adozona.hu
Egyes adó- és járulékszabályok módosításáról szóló T/552. számú törvényjavaslat indokolása
Egyes adó- és járulékszabályok módosításáról szóló T/552. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. tv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, de legalább a mini...
Egyes adó- és járulékszabályok módosításáról szóló T/552. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi ... törvény egyes adó- és járulékszabályok módosításáról
1. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. tv.) 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni."
2. §
A Tbj. tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét után fizeti meg. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg."
3. §
A Tbj. tv. 29./A § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "29/A. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat)- legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg."
4. §
A Tbj. tv. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (1) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni."
5. §
A Tbj. tv. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a minimálbér után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni."
6. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: SZJA tv.) 3. § 9. pontja felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép: "9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:"
7. §
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az SZJA tv. 3. § 9. e), és 86. pontja, az SZJA tv. 16. § (5)-(9) bekezdései és az SZJA tv. 25. § (5)-(8) bekezdései. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tbj. tv. 4. § q) pontja, 27. § (4) bekezdése és 29. § (6) bekezdése.
8. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit 2010. január 1. napjától kell alkalmazni.(2) Amennyiben a törvény hatálybalépését megelőzően a tevékenységre jellemző kereset megállapításához kötődően az adóhatóság bírságot, késedelmi kamatot szabott ki, azt az adóhatóság a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben, 30 napon belül köteles visszafizetni. A folyamatban lévő, tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatos ellenőrzéseket a törvény hatálybalépését követő 8 napon belül, jogkövetkezmény megállapítása nélkül le kell zárni.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
Az Országgyűlés 2010. január 1. hatállyal - a szakmai és vállalkozói szervezetek ellenvéleménye ellenére - az egyéni és társas vállalkozások adó- és járulékfizetésének szabályozása területén megalkotta az ún. "tevékenységre jellemző" kereset (piaci kereset) fogalmát, mellyel jelentős mértékű jogbizonytalanságot teremtett több százezer egyéni és társas vállalkozásnak, egyben visszaélésszerű joggyakorlás lehetőségét teremtette meg az adóhatóság számára. Ezért szükséges az erre vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése.A piaci kereset alapú közteherviselés önadózással való párosítása a jelen szabályozási környezetben azt eredményezheti, hogy az adózó az általa pontosan nem ismert, eleve bizonytalan összegű, vélelmezett jövedelem bevallására köteles, s ez a bevallásában feltüntetett összeg képezi az adófizetési kötelezettsége, illetve az adóellenőrzés alapját. Ezzel pedig szükségszerűen együtt jár az is, hogy az adózó szankcionálhatóvá válik, ha a jövedelmének általa bevallott piaci értéke az SZJA tv.-ben meghatározottnál kevesebb, mint amit az adóhatóság - ellenőrzés eredményeként - az adó alapjául szolgáló piaci keresetként utóbb megállapít.
Az adó- és járulékfizetés alapjául szolgáló, piaci keresetként elérhető érték bizonytalan, akár 50-200 % százalékos ingadozást mutathat. A törvény azonban önadózással párosítja ezt, amivel a piaci kereset bizonytalanságából eredő kockázatot egyoldalúan az adóalanyokra hárítja, ami sérti a jogbiztonságot. Nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni,
Az SZJA tv. és a Tbj tv. tehát arra kötelezi az adóalanyokat, hogy adófizetési kötelezettségüket egy általuk megjelölt, vélelmezett, utóbb a hatóság által vizsgálható értéken alapuló, s ezért nem, vagy legalábbis nem feltétlenül helyes értéket tükröző adóbevallás alapján teljesítsék. Ráadásul mindezért a törvényalkotó, - ha alulbecslés - történik egyoldalúan az adóalanyokra hárítja a felelősséget.
Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogállamiság alapvető ismérve a jogbiztonság, amely nemcsak "az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is" (ABH 1992, 59, 65.). A 11/1992. (III. 5.) AB határozat szerint "a jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek." (ABH 1992, 77, 84.) A 42/1997. (VII. 1.) AB határozatában az Alkotmánybíróság továbbá megállapította: "Alkotmányellenessé nyilvánítható az a szabály, amely értelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára előre nem látható." (ABH 1997, 299, 301.) Az Alkotmánybíróság a 47/2003. (X. 27.) AB határozatában többek között megkövetelte azt is, hogy a jogszabály világosan kijelölje az adott jogintézmény alkalmazásának kereteit (ABH 2003, 525, 549-550.)."
Fentiek alapján mindenképpen szükséges a tevékenységre jellemző kereset, mint adózási- és járulékfizetési kategória haladéktalan törlése a törvényi szabályozásból.
A törvényjavaslat költségvetésre gyakorolt hatása
Ezen törvényjavaslat a 2010. évi állami költségvetésre közvetlen hatást nem gyakorol, mert ha a módosítani kívánt, jelenleg jogbizonytalanságot eredményező rendelkezések - melyeket
A javaslat hatályba lépése esetén a vállalkozásoknál estlegesen jelentkező költségmegtakarítás pedig a magasabb társasági vagy személyi jövedelem adó alap révén magasabb adó és EHO bevételeket eredményez, szintén zömmel 2011. évben.
Ugyancsak megtakarítást eredményez a törvényjavaslat az APEH revizori kapacitását illetően, mivel az ezen jogbizonytalansággal sújtott téma rendkívül időigényes és jogvitákkal, hosszadalmas bizonyítási kényszerekkel terhelt ellenőrzéséről felszabadítható revizori időkeret más területeken eredményezhet hatékonyságnövekedést.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-6. §-hoz
A törvényjavaslat kiemeli a módosítani szükséges törvényekből (SZJA tv. és Tbj. tv.) a tevékenységre jellemző kereset fogalmához kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségeket, ugyanakkor meghagyja a legalább a minimálbérhez kötődő kötelezettségeket. A 7. § -hoz
A törvényjavaslat hatályon kívül helyez olyan szabályokat, amelyek kizárólag a tevékenységre jellemző keresethez kapcsolódóan értelmezhetők. A 8. § -hoz
Hatályba léptető rendelkezést és az adózók esetleges időközbeni hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítését tartalmazza, az állam kárenyhítési kötelezettségével egyetemben.