adozona.hu
A közszféra egyes területein foglalkoztatottak 13. és 14. havi külön juttatását, valamint emelt szintű illetménykiegészítését biztosító egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló T/2162. számú törvényjavaslat indokolása
A közszféra egyes területein foglalkoztatottak 13. és 14. havi külön juttatását, valamint emelt szintű illetménykiegészítését biztosító egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló T/2162. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közszféra egyes területein foglalkoztatottak 13. és 14. havi külön juttatásának, valamint emelt szintű illetménykiegészítésének megszüntetése céljából, a társadalmi igazságosság és az egyenlő bánásmód követelményének megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Hatályát veszti
a) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 112. és 113. §-a valamint az azokat megelőző alcíme és
b) az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvé...
A közszféra egyes területein foglalkoztatottak 13. és 14. havi külön juttatását, valamint emelt szintű illetménykiegészítését biztosító egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló T/2162. számú törvényjavaslat indokolása
2011. évi... törvény a közszféra egyes területein foglalkoztatottak 13. és 14. havi külön juttatását, valamint emelt szintű illetménykiegészítését biztosító egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről
A közszféra egyes területein foglalkoztatottak 13. és 14. havi külön juttatásának, valamint emelt szintű illetménykiegészítésének megszüntetése céljából, a társadalmi igazságosság és az egyenlő bánásmód követelményének megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §
Hatályát vesztia) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 112. és 113. §-a valamint az azokat megelőző alcíme és
b) az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. § (11) bekezdése.
2. §
Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 167. § (5) bekezdésében a ,"továbbá a Ktjv. 19. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a" szövegrész.3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.4. §
E törvény hatálybalépését követően a Magyar Energia Hivatalnál megállapított illetményekre is a kormánytisztviselőkről szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy e törvény hatálybalépésekor az e szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő illetménye nem csökkenthető ezen jogviszonya fennállásáig.INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az Országgyűlés az utóbbi hónapokban több lépést is tett a közszférában dolgozók egyes csoportjainak bérezésében és juttatásaiban fennálló igazságtalanságok és anomáliák megszüntetése érdekében. (Például a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény megalkotásával, amely a minisztériumi irányítás alatt álló, csak központi hivatali státuszú Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábban 80 %-ra emelt illetménykiegészítését már visszaállította 50 %-ra, vagy a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításával, amely a közjogi méltóságok 13. havi külön juttatását is eltörölte.) Jogrendszerünkben azonban még fennmaradt néhány, a társadalmi igazságosságot, az egyenlő bánásmód követelményét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő munkáért egyenlő bért alkotmányos alapelvét sértő visszásság.A törvényjavaslat az egyes diszkriminatív törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésével az igazságosság elvét sértő (és vélhetően alkotmányellenes) helyzetet kívánja orvosolni.
Az Alkotmánybíróság a 32/2005. (IX. 15.) AB határozatában a következőket fejtette ki:
"A hatályos rendelkezések a most vizsgált juttatást "külön juttatásnak" nevezik. ... Ezek a szabályok olyan igényt alapoznak meg, amelynek törvényi szabályozása nem következik kényszerítően az Alkotmányból. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy teljes hiánya nem jelentené az Alkotmány 70/B. §-a (2)-(3) bekezdésének sérelmét, de nem sérti ezt a szabályt az sem, ha a törvényhozó bevezet, illetve fenntart ilyen juttatást. Ebből azonban nem következik az, hogy a juttatásról, ha a törvényhozó bevezeti, teljes mértékben szabad belátása szerint rendelkezhet. ... Ennek során azonban nem járhat el önkényesen, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az esetleg eltérő egyéni szempontok megfelelő figyelembevételével kell eljárnia. Sem a juttatások törvényi feltételeit, sem megvonásuk szabályait illetően nem sérülhet az egyenlő elbánás alkotmányos elve, a szabályozás nem tartalmazhat hátrányos megkülönböztetést. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint személyek közötti, alkotmánysértő hátrányos megkülönböztetés állapítható meg, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon [21/1990. (X. 4.) AB határozat, 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, 1043/B/1992. AB határozat]. A megkülönböztetés alkotmányellenes, "ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne" (191/B/1992. AB határozat)."
A vezető kormánypárt frakcióvezetője által a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXLI. törvény indokolásában kifejtettekkel megegyezően megállapíthatók a következő tények:
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény hatályos szövege alapján a bírák minden naptári évben különjuttatásként 1 havi, míg az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény szerint az Állami Számvevőszék dolgozói 2 havi illetményre jogosultak.
A közszférában foglalkoztatott polgároknak a hatályos szabályozás alapján - a bírákéhoz és a számvevőszéki dolgozókéhoz hasonló jellegű - 13. illetve 14. havi illetmény nem jár.
A demokratikus jogállam egyik legfontosabb alappillére a szolidaritás, mely alapelv maradéktalan megtartása, valamint a Nemzeti Együttműködés Programjában szereplő ígéretek megvalósítása a bírák és a számvevőszéki dolgozók plusz 1 illetve 2 havi juttatásának eltörlését is indokolttá teszi.
A 2010. évi XLIII. törvény alapján a központi (kormányzati) államigazgatás hierarchiájában három, egymással alá-fölérendeltségi viszonyban álló államigazgatási szerv-típus létezik: központi hivatal, kormányhivatal, minisztérium. Az első szint - az Alkotmány értelmében is -a minisztérium. A központi hivatalok a minisztériumok irányítása alá tartoznak, a kormányhivatalok felett a minisztériumok törvényességi, szakmai, hatékonysági, pénzügyi, munkáltatói, szervezeti-működési, és közigazgatási hatósági felügyeletet látnak el.
A miniszterelnök-helyettes és államtitkárai által benyújtott, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényben meghatározott illetményrendszer - hasonlóan a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényhez fűzött miniszteri indokolás és Kommentár szerint - "fő vonása: közigazgatási szintenként emelkedő illetménykiegészítést tesz lehetővé".
Az illetménykiegészítés mértéke az államigazgatási szervek helyi szerveinél 10 %, a területi szerveinél 30 %, a központi hivataloknál 35 %, a kormányhivataloknál és minisztériumoknál 50 % (immár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél is). A csupán kormányhivatali rangú, tehát minisztériumi felügyelet alatt álló Magyar Energia Hivatalnál azonban az illetménykiegészítés mértéke jelenleg egy külön törvény, a Villamos energiáról szóló törvény szerint nem 50 %, hanem 80 %, szemben nemcsak a többi azonos szintű kormányhivatali, hanem a felette felügyeletet ellátó minisztériumi szint 50 %-ával. Az államigazgatási hierarchiával fordított szabályozás - a felügyelt szerv magasabb bérezése mint a felette felügyeletet ellátó szervé -indokolatlan, igazságtalan, szakmai szempontból sem igazolható, hiszen ilyen esetben nemhogy minimálisan egyenlő munkát végeznek a felügyeletet ellátó szerv kormánytisztviselői, hanem az alá-fölé rendeltség miatt szükségszerűen magasabb szintűt, amiért az Alkotmány szerint legalább egyenlő bérre jogosultak mint a felügyelt szerv kormánytisztviselői.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az államháztartási hiánycél elérése érdekében az Állami Számvevőszéknek és a bíróságoknak is részt kell vállalniuk a közszféra takarékos gazdálkodásában. Az ÁSZ kéthavi külön juttatása forrását a 2009. évi költségvetés már elvonta, a 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 56. §-a pedig felfüggesztette az ÁSZ tv. vonatkozó 14. § (11) bekezdésének a 2010. évben való alkalmazását. A javaslat összhangba hozza a jogszabályi feltételeket a meglévő forrásokkal az által, hogy a bírák és a számvevőszéki dolgozók kivételezett helyzetét biztosító 13. illetve 14. havi illetményt garantáló törvényi előírásokat hatályon kívül kívánja helyezni.a 2. §-hoz
A Magyar Energia Hivatal kiugróan megemelt illetménykiegészítéséből fakadó, az igazságosságot sértő és vélhetően alkotmányellenes helyzetet is kívánja orvosolni a törvényjavaslat az ezt előidéző speciális szaktörvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésével.a 3. és 4. §-hoz
A kihirdetését követő napon hatályba lépő törvény - a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi 80 %-os illetménykiegészítésének a megfelelő 50 %-ra történő visszaállítására nézve alkalmazott átmeneti rendelkezéssel megegyezően - a Magyar Energia Hivatallal már jogviszonyban álló kormánytisztviselőknek kedvező átmeneti rendelkezést tartalmaz, amellyel e szabályozás is kizárólag a jövőben létrejövő jogviszonyokra lesz alkalmazandó.