adozona.hu
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/10745. számú törvényjavaslat indokolása
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/10745. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § (1) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre, és a termékdíj köteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
(2) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) a gumiabroncs (II. Fejezet);
b) a csomagolás (III. Fejezet);
c) az egyéb kőolajtermék (V. Fejezet);
d) az akkumulát...
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/10745. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"2. § (1) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre, és a termékdíj köteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
(2) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) a gumiabroncs (II. Fejezet);
b) a csomagolás (III. Fejezet);
c) az egyéb kőolajtermék (V. Fejezet);
d) az akkumulátor (VI. Fejezet);
e) a reklámhordozó papír (VIII. Fejezet);
f) az elektromos és elektronikai berendezés (IX. Fejezet).
(3) Termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.
(4) A termékdíjat
a) a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója,
b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék és reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy
c) bérgyártás esetén a termékdíjköteles termék bérgyártatója [a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett]
fizeti meg.
(5) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként:
a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott
ba) alapkutatás,
bb) alkalmazott kutatás,
bc) kísérleti fejlesztés,
bd) beruházás,
be) felújítás,
bf) karbantartás keretében való felhasználása;
c) megsemmisítése (alaktalanítása), elfogyasztása;
d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
(6) Csomagolás esetén továbbá saját célú felhasználásnak minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.
(7) A termékdíjköteles termék általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározása és az adóraktáron belüli értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak."
2. §
A Kt. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"2/A. § (1) A termékdíj fizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon átvállalható.
(2) Számla alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget
a) csomagolás esetén a csomagolás összetevőit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez, valamint
b) belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó
vállalhatja át a kötelezettől.
(3) Szerződés alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget - a (4) bekezdésre figyelemmel - a kötelezettől
a) a termékdíjköteles terméket külföldre értékesítő első belföldi vevő,
b) az első belföldi vevő, ha a kötelezettől megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,
c) a bérgyártó,
d) a termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés, vagy
e) a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet
átvállalhatja.
(4) A (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti szerződéses átvállalótól a termékdíjfizetési kötelezettséget a mentességgel rendelkező hasznosítást koordináló szervezet átvállalhatja.
(5) A termékdíjfizetési kötelezettség (3) és (4) bekezdés szerinti szerződéses átvállalására termékdíjköteles termékenként legfeljebb egyszer kerülhet sor.
(6) A termékdíjfizetési kötelezettséget e § alapján átvállalóra - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
(7) Ha a (3) bekezdés szerinti szerződéses átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni."
3. §
(1) A Kt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Termékdíjjal kapcsolatos ügyben az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell értelemszerűen alkalmazni."
(2) A Kt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A (9) bekezdésre való figyelemmel a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg, és a termékdíj-fizetési kötelezettségről, valamint az ehhez kapcsolódó hasznosítási kötelezettségéről a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelően a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente bevallást nyújt be. A kötelezett a bejelentett újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettségét évente teljesíti."
(3) A Kt. 3. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A termékdíjfizetési kötelezettség alól a hasznosítást koordináló szervezet átvállalása miatt teljes mértékben mentes kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett díjfizetési kötelezettségéről, és a hasznosítási kötelezettségéről a hasznosítást koordináló szervezet tesz bevallást."
(4) A Kt. 3. §-ának (15)-(16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(15) A kötelezett a termékdíjat - a 4. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a bevallás benyújtására meghatározott határidőig a vámhatóság által vezetett, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott számlaszámra forintban fizeti be.
(16) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki."
4. §
A Kt. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:"4. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(2) A termékdíjfizetési kötelezettség az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3) A 2/A. § (3) bekezdésének a)-d) pontja szerinti szerződéses átvállaló termékdíj fizetési kötelezettsége az általa kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(4) Ha kötelezett a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, a tárgyévtől fennálló termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék, illetve a csomagolás esetében a csomagolás összetevője készletre történő felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.
(5) A (4) bekezdés esetén a kötelezett köteles a tárgyévet megelőző év december 31-én készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni (amely egyben a tárgyév nyitókészlete), és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév január 20-ig bevallani és megfizetni.
(6) Ha a kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettsége keletkezésének időpontját a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően ismét az (1) bekezdésben foglaltak alapján állapítja meg, erről a tárgyévet megelőző év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére, továbbá az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie."
5. §
A Kt. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"4/A. § (1) Az Art. adózó képviseletére vonatkozó szabályait a kötelezett képviseletére értelemszerűen kell alkalmazni.
(2) A kötelezettet az Art. szerinti állandó meghatalmazással, megbízással rendelkező képviselő képviselheti:
a) a bejelentési kötelezettség teljesítése;
b) a bevallási kötelezettség teljesítése;
c) az igazolások kérése;
d) a termékdíj-visszaigénylési eljárás;
e) a mentességi eljárás;
f) az ellenőrzés, hatósági eljárás jogorvoslati eljárás;
g) a koordináló szervezettel történő kapcsolattartás;
h) a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
i) a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások; j) a termékdíj befizetése
során.
(3) A (2) bekezdés j) pontja szerinti kötelezettséget teljesítő képviselő a kötelezettségek teljesítéséért a megbízóval egyetemlegesen felel.
(4) Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező."
6. §
(1) A Kt. 5/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A termékdíjfizetési kötelezettség alól - az egyéb kőolajtermék és a reklámhordozó papír kivételével - mentesség szerezhető, ha a kötelezett vagy a hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon - hasznosítja, vagy a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja, és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti."
(2) A Kt. 5/A. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 3. § (10) bekezdése szerinti bevallás esetén a hasznosítást koordináló szervezetnek az adatok átadásának évében kell teljesítenie a hasznosítási kötelezettséget."
7. §
A Kt. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"5/C. § (1) Nem keletkezik a kötelezettnek termékdíjfizetési kötelezettsége a termékdíjköteles termék külföldre történő értékesítése esetén. A befizetett termékdíj igazolt külföldre történő értékesítés esetén visszaigényelhető.
(2) Az a belföldi vevő, aki a környezetvédelmi termékdíjköteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve igazoltan külföldre értékesítette, a termékdíjat visszaigényelheti. A visszaigénylés feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.
(3) A kenőolaj termékdíját nem kell megfizetni a kötelezettnek, ha a termékdíjköteles terméket közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel.
(4) A külföldről nem kereskedelmi jellegű, belföldi vállalkozónak nem minősülő természetes személy által saját célú felhasználásra behozott termék után nem keletkezik termékdíjfizetési kötelezettség.
(5) A Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 4. számú mellékletében meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék után termékdíjfizetési kötelezettség nem keletkezik.
(6) A több hónapot érintő visszaigényléseket nem lehet összevonni, azokat havi bontásban lehet visszaigényelni."
8. §
A Kt. 5/E. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:"5/E. § (1) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett a kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel e törvény 3. számú melléklete alapján meghatározott százalékát levonhatja, ha az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti felső hasznosítási arány teljesítését igazolja. A felső hasznosítási arány teljesítése koordináló szervezet adataival is igazolható.
(2) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett azon nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel 80%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történő hasznosítás tényét vagy az anyagában történő hasznosításra átadás-átvétel tényét igazolja. A hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható.
(3) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett azon nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtétel 90%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladéknak az elsődleges használati célra történő anyagában hasznosítás tényét vagy az elsődleges használati célra történő anyagában hasznosításra átadásátvétel tényét igazolja. A hasznosítás ténye koordináló szervezet adataival is igazolható.
(4) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett levonhatja azon újrahasználható kereskedelmi csomagolás után megfizetendő termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történő visszavételét és újrahasználatát igazolja.
(5) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a kötelezett azon műanyag (bevásárló-reklám) táska után megfizetendő termékdíjtétel 100%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a műanyag (bevásárló-reklám) táskából keletkezett hulladék hasznosításának tényét vagy a hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja. A hasznosítás ténye a koordináló szervezet adataival is igazolható."
9. §
(1) A Kt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A jármű gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni (a továbbiakban: Gkt.)."
(2) A Kt. 9. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A termékdíj megfizetését igazolni kell a gumiabroncs)
"b) behozatala esetén a behozatal mennyiségét igazoló, az eladó GLN számát tartalmazó számlával, továbbá a saját célú felhasználás utáni termékdíj-befizetési bizonylattal,"
10. §
(1) A Kt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"12. § (1) A Cskt. alapja a csomagolás tömege.
(2) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,
a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,
b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,
c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni.
(3) A kötelezett csomagolás esetén - a kereskedelmi csomagolás kivételével - a 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet.
(4) A kötelezett kereskedelmi csomagolás esetén a 2. számú melléklet 2. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet.
(5) A Cskt. termékdíjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza."
11. §
A Kt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:"20. § E törvény alkalmazásában
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Hgt. 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;
2. ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával végzett tevékenység;
3. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
4. bérgyártás: a megrendelő vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása;
5. csomagolás: a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,
b) az a) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,
d) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;
6. elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is, továbbá ezen berendezések, eszközök alkotórészei;
7. forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való értékesítését is;
8. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
9. hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelésben vagy szolgáltatásban - a Hgt. 18. §; (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása;
10. hasznosítást koordináló szervezet: a Hgt. 11. §-ában meghatározott szervezet;
11. .jármű: a légi közlekedésről szóló külön törvény szerinti légi jármű, valamint a motorral meghajtott közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is, kivéve a gépi meghajtású kerekes szék;
12. kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszesital,
a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói (elsődleges) csomagolása (ide nem értve a címkét, kupakot és egyszer használatos ivópoharat), továbbá a műanyag (bevásárlóreklám) táska;
13. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló külön törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
14. kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett: legfeljebb évi
a) műanyag vagy fém esetén 200 kg,
b) papír vagy fa esetén 500 kg, vagy
c) üveg esetén 800 kg
csomagolást a felhasználó számáfa forgalomba hozó kötelezett;
15. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a kötelezettet terhelő, az adómegállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a levonható, illetve visszaigényelhető termékdíj különbözete;
16. külföld: az Európai Közösség Magyar Köztársaságon kívüli állama és a harmadik ország;
17. lakossági szelektív hulladékgyűjtés: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabályban meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek az újrafeldolgozás, a visszanyerés vagy az energetikai hasznosítás érdekében végzett elkülönített (szelektív) begyűjtése, amelyet közszolgáltató végez;
18. műanyag (bevásárló-reklám) táska: a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti fogyasztói- vagy gyűjtőcsomagolt, illetve csomagolatlanul forgalmazott kiskereskedelmi termékek, áruk, reklámanyagok szállítására szolgáló hajlékonyfalú műanyag hordtasak vagy hordtáska csomagolás;
19. nem kereskedelmi jellegű termék: olyan termékdíjköteles termék, amelynek sem a jellege, sem a mennyisége nem utal kereskedelmi célra, illetve amelynek behozatala alkalmi jellegű, és a termék birtokosa, annak közeli hozzátartozója személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgál;
20. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a sajtóról szóló külön törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve a bankjegyet, az értékpapírt, az ISSN számmal rendelkező kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet;
21. rétegzett italcsomagolás: az a legalább 75%-ban papír alapanyagú (karton) csomagolás, amely aszeptikus technológiával töltött folyékony élelmiszer tárolására szolgál;
22. termelői szerveződés: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (in) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125.b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által jogerősen elismert termelői csoport;
23. termelői szerveződésen keresztüli forgalomba hozatal: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő és a termelői szerveződés között kötött értékesítési szerződés alapján, a termelői szerveződés által végzett forgalomba hozatal;
24. újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká;
25. visszagyűjtés: használt vagy hulladékká vált termék - veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti - termelőtől, kereskedőtől, a lakosságtól, valamint egyéb szervezettől történő begyűjtése vagy szállítása előkezelésre vagy hasznosításra.
12. §
A Kt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"21. § (1) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a termékdíjköteles termékek körének lehatárolásáról, besorolásáról és vámtarifaszámainak közzétételéről, a termékdíjfizetés, a bírságfizetés, a kedvezmény nyújtásának, valamint a szolgáltatás megrendelés teljesítésének ellenőrzéséről, a bejelentési és bevallási kötelezettségről, a nyilvántartási követelményekről, valamint az ezek alapjául szolgáló adatok ellenőrzéséről, a termékdíj felhasználásáról szóló szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a környezetvédelmi termékdíjmentesség mértékét és a mentesség megadásának feltételeit, valamint a levonás szabályait rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termékdíj átvállalásának, továbbá a termékdíj visszaigénylésének feltételeit és szabályait rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a különböző hatóságok adatszolgáltatásának módjáról, a visszaigényléshez szükséges igazolásokról szóló szabályokat - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg."
13. §
(1) A Kt. 2. számú mellékletének helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.(2) A Kt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.
(3) A Kt. 6. számú mellékletének helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.
Átmeneti és záró rendelkezések
14. §
(1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba.(2) A Kt. 3. §-ának (3) bekezdésében "Az (l)-(2) bekezdés esetében az e törvényben, a vámjogszabályokban," szövegrész helyébe "Az e törvényben," szöveg, az 5. §-ában "a külön jogszabályban" szövegrész helyébe "az 1980/2000/EK rendeletben vagy a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló külön jogszabályban", a 18. §-át megelőző az akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja" alcím helyébe az akkumulátor környezetvédelmi termékdíja" szöveg, a 18. §-ának (1) bekezdése "akkumulátorok" szövegrésze helyébe az "akkumulátor" szöveg, a 19. §-ának (1) bekezdése "akkumulátorok" szövegrésze helyébe az "akkumulátor" szöveg lép.
(3) A Kt. 3. §-ának (2) bekezdése, az "Általános szabályok" alcíme és 4/E. §-a, 5/A. §-ának (2) bekezdésében az "importálására," szövegrész, 5/D. §-a, 6. § (4) bekezdésének "és a Minisztérium" szövegrésze, 9. § (2) bekezdésének a) pontja, a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok''' alcíme és 12/A §-a, a ,y4 hűtőközegek környezetvédelmi termékdíja" alcíme és 14-15. §-a és 18. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(4) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvénynek a Kt. 3. § (11) bekezdését megállapító rendelkezése nem lép hatályba.
(5) Ez a törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.
15. §
A törvény tervezetének a következő közösségi jogi aktusok szerinti előzetes bejelentése megtörtént:a) az Európai Parlament és a Tanács - 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése.
1. számú melléklet a 2009. évi.......törvényhez
[2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]A csomagolás termékdíjtételei
1. A csomagolás anyaga szerinti termékdíjtételek
|
A csomagolás anyaga |
Termékdíjtétel (Ft/kg) |
|
Műanyag |
36 |
|
Társított |
44 |
|
Alumínium |
16 |
|
Fém (kivéve alumínium) |
13 |
|
Papír, fa, természetes alapú textil |
16 |
|
Üveg |
6 |
|
Egyéb |
44 |
2. A kereskedelmi csomagolás termékdíjtételei
|
Kereskedelmi csomagolás |
Termékdíjtétel (Ft/kg) |
|
Műanyag [kivéve műanyag (bevásárló-reklám) táska] |
350 |
|
Műanyag (bevásárló-reklám) táska |
1900 |
|
Üveg |
30 |
|
Társított csomagolás |
|
|
Rétegzett italcsomagolás |
450 |
|
Egyéb |
700 |
|
Fém |
1150 |
|
Egyéb anyagok |
2200 |
2. számú melléklet a 2009. évi.......törvényhez
[3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]A kereskedelmi csomagolás után levonható termékdíjtétel mértéke
|
2010 |
2011 |
2012 |
|
|
Levonás mértéke |
70% |
65% |
62% |
3. számú melléklet a 2009. évi.......törvényhez
[6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]Az akkumulátorok termékdíjtételei
|
Termékdíjköteles termék |
2010. január l-jétől termékdíjtétel (Ft/kg) |
|
Elektrolittal feltöltött akkumulátor |
112 |
|
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor |
156 |
INDOKOLÁS
Általános Indokolás
Az 1995-től hatályos termékdíj szabályozás a környezeti jog gazdasági szabályozó eszközeinek egyike, elsődleges célja, hogy segítse a hulladékgazdálkodás fő céljainak elérését - a hulladékkeletkezés csökkentését, illetve a keletkezett hulladék hasznosítási arányának növelését (a hulladéklerakóktól való eltérítést) - azokban az esetekben, amikor a termékből képződő hulladék minősége vagy jelentős mennyisége miatt az a környezetre potenciális kockázatot jelent. Ennek megfelelően kerültek meghatározásra a termékdíjköteles hulladékká váló termékek (kenőolaj, csomagolás, akkumulátor, elektronikai berendezés, reklámhordozó papír, gumiabroncs, hűtőközeg).A termékdíj gazdasági ösztönző jellege abban rejlik, hogy a díjfizetés által érintett vállalkozások (a termékdíj fizetési kötelezettséggel érintett termékek gyártói, forgalmazói) alapvetően két lehetőség között választhatnak: vagy kifizetik a forgalomba hozott termék után a termékdíjat, vagy vállalják, hogy saját költségükön - önálló szervezésben, vagy egy erre szakosodott koordináló szervezet megbízásával - megoldják az általuk forgalomba hozott termékek hulladékának jogszabályokban meghatározott arányú hasznosítását, újrahasználatát. A hatályos szabályozás szerint az utóbbi esetekben a termékdíj fizetése alól mentesség szerezhető.
2004. január l-jétől a csomagolás termékkörön belül megkülönböztetésre kerültek a kereskedelmi csomagolás néven meghatározott termékek, vagyis az italtermékek elsődleges csomagolása, valamint a műanyag (bevásárló-reklám) táskák. Ezen speciális szabályok bevezetésére a nagy mennyiségben hulladékká váló termékek visszagyűjtésének, illetve hasznosításának ösztönzése érdekében került sor. A kereskedelmi csomagolás visszagyűjtése és hasznosításának ösztönzése érdekében a fizetésre kötelezetté a termék első belföldi forgalomba hozója (gyártó), valamint az első továbbforgalmazó vevő (kereskedő) vált annak érdekében, hogy a hulladék piacra helyezésében részt vevők között a hulladékgazdálkodási felelősség megosztásra kerüljön.
A termékdíjas szabályozás eddigi rendszerével szemben, ahol - a hulladékgazdálkodási felelősség megosztására figyelemmel - a kereskedelmi csomagolás esetén mind a gyártó, mind a kereskedő fizetésre kötelezett volt, az új szabályozás alapján teljes egészében a gyártó válik kötelezetté, a kereskedő pedig a termékdíjfizetésre kötelezettek köréből kikerül. Ez a módosítás jelentősen csökkenti a kötelezettek számát, ami által az eddigi nagyszámú kereskedelmi kötelezett helyett a fizetési kötelezettség egy jóval kisebb számú gyártói körnél fog koncentrálódni. A továbbiakban tehát a kereskedő eddigi fizetési kötelezettségeit is a gyártó, azaz az első belföldi forgalomba hozó fizeti meg.
A kereskedők kereskedelmi csomagolást érintő visszavételi érdekeltségének biztosítása a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet ez irányú módosításával elérhető.
Az adminisztrációcsökkentés jegyében a módosítás megszünteti továbbá a kereskedelmi csomagolás esetén a termékdjífizetési kötelezettséget a csomagolás darabszáma után, és a helyébe tömegalapú fizetési kötelezettséget léptet, így az érintett kötelezettek számára jelentősen egyszerűsödik a bevallás.
A módosítás változást tartalmaz a termékdíjköteles termékek körét illetően is. Bővítésre kerül azon járművek köre, amelyek gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni. A hűtőközeg után fennálló termékdíjfizetési kötelezettség 2010. január l-jével megszűnik.
Részletes Indokolás
az 1. §-hoz
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) új struktúrában újraszabályozza a Kt. hatályát. A kereskedelmi csomagolás esetében kikerül a szabályozás hatálya alól a termék első továbbforgalmazó vevője (kereskedő), ezáltal kizárólag az első belföldi forgalomba hozó (gyártó) válik kötelezetté.A módosítás szükségességét egyfelől a nagy létszámú kötelezetti kör adminisztrációs terheinek csökkentése, másfelől az a kialakulóban lévő gyakorlat indokolja, amely során a kiskereskedelmi egységek egy része oly módon szabadult meg termékdíjfizetési kötelezettsége alól, hogy megkövetelte a részére értékesítő gyártótól egy továbbforgalmazó vevő közbeiktatását, így a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalását.
A Javaslat feloldja továbbá azon megkülönböztetést is, amelyet eddig az Európai Unióból illetve harmadik országból történő termék behozatalakor keletkező fizetési kötelezettség eltérő időpontja okozott. Míg import esetében a vámhatóság a vámeljárással egyidejűleg a termékdíjat kivetette, az uniós behozatalkor fizetési kötelezettség csak a belföldi forgalomba hozatalkor keletkezett. Ezt a megkülönböztetést a Javaslat megszünteti, és egységesen főszabályként a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozatalához vagy saját célú felhasználásához köti a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezését. A főszabály alól kivétel továbbra is a kenőolaj és a reklámhordozó papír, melyek esetében a kötelezettség az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik. A Javaslat továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy az áfa-raktárba való beraktározás és e raktárban való értékesítés esetén ne keletkezzen termékdíjfizetési kötelezettség, hanem a főszabály szerint csupán a kiraktározást követő első belföldi forgalomba hozatalkor.
A Javaslat végül meghatározza, hogy mi minősül saját célú felhasználásnak, amely pontosítás hozzájárul az egységes joggyakorlat megteremtéséhez.
a 2. §-hoz
A Javaslat a kereskedő termékdíjfizetési kötelezettségét érintő változások miatt pontosítja a termékdíjfizetési kötelezettség szerződéses átvállalására vonatkozó szabályokat. Ennek során a szerződéses átvállalás jogintézményében korábban használt másodlagos kötelezett meghatározás megszűnik tekintettel arra, hogy ezen kötelezettségeket átvállalók a szerződéses átvállalás következtében - a hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a törvényben meghatározott kötelezettnek minősülnek.A módosítás következtében továbbá szerződéses átvállalásra nyílik lehetőség azon mezőgazdasági termelők számára, akik termelői szervezeteknek tagjai, és a termékdíjköteles termék értékesítését a termelői szervezeten keresztül biztosítják.
a 3. §-hoz
A Javaslat egyfelől pontosítja a Kt. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény viszonyát, valamint a bevallási kötelezettség, a fizetés módjának szabályait, másfelől a bevallás teljesítésének módját egyszerűsíti.A Javaslat a bevallási kötelezettség gyakoriságát - az újrahasználható csomagolás kivételével - egységesesen negyedéves rendszerességgel írja elő a korábbi áfa-bevalláshoz kapcsolódó gyakorisággal szemben, továbbá a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezettek esetében az összes adminisztrációs kötelezettségük megszüntetése érdekében lehetővé teszi a hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozással azok teljesítését. Az újrahasználhatóként forgalomba hozott csomagolás esetében - annak jellemző körforgására figyelemmel - a továbbiakban is éves bevallási kötelezettség áll fenn.
A Javaslat technikai pontosításként kiterjeszti az ezer forintot el nem érő tételek figyelmen kívül hagyását az önellenőrzés során kialakuló összegre is.
a 4. §-hoz
A rendelkezés a módosításoknak megfelelően, így a termékdíjfizetésre kötelezettek körének megváltozása, az import és a Közösségen belüli behozatal megszűnése miatt meghatározza a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezésének időpontját. Ennek megfelelően pontosításra kerül a fizetési kötelezettség keletkezése a készletre történő felvétel esetén is.az 5. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az adózó képviseletére vonatkozó szabályokat. Ennek keretében a jövőben lehetőség nyílik olyan képviselő megbízására is, aki vagy amely a kötelezett termékdíj befizetési kötelezettségét is átvállalhatja. Ezen képviselő azonban kötelezettségének teljesítése során a kötelezettel egyetemlegesen felelőssé válik. Azon külföldi kötelezettek esetében, amelyek harmadik országban telepedtek le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott pénzügyi képviselőt alkalmazni köteles.a 6. §-hoz
A Javaslat a másodlagos kötelezett fogalmának megszüntetésére tekintettel pontosítja a termékdíjmentesség lehetőségének általános előírását. A kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezettek hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozása esetén a koordináló szervezetekre nézve meghatározza a hasznosítási kötelezettség teljesítésének idejét. E kötelezettség teljesítésére abban az évben kerül sor, amely évben az adatok átadására sor kerül.a 7. §-hoz
A Javaslat az "export-import" fogalomrendszer megszűnése miatti pontosító rendelkezéseket vezeti át a törvény szövegén.a 8. §-hoz
A Javaslat a kereskedelmi csomagolás tekintetében alkalmazható mentesség, a termékdíj bevallásban érvényesíthető levonás szabályait állapítja meg. Ennek során az Európai Unió 2008/98/EK irányelvében (hulladék keretirányelv) meghatározott hulladékhierarchia elvét követve előnyben részesítve a termék újrahasználatát, a befizetendő termékdíj 100%-áig terjedő levonási lehetőséget biztosít. Hasznosítás esetén a levonás mértéke eredeti célra történő hasznosítás esetén (pl. palack hulladékból új palackot állít elő) a befizetendő termékdíj 90%-áig, míg egyéb típusú hasznosítás esetében (pl. palack hulladékból gumiszőnyeget állít elő) a befizetendő termékdíj 80%-áig terjedhet. Mentességi engedély megszerzése esetén 2010-ben a levonás mértéke a befizetendő termékdíj 70%-áig terjedhet, mely a Javaslat 2. számú melléklete szerint évről-évre fokozatosan csökkenne.A műanyag bevásárló-reklám táskák esetében azok gyors elhasználódására tekintettel ilyen típusú megkülönböztetés nem lehetséges, így ezek esetében hasznosításuk esetén a levonás mértéke 100%-os lehet.
a 9. §-hoz
A Javaslat alapján bővítésre kerül azon járművek köre, amelyek gumiabroncsa után termékdíjat kell fizetni. Ennek megfelelőn termékdíj fizetendő valamennyi motorral meghajtott jármű (a motoros kerekes szék gumiabroncsa kivételével), és a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légi jármű gumiabroncsa után is.a 10. §-hoz
A Javaslat a kereskedelmi csomagolás tekintetében fennálló darabalapú díjfizetési kötelezettséget megszünteti, és helyette tömeg alapú fizetési kötelezettséget állapít meg. A rendelkezéssel az érintett kötelezettek számára jelentősen egyszerűsödik az adminisztráció és a bevallás.a 11. §-hoz
A Javaslat abc sorrendben újraszabályozza a Kt. fogalomrendszerét, amelynek keretében pontosítja a belföld, a csomagolás, az elektromos és elektronikai berendezés, a forgalomba hozatal, kiskereskedelmi értékesítés fogalmát. A Javaslat új elemként meghatározza a jármű, légi jármű, a külföld, a harmadik ország, a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett, a nem kereskedelmi jellegű termék fogalmát. A kereskedelmi csomagolás részét képezve önálló fogalomként leválasztásra került a műanyag (bevásárló-reklám) táska meghatározása. Megszűnik az import és az importáló, az export, a nem szabványos fűtőolaj, az aktív feldolgozás és a passzív feldolgozás, a szabad forgalomba bocsátás, a termékdíj és a láncügylet fogalma. A kereskedelmi csomagolás kiegészül a 2106 90 20 vámtarifaszámú italtermék (összetett alkoholos készítmények, az illatanyag-alapúak kivételével italok előállításához; ízesített vagy színezett cukorszirup) csomagolásával.a 12. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat a felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek biztosítják a Kormány és a környezetvédelemért felelős miniszter számára a végrehajtási rendeletek megalkotását.a 13.§-hoz
A Javaslat lecseréli a Kt. 2., 3. és 6. számú mellékletét. A Kt. 2. számú mellékletének lecserélésével meghatározásra kerül a kereskedelmi csomagolás után fizetendő új tömegalapon számított termékdíjtétel mértéke. A Kt. 3. számú melléklete meghatározza azt a mértéket, amely külön jogszabály alapján meghatározott hasznosítási arány teljesítése esetén lehetővé teszi a kötelezett számára, hogy a fizetendő termékdíj bizonyos százaléka után levonást alkalmazzon. A Kt. 6. számú mellékletének cseréjével megszűnik a rádiótelefonok akkumulátora után fizetendő termékdíjfizetési kötelezettség.a 14. §-hoz
A Javaslat e §-a a hatályba léptető, módosító, hatályon kívül helyező és öndereguláló rendelkezéseket tartalmazza. Ennek során a Javaslat az import-export szabályozásának, a hűtőközeg után fennálló termékdíjfizetési kötelezettségnek, a kereskedő termékdíjfizetési kötelezettségének, valamint ez utóbbihoz kapcsolódó csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok megszűnése miatt szükségtelenné váló rendelkezéseket helyezi hatályon kívül. A Javaslat megszünteti továbbá a 2011. január l-jével bevezetni szándékozott termékdíj ügyintézői végzettség kötelező előírását.a 15. §-hoz
A Javaslat megfelelő hivatkozást tartalmaz arra, hogy a tervezetnek az Európai Unió felé az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló - 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított - 98/34/EK irányelve, valamint az Európai Parlament és a Tanács csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvében foglaltakra is figyelemmel megtörtént.