adozona.hu
Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló T/3296. számú törvényjavaslat indokolása
Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló T/3296. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2011. évi LXXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Üsztv.) 21. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)
"g) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: felső korhatár) betöltésével;"
(2) Az Üsztv. 25. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megsz...
Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló T/3296. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi LXXII. törvény egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról
1. Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása
1. §
(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Üsztv.) 21. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)
"g) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: felső korhatár) betöltésével;"
(2) Az Üsztv. 25. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
"g) a felső korhatár betöltésével;"
(3) Az Üsztv. 26. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
"k) a felső korhatár betöltésével;"
(4) Az Üsztv. 28. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel:)
"a) a felső korhatár betöltését megelőző öt éven belül;"
2. §
Az Üsztv. 81/N. §; (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:"(2) Nem alkalmazhatók az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonyára a törvénynek a következő rendelkezései: a 8-13. §, a 14. § (4)-(6) bekezdése, a 14/C-14/D. §, a 24/A-24/E. §, a 26. § k) pontja, a 28. § (4) bekezdés a) pontja, a 46/A. §, a 46/H-46/I. §, továbbá - az ügyészségi fogalmazó és nyomozó esetében - a 14/B. §.
(3) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonya a hetvenedik életévének betöltésével is megszűnik. A legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó nyugdíjasnak minősül.
(4) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt éven belül.
(5) A 28. § (8) bekezdésében foglaltak az öregségi nyugdíjra jogosult ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó esetében is alkalmazandók."
3. §
Az Üsztv. 87. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A közös megegyezésre, a felmentésre, a lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére, a végkielégítésre és az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére a törvénynek az ügyészekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy)
"a) a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott
aa) ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel akkor is megszüntethető, ha nyugdíjasnak minősül,
ab) ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt éven belül,
ac) esetében a 28. § (8) bekezdésében foglaltak akkor is alkalmazandók, ha a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott az öregségi nyugdíjra jogosult;"
4. §
Az Üsztv. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Ahol jelen törvény a "nyugdíjas", "nyugdíjasnak minősül", "öregségi nyugdíjra jogosult", "öregségi nyugdíjra való jogosultság", "rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül" kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a Munka Törvénykönyve 87/A. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a legfőbb ügyész helyettes és az ügyész esetében e fogalmakat a felső korhatárt be nem töltött személyre kell alkalmazni. Nyugdíjasnak minősül az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó, továbbá a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott, valamint a felső korhatárt be nem töltött legfőbb ügyész helyettes és ügyész abban az esetben is, ha felmentését a Tny. 18. § (2a) bekezdésére hivatkozással maga kéri."
5. §
Az Üsztv. a következő 109. §-sal egészül ki:"109. § (1) E törvénynek az egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ...törvénnyel megállapított rendelkezéseit a felső korhatárt 2013. január 1-jét megelőzően betöltött legfőbb ügyész helyettes és ügyész (a továbbiakban e §-ban együtt: ügyész) esetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Ha az ügyész a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül - kell megszüntetni; a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. június 30. napjával szűnik meg.
(3) Ha az ügyész a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban tölti be, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül - kell megszüntetni; a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. december 31. napjával szűnik meg.
(4) A 32/A. §-ban foglaltakat a (2) és (3) bekezdésben szabályozott esetben azzal kell alkalmazni, hogy az ügyészt háromhavi átlagilletményének megfelelő összeg illeti meg."
6. §
Az Üsztv. 28. § (8) bekezdésében az "Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy a felmentését" szövegrész helyébe az "A felmentését" szövegrész lép.7. §
Hatályát veszti az Üsztv.a) 14. § (4) bekezdésében az ," illetőleg nyugdíjkorhatárt betöltött" szövegrész,
b) 14/B. § (2) bekezdésében, 14/C. § (1) bekezdésében és a 14/D. § (6) bekezdésében az ", illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött" szövegrész és
c) 28. § (1) bekezdés d) pontjának db) és dc) alpontja.
2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosítása
8. §
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény a következő 106. §-sal egészül ki:"106. § (1) A 2012. január 1-jéig terjedő időszakban bírósági vezetői tisztségre pályázat nem írható ki, a már kiírt pályázat nem bírálható el, továbbá bírósági vezető nem nevezhető ki és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bírósági vezetői tisztség egyéb módon sem tölthető be.
(2) Ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg, a tanácselnöki tisztség legfeljebb 1 évre megbízás útján betölthető."
3. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
9. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 57. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A bírót fel kell menteni,)
"h) ha a bíró
ha) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: felső korhatár) betöltése előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással maga kéri nyugállományba helyezését vagy
hb) a felső korhatárt - Magyarország Alaptörvényében meghatározott eset kivételével - elérte,"
(2) A Bjt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a felső korhatár betöltését megelőzően járjon le."
10. §
A Bjt. a következő 138. §-sal egészül ki:"138. § (1) E törvénynek az egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ...törvénnyel megállapított rendelkezéseit a felső korhatárt 2013. január 1-jét megelőzően betöltött bírák esetében a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Ha a bíró a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és a bírói tisztség 2012. június 30. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozat legkésőbb 2012. június 30-án meghozatalra kerülhessen.
(3) Ha a bíró a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban tölti be a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és a bírói tisztség 2012. december 31. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozat legkésőbb 2012. december 31-én meghozatalra kerülhessen."
4. Záró rendelkezések
11. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) E törvény 1-7. §-a, valamint 9. §-a és 10. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.), továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) hatályos rendelkezései szerint az ügyészek és a bírák tekintetében a felső korhatár a 70. életév. Az ügyészek esetében a felmentési idő 6 hónap, illetve amennyiben a bíró felmentésére a felső korhatár elérése miatt kerül sor, a felmentési idő szintén 6 hónap.A 2012. január 1-jén hatályba lépő Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 26. cikkének (2) bekezdése alapján a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a 2011. május 3-ai ülésén foglalkozott az Alaptörvény fenti rendelkezésével, és jelezte, hogy 2012. január 1-jéig 228 bíró, 2012. december 31-ig további 46 bíró tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: felső korhatár). Az OIT szerint feltétlenül indokolt, hogy az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti szabályok biztosítsanak megfelelő felkészülési időt a felső korhatár csökkentése miatt elengedhetetlen intézkedések végrehajtásához.
Az ügyészek tekintetében a fenti okokra figyelemmel szintén szükséges az átmeneti szabályok megalkotása.
A fentiekre tekintettel a törvényjavaslat a felső korhatár tekintetében az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően, módosítja az Üsztv.-t és a Bjt.-t, továbbá átmeneti rendelkezéseket ad, megfelelő felkészülési idő biztosítása és az időlegesen jelentkező nagyobb számú felmentési eljárás zökkenőmentes lefolytathatósága érdekében.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Üsztv. 21. § (1) bekezdés g) pontja, illetve a 25. § (2) bekezdés g) pontja rendelkezik arról, hogy a legfőbb ügyész helyettes megbízatása, illetve ügyészségi szolgálati jogviszonya megszűnik a hetvenedik életév betöltésével. A törvényjavaslat az Alaptörvénynek megfelelően rögzíti a felső korhatárt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjában.Az Üsztv. 26. § k) pontja az ügyészek esetében is arról rendelkezik, hogy az ügyész szolgálati jogviszonya megszűnik a hetvenedik életév betöltésével. A törvényjavaslat az Alaptörvénynek megfelelően az ügyészek tekintetében is rögzíti a felső korhatárt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjában.
Az Üsztv. 28. § (4) bekezdés a) pontja a jogviszony megszüntethetősége körében védettséget biztosít az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez közel álló ügyészek számára azzal, hogy kimondja, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel az ügyész öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző 5 évben. A módosítás ezt a védettséget megőrzi, de annak idejét a felső korhatárhoz köti.
A 2. és 3. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Üsztv.-nek az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és nyomozóra, valamint a tisztviselőre, az írnokra és a fizikai alkalmazottra vonatkozó előírásai az ügyészi jogviszony szabályozására hivatkozva, az eltéréseket szabályozva épülnek fel. A törvényjavaslat ezért az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó, valamint a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott esetében külön rendezi a módosított Üsztv.-re tekintettel szükséges eltéréseket.A 4. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-a a felső korhatár módosítása miatt szükséges szövegpontosítást tartalmazza.Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket rögzít az Üsztv.-ben annak érdekében, hogy a törvényjavaslat hatályba lépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt 2012. évben betöltő ügyészek felmentésére zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, az Üsztv. szerinti felmentési idő biztosításával kerülhessen sor. Az Üsztv. új 109. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az átmeneti rendelkezések alkalmazására csak a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben, a felső korhatárt 2013. január 1. napja előtt betöltött ügyészek tekintetében kerülhet sor. Az átmeneti időszak összességében egy 1 éves periódus, amely a felmentésekhez szükséges intézkedések megtételére megfelelő időt biztosít.A (2) bekezdés azon ügyészek tekintetében tartalmaz átmeneti rendelkezést, akik a törvényjavaslat hatályba lépéséig, 2012. január 1-jét megelőzően már betöltötték a felső korhatárt; az ő esetükben az átmenet biztosítása érdekében a jogviszony felmentéssel kerül megszüntetésre. A felmentési idejük kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és jogviszonyuk megszűnésének időpontja 2012. június 30. Ez az időszak jelenti az átmeneti időszak első fázisát. Az előírás célja, hogy az időlegesen nagy számú felmentési eljárás lefolytatására kellő idő - a felmentési idő időtartama, azaz 6 hónap - álljon rendelkezésre, és egyben ezen ügyészek számára is biztosításra kerülhessen az Üsztv. szerinti 6 hónapos felmentési idő.
A (3) bekezdés azon ügyészekre vonatkozóan ad előírásokat, akik 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban töltik be a felső korhatárt. Az ő jogviszonyuk is felmentéssel kerül megszüntetésre, esetükben a felmentési idő kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és jogviszony megszűnésének időpontja 2012. december 31. Ez az időszak képezi az átmeneti időszak második fázisát. Ez a szabály biztosítja, hogy a felső korhatárt 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban betöltők felmentésére irányuló eljárás időben elkülönüljön a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltött ügyészek felmentésére irányuló eljárások lefolytatásától, ugyanakkor ezen ügyészek számára is biztosításra kerüljön az Üsztv. szerinti 6 hónapos felmentési idő.
A 6. és 7. §-hoz
A törvényjavaslat 6. és 7. §-a a felső korhatár módosítása miatt az Üsztv. tekintetében szükséges szövegpontosításokat és hatályon kívül helyezéseket tartalmazza.Az 8. §-hoz
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 69. § (1) bekezdése szerint a bírósági vezetői kinevezés - a tanácselnöki kinevezés kivételével - 6 évre szól. Az Alaptörvény felső korhatárra vonatkozó rendelkezései érinthetik azon bírákat is, akik bírósági vezetői tisztséget töltenek be. Emellett az Alaptörvény szabályozására is tekintettel sor kell, hogy kerüljön az igazságügyi szervezeten belül a feladatkörök, ügyek elosztásának felülvizsgálatára, a központi régió helyzetének megoldására. A megüresedett bírósági vezetői álláshelyeket akkor indokolt betölteni, amikor az új feladatelosztási rend alapján megtörténik az országosan arányos munkaterhelést biztosító álláshelyek elosztása az egyes bíróságok között. Ekkor kerülhetnek a pályázók abba a helyzetbe, hogy ismerve a bíróságuk, szervezeti egységük feladatait, megfogalmazzák a bíróság, illetve a szervezeti egység vezetésére vonatkozó hosszú távú terveiket, javaslataikat.Az 9. §-hoz
A Bjt. 57. § (2) bekezdés h) pontja jelenleg is kimondja, hogy a bírót fel kell menteni, ha a felső korhatárt elérte, azonban a felső korhatárt a 70. életévben jelöli meg. A törvényjavaslat az Alaptörvénynek megfelelően rögzíti a felső korhatárt - az Alaptörvényben meghatározott eset, a Kúria elnökének kivételével - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjában.A 10. §-hoz
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket rögzít a Bjt.-ben annak érdekében, hogy a törvényjavaslat hatályba lépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt 2012. évben betöltő bírák felmentésére zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, a Bjt. szerinti felmentési idő biztosításával kerülhessen sor. A Bjt. új 138. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az átmeneti rendelkezések alkalmazására csak a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben, a felső korhatárt 2013. január 1. napja előtt betöltött bírák tekintetében kerülhet sor. Az átmeneti időszak összességében egy 1 éves periódus, amely a felmentéséhez szükséges intézkedések megtételére megfelelő időt biztosít.A (2) bekezdés azon bírák tekintetében tartalmaz átmeneti rendelkezést, akik a törvényjavaslat hatályba lépéséig, 2012. január 1-jét megelőzően már betöltötték a felső korhatárt. Az ő felmentési idejük kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és a bírói tisztség megszűnésének időpontja 2012. június 30. Ez az időszak jelenti az átmeneti időszak első fázisát. Az előírás célja, hogy az időlegesen nagy számú felmentési eljárás lefolytatására kellő idő - a felmentési idő időtartama, azaz 6 hónap - álljon rendelkezésre, és egyben ezen bírák számára is biztosításra kerülhessen a Bjt. szerinti 6 hónapos felmentési idő.
A (3) bekezdés azon bírákra vonatkozóan ad előírásokat, akik 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban töltik be a felső korhatárt. Az ő esetükben a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és a bírói tisztség megszűnésének időpontja 2012. december 31. Ez az időszak képezi az átmeneti időszak második fázisát. Ez a szabály biztosítja, hogy a felső korhatárt 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban betöltők felmentésére irányuló eljárás időben elkülönüljön a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltött bírák felmentésére irányuló eljárások lefolytatásától, ugyanakkor ezen bírák számára is biztosításra kerüljön a Bjt. szerinti 6 hónapos felmentési idő.
A 11. §-hoz
A törvényjavaslat 8. §-a a kihirdetését követő napon lép hatályba, míg a többi rendelkezés hatályba lépésének időpontja - összhangban az Alaptörvénnyel - 2012. január 1-je.