adozona.hu
A szabad vasárnap biztosításához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/1793. számú törvényjavaslat indokolása
A szabad vasárnap biztosításához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/1793. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés, a munkavállalók pihenéshez való jogának védelme, az európai kulturális hagyományokhoz igazodó szabad vasárnap biztosítása érdekében megalkotja az alábbi törvényt:
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 124/A. § (1)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
124/A. § (1) Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy b) a megszak...
A szabad vasárnap biztosításához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/1793. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi … törvény a szabad vasárnap biztosításához szükséges egyes törvénymódosításokról
Preambulum
Az Országgyűlés, a munkavállalók pihenéshez való jogának védelme, az európai kulturális hagyományokhoz igazodó szabad vasárnap biztosítása érdekében megalkotja az alábbi törvényt:1. §
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 124/A. § (1)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:124/A. § (1) Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy b) a megszakítás nélküli, illetve az idénymunkát végző munkavállaló esetében rendelhet ő el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, illetve munkakörnek az a munkáltató, illetve munkakör min ősül, amely a) a lakosság hétvégi pihenését közvetlenül szolgáló, különösen művészeti-, kulturális-, szórakozási-, vendéglátási-, sportolási igényeit kielégítő szolgáltatást nyújt, valamint az ezekkel szorosan összefüggő - előre el nem készíthető - terméket állít elő, vagy
b) a kereskedelmi törvényben meghatározottak szerinti kereskedelmi tevékenységet, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatást nyújt, vagy
c) az élet-, egészség-, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelmét biztosítja.
(3) A három vagy többműszakos munkarendben, vagy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében a vasárnapra vagy a vasárnapról áthúzódó rendes munkaidő legfeljebb összesen hat óra lehet, s a munkavégzést követően az új munkavégzés megkezdéséig, illetve a vasárnap kezdődő munkavégzés és az azt megelőző munkavégzés között legalább huszonnégy órának kell eltelnie.
(4) Az (1) bekezdés a)-b) pontjainak alkalmazása esetén havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utóbbi alól idénymunkát végző munkavállalók esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.
2. §
Az Mt. 149/A. § szakasza helyébe a következő rendelkezés lép:149/A. § (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül száz százalékos bérpótlék (vasárnapi pótlék) illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésnek minősül a vasárnap 0 órától 24 óráig terjedő időben végzett munka.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben sem jogosult vasárnapi pótlékra a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható részmunkaidős munkavállaló.
3. §
A jelen törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mt. 124. § (3) bekezdés b) és d) pontja.4. §
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek azzal, hogy a bekezdések számozása megfelelően változik:"6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.
(2) A kereskedő köteles
a) az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, ideértve a vasárnapi nyitva tartást is, az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak írásban bejelenteni;
b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
(3) A kereskedő köteles a munkaszüneti napokon, valamint vasárnap egész nap, illetve december 24-én 14 óra után az üzleteket zárva tartani.
(4) A (3) bekezdésben foglalt tilalom ellenére nyitva tarthat
a) a kereskedő által meghatározott, legfeljebb évi 12 vasárnapon valamennyi üzlet;
b) vasárnap az az üzlet, amelynél a nyitva tartás maximum 2 fő munkavállaló foglalkoztatásával jár;
c) a vendéglátó üzlet, kereskedelmi szálláshely, a virág-, az édesség üzlet és az üzemanyagtöltő állomás, valamint a pályaudvaron, repülőtéren, üzemanyagtöltő állomáson belül működő, legfeljebb 175 négyzetméter alapterületű üzlet.
(5) A 6. § (4) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott üzletek sem nyithatnak ki vasárnap, ha az munkaszüneti napra, húsvét vagy pünkösdvasárnapra esik.
5. §
E törvény 2011. január 1-jén lép hatályba és 2011. január 2-án hatályát veszti.INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az ember nem profittermelő eszköz, tárgy, hanem méltósággal rendelkező személy, akinek az életében, küldetésében a munka fontos, központi szerepet tölt be. Történelmi hagyományunkon hozzá tartozik, hogy a vasárnapokat az emberek pihenéssel, családjukkal, kikapcsolódással töltötték. Az egész heti munka után fizikálisan, mentálisan szüksége van mindenkinek pihenésre, szüksége van arra, hogy családja körében tudja eltölteni a hét utolsó napját.A jelenlegi rendelkezés a vasárnapi munkavégzés kivételes lehetőségét szélesen értelmezi, ezzel gyakorlatilag megszünteti ennek kivételes lehetőségét. A multinacionális cégek haszonmaximalizálásán kívül nemhogy nem érdeke ma Magyarországon senkinek, hanem alkotmányos jogokat sért a vasárnapi munkavégzés jelenlegi szabályozása.
Közvetlenül érinti:
a) a család intézményének alkotmányos védelmét (Alk. 15. § és 67. §)
Jelenszabályozás ellentétes a vasárnap, mint hagyományos, pihenésre és a családi életre fordítható szabadidőhöz való joggal. A munkavállalókat megakadályozzák abban, hogy hetente legalább egy napot családjukkal tölthessenek. Sérti továbbá a család intézménye és különösen a gyermekeknek a családon belüli fejlődéshez való jogát is, ha még vasárnap sem lehetnek együtt szüleikkel.
b) a testi és lelki egészséghez való jogot (Alk. 70/D .§ (1) bek.)
c) a pihenéshez és a szabadidőhöz való jogot (Alk. 70/B. § (4) bek.)
Jelen rendelkezés rontja a munkavállalók testi és lelki egészségét, nem ad lehetőséget a regenerálódásra a pihenésre a testi-lelki megújulásra a hét lezárásával.
d) a jogállamiság, jogbiztonság követelményét (Alk. 2. § (1) bek.)
A Munka Törvénykönyve kivételként határozza meg a vasárnapi munkavégzésnek a lehetőségét, ezek a kivételek azonban olyan széleskörűen vannak meghatározva, hogy gyakorlatilag korlátlana teszi a lehetőségeket. Ez tehát pusztán gazdasági, gazdaságossági, illetve profitérdekek alapján korlátozza a munkavállalók alkotmányos jogait. A szociális érdekek rovására veszi figyelembe a gazdasági érdekeket.
Közvetve érinti továbbá:
e) a gazdasági verseny szabadságát (Alk. 9. § (2) bek.)
A kis és középvállalkozások ezzel a szabályozással versenyhátrányba kerülnek a nagyvállalkozások különös tekintettel, a multinacionális cégekkel szemben, indokolatlanul jutatva őket versenyelőnyhöz.
f) a vallás szabad gyakorlásának jogát is (Alk. 60. §)
A vasárnapi pihenőnap éppen a keresztény vallás hagyományaiból ered. Ha egy munkavállalónak hosszabb időszakon keresztül vasárnap is munkát kell végeznie, az sértheti a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jogát.
Nem elhanyagolhatóak a környezetvédelmi szempontok sem, kevesebb lehetne a szmog kibocsájtás, a zajterhelés.
Részletes indokolás
1. §-hoz
Jelen javaslat a Munka Törvénykönyve és a Kereskedelemről szóló törvény rendelkezéseinek módosítását irányozza elő a szabad vasárnap biztosítása érdekében.2. §-hoz
A javasolt módosítás a vasárnapi rendes munkavégzéshez 100%-os bérpótlék fizetését teszi kötelezővé.3. §-hoz
A módosítás hatályon kívül helyezi a korábbi, jelen javaslat által érintett szabályokat a Munka Törvénykönyvéből.4. §-hoz
A Kereskedelemről szóló törvény módosításával a javaslat újraszabályozza a kereskedelmi tevékenységet végző szervezetek nyitva tartási idejét.5. §-hoz
A tervezet rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról, ugyanakkor deregulációs okokból a hatályvesztés időpontját is szabályozza.