a törvény értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges alapfogalmakat, így többek között az anyagáram, a termékáram, az egyéni hulladékkezelés, a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett, a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy sajátcélra felhasználó kötelezett fogalmát.

A 3. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy mely tevékenységek esetén keletkezik e jogszabállyal kapcsolatos kötelezettség, így a korábban hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is az első belföldi forgalomba hozatal, vagy saját célú felhasználás esetén. A termékdíj-fizetésre kötelezett főszabályként így a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója, vagy sajátcélú felhasználója. Kivételként megmarad továbbra is a kenőolaj és a reklámhordozó papír, mely esetben az első belföldi forgalomba hozó első vevőjénél keletkezik a termékdíjfizetési kötelezettség, továbbá a bérgyártás, amely esetben a bérgyártató válik kötelezetté. A Javaslat meghatározza továbbá, hogy milyen tevékenységek minősülnek saját célú felhasználásnak.

A 4. §-hoz

A Javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amelyek nem járnak termékdíj fizetési kötelezettséggel. Ilyen esetek az adóraktárba való beraktározás és az adóraktáron belüli értékesítés, a vámjogi szabadforgalomban nem lévő termékdíj-köteles termék belföldi értékesítése, a külföldre történő értékesítés, az alapanyagként való felhasználás, saját célú felhasználás természetes személy esetén, a hulladékká vált kőolajtermékből bizonyos, a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott eljárással előállított termék forgalomba hozatala.

Az 5. §-hoz

A termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjafügg a keletkezés módjától. A termékdíj-fizetési kötelezettség a következő esetekben és időben keletkezhet:

Keletkezési mód	Keletkezés időpontja
Első belföldi forgalomba hozatal	Az ügylet teljesítését tanúsító okiraton feltűntetett teljesítés napján

Keletkezési mód	Keletkezés időpontja
Saját célú felhasználás	Költségként történő elszámolás napján
Kötelezett által a hulladékkezelőnek történő átadás	A hulladékkezelőnek történő igazolt átadás napján
Kötelezett jogutód nélküli megszűnése	Végelszámolás napján
Leltárhiány vagy a termék megsemmisülése	A leltárhiány vagy a termék megsemmisülése tényéről felvett jegyzőkönyv kelte napján

A 6. §-hoz

A Javaslat értelmében a kötelezettnek lehetősége van a készletre vétel napján keletkeztetni a termékdíj-fizetési kötelezettségét, amely döntését a tárgyéven belül nem változtathatja meg. A készletre vétellel történő teljesítés esetén a kötelezettnek leltárt kell készítenie a megelőző év december 31-én készleten lévő termékdíj-köteles termékeiről, és a termékdíjat a tárgyévben érvényben lévő termékdíjtétel mértékével január 20-ig be kell vallania és meg kell fizetnie.
Ha a kötelezettség megállapítása ismét az 5. § alapján történik, a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.

A 7. §-hoz

A Javaslat a termékdíj alapjának főszabályként a termékdíj-köteles termék tömegét határozza meg. Ez alól kivétel a termékdíj-átalány esete. A megfizetendő termékdíj mértékének kiszámítása attól válik függővé, hogy a kötelezett a hulladékkezelési kötelezettségeinek teljesítésére nem egyéni, vagy egyéni módon vállalkozik. A nem egyénileg teljesítő kötelezettek egységesen, a törvény 2. mellékletében meghatározott termékdíj tételeket kötelesek megfizetni. Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett az önmaga által finanszírozott begyűjtési és hasznosítási tevékenységének eredményeképpen csökkenti az általa kibocsátott termékek által okozott környezetterhelést, ezért a begyűjtés és hasznosítás mértékének növekedésével egyre csökkenő mértékű termékdíjat fizet. Ebben az esetben a megfizetendő termékdíj mértékét a Javaslat 3. mellékletében meghatározott számítási eljárás határozza meg. Egyéni hulladékkezelés két termékáram (egyéb kőolajtermék, reklámhordozó papír) esetén nem választható, mert ezekben a termékáramokban nincs kötelező hasznosítási szint.

A 8. §-hoz

A Javaslat meghatározza a termékdíjjal kapcsolatos eljárási szabályokat. Az eljárásokban - a Javaslatban részletesen meghatározott kivételekkel - alkalmazandó szabályozások:
• az adózás rendjéről szóló törvény, valamint
• a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény.

A 9. §-hoz

A kötelezett a termékdíj kötelezettséggel kapcsolatos eljárásokban igénybe vehet képviselői közreműködést. Ha a képviselet a termékdíj megfizetésére terjed ki, a képviselő és a kötelezett felelőssége egyetemleges. Ha a kötelezett külföldön (harmadik országban) telepedett le, a pénzügyi képviselő megbízása számára kötelező.

A 10. §-hoz

A termékdíj szabályozás működéséhez megfelelő nyilvántartás szükséges, melynek lényeges eleme a kötelezettek bejelentési kötelezettsége. A kötelezetteknek termékáramonként külön-külön nyilatkozniuk kell arról, hogy egyéni hulladékkezelés teljesítését vállalják, vagy nem. Megengedett, hogy egy kötelezett egy termékáramban vagy anyagáramban (pl. egyutas üvegpalackok) kollektív - OHÜ-n keresztül - teljesítést válasszon, míg egy másikban egyéni hulladékkezelés teljesítését (pl. alumínium kanna). Ez biztosítja, hogy azok a vállalkozások is választhassanak egyéni teljesítést, vagyis közvetlenül érvényesítsék gyártói felelősségüket, amelyek nem minden termékáramban vagy anyagáramban vannak felkészülve erre a feladatra. A bejelentés során a kötelezett (és amennyiben van, képviselője, pénzügyi képviselője) VPID azonosító számot kap. A VPID szám a kötelezett egyetlen azonosítója a rendszerben, ami az adminisztráció csökkentését segíti elő.

A 11. §-hoz

A Javaslat értelmében főszabályként a kötelezettek havi bontásban vezetik és negyedévente vallják be a befizetendő termékdíj mértékét. Ez alól kivétel a termékdíj átalányt fizetők, akik évente kötelesek bevallást adni. Ez utóbbiak számára is kötelező a nyilvántartás vezetése.
A gazdálkodó szervezeteket terhelő adminisztráció csökkentése érdekében nem kell bevallást benyújtania annak, aki a tárgynegyedévben nem hozott forgalomba és saját célra sem használt fel termékdíj köteles terméket.

A 12. §-hoz

A Javaslat értelmében a kötelezett a számára biztosított bevallási határidő napjáig köteles a termékdíj fizetési kötelezettségét is rendezni. A jelenleg érvényes szabályozásban biztosított mentesség megszüntetésre kerül, amelynek köszönhetően folyamatosan (minden negyedévben) befizetés történik a kötelezettek részéről egy erre a célra elkülönített számlára. Az állam és ezen keresztül a hazai hulladékkezelést irányító Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség a negyedévente esedékes befizetéseknek köszönhetően folyamatosan forráshoz jut feladatainak ellátásához.

A 13. §-hoz

A számlán történő termékdíj feltüntetési kötelezettségre vonatkozó szabályozás a Javaslat szerint két esetre korlátozódik. Az adminisztrációs kötelezettség és költség ezzel jelentősen csökkenthető, mert a gazdálkodók csak az indokolt esetekben (számlán történő átvállalás, visszaigénylésre jogosult vevő partnerek) kötelesek feltűntetni a számlán a termékdíjat.

A 14. §-hoz

A Javaslat szerint termékdíj-fizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján átvállalható, de sem a kötelezett, sem az átvállaló nem lehet egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett. Ennek indoka a termékdíj kötelezettséggel kapcsolatos visszaélések elkerülése.

A 15. §-hoz

A csekély és kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett, valamint a mezőgazdasági termelők által fizetendő termékdíj összegét átalánydíjban határozza meg a törvény. Az átalány célja, hogy az ezen kategóriákba tartozó kötelezettek adminisztrációs terheit a szabályozás ezáltal minimálisra csökkentse.
A csekély kibocsátók köre úgy került meghatározásra, hogy igazodjon a legkisebb vállalkozások jellemző kibocsátásához, míg a kis kibocsátók által kibocsátott mennyiség a csekély kibocsátókat legfeljebb háromszorosan meghaladó mértékű lehet. A mezőgazdasági termelőre vonatkozó egyszerűsítési szabályok - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan -megmaradtak.

A 16. §-hoz

A Javaslat bevezeti a hulladékkezelési teljesítmény fogalmát, valamint meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a kiszámítás során figyelembe kell venni. A hulladékkezelési teljesítmény bevezetésének célja a hazai hulladék gyűjtés mértékének folyamatos növekedésének elősegítése, továbbá az esetleges visszaélések megakadályozása.
Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettek esetén a termékdíj fizetés alapjául szolgáló hulladékkezelési teljesítmény meghatározásához kizárólag a hazánkban begyűjtött hulladékmennyiséget kell alapul venni. Az egyéni hulladékkezelő teljesítményének meghatározásához második feltételként a tárgyévben hasznosító részére átadott hulladék számolható el. Erre azért van szükség, mert a begyűjtés és a hasznosítás időben nagyon elhúzódhat, ami az elszámolást nehezítené.
Ugyanígy bármilyen jellegű támogatás csak arra a mennyiségre vehető igénybe, amely ténylegesen az ország területén került gyűjtésre, mely csökkenti a hulladékok országok közötti szabálytalan áramlásából származó visszaélések lehetőségét.
A Javaslat itt rögzíti, hogy minden termékdíj-köteles termékből képződött hulladékáram esetén a hasznosításon belül az anyagában hasznosítás mértékének el kell érnie a 75%-os értéket. Ahol ez mégsem teljesül, ott a hasznosításon belül a termikus hasznosítás legfeljebb 25%-ig vehető figyelembe.

A 17-18. §-hoz

A Javaslat alapján a környezetvédelemért felelős miniszter termékdíj bizottságot működtet a termékdíj-köteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiájának meghatározása érdekében. A Javaslat biztosítja, hogy a környezetvédelemért felelős miniszter mellett a termékdíj beszedéséért felelős hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosítása érdekében létrehozott Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, valamint a szakmai érdekképviseleti szervek által jelölt tag részvétele is biztosítva legyen a termékdíj bizottságban.
A Termékdíj bizottság kilenc tagjából ötöt az állam négyet az ipar delegál. A bizottság ügyrendjét maga határozza meg, amelyet célszerűen úgy kell kialakítani, hogy mind az állam, mind pedig az ipar számára elfogadható döntéseket hozhasson, ajánlásokat tehessen. A legfontosabb feladatai a bizottságnak az alábbiak:
- Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára az érvényes felső hasznosítási arányok mértékéről;
- Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára a megelőző év teljesítménye alapján meghatározott q0HU OHÜ tényleges teljesítési hányad arányok mértékéről;
- Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára a termékdíj-köteles termékáramban közreműködő hazai gyűjtők számára adható támogatás fajlagos és abszolút értékben meghatározott mértékére;
- Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára a termékdíj-köteles termékáramban közreműködő hazai hasznosítók számára adható támogatás fajlagos és abszolút értékben meghatározott mértékére;
- Évente egyszer javaslatot tesz a miniszter számára a termékdíj-köteles termékáramban potenciálisan elérhető hasznosítói eljárások prioritási sorrendje, a különféle hasznosítási eljárások teljes életciklus elemzésen alapuló társadalmi hasznosságából kiindulva.

A 19-22. §-hoz

Az előírt célokat és kötelezettségeket teljesítő hulladékgazdálkodás megteremtéséhez és fenntartásához a Magyar Állam, a környezetvédelemért felelős miniszter "felügyelete" alatt felállítja az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, melyet az indokol, hogy az alábbi funkciók teljesítése a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint nem, vagy nem megfelelően megoldott:
• a termékdíj köteles termékkörből keletkező hulladékok begyűjtésének és hasznosításának megfelelő mértékű nyomon követése a teljesítmény mind pontosabb megítélése, valamint a visszaélések kizárására érdekében,
• a begyűjtési és hasznosítási arányszámok pozitív irányú változását elősegítő stratégia és támogatási rendszer kidolgozása,
• a hazai hasznosítói kapacitások ésszerű, a társadalmi érdekeknek megfelelő kiépítése és fejlesztése,
• a lakossági tájékoztatás és tudatformálás magasabb szintű megvalósítása, az aktív közreműködés elősegítése a szelektív hulladékgyűjtésben.
Az OHÜ szervezeti működési szabályzatát a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá.
Az OHÜ feladata alapvetően a rendszerirányítás, közvetlenül gyűjtést, hasznosítást nem végez, ezzel pályázatokon, szolgáltatás-megrendelésen keresztül piaci szereplőket bíz meg. A gyűjtésre és hasznosításra Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet készít, mely célértéket képez minden termékdíj-köteles termékáramra és anyagáramra.
A Javaslat értelmében az OHÜ támogatási rendszert hoz létre és tart fenn. A támogatási rendszer éves ciklusokban ismétlődő feladatokat jelent, melyek első, legfontosabb lépése a tárgyévet megelőző évben lefolytatott támogatás előkészítés, amelynek a határidői rögzítettek. (Ezek az induló év (2012) esetében eltérőek az itt meghatározott általános dátumoktól, lásd 39. §.) Biztonsági okokból a támogatás előkészítés során a célértékek legfeljebb 75%-a osztható szét (induló érték). Erre azért van szükség, mert év közben az éves terv (célérték) negatív irányban is módosulhat. Az OHÜ-nek ügyelnie kell arra, hogy ne kössön le olyan gyűjtést és hasznosítást, amelynek a támogatása időközben elveszti szükségességét. A már lekötött támogatásnak a támogatott hibáján kívüli visszavonása kizárólag a magánjogi szerződésekre vonatkozó általános feltételeknek megfelelően történhet, ami ezt a lehetőséget megnehezíti.
Az OHÜ év közben a kibocsátás és hulladékgazdálkodás függvényében további mennyiségek támogatása mellett dönthet. Amíg ez nem haladja meg az induló érték egyharmadát, azaz a célérték legfeljebb 25%-át, az OHÜ vezetője saját hatáskörében hajthatja végre a módosítást. Ez lehetőséget biztosít számára az év során a teljes célérték saját hatáskörben történő szétosztására.
Az OHÜ a támogatás egy részét közszolgáltatóknak közvetlenül osztja ki, a piac további szereplői számára pályázatokon keresztül teszi elérhetővé. A támogatás elosztása igazodik a lakosság, valamint az ipari hulladéktermelők területi eloszlásához.
Az OHÜ a hulladékgazdálkodás ellenőrzését a partnereivel megkötött magánjogi szerződésben rögzített jogai alapján végzi. Az OHÜ ellenőrzése elsősorban a hulladékok valóságos mozgásával, mennyiségével, összetételével, hasznosításával kapcsolatos adatgyűjtésre terjed ki. Tevékenységének akadálytalan végzését az biztosítja, hogy akadályoztatása esetén a támogatás mértékét csökkentheti, kifizetését megvonhatja.

A 23. §-hoz

A Javaslat szabályozza az adatok nyilvántartásának határidejét. Az adatokat a stratégiai tervezés és a teljes körű ellenőrzések okán a vámhatóság és az OHÜ 8 évig tartja nyilván.

A 24. §-hoz

A Javaslat értelmében az OHÜ-nek olyan funkciókat kell ellátnia, amelyek maradéktalan teljesítéséhez elengedhetetlen egy a hulladékgazdálkodás tekintetén mindenre kiterjedő nyilvántartás létrehozása, fenntartása és kezelése. Ezért a vámhatóság a nyilvántartásában szereplő, az OHÜ feladatainak végrehajtásához szükséges adatokat a rendelkezésére bocsátja.

A 25. §-hoz

A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a befizetett termékdíj visszaigényelhető. A Javaslat szerint ez visszaigénylési eljárás keretében lehetséges a jogosultság igazolásának benyújtása után.
A termékdíj visszaigénylésére a Javaslat a következő esetekben nyújt lehetőséget:
• a környezetterhelés bizonyítottan nem Magyarország területén keletkezik,
• a termékdíj köteles termékhez a gyártás során (alapanyagként) más, termékdíj köteles termék felhasználása esetén,
• további, kivételt biztosító nemzetközi egyezmények

A 26. §-hoz

A Javaslat meghatározza a gumiabroncs termékdíjával kapcsolatos különös rendelkezéseket. A felújított (újrafutózott) gumiabroncs újra termékké válik, ebben az esetben gyakorlatilag újrahasználatról beszélünk, a környezet terhelése nem, vagy csak kis mértékben történik meg.
A Magyarországon már forgalomban volt, majd passzív külföldi feldolgozása után, újra az országban forgalomba hozott gumiabroncs esete ugyanilyen megítélésben részesül. Annak érdekében, hogy egyazon termékre vonatkozóan ne kerüljön sor a termékdíj többszörös megfizetésére, a gumiabroncsok esetében a következő szabályozások érvényesek:
• A felújított (futózott) gumiabroncs esetében nem kell termékdíjat fizetni, ha a gyártáshoz (felújításhoz) igénybevett gumiabroncs után a termékdíj bizonyítottan megfizetésre került.
• A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncsok esetében, azok passzív feldolgozásának külföldi kivitelezése, majd az országba történő visszaszállítása esetén szintén nem kell a termékdíjat megfizetni.

A 27. §-hoz

A Javaslat meghatározza csomagolás termékdíjával kapcsolatos különös rendelkezéseket. A csomagolásra vonatkozó szabályozás sarkalatos, a környezetvédelem és a gyártók érdekei tekintetében egyaránt különösen fontos újdonság, hogy a Javaslat értelmében az eredeti funkciójában történő, megfelelő feltételeket kielégítő újrahasználat esetén a csomagolás első forgalomba hozatala esetén sem kell a termékdíjat megfizetni. A Javaslat elősegíti a környezettudatos gyártói magatartás erősödését nem csak a költségek, hanem az adminisztráció mértékének csökkentésével is.
A Javaslat másik eleme az összetett vagy társított csomagolás után fizetendő termékdíj meghatározásának feltételeit rögzíti. A csomagolás természete szerint lehet egy, vagy több alapanyagból előállított. Ezekre az esetekre a Javaslat külön-külön határozza meg a fizetendő termékdíj mértékét a következők szerint:
• amennyiben a csomagolás az összetevőire szétválasztható, az összetevőkre vonatkozó termékdíjat,
• amennyiben a csomagolás nem szétválasztható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíj tételt,
• amennyiben a csomagolás nem szétválasztható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíj tételt kell megfizetni.

A 28. §-hoz

Az új szabályozási rendszerben minden lehetséges visszaélést meg kell akadályozni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a vámhatóság, a környezetvédelmi hatóság és az OHÜ együttesen és külön-külön is ellenőrzéseket hajthassanak végre. A Javaslat alapkoncepciója, hogy az OHÜ nem hatóság, és ezért hatósági ellenőrzéseket önállóan nem hajthat végre.
Az OHÜ ellenőrzési jogkörét nem egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett tevékenységével kapcsolatosan a kötelezett és az OHÜ között a támogatási (magánjogi) szerződésben létrehozott jogosultság biztosítja, melynek kötelező elemeit (telephelyre korlátlan bejárás a termékdíj-köteles termékből keletkezett hulladékok, valamint az azokkal kapcsolatos folyamatok ellenőrzése céljából) a törvény rögzíti.
Az OHÜ ellenőrzési jogkörét egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett tevékenységével kapcsolatosan jelen törvény nem biztosítja, ezt a jogkört a vámhatóságnak és a felügyelőségnek kell ellátnia, amelyhez az OHÜ biztosít segítséget.

A 29. §-hoz

Az integrált, tervszerű, átfogó ellenőrzés az új termékdíj-rendszer egyik legfőbb tartópillére. Ennek érdekében a hatóságoknak és az OHÜ-nek együttesen olyan jogosítványokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a jogszabályi keretekben megszabott időpontig visszamenőlegesen ellenőrizni a kötelezettek termékdíjjal kapcsolatos tevékenységét. A Javaslat értelmében definiált ellenőrzési típusok:
• hatósági ellenőrzés (hatóság(ok), hatóságok és OHÜ együttesen végzik)
• nem hatósági ellenőrzés (OHÜ végzi)
A törvény a vámhatóságnak az adó elévülési idő keretéig ad lehetőséget hatósági ellenőrzés lefolytatására.
Az ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy a kötelezettek a hulladékkezeléssel kapcsolatos tevékenységüket a törvénynek megfelelően, jogkövető magatartást tanúsítva teljesítsék.
Amennyiben az ellenőrzések során a hatóság(ok), illetve a hatóságok és az OHÜ szabálytalanságokat azonosítanak, a Javaslatban meghatározott jogkövetkezményeket érvényesítheti(k).
Az OHÜ ellenőrzési tevékenysége kapcsán vizsgálhatja(környezetvédelmi termékdíjas termékek tekintetében):
• a hulladékkezelési tevékenységet,
• a hulladékszállítást,
• a kezelt és/vagy szállított hulladékok tulajdonságait (tömeg, térfogat, összetétel, állapot),
• a rendelkezésre álló bizonylatokat,
• a hulladékkezelő eszközöket.

A 30. §-hoz

A hatósági felügyelet célja, a termékdíj-köteles termékáramok kezelésének hatósági ellenőrzése, s ezzel a szabályos kezelési tevékenység biztosítása, valamint a szabálytalanságok feltérképezése.
A hatósági felügyelet történhet folyamatos jelenléttel, ekkor a vámhatóság előzetesen értesíti a kötelezettet a tevékenységről.
Eseti felügyeleti tevékenység esetén a kötelezettet előzetesen értesíteni nem szükséges.
A hatósági felügyelet (ellenőrzés) a következőkre terjedhet ki (környezetvédelmi termékdíjas termékek tekintetében):
• termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása,
• a termékdíjas termékkel kapcsolatos tevékenység, a termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.
A vámhatóság jogosult a teljes készlet vizsgálatára, ekkor a készletfelvételről jegyzőkönyvet állít ki.

A 31-32. §-hoz

A Javaslat alapján, ha az ellenőrzések kapcsán a hatóságok szabálytalanságot állapítanak meg, a törvény szerint előírt jogkövetkezmények lépnek érvénybe.
Ezen jogkövetkezmények lehetnek:
• termékdíj bírság,
• mulasztási bírság,
• lefoglalás és elkobzás.
Bírság mellett lefoglalást is foganatosíthat a vámhatóság. A termékdíj bírságot a termékdíjjal kapcsolatos előírások kötelezett általi nem teljesítéséért kell kiszabni.
Ennek értelmében a termékdíj megfizetéssel kapcsolatos nem, vagy részleges teljesítés esetén, illetve jogosulatlan visszaigénylés esetén, valamint az egyéni hulladékkezelési tevékenység nem teljesítésekor kell a törvényben meghatározott mértékű bírságot kiróni.
Amennyiben a termékdíj bírság a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a bírság mértékének csökkentésére a Javaslat nem ad lehetőséget.
Mulasztási bírság az Art. 172. § általános szabályainak megfelelő esetekben kerül kivetésre. Az ettől eltérő esetekben legfeljebb 500 ezer Ft lehet a bírság mértéke.

A 33-36. §-hoz

Lefoglalást és elkobzást csak a vámhatóság rendelhet el. Lefoglalást a hatóság, valamely tényállás tisztázása érdekében, vagy az elkobzás érvényesítése érdekében rendel el.
Lefoglalás során a lefoglalt tárgyak a kötelezett tulajdonában maradnak, így az eljárás befejezését követően a kötelezettnek - a törvényben előírt feltételek mellett - azokat vissza kell szolgáltatni. Ez alól kivételt képez, ha a lefoglalt tárgyak az eljárás során az elkobzás hatálya alá kerülnek.
Elkobzás esetében a kötelezett tulajdonjoga az elkobzott tárgyra vonatkozóan megszűnik. A vámhatóság a következő esetekben alkalmazza a lefoglalás eszközét:
a) a termékdíj-köteles termék birtokosa a termékdíj-köteles termék eredetét vagy felhasználásának célját nem igazolja, és
b) az eljárás során felmerül
ba) a termékdíj-köteles termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége;
bb) a kötelezett fizetésképtelenségének veszélye, vagy
bc) a fizetési kötelezettség elkerülésének veszélye, illetve
c) szükséges a tényállás tisztázása érdekében a termékdíj-köteles termék, valamint előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszköz tárgyi bizonyítási eszközként történő lefoglalása.
A vámhatóság a lefoglalást a törvényben meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően végzi el.
Lefoglalásról a Javaslat alapján a vámhatóság végzésben dönt. A Javaslat szabályozza a végzéssel szemben igénybe vehető jogorvoslati eszközt.
A Javaslat szabályozza, hogy a lefoglalt termék kinek a részére adható ki, illetve a lefoglalt termék tárolásával kapcsolatos költségeket.
Szabályozza a Javaslat, hogy a lefoglalt terméket mely esetekben kell elkobozni, illetve az elkobzott terméket mely esetekben kell megsemmisíteni.

A 37. §-hoz

A Javaslat szabályozza a termékdíjból befolyt összeg felhasználását. A vámhatóság a Javaslatban meghatározottak szerint utalja át a termékdíjból befolyt összeget a Kincstár számára. A Javaslat alapján a termékdíjból befolyt összeg egy része biztosítja az OHÜ működését, illetve a vámhatóság működését.

A 38. §-hoz

A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy rendeletben állapítsa meg a termékdíj-fizetési kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének, a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve szolgáltatás-megrendelés részletes szabályait.

A 39. §-hoz

Rendelkezik a Javaslat a hatálybalépésről, mégpedig úgy, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések 2012. január 1-jén lépnek hatályba, míg 2011. szeptember 1-jétől hatályba lépnek az OHÜ-re vonatkozó rendelkezések.

A 40-42. §-hoz

A Javaslat meghatározza a szükséges átmeneti rendelkezéseket, így az OHÜ 2011. évre vonatkozó működésével kapcsolatos szabályokat, az Európai Unió számára teljesítendő bejelentési kötelezettségeket, valamint hatályon kívül helyezi a Javaslat a korábbi termékdíjas szabályozást.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu