A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/10934. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2009. évi CXXXIV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság területén a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az állami foglalkoztatási szerv ált...

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/10934. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság területén a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az állami foglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg.
(2) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében, nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.
(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg
a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát,
b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható, valamint
c) az engedélyezési eljárás részletes szabályait.
(6) A fővárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának meghatározásához az illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni."
2. §
Az Flt. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során]
"a) külön jogszabályban meghatározott közmunkát, közcélú foglalkoztatást szervez, a külön törvényben meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának elősegítése céljából - a települési kisebbségi önkormányzat, az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének kikérésével - külön törvényben foglaltak szerint közfoglalkoztatási tervet készít,"
3. §
Az Flt. 13. §-a a következő d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d)-g) pontok megjelölése e)-h) megjelölésre változik:
[A munkaügyi tanács]
"d) előzetesen véleményezi a miniszternek a fővárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának meghatározására vonatkozó döntését,"
4. §
Az Flt. 13/A. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Felhatalmazást kap a
a) Kormány, hogy rendeletben határozza meg a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációjának, valamint az akkreditált szervezetek ellenőrzésének szabályait,
b) miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat -, a szolgáltatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit."
5. §
Az Flt. a 16/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki, és az Flt. 16/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása
16/B. § (1) A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkaadó részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szoc.tv.) meghatározott rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy teljes munkaidőben, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához legfeljebb a támogatás megállapításakor hatályos rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelő mértékű támogatás nyújtható, ha a munkaadó
a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban meglévő munkavállalója munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és
c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra nyújtható."
6. §
(1) Az Flt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-16/A. §-ban, a 17-18/A. §-ban, a 19/A. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből, a 19/B-19/C. §-ban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújthatók."
(2) Az Flt. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
"(2) A 16/B. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alapba a 39. § (3) bekezdése szerint átcsoportosított pénzeszközből nyújtható."
7. §
Az Flt. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
"(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt."
8. §
(1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni]
"a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék finanszírozására, valamint a válság miatt létszámleépítéssel érintett munkavállalók foglalkoztatásának - az álláskeresési támogatás folyósítása helyett történő - elősegítésére;"
(2) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni]
"c) foglalkoztatási alaprészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, az állami felnőttképzési intézmény munkaerő-piaci képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozására, az állami foglalkoztatási szerv által, alap- és középfokú oktatási intézményben, pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerő-piaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, a MAT működtetésére, a társadalmi párbeszéd intézményeinek működéséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulásra, a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;"
(3) Az Flt. 39. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(13) A Munkaerőpiaci Alap a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásaira biztosított forrásból átcsoportosított pénzeszköz terhére finanszírozza a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott támogatását."
9. §
(1) Az Flt. 41/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni."
(2) Az Flt. 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010-ben 964500 Ft/fő/év. A rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2011. január 1-jétől kezdődően az adott naptári évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg."
10. §
Az Flt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg."
11. §
Az Flt. 43/D. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"43/D. § A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló programot a Munkaerőpiaci Alap, mint a központi program kedvezményezettje előfinanszírozhatja, illetve az uniós források terhére finanszírozhatja. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli."
12. §
Az Flt. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat."
13. §
Az Flt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"49. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a foglalkozási rehabilitáció szakterületén foglalkozási rehabilitációs szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
(5) A miniszter a foglalkoztatási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a foglalkoztatási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6) Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a foglalkoztatási rehabilitációs szakértő nyilvántartásának törléséig kezeli."
14. §
(1) Az Flt. 54. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (11)-(16) bekezdések számozása (12)-(17) bekezdésre változik:
"(11) Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként - kérelmére - azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki
a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-5. alpontjaiban meghatározott feltételeknek és
b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9)-(10) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik."
(2) Az Flt. 54. §-a - az (1) bekezdésben foglaltak szerint megváltozott számozású - (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól - törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha
a) kéri, vagy
b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy
c) meghalt, vagy
d) jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy
e) a (9) bekezdés e)-g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy
g) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
h) külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, vagy
i) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a Szoc.tv. 37/B. § (1) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni."
15. §
Az Flt. 56/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni."
16. §
(1) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdése d) pontjának befejező szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában álláskereső: az a személy, aki
1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, és
4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.]
"Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát."
(2) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"e) kereső tevékenység: - az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.
1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.
2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.
3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.
4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek,"
(3) Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
"g) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációs eljárásáért, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj"
[szabályait.]
17. §
Az Flt. 59. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E törvénynek
a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,
b) az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni."
18. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 9. § (1) bekezdése a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő számítások során is alkalmazni kell.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 54. §-a (9) bekezdésének a) pontja, 58. §-a (5) bekezdése c) és d) pontjának második mondata, valamint 58. §-a (8) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.
(4) A törvény 1-17. §-a, 18. §-ának (3)-(6) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(5) E törvény hatálybalépésével az Flt. 2. §-ának (2) bekezdésében a "7. § (2) bekezdésében meghatározott" szövegrész helyébe a "menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező" szöveg lép.
(6) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy]
"e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatására irányuló engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj mértékének, valamint megfizetésének"
[részletes szabályait.]
Indokolás
Általános indokolás
Az Európai Unió jogszabályai alapján az Flt. 2. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg azt Flt. által tartalmazott jogok és kötelezettségek tekintetében. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló Csatlakozási Szerződés az EU15 és a nem EU-tag, de az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok (továbbiakban: régi tagállamok) számára a munkaerő szabad áramlása tekintetében legfeljebb hétéves átmeneti időszakot (2+3+2 éves megosztásban) biztosított. Romániának és Bulgáriának a Csatlakozási Szerződése Magyarország számára szintén lehetővé tette, hogy az előző bekezdésben foglalthoz hasonlóan hétéves (2+3+2) átmeneti időszakban átmenetileg korlátozza a román és bolgár munkavállalók beáramlását a munkaerőpiacára. Ez alapján Magyarország a vele szemben korlátozásokat alkalmazó régi tagállamok állampolgáraival szemben viszonosság alapján 2008. december 31-éig szintén korlátozásokat alkalmazott. Ez a korlátozás azonban csak a szakképzettséget nem igénylő munkakörökre vonatkozott, oly módon, hogy az engedélyt ezekben a munkakörökben is munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kellett kiadni. A román és bolgár állampolgárok magyarországi munkavállalásának lehetősége 2008. december 31-éig szintén engedélyköteles volt a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, de bizonyos szakmákban az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kellett kiadni. Az előzőekben foglaltakkal kapcsolatos rendelkezéseket a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazta.
Az Európai Bizottság 2008. november 18-án közzétette a munkavállalók szabad mozgásának hatásáról az EU-bővítéssel összefüggésében című közleményét. A közlemény alapján a jelenlegi gazdasági fejleményeket, valamint ezek munkaerőpiacra kifejtett lehetséges hatásait mérlegelve szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy a határokon átnyúló munkavállalói mobilitás önszabályozóvá válik, és csökkenő tendenciát mutat a gazdasági visszaesés idején. Továbbá, az EU-n belüli mobilitási áramlások már csúcsosodtak, és az EU-n belülről érkező munkaerő-ellátás további csökkenése várható. A Bizottság a közleményében emlékeztet arra, hogy a csatlakozási szerződések tartalmaznak egy védzáradékot, amely lehetővé teszi a munkavállalók szabad mozgására az EK-jogot alkalmazó tagállamok számára, hogy később újra visszatérhessenek a korlátozások alkalmazásához, ha munkaerőpiacaikon zavart tapasztalnak vagy látnak előre.
2009. január 1-jétől a Korm. rendeletet a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 322/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet módosította oly módon, hogy Magyarország egyoldalúan megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi EU-tagállam állampolgárai előtt. A védintézkedéssel kapcsolatos eljárására vonatkozó rendelkezéseket a jogszabály-módosítás hatályában fenntartotta.
A munkaerőpiac megnyitása következtében azonban szükségessé vált az Flt.-nek a külföldiek magyarországi foglalkoztatását szabályozó 7. §-a rendelkezéseinek módosítása is.
A módosítás kiegészíti az Flt.-nek a munkaügyi tanácsok feladatait meghatározó rendelkezését a miniszternek a fővárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának meghatározására vonatkozó döntésével kapcsolatos véleményezési jogkörrel. Erre az Flt. 7. §-a (5) bekezdésével való összhang érdekében van szükség. A módosítással lehetővé válik, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből kerüljenek finanszírozásra olyan tájékoztató rendezvények költségei, amelyeket a munkaügyi központ szervez alap- és középfokú oktatási intézményekben a tanulók pályaválasztásának megkönnyítése érdekében. A módosítással egyértelművé válik, hogy a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása milyen módszerrel történik. Az adatvédelmi jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a módosítás hatálybalépését követően az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés valamennyi feltétele törvényi szinten kerül szabályozásra.
Figyelemmel arra, hogy a büntetlen előélet követelményének szabályozása törvényi szintet igényel, ezért a módosítás kiegészíti az Flt.-t a rehabilitációs szakértőre vonatkozó legalapvetőbb szabályokkal.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az a szabály, hogy külföldi személy Magyarországon engedély alapján foglalkoztatható, a jövőben már főszabályként csak a harmadik országbeli állampolgárokra lesz érvényes, figyelemmel arra, hogy a 322/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet 2009. január 1-jétől a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosította oly módon, hogy Magyarország egyoldalúan megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi EU-tagállam állampolgárai előtt. Ebből következően a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelékező személyek engedélymentessége nem e szabály alóli kivételként, hanem ebben a körben főszabályként érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a jelen módosítással az Flt. egyértelmű külön szabályokat tartalmazna a harmadik országbeli állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi munkavállalására. Ez így összhangban áll az idegenrendészeti szabályokkal is.
A 2. §-hoz
A közfoglalkoztatási terv elkészítésénél a jövőben ki kell kérni a települési kisebbségi önkormányzat véleményét is. Ezért ennek megfelelően módosítja a Javaslat az Flt.-nek az önkormányzatok feladatát meghatározó 8. §-a (4) bekezdését.
A 3. §-hoz
A módosítás kiegészíti az Flt.-nek a munkaügyi tanácsok feladatait meghatározó rendelkezését a miniszternek a fővárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának meghatározására vonatkozó döntésével kapcsolatos véleményezési jogkörrel. Erre az Flt. 7. §-a (5) bekezdésével való összhang érdekében van szükség.
A 4. §-hoz
A többéves együttműködés tapasztalatai a foglalkoztatási célú civil szervezetekkel - amelyek a szolgáltatások területén jelentettek segítséget - megerősítették annak az elképzelésnek a helyességét, hogy az állami foglalkoztatási szerv hiányzó kapacitásainak pótlására felkészült, szakmailag jól működő szolgáltatói háttér alakuljon ki.
Annak érdekében, hogy a szolgáltatások minden érintett részére azonos tartalommal, megfelelő körülmények között és a szükséges kapacitással álljanak rendelkezésre, biztosítani kell a civil szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások minősítését, és a követelményeknek "megfelelés" akkreditáció útján történő tanúsítását. Ezért a módosítás a törvényt kiegészíti egy olyan rendelkezéssel, amely felhatalmazza a Kormányt az erre vonatkozó szabályok megalkotására.
Az 5-6. §-hoz
Az "Út a munkához" program céljai között a közfoglalkoztatás biztosítása mellett az is fontos hangsúlyt kapott, hogy minél több támogatásban részesülő visszakerüljön a munkaerőpiacra, a versenyszférában helyezkedjen el.
Tekintettel arra, hogy az eszközök az elsődleges munkaerőpiacon történő foglalkoztatást csak kis mértékben segítették eddig elő, szükséges olyan új megoldások bevezetése, amelyek hatékonyabban valósítják meg a kitűzött célt. Ilyen megoldás a jelenleg a programra fordított források (korlátozott) átjárhatóságának a lehetővé tétele.
A vállalkozások - meghatározott kivételektől eltekintve - nem lehetnek közfoglalkoztatók, ezért más, a piaci vállalkozások számára elérhető támogatásokkal kell ösztönözni a rendelkezési támogatásra jogosultak piaci szektorban történő foglalkoztatását. A célcsoportra vonatkozóan a bővítés lehetőségét bérköltség-támogatás nyújtása segíti. A bővítés támogatásához szükséges forrás biztosítása érdekében a közcélú foglalkoztatásra igénybe vehető központi támogatás bértámogatás nyújtására történő konverziójának megteremtése indokolt.
Az egy fő 8 órás foglalkoztatásához nyújtható támogatás összege a jelenlegi rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelően 28 500 Ft lehet havonta. A támogatási célra átcsoportosítandó 500 millió Ft keretből közel 1500 RÁT-ban részesülő legfeljebb 12 hónapos foglalkoztatása támogatható. A RÁT-ban részesülők támogatott foglalkoztatása esetében nem kerülne kikötésre továbbfoglalkoztatási kötelezettség.
A foglalkoztatók részére a támogatást a regionális munkaügyi központok biztosítják - a program keretében - bértámogatás formájában. A foglalkoztatás támogatására vonatkozó kérelmeket a munkaügyi központok fogadják, a döntést követően hatósági szerződést kötnek a munkáltatóval. A támogatást havonta, utólag folyósítják a munkáltató részére a benyújtott igénylés alapján.
A célcsoporthoz tartozók támogatással történő foglalkoztatásához a vállalkozások, az önkormányzatok és a munkaügyi központok folyamatos és szervezett együttműködése szükséges. A megoldás előnye, hogy a helyi együttműködés keretében - a közfoglalkoztatás helyett piaci vállalkozásoknál - bővülhet a RÁT-ra jogosultak foglalkoztatása a passzív ellátás helyett.
A 7. §-hoz
Az Flt. szerint ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi 4 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a törvényben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A javaslat 5. §-a e rendelkezéssel való visszaélés lehetőségét csökkenti oly módon, hogy kizárja e rendelkezés alkalmazását, ha a korábbi munkaviszony megszüntetésére feltehetően az álláskeresési járadék egy összegben történő felvétele érdekében kerül sor.
A 8. §-hoz
Az alap- és középfokú oktatási intézményekben pályaválasztás, illetve továbbtanulás előtt álló tanulók munkaerő-piaci ismereteinek bővítése, továbbtanulásának, pályaválasztásának megkönnyítése érdekében a munkaügyi központok gyakran tartanak olyan rendezvényeket, tájékoztatókat, amelyek segítséget nyújtanak a tanulóknak annak eldöntéséhez, hogy kiválasszák a munkaerő-piaci szempontból is legcélszerűbb továbbtanulási lehetőségeket. A módosítás lehetővé teszi ezeknek a rendezvényeknek a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből történő finanszírozását.
A módosítás megteremti a lehetőségét olyan munkaadók - külön jogszabályban meghatározott - támogatásának, akik olyan álláskeresők foglalkoztatását vállalják, akik a válság miatt veszítették el a munkahelyüket. Ezáltal a kifizetésre nem kerülő álláskeresési támogatás összegének egy része a foglalkoztatás elősegítését szolgálná. A módosítás megszünteti azt a lehetőséget, hogy a foglalkoztatási alaprész pénzeszközei felhasználhatók legyenek az Európai Szociális Alapból a Munkaerőpiaci Alap társfinanszírozásával megvalósuló intézkedéseket lebonyolító közreműködő szervezet működéséhez való hozzájárulásra. Ennek az az indoka, hogy a közreműködő szervezet a központi költségvetésből részesül támogatásban.
A javaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásaira biztosított forrásból a Munkaerőpiaci Alapba átcsoportosított pénzeszköz terhére támogatás legyen nyújtható a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának elősegítésére.
A 9. §-hoz
A módosítás pontosítja a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó szabályokat. Figyelemmel arra, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértékének meghatározása során elsősorban költségvetési szempontok érvényesülnek, ezért a módosítás szerint a rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2011. január 1-jétől kezdően az adott naptári évre vonatkozó költségvetési törvény fogja meghatározni.
A 10. §-hoz
Az Flt. 43. §-ának (4) bekezdése felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben határozza meg a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozható, törvényben nem szabályozott támogatásokat. Figyelemmel arra, hogy a válsággal érintett munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére lehetőség nyílik a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészéből is, ezért indokolt a kormányrendeleti felhatalmazást kiterjeszteni valamennyi, a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott támogatásra.
A 11. §-hoz
2009. július 1-jétől lehetőség van arra, hogy e § hatálybalépése folytán a rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő programok (az Út a munkához program) megvalósítása a TÁMOP keretében, az uniós források terhére legyenek finanszírozhatóak. Annak érdekében, hogy a program uniós források terhére történő finanszírozása a Munkaerőpiaci Alap előlegfinanszírozása terhére is teljesíthető legyen, szükséges, hogy a fenti lehetőség ne kötelezettség legyen, de biztosítsa azt a lehetőséget is, hogy a program mielőbbi indítása érdekében a Munkaerőpiaci Alap megelőlegezhesse a forrásokat.
A 12. §-hoz
A legtöbb fejlett országban kétféle statisztikai kimutatás készül a munkanélküliek, illetve a nyilvántartott álláskeresők számáról. Az egyik egységes nemzetközi módszertani alapokon nyugvó rendszeres lakossági adatfelvétel, míg a másik a helyi társadalmi-gazdasági viszonyokhoz igazodó adminisztratív eljárás, amelynek során a nyilvántartás szabályait az egyes országok különböző módon határozzák meg. Szükséges, hogy az adminisztratív nyilvántartás egységes rendszerét jogszabály határozza meg, ami kiterjed arra, hogy a statisztikai kimutatásokban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ügyfelei közül kit kell álláskeresőnek tekinteni. További lényeges szempont annak egységes jogi szabályozása is, hogy milyen esetekben minősül valaki tartós álláskeresőnek, ami alapvetően fontos jogosultsági feltételeket biztosít az álláskeresőknek támogatások igénybevételéhez és különböző aktív programokban való részvételhez.
A 13. §-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról átültetése során az egyes szakértői tevékenységek bejelentése vagy engedélyezése csak abban az esetben tartható fenn, ha az adott szakértő kötelező igénybevételét jogszabály írja elő, vagy az adott szakértő igénybevételéhez jogszabály külön jogkövetkezményt állapít meg. A foglalkozási rehabilitációs szakértő igénybevételét a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 9. §-ának (4) bekezdése írja elő, így a szakértői tevékenység és annak bejelentési, nyilvántartásba vételi rendszerének fenntartása indokolt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 3. és 7. §-a alapján kizárólag törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben lehet rendelkezni arról, hogy az adott tevékenység csak engedély birtokában/bejelentést követően kezdhető meg.
A jövőben törvény szabályozza a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának feltételeit, amely esetében az engedélyezési kötelezettséget szintén bejelentés váltja fel. Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény hatálybalépésével felül kell vizsgálni azokat a szabályokat is, amelyek nem foglalkozáshoz, hanem valamely bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásához követelik meg a büntetlenség feltételét, illetve annak igazolását. Ennek szabályozását szintén törvényi szinten kell megteremteni. Törvénynek kell tartalmaznia a büntetlen előélet ellenőrzésének, valamint az ellenőrzés céljából történő adatigénylés szabályait, az eljáró hatóság adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket is, különös tekintettel arra az esetre, ha az eljárás hivatalból indul, vagy a kérelemre induló eljárást a hatóság hivatalból folytatja le, illetve hatósági ellenőrzésre kerül sor.
Mivel a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység ellátásának egyik feltétele, hogy a szakértő büntetlen előélettel rendelkezzen, illetőleg ne álljon foglakozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, ezért is indokolt a törvényi szinten történő szabályozás. A miniszter rendeletben határozza meg a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
A 14. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeit, valamint a nyilvántartásból való törlés eseteit két jogszabály: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet tartalmazza. Az adatvédelmi szabályokra figyelemmel szükséges, hogy ezek a kérdések egységesen törvényi szinten kerüljenek szabályozásra. A törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja a törvény rendelkezéseit.
A 15-17. §-hoz
Az Flt. 56/A. §-ának (2) bekezdése az Flt.-ben, valamint más jogszabályokban meghatározott nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési és egyéb kötelezettségüket megszegő munkaadó, valamint felszámoló részére kiszabható rendbírság mértékét 1000-100 000 Ft közötti mértékben határozza meg. A rendbírságnak ez a mértéke - a gyakorlati tapasztalatok alapján - nem ösztönzi a munkaadókat a törvényben előírt kötelezettségük megfelelő teljesítésére. Ezért a javaslat a rendbírság mértékét 5000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő összegben határozza meg.
Az Flt. 58. §-a (5) bekezdése d) pontjának módosítását, valamint az Flt. 59. §-ának egy (4) bekezdéssel történő kiegészítését az Európai Közösség és tagállamai és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodással, valamint a magyar csatlakozásról szóló Jegyzőkönyvvel való összhang megteremtése indokolja.
Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kereső tevékenység fogalmának módosítása azért vált szükségessé, mert a jelenlegi szabályozás alapján az ún. "hagyományos nevelőszülők", akik két vagy annál több gyermeket gondoznak akkor is kereső tevékenységet folytatóknak minősülnek, ha a nevelőszülői jogviszonyuk mellett fennálló munkaviszonyuk megszűnik. Ilyen módon nem válnak jogosulttá az álláskeresőket megillető támogatásokra és szolgáltatásokra. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az ún. "hagyományos nevelőszülői jogviszony" e tevékenységéért járó jelképes összegű díjazásért (2009-ben legalább 15 000 forint gyermekenként havonta) cserébe legfeljebb négy gyermek ellátását biztosíthatja a saját háztartásában speciális nevelőszülői jogviszony keretében. A két gyermek esetén járó legalább 30 000 forintos nevelőszülői díj pedig már meghaladja az Flt. 58. §-a e) pontjának 1. alpontjában meghatározott tiszteletdíj mértékét, így a nevelőszülői jogviszony keretében folytatott tevékenység kereső tevékenységnek minősül. A "hagyományos nevelőszülői" jogviszony szemben az ún. "hivatásos nevelőszülői" jogviszonnyal nem minősül speciális foglalkoztatási jogviszonynak sem az Flt., sem a társadalombiztosítási szabályok alapján. Ezért méltánytalan a jelenlegi szabályozás a tekintetben, hogy az a hagyományos nevelőszülő, aki e jogviszonya mellett fennálló munkaviszonya megszűnésekor, a munkaviszonya alatt befizetett munkavállalói és munkaadói járulékok ellenére azért nem minősülhet álláskeresőnek, mert két vagy annál több gyermek ellátásáról gondoskodik, és ezért az említett összegű jelképes díjazásban részesül.
A javaslat az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének g) pontjában pontosítja azt a felhatalmazó szabályt, amely a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert akkreditációs eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályozására hatalmazza fel. A javaslat pontosan meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek esetében igazgatási szolgáltatási díj megállapítására kerülhet sor.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat 18. §-a hatályba léptető rendelkezést, valamint olyan rendelkezést tartalmaz, amely az 1991. évi IV. törvény több bekezdésének egy meghatározott kifejezését módosítja a bekezdés érdemi módosítása nélkül.
A javaslat módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-át annak érdekében, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kapjon arra, hogy rendeletben határozza meg az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatására irányuló engedélyezési eljárásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj mértékének, valamint megfizetésének a részletes szabályait.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.