adozona.hu
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/11839. számú törvényjavaslat indokolása
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/11839. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése új h) ponttal egészül ki:
[4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett]
"h) kedvezményezett lehet, az adózó azon egyenes ági felmenő családtagja, aki saját jogú nyugellátásban részesül."
E törvény 2011. január 1 -jén lép hatályba.
A gazdasági világválság hatására a társadalom valamennyi korosztályának, szinte minden csopor...
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/11839. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi ... törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése új h) ponttal egészül ki:[4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett]
"h) kedvezményezett lehet, az adózó azon egyenes ági felmenő családtagja, aki saját jogú nyugellátásban részesül."
2. §
E törvény 2011. január 1 -jén lép hatályba.Indokolás
Általános Indoklás
A gazdasági világválság hatására a társadalom valamennyi korosztályának, szinte minden csoportjának és rétegének nehezebb lett az élete. A nyugdíjas társadalom életkörülményei a 13. havi nyugdíj átalakításával általánosságban is romlottak, s különösen pedig az ország azon vidékein élnek nehezebben az idős emberek, ahol a kistérség egyébként is hátrányos helyzetű valamint a lakóhely az aprófalvas, elöregedő, csökkenő lélekszámú kistelepülés kategóriába tartozik.Az állami nyugellátás és az önkormányzati szociális gondoskodás mellett fontos társadalmi szükségszerűség hogy a nyugdíjasok számíthassanak a családtagjaik támogatására is. Gondoskodó felelősség hárul a fiatalabb generációra, hogy a nyugdíjas szülők, - kis nyugdíjból élő nagy szülők és idős dédszülők is - kaphassanak segítséget a felnevelt gyerekeiktől, unokáiktól, dédunokáiktól.
A törvénymódosítás jelentősége az anyagi vonatkozásán túlmutat, hiszen nemzeti ügyünk, össztársadalmi érdekünk, hogy a családokban erősödjön a felnőtt gyerekek segítő gondoskodása szüléikről. A törvénymódosítás elfogadásával erősödhet az együvé tartozás és az egymás iránti felelősség érzése, s minden bizonnyal - ahol ez ügyben problémák voltak eddig - javulhat a gyerek és szülő viszonya, a családtagok egymás közötti kapcsolata. Az 1996-ban elfogadott törvény alapján ajánlhatják fel a magánszemélyek a befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-át, 1998. óta 1+1 %-t.
Az adóhatóság törvényi kötelezettségének eleget téve minden évben - az idén, 2010. január 20.-án - közzétette az előző évi személyi jövedelemadó bevallások feldolgozását. Az elkészített elemzések rávilágítottak arra a lehetőségre, amely a törvénymódosítás indokát és megalapozottságát jelenti. A 4,6 millió adófizető magánszemély személyi jövedelemadó bevallásából kiderül, hogy ebből 3,6 millió progresszív adózó. Ők azok, akik ebben az évben, mint az adójuk egy-egy százalékáról, mintegy 32,8 milliárd forintról rendelkezhetett volna. A potenciális nyilatkozók 39%-a, azaz mindössze 1,8 millió magánszemély rendelkezett a személyi jövedelemadója 1, illetőleg 1+1%-áról.
A rendelkezési jogosultságok vizsgálata, valamint a kedvezményezettként megjelölt szervezetek nyilatkozása után mintegy 17 milliárd forint került kiutalásra. A 2008. évi elszámolás alapján az állami költségvetésben maradt az adózók 1%+1% - ból 15,5 milliárd forint. A törvénymódosítás célja, hogy az kedvezményezett kör bővítésével, a társadalmi igazságosság és a családon belüli felelősség erősítését, magánszemélyek személyi jövedelem adójának 1%-ról való rendelkezési aktivitás növekedjen.
Részletes indoklás
Az 1. §-hoz
A gyerekeit tisztességgel felnevelő nyugdíjas szülő szemszögéből az elmúlt év több olyan változást hozott, ami az addigi megszokott életkörülményeit negatív módon befolyásolta. A legnagyobb változást a 13. havi nyugdíj kapcsán kellett elviselniük, hiszen először 80 ezer forintban látszott megmaradni ez az ellátás, majd a válság súlyosbodása miatt, - a tizenkét havi rendes nyugdíj kifizethetősége érdekében - a 13. havi nyugdíj rendszere teljes egészében megszűnt, helyébe a gazdaság teljesítőképességével összefüggő nyugdíj prémium lépett. A nyugdíjprémium kifizethetőségének feltételei ma még részben sem állnak fenn, s arra hogy a maximális 80 ezer forintos összeg a nyugdíjas társadalom számára kifizethetővé váljon, - a fokozatosan javuló kilátások közepette, a reménykeltő gazdasági előrejelzések ellenére is -még legalább két-három évet kell várni. A kormányzat a méltányossági nyugdíjrendszer kiterjesztésével valamint az egyszeri nyugdíj segély bevezetésével segíti az alacsony nyugdíjjal rendelkező nyugdíjasokat valamint a nehéz helyzetbe került, egyedül élő, betegségekkel küszködő idős embereket. A kezdeményezés, amely Egyeken, egy nyugdíjas civil fórumon hangzott el első alkalommal, arra irányul, hogy "további segítségként a közvetlen családtag által befizetett személyi jövedelemadóból, az egy-egy százalék kiterjesztésével részesülhessen a gyerekeit tisztességesen iskoláztató, adózó állampolgárokat nevelő szülő". Az elképzelés Balmazújvároson vált végleges koncepcióvá - innen Balmazújvárosi gondolat... elnevezés - amelynek folytatásaként a választókörzet kilenc nyugdíjas szervezete, támogató nyilatkozatot írt alá a kezdeményezés folytatására, valamint felkérte a választókörzet egyéni országgyűlési képviselőjét, hogy nyugdíjasok érdekében kezdeményezzen törvénymódosítást a Magyar Országgyűlésben.