adozona.hu
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló T/1374. számú törvényjavaslat indokolása
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló T/1374. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2010. évi XCIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók különadó-kötelezettségéről a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
1. bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január l-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR'08) szerint a 45.1, 45.32, 45.40 ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását -, továbbá a 47.1-47....
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló T/1374. számú törvényjavaslat indokolása
Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók különadó-kötelezettségéről a következő törvényt alkotja:Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:1. bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január l-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: TEÁOR'08) szerint a 45.1, 45.32, 45.40 ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását -, továbbá a 47.1-47.7 ágazatokba sorolt tevékenységek,
2. távközlési tevékenység: a TEÁOR'08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységek,
3. vállalkozási tevékenység: jövedelem- és nyereségszerzésre irányuló, üzletszerű gazdasági tevékenység,
4. energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó,
5. nettó árbevétel: a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele; a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetében az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti, általános forgalmi adó nélküli bevétel; a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel.
Adókötelezettség
2. § Adókötelesa) a bolti kiskereskedelmi tevékenység,
b) a távközlési tevékenység folytatása, továbbá
c) az energiaellátó vállalkozási tevékenysége.
Adóalany
3. § (1) Az adó alanya a 2. § szerinti adóköteles tevékenységet folytató jogi személy, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó.(2) Adóalany a külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett, 2. § szerinti adóköteles tevékenysége vonatkozásában.
Adóalap
4. § Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.Adómérték
5. § Az adó mértékea) a 2. § a) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 %, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 %, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 %,
b) a 2. § b) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 2 %, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 %, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 %,
c) a 2. § c) pontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adóalap 1,05 %-a.
A kétszeres adóztatás elkerülése
6. § Amennyiben az adóalany által folytatott tevékenység egyidejűleg a 2. § a) és c) vagy a 2. § b) és c) pontja alapján egyaránt adóköteles lehet, akkor az adót csak az egyik, a magasabb összegű adófizetési kötelezettséget eredményező tevékenység után köteles megfizetni.Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása
7. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § a)-b) pontjai szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § a)-b) pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § a)-b) pontja szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.(2) Az (1) bekezdésben foglalt, az adó számítási módja szerint - a 8. §-ban foglaltakra is figyelemmel - kell megállapítani az adóelőleget is.
Eljárási rendelkezések
8. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóévet követő év 150. napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.(2) Az adóalany az adóévre - a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév 150. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.
(3) Az adóelőleg összege
a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
c) a 2. § szerinti tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás-benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adó visszatérítési szabályai alapján.
(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
(6) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(7) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény előírásai az irányadók.
Átmeneti és záró rendelkezések
9. § (1) A 2010. adóévben az adó alanya az, aki 2010. október 1. napján vagy azt követően a 2010. évben a 2. § szerinti tevékenységet végez.(2) A 2010. évi adó alapja - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően, a 7. §-ban foglaltakra figyelemmel - az adóalany 2009. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(3) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti évében elért, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(4) A 2. § szerinti tevékenységét 2010. évben kezdő adóalany esetében a 2010. évi adó alapja - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a 2010. évben folytatott, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel.
(5) Az adóalany a 2010. évi adóját - a 8. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a (2)-(3) bekezdés szerinti esetben 2010. december 20-ig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
(6) Az adóalanyt a 2010. adóévben adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli. 10. § (1) E törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2) E törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a 2012. adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeit a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az államháztartás egyensúlyának javítása, illetve egyes tevékenységek folytatásának társadalmi-környezeti hatása miatt, az ezen tevékenységeket végzők teherviselő képességére is tekintettel a Javaslat három tevékenységi körre - korlátozott időbeli hatállyal, három adóévre, 2010-re, 2011-re és 2012-re - terjeszti ki az adókötelezettséget:- a bolti kiskereskedelmi tevékenységre,
- a távközlési tevékenységre,
- valamint az energiaellátók jövedelemadóját fizetők által folytatott vállalkozási tevékenységre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat e §-ban rögzíti az értelmező rendelkezéseket.A 2. §-hoz
A Javaslat szerinti adókötelezettség háromféle tevékenységet ölel át: a bolti kiskereskedelmi tevékenységet, a távközlési tevékenységet, és a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók jövedelemadó fizetésére kötelezett energiaellátók által folytatott vállalkozási tevékenységet. A Javaslat az értelmező rendelkezések között határozza meg a bolti kiskereskedelem és a távközlési tevékenység fogalmát, s mindkét esetben a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszerére (TEÁOR '08) támaszkodik.Ennek megfelelően a Javaslat szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenység magában foglalja a TEÁOR 47.1 pont szerinti bolti kiskereskedelmi tevékenység egészét, valamint a TEÁOR 45.1 pont szerinti gépjármű kereskedelmi, 45.32 gépjármű-alkatrész kiskereskedelmi és 45.40 motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét (motorkerékpárok javítása nélkül). A bolti kiskereskedelmi tevékenység széleskörű meghatározása elkerülhetővé teszi a jogvitákat a különböző tevékenység-végzés besorolását, jellegének meghatározását illetően.
A 3. §-hoz
A Javaslat értelmében az adó alanya az a jogi személy, az adózás rendjéről szóló egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, aki/amely az adókötelezettség alá tartozó tevékenységet végzi. A Javaslat szerint a külföldi vállalkozó is lehet adóalany, ám csak a belföldön, fióktelepe által kifejtett tevékenysége erejéig.A 4. §-hoz
Az adó alapja a Javaslat alapján az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel. A nettó árbevétel a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, egyszerűsített vállalkozói adó alanya (eva-alany) esetében az áfa nélküli bevétel, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti áfa nélküli bevétellel egyezik meg.A Javaslat abból indul ki, hogy a nettó árbevétel fejezi ki leginkább a vállalkozás terjedelmét, tartalmát tekintve mögötte áll az adózó számviteli, illetve egyszerűsített vállalkozói adóban, személyi jövedelemadóban vezetett nyilvántartása, bizonylatai. Tehát adószámítási, adminisztrációs, egyszerűségi szempontból is ez a legelőnyösebb mutató.
Az 5. §-hoz
Az adó mértéke a Javaslat szerint - figyelemmel az eltérő adóköteles tevékenységi kör jellegére, hatásaira, s az ágazaton belül az egyes adózók eltérő teherviselő képességére - az első két tevékenységi körbe tartozókra sávosan progresszív, a harmadik tevékenységcsoportba tartozókra lineáris.A bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén 500 M Ft adóalapig 0 %, 500 M Ft és 30 Mrd Ft között 0,1 %, 30 Mrd Ft és 100 Mrd Ft között 0,4 %, a 100 Mrd Ft feletti részre pedig 2,5 %.
Távközlési tevékenységet végzők esetén 500 M Ft adóalapig 2 %, 500 M Ft és 5 Mrd Ft közötti részre 4 %, 5 Mrd Ft feletti rész után 6,5 %.
Az energiaellátók által folytatott vállalkozási tevékenység esetén 1,05 % az adó mértéke.
A Javaslat értelmében tehát nem kell tehát adót fizetni az alacsonyabb adóteher-viselő képességgel rendelkező, relatíve alacsony árbevételű, bolti kiskereskedelmi tevékenységet végző mikro-, és kisvállalkozásoknak, őket bevallás-benyújtási kötelem sem terheli.
A 6. §-hoz
A Javaslat kizárja a kétszeres adóztatást azzal, hogy rendelkezik, mely tevékenység után kell az adót megfizetni akkor, ha az adózó által folytatott tevékenységet több jogcímen is adókötelezettség terhelné.A 7. §-hoz
A Javaslat az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állók adójának megállapítására - az adóelkerülés érdekében - külön szabályt rendel alkalmazni. (A progresszív adómértékek miatt fennáll a veszélye, hogy adóoptimalizálási szándékból egy társaság több társasággá válik.) A Javaslat szerint tehát a kapcsolt vállalkozások esetén a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóköteles nettó árbevételét összegezni kell, majd pedig ezen összegre kell vetíteni a progresszív adómértéket az adó kiszámítása érdekében. Az egyes adóalanyok az így kiszámított adót az adóköteles árbevétel arányában viselik. Ugyanezen módon kell eljárni az adóelőleg számítása során is.A 8. §-hoz
A Javaslat szerint az adót az állami adóhatóság szedi be, az adó a központi költségvetés bevétele. Az adóévi adóról szóló bevallást az adóévet követő év 150. napjáig kell benyújtani, s ekkor esedékes az adó megfizetése is, illetve ha az előző adóévben megfizetett adóelőleg több, mint a tényleges adó, akkor a különbözetet az adóalany az adóvisszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza az adóhatóságtól.A Javaslat értelmében adóra az adóév 150. napjáig előleget kell bevallani, melyet két egyenlő részletben az adóév hetedik hónapjának 20., illetve tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. A Javaslat értelmében az adóévi adóelőleg összege, ha az adóévet megelőző év 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az adóévet megelőző évben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel és az 5. § szerinti adómérték szorzata. Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor pedig az előző adóévi, adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítani, s az 5. § szerinti adómértékkel kiszámítani az adót. Az adóköteles tevékenységet adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévi várható adó összegével egyezik meg az adóelőleg összege. Az átalakulással létrejött adózó esetén az adóelőleget a jogelőd adóköteles tevékenységéből származó árbevétel-adatból kell számítani, mégpedig arányosan, az átalakulás során megszerzett vagyon arányában. Ez utóbbi két esetben is két részletben kell az előleget megfizetni: a bejelentkezéssel egyidejűleg, illetve az adóév utolsó napjáig.
A 9. §-hoz
A Javaslat 2010. adóévre külön, átmeneti szabályokat ír elő. A 2010. adóévben az adóköteles tevékenységet folytató adóalanynak 2010. december 20-áig nem előleget, hanem adót kell fizetni, méghozzá az adóévet megelőző évben folytatott, a Javaslat szerint adókötelesnek tekintett tevékenység-végzésből eredő 2009. évi nettó árbevétel és a vonatkozó 5. § szerinti adómérték szorzataként. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén a 2010. december 20-ig lezárt (utolsó rendelkezésre álló) beszámoló alapján kell megállapítania a nettó árbevételt.A 10. §-hoz
A Javaslat szerint az adó - figyelemmel a kellő felkészülési idő biztosítására - a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. A fizetési kötelezettség három adóévre, 2010-re, 2011-re és 2012-re vonatkozik. Ezért a törvény határozott időre szól, 2013. január 1-jén hatályát veszti.