(2) A Hszt. ..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10875. számú törvényjavaslat indokolása

    A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10875. számú törvényjavaslat indokolása

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2009. évi CXLI. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény alkalmazásában]
    "k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről (szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;"
    (2) A Hszt. ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10875. számú törvényjavaslat indokolása
    2009. évi CXLI. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
    1. §
    (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény alkalmazásában]
    "k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről (szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;"
    (2) A Hszt. 2. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
    [E törvény alkalmazásában]
    "v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti."
    2. §
    A Hszt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A hivatásos állomány tagját az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik."
    3. §
    A Hszt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "20. § (1) A hivatásos állomány tagja politikai, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját a (2) bekezdés kivételével - a helyszínen szolgálatot ellátó hivatásos állomány tagját kivéve - csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
    (2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli, gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen szervezőként, résztvevőként a fegyveres szerv egyenruháját viselheti, amennyiben
    a) a rendezvényt a 27. § (1) bekezdés szerinti érdekképviseleti szerv szervezi, valamint
    b) jól láthatóan elhelyezett, az egyenruha színétől lényegesen eltérő egyszínű, legalább 15 cm széles karszalagot visel.
    A Rendőrség hivatásos állományának tagja bevetési, illetve gyakorlóruhát a rendezvényen karszalaggal sem viselhet."
    4. §
    A Hszt. "Egyesülési jog" alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
    "21/A. § A 21. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezeteknek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is."
    5. §
    A Hszt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését."
    6. §
    A Hszt. 29. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:]
    "c) a szolgálati és munkakörülményekre - ennek keretében az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés betartására - vonatkozó szabályok megtartását hivatali munkaidőben, illetve indokolt esetben szolgálatteljesítési időben ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni. Az ellenőrzés a szolgálati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, illetve nem akadályozhatja."
    7. §
    A Hszt. 32. §; (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
    (3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem rendelkezik, úgy a fegyveres szerv más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente - utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából vették igénybe."
    8. §
    A Hszt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, áthelyezéséhez, 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli érintett reprezentatív szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának méltatlan-sága, vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható alkalmatlansága, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból a beosztásának ellátására alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell."
    9. §
    A Hszt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "42. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.
    (2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
    a) a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél,
    b) a felsőoktatási intézménynél,
    c) a tudományos intézménynél,
    d) a közigazgatási szervnél,
    e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,
    f) az egészségügyi intézménynél,
    g) a szövetséges fegyveres erőknél,
    h) polgári védelmi feladatok ellátása céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál,
    i) az ügyészségnél,
    j) a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél,
    k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, valamint
    l) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként (a továbbiakban együtt: más szerv)."
    10. §
    A Hszt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hivatásos állomány tagja, beleegyezése esetén, - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - az érintett miniszterek és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A vezénylést írásban kell rögzíteni."
    11. §
    A Hszt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:
    "43/A. § A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyészséghez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni."
    12. §
    A Hszt. 44. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    [Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik]
    "i) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a 245/D. § (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség;"
    13. §
    A Hszt. "Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés" alcíme a következő 47/A. §-sal egészül ki:
    "47/A. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél - felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában - beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.
    (2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna."
    14. §
    (1) A Hszt. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A hivatásos állomány tagját
    a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után,
    b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján a miniszter vezényli."
    (2) A Hszt. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:
    "(6) A hivatásos állomány (5) bekezdés szerint vezényelt tagjának juttatására, többletjuttatására, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg."
    15. §
    A Hszt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "52. § A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése."
    16. §
    A Hszt. VII. Fejezete "A szolgálati viszony megszűnése" cím alatt a következő alcímmel és 52/A. §-sal egészül ki:
    "Szolgálati nyugállományba helyezés
    52/A. § (1) A szolgálati viszony a szolgálat felső korhatárának elérésekor, a szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett hivatásos állományú személy erre irányuló nyilatkozata, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján, szolgálati nyugállományba helyezéssel szűnik meg.
    (2) A szolgálati nyugállományba helyezésre irányuló nyilatkozat, illetve döntés a felső korhatár betöltését követően is előterjeszthető, illetve meghozható. A nyilatkozatot, illetve a döntést a szolgálati nyugállományba helyezés időpontját megelőzően legalább 60 nappal kell előterjeszteni, illetve meghozni.
    (3) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésére irányuló nyilatkozatot nem terjeszt elő, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony megszüntetéséről nem dönt, úgy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a törvény erejénél fogva szűnik meg."
    17. §
    A Hszt. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
    a) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
    b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy
    c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett."
    18. §
    A Hszt. a "Felmentés" alcím alatt az 58. §-t követően a következő 58/A. §-sal egészül ki:
    "58/A. § Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel, ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult."
    19. §
    A Hszt. 59. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya]
    "a) a társadalombiztosítási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése;"
    [miatt.]
    20. §
    A Hszt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető, illetve onnan átvehető."
    21. §
    A Hszt. a következő 60/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
    "Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között
    60/A. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek döntése alapján - a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető, illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehető. (2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni."
    22. §
    A Hszt. az "Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén" alcím alatt a következő 61/A. §-sal egészül ki:
    "61/A. § (1) Ha a szolgálati viszony az 53. § alapján szűnik meg, a hivatásos állomány tagját -amennyiben a 182. §-ban, illetve a 182/A. §-ban foglaltak szerint szolgálati nyugdíjra jogosult -szolgálati nyugállományba kell helyezni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugállományba helyezéskor a 182. §-ban, illetve a 182/A. §-ban foglaltak szerint kell rendelkezni a szolgálati nyugdíj folyósításáról."
    23. §
    (1) A Hszt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére - amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető - hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor."
    (2) A Hszt. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
    "(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja - az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti."
    24. §
    (1) A Hszt. 68. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A hivatásos állomány tagja köteles]
    "d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;
    e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása érdekében előírt orvosi utasításokat betartani;"
    (2) A Hszt. 68. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra változik:
    [A hivatásos állomány tagja köteles]
    "f a kötelező védőoltásnak magát alávetni, ha a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázata mutatható ki;"
    25. §
    A Hszt. 70. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi e)-f) pont jelölése g)-h) pontra változik:
    [Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:]
    "e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;
    f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra;"
    26. §
    A Hszt. a következő 72/A. §-sal egészül ki:
    "72/A. § A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy szaktanfolyam szükséges."
    27. §
    A Hszt. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerződést, illetve a kötelezést - a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével - írásba kell foglalni."
    28. §
    A Hszt. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az állami irányítás egyéb jogi eszköze előír."
    29. §
    A Hszt. az "Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság" cím alatt a következő 75/A. §-sal egészül ki:
    "75/A. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
    a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,
    b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.
    (2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
    a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve
    b) az alkalmasság minősítését tartalmazó adat.
    (3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, illetve az orvosi bizottság kezelheti.
    (4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.
    (5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig - továbbítható.
    (6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető."
    30. §
    A Hszt. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hivatásos állomány
    a) nő tagját terhessége megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá
    b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni
    éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani."
    31. §
    A Hszt. a következő alcímmel és 88/A. §-sal egészül ki:
    "Készenlét
    88/A. § A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető -szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető."
    32. §
    (1) A Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:]

    "g) 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után

    9 munkanap;

    h) 31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő

    után

    10 munkanap.
    (2) A Hszt. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati időt betölti."
    33. §
    A Hszt. 91. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak."
    34. §
    A Hszt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az állományilletékes parancsnok - gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető javaslatára -tartós, legalább 14 napig tartó folyamatos igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 naptári nap szabadidőt engedélyezhet."
    35. §
    A Hszt. 93. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.
    (6) A polgári védelemnél, állami és hivatásos tűzoltóságnál váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hó-nap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.
    (7) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90 %-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90 %-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.
    (8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50 %-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg."
    36. §
    (1) A Hszt. 94. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:]
    "b) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt, valamint helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;"
    (2) A Hszt. 94. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
    "(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám."
    37. §
    (1) A Hszt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezető jogosult."
    (2) A Hszt. 97. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére - a 93. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat kell folyósítani."
    38. §
    A Hszt. 111. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálat esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira figyelemmel."
    39. §
    A Hszt. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg."
    40. §
    A Hszt. 114. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket állapíthat meg.
    (5) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit, mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg."
    41. §
    A Hszt. 115/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 53. § a)-b) és j)-g), valamint az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi vagy pszichikai állapota miatti megszűnés kivételével -, b) pontja alapján, továbbá az 59. § (1) bekezdés b), d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2 %-a."
    42. §
    A Hszt. 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A hivatásos állomány tagja évente a mindenkori illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Ez esetben az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg."
    43. §
    A Hszt. a következő 116/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
    "Választható juttatások
    116/A. § (1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) és (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internet használatra jogosult. A miniszter, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói utasításban további választható juttatásokat is meghatározhatnak, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatják.
    (2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévő, illetve a nemzeti szakértőként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
    (3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.
    (4) A természetbeni juttatás éves összegét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói utasításban határozzák meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél.
    (5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a hivatásos állomány tagjának választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony az 53. § h) pontjában meghatározott okból szűnik meg.
    (6) A miniszter, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói utasításban szabályozzák a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, a természetbeni juttatás kifizetésének rendjét és módját."
    44. §
    A Hszt. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha
    a) a hivatásos állomány tagja jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, illetve
    b) a hivatásos állomány tagjával szemben - megrovás és járművezetéstől eltiltás kivételével - a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, feltéve, hogy a szolgálati viszonya e törvény alapján nem szűnt meg."
    45. §
    A Hszt. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
    "(3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye."
    46. §
    A Hszt. 132. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén a határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre fel kell függeszteni."
    47. §
    A Hszt. 133. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait - az iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható."
    48. §
    A Hszt. 144. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
    "(2) Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával."
    49. §
    (1) A Hszt. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú, illetve a miniszter által hozott határozat közlésétől számított 30 napon belül végre kell hajtani."
    (2) A Hszt. 146. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő - a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés alkalmazását kivéve - a keresetindítási határidő leteltével kezdődik."
    50. §
    A Hszt. 182. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(11) bekezdés számozása (6)-(12) bekezdésre változik:
    "(5) Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el, részére - a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a szolgálati nyugdíj 90 %-át kell folyósítani a felső korhatár betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40 %-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás, munkakör ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú tag életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz."
    51. §
    (1) A Hszt. 245/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható munkakörrel rendelkezik - másik vezetői vagy képzettségének, végzettségének megfelelő beosztotti munkakört kell felajánlani. A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna."
    (2) A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az (1) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható munkakörrel rendelkezik - a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Felajánlható munkakör hiányában, illetve a felajánlott munkakör ismeretében, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni."
    52. §
    A Hszt. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "248. § (1) A miniszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időre
    a) az általa vezetett minisztériumba,
    b) a rendvédelmi oktatási intézményekbe szolgálatteljesítésre berendelheti.
    (2) A rendészetért felelős miniszter a rendőrség hivatásos állományú tagját - beleegyezésével -határozott vagy határozatlan időre az RSZVSZ-hez szolgálatteljesítésre berendelheti.
    (3) A berendeléssel betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.
    (4) A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következő eltéréssel kell alkalmazni:
    a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;
    b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot, az RSZVSZ-t, illetve a rendvédelmi oktatási intézményt terhelik;
    c) a munkáltatói jogkört
    ca) a rendészetért felelős miniszter gyakorolja a rendőrség állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,
    cb) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gyakorolja a polgári védelem, valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság állományából a miniszter által vezetett minisztériumba berendelt személlyel szemben,
    cc) a rendvédelmi oktatási intézményekbe berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintően a fegyveres szervet irányító miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében a rendvédelmi oktatási intézmény vezetője gyakorolja,
    cd) az RSZVSZ-hez berendelt személlyel szemben a szolgálati viszonyt érintően a rendészetért felelős miniszter, az egyéb munkáltatói jogok tekintetében az RSZVSZ vezetője gyakorolja;
    d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt -az érintett részére az eredeti fegyveres szerv szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő, de legalább a berendelést megelőző besorolásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani, ha ilyen beosztás nem biztosítható, de egy éven belül várható, akkor egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető;
    e) az RSZVSZ-hez berendelt hivatásos állományú tag a berendelésének megszűnésétől számított két évig nem helyezhető olyan szervhez, szervezeti egységhez, amelyre az RSZVSZ-nél végzett ellenőrzési tevékenysége kiterjedt;
    f) ha a hivatásos állomány tagja számára a d) pont szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve alacsonyabb beosztást nem fogad el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezései alapján felmentéssel meg kell szüntetni.
    (5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagját a berendelését megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani."
    53. §
    A Hszt. a következő 260. §-sal egészül ki:
    "260. § (1) A rendőrség hivatásos állományú tagja más helységbe vezénylésére a 49. § (2) bekezdésében foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 8 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 3 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor, ha a vezénylés időtartama a 30 napot meghaladta. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
    (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja a más helységbe vezényléssel az eredeti szolgálatteljesítési hely, illetve lakóhely 50 km-es körzetében teljesít szolgálatot és a vezényléshez hozzájárult. A vezényléssel kapcsolatos költségeket a hivatásos állomány tagja részére ebben az esetben is meg kell téríteni."
    54. §
    A Hszt. a következő alcímmel és 264/C-264/L. §-sal egészül ki:
    "A rendőrség különleges állományába tartozók határozott idejű szolgálati viszonya
    264/C. § (1) A rendőrségnél e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott beosztások betöltésére határozott idejű szolgálati viszony létesíthető.
    (2) A rendőrség különleges állományába tartozók határozott idejű szolgálati viszonyára (a továbbiakban: határozott idejű szolgálati viszony) az ebben az alcímben foglalt rendelkezéseket és az I-IV., XII. és XIII. fejezetben, az 53. § h) pontjában, az 54. §-ban, a 65. §-ban, a 66. §-ban, a 68. § (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontjában, továbbá (2) és (3) bekezdésében, a 69. §-ban, a 70. §-ban, a 118 § (1) bekezdés e), f) és h) pontjában, a 204. § (4) bekezdésében, valamint a XV-XVIII. fejezetben megállapított rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
    264/D. § (1) Határozott idejű szolgálati viszony a 60. életévét be nem töltött, legalább két éve szolgálati nyugállományba tartozó, magyar állampolgárságú, a nemzetbiztonsági feltételeknek megfelelő, legfeljebb alezredes rendfokozatú, a beosztáshoz meghatározott képzettséggel rendelkező rendőrrel, illetve nyugállományú határőrrel létesíthető. A határozott idejű szolgálati viszony létesítésének egészségi alkalmassági feltételeit, a betölthető beosztásokat megállapító, e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
    (2) Határozott idejű szolgálati viszony kettő, vagy három évre létesíthető, amely - legfeljebb a rendőr 62. életévének betöltéséig - két alkalommal, esetenként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
    264/E. § A határozott idejű szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján, különleges állományba vétellel jön létre. A különleges állományba vételi döntésben meg kell állapítani a szolgálatteljesítés helyét és a betöltendő beosztást.
    264/F. § (1) A határozott idejű szolgálati viszony - meghosszabbítás hiányában - a határozott idő elteltével megszűnik.
    (2) A határozott idejű szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott idő eltelte előtt is megszűnik:
    a) közös megegyezéssel,
    b) egyoldalú nyilatkozattal,
    c) szolgálati viszonyt érintő büntetés vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával.
    (3) A fegyveres szerv, illetve a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a szolgálati viszonyt a másik félhez intézett, a jogviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozattal, tizenöt napos határidővel megszüntetheti.
    264/G. § (1) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr havonta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelő illetményre jogosult. Az illetményt havonta kell folyósítani.
    (2) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr tulajdonában lévő anyagi eszközök szolgálati célú felhasználásáért a miniszter - a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazása szempontjából jövedelemnek nem minősülő - költségtérítést állapíthat meg.
    (3) A szolgálat kiemelkedő teljesítéséért a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr - a kitüntető cím kivételével - a 118. § (1) bekezdés e), f) és h) pontjában meghatározott jutalomban részesíthető.
    (4) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr - ha a fegyveres szerv célja érdekében kifejtett tevékenységével arra érdemes - a 204. § (4) bekezdése alapján egy alkalommal, a soron következő rendfokozatba előléptethető.
    264/H. § (1) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr az állományba vételi döntésben meghatározott beosztáson kívül más beosztásba nem helyezhető, illetve más feladat ellátásával nem bízható meg, továbbá más feladat ellátása céljából nem vezényelhető.
    (2) A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a nyugállományba helyezésekor viselt rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelölés nélkül használja.
    264/I. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a feladatait kötött szolgálati időbeosztás nélkül, a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott rendben látja el, azonban ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak, haladéktalanul köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni.
    264/J. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr évi 15 munkanap szabadságra jogosult.
    264/K. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr a társadalombiztosítási és adójogszabályok alkalmazása szempontjából nyugellátás folyósítása melletti foglalkoztatottnak minősül.
    264/L. § A határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése tekintetében a megyei rendőrfőkapitány, egyéb tekintetben pedig a helyi rendőri szerv vezetője a munkáltatói jogot gyakorló szolgálati elöljáró."
    55. §
    (1) A Hszt. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoki beosztásba történő kinevezéséhez 5 év, az alapfeladatot ellátó vezetői beosztásba történő kinevezéséhez 3 év tűzoltó-szakmai gyakorlat szükséges. Nem minősül tűzoltó szakmai gyakorlatnak a 3. § (3) bekezdésében felsorolt munkaköri feladatok végzése."
    (2) A Hszt. 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A készenléti jellegű beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében, amennyiben a szolgálatteljesítési idő - a heti 48 óra figyelembevételével - eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a 87. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak rendkívüli eset (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár) megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el."
    56. §
    A Hszt. a következő 276/A. §-sal egészül ki:
    "276/A. § A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvben, valamint a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88. EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglaltaknak megfelelően a 2004. május 1-jét követően részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók a 84. § (2) bekezdésében meghatározott időn túl teljesített szolgálatáért a távolléti díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a távolléti díjat az Irányelv 16. cikke b) pontjának második bekezdésében meghatározottak szerint kell számolni."
    57. §
    A Hszt. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "300. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a - 342. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottaktól eltérően - a miniszter utasításban állapítja meg:
    a) személyügyi igazgatás rendjét, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, valamint a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét;
    b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást;
    c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 104. § (5) bekezdésében meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható;
    d) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyeknél a szolgálati viszonyban töltött idő számítása a 329. § (1) bekezdésében meghatározott szorzószámok alkalmazásával történik;
    e) a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét.
    (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 342. § (2) bekezdésében, valamint a 72/A. §-ban meghatározottaktól eltérően a főigazgató utasításban állapítja meg:
    a) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges;
    b) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét;
    c) a fegyveres szerv és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;
    d) a részben vagy egészben készenléti jellegű beosztások, valamint az ügyeleti és készenléti szolgálatok körét, valamint a készenlét elrendelésének rendjét;
    e) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, a túlszolgálat elrendelésének és a pihenőidő kiadásának rendjét, a nyilvántartás szabályait;
    f) a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetőképzési rendszerét.
    (3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat utasításban állapítja meg."
    58. §
    A Hszt. 306. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
    "(2) Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/A. §-ában foglalt rendelkezés irányadó."
    59. §
    A Hszt. XXII. Fejezete "A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományára vonatkozó szabályok" cím alatt a követező 306/B. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
    "Megtérítési kötelezettség
    306/B. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a büntetés-végrehajtás fizetett ki, ha a szolgálati viszonya a próbaidő alatt szűnt meg."
    60. §
    (1) A Hszt. 308. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A 2. § alkalmazásában]
    "b) állományilletékes parancsnok: az országos parancsnok és a középfokú szerv parancsnoka, kivéve a regionális nyomozóhivatal parancsnoka,"
    (2) A Hszt. 308. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A 2. § alkalmazásában]
    "d) helyi szerv: a vám- és pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendelet által meghatározott alsó fokú szervek."
    61. §
    A Hszt. 314. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A Vám- és Pénzügyőri Iskola tanfolyami képzésére, továbbképzésére, valamint a vám- és pénzügyőrség bármely szervezeti egységénél megtartott oktatásra, tanfolyamra, képzésre történő vezénylés esetén a 49. § (3) bekezdése irányadó."
    62. §
    A Hszt. 315. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "315. § A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjának a 62. §-ban foglaltakon kívül meg kell térítenie a megkezdett alapfokú és középfokú szaktanfolyamoknak az országos parancsnok által megállapított költségeit, valamint az általa megkezdett olyan tanfolyamok tandíját is, amelyet helyette a vám- és pénzügyőrség fizetett ki, ha szolgálati viszonya 10 éven belül a 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt szűnt meg. 5 évet meghaladó hivatásos szolgálat esetén a fenti költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni."
    63. §
    A Hszt. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "319. § A hivatásos állomány alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot kiváló eredménnyel elvégzett tagja - állománycsoportján belül - eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető."
    64. §
    A Hszt. 320. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A 84. § (4) bekezdésének alkalmazásában folyamatos szolgálatnak minősül az alsó fokú szerveknél, valamint az állandó ügyeletet, őrfeladatot, járőrszolgálati tevékenységet ellátó szerveknél a váltószolgálat. A szolgálatteljesítési időt e szerveknél negyedéves keretekben kell meghatározni."
    65. §
    A Hszt. 321. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A parancsnoki, illetve vezetői beosztású hivatásos állomány tagját a szolgálati idő után járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:
    a) osztályvezetői illetményre jogosult vezető 12 munkanap,
    b) főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult vezető 13 munkanap,
    c) főosztályvezetői illetményre jogosult vezető 14 munkanap,
    d) országos parancsnok, valamint országos parancsnok-helyettes 15 munkanap."
    66. §
    A Hszt. a következő alcímmel és 321/A. §-sal egészül ki:
    "Illetménykiegészítés
    321/A. § A vám- és pénzügyőrségnél a 103. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a (3) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából a legalább megyei illetékességű középirányító szervvel azonosnak tekintendő a regionális nyomozó hivatal, valamint a regionális ellenőrzési központ."
    67. §
    A Hszt. 324. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A hivatásos állomány felsőfokú és középfokú végzettségű tagját 10 év elteltével az állományilletékes parancsnok a 82. § (4) bekezdés szerint minősíti, a minősítés alapján kinevezheti a következő beosztási kategória első fizetési fokozatába. Ha az érintett a következő beosztási kategóriához előírt szakirányú végzettséget megszerezte, a kinevezésére 10 év letelte előtt is sor kerülhet."
    68. §
    A Hszt. a következő 326/A. §-sal egészül ki:
    "326/A. § A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában 1977. január 1-je és 1990. március 15-e között folytatott tanulmányok idejét is, ha a jogosult szakmunkásként való foglalkoztatásra is jogosító képzésben részesült, és ezt a tanulmányi időt a szolgálati viszonyban töltött időbe - 2009. március 6-ig benyújtott kérelme alapján - 2009. augusztus 31-ig beszámították."
    69. §
    A Hszt. 329. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A 326. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:
    a) 2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a rendőrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítőknek, továbbá a vám- és pénzügyőrség fegyveres bűnelkövetők elfogását, és a helyszín fegyveres biztosítását főtevékenységként végző szervezeti elem tagjainak,
    b) 1,5-szeresen a helikopterek hajózó állományának, a tűzszerészeknek, búvároknak, az a) pont alá nem eső, nemzetközi szerződés alapján békefenntartói tevékenységet folytatóknak, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományából a tartós külföldi szolgálatot teljesítőknek,
    c) 1,2-szeresen a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a fogva tartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel járó beosztásokban szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatot ellátó állománynak."
    70. §
    (1) A Hszt 342. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza]
    "c) a vezetői alapmunkaköröket, az abban elérhető rendfokozatokat, betöltésükhöz szükséges alap végzettségi (képesítési) követelményeket, a besorolási osztályok beosztási kategóriáihoz rendelt alapbeosztásokat, és az egyes beosztások besorolásának általános szabályait; az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit;
    d) a fokozottan veszélyes beosztások meghatározását a 85. § (2) bekezdése és a 92. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a fokozottan veszélyes és az egyéb veszélyes beosztások meghatározását a 254. § (2) bekezdése, a 293. § (1) bekezdése, a 306. § és a 322. § (1) bekezdésének l) pontja alapján, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására jogosító, fokozott igénybevétellel járó szolgálati beosztások meghatározását - azonos megnevezésű szolgálati beosztások esetén a szakterület vagy az ellátandó feladat megjelölésével - a 329. § (1) bekezdés c) pontja alapján, valamint a jogosultság megállapításának szabályait;".
    (2) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
    [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza]
    "i) a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére, továbbá a nemzetközi szervezetben vezényléssel szolgálatot teljesítő részére nyújtható juttatások, többletjuttatások, költségtérítések, ellátmány fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;
    j) a 276/A. § szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának és kifizetésének eljárási rendjét."
    (3) A Hszt. 342. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Felhatalmazást kap a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, a vám- és pénzügyőrség irányításáért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
    1. a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek a rendőrség különleges állományában határozott idejű szolgálati viszonyban tölthetők be, az előmenetel, a teljesítményértékelés, a minősítés és a szolgálati jellemzés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a berendelés, a fegyveres szerven belüli vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történő besorolás és az előresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását;
    2. a miniszter és az országos parancsnok munkáltatói jogkörében nem szereplő, alacsonyabb szintű munkáltatói jogköröket és a jogkört gyakorló elöljárók körét;
    3. az illetmény, illetményjellegű juttatások, egyéb juttatások megállapításának, folyósításának valamint a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét;
    4. az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mértékét e törvény szerinti alsó és felső határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetve, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét;
    5. a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét;
    6. a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit, a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását, az egyenruha, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, az egyenruha és a rendfokozat viselése eltiltását a nyugállomány tagjainak esetében;
    7. a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az őr-, ügyeleti, a részben vagy egészben készenléti és a készültségi szolgálatok körét, a túlszolgálat, illetve a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, a nyilvántartás szabályait, a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját;
    8. a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást;
    9. az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;
    10. a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését, az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját;
    11. a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és - visszatérítési kötelezettség esetén - az elengedés részletes rendjét, a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, illetőleg a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit;
    12. a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható napidíj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét;
    13. a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési és vezetőképzési rendszerét, valamint a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat;
    14. a fegyelmi, valamint a méltatlansági eljárás rendjét, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét;
    15. a fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait;
    16. a nyugellátások, baleseti ellátások megállapításának eljárási rendjét, az eljáró szerv kijelölését;
    17. a kérelem és a panasz elbírálásának rendjét;
    18. a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minősítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját, a nyugállományúakkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét;
    19. az irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állománya részére szolgálati és kiegészítő igazolványok, valamint a szolgálati azonosító jelvény rendszeresítésével, azokkal történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat;
    20. a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőrrel betölthető szolgálati beosztások körét, a beosztás betöltésének fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, valamint - a szolgálati feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételek biztosítása keretében - a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőr tulajdonában levő eszközök szolgálati célú felhasználásáért járó (nem adóköteles) költségtérítést."
    (4) A Hszt. 342. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az érintett miniszterek a (2) bekezdés 9. és 10. pontjában foglaltakat együttes rendelet kiadásával is szabályozhatják."
    (5) A Hszt. 342. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) Felhatalmazást kap a miniszter, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, hogy utasításban szabályozza a választható juttatás éves összegét, a választható természetbeni juttatások fajtáit, mértékét, valamint kifizetésének rendjét és módját."
    71. §
    A Hszt. 2. számú melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.
    72. §
    (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. január 1-jén lép hatályba, a 17. § rendelkezései a folyamatban lévő felmentésekre nem alkalmazhatók.
    (2) E törvény 7. §-ával megállapított Hszt. 32. § (2) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.
    (3) A hivatásos állomány Hszt. 64. §-a alapján 2009. december 31-ig visszavett tagjának szolgálati viszonya törvény erejénél fogva megszűnik, ha szolgálati nyugdíja folyósításának szüneteltetését e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül nem kezdeményezi a nyugdíjfolyósító szervnél.
    (4) A szolgálati viszonyban álló, de már nem részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő tűzoltók e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül nyújthatják be a Hszt. 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelmüket. A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásban foglalkoztatott tűzoltók jogosultságát a munkáltató hivatalból vizsgálja.
    (5) A Hszt. 1. § (2) bekezdésében "a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre" szövegrész helyébe "a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőrre és a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre" szöveg, 2. § p) pontjában "a testvér, valamint" szövegrész helyébe "a testvér, a bejegyzett élettárs, valamint" szöveg, 44. § (1) bekezdés j) pontjában a "248. § d)" szövegrész helyébe a "248. § (4) bekezdés d)" szöveg, 53. §-át megelőző "A szolgálati viszony megszűnésének esetei" alcím helyébe "A szolgálati viszony megszűnésének egyéb esetei" alcím, 61. § (3) bekezdésében "a 60. § szerinti" szövegrész helyébe "a 60. § és a 60/A. § szerinti" szöveg, 62. § (1) bekezdésében "az 53. § b), e)-J)" szövegrész helyébe "az 53. § b), f)-g)" szöveg, 103. § (2) bekezdés a) pontjában "a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál" szövegrész helyébe "a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál (a továbbiakban: RSZVSZ)" szöveg, 103. § (3) bekezdés a) pontjában "a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál" szövegrész helyébe "az RSZVSZ-nél" szöveg, a 107. § (1) bekezdésében a "munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig" szövegrész helyébe a "munkáltatói intézkedés végrehajtásáig" szöveg, a 111. § (1) bekezdésében a "kiküldetése" szövegrész helyébe a "belföldi szolgálati kiküldetése" szöveg, a "kiküldetésben" szövegrész helyébe a "belföldi szolgálati kiküldetésben" szöveg, 113. § (1) bekezdés b) pontjának "váratlanul" szövegrésze helyébe az "indokoltan" szöveg, 254. § (2) bekezdés a) pontjának tizenkettedik gondolatjeles bekezdésében "a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: RSZVSZ)" szövegrész helyébe "az RSZVSZ" szöveg, 7. számú mellékletének VII. alpontjában a "fizetés nélküli szabadság," szövegrész helyébe az "illetmény nélküli szabadság," szöveg lép.
    (6) Hatályát veszti a Hszt. 40. § (1) bekezdés "katonai vagy" szövegrésze, az 55. § (4) bekezdése, az 57. § (6) bekezdése, a 97. § (7) bekezdése, a 114. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint (2) bekezdése, a 116. § (5) bekezdése, a 170. § a) pontjában a "munkavállalói járulékot és számított jövedelemadó előleget" szövegrész, a 245/P. § (4) bekezdésének "2008. január 1-jétől" és "illetve vezetői kinevezést csak az kaphat" szövegrésze, a 248/A. § (1) bekezdés "2007. május 31-ig" szövegrésze, valamint "és a Határőrség" szövegrésze, a 306. § ötödik gondolatjeles bekezdése, a 320. § (2) bekezdése, a 323. §, a 324. § (1) bekezdésének az ", illetőleg a felsőfokú" szövegrésze, a 324. § (2) bekezdése, a 341/A. §, valamint a 342. § (3) bekezdése.
    73. §
    (1) Ez a törvény 2010. július 2-án hatályát veszti.
    (2) A Hszt. 325. § (2) bekezdése 2010. április 30-án hatályát veszti.
    Melléklet a 2009. évi ... törvényhez
    "2. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
    Táblázat a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről

    A hatáskör területe

    A munkáltatói intézkedés tar-

    A munkáltatói jogkör

    talma

    gyakorlója

    minisz-

    országos

    ter

    parancsnok

    Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések

    Hivatásos állományba vétel

    - tábornokra vonatkozó javaslat

    X

    előterjesztése a KE-höz

    - főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

    X

    Szolgálati viszony megszüntetése

    - tábornokra vonatkozó javaslat

    X

    előterjesztése a KE-höz

    - főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

    X

    Szolgálati viszony szüneteltetése

    - tábornok esetében

    X

    - főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyet-

    X

    tes esetében

    Hivatásos állományba visszavé-

    tel

    - tábornokra vonatkozó javaslat

    X

    előterjesztése a KE-höz

    - főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyet-

    X

    tes esetében

    Rendfokozatot érintő dönté-

    Első tiszti kinevezés

    X

    sek

    Magasabb rendfokozatba tör-

    ténő kinevezés, előléptetés

    - tábornoki kinevezés előterjesz-

    X

    tése a KE-höz

    - ezredesi előléptetés

    X

    - főtiszt, tiszt soron kívüli előlép-

    X

    X

    tetése

    Szolgálati beosztásra vonat-

    Minisztériumi szerveknél hiva-

    X

    kozó döntések

    tásos szolgálati beosztások meghatározása

    Beosztásba történő kinevezés

    - országos rendőrfőkapitány kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesz-

    X

    tés a miniszterelnökhöz

    - tábornoki beosztásokba történő

    X

    kinevezés, felmentés, megbízás

    - ezredesi beosztásokba történő

    X

    X

    kinevezés, felmentés, megbízás

    - tábornok más fegyveres szerv-

    X

    hez történő áthelyezése

    - főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez tör-

    X

    ténő áthelyezése

    Fegyelmi hatáskörök

    Rendfokozatot, szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kiszabása

    - tábornokra vonatkozó előter-

    X

    jesztés a KE-höz

    - főtiszt, tiszt esetében

    X

    X

    Egyéb fegyelmi fenyítések kiszabása

    - tábornok esetében

    X

    Vezényléssel kapcsolatos intézkedések

    - tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külszolgálatra történő vezénylése

    X

    - tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes külföldi taninté-

    X

    zetbe tanfolyamra történő vezénylése

    vezénylés más szervhez

    X

    X

    Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő ve-

    zénylés

    - tábornok esetében

    X

    - főtiszt, tiszt esetében

    X

    X

    - zászlós, tiszthelyettes esetében

    X

    Egyéb döntések

    Egyenruha-viselési jog megvonása

    - tábornok esetében

    X

    Illetménynélküli szabadság engedélyezése

    - tábornok esetében

    X

    Elhunytak minősítése

    - hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás

    X

    - a fegyveres szerv halottjává nyilvánítás

    X

    Elismerések adományozása

    - kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a KE-höz

    X

    - miniszteri elismerések odaítélése

    X

    Összeférhetetlenség feloldása

    X

    Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés

    X
    INDOKOLÁS
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma 2008. december 5-ei ülésén elhangzottak szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) soron kívüli módosítását a munkaadói és az érdekképviseleti oldal közösen, meghatározott irányvonalak mentén előkészíti. A módosítás főbb irányvonalai azoknak a rendelkezéseknek a felülvizsgálata, amelyek kihatnak a szolgálatteljesítési időre, a szolgálatszervezésre, amelyek módosításával növelhető a foglalkoztatás biztonsága, továbbá amelyek gyakorlati végrehajtása jogvitákat eredményez, s a további jogviták kisebb pontosítással megelőzhetők. A gazdasági változások következtében indokolttá vált a módosítás irányvonalának kiterjesztése, a civil szférához hasonló megszorítás bevezetése, oly módon, hogy a világgazdasági válság következtében kialakult helyzetben is biztosítani lehessen a rendvédelmi szervek rendeltetésszerű működését, stabilitását.
    A Hszt. módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a módosítás főbb irányvonalaira figyelemmel
    - pontosítja az értelmező rendelkezéseket (kinevezés, belföldi szolgálati kiküldetés),
    - az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság megállapítása esetén, amennyiben az alkalmatlanság a hivatásos szolgálatra vonatkozik - a hivatásos állomány tapasztalt, nagy szaktudással rendelkező tagjainak megtartása és tudásuk hasznosítása érdekében - lehetővé teszi a civil munkakörben történő továbbfoglalkoztatást, amely az érintett hivatásos jogviszonyát és előmenetelét nem befolyásolja,
    - a felső korhatár elérését követően a hivatásos állományú tag saját nyilatkozatától függően tovább szolgálhat, amennyiben a munkáltató nem kezdeményezi nyugállományba helyezését; nyugállományba helyezésre erre irányuló nyilatkozat alapján, vagy a munkáltató kezdeményezésére kell intézkedni,
    - a vezetői kinevezésről lemondás esetén közelít a vezetői kinevezés visszavonásának szabályozásához, a lemondás nem jelenti automatikusan a szolgálati viszonyról való lemondást,
    - a más szervhez vezénylés körében lehetővé teszi az ügyészségnél és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál való szolgálatteljesítést meghatározott feladatellátás céljából,
    - biztosítja a Magyar Honvédség állományába történő áthelyezés lehetőségét,
    - a foglalkoztatás biztonságának növelése érdekében a felső korhatár elérése előtt 5 évvel nem engedi meg a jogviszony felmentéssel létszámcsökkentés vagy átszervezés miatti megszüntetését, amennyiben a hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra még nem jogosult,
    - kiterjeszti a gyermekét egyedül nevelő apára az éjszakai, továbbá a 24 órás szolgálatteljesítés tilalmát,
    - a hivatásos állományba visszavétel körét kiterjeszti arra, akinek szolgálati viszonya egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg, továbbá visszavétel esetére lehetővé teszi a próbaidő kikötését, a visszavételt a szolgálati nyugdíj folyósításának szüneteltetéséhez köti,
    - tartalmazza az alkalmassági vizsgálat adatvédelmi szempontból szükséges szabályait,
    - meghatározza a készenlét fogalmát,
    - pontosítja a szolgálatmentességre és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket,
    - bevezeti a választható juttatások rendszerét,
    - mentesíti a kezességvállalási díj megfizetése alól a hivatásos állomány azon tagját, akinek önhibáján kívül, egészségügyi ok miatt szűnik meg a szolgálati viszonya,
    - a Rendőrségen belüli vezénylés szabályainak módosításával növeli annak időtartamát és bővíti alkalmazási körét,
    - folyamatosan alkalmazhatóvá teszi a Rendőrségtől a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézethez történő berendelést azáltal, hogy hatályon kívül helyezi annak időbeli korlátját,
    - tartalmazza a Vám- és Pénzügyőrség közelmúltban történt szervezeti átalakításával összefüggő módosításokat,
    - a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség miatt igénybe vett egészségügyi szabadságra járó ellátás mértékét a távollét 31. napjától a távolléti díj 90 %-ára csökkenti,
    - az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szolgálati nyugállományba helyezettek szolgálati nyugdíjának folyósítását - amennyiben a nyugállományba helyezésre a felajánlott beosztás, munkakör alapos ok nélküli elutasítása miatt került sor - a megállapított nyugdíj 90 %-ára mérsékli,
    - bevezeti a határozott idejű szolgálati viszony létesítésének lehetőségét a Rendőrség hivatásos állományából szolgálati nyugállományba helyezettek részére,
    - a 23/2009. (III. 6.) AB határozat következményeként előállt helyzet rendezése érdekében megteremti a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő szolgálati időbe történő beszámításának törvényi alapját.
    A Javaslat a vezetői kinevezés visszavonása esetén egyértelműen meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja - felajánlott beosztásra vonatkozó - nyilatkozatának elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a számára felajánlott beosztást nem fogadta el. A Javaslat tartalmazza, hogy a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a lemondás visszavonható, ha a fegyveres szervnél nincs felajánlható beosztás, továbbá, hogy az elfogadott új beosztásnak megfelelően kell a hivatásos állomány tagját besorolni, illetményét megállapítani, a vezetői illetmény további 6 havi folyósításának nincs helye. A vezetői kinevezésről való lemondás esetén is fennáll a rendelkezési állományba helyezés lehetősége. A tűzoltók vonatkozásában pontosításra kerül a vezetői kinevezéshez szükséges szakmai gyakorlat.
    A Javaslat tartalmazza a Vám- és Pénzügyőrség közelmúltban történt szervezeti átalakításával összefüggő módosításokat.
    A Javaslat megkönnyíti a Rendőrségen belüli vezénylés elrendelését, növeli annak időtartamát, továbbá megteremti a változó szolgálatteljesítési helyre történő kinevezés törvényi alapját.
    A Javaslat a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó szabályok pontosításával a 2-szeres és a 1,5-szeres szorzóra jogosultak körét csökkenti: terrorelhárítóként kizárólag a Rendőrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítők, tartós külföldi szolgálatot teljesítőként kizárólag nemzetközi szerződés alapján békefenntartói tevékenységet folytatók, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományából tartós külföldi szolgálatot teljesítők jogosultak a szolgálati idő kedvezményes számítására.
    Az adójogszabályok változására figyelemmel a hatályos szabályozás szerint a törvény alapján alanyi járó juttatások rendszerének felülvizsgálata indokolt. A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagja által választható juttatás minimális mértékét oly módon, hogy ez az összeg ne legyen kevesebb a korábban alanyi jogon járó juttatásnál, de a fegyveres szervnél se okozzon jelentős költségnövekedést. Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét, a munkáltatóra bízva az egyes munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának jogát a minimum-maximum keretek között. Ugyancsak az adójogszabályok változására figyelemmel a hivatásos állomány tagja számlával köteles igazolni, hogy a ruházati utánpótlási ellátmányt ruházati termék vásárlására fordította.
    Az elmúlt években elsősorban a vidéki kis- és közepes lélekszámú településeken, egyes esetekben agresszív fellépéssel párosuló, vagyon elleni, illetőleg a nyílt, a következményekkel nem számoló, személy elleni bűncselekmények megszaporodása következtében a lakosság veszélyérzete megnőtt. Általánossá vált az a felfogás, hogy a biztonságérzetet csak a hatóságok állandó jelenléte képes helyreállítani. A probléma megoldása érdekében a Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a munkavégzéshez megfelelő feltételekkel rendelkező nyugdíjas rendőrök a testülethez visszatérhessenek, s a nyugellátás folyósítása melletti foglalkoztatás általános szabályaihoz igazodva, alacsonyabb bérezéssel, korlátozott követelmények mellett tölthessenek be meghatározott szolgálati beosztásokat. Határozott idejű hivatásos jogviszonyt a már legalább 2 éve nyugdíjban lévő volt hivatásosok 2 vagy 3 évre létesíthetnek.
    Az Alkotmánybíróság határozataiban következetesen érvényesül, hogy a törvényhozó "általános jellegű felhatalmazása", továbbá a felhatalmazásban megjelenő "beazonosíthatatlan szabályozási tárgykörök" sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerinti jogbiztonság alkotmányos követelményét. E követelménynek való megfelelés érdekében a Javaslat tartalmazza a felhatalmazó rendelkezések pontosítását, konkretizálását.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    Az 1. §-hoz és 2. §-hoz
    Az értelmező rendelkezések között a kinevezés újbóli meghatározásával egyértelművé válik, hogy a vezetői beosztásba helyezés és az első tiszti rendfokozat megállapítása is kinevezésnek minősül. Ez egyértelmű jogszabályi (fogalmi) hátteret biztosít a tiszthelyettesi állománycsoportba tartozók esetében, a szükséges képesítés megszerzését követő tiszti beosztásba és rendfokozatba történő kinevezésre.
    A belföldi szolgálati kiküldetés értelmező rendelkezések között történő definiálása a jogalkalmazást segíti [Javaslat 1. § (2) bekezdés]. A kiküldetést a Hszt. jelenleg is használja [111. § (1) bekezdés], de annak definícióját nem adja meg. A kiküldetés pontatlan szabályozása következtében több alkalommal is jogvitára került sor. Az értelmező rendelkezések pontosítása a jogviták megelőzését szolgálja.
    A 3. §-hoz
    A Javaslat az egyenruha védelme érdekében állományilletékes parancsnoki engedélyezési jogkörbe utalja a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen történő egyenruhaviselést. Ha azonban a szolgálati helyen kívüli, gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényt a Hszt. 27. § (1) bekezdés szerinti érdekképviseleti szerv szervezi, az állomány tagja a rendezvény szervezőjeként, résztvevőjeként a fegyveres szerv egyenruháját - külön engedély nélkül - jól láthatóan elhelyezett, az egyenruha színétől lényegesen eltérő egyszínű, legalább 15 cm széles karszalaggal viselheti. A Rendőrség hivatásos állományának tagja bevetési, illetve gyakorlóruhát a rendezvényen karszalaggal sem viselhet. A Javaslat szerinti karszalaggal ellátott egyenruha-viselési szabály nem terjed ki a helyszínen szolgálatot ellátó hivatásos állományú tagra.
    A 4-8. §-hoz
    A Javaslat az érdekvédelmi szabályok pontosításával segíti a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását. A Javaslat meghatározza, hogy a szolgálati és munkakörülmények ellenőrzése keretében az ellenőrzés az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés követelményeinek, feltételeinek betartására terjedhet ki, összhangban a munkavédelemre vonatkozó előírásokkal. A Javaslat szerint az ellenőrzésre elsősorban hivatali munkaidőben kerülhet sor, ezáltal elkerülhető az ellenőrzés miatti túlszolgálat. A Javaslat a szakszervezeti tag után járó munkaidő kedvezmény mértékét egyharmadával felemeli. A módosítás szerint a szakszervezeti tisztségviselőt megillető pénzbeni megváltás elszámolására a hatályos szabályozáshoz képest gyakrabban - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - havonta vagy negyedévente utólag kerül sor. A Javaslat pontosítja a szakszervezeti tisztségviselő védelmének esetköreit.
    A 9-11. §-hoz
    A Javaslat bevezeti a változó szolgálatteljesítési helyre létesített szolgálati viszonyt, ezáltal létrehozhatók olyan szolgálati beosztások, amelyek elve mobilak, tehát a hivatásos állomány tagjai egy központi egységbe kerülnek (szolgálati hely), és a szolgálatteljesítési helyük mindig a fegyveres szerv igényeinek megfelelően változik (változó szolgálatteljesítési hely kvázi változó munkahely). Ennek a ténynek a kinevezési okmányban szerepelnie kell, a kinevezés elfogadásával a hivatásos állomány tagja tudomásul veszi, hozzájárul, hogy folyamatosan változó szolgálatteljesítési helyen látja el szolgálati feladatait. Ebben az esetben a kinevezési okmány tartalmazza egyrészt azon fegyveres szervet, amelynek állományába a hivatásos állományú tagot veszik (ez a meghatározó a munkáltatói jogkörök gyakorlása, illetve a szolgálati feladatok meghatározása szempontjából), másrészt azokat a szolgálatteljesítési helyeket, amelyekre szolgálatteljesítésre a hivatásos állomány tagja beosztható, amit a kinevezés elfogadásával vállal.
    A Javaslat lehetővé teszi a hivatásos állomány tagjának az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalához, továbbá az ügyészséghez vezénylését, valamint pontosítja a nemzeti szakértőként foglalkoztatottakra vonatkozó, a nemzetközi együttműködés keretében, illetve az egyéb nemzetközi szervezetben történő szolgálatteljesítés szabályait. Az OIT Hivatalához vezénylés szabályozása az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésével összhangban történik. A meghatározott feladat ellátására ügyészséghez vezénylés lehetőségének megteremtése a nyomozó hatóság tagja ügyész általi igénybevételének /a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 28. § (5) bekezdése/ munkajogi hátterét kívánja biztosítani. A nemzetközi szervezetben történő szolgálatteljesítésre a Hszt. hatályos szabálya nem elégséges, tekintettel arra, hogy rendszeresen előfordul a szolgálat érdekével egybeeső feladatok ellátására, a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása, illetve a tapasztalatok átadása érdekében a Vám Világszervezetnél - amelynek a Vám- és Pénzügyőrség, mint a Magyar Köztársaság vámigazgatási szervezete is tagja - álláspályázatok, ösztöndíjprogramok, tanulmányutak meghirdetése, melyek sem Európai Uniós szakértői feladatnak, sem NATO, EU missziónak nem tekinthetőek.
    A 12. §-hoz
    A Javaslat a Hszt. belső koherenciájának érdekében a rendelkezési állományra vonatkozó szabályokat kiegészíti a vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása esetkörével, illetve a jelen módosításhoz kapcsolódóan a vezetői kinevezésről történő lemondás esetkörével.
    A 13. §-hoz
    A Javaslat megteremti a lehetőséget az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlan hivatásos állományú tag nem hivatásos beosztásban - azaz eltérő státuszon - való foglalkoztatására a felső korhatár eléréséig. Ezáltal biztosítható a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező hivatásos állományú tagok további foglalkoztatása, egyúttal a nyugdíjalap tehermentesítése. A civil munkakörben való továbbfoglalkoztatás a szolgálati jogviszonyt (pl. a besorolást, a juttatásait) nem érinti.
    A 14. §-hoz
    A Javaslat az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, továbbá külföldi szolgálatra vezényelt hivatásos állományú tag vonatkozásában megteremti az eltérő pénzbeli és természetbeni ellátás, továbbá nemzeti szakértő esetén a jelölési rend kormányrendeletben történő szabályozásához szükséges törvényi alapot.
    A 15. §-hoz
    A társadalombiztosítási nyugellátás szabályainak tervezett módosítása szerint az öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik, e fokozatosság alapján 65 év lesz. Erre figyelemmel indokolt a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszony felső korhatárát a társadalombiztosítási nyugellátás szabályai szerinti öregségi korhatártól 5 évvel alacsonyabb életkor betöltésében meghatározni, ezáltal biztosított a társadalombiztosítási változások automatikus követése. A Javaslat szerint a hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint reá születési éve szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatártól 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése, ami magában foglalja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 1. §-a szerinti, a születési évhez kapcsolódó fokozatosság figyelembe vételét is.
    A 16. §-hoz
    A Javaslat a Hszt. VII. Fejezetét a szolgálati viszony megszűnésének további esetével, a nyugállományba helyezéssel egészíti ki. Nyugállományba helyezésre felső korhatár elérése miatt -de akár azt követően is - bármelyik fél kezdeményezésére (a hivatásos állomány tagjának kérelme, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró döntése alapján) kerül sor. E módosítással megszűnik az az automatizmus, amelyet a Hszt. a felső korhatár eléréséhez fűz, s a felső korhatár eléréséhez kapcsolódó jogkövetkezmény kiváltására a jogviszony egyik alanyának aktusa szükséges. A felső korhatár elérésével beáll a teljes nyugdíjjal történő nyugdíjba vonulás lehetősége, ha a jogviszony bármelyik alanya erre irányuló nyilatkozatot tesz. Amennyiben a jogviszony megszűnését egyik fél sem kezdeményezi, úgy a törvény erejénél fogva is beáll a megszűnés, de csak a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerinti reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor.
    A 17. §-hoz
    A Javaslat az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezővé teszi a másik hivatásos szolgálati beosztás, ennek hiányában másik nem hivatásos beosztás felajánlását, elősegítve ezáltal, hogy a hivatásos állomány hivatásos szolgálatra már nem alkalmas tagja szaktudását, tapasztalatát a fegyveres szerv érdekében hasznosítsa.
    A 18. §-hoz
    A Javaslat védettséget biztosít a szolgálat felső korhatárának elérését megelőző 5 évben azáltal, hogy ilyen korúak létszámcsökkentés és átszervezés miatti felmentését kizárja, amennyiben a hivatásos állomány tagja még nem szerezte meg a szolgálati nyugdíjjogosultságot. Ez a rendelkezés a foglalkoztatás biztonságát növeli a szabad piacon nem, vagy csak nehezen értékesíthető szakmai tapasztalat birtokában, a munkaerő-piaci kínálat szempontjából kritikus életkorban lévő hivatásos állományú tag számára.
    A 19. §-hoz
    A Javaslat szerint a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor szűnik meg, a szolgálat felső korhatára és az öregségi nyugdíjkorhatár között bármelyik fél kezdeményezése szükséges a nyugállományba helyezéshez.
    A 20-22. §-hoz
    A Javaslat az áthelyezés szabályait pontosítja, valamint biztosítja a Magyar Honvédség állományába történő áthelyezés lehetőségét, továbbá ezzel összefüggésben kiegészíti a szolgálati viszony megszűnésével összefüggő szabályok (járandóságok kifizetése, szolgálati viszonyra vonatkozó igazolása kiadása) alkalmazásának esetköreit.
    A 23. §-hoz
    A Javaslat a Hszt. 64. §-ának módosításával megteremti a visszavétel lehetőségét abban az esetben is, ha a szolgálati jogviszony megszüntetésére egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt felmentéssel került sor. A hivatásos állományba visszavétel esetén nem folyamatos a szolgálati jogviszony, hanem kvázi új szolgálati viszony létesítéséről van szó. Erre figyelemmel a Javaslat kiterjed az életkori követelményekre, továbbá megteremti a próbaidő kikötésének lehetőségét, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt.
    A Javaslat visszavétel esetén kötelezővé teszi a szolgálati nyugdíj folyósításának szüneteltetését annak érdekében, hogy a szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódóan kétfajta juttatatásban (illetmény, szolgálati nyugdíj) a hivatásos állomány tagja ne részesülhessen.
    A 24. §-hoz
    A Javaslat meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja iskolai rendszerű oktatáson, képzésen kívüli részvételre, ezáltal például az adott fegyveres szerv által szervezett belső képzésen való részvételre is kötelezhető.
    Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében a Javaslat a felmérések, szűrések, vizsgálatok teljesítésével, a védőoltások tűrésével, illetve az orvosi utasítások betartásával bővíti a hivatásos állomány tagjának kötelességeit. A hivatásos állomány tagja csak olyan felmérés, szűrés, vizsgálat részvételére kötelezhető, amely az alkalmasság megállapításához szükséges és azt jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában miniszteri utasítás előírja.
    A 25. §-hoz
    A Javaslat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vonatkozó rendelkezéséhez hasonlóan a szolgálatmentesség körét kiterjeszti az emberi reprodukciós eljárással összefüggő vizsgálat időtartamával, így támogatva azokat, akik a fejlett orvostudomány segítségét veszik igénybe a gyermekvállalás érdekében.
    A szolgálatmentesség körének bővítésével a tervezet egyértelmű helyzetet teremt a tanúzás vonatkozásában is. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 8. §-ának (2) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban az alapvető kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ennek megfelelően mind a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, mind a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek akár hatósági kényszer alkalmazása árán is biztosítják a tanúk jelenlétét a tárgyaláson, generálisan így téve kötelezővé a tanúskodást. A tanúzás következésképpen egyértelműen kötelezettség.
    Az Alkotmány XII. fejezete rendelkezik az alapvető jogokról és kötelezettségekről; kötelezettségként nevesíti a honvédelmet és a közteherviselést, azonban a tanúzást nem. A tanúzásnak, mint állampolgári kötelezettségnek a kérdése - többek között - azért bír relevanciával, mert az Mt. és a Hszt. szerint akkor illeti meg a munkavállalót a távolléti díj, ha állampolgári kötelezettségének tesz eleget.
    Tekintve, hogy a kérdést az Alkotmány nem rendezi, másrészt a tanúzás nem csak magyar állampolgárokat terhel, a Javaslat a jogalkalmazás során jelentkező jogértelmezési problémák megoldása, és ezzel is a tanúvallomás megtételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében egyértelművé teszi, hogy a tanúzás időtartamára a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól mentesül, és ez a körülmény távolléti díjra való jogosultságot alapoz meg.
    A 26. §-hoz
    A Hszt. 342. § (2) bekezdésének f) pontja felhatalmazást ad a miniszternek, hogy meghatározza azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen (szakképesítésen) túl magasabb iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése, illetve szaktanfolyam elvégzése szükséges, viszont ennek nincs meg a törvényi alapja, mivel a Hszt. nem ír elő magasabb végzettségre (szakképesítésre) vonatkozó követelményt. A Javaslat e hiányosságot pótolja azáltal, hogy megteremti a felhatalmazó rendelkezés törvényi keretét. A Hszt. 72/A. §-sal történő kiegészítése mellett a 342. § (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás elegendő a rendeleti szabályozáshoz, a 342. § (2) bekezdés f) pontjának második gondolatjeles bekezdése szerinti felhatalmazás fenntartása szükségtelen.
    A 27. §-hoz
    Az utóbbi időszak tapasztalati azt mutatják, hogy szükséges egyértelműen elkülöníteni a tanulmányi szerződés és a kötelezés fogalmát, illetve, hogy ez a két tényező kizárja egymást, hiszen a képzésre kötelezés, mint egyoldalú munkáltatói intézkedés kizárja a felek egyező akaratnyilatkozatán alapuló tanulmányi szerződés kötését. Így a Javaslat az Mt. rendelkezéseihez hasonlóan egészíti ki a hatályos szabályozást, továbbá a későbbi szolgálati jogviták elkerülése érdekében meghatározza, hogy kötelezés esetén írásba kell foglalni annak lényegi tartalmi elemeit is.
    A 28. §-hoz
    A Javaslat korlátozza az alkalmassági vizsgálatra kötelezés körét, ezáltal a hivatásos állomány tagja az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság felmérése, megállapítása során kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmasság megállapítása érdekében a miniszter rendeletben, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban meghatároz.
    A 29. §-hoz
    Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 2. b) pontja alapján különleges adatok. A különleges adatok akkor kezelhetők, ha az adatkezeléshez az érintetett írásban hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli /Avtv. 3. §; (2) bek./. Az Avtv. rendelkezésére figyelemmel a Javaslat tartalmazza az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok kezelésének célját, az adatok körét, továbbá meghatározza az adattovábbítás törvényi kereteit. Az egészségi, pszichikai, fizikai vizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatot kizárólag az alkalmassági eljárásban résztvevő orvos, illetve orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részére továbbítható. Ennek megfelelően az állományilletékes parancsnok az eljárásban résztvevő orvos, orvosi bizottság részére az egészségügyi adatot továbbíthatja, de az adat tartalmát nem ismerheti meg. Kivételt képez ez alól, ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, mely esetben az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott adatokat jogosult kezelni és továbbítani is. Amennyiben szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában az eljáró bíróság számára indokolt az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságra vonatkozó adat ismerete, úgy az a bíróság részére, illetve a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyész részére - az eljárásához indokolt mértékben - továbbítható.
    A 30. §-hoz
    A Javaslat a gyermek neveléséhez kapcsolódó, eddig a hivatásos állomány nő tagja részére biztosított kedvezményt az egyedülálló apára is kiterjeszti.
    A 31. §-hoz
    A Javaslat a szolgálatteljesítési időtől és a túlszolgálattól elkülönítve, külön alcímben határozza meg a készenlét fogalmát, ezzel is kifejezve, hogy a készenlét nem része a szolgálatteljesítési időnek.
    A 32-37. §-hoz
    A szabadságra vonatkozó szabályok pontosítása az egyértelmű jogalkalmazást segíti. A Hszt. 90. § (2) bekezdésének g) pontjában - az azt megelőző pontok által meghatározott rendszerre figyelemmel - a pótszabadsághoz szükséges szolgálati idő tévesen került meghatározásra. Az egyértelmű végrehajtást segíti annak rögzítése, hogy a pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja eléri az ott meghatározott szolgálati időt, továbbá, hogy a gyermek után járó pótszabadság igénybevételére vonatkozó döntésről írásbeli nyilatkozat szükséges.
    A Javaslat 34. §-a a tartós igénybevétel utáni pihentetés szabályait pontosítja, az igénybevétel tartós jellegét legalább 14 napos folyamatos igénybevétel alapozza meg.
    A Javaslat 35. §-a az egészségügyi szabadság időtartamára járó díjazás rendszerét alakítja át oly módon, hogy a távolléti díj teljes összegének folyósítását évente az egészségügyi szabadság első 30 naptári napjára, továbbá szolgálati kötelmekkel összefüggő sérülés, baleset, betegség miatti egészségügyi szabadság időtartamára tartja fenn, ezen kívül az egészségügyi szabadság éves összesítésben 31. naptári napjától a távolléti díj 90 %-ának megfelelő díjazás jár. A Javaslat a polgári védelem, az állami és hivatásos tűzoltóságnál váltásos szolgálati rendben dolgozókra a távolléti díjtól eltérő térítési díjat határoz meg az egészségügyi szabadság időtartamára.
    A Javaslat 36. §-a a beteg gyermek ápolása céljából a gyermek 1 éves koráig biztosított egészségügyi szabadság igénybevételét a jogosultak döntésére bízza (választás alapján az anyát vagy az apát illeti meg az egészségügyi szabadság).
    A Javaslat 37. §-a pontosítja a szabadság engedélyezésére jogosultak meghatározását és a távolléti díj folyósításának esetkörét.
    A 38. §-hoz
    A Hszt. nem tartalmaz a három hónapnál rövidebb időtartamú külszolgálat esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíjra vonatkozó szabályokat. A Javaslat a gyakorlatban felmerült problémák megoldása érdekében pótolja e hiányosságot. A Javaslat a nem tartós külföldi szolgálat esetére megállapítható napidíj mértékének, kifizetésének és elszámolásának megállapítását miniszteri rendeletre utalja.
    A 39. §-hoz és a 40. §-hoz
    A Hszt. a költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások teljeskörű felsorolását nem tartalmazza, s a 342. § (2) bekezdés e) pontja szerinti felhatalmazás alapján azok szabályait (feltételeit, mértékét, azokban való részesítés rendjét) a miniszter rendeletben szabályozza. A költségtérítések, kedvezmények, támogatások törvényi alapja a felhatalmazó rendelkezéshez képest hiányos, mely hiányosság megszüntetése érdekében a Javaslat lehetővé teszi a fegyveres szervet irányító miniszter számára, hogy a Hszt.-ben nem nevesített, de a Hszt. 113. § (1) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítéseket, továbbá a Hszt. 114. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel a Hszt.-ben nem nevesített szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket, támogatásokat rendeletben állapítson meg, azok fajtáinak, mértékének, feltételeinek, rendjének szabályozásával.
    A 41. §-hoz
    A Hszt. 115/A. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a szolgálati viszony egészségi, fizikai, pszichikai alkalmatlanság miatt történő megszüntetésekor az állami kezességvállalású hitelt felvett hivatásos állományú tag kötelezett a kezességvállalási díj megfizetésére. A Javaslat a fegyveres szervből önhibáján kívül, egészségügyi okból kivált hivatásos állományú tagot mentesíti a kezességvállalási díj megfizetése alól.
    A 42. §-hoz
    Az adójogszabályok változására tekintettel a Javaslat előírja a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználásának számlával történő igazolását.
    A 43. §-hoz
    Az adójogszabályok változására figyelemmel a hatályos szabályozás szerint a törvény alapján alanyi járó juttatások rendszerének felülvizsgálata indokolt. A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagja által választható juttatás minimális mértékét oly módon, hogy ez az összeg ne legyen kevesebb a korábban alanyi jogon járó juttatásnál, de a fegyveres szervnél se okozzon jelentős költségnövekedést. Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét, a munkáltatóra bízva az egyes munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának jogát a minimum-maximum keretek között.
    A választható természetbeni juttatások köre a személyi jövedelemadóról szóló törvény kedvezményes adókulccsal adózó tételeiből tevődik össze, a hivatásos állomány tagja szabadon dönthet, hogy mely jogcímen veszi igénybe a juttatást (étkezési, üdülési hozzájárulás, közlekedési bérlet stb.).
    A 44. §-hoz
    A Javaslat az egységes fogalomrendszer alkalmazása érdekében a "fegyelmi büntetésben" kifejezést "fegyelmi fenyítésben" kifejezésre pontosítja, továbbá a tanácsosi és a főtanácsosi cím megvonásáról a büntetőjogi jogkövetkezményekre figyelemmel is rendelkezik.
    A 45. §-hoz
    A Javaslat kiegészíti a Hszt. fegyelmi eljárásának szabályait azzal, hogy amennyiben külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye (közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések esetköre), úgy fegyelmi eljárásban ugyanazon cselekmény miatt fenyítésként pénzbírság nem alkalmazható.
    A 46. §-hoz
    A Javaslat szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés végrehajtására vonatkozó módosítással összhangban határozza meg a felfüggesztésre vonatkozó szabályokat.
    A 47. §-hoz
    Az Alkotmánybíróság a 2009. április 8-án kelt 536/B/2003. számú határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó személyek katonai vétségét elbíráló fegyelmi eljárásban nem teremtett lehetőséget a tanú személyi adatainak zárt kezelésére. Az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2009. december 31. napjáig köteles eleget tenni. Erre figyelemmel a Javaslat előírja a fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatai zártan történő kezelését.
    A 48. §-hoz
    A Javaslat a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés végrehajtási szabályának módosítására figyelemmel biztosítja, hogy az eljárás alá vont személy a bíróságtól kérhesse az eredeti beosztásba történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy fegyelmi felelőssége nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.
    A 49. §-hoz
    A fegyelmi fenyítés végrehajtásáról rendelkező szabályok felülvizsgálata vált indokolttá, figyelemmel arra, hogy kereset benyújtása esetén a bírósági eljárás időtartama miatt hosszúra nyúlhat a hivatásos állomány tagja számára kedvezőtlen "függő" helyzet. Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fegyelmi fenyítés alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedéséig a szolgálati viszony megszüntetésére nem kerül sor, így a hivatásos állomány tagja másik jogviszonyt létesíteni nem tud, ami azt eredményezi, hogy az illetmény visszatartása esetén ellátatlan marad. Ezt a függő helyzetet kívánja a Javaslat mielőbb megszüntetni azáltal, hogy a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fegyelmi fenyítés alkalmazása esetén annak végrehajtását a másodfokú, illetve a miniszteri határozat közlését követő 30 napon belüli időtartamban határozza meg.
    Az 50. §-hoz
    A Javaslat felső korhatár elérése vagy a megrokkanás előtt kizárja a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósítását, ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére egészségi, pszichikai vagy fizikai okból eredő alkalmatlanság miatt azért került sor, mert nevezett a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadata el. Ez esetben a megállapított szolgálati nyugdíj 90 %-át kell folyósítani.
    Az 51. §-hoz
    A joggal való visszaélés gyakorlatban előfordult esetkörének megelőzését szolgálja a munkakör elfogadására vonatkozó nyilatkozat megtétele hiányában a hivatásos állományú tag "hallgatásának" megítélése. A vezetői kinevezés visszavonására irányuló intézkedés ellen szolgálati panasz benyújtása esetén a szolgálati panasznak halasztó hatálya van, így a hatályos szabályozás mellett a munkáltató tehetetlen, ha a felajánlott beosztásra vonatkozó nyilatkozat megtételét a hivatásos állomány tagja megtagadta. A Javaslat ezért kimondja, hogy ha a hivatásos állomány tagja a munkakör elfogadásáról a törvényben előírt 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt a felajánlott beosztás elutasításának kell tekinteni.
    A Hszt. 245/D. § (5) bekezdése a vezetői kinevezésről történő lemondás jogkövetkezményeit szabályozza. A vezetői kinevezésről történő lemondáskor a hivatásos állomány tagja számára nem ismert, hogy van-e megfelelő felajánlható beosztás, így a vezetői kinevezésről történő lemondó nyilatkozata nem értelmezhető úgy, hogy szolgálati viszonyáról is le kívánt mondani. Mivel a felajánlható beosztás hiányáról való tudomásszerzéskor válik ismertté a vezetői kinevezésről történő lemondás tényleges jogkövetkezménye, ezért a hivatásos állomány tagjának indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy a jogkövetkezmény ismeretében lemondását visszavonhassa. Az egyértelmű és egységes jogalkalmazás érdekében a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén indokolt szabályozni azt is, hogy - a vezetői kinevezés visszavonásának esetével ellentétben - az érintett nem részesül még további 6 hónapig vezetői illetményben, hanem az új besorolásának megfelelő illetményre jogosult. Amennyiben felajánlható beosztással a fegyveres szerv nem rendelkezik, de az a későbbiekben várható, úgy a hivatásos állományú tag - beleegyezésével - legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető.
    Az 52. §-hoz
    A Javaslat a berendeléssel érintett szervek körét a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával egészíti ki, ahol az állomány jelentős része ténylegesen berendeltekből áll, valamint ezzel ösz-szefüggésben kiegészíti a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat.
    Az 53. §-hoz
    A közbiztonság és a rendőri jelenlét fokozása érdekében szükséges a Rendőrség hivatásos állományú tagjai mobilitásának növelése, ezért a Javaslat a vezénylésre eltérő szabályokat állapít meg a Rendőrségre vonatkozó különös részben. A Javaslat az általánosan érvényesülő 3 évenkénti 6 hónapos időkorlátot 3 évenkénti 8 hónapban állapítja meg, s az eredeti szolgálatteljesítési helytől vagy a lakóhelytől 50 km-es körzetben történő mozgatást kiveszi a vezénylésre megállapított időkorlát hatálya alól, ha a hivatásos állomány tagja e vezényléshez hozzájárul.
    Az 54. §-hoz
    Az elmúlt években elsősorban a vidéki kis- és közepes lélekszámú településeken, egyes esetekben agresszív fellépéssel párosuló, vagyon elleni, illetőleg a nyílt, a következményekkel nem számoló, személy elleni bűncselekmények megszaporodása következtében a lakosság veszélyérzete megnőtt. Általánossá vált az a felfogás, hogy a biztonságérzetet csak a hatóságok állandó jelenléte képes helyreállítani. A probléma megoldása érdekében a Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a munkavégzéshez megfelelő feltételekkel rendelkező nyugdíjas rendőrök és határőrök a Rendőrséghez visszatérhessenek, s a nyugellátás folyósítása melletti foglalkoztatás általános szabályaihoz igazodva, alacsonyabb bérezéssel, korlátozott követelmények mellett tölthessenek be meghatározott szolgálati beosztásokat. Határozott idejű viszonyt a már legalább 2 éve nyugdíjban lévő volt hivatásos állományú tagok 2 vagy 3 évre létesíthetnek. A jogviszony két alkalommal meghosszabbítható.
    A Javaslat meghatározza a határozott idejű szolgálati viszony megszűntetésének esetköreit, az illetményt, a költségtérítést, valamint a rendfokozat viselését és az előléptetés szabályait.
    Az 55. §-hoz
    A Javaslat a tűzoltóság hivatásos állománya vonatkozásában az állományilletékes parancsnoki és az alapfeladatot ellátó vezetői beosztáshoz szükséges szakmai gyakorlat időtartamát eltérő mértékben, 5 és 3 évben határozza meg, és pontosítja, hogy mely munkaköri feladatok nem minősülnek a vezetői kinevezéshez előírt tűzoltó-szakmai gyakorlatnak.
    A Javaslat a szolgálatteljesítési időnek a heti 48 óra figyelembevételével számított hathavi keretére tekintettel az általános szabályoktól eltérően határozza meg a tűzoltóság készenléti jellegű beosztásban szolgálatot teljesítő állománya vonatkozásában az elrendelhető túlszolgálatot. A tűzoltóságoknál készenléti jellegű beosztásokban, ennél fogva a Hszt. 84. § (2) bekezdésében foglaltak alapján heti 48 óra szolgálatteljesítési időkeret előírásával foglalkoztatott hivatásos állományúak számára csak rendkívüli helyzetben (baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása következményei felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából) rendelhető el túlszolgálat.
    Az 56. §-hoz
    2004. május 1-jétől, Magyarország Európai Uniós csatlakozásának időpontjától kezdve a hazai jogban is hatályos a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló tanácsi 93/104/EK irányelv (1993. november 23.), amely 6. cikkének 2. pontja előírja, hogy "A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével összhangban: ...2. a hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát.".
    Ezt az irányelvet hatályon kívül helyezte a 2004. augusztus 2-án hatályba lépett, a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló európai parlamenti és tanácsi 2003/88. EK irányelv (2003. november 4.), amelynek 6. cikke megismételte a 93/104/EK irányelv 6. cikkében foglalt rendelkezést.
    A jogharmonizációs programról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2065/2004. (III. 18.) Korm. határozatban szereplő felsorolás azonban nem tartalmazta a 2003/88. EK irányelvet, így annak a Hszt.-be történő teljes körű átültetésére nem került sor. A hatályos jogi helyzetnek - a jelenleg is folyó tűzoltó-perek mellett - akár az is lehet a következménye, hogy Magyarországot az Európai Bíróság egy ellene indított eljárásban kártérítésre kötelezi. Ennek megelőzése érdekében szükséges a Hszt. kiegészítése egy olyan rendelkezéssel, amely szerint a túlszolgálat felett teljesített szolgálatért az Irányelv szerinti átlagszámítás alapján meghatározott távolléti díj jár.
    Az 57. §-hoz
    A Javaslat a felhatalmazó rendelkezések módosításával konkrétan meghatározza a nem törvényi szintű jogalkotás kereteit, amellyel összefüggésben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában tartalmazza az egyes szabályozási tárgykörökhöz kapcsolódó eltérő szabályozási szinteket.
    Az 58. §-hoz és az 59. §-hoz
    A Javaslat a büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó különös szabályokat kiegészíti, az orvosi és egészségügyi tevékenységet folytató hivatásos állományú tagok ügyeleti és készenléti díjazása körében megteremti az összhangot az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseivel, a szaktanfolyami, valamint további tanfolyami képzés díja vonatkozásában megtérítési kötelezettséget ír elő, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya próbaidő alatt megszűnik.
    A 60-67. §-hoz
    Magyarország Európai Uniós csatlakozásának időpontjában a vámtörvény hatályon kívül helyezésére került sor, s a szervezeti átalakítás során a Vám- és Pénzügyőrség szervezete kormányrendeleti szinten lett meghatározva. A szervezet-átalakításokkal összefüggésben a Hszt. XXIII. Fejezetének felülvizsgálata is indokolttá vált. A Javaslat tartalmazza a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományára vonatkozó értelmező rendelkezések pontosítását, az illetménykiegészítés speciális szabályait, a vezetői munkakörök jelentős változására figyelemmel a vezetői pótszabadság meghatározását a vezetői tábla szerint, továbbá a folyamatos szolgálat meghatározását, tekintettel arra, hogy az Európai Uniós csatlakozás következtében váltószolgálat szervezése nemcsak a határvámhivataloknál, hanem a megváltozott feladatrendszer miatt más alsó fokú szerveknél pl. jövedéki alosztályoknál is indokolt.
    A Hszt. nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a Vám- és Pénzügyőri Iskola tanfolyami képzésein, illetve a Vám- és Pénzügyőrség bármely szervezeti egységénél megtartásra kerülő oktatásokon való részvétel - figyelemmel arra, hogy ezek nem minősülnek iskolai rendszerű képzéseknek - hogyan (vezénylés, esetleg berendelés) történik, így nem tisztázott a munkáltatói jogkör gyakorlásának kérdése sem. A Javaslat rendezi egyrészt azt a kérdést, hogy a fenti képzéseken való részvétel vezényléssel történik, másrészt azt a problémát, hogy ki és milyen tekintetben gyakorolja a munkáltatói jogkört a képzésen résztvevő hivatásos állományú tag vonatkozásában.
    Korábban a szaktanfolyami képzés kötelező jelleggel bentlakásos képzésként kerül megtartásra a vám- és pénzügyőrség képző intézményében, a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, mely bentlakási követelmény alól a helyben, Budapesten lakó munkatársak sem képeztek kivételt. Ez a rendszer megváltozott, a helyben lakó munkatársak bejárnak a szaktanfolyamra, így az ő kiképzésüknek a költsége nem bentlakásos szaktanfolyami költségként, csak képzési költségként jelentkezik. A Hszt. 315. §-ának módosítása az országos parancsnokhoz telepíti a tanfolyami költség megállapításának jogkörét, mely jelenleg is így történik, leadott hatáskörben. A Vám- és Pénzügyőrség által szervezett előképző tanfolyamok és a szaktanfolyamok költségeit az a személy is viselje, akinek a tanfolyam/szaktanfolyam befejezése előtt szűnik meg a szolgálati viszonya. A Vám- és Pénzügyőrség jellemzően a tanfolyamok megkezdésekor fizeti az átvállalt tandíjat, nem a tanfolyamok elvégzésekor.
    A 68. §-hoz
    A Javaslat a szakmunkásképzést végző szakközépiskolában folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése törvényi alapját biztosítja, amennyiben annak beszámítására 2009. augusztus 31-ig sor került.
    A 69. §-hoz
    A Javaslat 69. §-a a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó szabályokat pontosítja, ezáltal a 2-szeresen számított szolgálati idő vonatkozásában a terrorelhárítók körét konkretizálja a Rendőrség vonatkozásában, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség speciális egységénél lehetővé teszi annak alkalmazását. A Javaslat a 1,5-szeres szorzóra jogosított körből az ejtőernyősöket és az aknakutatókat mellőzi (azok nevesítése okafogyottá vált), továbbá a tartós külföldi szolgálatot teljesítő jogosulti kört szűkíti.
    A 70. §-hoz
    A Javaslat a kedvezményes szorzók vonatkozásában pontosítja a Kormány részére szóló felhatalmazást, amelynek kimerítése esetén a kormányrendeletből egyértelműen megállapítható, mely szolgálati beosztások jogosítanak a szolgálati idő 1,2-szeres számítására. A hatályos kormányrendeleti szintű szabály bizonyos esetekben pótlékokhoz köti a kedvezményes szorzók alkalmazását, ugyanakkor a pótlékra jogosultak körét - ezáltal áttételesen több esetben a kedvezményes szorzók alkalmazását is - a fegyveres szervet irányító miniszter határozza meg. A szolgálati idő kedvezményes számításához kapcsolódó jogviták jelentős része az 1,2-szeres szorzó vonatkozásában "a fokozott igénybevétellel járó beosztásban szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatokat ellátó állomány" kritérium tényleges tartalmi megítélésével függ össze, ami sok esetben eltérő értelmezéssel jár. A Kormány számára szóló felhatalmazás szigorú értelmezésével kormányrendelet szintjén indokolt egyértelműen meghatározni az 1,2-szeres kedvezményre jogosító szolgálati beosztásokat, ezáltal megelőzve a további jogvitákat.
    A nemzeti szakértőre vonatkozó jelölési rend, továbbá a nemzeti szakértő részére biztosítható, a Hszt.-ben foglaltaktól eltérő juttatások, támogatások, költségtérítések, kedvezmények szabályozására - a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban - kormányrendeleti szinten kerül sor.
    A Javaslat részletezi a miniszteri rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a rendeleti szabályozás tárgyköre és kerete.
    A 71. §-hoz
    A Javaslat ismét megállapítja a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét, ezáltal a munkáltatói jogköröknél csökkenti a miniszteri hatásköröket.
    A 72. §-hoz és a 73. §-hoz
    A Javaslat 72. §-a a hatálybalépésről, valamint egyes rendelkezések módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A módosító rendelkezések jellemzően szövegpontosító és technikai jellegűek. A hatályon kívül helyezések között szintén van alkotmánybírósági döntéssel összefüggő [Hszt. 170. § a) pontját érintően] rendelkezés, továbbá egy rendelkezés a nyugállományba helyezés, mint szolgálati viszony megszűnési jogcím bevezetéséhez kapcsolódik.
    A hatálybalépéssel összefüggésben a Javaslat tartalmazza, hogy a felmentés során követendő új eljárás (az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén hivatásos szolgálati beosztáson túl nem hivatásos munkakört is köteles a fegyveres szerv felajánlani) a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felmentésekre nem alkalmazható. Ugyancsak a hatálybalépéssel függ össze a hivatásos állományba a Hszt. 65. §-a alapján 2009. december 31-ig visszavettek szolgálati nyugdíj folyósítása szüneteltetésére vonatkozó rendelkezés, amelynek elmulasztása a jogviszony törvény erejénél történő megszűnését eredményezi.
    A Javaslat 73. §-a egyrészt hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, amely a Hszt. 325. § (2) bekezdését a Javaslat hatályba lépését követő három hónap elteltével helyezi hatályon kívül, elegendő időt biztosítva ezáltal az 1,2-szeres szorzóra jogosító beosztások kormányrendeleti szintű meghatározására, másrészt önmagára vonatkozó hatályvesztésről rendelkezik.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében