Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az Országgyűlés 12 évre választja.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve alel..." />

Egyes közjogi tisztségviselők újraválaszthatóságának kizárásával összefüggő törvénymódosításokról szóló T/826. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezdés lép:
"(3) Az Alkotmánybíróság tagja kilenc évre kerül megválasztásra. Az Alkotmánybíróság tagja e tisztségre nem választható újra."
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az Országgyűlés 12 évre választja.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve alel...

Egyes közjogi tisztségviselők újraválaszthatóságának kizárásával összefüggő törvénymódosításokról szóló T/826. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi ... törvény egyes közjogi tisztségviselők újraválaszthatóságának kizárásával összefüggő törvénymódosításokról
1. §
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezdés lép:
"(3) Az Alkotmánybíróság tagja kilenc évre kerül megválasztásra. Az Alkotmánybíróság tagja e tisztségre nem választható újra."
2. §
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az Országgyűlés 12 évre választja.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve alelnöke nem választható újra elnökké vagy alelnökké."
3. §
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az Országgyűlés az országgyűlési biztost hat évre választja. Az országgyűlési biztos e tisztségre nem választható újra."
4. §
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés hat évre választja. A legfőbb ügyész e tisztségre nem választható újra."
5. §
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti, akit az Országgyűlés hat évre választ meg. A Legfelsőbb Bíróság elnöke e tisztségre nem választható újra."
6. §
A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Költségvetési Tanácsot az Országgyűlés kilencéves időtartamra választja. A Költségvetési Tanács tagjai nem választhatók újra."
7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Egy alkotmányos demokráciában kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlását a törvényhozást ellenőrző, független szervek mentesek legyenek a pártpolitikai befolyástól. Annak érdekében, hogy e közjogi tisztségviselők esetében a megbízatásuk vége felé közeledve se vetődhessen fel még a gyanúja se annak, hogy a parlamenti pártok kegyeit keresik, a törvényjavaslat megszünteti az újraválasztás lehetőségét. Az utóbbi években felállított független szervek tagjai esetében már érvényesül a teljes vagy részleges újraválasztási tilalom, hiszen a ma hatályos törvények szerint a Független Rendészeti Panasztestület tagjai nem választhatóak újra, a Költségvetési Tanács tagjai pedig csak akkor, ha utólag, három évnél kevesebb időre választotta őket a parlament.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Alkotmánybíróság tagjai esetében a törvényjavaslat kimondja az újraválasztás tilalmát. Az alkotmánybírói tisztségre való újraválasztás kizárása nincs hatással arra, hogy az Alkotmánybíróság újraválasztja-e saját elnökét, illetve elnökhelyettesét, hiszen az e tisztségeket betöltő személyeket -saját tagjai közül - a testület maga választja, így az újraválasztás érdekében történő politikai befolyásolás fogalmilag kizárt.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat az ÁSZ elnökének, illetve alelnökének újraválasztása mellett azt is kizárja, hogy az elnököt alelnökké, illetve az alelnököt elnökké válassza az Országgyűlés, hiszen ellenkező esetben a törvényjavaslat által elérni kívánt cél veszélybe kerülne.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat az országgyűlési biztosok ismételt megválasztását kizárja. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 2. § (5) bekezdéséből következően ez azt is jelenti, hogy a külön biztos sem választható meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosává, illetve az általános ombudsmant sem lehet külön biztossá megválasztani.
A 4-5. §-hoz
A törvényjavaslat a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész újraválasztását kizárja. Mivel a helyetteseiket nem az Országgyűlés választja, esetükben nem szükséges az újraválasztás, illetve az ismételt kinevezés korlátozása.
A 6. §-hoz
A Költségvetési Tanács tagjai esetében jelenleg részleges újraválasztási korlátozás érvényesül, ezt a törvényjavaslat teljes kizárássá terjeszti ki.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépése felkészülési időt nem kíván meg, így az a kihirdetést követő harmadik napon már joghatást fejthet ki.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.