adozona.hu
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/2934. számú törvényjavaslat indokolása
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/2934. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bekezdésének a) pontja a következők szerint módosul:
"(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a) az a törvényes képviselő magánszemély, aki a családi adókedvezményre közép-vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozatos tanulmányokat folytató, 24. életévét be nem töltött gyermek után jogosult, kivéve
aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámot,
ab) vagyonkezelő eseti gondnokot, amennyiben a gondnok...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/2934. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi ... törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bekezdésének a) pontja a következők szerint módosul:"(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
a) az a törvényes képviselő magánszemély, aki a családi adókedvezményre közép-vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozatos tanulmányokat folytató, 24. életévét be nem töltött gyermek után jogosult, kivéve
aa) vagyonkezelői joggal felruházott gyámot,
ab) vagyonkezelő eseti gondnokot, amennyiben a gondnokolt gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy),
ac) szociális intézmény vezetője, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel;"
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy szabályait 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.INDOKOLÁS
Általános indokolás
Mivel a gyermekes családok, a gyermekvállalás támogatását, valamint az oktatás, szakképzés kulcsfontosságát kiemelten kell kezelni, hiszen mindkettő a jövőbe történő befektetés, ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy a tehetséges diákok megfelelő képzést tudjanak igénybe venni, és az állam megsegítse a családot a fiatal felnőtt eltartásának és oktatásának terheiben.Mivel a gyermekek után járó adókedvezményre való jogosultságot a családi pótlékra való jogosultsághoz kötötték, melynek felső korhatára 20 év, ezért számtalan esetben előfordul, hogy még középiskolai vagy szakmai tanulmányait sem tudta befejezni a fiatal, mire a családtól minden támogatást megvonnak.
Pedig a nappali tagozaton tanuló diák érdemi munkát tanulmányai mellett végezni nem tud, szüleinek teljes mértékben el kell őt tartaniuk, és finanszírozni a még ingyenesen is roppant sok pénzbe kerülő főiskolai, egyetemi képzést.
Sok család így teljesen ellehetetlenül, és ilyen körülmények közt valójában a család anyagi helyzete fogja meghatározni, hogy ki választhatja a továbbtanulást érettségi után. Ez a felsőfokú képzésben a szülők anyagi helyzetére alapozott kontraszelekciót indíthat el, míg a tehetséges, de rosszabb pénzügyi körülmények közt élő fiatalok elesnek a továbbtanulás lehetőségétől.
Ezért, az adókedvezményre való jogosultságot függetleníteni kell a családi pótlék rendszerétől, és be nem töltött 24 éves korig, nappali tanulmányok folytatása esetén a szülőket jogosulttá kell tenni a kedvezmény igénybevételére. Ezt tenné lehetővé ez a törvényjavaslat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása a családi adókedvezményre jogosultak körét tágítja azzal, hogy a jogosultsági életkort egységesen a 24. életévben jelöli meg.A 2. §-hoz
A módosítás adójogi természetére tekintettel a pénzügyi év kezdetétől alkalmazható.