adozona.hu
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10871. számú törvényjavaslat indokolása
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10871. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2009. évi CXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"A TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA
27. § (1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díj), mely az ingatlanügyi hatóság be...
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/10871. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:"A TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA
27. § (1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díj), mely az ingatlanügyi hatóság bevétele.
(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolatért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (a továbbiakban: elektronikus adatszolgáltatási díj). Az elektronikus adatszolgáltatási díj az ingatlannyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott arányban az ingatlanügyi hatóságot és a rendeletben meghatározott szervet illeti. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség a tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elő."
2. §
A Díjtörvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért 6250 forint összegű díjat kell fizetni.
(2) A tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdonilapmásolatért 3600 forint, a nem hiteles másolatért 1000 forint elektronikus adatszolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A tulajdonilap-másolat kiállítását elutasító határozat elleni fellebbezés díja az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese."
3. §
A Díjtörvény 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"29. § (1) A díjat, valamint az elektronikus adatszolgáltatási díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdonilap-másolat szolgáltatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti.
(2) A 28. § (1) és (3) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az ingatlanügyi hatóság pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető.
(3) A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot, vagy annak másolatát.
(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - az ingatlanügyi hatóság a tulajdonilap-másolat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.
(5) A tulajdonilap-másolat szolgáltatás iránti megkeresés előterjesztésével egyidejűleg az annak alapjául szolgáló ügyben eljáró szerv igazolja a díjfizetés megtörténtét.
(6) Az elektronikus adatszolgáltatási díjat az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott módon, a rendeletben megjelölt szerv részére kell megfizetni. A meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül."
4. §
A Díjtörvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"30. § (1) Teljes személyes díjmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni."
5. §
A Díjtörvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az
a) hagyatéki eljáráshoz,
b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,
c) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz,
d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez,
e) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hatósági feladatai ellátásához szükséges, illetve ha azt
f) az eljáró szerv
fa) közigazgatási eljáráshoz,
fb) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz,
fc) gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz,
g) a közigazgatási perben eljáró bíróság eljárásához,
h) a büntető ügyben eljáró bíróság eljárásához,
i) az ügyészség eljárásához,
j) a nyomozóhatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében, k) a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetőleg nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez kéri.
(2) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles tulajdonilap-másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az igazolhatóan birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges.
(3) Az (1) bekezdés f) pontjának fa) alpontja nem vonatkozik arra az esetre, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint az ügyfél köteles az adatszolgáltatásért járó díjat megfizetni.
(4) Az (1) bekezdés a)-c), valamint f)-k) pontjában meghatározott eljárásokhoz szükséges elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését kezdeményezőknek - a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetőleg a pályázati azonosító megjelölésével - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolni kell.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint elektronikus dokumentumként díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél részére nem adható tovább.
(6) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerűtlenül került sor, továbbá az (5) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek."
6. §
(1) A Díjtörvény 32/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az első fokú eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - változással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni.
(2) A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja változással érintett ingatlanonként 12 600 forint."
(2) A Díjtörvény 32/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezés
díja 10 000 forint."
(3) A Díjtörvény 32/A. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint."
(8) A társasházi alapító okirat módosítása esetén - ha a módosítás a társasház tulajdoni különlapjait érinti - a módosítás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének díja társasházi különlaponként 6600 forint, de legfeljebb összesen 100 000 forint."
7. §
A Díjtörvény 32/B. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(3) A díjmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet - az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó fizetésére nem volt kötelezett."
8. §
(1) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Tárgyánál fogva díjmentes:]
"h) a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának feljegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;"
(2) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tárgyánál fogva díjmentes:]
"i) a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozóhatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárás;"
9. §
A Díjtörvény 32/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"32/E. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli.
(2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem, megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak a másodfokú ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, megkeresés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül kell megfizetni a díjat és igazolni annak megfizetését.
(4) Ha jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárás esetén a megkereső szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, az ingatlanügyi hatóság az eljárást lefolytatja, azonban a meg nem fizetett díj és annak járulékai adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díjat az (1) bekezdés szerinti jogszerzőtől, illetve jogosulttá válótól kell behajtani.
(5) Átutalással történő fizetési mód esetén az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a külön jogszabályban meghatározott kincstári tranzakciós kódot, valamint az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát. Készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén a készpénz-átutalási megbízás "Közlemény" rovatában fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti település nevét és az ingatlan helyrajzi számát.
(6) A 32/A. § (4) bekezdésében meghatározott díjat a soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell az ingatlanügyi hatóság pénztárába befizetni, amennyiben az ingatlanügyi hatóság hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával megfizetni, illetve a díj készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén mellékelni kell a kérelemhez a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.
(7) A (3) bekezdésben foglaltak nem teljesítése esetén a soronkívüliség, illetve a hiteles vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat iránti kérelem nem teljesíthető."
10. §
A Díjtörvény 32/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált hatósági döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult."
11. §
A Díjtörvény 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a díj és az elektronikus adatszolgáltatási díj befizetésére, kezelésére és nyilvántartására, valamint felhasználására vonatkozó szabályokat - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg."
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
12. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 138/A. §-sal egészül ki :"138/A. § A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg."
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
13. §
(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok állíthatók ki, valamint - az e törvényben meghatározottak szerint - elektronikus dokumentumként az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók:
a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint,
b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint,
c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint."
(2) Az Inytv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"68. § (1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. § (2) bekezdés szerinti másolatot az ingatlanügyi hatóság szolgáltathat. A hiteles másolat kiállítása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.
(2) A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a tulajdoni lap tartalmáról tanúsítványt állíthat ki, amely a hiteles tulajdonilap-másolattal azonos hatályú.
(3) A körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) a polgármesteri hivatal részeként működtetett okmányiroda (a továbbiakban: okmányiroda) útján a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározottak szerint hiteles tulajdonilapmásolatot adhat ki.
(4) A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolat kizárólag papír alapon szolgáltatható. Elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolat közvetlenül, illetve az ügyfélkapun keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből szolgáltatható.
(5) Tulajdoni lapról másolatot meghatározott formában lehet kiadni. Ha a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, akkor erre a hitelesítési záradékban utalni kell. Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolatot a hosszú távú érvényesítés feltételeit biztosító minősített elektronikus aláírással látja el a kibocsátó. Az ilyen módon hitelesített tulajdoni lap kizárólag elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel.
(6) Az elektronikus formában szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat bizonyító erővel nem rendelkezik.
(7) A 67. § (1) bekezdés, valamint a 68. § (1), (3)-(4) bekezdések szerinti kérelmet a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon, illetve elektronikus űrlapon kell benyújtani.
(8) Az ingatlan-nyilvántartási térképről másolatot készíteni és szolgáltatni külön jogszabály rendelkezései szerint lehet."
(3) Az Inytv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a számítógépes adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatására, az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjának mértékére és kezelésére, megfizetésének módjára, valamint az ingatlannyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozásra és a számítógépes hálózaton keresztül történő adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat."
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
14. §
(1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az első fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is - 15 000 forint összegű díjat kell fizetni."
(2) A Tfvt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek - ideértve azon eljárás kérelmezőjét is, mely eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre -kell megfizetnie."
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
15. §
(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1. §-a a következő új mondattal egészül ki:"Ha törvény ekként rendelkezik, igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként - azonnal lefolytatja."
(2) Az Itv. 67. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki: "(7) Az igazgatási szolgáltatási pótdíj az eljáró hatóság bevétele."
(3) Az Itv. mellékletének IX. pont 3. alpontja a következő új mondattal egészül ki:
"Magánútlevél kiadására irányuló azonnali eljárásért a 2. pontban foglalt illetéken felül 50000 Ft igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni."
16. §
(1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.(2) E törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
17. §
(1) Hatályát veszti a Díjtörvény a) 32/A. § (3) bekezdése,b) 32/B. § (1) bekezdés b)-d), f)-j), valamint l) pontja,
c) 32/C. § (1) bekezdés l) pontja.
(2) 2010. január 2-án hatályát veszti az 1-15. § és a 17. § (1) bekezdése. E bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A gazdasági- és társadalmi viszonyokban a Díjtörvény 2006. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta bekövetkezett változásokra tekintettel - az eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján (figyelembe véve a földhivatalok által tett javaslatokat és az ügyfelek visszajelzéseit) - szükségessé vált a díjmentességre vonatkozó szabályozás teljes körű felülvizsgálata, valamint egyes rendelkezések pontosítása. A szabályozás egyszerűbbé és átláthatóbbá tételével kívánjuk elősegíteni a jogbiztonság fokozását és az ingatlanügyi hatóságba vetett bizalom további erősítését.A módosítás közvetlen gazdasági-, társadalmi előzménye egy évek óta megfigyelhető, a díjmentesség irányába ható hangsúlyeltolódás, ami a tulajdonilap-másolat szolgáltatás és az ingatlan-nyilvántartási eljárások körében egyaránt jelentkezik. Az elmúlt években tehát mind az ingyenesen szolgáltatott tulajdonilap-másolatok, mind pedig a díjmentesen igénybevett ingatlan-nyilvántartási eljárások száma jelentősen emelkedett, míg az összes kérelem száma lényegesen nem változott.
A gazdasági életben bekövetkezett változásokra tekintettel emellett szükségessé vált az adatszolgáltatási és az eljárási díjtételek átfogó felülvizsgálata.
Sajnálatos módon a személyi mentességet élvezők körében az elmúlt időszakban számos visszaélés is történt. Ez egyfelől a mentességi körök eredetileg túl tágan történt meghatározására vezethető vissza, másfelől magából a személyes mentesség jellegéből fakad, mivel az igénybevétel jogszerűségének ellenőrzése csak igen szűk körben lehetséges. A módosítás lehetőséget ad ennek részbeni ellensúlyozására, valamint a szabályozásnak az időközben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált felülvizsgálatára.
A mentességi körök racionalizálásának elsődleges célja az ügyfelek közötti indokolatlan különbségtétel megszüntetése, illetve a visszaélések lehetőségének csökkentése. Emellett a nyilvántartott adatok, valamint az adatszolgáltatás, illetve a változásvezetés valódi értékét tükröző díjfizetési rendszer megteremtésével és az ügyfelek között jelenleg fennálló különbségek megszüntetésével a saját bevételeikből gazdálkodó földhivatalok által vezetett közhiteles ingatlan-nyilvántartás naprakész vezetéséhez fűződő társadalmi érdek hatékonyabban jut kifejezésre.
A földhivatalok legfontosabb bevételét a tulajdonilap-másolatért és az ingatlannyilvántartási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak képezik, ezért a díjbevételek alakulása jelentősen befolyásolja a saját bevételeikből előírt nettó államháztartási befizetési kötelezettségük teljesítését, valamint folyamatos működőképességük fenntartását, illetve a likviditásuk megőrzését.
Részletes indokolás
az 1-2. §-hoz
A Díjtörvény módosítása különbséget tesz a tulajdoni lapról papír alapon szolgáltatott hiteles másolat kiállítása, valamint az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat között. Külön-külön határozza meg az ezekért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét. A díjak egységesen kerülnek megállapításra, vagyis minden esetben tartalmazzák a korábban külön fizetendő ún. rendszerhasználati, valamint a találati díjakat. Az elektronikus adatszolgáltatási díjon kívül egyéb fizetési kötelezettség az elektronikus dokumentumként lekérdezett tulajdonilap-másolat szolgáltatással összefüggésben nem írható elő. A nem hiteles tulajdonilap-másolat papír alapon történő szolgáltatása ezáltal megszűnik, mivel az a biztonsági elemek hiányában könnyen hamisítható, ezért a gyakorlatban visszaélésekre ad lehetőséget. Nem indokolt, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból egyébként bizonyító erővel nem bíró "nem hiteles" másolatok kerüljenek kiállításra, amit az ügyfél hivatalos eljárásban egyébként sem használhat fel. A módosítás következtében az adatigénylés helye szerinti földhivatal illetékességi területén kívül fekvő ingatlanokról történő tulajdonilap-másolat kiállítása is kizárólag hiteles formában történik.Az elektronikus formában szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás díjtételének jelentős mértékű csökkentésével a modern közigazgatásban mindinkább elterjedő elektronikus formájú szolgáltatások szerepét kívánjuk erősíteni. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor részben a díjcsökkentésből adódó bevételkiesés ellensúlyozására, részben pedig a gazdasági életben bekövetkezett változásokra tekintettel szükséges a papír alapon szolgáltatott hiteles tulajdonilap-másolat díjának emelése.
a 3. §-hoz
A Díjtörvény 29. §-ának módosítását az ügyfelek közötti egyenlőség megteremtése teszi szükségessé. Nem indokolt ugyanis az ügyfelek közötti különbségtétel azon az alapon, hogy a tulajdonilap-másolat szolgáltatást közvetlenül saját maga veszi igénybe, vagy arra közvetett módon pl. az ügyében eljáró hatóság, vagy a bíróság, illetve bírósági végrehajtó megkeresése alapján kerül sor. A módosítással elérni kívánt cél, hogy az igazgatási szolgáltatási díj az eljáró szerv "megkeresése" alapján történő tulajdonilap-másolat szolgáltatás, valamint jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló ingatlan-nyilvántartási eljárás esetén is kerüljön megfizetésre. A megkereső szerv a saját eljárására irányadó külön törvények szerint megállapítja, hogy a díjat ki viseli ténylegesen. Az "ügyféllel" megfizettetett, illetve tőle behajtott díjat azután átutalja az ingatlanügyi hatóságnak.A földhivatalok többségénél jelenleg is lehetőség van a bankkártyával történő fizetésre, a módosítást követően erre a Díjtörvény is utal.
a 4. §-hoz
A Díjtörvény 30. §-ának módosítása a személyi mentességi kör szűkítését célozza. Ebbe a körbe a módosítást követően kizárólag a Magyar Állam, valamint az egyház, egyházak szövetsége és az egyházi intézmény tartozna. Utóbbi azzal a kitétellel, hogy a tulajdonilapmásolat vonatkozásában a személyes díjmentesség ingatlanonként évente csak egyszer illeti meg, és a feltétel fennállását igazolnia kell.Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam képviseletében - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) jár el, így a törvényben meghatározott feladatkörében a Magyar Állam részére biztosított díjmentesség [Díjtörvény 30. § (1) bekezdés a) pontja] kiterjed rá.
A Díjtörvény 30. § (1) bekezdés c) pontjában a költségvetési szervek részére biztosított teljes személyes díjmentesség helyett a tulajdonilap-másolat szolgáltatásért egyfelől az ügyfelet terheli a díjfizetési kötelezettség, másfelől a törvényben pontosan meghatározott esetekben az adott szervet továbbra is díjmentesség illeti meg az elektronikus formában lekérdezett nem hiteles tulajdonilap-másolat vonatkozásában.
A Díjtörvény 30. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti társadalmi szervezetek, vízgazdálkodási társulatok esetében nem indokolt a földhivataloknak jelentős többletköltséget, illetve bevételkiesést jelentő teljes személyi mentesség fenntartása. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a közhasznú társaságot, mint jogi személy formát megszüntette, azokat legkésőbb 2009. július 30-ig nonprofit gazdasági társasággá kellett átalakítani, vagy jogutód nélküli megszűnésükről dönteni.
az 5. §-hoz
A Díjtörvény 31. §-ának módosításával kívánjuk biztosítani a közhatalmi feladatok ellátása érdekében az ún. "hivatalbóli" eljárások esetében, vagyis ahol a díj harmadik félre nem hárítható át - meghatározott célhoz kötötten - a díjmentességet az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat vonatkozásában. Ebbe a körbe tartozik például az építésügyi hatósági eljárásban az eljárás tárgyát képező ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak ügyféli jogállásának hivatalból történő vizsgálata. A mentesség hiányában az érintett ügyféli kör meghatározásához szükséges nem hiteles tulajdonilap-másolatok díjának a kérelmező ügyfélre történő áthárítása adott esetben (pl. ha a szomszédos ingatlan egy többlakásos társasház) jelentős - akár az építésügyi eljárás illetékét is meghaladó - mértékű többletköltséget jelenthetne.Jelenleg az egyetlen birtokrendezési eszköz a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere, ezért a megszervezése iránt indított eljáráshoz szükséges tulajdonilap-másolat díjmentességének fenntartása indokolt (mind a papír alapú hiteles, mind az elektronikus nem hiteles formájában).
A díjmentesen elektronikus formában történő nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezését kezdeményezőknek - a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetőleg a pályázati azonosító megjelölésével - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolni kell. Az ilyen módon díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat, valamint az erről készített papír alapú másolat kizárólag a lekérdezés alapjául szolgáló ügyben használható fel, harmadik fél részére nem adható tovább. A felhasználás jogszerűségét a megyei földhivatalok - a körzeti földhivatalok bevonásával - rendszeresen ellenőrzik. Amennyiben az ellenőrzés során a földhivatal azt állapítja meg, hogy a díjmentesség igénybevételére jogszerűtlenül került sor, továbbá a díjmentesen lekérdezett tulajdoni lap (arról készített másolat) elektronikus formában vagy papír alapon történő továbbadására vonatkozó tilalom megsértése esetén, az igénybevevőt a díjmentesség hiányában fizetendő díjtétel kétszeresének megfizetésére határozattal kötelezi. A döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek.
a 6. §-hoz
Az eljárási díjtételek kis mértékű emelését (általában 10%, illetve a jelzálogjog bejegyzés, vagy módosítás esetén 5%) a gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások indokolják. Emellett ugyanakkor az elektronikus formában szolgáltatott hiteles és nem hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatás díjtételének jelentős mértékű csökkentése az eljárási díjemelést megfelelően kompenzálja.A Díjtörvény 32/A. § (5) bekezdésének kiegészítése a Ket. hatóság döntéseiről rendelkező IV. Fejezetében foglaltakra tekintettel indokolt. A Díjtörvény hatályos szövege szerint ugyanis csak a határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén kell díjat fizetni, a módosítás alapján ezzel szemben valamennyi ingatlan-nyilvántartási eljárásban meghozott döntéssel (tehát a bejegyzésről, a feljegyzésről, valamint a törlésről rendelkező határozattal, továbbá a végzésekkel) szemben benyújtott fellebbezések esetében is fennáll a díjfizetési kötelezettség.
a 7. §-hoz
A Díjtörvény 32/B. § (2)-(3) bekezdésének módosítása lényegében szövegpontosítás, ami a személyi mentességi kör változására tekintettel indokolt.a 8. §-hoz
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének jelenleg hatályos h) pontja tárgyi mentességet biztosít az önálló bírósági végrehajtó részére az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett földhivatali eljárásban. A mentességi kör újraszabályozásával elsősorban az igazságosabb közteherviselés megteremtése volt a cél, vagyis a módosításra annak érdekében került sor, hogy a földhivatali eljárások költségét azok fizessék meg, akik az alapul szolgáló ügyben a költségek viselésére kötelesek. A végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett ingatlan-nyilvántartási eljárások közötti, tervezet szerinti differenciálást az indokolja, hogy azok joghatásukat tekintve különböznek egymástól, ezért a végrehajtási jog bejegyzése ill. törlése díjkötelessé válik, míg az árverés, nyilvános pályázat kitűzésének ténye továbbra is díjmentesen kerülne feljegyzésre, illetve törlésre.A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti tárgyi mentességi körnek a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel, továbbá az ügyész és a nyomozóhatóság által elrendelt zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés tényének feljegyzésére, illetve annak törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának feljegyzésére és törlésére irányuló eljárással történő kibővítése indokolt a jelenlegi személyi mentesség helyett.
a 9. §-hoz
A Díjtörvény 32/E. § módosításával egyértelművé kívánjuk tenni, hogy a hatóság vagy bíróság megkeresésére induló eljárások esetében is díjfizetési kötelezettség terheli az "ügyfelet". Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáig a díj megfizetésére nem kerül sor, a földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát ki. Jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági és hatósági határozat, illetve bírósági, bírósági végrehajtói vagy hatósági megkeresés alapján induló eljárást az ingatlanügyi hatóság akkor is lefolytatja, ha a megkereső szerv nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak; a meg nem fizetett díj és annak járulékai ugyanakkor adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A díj mellett azért szükséges külön nevesíteni annak járulékait is, mert a jogalkalmazásban (az adóhatósági eljárásban) ezzel kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható, ami a szövegpontosítás által kiküszöbölhető.A Díjtörvény 32/E. §;-ban foglalt előírások kiegészítését a díjfizetésnek az eljáró földhivatal fekvése szerint illetékes megyei földhivatalok előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő befizetések jobb azonosíthatósága érdekében tartjuk indokoltnak. A külön jogszabály: a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet, melynek 11. § (3) bekezdése szerint a rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett megfelelő kincstári azonosító szám használata is szükséges.
a 10. §-hoz
A Díjtörvény 32/F. § első mondatának hatályon kívül helyezését az ún. érdemi intézkedés előtt az ingatlanügyi hatóság részéről felmerülő személyi- és dologi jellegű kiadások indokolják. A jelenlegi szabályozás értelmében amennyiben az ügyfél az Inytv. 26. § (9) bekezdésében foglaltak szerint a kérelmet visszavonta, mielőtt abban a földhivatal érdemben intézkedett volna, a díjat vissza kell téríteni. Ezzel szemben a beadványok intézése, vagyis az érdemi döntés előkészítése a kérelem utólagos visszavonása esetében is jelentős idő-, anyag-, és munkaráfordítást igényel: a beadvány és az iratok megvizsgálása után, melyet a törvényben meghatározott kérelmeknél (az érkezett beadványok döntő többsége ilyen) széljegyzés is követ, az Inytv. 27/A. §-a szerinti ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról, sok esetben hiánypótlási felhívás kibocsátása szükséges, a tényállás tisztázásához nem egyszer helyszíni szemlét kell lefolytatni. Ezen felül az eljárást megszüntető végzés, valamint az Inyvhr. 61. §-a szerint a kérelem, illetőleg a megkeresés összes mellékletének visszaküldése, továbbá a díj visszatérítésével kapcsolatos adminisztratív tevékenység szintén a földhivatalok költségeit növeli.a 11. §-hoz
A Díjtörvény és ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény a tulajdonilapmásolat szolgáltatás díjának megállapítása tekintetében részben eltérő, részben pedig párhuzamos szabályozást tartalmaz, ezért szükséges a két törvény közötti összhang megteremtése. A felhatalmazó rendelkezés pontosítását indokolja ezen felül a hiteles tulajdonilap-másolat kiállításáért fizetendő díj, valamint az elektronikus úton lekérdezett tulajdonilap-másolatért fizetendő elektronikus adatszolgáltatási díj közötti differenciálás Díjtörvénybe történt beépítése.A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításához
a 12. §-hoz
A Vht. 138/A. §-ának ezen rendelkezéssel történő kiegészítésére a Díjtörvény új 32/E. § (4) bekezdésére tekintettel kerül sor. A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdésének új h) pontja alapján a végrehajtási eljárásban a tények bejegyzése tárgyánál fogva díjmentes eljárásnak minősül. A jogok bejegyzése, így a végrehajtási jog és az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése, valamint a végrehajtási jog törlése iránt indított ingatlan-nyilvántartási eljárás azonban díjköteles. Ennek díját a jogszerzésre jogosult (végrehajtási jog bejegyzése esetén a végrehajtást kérő, végrehajtási jog törlése esetén az adós, míg az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése esetén az árverési vevő) köteles megfizetni.Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításához
a 13. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítását a Díjtörvénnyel való összhang megteremtése, valamint a nem hiteles tulajdonilap-másolat papír alapon történő szolgáltatásának megszüntetése indokolja.A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításához
a 14. §-hoz
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdésének, valamint 19. § (1) bekezdésének módosítása szövegpontosítás, melyet a földvédelmi szakhatósági hatáskörben eljáró ingatlanügyi hatóság részére a szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megállapítása körében a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült egyfajta jogbizonytalanság indokol.Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához
a 15. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása az igazgatási szolgáltatási pótdíjjal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.A hatályba léptető rendelkezésekhez
a 16-17. §-hoz
Tartalmazzák a módosítások hatályba lépésének időpontját, valamint az átmeneti és hatályon kívül helyezésre kerülő rendelkezéseket. A módosító törvény hatályon kívül helyezéséről utólagosan kell gondoskodni, mivel a folyamatban lévő ügyek végleges lezárulásának időpontja nem állapítható meg előre.A Díjtörvény 32/A. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka:
A Díjtörvény 32/A. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése, vagyis az általános díjtételre történő áttérés a vagyoni értékű jogok tekintetében a díjfizetésre vonatkozó szabályozás egyértelműbbé és áttekinthetőbbé tételét szolgálja az ügyfelek számára. Jogalkalmazói oldalról megközelítve ezen felül a gyakorlatban az is problémát jelent, hogy a földhivatal által a kérelem (megkeresés) alapján lefolytatott eljárásért esetlegesen megfizetni elmulasztott, a Díjtörvény 32/E. § (1) bekezdése szerint adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő díj végrehajtása, amennyiben annak összege nem haladja meg az 5000 forintot, nem lehetséges. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-a értelmében ugyanis az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja abban az esetben keresheti meg az adóhatóságot a behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a fenti összeget.
A Díjtörvény 32/B. § (1) bekezdés b)-d), f)-j) és l) pontjai hatályon kívül helyezésének indoka:
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a Díjtörvény 32/B. § (1) bekezdés b)-d), f)-j) és l) pontjaiban meghatározott szervek részére a személyi díjmentesség fenntartása nem indokolt, ezért a tulajdonilap-másolat szolgáltatás körében történő módosítással összhangban kizárólag a Magyar Állam, valamint a NATO vonatkozásában marad fenn személyi díjmentesség.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság időközben megszűnt, a jogutód MNV Zrt. a Magyar Állam képviseletében jár el, így - a jogszabályban meghatározott feladatkörében - a hivatkozott bekezdés a) pontjában biztosított díjmentesség is kiterjed rá.
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezésének indoka:
A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés c) pontja tárgyi mentességet biztosít a név és lakcím (székhely, telephely) megváltozásával kapcsolatos eljárásokban, a hatályon kívül helyezésre kerülő l) pont szerinti mentesség ezzel részben párhuzamos szabályozást tartalmaz. Emellett míg a név- és címváltozás talán az egyik legegyszerűbb "adminisztrációs" jellegű eljárásnak tekinthető, addig az ingatlan-nyilvántartásban szereplő egyéb adatokban bekövetkezett változás (pl. a művelési ág megváltoztatása) a leginkább költség-igényes eljárás, mivel a bejelentett változás természetbeni állapottal való egyezőségét a földhivatalnak minden esetben a helyszínen is ellenőriznie kell. Az igen költséges és időigényes helyszíni vizsgálat során az új művelési ág, minőségi osztály és kataszteri tiszta jövedelmi érték megállapításához földminősítést, illetve osztályba sorozást kell végezni. A földhivatal által nyújtott "szolgáltatás" tehát nincs összhangban - az elvégzett munka és a ténylegesen felmerülő költségek tekintetében - a díjmentességgel.
A módosítás ugyanakkor nem ellentétes az illetékekről szóló 1991. évi XCIII. törvénnyel (Itv.) sem, mivel a díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre az Itv.-nek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is -, amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal [Itv. 67. § (5) bekezdése].