adozona.hu
A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3376. számú törvényjavaslat indokolása
A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3376. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ 3. A közcélú juttatások körében adómentes.
3.2. az az összeg, amelyet/
"3.2.2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogat...
A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3376. számú törvényjavaslat indokolása
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/ 3. A közcélú juttatások körében adómentes.
3.2. az az összeg, amelyet/
"3.2.2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvényben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben vagy külön jogszabályban meghatározott eredményességi támogatásként vagy állami olimpiai jutalomként kap a magánszemély;"
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
2. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. §-a a következő 41-45. ponttal egészül ki:/E törvény alkalmazásában:/
"41. látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág;
42. látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy sportvállalkozás, amelyik nem minősül a 43. pontban meghatározott hivatásos sportszervezetnek;
43. látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látványcsapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:
a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás, vagy
b) alsóbb osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót is alkalmaz;
44. látvány-csapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke az e törvényben meghatározott jogcímeken;
45. a látvány csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a sportigazgatási szerv a látvány-csapatsport támogatásának igénybevételére jogosult szervezet kérelmére állít ki a látvány-csapatsport tevékenység támogatója és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére."
3. §
A Tao. a 22/B. §-t követően a következő címmel és 22/C. §-sal egészül ki:"Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye
22/C. §
(1) Látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást):
a) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére
aa) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
ab) a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható
ac) az ad) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
ad) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
ae) képzéssel összefüggő feladatokra;
b) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet - ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is - részére
ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
bb) a szakszövetségen keresztül a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására,
bc) a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -
bd) a be) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
be) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
bf) képzéssel összefüggő feladatokra;
c) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére
ca) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
cb) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
cc) képzéssel összefüggő feladatokra - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban, általános vagy szakképzési támogatásként nyújtható -,
cd) a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható -;
d) a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére da) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
db) a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,
dc) a dd) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
dd) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
de) képzéssel összefüggő feladatokra;
e) a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület részére
ea) a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,
eb) képzéssel összefüggő feladatokra.
(2) Az adózó - kivéve az állami, többségi állami tulajdonú adózót - a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.
(3) Az adókedvezmény a látvány csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogatási igazolást a sportigazgatási szerv azt követően állítja ki, hogy a látvány-csapatsport támogatásának igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja, és amely tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint a támogatás igénybevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi számlájának számát, amelyre a támogató a sportigazgatási szerv által kiállított támogatási igazolásban szereplő támogatási összeget vagy annak egy részét a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti.
(4) A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott sportfejlesztési programjában szereplő,
a) utánpótlás-fejlesztésre fordítandó tárgyévi kiadásainak 90 százalékát,
b) versenyeztetéssel összefüggő költségeinek 90 százalékát,
c) tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát,
d) tárgyévi képzési feladataival összefüggő kiadásainak
da) általános képzés esetén 60 százalékát,
db) szakosított képzés esetén 25 százalékát,
e) tárgyévi beruházási, felújítási értéke - ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is - 70 százalékát, kivéve, ha a beruházás, felújítás ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott szerv részére kifizetésre. Ilyen esetben a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján a tárgyévben az ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását követően nyújtható támogatás.
(5) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha
a) a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása,
b) a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon elszámolt,
c) a látvány-csapatsportban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszervégelszámolás alatt,
d) a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség, vagy a látványcsapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet működését a bíróság nem függesztette fel, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény szerint eljárás nincs folyamatban,
e) a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását,
f) működését a bíróság nem függesztette fel, valamint megszüntetésére eljárás nincs folyamatban,
g) nem áll a sportigazgatási szerv által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és
h) a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet
ha) az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik felnőtt vagy utánpótlás osztály egyikében - diák sportegyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezet esetén a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett versenyeken - részt vesz vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy
hb) valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást - kivéve, ha a felsőoktatási intézmény keretei között több kar működik, ilyen esetben felsőoktatási intézményi karonként köthető egy sportszervezettel együttműködési megállapodás -, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában, vagy a főiskolai-egyetemi sportszövetségek által kiírt főiskolaiegyetemi bajnokságban részt vesz.
(6) Ha a tárgyi eszköz beruházás, felújítás sport célú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatott szervezet
a) a beruházás üzembe helyezését követő 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sport célú, piaci alapon történő hasznosítását - a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - fenntartja, valamint benyújtja a sport célú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra - a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül - a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,
b) bérelt vagy más jogcímen használt, nem a támogatott szervezet tulajdonában álló ingatlan esetén a sport célú ingatlant piaci áron béreli vagy más jogcímen használja,
c) a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén nyilatkozik a sportigazgatási szerv felé arról, hogy a támogatásból megvalósuló felújítást 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja,
d) a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén nyilatkozik a sportigazgatási szerv felé arról, hogy a sport célú ingatlanfejlesztésre nyílt pályázatot ír ki és a pályázati eljárás eredménye alapján nyertes személlyel köt szerződést a tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására.
(7) A támogatott szervezet a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott piaci alapon történő hasznosítási kötelezettségtől - az elsődleges sportcél veszélyeztetése nélkül - a sportcélú ingatlan nem versenyrendszerben szervezett szabadidősport események lebonyolítása, valamint a helyi önkormányzat sportról szóló törvényben meghatározott iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feladatainak ellátása céljából eltérhet.
(8) A támogatott szervezet az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyi eszköz beruházást üzembe helyezni a támogatás és annak jegybanki alapkamattal növelt összege Magyar Állam részére történő megfizetése terhével.
(9) A sportigazgatási szerv a jelenértékén legalább 500 millió forint értékű sportfejlesztési program e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti feltételekkel meghatározott jóváhagyó döntését a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hozza meg. A miniszterek a véleményükről 10 napon belül értesítik a sportigazgatási szerv vezetőjét. Ha a miniszterek véleménye nem egyezik, a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportigazgatási szerv vezetője a sportpolitikáért felelős miniszternél a Kormány döntését kéri. A sportigazgatási szerv vezetője a Kormány döntésének megfelelően jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel."
4. §
A Tao. a következő 29/M. §-sal egészül ki:"29/M. § A 4. § 41-45. pontjának, a 22/C. §-ának és a 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontjának a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatályba lépésük napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni."
5. §
A Tao. 30. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:"(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás (juttatás), a támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a támogatást biztosító támogatási igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a támogatási igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a támogatásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."
6. §
A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 15. pontjában a "4. § 36. vagy 38. pontja" szövegrész helyébe a " 4. § 36., 38. vagy 44-45. pontja" szöveg lép.3. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
7. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:/(2) A sportigazgatási szerv:/
" g) ellátja a látvány csapatsportok támogatásával összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:
ga) dönt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásáról,
gb) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 4. § 45. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,
gc) a látvány csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,
gd) ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,
ge) kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja és 22/C. §-a szerinti támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, amennyiben a támogatás felhasználásának ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott szervezet a támogatást nem rendeltetésszerűen vette igénybe,
gf) kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a Tao. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha a ge) pont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a nem rendeltetésszerűen igénybe vett támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,
gg) intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott jelzálogjognak a magyar állam javára történő bejegyeztetéséről az ingatlan-nyilvántartásba;
gh) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat;"
4. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
8. §
(1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho. tv.) 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/A (2) bekezdésben említett összeghatár/
"d) az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett
da) évi 100 millió forint - a 2010. évben 50 millió forint -, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,
db) évi 50 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya)"
/azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő./
(2) Az Ekho. tv. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"14/A. §; Az Ekho. tv. 3. § (3)-(4) és (6) bekezdésének, 5. § (4) bekezdésének, és 6. § (2) bekezdés d) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel, valamint a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően megszerzett bevételre kell alkalmazni."
9. §
Az Ekho. tv. 3. § (3) bekezdésében a "3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró" szövegrész helyébe a "3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, továbbá a szövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén további feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel" szöveg lép.5. A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény módosítása
10. §
A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) E törvény 8-12. §-ai az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépnek hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg."
11. §
Nem lép hatályba a Mód. tv. 3-7. §-a.12. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon hatályba.(2) A 2-7. § 2011. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 13. § az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lép hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
13. §
A Tao. 22/C. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/ (1) Látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást):/
"c) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére
ca) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,
cb) a cc) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
cc) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
cd) képzéssel összefüggő feladatokra,
ce) a személyi jellegű ráfordításaira - azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható -;"
Indokolás
Általános indokolás
Az adótörvények 2010 nyarán elfogadott módosítását követően a látvány-csapatsportot (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogató adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehet igénybe. Az tervezett intézkedések közül azok, amelyek az uniós szabályok alapján ún. állami támogatásnak minősülnek, az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphetnek hatályba.A bizottsági engedély megszerzése érdekében 2010 októberében tette meg Magyarország az előzetes bejelentést (amelyet 2010 december elején és 2011 márciusában írásbeli szakértői kapcsolattartás keretei között a felek többször konkretizáltak), majd 2010 decemberében és 2011 áprilisában személyes egyeztetésre került sor a magyar hatóságok (NEFMI, NGM, NFM Támogatásokat Vizsgáló Iroda) és a Verseny Főigazgatóság illetékesei között.
A bizottsági informális egyeztetések eredményeként megállapítható, hogy szükséges az intézkedéscsomag módosítása annak érdekében, hogy a Bizottság azt jóvá tudja hagyni. A módosított intézkedésekben még nagyobb hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés támogatása, kikerül a támogatható körből a profi sportolók bére, viszont a konstrukció keretében új támogatási jogcímek alapján történő támogatásra van lehetőség pl. a támogatásra jogosult országos sportági szakszövetségek, amatőr és hivatásos sportszervezetek (klubok), utánpótlásnevelés fejlesztését végző közhasznú alapítványok képzési feladatainak támogathatósága keretében. Új jogcím az amatőr sportszervezetek versenyeztetéssel összefüggő feladataival kapcsolatos díjak szövetségen keresztül történő igénybevételi lehetősége a támogatás terhére. A módosított intézkedés nem csak az első és másodosztályú csapatokra korlátozódik, továbbá az érintett kedvezményezetti kör legnagyobb részének talán legfontosabb módosításként az utánpótlás-nevelési feladatok közvetlenül a sportszervezetek útján is támogathatók.
Az arányosság elvének való megfelelés érdekében csökkentek a támogatási mértékek. A brüsszeli hatóságokkal történ egyeztetések eredményeként a törvényben megjelennek az ellenőrzés folyamatának legalapvetőbb, garanciális rendelkezései, a támogatási igazolással, a támogatás felhasználásával, az ellenőrzéssel és az esetleges szankciókkal összefüggő részletes rendelkezéseket a törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
A brüsszeli egyeztetések eredményeként a magyar és a brüsszeli hatóságok a hivatalos bejelentést megelőzően megállapították, hogy melyek az intézkedéscsomag állami támogatást nem tartalmazó részei, melyek a bizottsági eljárástól függetlenül hatályba léptethetők, ezek:
a) Utánpótlás-nevelés támogatása a szövetségek, hivatásos és amatőr klubok, valamint az utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványok (akadémiák) esetén.
b) Tárgyi eszköz beruházás/felújítás (ideértve az ingatlan-fejlesztést is) a szövetségek, az amatőr sportklubok és a közhasznú alapítványok (akadémiák) esetén.
c) Személyi jellegű kiadások támogatása a sportköztestület (MOB), a szövetségek, az amatőr klubok és az utánpótlás-neveléssel foglalkozó közhasznú alapítványok (akadémiák) esetén.
Az intézkedés-csomag ezen részei tehát a jelen törvényjavaslat hatályba lépését követően minden további kiegészítő EU-s feltétel nélkül bevezethetők.
A támogatási program versenyjogi szempontból állami támogatást tartalmazó és ezért bizottsági jóváhagyáshoz kötött elemei a következőek:
a) A profi klubok személyi jellegű (sportolók kivételével a sport szervezet által foglalkoztatott, pl. edző, orvos, könyvelő) költségeinek támogatása.
b) Profi klubok esetében a beruházási költségek támogathatósága (a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztés kivételével, ami bizottsági eljárástól függetlenül is hatályba léptethető).
c) Infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó illeték kedvezmény.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat az Szja tv. pontosításával rendezi, hogy mely, sportolóknak, volt sportolóknak, vagy a felkészítésükben közreműködő sportszakembereknek nyújtott egyszeri, nem rendszeres jellegű személyi juttatás adómentes.A 2-6. §-hoz
A látvány-csapatsportok támogatását biztosító adókedvezmény szabályainak meghatározása során az egyes lehetséges támogatási jogcímek a támogatás igénybevételére jogosult szervezetek kapcsán kerültek meghatározásra.A Javaslat tartalmazza az egyes jogcímeken igénybe vehető támogatási intenzitás mértékét, valamint az adókedvezmény és a látvány-csapatsport támogatása nyújtásának, felhasználásának legfontosabb garanciális szabályait, továbbá a tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcím esetén a sportcélú ingatlanra, infrastruktúra-fejlesztésre irányuló támogatás speciális szabályait és garanciális feltételeit. Kiemelendő, hogy az e körben meghatározott, a fejlesztéssel megvalósuló beruházás, felújítás közvetlen sportcélra való 15 éves használati kötöttsége azért is garanciális jelentőségű, mert az 1996-os sportingatlan-törvényben biztosított sportcélú használati kötöttség éppen ezekben az években jár le tömeges jelleggel, a szükséges intézkedés hiányában tovább zsugorodna a sport feltételrendszerének alapját képező infrastruktúra további sportcélú hasznosítása.
A Javaslat rendelkezik a kedvezményes szabályok alkalmazásának kezdő időpontjáról. A Javaslat a 2010 nyarán elfogadott javaslathoz képest - alapvetően a transzparencia, a támogatási program hatékony működése és a visszaélések megakadályozása érdekében -részletes kormányrendeleti szintű jogszabály megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A támogatás (juttatás) következtében felmerült költség, ráfordítás nevesítetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.
A 7. §-hoz
A Javaslat az érintett törvények közötti koherens rendelkezések biztosítása érdekében módosítja a sportról szóló 2004. évi I. törvényt, és a sporttörvény államszervezeti rendszerben meghatározott állami sportfeladatok részének a sportigazgatási szerv feladataira vonatkozó rendelkezését kiegészíti a közvetett sporttámogatást biztosító társasági adókedvezményként megjelenő látvány-csapatsport támogatás ellenőrző feladataival.A 8-9. §-hoz
A Javaslat a felkészült és javadalmazásában is elismert edzői állomány biztosítása érdekében, az intézkedés hatására a központi költségvetés bevételi oldalának növekvő adóbefizetést is generáló hatása céljából az edzők és válogatott vezető edzők (szövetségi kapitányok) esetén az egyszerűsített közteherviselés alá eső bevételi értékhatár 50 millió forintra való felemelését javasolja adóévenként.A 10-13. §-hoz
Módosító és hatályba léptető, valamint a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült pontosító rendelkezéseket tartalmaz.Kiemelendő a 13. §, amely a hivatásos sportszervezetek brüsszeli, állami támogatásra vonatkozó hivatalos vizsgálatra figyelemmel eltérő hatályba lépési időpontban történő módosításra irányul a módosuló támogatási jogcímekre figyelemmel.