adozona.hu
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10999. számú törvényjavaslat indokolása
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10999. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 11. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fizetési haladék időtartama alatt]
"e) az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvén...
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10999. számú törvényjavaslat indokolása
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1. §
(1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 11. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A fizetési haladék időtartama alatt]
"e) az adós - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti óvadék tárgyából történő kielégítést - nem érvényesíthet vele szemben ilyen kifizetéseket célzó igényeket,"
(2) A Cstv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"(3) A fizetési haladék nem érinti a csődeljárás kezdő időpontját megelőzően kikötött óvadék, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 107. pontjában meghatározott pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodás érvényesíthetőségét, ha az egyik fél vagy mindkét fél
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. számú mellékletében, illetve az Európai Parlament és Tanács
2002/47/EK irányelvének 1. cikk a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint közszektorbeli intézmény, vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank, más EGT-állam központi bankja, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Hpt. 1. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény,
c) EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, ideértve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006. június 14-i 2006/48/EK az európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkét átültető EGT-állam jogszabályaiban meghatározott szervezeteket is,
d) EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti befektetési vállalkozás),
e) EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (az Európai Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi vállalkozás),
f) EGT-államban székhellyel rendelkező biztosító (a Tanács 92/49/EGK irányelvét, és a Tanács 2002/83/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti biztosító),
g) EGT-államban székhellyel rendelkező, a Tanács 85/611/EGK irányelvét átültető EGTállam jogszabályai szerinti átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (a továbbiakban: ÁÉKBV),
h) ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás, vagy
i) EGT-államban székhellyel rendelkező [az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelvének 1. cikk d) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti] központi szerződő
fél, elszámolóházi, központi értéktári tevékenység folytatására jogosult szervezet,
azzal, hogy ha csak az egyik fél az a)-i) pont szerinti szervezet, akkor az e bekezdésben
foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha a pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodást a csődeljárás kezdeményezése előtt több mint 180 nappal megelőzően
kötötték."
2. §
A Cstv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A (2) bekezdés ba) pontja szerinti biztosított követelések - azok kiegyenlítéséig -, amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot kötöttek ki, továbbá amelyre
vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve."
3. §
A Cstv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h)
pontjai, továbbá - követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § (1)-(3) bekezdése szerinti zálogjogosult hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezen hitelezők követelése az egyezség
megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a
hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. Az egyezség hatálya - az 57. §
(1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség)."
4. §
(1) A Cstv.3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a "csődeljárás kezdő időpontjában" szövegrész helyébe a "csődeljárás iránti kérelem időpontjában" szövegrész lép,(2) 11. §-a (4) bekezdésében az "(1) bekezdésben foglaltak kivételével" szövegrész helyébe az "(1) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével" szövegrész lép.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
5. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1992. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
"c) a Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési
szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,"
6. §
A Hpt. 8. §-ának (2) bekezdésében a "Ptk." szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.)" szövegrész lép.7. §
A Hpt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott állam és szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, úgyszintén az, akivel szemben e bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet."
8. §
A Hpt. 17. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
"e) természetes személy esetén igazolást, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot arról, hogy a kérelmező a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében nem szerepel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Bnytv.) 7. § a)-c) pontja szerinti nyilvántartásokban,"
9. §
A Hpt. 19/B. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül - mellékelni kell:]
"a) a vezető állású személy, a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy igazolását arról, hogy ezen személy a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében nem szerepel a Bnyt. 7. § a)-c) pontja szerinti nyilvántartásokban,"
10. §
A Hpt. 19/C. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:"a) a vezető állású személy igazolását arról, hogy a vezető állású személy a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében nem szerepel a Bnyt. 7. § a)-c) pontja szerinti nyilvántartásokban,"
11. §
(1) A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki]
"c) a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetett előéletű."
(2) A Hpt. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Akivel szemben a 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni."
12. §
A Hpt. 44/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású személy és a pénzfeldolgozási tevékenység irányításáért közvetlenül felelős vezető, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet olyan személy, aki]
"a) a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetett előéletű,"
13. §
A Hpt. 67. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha a pénzügyi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki]
"b) a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetlen előéletű."
14. §
(1) A Hpt. 115. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) A hitelintézet köteles a betétekre és a betétesekre vonatkozó - a 3. sz. melléklet I. pont szerinti - azonosító adatokat oly módon nyilvántartani, hogy azok a kártalanítás végrehajtása céljából az Alap kérésére öt munkanapon belül átadhatóak legyenek."
(2) A Hpt. a következő 199. §-sal egészül ki:
"199. § Semmis a pénzügyi intézmény által kötött hitel- és kölcsönszerződés, ha az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató mértéke meghaladja a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat tízszeresét."
15. §
(1) A Hpt. 210. §-ának (3)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(3) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az ok-okozati listát, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette.
(4) Az árazási elveknek tartalmazniuk kell legalább a következőket:
a) valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet;
b) ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell;
c) az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni.
(5) Az árazási elvek megfelelőségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát a Felügyelet ellenőrzi. Az ellenőrzés során a Felügyelet figyelembe veszi a tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény hatálya alá tartozó, a Felügyelet által is elfogadott magatartási kódex rendelkezéseit.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást - referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről - referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíteni kell. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott közvetlen értesítés feladási időpontjának legalább 60 nappal meg kell előznie a módosítás hatálybalépését.
(8) Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.
(9) A (3) bekezdésben meghatározott szerződéseknél a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén - referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt - a (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel - jogosult a szerződés díjmentes felmondására."
(2) A Hpt. 210. §-a a következő (10)-(14) bekezdésekkel egészül ki:
"(10) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is a tényleges refinanszírozást követően -, a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása miatt az ügyfelet megillető felmondáskor a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kölcsön jelzáloglevéllel finanszírozott, vagy jelzáloglevéllel kívánják refinanszíroztatni, továbbá ennek jogkövetkezményeit. Jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződés esetén az ügyfelet legkésőbb a refinanszírozás bekövetkezését követő 30 napon belül feladott értesítővel kell tájékoztatni a refinanszírozás megvalósulásáról.
(11) A (3) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
(12) Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.
(13) Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az
ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait.
(14) A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit."
16. §
A Hpt. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása
17. §
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 16. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Vagyonellenőri megbízást csak olyan természetes személy kaphat, aki]
"a) a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetlen előéletű,"
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
18. §
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az MFB Zrt. munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a Hpt.-ben meghatározott személyi feltételeknek megfelelő, a Hpt. 13. § (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetlen előéletű, cselekvőképes személlyel létesíthet, aki feladatainak ellátásához szükséges magas szintű elméleti ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik és megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak. Az alkalmazottakra vonatkozó részletes szabályokat az MFB Zrt. szervezeti-működési szabályzatában kell meghatározni."
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
19. §
(1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése 4. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 4. anyavállalat:]
"a) a b) pontban meghatározott kivétellel az Szmt.-ben meghatározott fogalom,"
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
"7. áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, vagy dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, ide nem értve a pénzügyi eszközt,"
(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
"69. kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amely utolsó éves vagy konszolidált beszámolója szerint legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül:
a) az összes foglalkoztatotti létszáma kettőszázötven főnél kevesebb,
b) mérlegfőösszege nem haladja meg a negyvenhárommillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,
c) éves árbevétele nem haladja meg az ötvenmillió eurót, illetve a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ennek megfelelő forintösszeget,"
(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdése 92. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 92. minősített befektető:]
"c) kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás,"
(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdése 114. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[114. szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek:]
"c) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik,"
(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 122. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
"122. tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő vállalkozás,"
(7) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 131. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
"131. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,"
(8) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 136. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
"136. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,"
(9) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő 140. és 141. pontokkal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
"140. bankgarancia: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
141. székhely szerinti tagállam: szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található."
20. §
A Tpt. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha:
a) a részvények kibocsátója, továbbá az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója olyan, az Európai Unió tagállamában bejegyzett társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van,
b) az 1000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél nagyobb névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának vagy a létesítő okirat szerinti székhelye Magyarországon van, vagy Magyarország területén lévő szabályozott piacra értékpapírját bevezették, és Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak,
c) a harmadik országban bejegyzett kibocsátó értékpapírjainak nyilvános forgalomba hozatalához, illetőleg tőzsdei bevezetéséhez készített tájékoztató közzétételét a Felügyelet engedélyezte."
21. §
(1) A Tpt. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes tájékoztatások legalább öt évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak."
(2) A Tpt. 54. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A kibocsátónak az egyes pénzügyi évek végét követő legkésőbb négy hónapon belül közzé kell tennie az éves jelentését. A helyi önkormányzatnak az éves jelentést a jogszabályban előírt határidőben kell nyilvánosságra hoznia.
(5) A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét követően mielőbb, de legkésőbb két hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé."
(3) A Tpt. 54. §-ának (7)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) A nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója a pénzügyi év első, illetve második hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót köteles közzétenni az adott hat hónapos időszak kezdete utáni hetvenedik nap és a vége előtti negyvenkettedik nap közötti időszakban, az adott hat hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti időszakra vonatkozóan.
(8) Nem kell időközi vezetőségi beszámolót közzétennie a kibocsátónak, ha legalább a féléves jelentésre vonatkozó követelményeknek megfelelő tartalmú negyedéves jelentést készít és azt közzéteszi a féléves jelentésre vonatkozó szabályok szerint.
(9) A kibocsátó minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát sorozatonként, a saját részvény állományok feltüntetésével, és az alaptőke nagyságát haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon."
(4) A Tpt. 54. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Nem köteles időközi vezetőségi beszámolót közzétenni a szabályozott piacra be nem vezetett nyilvánosan forgalomba hozott részvény kibocsátója."
22. §
A Tpt. 61. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor a részvényes szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot is, amelyet]
"a) a részvényes és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt - a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló - gyakorlását,"
23. §
A Tpt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) Az ajánlattevő a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi vállalkozás, gazdasági tevékenységéről jelentést készít."
24. §
A Tpt. 205/E. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:"205/E. § Más személy által készített befektetési ajánlás terjesztése esetén, egyértelműen és feltűnő módon fel kell tüntetni a befektetési ajánlás terjesztőjének nevét jogi személy, jogi
személyiség nélküli egyéb szervezet, illetve egyéni vállalkozó esetén székhelyét."
25. §
A Tpt. 201/D. §-a (10) bekezdésének ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás frissítése során a bennfentes információkhoz hozzáférő személy az adatok egyeztetése céljából bemutatja:
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén azt a harminc napnál nem régebben kiállított okiratot, amely igazolja, hogy]
"ba) a belföldi vállalkozást a cégbíróság bejegyezte, vagy a vállalkozás a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,"
26. §
A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet."
27. §
A Tpt. 215. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
"l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója"
[követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.]
28. §
A Tpt. 221. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék)."
29. §
A Tpt. 222. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A csatlakozó vállalkozás - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot."
30. §
A Tpt. 228. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza."
31. §
(1) A Tpt. 266/A. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:[Az (1) bekezdés szerinti megbízás alapján az ingatlanértékelést végző természetes személy az lehet, aki]
"a) igazolja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,
b) nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,"
(2) A Tpt. 266/A. §- ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"Az (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott állam és a szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. Fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény."
32. §
A Tpt. 270/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat."
33. §
A Tpt. 296/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy nem lehet a kockázati tőkealapkezelő részére befektetési szolgáltatást, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő
szolgáltatást végző vállalkozásnál vezető állású személy."
34. §
A Tpt. 296/D. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:]
"i) azon igazolást, hogy a vezető állású személy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban, valamint a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;"
35. §
A Tpt. 300. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
"c) a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat, amennyiben a minősített befolyással rendelkező személy természetes személy, arra vonatkozó igazolását, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot, amely igazolja, hogy a természetes személy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,
d) természetes személy esetében arra vonatkozó igazolást, hogy a természetes személy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. §
a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban;"
36. §
(1) A Tpt. 307. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
"d) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges dokumentumokat, valamint az arra vonatkozó igazolást, hogy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban;"
(2) A Tpt. 307. §-a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
"g) természetes személy esetében arra vonatkozó igazolást, hogy a természetes személy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban;"
37. §
A Tpt. 310. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen, vagy a természetes személy kérelmező ellen a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja."
38. §
(1) A Tpt. 317. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy
a) a tőzsde a működésével összefüggésben felmerülő kockázatok kezelésére, csökkentésére megfelelő rendszereket és megoldásokat alkalmazzon, valamint
b) a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét."
(2) Tpt. 317. §-ának (5)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdések számozása (9)-(12) bekezdésekre változik:
"(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell a tőzsdei kereskedők, illetve a kereskedésben részt vevők számára az elszámolási rendszer kijelölési jogát, feltéve ha
a) a kiválasztott rendszer és azok között a rendszerek és berendezések közötti összeköttetések és megállapodások fennállnak, amelyek az érintett ügylet hatékony és gazdaságos elszámolásához szükségesek,
b) a Felügyelet szerint a tőzsdén végrehajtott ügylet elszámolásának technikai feltételei a tőzsdei kereskedők illetve a kereskedésben részt vevők által kijelölt - a tőzsde által választott rendszertől eltérő - elszámolási rendszerben a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését lehetővé teszik.
(6) A Felügyelet (5) bekezdés b) pontban előírt értékelése során figyelembe veszi a vizsgált elszámolási rendszer felett központi bank által felvigyázói szerepkörében végzett tevékenységét annak érdekében, hogy az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését elkerülje.
(7) A tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátója nem kötelezhető a (4) bekezdés g) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, ha az általa kibocsátott értékpapír adott tőzsdére történő bevezetése a hozzájárulása nélkül történt meg.
(8) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályoknak biztosítaniuk kell
a) a tőzsdére bevezetett pénzügyi eszközzel történő tisztességes, hatékony kereskedést,
b) a tőzsdére bevezetett átruházható értékpapír esetén a korlátozásmentes átruházhatóságot, valamint
c) származtatott ügylet esetén, hogy annak kialakítása egyértelmű árazást és hatékony elszámolást tegyen lehetővé."
39. §
A Tpt. 318. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A tőzsde szabályzatai, illetve azok módosításai a 317. § (8) bekezdése szerinti nyilvánosságra hozatalt követően alkalmazhatók."
40. §
A Tpt. 341. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A központi értéktárban a Magyar Állam, illetőleg a Magyar Állam többségi tulajdonában lévő vállalkozás közvetlen tulajdoni részesedésének mértéke legalább ötven százalék és egy szavazat."
41. §
A Tpt. 354. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki:"(3) A központi értéktár az ISIN azonosító kiadására vonatkozó kérelem beérkezését követő három munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek az ISIN azonosítót, továbbá az ISIN azonosítóhoz kapcsolódóan nyilvántartott adatokról kiállított igazolást.
(4) A központi értéktár az ISIN azonosító kiadására vonatkozó kérelem beérkezését követő három munkanapon belül a kérelmet elutasítja, ha a kérelmező által megadott adatok alapján a kérelemben foglaltak nem teljesíthetőek."
42. §
A Tpt. 356. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Befektetési alapkezelőnél, szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki]
"c) a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a - c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,"
43. §
A Tpt. 357. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő szöveg lép:"(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig"
44. §
A Tpt. 395. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) A 266/A. § (1) bekezdésében, a 296/D. § (1) bekezdés i) pontjában, a 300. § (2) bekezdés c)-d) pontjaiban, a 307. § (5) bekezdés d) és g) pontjában, a 310. § (3) bekezdésében, a 356. § (1) bekezdés c) pontjában és a 357. § (1) bekezdésében meghatározott személy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében ellene indított büntetőeljárás megindulásától számított két munkanapon belül az eljárás megindulását, a bűncselekmény és az eljáró nyomozó hatóság megnevezését a Felügyeletnek bejelenti."
45. §
A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[ A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
"i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék kereskedésből történő kivezetését;"
46. §
(1) A Tpt. 1. számú melléklete 17. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:"17. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,"
(2) A Tpt. 1. számú melléklete a következő 20. ponttal egészül ki:
"20. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény."
47. §
A Tpt. 11. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
48. §
(1) A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit. ) 38. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő lép:[A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki]
"a) nem vezető tisztségviselője gazdasági társaságnak, amellyel szemben csőd- vagy felszámolási eljárás indult, illetőleg nem volt a kérelem benyújtását megelőző három évben vezető tisztségviselője ilyen gazdasági társaságnak,"
(2) A Bit. 38. §-ának (6) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
[A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki]
"e) igazolja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és a szolgálati titok megsértése bűncselekmény, illetve hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt nem szerepel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 7. §-ának a) - c) pontjában meghatározott nyilvántartásban."
49. §
A Bit. 41. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja, továbbá felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.
(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni."
50. §
A Bit. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja, továbbá felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik."
51. §
A Bit. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f), valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni."
52. §
A Bit. 50. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Vezérügynök és a vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan személy lehet, aki]
"a) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,"
53. §
A Bit. 52. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a természetes személy járhat el, aki]
"a) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,"
54. §
A Bit. 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:]
"a) képviselet vezetőjének a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában meghatározottakra vonatkozó igazolást,"
55. §
A Bit. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"62. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a kérelem nem felel meg az 58. §-ban foglalt követelményeknek,
c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.
(2) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - akkor is elutasítja, ha a kérelmező esetében fennállnak a 112. § (1) bekezdésében foglalt körülmények."
56. §
A Bit. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,
b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c) legalább 5 éves biztosítási vagy állami gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik."
57. §
(1) A Bit. 71. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:[A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni, ha]
"i) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban változás következett be."
(2) A Bit. 71. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:]
"j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A)
b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,"
58. §
(1) A Bit. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni."
(2) A Bit. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni."
59. §
A Bit. 83. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki]
"a) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,"
60. §
A Bit. 86. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki]
"c) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja;"
61. §
A Bit. 87. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki]
"d) a 38. § (6) bekezdésének e) pontban foglaltakat igazolja,"
62. §
A Bit. 88. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki]
"d) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,"
63. §
A Bit. 89. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre) kizárólag az lehet, aki]
"c) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,"
64. §
A Bit. 90. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki]
"d) a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltakat igazolja,"
65. §
A Bit. 96. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles tételesen meghatározni, hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok bemutatása ellenében térít. Szolgáltatása teljesítésekor ennek alapján tételes elszámolást köteles a biztosított, illetve a károsult rendelkezésére bocsátani. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető, polgári bírósági vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti."
66. §
A Bit. 111. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:]
"b) természetes személy kérelmező esetén a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában foglaltaknak megfelelő igazolást, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;"
67. §
A Bit. 112. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező]
"a) természetes személy szerepel a 38. § (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt a Bnytv. 7. §-ának a)-c) pontjában meghatározott nyilvántartásban."
68. §
A Bit. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepének minimális biztonsági tőkéje:
a) az életbiztosítási ág esetén (2. számú melléklet) 3 500 000 euró,
b) a nem életbiztosítási ág esetén (1. számú melléklet) 2 300 000 euró, azonban a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 500 000 euró,
c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 200 000 euró, de a 10., 11., 12., 13., 14., 15. ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén 3 500 000 euró, amennyiben e biztosítók esetében:
ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj 10%-át; vagy
cb) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az 50 000 000 eurót; vagy
cc) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-át."
69. §
A Bit. 217. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik:"(1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra, továbbá a biztosító egyesület vagyonelszámolási eljárására (a továbbiakban együtt:
felszámolás) az e fejezetben foglalt eltérésekkel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a Cstv. gazdálkodó szervezetet, illetve gazdálkodó szervezet vezetőjét említ, azon a biztosító egyesületet, illetve a biztosító egyesület ügyvezetését is érteni kell.
(2) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet végelszámolási eljárására az e fejezetben foglalt eltérésekkel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(4) A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet, továbbá a biztosító egyesület ellen csődeljárásnak helye nincs."
70. §
(1) A Bit. 220. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának, továbbá a biztosító egyesület e törvény szerinti felszámolójának kizárólag a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki."
(2) A Bit. 220. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A végelszámoló vagy a felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv. és a Ctv. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogát, amelynek területén eljárását foganatosítja."
71. §
A Bit. 223. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"223. § A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület elleni felszámolási eljárást - a miniszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha
a) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy a szanálási tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy
b) a biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe, a biztosító szövetkezet és a biztosító egyesület tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás)."
72. §
A Bit. 5. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.73. §
A Bit. 8. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.74. §
(1) A Bit. 38. §-a (6) bekezdésének felvezető szövegében, továbbá az 52. §-a (2)bekezdésének felvezető szövegében a "személy" szövegrész helyébe a "természetes személy" szövegrész lép.
(2) A Bit. 136. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a "biztonságtechnikai" szövegrész helyébe a "biztosítástechnikai" szövegrész lép.
(3) Hatályát veszti a Bit. 49. §-ának (3) bekezdésében a "erkölcsi bizonyítvány," szövegrész, a Bit. 83. §-ának (5) bekezdése és a Bit. 5. számú melléklete 2. pontjának A) j) alpontja.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
75. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 2. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény hatálya nem terjed ki]
"f) arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység."
76. §
A Bszt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. § (1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 60. §, 97-99. §, 105-107. §, 121. § és 124-139. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni."
77. §
(1) A Bszt. 4. §-a (2) bekezdésének 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
"51. pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,"
(2) A Bszt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő 72-78. pontokkal egészül ki:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]
"72. csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
73. ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,
a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,
b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,
c) amely esetén a szavazati jogok többségét - a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján - egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy
d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,
74. járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
75. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,
76. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,
77. likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,
78. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat."
78. §
A Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Kiegészítő szolgáltatásnak minősül]
"e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,"
79. §
A Bszt. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan]
"c) sajátszámlás kereskedést,"
[végezheti].
80. §
A Bszt. 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A befektetési vállalkozás nem köteles önálló belső ellenőrzési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozásnál
a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és
b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot."
81. §
A Bszt 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely]
"c) a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelő bizottságának az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről."
82. §
(1) A Bszt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább két, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni, aki igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban."
(2) A Bszt. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban."
(3) A Bszt. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"Az (1) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és a szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény."
83. §
A Bszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban."
84. §
(1) A Bszt. 27. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli
a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,
b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,
c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és
d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.
Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGTállamban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
(2) A Bszt. 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
"(9) Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól."
85. §
A Bszt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
"e) természetes személy kérelmező arra vonatkozó igazolását, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot, amely igazolja, hogy a természetes személy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,"
86. §
A Bszt. 43. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel]
"c) a 110. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és"
87. §
A Bszt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A befektetési vállalkozás - nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit - az ügyfelet tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról."
88. §
A Bszt. 68. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:"(9) A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása érdekében jogában áll kérelemmel fordulni a befektetési vállalkozáshoz."
89. §
(1) A Bszt. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében, amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési napok mindegyikén - figyelemmel az (6) bekezdésben foglaltakra - vételi és eladási árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan."
(2) A Bszt. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(5) A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi."
90. §
(1) A Bszt. 74. §-ának (5)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(5) Ha a rendszeres internalizáló csak egyetlen, általa elfogadott ügyletméretet közöl, vagy az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb a szokásos piaci ügyletméretnél és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely nagyobb, mint az általa elfogadott ügyletméret, de nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - végrehajthatja a megbízásnak azt a részét is, amely az általa elfogadott ügyletméret nagyságrendjét meghaladja, feltéve, ha azt az általa közölt árfolyamon hajtja végre.
(6) Ha a rendszeres internalizáló több ügyletméretre közöl árfolyamjegyzést, és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely ezen ügyletméretek közé esik, amennyiben a megbízást elfogadja, akkor azt - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az általa jegyzett árfolyamok valamelyikén, a 64. §-sal összhangban köteles végrehajtani.
(7) A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat, ha a (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz."
91. §
A Bszt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a nyilvánosság számára tesz közzé vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra - akár elnevezésével, akár más módon - hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai esetében a 110. § (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza."
92. §
A Bszt. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem fogadhat el anyagi természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a befektetési elemzés tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik."
93. §
A Bszt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét."
94. §
A Bszt. 95. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési vállalkozás első számú vezetője, valamint a felügyelő bizottság részére, amely tartalmazza"
95. §
A Bszt. 108. §-a (4)-(6) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(4) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem köthet olyan, a munkaviszonyával összefüggésben nem lévő ügyletet, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében, vagy javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.
(5) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet - ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik - az ügyféllel vagy harmadik személlyel olyan információt, - függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem - amely birtokában az ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel
a) olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne, vagy
b) további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle elvárható módon tisztában kellene lennie.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és
b) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.
(7) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,
b) amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják nincs előzetes információcsere,
c) ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan."
96. §
A Bszt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"109. § (1) A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról.
(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozásnak.
(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (5) bekezdésének hatálya alá eső ügyletekről."
97. §
A Bszt. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A befektetési vállalkozásnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, vagy a 108. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt személy vagy a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben:
a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el,
b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik,
c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben,
d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél.
(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdekösszeütközéseket is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika
a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és
b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.
(4) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a 108. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott személyek, akik a (2) bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.
(5) A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (4) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében
a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,
b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,
c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,
d) megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,
e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.
(6) A befektetési vállalkozás folyamatos nyilvántartást vezet az általa végzett azon befektetési szolgáltatásokról, illetve kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról, amelyekkel kapcsolatban a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek."
98. §
A Bszt. 114. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli]
"a) azonosító adatait,"
99. §
A Bszt. 116. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:[Természetes személy függő ügynök az lehet, aki]
"a) igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a -c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban,
b) nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt, "
100. §
A Bszt. 123. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:"(8) A 22. § (1) és (4) bekezdésében, a 23. §-ban, a 37. § (2) bekezdés e) pontjában, valamint a 116. § (1) bekezdésében meghatározott személy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében ellene indított büntetőeljárás megindulásától számított két munkanapon belül az eljárás megindulását, a bűncselekmény és az eljáró nyomozó hatóság megnevezését a Felügyeletnek bejelenti."
101. §
A Bszt. 150. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"A Felügyelet 178/B. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a Felügyelet felszólítását követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatást nyújt a multilaterális kereskedési rendszer tagjának azonosító adatairól."
102. §
(1) A Bszt. 161. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a Felügyelet az érintett azonosító adatait, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli."
(2) A Bszt. 161. §-a (4) bekezdésének felvezető szöveg helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"A nyilvántartás a (2) bekezdésben megjelölt adatokon túl tartalmazza"
103. §
A Bszt. 164. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során]
"u) a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti, valamint előírhatja valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivezetését."
104. §
A Bszt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"176. § A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 40-51. §-ban, 55-56. §-ban, 62-65. §-ban, 67-69. §-ban, 73-76. §-ban és 151-153. §-ban foglalt rendelkezések betartását."
105. §
A Bszt. a 178. §-t követően a következő 178/A. és 178/B. §-sal egészül ki:"178/A. § (1) Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá nem tartozó valamely szervezet egy másik tagállam területén - a 2004/39/EK irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján - meghatározott rendelkezésekkel ellentétesen jár vagy járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát részletesen tájékoztatja.
(2) Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt értesítő felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint lehetőség szerint a közbenső fejleményekről.
178/B. § A Felügyelet a multilaterális kereskedési rendszer fogadó tagállama felügyeleti hatóságának kérésére tájékoztatást ad a multilaterális kereskedési rendszer tagjairól."
106. §
(1) A Bszt. 1. melléklete 16. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:"16. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,"
(2) A Bszt. 1. melléklete a következő 22. ponttal egészül ki:
"22. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény."
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása
107. §
A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 53. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:
"b) természetes személy kérelmező esetén az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra vonatkozó igazolást, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,"
108. §
A Vbit. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező]
"a) természetes személy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott állam és a szolgálati titok megsértése bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt szerepel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 7. §-ának a)-c) pontjában meghatározott nyilvántartásban."
109. §
A Vbit. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"68. § A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 200 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege legalább 1 100 000 euró."
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
110. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 1. §-ának d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:[Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:]
"d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet), a fizetésképtelenné vált biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére."
111. §
A Gfbt. 3. §-ának 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény alkalmazásában:]
"33. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj - esedékességtől számított negyvenöt napon belüli - megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével díjnemfizetéssel megszűnik;"
112. §
A Gfbt. 8. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi."
113. §
A Gfbt. 9. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik."
114. §
(1) A Gfbt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik."
(2) A Gfbt. 19. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában szűnik meg."
115. §
A Gfbt. 21. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre változik:"(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított negyvenötnapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnéséről a póthatáridő leteltét követő 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni.
(6) A biztosító köteles a szerződés (5) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a díj esedékességétől számított hatvanadik napon - ha az nem munkanap, úgy az azt követő első munkanapon - eleget tenni.
(7) Ha az üzemben tartó a biztosítónál a díj esedékességétől számított hatvanadik napig - a díj esedékességétől számított hatvanadik napot követő napon kezdődő hatállyal - új szerződést kötött, úgy a biztosító köteles a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a (6) bekezdésben meghatározott értesítéssel egyidejűleg eleget tenni."
116. §
A Gfbt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg."
117. §
A Gfbt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) A károsult a fizetésképtelenné vált biztosítónál a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárműve által okozott kárral kapcsolatosan felmerült igényét a biztosító felszámolójának köteles bejelenteni."
118. §
A Gfbt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A biztosító a kárrendezési eljárás befejezésétől számított 15 napon belül értesíti a közlekedési hatóságot, ha úgy ítéli meg, hogy a gépjármű olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető."
119. §
A Gfbt. 35. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a 36. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel, továbbá fizetésképtelenné vált biztosítónál a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozták."
120. §
A Gfbt. 36. §-ának (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:[A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható - költsége megtérítését követelheti:]
"f) attól a biztosítótól, amely helyett kártérítést teljesített."
121. §
(1) A Gfbt. 45. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:"(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forgalomból."
(2) A Gfbt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi negyedéves összevetésével, továbbá a biztosító 21. § (6) bekezdésben foglalt intézkedését követően a kötvénynyilvántartó szerv értesítése alapján, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes jegyző a külön jogszabályban meghatározott módon a gépjárművet kivonja a forgalomból.
(3) A Gfbt. 45. §-ának (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(3) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek biztosítási fedezetének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál."
(4) A Gfbt. 45. §-ának (4) bekezdése nem lép hatályba.
122. §
A Gfbt. 61. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:"(4) E törvény hatálybalépését megelőzően kezdődött és e törvény hatálybalépését követően lezáruló fedezetlenségi díj (elmaradt díj) számítására a fedezetlenség kezdő napján hatályban lévő rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) E törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályait a 2011. január 1-jétől minden gépjárműflottára kötött szerződés vonatkozásában alkalmazni kell.
(6) Érdekmúlással megszűnik a gépjárműflottára kötött szerződés, ha 2011. január 1-jén nem felel meg az e törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályainak."
123. §
(1) A Gfbt. 69. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:"c) a fizetésképtelenné vált biztosító helyetti térítési kötelezettség ellátása érdekében teljesített befizetések képzésének és kezelésének részletes szabályait;"
(2) A Gfbt. 69. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
"d) a Kártalanítási Számla eredményelszámolásának szabályait"
(3) A Gfbt. 69. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokat."
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
124. §
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[E törvény alkalmazásában]
"29. vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat."
125. §
A Pft. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek - így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód - nélkül használtak, vagy a pénzforgalmi szolgáltató a 41. §(3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget."
126. §
(1) A Pft. 34. §-ában a "37. § (4) bekezdésétől" szövegrész helyébe "37. § (3) bekezdésétől" szöveg, 35. §-ának (1) bekezdésében a "48. § (7) bekezdésében" szövegrész helyébe "48. § (6) bekezdésében" szövegrész, 35. §-ának (2) bekezdésében a "48. § (7) bekezdése" szövegrész helyébe "48. § (6) bekezdése" szövegrész, a 45. §-ának (3) bekezdésében az "(1)-(4) bekezdés" szövegrész helyébe "(1), (2) és (4) bekezdés" szövegrész, az 50. § (8) bekezdésében a "(3) bekezdésben" szövegrész helyébe "(7) bekezdésében" szövegrész lép.(2) A Pft. 22. § (1) bekezdés b) pontjában, 25. § (1) bekezdés b) pontjában, 26. § (1) bekezdés c) pontjában, 32. § (1) bekezdés c) pontjában és 33. § (1) bekezdés c) pontjában a "részre" szövegrész helyébe a "részére" szövegrész lép.
Hatályba léptető rendelkezések
127. §
(1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.(2) E törvény 1-31. §-a, 33-68. §-a, 72-73. §-a, 74. §-ának (3) bekezdése, 75. §-a, 77-78.§-a, 80-97.§-a, 99-109. §-a, 117-118. §-a, 120. §-a, 122. §-a, 123. §-ának (2) bekezdése, 124. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 111. §-a, 115. §-a, 121. §-ának (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4) 2010. január 1-jén hatályát veszti
a) a Tpt. 345. §-a (2) bekezdésének m) pontja,
b) a Bszt. 161. §-ának (3) bekezdése,
c) a Hpt. 2. sz. melléklete III. fejezetének 51. pontja.
(5) E törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések
128. §
(1) A Cstv. - e törvény 1-3. §-ával módosított - 11. §-a (3) bekezdésének, 12. §-a (3) bekezdésének és 44. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit a hatályba lépést követően kezdeményezett csődeljárásokban, illetve felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.(2) A Hpt. 210. §-ának - e törvénnyel módosított rendelkezéseit - a (4)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az e törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(3) Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén az ügyfél tájékoztatására vonatkozó rendelkezést, a Hpt. 210. § - e törvénnyel módosított - (8) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(4) A Hpt. 210. §-ának - e törvénnyel megállapított - (14) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(5) A tőzsde 2010. március 31-ig módosítja szabályzatait, hogy megfeleljen a Tpt. e törvénnyel módosított rendelkezéseinek.
(6) A Bit. 217. §, 220. § és 223. §-ának - e törvénnyel módosított - rendelkezéseit e törvény 127. §-ának (1) bekezdése szerinti hatályba lépését követően megindult vagyonelszámolási
eljárásra kell alkalmazni.
(7) A Hpt. - e törvénnyel kiegészített - 199. §-ában foglaltakat a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni.
Jogharmonizációs záradék
129. §
(1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról,
d) a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.
(2) E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
A Hpt. 2. számú mellékletének módosítása1. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. Közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó."
2. A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 53-54. pontokkal egészül ki:
"53. referencia kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása,
54. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését."
2. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
11. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez"A befektetési alapkezelési tevékenységet végzők személyi, tárgyi, technikai feltételei
Személyi feltételek
1. A tevékenység irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki igazolja, hogy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
2. Portfóliókezelésre, befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki igazolja, hogy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
3. A back office vezetésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki igazolja, hogy a 266/A. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében nem szerepel a Bnytv. 7. § a)-c) pontjában meghatározott bűnügyi nyilvántartásban, legalább kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzintézeti szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
4. Az 1-3. pont esetében befektetési alapkezelőnél, európai befektetési alap kezelőjénél, befektetési vállalkozásnál, hitelintézet/biztosító/nyugdíjpénztár befektetésekkel, illetve hitelintézet letétkezeléssel foglalkozó területén, a Magyar Nemzeti Banknál, a Felügyeletnél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, az elszámolóháznál, az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál, továbbá ingatlanalap-kezelő esetében ingatlanforgalmazónál, illetve ezek külföldi megfelelőinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.
Tárgyi feltételek
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, elektronikus postacím).
Technikai feltételek
Befektetési alapkezelést végzőnek rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e törvényben előírt elkülönített kezelési és nyilvántartási követelménynek megfeleljen,
b) olyan portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók
vagyonváltozásainak naprakész - és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő -kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére."
3. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
A Bit. 5. számú melléklete 2. pontjának A) f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával:
A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása]
"f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,"
4. melléklet a 2009. évi ... törvényhez
1. A Bit. 8. számú melléklete A) pontjának 7. és 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:"7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meg nem haladó része;
8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meghaladó része;"
2. A Bit. 8. számú melléklete A) pontjának 28. és 29. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meg nem haladó része;
29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meghaladó része;"
3. A Bit. 8. számú melléklete C) pontjának 7. és 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meg nem haladó része;
8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 57 500 000 eurót meghaladó része;"
4. A Bit. 8. számú melléklete C) pontjának 20. és 21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. b1 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meg nem haladó része;
21. b2 a 22. pont szerinti b-vel jelölt összeg 40 300 000 eurót meghaladó része;"
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosítását indítványozzák, mégpedig arra vonatkozóan, hogy a csődeljárás alatt az adóst automatikusan megillető fizetési haladék (moratórium) alatt a hitelintézettel, befektetési vállalkozással kötött ún. pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodások alapján érvényesítendő nettósítási igények és annak biztosítékai (óvadékok) érvényesíthetők legyenek akkor is, ha az adós nem pénzügyi szektorbeli intézmény.Az Országgyűlés 2009. március 23-án fogadta el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvényt, amelyben módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezését. A Javaslat célja a szabályok pontosítása, egyértelművé tétele.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény Országgyűlés általi elfogadására 2009. július 22-én került sor, ugyanakkor szinte párhuzamosan 2009. július 18-án került kihirdetésre a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv helyesbítése, amelynek a hazai törvényben történő átvezetésére immár nem kerülhetett sor. A Javaslat ezt a módosítást kívánja átvezetni a hazai szabályozásban.
Az Európai Bizottság a 2009. február 24-én érkezett hivatalos felszólításában azt kifogásolta, hogy a Bizottság Főtitkársága által működtetett notifikációs adatbázisba (MNE) bejelentett magyar jogszabályok eltérést mutatnak a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv rendelkezéseihez képest, így a Javaslat tartalmazza a fenti irányelvek vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben, és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. CXXXVIII. törvényben szükségessé vált módosításokat.
A Javaslat külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
Az Alkotmánybíróság 144/2008. (XI. 26.) AB határozata (a továbbiakban: Abhat.) megállapította, hogy a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény több rendelkezése alkotmányellenes, erre tekintettel e rendelkezéseket 2009. június 30. napjával megsemmisítette.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-án hatályba lépett, amely a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét új elvi és szakmai alapokra helyezte és az Abhat.-ban foglalt követelményeknek megfelelően szabályozza a tárgykört. A Bnytv. hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a pénzügyi tárgyú törvények azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára.
Részletes indoklás
az 1-4. §-hoz
Az 1-4. §-ok a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosítását indítványozzák, mégpedig arra vonatkozóan, hogy a csődeljárás alatt az adóst automatikusan megillető fizetési haladék (moratórium) alatt a hitelintézettel, befektetési vállalkozással kötött ún. pozíciólezáró nettósításra vonatkozó keretmegállapodások alapján érvényesítendő nettósítási igények és annak biztosítékai (óvadékok) érvényesíthetők legyenek akkor is, ha az adós nem pénzügyi szektorbeli intézmény. Ennek azonban - a csődvagyon védelme érdekében - az a feltétele, hogy az említett megállapodást a csődeljárás kezdeményezését megelőzően több fél évvel kötötték. A Cstv. 11. §-a (3) bekezdésének módosítása azt célozza, hogy a hazai és nemzetközi pénzügyi befektetők érdekeltsége fennmaradjon a magyarországi ügyletkörük fenntartásában, ugyanakkor azonban ne legyen a jogszabálymódosításnak olyan hatása, hogy érdemben csökkentse a csődvagyont, és a többi hitelezőt kevésbé tegye érdekeltté a csődegyezség kimunkálásában, azaz abban, hogy minél kevesebb esetben kerüljön sor felszámolás kezdeményezésére.A tárgybeli módosítás indoka tehát az, hogy a befektetési szolgáltatók és az exportorientált termelő, szolgáltató vállalkozások közötti egyes származékos ügyletekben a tőkepiaci törvény Tpt. szerinti pozíciólezáró nettósítás alkalmazása, és annak hatékony nemzetközi szokványok alapján kidolgozott pénzügyi biztosítékai révén lényegesen csökkenthetők a pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolási és partnerkockázatai, a biztosítékok érvényesíthetőségének javítása következtében pedig növekszik a befektetők biztonsága, azaz csökken a rendszerkockázat, ezenkívül csökken a szavatoló tőke-szükséglet is a befektetési szolgáltatóknál, és ezáltal a forgalmazási költségek is gazdaságos szinten tarthatók. A pozíciólezáró nettósítás olyan lehetőség a felek keretmegállapodása alapján, amely az egyes tőzsdén kívüli határidős ügyleteknél a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapírkölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítását teszi lehetővé, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik. Ezt az előnyt és az adós kamatterheinek a csődeljárás alatti indokolatlan növekedésének elkerülését hivatott a jelen jogszabálymódosítás elősegíteni.
A módosítás továbbá tartalmazza a Cstv. 44. §-a (1) bekezdésének a jogalkalmazást segítő pontosítását is. Ez a bekezdés a felszámolási eljárásban az egyezségkötés feltételeit tartalmazza. A hatályos szöveg pontosítása azért szükséges, hogy egyértelmű legyen, hogyan kell a hitelezők szavazatát számolni a követelésarányos szavazati jog módszere figyelembe vételével.
az 5. §-hoz
A Hpt. módosítása nyomán lehetővé válik, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információértékesítést, továbbá részvényesi meghatalmazotti tevékenységet folytathasson.a 6. §-hoz
A Javaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre vonatkozó merev hivatkozás átvezetését tartalmazza.a 7-13. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Hpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Hpt. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 14. §-hoz
A Hpt-ben eddig előírt naprakész nyilvántartás alapvetően a tőzsdén forgó értékpapírok miatt kezelhetetlen, ugyanis nincs a kibocsátónál naprakészen adat az aktuális tulajdonosról és a birtokolt értékpapír mennyiségéről. A haladéktalan átadás helyett - későbbi jogviták elkerülése érdekében - konkrét időpont (öt munkanap) megjelölése az indokolt.a 15-16. §-hoz
A szerződés egyoldalú módosítására okot adó objektív körülményeket a szerződésnek tételesen tartalmaznia kell. Emellett a módosítás elveit a pénzügyi intézménynek az írásban rögzített árazási elvekben kell meghatározni, amelynek megfelelősségét - a hitelezésre vonatkozó magatartási kódex alapján - a Felügyelet ellenőrzi. Az egyes kamat-, költség- vagy díjelemre ható feltételek eltérő mértékben változhatnak, ezért a javaslat szerint az ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni.Annak érdekében, hogy az ügyfél számára megismerhető legyen a változtatás, a pénzügyi intézménynek a módosításról postára adott levélben vagy más tartós adathordozón kell értesítést küldenie.
A referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás esetén nem kell alkalmazni a tájékoztatásra és a díjmentes felmondásra vonatkozó rendelkezéseket. A referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a változással kapcsolatos tájékoztatás szabályait a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény fogja meghatározni. Eltérő szabályok vonatkoznak az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsönökre. E hiteleknél ugyanis a hiteldíj felső határára vonatkozó korlátot havonta teszi közzé az Államadósság Kezelő Központ és a következő hónaptól már alkalmazni kell, ezért hatvan nappal a módosítás hatálybalépését megelőzően a pénzügyi intézmény nem adhat arról tájékoztatást.
A Hpt. 2. számú melléklete kiegészül az új fogalmakra vonatkozó definíciókkal.
a 17. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Jht. módosítása a vagyonellenőrök büntetetlen előéletének igazolása tekintetében a Hpt-re való hivatkozás beépítésével, amely pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet releváns lehet.a 18. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált az MFB tv. módosítása az MFB Zrt. alkalmazottai büntetetlen előéletének igazolása tekintetében a Hpt-re való hivatkozás beépítésével, amely pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet releváns lehet.a 19. §-hoz
A Javaslat egyrészről jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz, mivel az új Polgári Törvénykönyv elfogadása miatt szükségessé vált a tőkepiaci törvényben található bizonyos fogalmak módosítása. Külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt. Emellett a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2007/64/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően módosítja a kis- és középvállalkozások tőkepiaci törvényben található definícióját, biztosítva az összhangot a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény rendelkezéseivel.A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosításokat tartalmazza (pl. szabályozott piac definíciója).
A Tpt. 297. § (1) szerint tőzsdei tevékenység a tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása. A Tpt. 5. § (1) 126. pontja szerint tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru. Ezek közül egyik kategóriába sem tartoznak bele - így jelenleg tőzsdei kereskedés tárgyát sem képezhetik - az üvegházhatású gáz kibocsátási egységek és a légszennyező anyag kibocsátási jogok. Az áru fogalmának jelen törvény szerinti módosítása megnyitja a lehetőséget arra, hogy a tőzsdei kereskedésben érdekelt piaci szereplők a Budapesti Értéktőzsdén is kereskedhessenek ezen termékekkel.
a 20.-§-hoz
A Javaslat a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2004/109/EK irányelv (a továbbiakban: Transzparencia irányelv) 2. cikk (1) bekezdés i) pontja, valamint a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK irányelv (a továbbiakban:Transzparencia vh-i irányelv) 2. cikkében foglaltaknak való megfelelést szolgálja, pontosítva a Tpt. jelenlegi rendelkezéseit.
a 21. §-hoz
A Javaslat a Transzparencia irányelv 6. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint pontosítja a Tpt. rendelkezéseit, aszerint, hogy az időközi vezetőségi beszámoló helyett készített negyedéves jelentésnek mind tartalmában, mind pedig közzétételének időpontjában a féléves jelentésre vonatkozó szabályoknak meg kell felelnie. Pontosítja továbbá, hogy a közzétételi kötelezettség kizárólag részvénykibocsátókra vonatkozik, továbbá hogy az adatokat az egyes részvénysorozatokra, az összes szavazati jog és tőke, valamint a saját részvények számának megadásával, minden naptári hónap utolsó napjára vonatkozó érvényességgel és 1 munkanapon belül kell közzétenni.A Tpt. 54. § (7) bekezdése határozza meg az időközi vezetőségi beszámolók közzétételének határidejét, amely az adott hathónapos időszak kezdete utáni tizedik hét és a vége előtti hatodik hét közötti időszakra kell, hogy essen. Ezzel kapcsolatosan nem tisztázott, hogy a hetek alatt naptári hetet kell érteni vagy hétnapos periódust. Az időközi vezetőségi beszámolók közzétételének határidejére vonatkozó fenti pontosítás a tehát a hetekben meghatározott határidő napokban való megjelölését tartalmazza.
a 22. §-hoz
A Javaslat a Transzparencia irányelv 10. cikk a) pontjában foglaltak szerint pontosítja a Tpt. rendelkezéseit.a 23. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.a 24. §-hoz
A Javaslat az egyéni vállalkozó személyét pontosítja.a 25-30. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.a 31. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Tpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Tpt. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 32. §-hoz
A Javaslat a befektetési eszköz terminológiát cseréli le a törvényben használt pénzügyi eszköz terminológiára.a 33. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.a 34-37. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Tpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Tpt. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 38-39. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, és biztosítja a 2004/39/EK irányelv 34. cikkének, 40. cikk (2) és (5) bekezdésének való megfelelést, valamint a módosítások miatt szükséges belső hivatkozásokat pontosítja.a 40. §-hoz
A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.a 41. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ISIN azonosító kiadásakor a központi értéktárnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint kell eljárnia.a 42-44. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Tpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Tpt. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 45. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, és biztosítja a 2004/39/EK irányelv 50. cikk (2) bekezdés k) pontjának való megfelelést.a 46. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a rövidítéseket tartalmazó mellékletet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvénnyel.A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Tpt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
a 47. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Tpt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Tpt. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 48. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Bit. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 49-51. §-hoz
A módosítás összefügg az 51-58. §-al. A korábbi szabályok alapján biztosító, illetve a független biztosításközvetítő a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az erre vonatkozó változást a biztosításközvetítők nyilvántartásában átvezetni, ha a természetes személy biztosításközvetítőnek a biztosítóval, illetve a független biztosításközvetítővel fennálló jogviszonya megszűnt. Ez szabályozás azonban szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a természetes személy biztosításközvetítőknek az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében is deklarált munkavállaláshoz való jogát, tekintettel arra, hogy a Bit. 33. §-a (7) bekezdésének 1. fordulata alapján a biztosításközvetítő mindaddig nem létesíthet más biztosítóval vagy biztosításközvetítővel biztosításközvetítésre irányuló újabb munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amíg a biztosító a jogviszony megszűnését a nyilvántartásban át nem vezeti. A jelenlegi technikai feltételek mellett azonban nem lehet akadálya annak, hogy a biztosító a jogviszony megszűnését két munkanapon belül a nyilvántartásban átvezesse.az 52-54. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszernek való megfelelés érdekében pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.az 55. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást szerezni kívánó kérelmező esetére egyértelműsíti a szabályokat.az 56. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. hatályba lépésével átalakult bűnügyi nyilvántartási rendszernek való megfelelés érdekében pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.az 57-58. §-hoz
A korábbi szabályok alapján biztosító, illetve a független biztosításközvetítő a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és az erre vonatkozó változást a biztosításközvetítők nyilvántartásában átvezetni, ha a természetes személy biztosításközvetítőnek a biztosítóval, illetve a független biztosításközvetítővel fennálló jogviszonya megszűnt. Ez szabályozás azonban szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a természetes személy biztosításközvetítőknek az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében is deklarált munkavállaláshoz való jogát, tekintettel arra, hogy a Bit. 33. §-a (7) bekezdésének 1. fordulata alapján a biztosításközvetítő mindaddig nem létesíthet más biztosítóval vagy biztosításközvetítővel biztosításközvetítésre irányuló újabb munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amíg a biztosító a jogviszony megszűnését a nyilvántartásban át nem vezeti. A jelenlegi technikai feltételek mellett azonban nem lehet akadálya annak, hogy a biztosító a jogviszony megszűnését két munkanapon belül a nyilvántartásban átvezesse.az 59-64. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Bit. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 65. §-hoz
A Javaslat előírja a biztosítók számára, hogy a kártalanítás során tételesen nevezzék meg, hogy milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, amely hozzájárul a kártalanítás jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához.a 66-67. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Bit. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 68. §-hoz
A 2002/83/EK élet és a 2002/13/EK nem-élet irányelvek elfogadása óta az európai fogyasztói árindex (EICP) 14,90%-al növekedett, ezért a 2002/83/EK irányelv 30. cikke, továbbá a 2002/13/EK irányelv 1. cikke [73/239/EGK irányelv 17a. cikke] szerint érvényesíteni kell a megfelelő mértékű indexálást. A javaslat ennek megfelelően korrigálja a Bit.-ben szereplő értékhatárokat, figyelemmel a Bit. 9/A. §-ában foglalt rendelkezésekre.a 69-71. §-hoz
A biztosítók felszámolására vonatkozó szabályokat pontosítja, és ezzel lehetővé teszi a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alkalmazását a biztosító egyesületek felszámolásának esetkörére.a 72. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaza 73. §-hoz
A módosítás - a 68. §-hoz kapcsolódóan - az európai fogyasztói árindex változása miatt szükségessé váló korrekciókat tartalmazza.a 74. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaza 75. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, és biztosítja a 2004/39/EK irányelv 2. cikk (1) bekezdés k) és i) pontjának való megfelelést.a 76. §-hoz
A Bszt. 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt kivételeknél a hitelintézetre nem alkalmazandó normák körét ki kellene egészíteni a Bszt. 60. §-ával. Ezen jogszabályi rendelkezés azt határozza meg, hogy a befektetési vállalkozás az ügyféltől átvett pénzeszközt hol helyezi el haladéktalanul, amely előírások mechanikus alkalmazása a hitelintézetre vonatkozóan szükségtelen és indokolatlan elvárásokat tartalmaz.a 77. §-hoz
A Javaslat az Európai Parlament és Tanács pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelve és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás miatt módosítja a pénzpiaci eszköz definícióját, kivéve a definíció alól a fizetőeszközt, valamint új fogalmakkal egészíti ki a befektetési vállalkozásokról szóló törvényt.A Javaslat a gazdálkodó szervezet terminológiájának - vállalkozásra történő - átvezetését is tartalmazza, tekintettel arra, hogy a Bszt. külön - az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő tartalmú - meghatározást ad a vállalkozás fogalmára a Bizottság 800/2008/EK rendeletének (általános csoportmentességi rendelet) közvetlen hatálya miatt.
a 78. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, pontosítva a kiegészítő szolgáltatásnak minősülő tevékenységek listáját (2004/39/EK irányelv I. melléklet B szakasz (4) bekezdés).a 79. §-hoz
A Javaslat nyelvtani pontosítást tartalmaz.a 80. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, biztosítva 2004/39/EK irányelv 8. cikkének való megfelelést.a 81. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, előírva, hogy a befektetési vállalkozáson belül a felső vezetés felügyeletéért felelős szerv is rendszeresen jelentést kapjon a kockázatkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáról, ezáltal biztosítva a 2006/73/EK irányelv 9. cikk (3) bekezdésének való megfelelést.a 82-83. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Bszt. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bszt. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 84. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, kiegészítve azt a függő ügynökökre (meghatalmazottra) vonatkozó előírással, ezáltal biztosítva a 2004/39/EK irányelv 32. cikk (2) bekezdésének való megfelelést.a 85. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. hatályba lépésével átalakult bűnügyi nyilvántartási rendszernek való megfelelés érdekében pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 86. §-hoz
A Javaslat a Bszt-n belüli belső hivatkozást pontosítja.a 87. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2004/39/EK irányelv 21. cikkének (4) bekezdésének való megfelelést.a 88. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, pontosítva az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó előírásokat.a 89. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, pontosítva a likvid részvényekre, részvényosztályokra vonatkozó rendelkezéseket.a 90. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2004/39/EK irányelv 27. cikk (3) bekezdés hatodik albekezdésének való megfelelést.a 91. §-hoz
A Javaslat a Bszt-n belüli belső hivatkozást pontosítja.a 92. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2007/63/EK irányelv 25. cikk (2) bekezdése c) pontjának való megfelelést.a 93. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2006/73/EK irányelv 14. cikk (4) bekezdésének való megfelelést.a 94. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, előírva, hogy a befektetési vállalkozáson belül a felső vezetés felügyeletéért felelős szerv is rendszeresen jelentést kapjon a jogszabályoknak, illetve a szabályzatokban foglaltak való megfelelésről.a 95-96. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2006/73/EK irányelv 11. cikk a) pontjának való megfelelést, és átvezeti a szakaszon belüli belső hivatkozásokat.a 97. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, ezáltal biztosítva a 2006/73/EK irányelv 21. cikk a)-d) pontjának való teljes megfelelést.a 98. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.a 99-100. §-hoz
A Javaslat a Bnytv. hatályba lépésével átalakult bűnügyi nyilvántartási rendszernek való megfelelés érdekében pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Bit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 101. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, kiegészítve a jelenleg is hatályos rendelkezést a pénzügyi eszköz multilaterális kereskedési rendszerből történő kivezetésének lehetőségével.a 102. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz, megteremtve az összhangot a definíció és a rendelkező rész között.a 103. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, kiegészítve a jelenleg is hatályos rendelkezést a pénzügyi eszköz multilaterális kereskedési rendszerből történő kivezetésének lehetőségével.a 104-105. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv és annak végrehajtásáról szóló 2006/73/EK irányelv vonatkozásában indított kötelezettség-szegési eljárás következtében szükségessé vált módosítást tartalmazza, pontosítva a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket.a 106. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a rövidítéseket tartalmazó mellékletet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvénnyel, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényre vonatkozó merev hivatkozás átvezetését tartalmazza.a 107-108. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2009. június 30-i hatályba lépésével átalakult a bűnügyi nyilvántartási rendszer eddigi szerkezete. Emiatt szükségessé vált a Vbit. azon rendelkezéseinek a módosítása, amelyek a büntetett előélet igazolását írták elő a piaci szereplők számára. Egyrészt pontosan meghatározza azon bűncselekményi kört, amely tekintetében a büntetett előélet a Vbit. rendelkezései szerint releváns lehet, másrészt előírja, hogy az érintett személy a Bnytv. mely bűnügyi nyilvántartásában való szereplést köteles igazolni.a 109. §-hoz
A 2005/68/EK viszontbiztosítási irányelv elfogadása óta az (európai fogyasztói árindex) EICP 5,39%-al növekedett, ezért a 2005/68/EK irányelv 41. cikke szerint érvényesíteni kell a megfelelő mértékű indexálást. A javaslat ennek megfelelően korrigálja a Vbit.-ben szereplő értékhatárokat, figyelemmel a Vbit. 6. §-ában foglalt rendelkezésekre.a 110. §-hoz
A javaslat pontosítja a Gfbt. hatályára vonatkozó rendelkezéseket.a 111. §-hoz
A Gfbt. viszonylatában pontosító jellegű rendelkezéseket fogalmaz meg e törvény 115. §-ára tekintettel.a 112-114. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű.a 115. §-hoz
A javaslat - megfelelő átmeneti idő biztosításával - rendelkezéseket állapít meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnésére vonatkozóan, amelynek célja, hogy a kötvénynyilvántartó szervet a biztosító már a megszűnés napján értesíthesse annak tényéről.a 116-117. §-hoz
A módosítások pontosító jellegűek, illetve az e törvény 115. §-ával módosított rendelkezésekhez kapcsolódnak. Továbbá átmeneti szabályokat fogalmaz meg.a 118. §-hoz
A törvény szerint a biztosító köteles a balesetben megsérült járművet bejelenteni a közlekedési hatóságnak, ha kárrendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű műszaki állapota miatt közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető. A bejelentési kötelezettség előírása azt a célt szolgálja, hogy az ilyen jármű további életútját nyomon lehessen követni (forgalomból történő kivonás, újbóli üzembe helyezés, stb.).a 119-123. §-hoz
A módosítások pontosító jellegűek, illetve az e törvény 115. §-ával módosított rendelkezésekhez kapcsolódnak. Továbbá átmeneti szabályokat fogalmaz meg.a 124-126. §-hoz
A Javaslat több okból módosítja a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szabályozást. A módosítások részben technikai jellegűek, amelyek célja, hogy a hivatkozások, illetőleg a normaszöveg pontosan értelmezhető legyen. Másrészről a módosítás a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2007/64/EK irányelv hivatalos helyesbítését van hivatva átvezetni a hazai szabályozáson.A Javaslat több okból módosítja a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó szabályozást. A módosítások részben technikai jellegűek, amelyek célja, hogy a hivatkozások, illetőleg a normaszöveg pontosan értelmezhető legyen. Annak érdekében, hogy a zálogjogi szabályok értelmezhetővé és alkalmazhatóvá váljanak a fizetési számlára is, egy utalás elhelyezése vált szükségessé a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény bankszámla-követeléseire
a 127-129. §-hoz
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, továbbá jogharmonizációs záradék.