adozona.hu
Az állami és önkormányzati cégvezetőkre vonatkozó bérplafon visszaállításához szükséges törvénymódosításokról és törvényi rendelkezések megállapításáról szóló T/1174. számú törvényjavaslat indokolása
Az állami és önkormányzati cégvezetőkre vonatkozó bérplafon visszaállításához szükséges törvénymódosításokról és törvényi rendelkezések megállapításáról szóló T/1174. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgtm. tv.) 5. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló havi személyi alapbére, valamint a Gt. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselőjének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszak...
Az állami és önkormányzati cégvezetőkre vonatkozó bérplafon visszaállításához szükséges törvénymódosításokról és törvényi rendelkezések megállapításáról szóló T/1174. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi ... törvény az állami és önkormányzati cégvezetőkre vonatkozó bérplafon visszaállításához szükséges törvénymódosításokról és törvényi rendelkezések megállapításáról
1. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgtm. tv.) 5. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:"(1) A köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló havi személyi alapbére, valamint a Gt. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselőjének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét."
2. §
A Kgtm. tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a (3) bekezdésben meghatározott szabályzat rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet."
3. §
(1) A Kgtm. tv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) E törvény 7. § (1)-(3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazásra vonatkozó részében módosított munkaszerződésekre kell alkalmazni."
(2) A Kgtm. tv. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) E törvénynek az állami és önkormányzati cégvezetőkre vonatkozó bérplafon visszaállításához szükséges törvénymódosításokról és törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi ...........törvény (a továbbiakban: Ktg.módtv.) 1. §-ával beiktatott 5. § (1) bekezdését a Ktg.módtv. hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazási részében módosított szerződésekre kell alkalmazni."
4. §
(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgtm. tv.) 1. § a) pontja szerinti köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselője a (2) bekezdésben meghatározott különadó alapnak minősülő bevétel megszerzése után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg.(2) A különadó alapjának minősül a Kgtm. tv. 1. § a) pontja szerinti köztulajdonban álló gazdasági társasággal munkaviszonyban álló munkavállaló egy hónapra számított munkabére, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vezető tisztségviselője e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazásának a Kgtm. tv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó összeg.
(3) A különadó alapja független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező adóköteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 9. pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
(4) A különadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalapnak a 98 százaléka.
(5) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 11-12. §-aiban meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
5. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 4. § a kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2011. január 1-jétől megszerzett, a 4. § hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni.
(3) Az 1-3. § a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Indokolás
Általános indokolás
Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr a 29 pontból álló első gazdasági akcióterv 19. pontjaként 2010. június 8-án ismertette a közszférában alkalmazandó 2 millió forintos vezetői bérplafon kiterjesztését az alábbiak szerint:"Havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a nemzeti bankot is. Ez azt jelenti, hogy az állami költségvetési pénzből gazdálkodó intézményeknél, azoknál is, amelyek autonómiával rendelkeznek, miután többségében közpénzt használnak fel, 2 milliós havi bruttó fizetési plafon lép életbe."
Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr ugyanakkor egyetlen szóval sem említette, hogy az állami, illetve az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóira, illetve a megbízási jogviszony alapján feladatot ellátó vezető tisztségviselőire vonatkozó -havi bruttó 2 millió forintos - bérplafont a Kormány el kívánja törölni.
Mégis a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés 2010. augusztus 21-i hatállyal eltörölte a havi bruttó 2 millió forintos bérplafonra vonatkozó rendelkezést.
Nem feltételezve, hogy a Kormány meg kívánta volna szegni korábbi, az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői fizetésének maximalizálására vonatkozó ígéreteit, valószínű, hogy egy nem tervezett, technikai hiba miatt kerülhettek hatályon kívül a fent említett rendelkezések, amelyet a Nemzeti Ügyek Kormánya a 2010. június-július feszített tempójú országgyűlési munka során - az ellenzéki pártok figyelemfelhívása ellenére - nem vett észre.
Ez utóbbi feltételezést támasztják alá a Fidesz választási ígéretei, és a jelenlegi kormánytagok különböző nyilatkozatai is, az alábbiak szerint:
Varga Mihály 2010. május 31-én nyilatkozott arról, hogy az új Kormány arra készül, hogy az állami cégvezetők fizetését maximálja;
Dr. Matolcsy György miniszter úr írásbeli kérdésre 2010. július 6-án kifejtett válaszában a Kormány eddigi intézkedései között nevesítette, hogy kidolgozásra került az a törvényjavaslat, amely "a szűkebb értelemben vett közszférán túlmenően egyes pénzügyi szervezeteknél és a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál is 2 millió forintos jövedelemkorlátot vezet be";
Dr. Fónagy János államtitkár úr Dr. Józsa István képviselő úr kérdésére adott szóbeli válaszában a Parlamentben megerősítette, hogy nem törlik el a 2 millió forintos bérplafont.
Mindezek alapján, valamint a világgazdasági válság által az állami és önkormányzati szektorban fokozottan szükségessé tett takarékos és felelős gazdálkodás követelménye miatt, szükséges az állami, illetve az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire, vezető állású munkavállalóira is újra - a Bajnai-kormány idején elfogadott szabályozáshoz hasonló módon - rögzíteni a 2 millió forintos bérplafont.
A törvényjavaslat célja tehát az Orbán-kormány hiányosságának, hibájának a kijavítása.
A törvényjavaslat a 2010. augusztus 21. és a törvény bérplafont megállapító rendelkezéseinek hatálybalépése közötti időszakban kötött, vagy a javadalmazási részében módosított szerződések tekintetében rögzíti, hogy a 2 millió forint feletti juttatást - a költségvetési szférában bevezetett különadóhoz hasonló módon - 98 %-os különadó terheli 2011. január 1-jétől.
A törvény hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazási részében módosított szerződések tekintetében alkalmazni kell a bérplafont mind az állami, mind pedig az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalói, illetve a megbízás alapján feladatot teljesítő vezető tisztségviselők sem részesülhetnek havi bruttó 2 millió forintnál nagyobb juttatásban.A 2. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a bérplafonra vonatkozó rendelkezésektől nem lehet érvényesen eltérni.A 3. §-hoz
A módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy a Kgtm. tv. 5. § (1) bekezdése újonnan kerül megállapításra, valamint rögzíti, hogy a Kgtm. tv. 5. § (1) bekezdését a törvény hatálybalépését követően kötött, vagy javadalmazási részében módosított szerződésekre kell alkalmazni.A 4. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a 2 millió forintos bérplafon feletti juttatásokat különadó terheli.Az 5. §-hoz
A § a záró rendelkezéseket rögzíti. Ennek keretében kimondja, hogy a különadóra vonatkozó rendelkezéseket a 2011. január 1-jét követően megszerzett jövedelemre kell alkalmazni.