adozona.hu
Egyes adótörvényeknek a sport támogatásával összefüggő módosításáról szóló T/385. számú törvényjavaslat indokolása
Egyes adótörvényeknek a sport támogatásával összefüggő módosításáról szóló T/385. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]
"i) az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának (tulajdoni hányadának), valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a megszerzésétől 15 évig sportcélra használja vagy hasznosítja....
Egyes adótörvényeknek a sport támogatásával összefüggő módosításáról szóló T/385. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi ... törvény egyes adótörvényeknek a sport támogatásával összefüggő módosításáról
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]
"i) az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott ingatlan tulajdonjogának (tulajdoni hányadának), valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a megszerzésétől 15 évig sportcélra használja vagy hasznosítja. A vagyonszerző az ingatlan 15 éves sportcélú használatának vagy hasznosításának biztosításáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;"
(2) Az Itv. 26. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]
"r) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy tagja által, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatását követő 4 éven belül sporttelepet hoz létre és vállalja, hogy az ingatlant a sportteleppé minősítésétől 15 évig sportcélra használja vagy hasznosítja. A vagyonszerző a sporttelep létrehozataláról és 15 éves sportcélú használatának vagy hasznosításának biztosításáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál; e rendelkezés, valamint a (7)-8 bekezdés alkalmazásakor látvány-csapatsport a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott, a sportrendezvények biztonságáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó sportág."
2. §; Az Itv. 26. §-a a következő (7)-8 bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az (1) bekezdés r) pontjában említett sporttelep létrehozatalának igazolása érdekében a 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes, az ingatlan-nyilvántartásért felelős hatóságot. Amennyiben a tulajdoni lap alapján megállapítható, hogy az ingatlan már sporttelepnek minősül és annak tulajdonosa az (1) bekezdés r) pontja szerinti vagyonszerző, akkor az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Ha az ingatlan sportteleppé minősítése céljából a tulajdonos által indított eljárás még folyamatban van, akkor az illeték felfüggesztése az eljárás jogerős befejezéséig meghosszabbodik. Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket akkor is törli, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a tulajdoni lappal igazolja az ingatlan sportteleppé minősítését. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen az említett feltétel teljesült, az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző jogutódlás mellett megszűnik, az illetékhez kapcsolódó adókötelezettségek jogutódját terhelik.
(8) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti ingatlan sporttelep minősítése, sportcélú használata vagy hasznosítása az ingatlan megszerzésétől, az (1) bekezdés r) pontja szerinti ingatlan sporttelep minősítése, sportcélú használata vagy hasznosítása a sportteleppé minősítéstől számított 15 évig nem változtatható meg, amely változtatási tilalmat az ingatlannyilvántartásban fel kell jegyezni."
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
3. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 89. ponttal egészül ki:[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
"89. Látvány-csapatsport: a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott, a sportrendezvények biztonságáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó sportág."
4. §; Az Szja tv. a következő 41/A-41/B. §-sal és az azokat megelőző alcímmel egészül ki:
"Sportvállalkozásba történő befektetés kedvezménye
41/A. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő sportvállalkozás részére a magánszemély által a sportvállalkozás jegyzett tőkéjének felemelésekor vagy átalakulásakor szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összege a vagyoni hozzájárulás szolgáltatása teljesítésének adóévében, vagy - ha ez a későbbi időpont - a jegyzett tőke felemelésének, illetőleg az átalakulásnak a cégbírósági bejegyzésének adóévében, feltéve, hogy
a) a sportvállalkozás a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásakor az országos sportági szakszövetség országos hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (kiírt nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz,
b) a sportvállalkozás a vagyoni hozzájárulás teljesítésének üzleti évére vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint könyvvizsgálatra kötelezett, vagy az üzleti év beszámolójának felülvizsgálatával önkéntesen könyvvizsgálót bízott meg,
c) a magánszemély a sportvállalkozásban a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásakor meglévő, vagy megszerzett társasági részesedését a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 évig nem idegeníti el, és más módon sem vonja ki ilyen társaságból.
(2) A magánszemély az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt a sportvállalkozás által a jegyzett tőkéje felemelésének, vagy átalakulásának cégbírósági bejegyzését követően kiállított igazolás alapján veheti igénybe. Az igazolás kiállítására kizárólag az olyan sportvállalkozás jogosult, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének üzleti évére vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint könyvvizsgálatra kötelezett, vagy az üzleti év beszámolójának felülvizsgálatával önkéntesen könyvvizsgálót bízott meg. Az igazolás tartalmazza a magánszemély természetes személyazonosító adatait és adóazonosító jelét, az igazolást kiállító sportvállalkozás megnevezését, székhelyét, és adószámát, továbbá a kedvezményre jogosító vagyoni hozzájárulásból az igazolás kiállításának napjáig már szolgáltatott részt és a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának időpontját, valamint a jegyzett tőke felemelésének, illetőleg az átalakulásának bejegyzéséről rendelkező cégbírósági határozatnak a számát. Ha a vagyoni hozzájárulás teljes összegének szolgáltatása nem egy napon történt meg, akkor a sportvállalkozás a magánszemély által különböző napokon szolgáltatott összegekről külön igazolásokat állít ki.
(3) A magánszemélynek az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie, ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamon belül a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásakor meglévő, vagy megszerzett társasági részesedését elidegeníti, vagy más módon kivonja a sportvállalkozásból.
Országos sportági szakszövetség, sportszervezet támogatásának kedvezménye
41/B. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség vagy tagjaként működő sportszervezet részére a magánszemély által az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, befizetett pénzösszeg.
(2) A magánszemély az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy tagjaként működő sportszervezet által a pénzösszeg átadását, kifizetését követően kiállított igazolás alapján veheti igénybe. Az igazolás tartalmazza a magánszemély természetes személyazonosító adatait és adóazonosító jelét, valamint az igazolást kiállító országos sportági szakszövetség, vagy sportszervezet megnevezését, székhelyét és adószámát, továbbá a kedvezményre jogosító pénzösszeget. Hivatásos sportoló, valamint az országos sportági szakszövetséggel, tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy részére igazolás nem állítható ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény alapjául szolgáló pénzösszeget az országos sportági szakszövetség az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, a sportszervezet a személyi jellegű ráfordításaira használhatja fel."
5. § Az Szja tv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"43. § (1) Az e törvény szerint figyelembe vett, az adóévi összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb az adóévi összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.
(2) A magánszemély által az adóévben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő sportvállalkozásba történő befektetés kedvezménye vagy látvány-csatasport országos sportági szakszövetsége, vagy tagjaként működő sportszervezet támogatásának kedvezménye címén - együttesen, vagy külön-külön - igénybe vett adókedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévi összevont adóalap adója összegének 50 százalékát."
6. §; Az Szja tv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"44. § Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:
1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,
2. személyi kedvezmény,
3. őstermelői kedvezmény,
4. családi kedvezmény,
5. sportvállalkozásba történő befektetés kedvezménye
6. országos sportági szakszövetség, sportszervezet támogatásának kedvezménye
7. egyéb."
7. § (1) Az Szja tv. 1. számú melléklete 3. 2. 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[az az összeg, amelyet]
"3. 2. 2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eredményességi támogatásként kap a magánszemély".
(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8. 17. ponttal egészül ki:
[A természetbeni juttatások közül adómentes:]
"8.17. összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea;"
(3) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8. 28. ponttal egészül ki:
[A természetbeni juttatások közül adómentes:]
"8.28. sporteseményre szóló belépő, bérlet; sportesemény az olyan esemény, amelyre vonatkozó sportági követelményeket a sportról szóló törvény rendelkezései szerint az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség határozza meg;"
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
8. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. §-a a következő 41-43. ponttal egészül ki:/E törvény alkalmazásában:/
"41. látvány-csapatsport: a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott, a sportrendezvények biztonságáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó sportág;
42. látvány-csapatsport támogatása: a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvány részére az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, továbbá az ezek javára ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, bármely esetben feltéve, hogy
a) a támogatást az országos sportági szakszövetség az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, a sportszervezet a személyi jellegű ráfordításaira, az alapítvány az utánpótlásnevelési feladatainak ellátására és személyi jellegű ráfordításaira használja fel,
b) a sportszervezet a támogatás nyújtásakor az országos sportági szakszövetség országos hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz,
43. országos sportági szakszövetség, tagjaként működő sportszervezet, alapítvány által kiállított támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet, vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvány a látvány-csapatsport tevékenység támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az igazolást kiállító megnevezését, székhelyét és adószámát, továbbá a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Az országos sportági szakszövetség, a tagjaként működő sportszervezet, és a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvány részére támogatási igazolás nem állítható ki;"
9. § A Tao tv. 22. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az adózó - kivéve az állami, többségi állami, helyi önkormányzati, többségi helyi önkormányzati tulajdonú adózót - a 4. § 43. pontja szerint részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás juttatása adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.
(5) Az adózó a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő sportvállalkozás részére a sportvállalkozás jegyzett tőkéjének felemelésekor vagy átalakulásakor általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegéig adókedvezményt vehet igénybe - döntése szerint - a vagyoni hozzájárulás szolgáltatása adóéve, vagy - ha ez a későbbi időpont - a jegyzett tőke felemelésének, illetőleg az átalakulásnak a cégbírósági bejegyzése adóéve és az azt követő három adóév adójából, feltéve, hogy
a) a sportvállalkozás a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásakor az országos sportági szakszövetség országos hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz,
b) a sportvállalkozás a vagyoni hozzájárulás teljesítésének üzleti évére vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint könyvvizsgálatra kötelezett, vagy az üzleti év beszámolójának felülvizsgálatával önkéntesen könyvvizsgálót bízott meg,
c) az adózó a sportvállalkozásban a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásakor meglévő, vagy megszerzett társasági részesedését a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 évig nem idegeníti el, és más módon sem vonja ki ilyen társaságból.
(6) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie, ha az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartamon belül a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásakor meglévő, vagy megszerzett társasági részesedését elidegeníti, vagy más módon kivonja a sportvállalkozásból.
(7) Az adózó az (5) bekezdés szerinti adókedvezményt a sportvállalkozás által a jegyzett tőkéje felemelésének, vagy átalakulásának cégbírósági bejegyzését követően kiállított igazolás alapján veheti igénybe, amely tartalmazza az adózó és a sportvállalkozás megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint a kedvezményre jogosító vagyoni hozzájárulásból az igazolás kiállításának napjáig már szolgáltatott részt és a vagyoni hozzájárulás szolgáltatásának időpontját, továbbá a jegyzett tőke felemelésének, illetőleg az átalakulásának bejegyzéséről rendelkező cégbírósági határozatnak a számát. Ha a vagyoni hozzájárulás teljes összegének szolgáltatása nem egy napon történt meg, akkor a sportvállalkozás az adózó által különböző napokon szolgáltatott összegekről külön igazolásokat állít ki."
10. § (1) A Tao tv. 22/B. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
/Az adózó adókedvezményt vehet igénybe/
"k) jelenértéken legalább 5 millió forint értékű sportcélú ingatlanfejlesztési beruházás"
/üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi./
(2) A Tao tv. 22/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti sportcélú ingatlanfejlesztési beruházásnak minősül a sportszervezetnek, az országos sportági szakszövetségnek, a helyi önkormányzatnak a sportról szóló törvényben foglalt feladatainak ellátását, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását biztosító beruházás, valamint a közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermére, tornaszobájára, sportlétesítményére irányuló beruházás. Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú üzemeltetését fenntartja, valamint erre az időtartamra - a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül - a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az igénybe vett adókedvezmény mértékéig."
(3) A Tao tv. 30. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy - a sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az országos sportági szakszövetség, tagjaként működő sportszervezet, továbbá alapítvány által kiállított támogatási igazolás kiállításának, tartalmának, nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
11. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:"Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, a művészeti élet szabadságának megvalósulását és a testkultúra, különösen a sport fejlődését előmozdítsa, figyelemmel arra, hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzéseinek érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg, elismerve azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek, a következő törvényt alkotja:"
12. § (1) Az Ekho tv. 3. § (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
[Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:]
"2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró."
(2) Az Ekho tv. 3. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben említett összeghatár]
"d) az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója esetén évi 100 millió forint."
Hatályba lépés
13. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.(2) E törvény 8-10. §-a, 14. §-a, valamint 17. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lép hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
14. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tao tv. 3. számú melléklete B) fejezetének 15. pontjában a "4. § 36. vagy 38. pontja" szövegrész helyébe a "4. § 36., 38. vagy 42. pontja" szövegrész lép.
15. §; Az Itv. 26. § (1) bekezdés i) és r) pontjának, valamint az Itv. 26. § (7)-(8) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve indult eljárásokban kell alkalmazni.
16. § (1) Az Szja tv. 3. § 89. pontjának, 41/A-41/B. §-ának, valamint 43-44. §-ának e törvénnyel megállapított, illetőleg módosított rendelkezéseit az adózó első ízben a 2010. évi személyi jövedelemadó megállapításakor és az ezzel összefüggő adókötelezettségek teljesítésekor alkalmazhatja.
(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvénnyel megállapított 8. 17. és 8.28 pontját az e törvény hatálybalépését követően megszerzett jövedelemre, juttatásra kell alkalmazni.
17. § A Tao tv. e törvénnyel megállapított, vagy módosított rendelkezéseit az adózó első alkalommal a hatályba lépésük napját tartalmazó adóév társasági adójának megállapításakor és az ezzel összefüggő adókötelezettségek teljesítésekor alkalmazhatja.
18. § (1) Az Ekho tv. 3. § (3) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezését az adózó az e törvény hatálybalépését követően általa juttatott, illetve megszerzett bevételre alkalmazhatja.
(2) Az Ekho tv. 3. § (4) bekezdése e törvénnyel megállapított d) pontjában foglalt összeghatár a 2010. évi adókötelezettség teljesítésekor is alkalmazandó.
19. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú melléklet, "II. rész: szolgáltatások" pontja e törvény Mellékletében foglalt szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Áfa tv. 3. számú mellékletének e törvénnyel módosított rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatás teljesítése e törvény hatálybalépését követően történik.
Melléklet a 2010. évi ... törvényhez
/A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások //II. rész: szolgáltatások
|
Sorszám |
Megnevezés |
|
1. |
Távhőszolgáltatás, ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást/ |
|
"2. |
Sporteseményre szóló belépő, bérlet; sportesemény az olyan esemény, amelyre vonatkozó sportági követelményeket a sportról szóló törvény rendelkezései szerint az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség határozza meg. |
|
3. |
Sportlétesítmény használatának átengedése; sportlétesítmény az olyan ingatlan, amelynek használatára vonatkozó követelményeket a sportról szóló törvény rendelkezései szerint országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség határozza meg." |
Indokolás
Általános indokolás
A fejlett sportkultúrával rendelkező államokban a látványcsapatsport-rendezvények látogatása rendszeresen családi program, valamint - részben a sportközvetítések révén közvetetten, részben a sportturizmus révén közvetlenül - az idegenforgalom fellendüléséhez is hozzájárul. A látvány csapatsportokhoz egyéb gazdasági tevékenységek (például reklám, marketing) is szorosan kapcsolódnak. Ezek következtében e sportágak sikeressége munkahelyek ezreinek megteremtését, illetve megtartását eredményezi.Az említett csapatsportok társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen (például az utánpótlás nevelése révén) hozzájárulnak a felnövekvő nemzedékek körében az egészséges életmód feltételeinek kialakításában, a deviáns magatartási formák visszaszorításában, a közösségi lét értékeinek megismertetésében.
A törvényjavaslat a társasági adóból és a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények megalkotásával kívánja ösztönözni az adók alanyait arra, hogy hazánkban is aktívabban járuljanak hozzá e sportágak támogatásához. Az adóalanyok megnyerése érdekében a sportszervezetek között egészséges verseny kezdődhet el (hiszen azonos támogatási feltételek mellett nyilvánvalóan azt a csapatot éri meg leginkább támogatni, amely a legsikeresebb, a legtöbb nézőt vonzza), amely szintén elősegítheti e gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű szektor fejlődését.
A törvényjavaslat a sporttelepek megszerzése, fejlesztése érdekében külön illetékkedvezményt is megfogalmaz.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A törvényjavaslat egyrészt mentesíti a vagyonátruházási illeték alól a sporttelepek megszerzését, másrészt feltételesen mentesíti, ugyancsak a vagyonszerzési illeték alól, a látvány-csapatsportokban működő országos sportági szakszövetségeket és sportszervezeteket, ha azok sporttelep létesítése céljából szereznek ingatlant.A látvány csapatsport megfogalmazását indokolt egy létező jogszabályhoz, a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelethez kötni. E kormányrendelet hatálya jelenleg a labdarúgásra, a kézilabdára, a kosárlabdára, a vízilabdára és a jégkorongra terjed ki, de szükség esetében más sportágakra is ki lehet terjeszteni. Ennek megfelelően a törvényjavaslat szerint az említett sportágak minősülnek látvány csapatsportnak.
A feltételes illetékmentesség véglegessé válásának feltétele a törvényjavaslat szerint, hogy a vagyonszerző az érintett ingatlanon 4 éven belül sporttelepet létesít, mégpedig olyan módon, hogy ezt a tényt már a tulajdoni lap is igazolja, vagy a változás átvezetésére irányuló közigazgatási hatóság már folyamatban van. Az utóbbi esetben az eljárás jogerős befejezése dönti el, hogy a mentesség véglegessé válik-e a vagyonszerző számára. Garanciális rendelkezés, hogy az illetékmentesség igénybevétele esetén az ingatlan sportcélú használatát, hasznosítását 15 évig biztosítani kell.
A 3-7. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a látvány-csapatsport területén működő sportvállalkozásba befektető magánszemély a befektetése összegének megfelelően adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény a sportvállalkozás jegyzett tőkéjének felemelése, vagy a sportvállalkozás átalakulása során történő befektetés alapján illeti meg a magánszemélyt. Az adókedvezmény érvényesítésére az adóévben történt befektetés alapján jogosult a magánszemély, ha azonban a jegyzett tőke felemelésének, vagy az átalakulásnak a bejegyzése csak a következő évben történik meg, akkor az adókedvezmény a cégbírósági bejegyzés évében érvényesíthető. A másik adókedvezmény a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy annak tagja részére adott pénzbeli támogatást kedvezményezi. E támogatást a kedvezményezett szervezet kizárólag a látvány-csapatsport személyi feltételeinek megteremtése, javítása, vagy utánpótlás-nevelése fejlesztése érdekében használhatja fel.A két kedvezmény együttes összege nem haladhatja meg az adóévi összevont adóalap utáni adó összegének 50 százalékát.
A látvány-csapatsport azonos a feltételes illetékmentességre vonatkozó módosítás indokolásánál már ismertetett körrel.
Vissza kell állítani a kis értékű kupák, érmek közelmúltban megszüntetett adómentességét. A természetbeni juttatások közül újra adómentessé kell - összeghatártól függetlenül - a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érmeket, trófeákat. Az intézkedésre azért van szükség, mert ezen természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség aránytalanul nagy terhet rótt elsősorban a diáksport és szabadidősport területén működő kis sportegyesületekre, de a versenysport szövetségekre is.
Az Szja tv. pontosítása szükséges arra vonatkozóan, hogy mely, sportolóknak, vagy volt sportolóknak nyújtott személyi juttatás adómentes.
A sportesemények látogatottságának növelése érdekében az azokra szóló belépők, bérletek adómentes természetbeni juttatásként történő nevesítése javasolt.
A 8-10. §-hoz
A törvényjavaslat kétfajta, a társasági adóból érvényesíthető adókedvezményt fogalmaz meg, valamint a sportcélú ingatlanfejlesztési beruházásokra is kiterjeszti a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét.Az egyik adókedvezmény a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, az ilyen sportágban működő tagja (sportvállalkozás, sportegyesület), vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvány részére az adóévben nyújtott támogatáshoz kapcsolódik. E támogatást a kedvezményezett szervezet kizárólag a látványcsapatsport személyi feltételeinek megteremtése, javítása, vagy az utánpótlás-nevelési feladatok ellátása érdekében használhatja fel.
A másik adókedvezmény a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő sportvállalkozásba történő befektetéshez kapcsolódik. A befektetés csak akkor jogosít kedvezményre, ha a sportvállalkozás jegyzett tőkéjének felemeléséhez, vagy átalakulásához kapcsolódik.
A fejlesztési adókedvezményre az adózó a jelenértéken legalább 5 millió forint értékű ingatlanfejlesztési beruházás alapján válik jogosulttá. Az adókedvezmény érvényesítésének az is feltétele, hogy az ingatlant az adózó legalább 15 évig ténylegesen is sport céljából üzemeltesse, és ennek biztosítékaként a Magyar Állam javára az adózó köteles - az érvényesített adókedvezmény összegének megfelelően - elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni.
Az említett adókedvezmények, a Tao tv. 23. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, legfeljebb az adóévre számított társasági adó 70 százalékáig érvényesíthetők.
A 11-12. §-hoz
A jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, más sportszakemberek, és a hivatásos sportolók e tevékenységének ellenértékeként megszerzett bevételre a törvényjavaslat kiterjeszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás hatályát. Az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló hivatásos sportoló esetében 100 millió forint az egyszerűsített közteherviselés alá eső bevételi értékhatár, míg az említett körbe nem tartozó sportszakemberek esetén a főszabály szerinti 25 millió forint.A 13-18. §-hoz
A törvényjavaslat, fő szabály szerint, a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Ugyanakkor, mivel a társaságiadó-kedvezmények állami támogatásnak minősülhetnek a közösségi szabályozás szempontjából, ezért ezzel kapcsolatban indokolt az Európai Bizottság álláspontjának megismerése, vagyis a törvényjavaslat a társasági adót érintő rendelkezéseinek hatálybalépését ennek megfelelően határozza meg.A módosított, illetve újonnan beépített rendelkezések alkalmazására vonatkozó szabályozás az adózók számára már a hatálybalépéskor folyamatban lévő adómegállapítási időszakra (adóévre) választási lehetőséget biztosít.
Az illetékkedvezményre vonatkozó szabályokat a hatálybalépésüket követően kezdődő illetékügyekben kell alkalmazni. Az egyszerűsített vállalkozói adót az érintett magánszemélyek és a részükre bevételt juttató kifizetők a hatálybalépéstől (a törvény kihirdetését követő 15. naptól) vehetik figyelembe.
A 19. §-hoz és a Melléklethez
A közösségi szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagállamok a sporteseményekre szóló belépőket, valamint a sportlétesítmények használati jogát az általános forgalmi adó tekintetében kedvezményes kulcs alá vonják. A törvényjavaslat, élve a közösségi szabályozás biztosította lehetőséggel, 5 százalékos adómértéket állapít meg e szolgáltatások tekintetében.