adozona.hu
Egyes alkotmánysértő felmentési szabályok módosításáról szóló T/2387. számú törvényjavaslat indokolása
Egyes alkotmánysértő felmentési szabályok módosításáról szóló T/2387. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszonyt a kormánytisztviselő lemondással indokolás nélkül megszüntetheti.
(2) Az államigazgatási szerv - írásba foglalt kérelmére, további indokolás nélkül -felmentheti az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező ko...
Egyes alkotmánysértő felmentési szabályok módosításáról szóló T/2387. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi ... törvény egyes alkotmánysértő felmentési szabályok módosításáról
1. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszonyt a kormánytisztviselő lemondással indokolás nélkül megszüntetheti.
(2) Az államigazgatási szerv - írásba foglalt kérelmére, további indokolás nélkül -felmentheti az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező kormánytisztviselőt.
(3) A kormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti.
(4) A munkáltató - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmentését megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(5) A felmondás indoka csak a kormánytisztviselő képességeivel, a kormánytisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
(6) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének indokául.
(7) A kormánytisztviselő munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(8) A munkáltató a felmentést nem köteles indokolni, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül."
2. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.
"(1) A közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel megszüntetheti.
(2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik;
b) a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan;
c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés];
d) az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselő e jogcímen felmentését kezdeményezi;
e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (13) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi;
f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő a (14) bekezdés szerint kérelmezi.
(3) A munkáltató - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(4) A felmondás indoka csak a köztisztviselő képességeivel, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
(5) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének indokául.
(6) A köztisztviselő munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(7) A munkáltató a felmentést nem köteles indokolni, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.
(8) A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő, 17/B. § (2) bekezdése szerinti felmentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.
(9) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a megszűnő közigazgatási szerv hozza meg.
(10) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselőt akkor kell felmenteni, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.
(11) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.
(12) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.
(13) Ha a köztisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a közszolgálati jogviszonyát - kérelmére - a (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.
(14) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni."
3. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentése kapcsán az Alkotmánybíróság 2011. február 15-én közzétett 1068/B/2010 AB határozatban megállapított alkotmányellenes helyzetet mihamarabb orvosolja. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogbiztonság sérelmét okozná a szabályok azonnali megsemmisítése, ezért 2011. május 31-i határidőt állapított meg a Kormánynak és az Országgyűlésnek az orvoslásra.Belátható azonban, hogy a felmentési szabályok mielőbbi alkotmányossá tételében a Kormány ellenérdekelt, ezért komoly veszélyét látjuk annak, hogy az Alkotmánybíróság határozata által hagyott felkészülés a gyakorlatban - még az alkotmányellenes szabály alapján - újabb indokolás nélküli felmentéseket eredményez majd. Azonnali intézkedést igényel az is, hogy az Országgyűlés 2011. január l-jével a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénybe (a továbbiakban: Ktv.) is behurcolta, azaz a nem kormányzati szervekkel fennálló közszolgálati viszonyokra is kiterjesztette az indokolás nélküli felmentés jogintézményét, amelynek alkotmányellenességét ugyan az Alkotmánybíróság még nem állapította meg, de ahhoz a közzétett alkotmánybírósági határozat tartalma alapján semmi kétség nem férhet.
Ezért a Lehet Más a Politika javaslatot tesz az alkotmányellenes helyzet azonnali orvoslására. A javaslat - így is igen jelentősen enyhítve a Ktv. korábban hatályos indokolási szabályain - a Munka Törvénykönyvének munkáltatói rendes felmondásra vonatkozó feltételrendszerét adaptálja a két törvény fogalomrendszeréhez. Ennek oka gyakorlati: a magánfelek közötti foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott munkáltatói jogviszony-megszüntetési feltételek a még elfogadható minimumot jelentik a felmentési indokok tekintetében, amelyeket ráadásul a nagyobbik kormánypárt a kormánytisztviselői törvény javaslatához benyújtott, utóbb sajnos visszavont T/45/16. számú módosító javaslattal egyszer már magáévá is tett.
Természetesen e javaslat nem érinti a Kormány fennálló felelősségét és lehetőségét arra, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi egyeztetésről szóló 2010. évi CXXXI. törvény által meghatározott eljárásrendben a közszolgálati érdekképviseletekkel is egyeztetett javaslatával a kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre kedvezőbb szabályok megalkotását kezdeményezze. Egy ilyen törvényjavaslatot természetesen a Lehet Más a Politika is támogatni tudna majd, ám mindez jelen javaslat időszerűségétől független.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás a kormánytisztviselők tekintetében az Alkotmánybíróság által hiányolt garanciákat a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályainak átemelésével kívánja biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a kormánytisztviselői jogviszony munkáltató általi, felmentéssel történő megszüntetésére a kormánytisztviselő képességeivel, a kormánytisztviselői jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő okból kerülhet sor. E fogalmak tartalmát, illetve az indok okszerűségének vizsgálatát a Munka Törvénykönyvén alapuló munkaügyi joggyakorlatra támaszkodva egzakt módon meg lehet határozni.A 2. §-hoz
A módosítás a köztisztviselők felmentésére vonatkozóan a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozási javaslattal párhuzamos javaslatot tesz.A 3. §-hoz
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezés.