adozona.hu
Egyes munkaügyi tárgyú törvényeknek az előzetes letartóztatás miatti távolléttel összefüggő módosításáról szóló T/10945 számú törvényjavaslat indokolása
Egyes munkaügyi tárgyú törvényeknek az előzetes letartóztatás miatti távolléttel összefüggő módosításáról szóló T/10945 számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 96. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (8) bekezdésre változik:
"(7) A munkavállaló előzetes letartóztatásáról, illetve a vele szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalomról, házi őrizetről (a továbbiakban: előzetes eltartóztatás), vagy ideiglenes kényszergyógykezelésről való tudomásszerzés az (1) bekezdésen alapuló munkáltatói rendkívüli felmondás lehető...
Egyes munkaügyi tárgyú törvényeknek az előzetes letartóztatás miatti távolléttel összefüggő módosításáról szóló T/10945 számú törvényjavaslat indokolása
2009. évi ... törvény az egyes munkaügyi tárgyú törvényeknek az előzetes letartóztatás miatti távolléttel összefüggő módosításáról
1. §
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 96. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (8) bekezdésre változik:"(7) A munkavállaló előzetes letartóztatásáról, illetve a vele szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalomról, házi őrizetről (a továbbiakban: előzetes eltartóztatás), vagy ideiglenes kényszergyógykezelésről való tudomásszerzés az (1) bekezdésen alapuló munkáltatói rendkívüli felmondás lehetőségét nem érinti."
2. §
Az Mt. 107. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól]"g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni (ideértve az előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést is);"
3. §
Az Mt. 151. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki: "(5) Nem jár távolléti díj a 107. § g) pontja szerinti távollét idejére.(6) A (5) bekezdésben foglalt rendelkezéstől az előzetes letartóztatás, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelés tekintetében érvényesen eltérni nem lehet."
4. §
(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban. Ktv.) 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"52. § (1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig -a felfüggesztés együtt jár, kivéve azt az időtartamot, amely alatt a köztisztviselővel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, illetve ideiglenes kényszergyógykezelést (a továbbiakban együtt: előzetes letartóztatás) rendeltek el. Olyan köztisztviselő esetében, akivel szemben az előzetes letartóztatást rendeltek el, állásból való felfüggesztés az előzetes letartóztatás megszűnését követő nappal történő hatálybalépéssel rendelhető el, illetve ha az állásból való felfüggesztés ideje alatt rendelik el az előzetes letartóztatást, az állásból való felfüggesztés - az előzetes letartóztatás idejére - meg kell szüntetni."
(2) A Ktv. 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át - az 51/A. § (5) bekezdés b) pontját kivéve - a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig. Nem jár illetmény a felfüggesztés idejéből olyan időtartamra, amikor a köztisztviselő távolléti díjra, illetményre egyébként sem lenne jogosult."
5. §
A Ktv. 71. §-ának (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:)
"a) 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és a (4) bekezdését, 120-121. §-át, 123-124/A. §-át, 125. §-ának (1) bekezdését a b) pont kivételével, valamint (2)-(5) bekezdését, 126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(6), 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;"
6. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) 48. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:"(2) Olyan közalkalmazott esetében, akivel szemben az előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet (a továbbiakban előzetes letartóztatás), illetve ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, állásból való felfüggesztés csak az előzetes letartóztatás, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnését követő nappal történő hatálybalépéssel rendelhető el."
(2) A Kjt. 48. §-a (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A felfüggesztés idejére távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. Nem jár távolléti díj a felfüggesztés idejéből arra az időtartamra, amikor a közalkalmazott távolléti díjra, illetményre egyébként sem lenne jogosult."
7. §
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 13. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:"(6) Az előzetes letartóztatás, illetve a lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a bíróság által tisztségében felfüggesztett polgármester, alpolgármester esetében az Mt. 151. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármestert, alpolgármestert illetmény, költségtérítés, költségátalány és természetbeni juttatás nem illeti meg. (7) Az (5) bekezdés rendelkezéseit a társadalmi megbízatású polgármesterre, alpolgármesterre is alkalmazni kell."
8. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 107. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A 149/A. § kivételével a hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett, továbbá a szabadságvesztés-büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50 %-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatarthatja. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig."
9. §
A Hszt. XII. Fejezete a 149. §-t követően a következő alcímmel és 149/A. §-sal egészül ki:"Eljárás előzetes letartóztatás, házi őrizet és ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén
149/A. § (1) A hivatásos állomány tagját szolgálati beosztásából - a 132. § (7) bekezdés szerinti rendelkezés joghatásaival - fel kell függeszteni, ha a büntetőeljárás során a bíróság előzetes letartóztatását, házi őrizetét vagy ideiglenes kényszergyógykezelését rendeli el, illetve ha vele szemben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendel el.
(2) A szolgálati beosztásból az (1) bekezdés alapján történő felfüggesztés időtartamára a hivatásos állomány tagjának távolléti díj nem jár, és ez esetben a 107. § (2) bekezdése, illetve a 330. § (2) bekezdése nem alkalmazható."
10. §
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. A Hjt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A 168/A. § kivételével az állomány beosztásából felfüggesztett, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatarthatja. A teljes illetményt vissza kell tartani a közügyektől eltiltást, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig. Az állomány jogellenesen távollévő vagy eltűnt tagja - a távollét időtartamára - illetményre nem jogosult."
11. §
A Hjt. a következő 168/A. §-sal egészül ki:"168/A. § (1) Ha a büntetőeljárás során a bíróság az állomány tagjának előzetes letartóztatását, házi őrizetét, vagy ideiglenes kényszergyógykezelését rendeli el, illetve ha vele szemben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendel el, az állomány tagját a szolgálati beosztásából - a 150. § (2) bekezdés szerinti rendelkezés joghatásaival - fel kell függeszteni.
(2) A szolgálati beosztásból való felfüggesztés időtartama alatt az állomány tagjának távolléti díj nem jár, és ez esetben a 117. § (2) bekezdése, illetve a 263. § (2) bekezdése nem alkalmazható."
12. §
(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üszt.) 58. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A fegyelmi eljárás alá vont ügyészt a legfőbb ügyész az állásából felfüggeszti, ha az ügyészt előzetes letartóztatásba helyezték, vagy vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, (a továbbiakban: előzetes letartóztatás) vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el. A felfüggesztés akkor is elrendelhető, ha az ügyész jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy a fegyelmi vétség súlya és jellege a szolgálati helyétől való távoltartását indokolja. Ez utóbbi esetben a felfüggesztésről hozott ellen az eljárás alá vont ügyész és képviselője a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint jogorvoslattal élhet, amelynek nincs halasztó hatálya.
(2) Az Üszt. 58. §-ának (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A felfüggesztés idejére az ügyészt - az előzetes letartóztatás és ideiglenes kényszergyógykezelés ideje kivételével - alapilletményének és rendszeres bérpótlékainak megfelelő összegű munkabér illeti meg. Ennek legfeljebb ötven százalékát négy hétre vissza lehet tartani. A teljes összeget kell visszatartani a hivatalvesztés büntetést kiszabó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A munkabér visszatartása ellen nincs helye jogorvoslatnak. Az előzetes letartóztatás, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés ideje az ügyész távolléti díj, illetmény nem illeti meg.
13. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 73. §-a (1)-(3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A fegyelmi tanács a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha a bírót előzetes letartóztatásba helyezték, vagy vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet (a továbbiakban együtt: előzetes letartóztatás) vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, illetve felfüggesztheti, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.
(2) Ha a felfüggesztés elrendelésére azért került sor, mert a bírónak a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, a felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést 8 napon belül elbírálja.
(3) A bírói tisztségből való felfüggesztés idejére - az előzetes letartóztatás, illetve az ideiglenes gyógykezelés ideje kivételével - a bírót megilleti az illetménye, amelynek legfeljebb 50 százalékát 4 hétre vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A visszatartásról a fegyelmi tanács határoz, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek Az előzetes letartóztatás, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés ideje az bírót távolléti díj, illetmény nem illeti meg."
(2) A Bjt. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"129. § A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5. §-át, 6-12. íját, 15. §-át, 18-19/A. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 76. §-ának (6)-(8) bekezdését, 76/B. §-ának (1)-(2) bekezdését, 78/A. §-át, 79. § (2) bekezdését, 84/A. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 85. §-át, 90. §-ának (1)-(4) bekezdését, 93. § (3) bekezdését, 97-98. §-ait, 107. §-át, 122. §-át, 123. §-ának (1) bekezdését, 125. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2) bekezdését, 133. §-át, 134. íját, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 151. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdését, 151/A. §-ának (1)-(2) és (5)-(6) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-ának (1) bekezdése első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 158. §-ának (1) bekezdése első mondatát és (2)-(3) bekezdését, 159-164. íját, 202. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
14. §
(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: lasz). 59. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:" (1) A fegyelmi eljárás alá vont a munkaköréből felfüggeszthető, ha szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, vagy a fegyelemsértés jellege indokolja. Ha az igazságügyi alkalmazottal szemben előzetes letartóztatást, illetve lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet rendeltek el, a munkaköréből való felfüggesztés a kényszerintézkedés megszűnését követő nappal történő hatálybalépéssel rendelhető el."
(2) A lasz. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A felfüggesztés idejére az illetmény legfeljebb 50 %-a visszatartható A teljes illetményt vissza kell tartani, a hivatalvesztés vagy elbocsátását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől, annak jogerőre emelkedését ig. Nem jár illetmény a felfüggesztés idejéből arra az időtartamra, amikor a igazságügyi alkalmazott távollét díja, illetményre egyébként sem lenne jogosult."
15. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.(2) E törvény 8-13. §-ában foglalt rendelkezéseket a kihirdetését követően elrendelt beosztásból (tisztségből, munkakörből) való felfüggesztés esetén kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti:
a) a Hszt. 107. § (2) bekezdésében a "vagy előzetes letartóztatás" szövegrész és a 330. § (1) bekezdésében az "az előzetes letartóztatás," szövegrész,
b) a Hjt. 263. § (1) bekezdésében "az előzetes letartóztatás," szövegrész.
(4) E törvény 2012. december 31-én hatályát veszti.
Indokolás
Az előzetes letartóztatásban lévő polgármester részére történt illetmény-kifizetés kapcsán felmerült kérdések miatt szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok áttekintése. Ennek alapján megállapítható, hogy az egyes foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó törvényi szabályok egymásra épülnek, a tárgybani rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy az előzetes letartóztatásban lévő polgármester.továbbá köztisztviselő, illetve munkavállaló részére nem jár díjazásAz Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 107. §-a értelmében mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól: a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, b) közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] halálakor, esetenként legalább két munkanapon át; c) ha keresőképtelen beteg; d) a kötelező orvosi vizsgálat idejére (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára; e) amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége, f) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára;g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahely megjelenni; h) munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján; i) külön törvény szerint az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára.
Az Mt. 151. §-a tartalmazza a munkavégzés alóli mentesülés idejére járó díjazás szabályait.
A 151. § (2) bekezdés szerint: a munkavállaló részére távolléti díj jár: a) a 107. § a) pontjában meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre, b) a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra, c) a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben; d) munkaszüneti nap miatt (125. § ) kiesett időre, e) a szabadság (131-132. §) időtartalmára, f) a szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bekezdés] idejére, g) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott [azaz a 107. h) első fordulata] munkavégzés alóli felmentés időtartamára.
A 151. § (3) bekezdés értelmében: ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [107. § h) pontja, azaz a h) pont második fordulata], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.
A 107. § c) pontja (keresőképtelen beteg), és e) pontja (önkéntes tűzoltói tevékenység) idejének díjazásáról más jogszabályok rendelkeznek.
A fenti szabályok értelmezése alapján az előzetes letartóztatás ideje az Mt. 107. § g) pontja szerinti tényállás alá tartozik, amikor tehát az érintett személy elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni. A távollét tehát "igazolt", az előzetes letartóztatás okán "igazoltan" nem tud a munkahelyén megjelenni, és munkát végezni, azaz önmagában a meg nem jelenés, önmagában a távollét okán munkáltatói szankcionálásra [pl. az Mt. területén munkáltatói rendkívüli felmondásra] nem kerülhet sor. E távolléthez azonban a 151. § kapcsolódó rendelkezése nem fűz díjazási szabályt. A munkavégzés elmaradása tehát "igazolt", de erre az időre díjazás nem jár.
[A szándékos bűncselekmény gyanújához előzetes eltartóztatás kapcsolódhat. Az előzetes letartóztatás objektíve, elháríthatatlanul megakadályozza abban, hogy a munkahelyen megjelenjen Előzetes letartóztatásba helyezés esetén azonban még nem biztos azt sem, hogy a cselekményt elkövette-e vagy sem. Továbbá szándékos bűncselekmény elkövetése esetén a munkavállaló szándéka a cselekmény elkövetésére, és nem arra irányul, hogy szándékosan nem tudjon megjelenni a munkahelyén.]
2) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 71. § (2) bekezdése tételesen felsorolja, hogy a közszolgálati jogviszony tekintetében az Mt. rendelkezései közül, mely rendelkezéseket kell alkalmazni. A 71. § (2) bekezdés szerint az Mt. hivatkozott szabályait a közszolgálati jogviszony tekintetében is alkalmazni kell.
3) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjéról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. §-ának (1) bekezdés kimondja, hogy a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell - többek között - a Ktv. 71. § (2) bekezdését, kivéve az Mt. e bekezdésben (mármint a Ktv. 71. § (2) bekezdésben) felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-t, 90. § (1)-(2) bekezdését, 105-106. §-át, 132. § (1) bekezdését, 140. §-át, 167-168. §-át. A Ktv. 71. §; (2) bekezdését, és azáltal az Mt. 107. §-át, és 151. §-át a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony keretében is alkalmazni kell.
4) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 8. § b) pontja értelmében szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette. A Tbj. 15. § (2) bekezdésének b) pontja és 16. § n) pontja szerint baleseti ellátásra, valamint egészségügyi ellátásra jogosult - többek között - az őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott személy.
A biztosítás akkor tud szünetelni, ha fennáll az a Tbj. 5. §-a szerinti alapjogviszony, aminek alapján az érintett személy biztosított. E szabályból viszont az is következik, hogy az előzetes letartóztatás ideje alatt munkabér (illetmény) kifizetésére, és járulékfizetésre nem kerül sor. A Tbj. alapján ugyanakkor erre az időre baleseti és egészségügyi ellátásban részesül.
5) Kollektív szerződéskötésre a közszolgálati jogviszony, illetve polgármesteri jogviszonyban állók esetében egyáltalán nem kerülhet sor. Nincs lehetőség továbbá a felek olyan megállapodására sem, amely a jogszabályi előírásoktól az érintett személy javára kedvezőbb irányban való eltérést (így pl. az előzetes eltartóztatás miatti távollét idejére díjazást) mondana ki. A Ktv. 71. § (2) bekezdése ugyanis a Mt. 13. §.-át nem rendeli alkalmazni.
6) E mellett a fegyelmi szabályok értelmezése is szükségesé vált.
Ez a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben felmerül a Ktv. fegyelmi szabályai közül az 51/A. § (5) bekezdésének, valamint 52. § (3) bekezdésének az értelmezését jelenti.
A Ktv. 51/A. § (5) bekezdése szerint: A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti:
b) - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés miatt büntető-, vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha e nélkül a tényállás nem tisztázható.
Az 52. § (1) bekezdés értelmében: a vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár. A Ktv. 52. § (2)-(4) bekezdés alapján:
(2) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
(3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át - az 51/A. § (5) bekezdés b) pontját kivéve - a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.
(4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé.
E rendelkezés - figyelemmel a Ktv. fegyelmi vonatkozó egyéb rendelkezésire, valamint az Mt. hivatkozott rendelkezéseire is figyelemmel - a következőkén értelmezhető:
A Ktv. szerint a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárás megindítani.
Mivel a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben felmerült tárgybani cselekmények egyben a közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettség megszegését is jelentik, ilyen cselekmény esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást is elrendeli. A vizsgálatot fel lehet függeszteni, illetve a köztisztviselőt állásából fel lehet függeszteni a Ktv. fentiekben idézett rendelkezései alapján.
A díjazásra szabályait megállapító 52. § (3) bekezdésben a gondolatjeles rész [" -az 51/A. § (5) bekezdés b) pontját kivéve -"] - viszont csak azt jelentheti, hogy a vizsgálat felfüggesztése esetén a teljes illetmény jár, de csak abban az esetben, ha az érintett nincs előzetes letartóztatásban, házi őrizetben stb., azaz szabadlábon védekezik, így a munkahelyén jelen van és munkát végez. Ez esetben a fegyelmi vizsgálat "áll", a munkavégzésre tekintettel pedig - függetlenül a közben folyó büntető eljárástól - a teljes illetmény kifizetésére sor kerül.
Az állásból való felfüggesztés - megítélésem szerint - abban az esetben jöhet be, ha a köztisztviselőnek objektíve meg lenne a lehetősége arra, hogy a munkahelyén megjelenjen, és így munkát végezzen (azaz nincs előzetes letartóztatásban), de vagy a tényállás tisztázása érdekében, vagy a kötelezettségszegés súlya, jellege miatta munkáltató rendelkezik úgy, hogy ne jelenjen meg, és így ne végezzen munkát. Erre az esetre - mivel távollét, és a munkavégzés elmaradása a munkáltató rendelkezésén alapul - az illetmény jár, de annak 50 %-át vissza lehet tartani.
Előzetes letartóztatás esetén az Mt. 107. § (1) bekezdés g) pontjának és 151. §-ának fentiek szerinti szabályrendszere az illetmény kifizetését kizárja.
7) A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. §-a a polgármesterek vonatkozásában alkalmazni rendeli a Ktv. fegyelmi szabályaiból az 51. § (1)-(4) bekezdését, 51/A. (2)-(6) bekezdését, 52. § (1)-(2) bekezdését, 54-55. §-át, 55/A. § (1) bekezdését, 56. § (1) bekezdését, tehát a fenti 2) pontban vizsgált 51/A. § (2)-(6) bekezdésében szereplő felfüggesztés szabályait is.
E tekintetben az értelmezés a közszolgálati jogviszonyban állóknál elmondottakkal azonos, emellett a polgármesteri törvény a felfüggesztés idejére járó díjazás - előbbiek szerinti -szabályait [52. §. (3-(4) nem is hívja fel.
A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyról szól törvény egyébként annyiban tér el a Ktv.-től, hogy a jogviszony fegyelmi elbocsátás büntetéssel nem szüntethető meg, viszont a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedése napjával a polgármesteri jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
8) Tekintettel azonban arra, hogy a felmerült ügyek szerint e rendelkezéseket nem a fenti értelmezés szerint alkalmazták, célszerűnek mutatkozik a szabályok még konkrétabb megfogalmazása, a jelen önálló indítvány erre vállalkozik.
E mellett jelezni szükséges, hogy a Hszt. Hjt., valamint a Bjt. és az Üszt. hatályos szövege a fegyelmi eljárással összefüggésben elrendeli, hogy előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén az érintett személyt a beosztásból, tisztségéből fel kell függeszteni. Egyben kimondja, hogy a felfüggesztés idejére illetmény jár, aminek az 50 %-át vissza lehet tartani.
Tekintettel arra, hogy az egyes foglakoztatási jogviszonyokban az előzetes letartóztatás azonos módon való kezelése indokolt, továbbá a munkakörrel összefüggésben felmerült, és így fegyelmi eljárás megindításával is járó cselekményeket, valamint a jogviszonytól függetlenül felmerült, és így fegyelmi eljárással nem járó cselekményeket, illetve az amiatti előzetes letartóztatás idejét szintén azonos módon szükséges kezelni; a jelen indítvány a foglakoztatási törvények szabályainak a kérdésben való egységesítésére törekszik.
Az érintett személy az előzetes letartóztatás ideje alatt eleve nincs benn a munkahelyén és nem gyakorolja a tevékenységét, ezért tehát ténylegesen erre az időre e jogviszonyok esetében sem lenne szükség a beosztásból, tisztségből való felfüggesztésre, legfeljebb csak a kényszerintézkedés megszűnését követő hatálybalépéssel. A jelenindítvány azonban e törvények hatályos szabályrendszerén (is) csak a legszükségesebb mértékben változtat.
Az indítvány viszonyt megváltoztatja a szabályt annyiban, hogy az előzetes letartóztatás, kényszergyógykezelés elrendelése miatti felfüggesztés miatt a Bjt. és az Üszt. vonatkozásában a jogorvoslatra vonatkozó szabály nem tartja fenn.
A Hszt. és Hjt. területén a felfüggesztés intézményének további fenntartását az is indokolja, hogy -egy lehetséges értelmezés szerint - e törvények sajátos fogalomrendszeréből adódóan a munkavégzés alóli mentesítés önmagában nem zárja ki az érintett parancsadási jogát stb. Ezért e távolétet amiatt is kötelező felfüggesztésként tartalmazza az indítvány.
A Hszt. és a Hjt területén a nyugdíjszabályokra vonatkozó rész is változik, mivel e törvények a szolgálati nyugdíjrendszer szabályait önállóan állapítják meg. E szabályokban és az általános nyugdíjszabályoknak az összehangolása szükséges e kérdésben is, nevezetesen az előzetes letartóztatás ideje nem jár szolgálati idő szerzéssel.
Az indítvány tehát egyrészt szövegszerűen megfogalmazza a hivatkozott szabályok - fentiek szerinti - értelmezésében szereplő elveket, és az előzetes letartóztatás és a rendkívüli elbocsátás, valamint a fegyelmi elbocsátás viszonyában is egyértelmű szabályokat fogalmaz meg.