2. § A Jöt. 5. §-a kiegészül a következő (4) be..." />

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/10744. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2009. évi CXIII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

1. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy/
"a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, kivéve a vámfelügyelet melletti előállítást,"
2. § A Jöt. 5. §-a kiegészül a következő (4) be...

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/10744. számú törvényjavaslat indokolása
1. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy/
"a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, kivéve a vámfelügyelet melletti előállítást,"
2. § A Jöt. 5. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdések számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
"(4) A csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője e törvény szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyekben a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv) jár el."
3. § (1) A Jöt. 7. §-a 1. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában
1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:/
"g) az adózott üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő, illetve a végfelhasználó telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredését, illetve csővezetékes szállítás esetén az egymás után szállított ásványolajok keveredését,"
(2) A Jöt. 7. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő 2/A. ponttal:
/E törvény alkalmazásában/
"2. jövedéki termék importálása: jövedéki terméknek harmadik országból közvetlenül vagy más tagállam(ok)on keresztül belföldre történő behozatala azzal, hogy amennyiben a jövedéki termék vámeljárás keretében lép be belföldre, az importálás a vámeljárásnak a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező lezárásával egyidejűleg valósul meg;
2/A. importálás helye: az a hely, ahol a jövedéki termék a vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor van;"
(3) A Jöt. 7. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
"3. Közösség: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésben meghatározott tagállamok területe azzal az eltéréssel, hogy
a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak
aa) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno és Campione d'Italia területe, valamint a Luganói-tó olasz vizei, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint
ab) a Francia Köztársaság esetében a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) esetében a Csatorna-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Áland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,
b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a Man sziget az Egyesült Királyság területéhez, San Marino az Olasz Köztársaság területéhez, az Egyesült Királyság ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) Ciprus területéhez tartozónak tekintendő;"
(4) A Jöt. 7. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. harmadik ország: a Közösségen kívül található állam, illetve terület;"
(5) A Jöt. 7. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő 7/A-7/I. pontokkal:
/E törvény alkalmazásában/
"7. közösségi adófelfüggesztési eljárás: az adó fizetésének halasztása a jövedéki termék 18. § (l)-(4) bekezdéseiben meghatározott viszonylatban történő, 19-22. §-ok és 24-26/B. §-ok szerint végzett szállítása során;
7/A. e-TKO: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. július 16-ai 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott, a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszerben (a továbbiakban: uniós számítógépes rendszer) a jövedéki termék feladója által kitöltött, a tagállam illetékes hatósága által megadott egyedi adminisztratív hivatkozási kóddal (a továbbiakban: AHK-szám) ellátott, a Bizottságnak a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2009. július 24-ei 684/2009/EK rendeletében (a továbbiakban: EK rendelet) meghatározott adattartalmú elektronikus okmány;
7/B. elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a jövedéki termék átvételéről a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pont szerint benyújtott, az EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus okmány;
7/C. elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, az EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus okmány;
7/D. kiléptető vámhivatal: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-ai 2454/93/EGK bizottsági rendelet 793. cikkének (2) bekezdésében említett kiléptető vámhivatal;
7/E. kivitel helye szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a vámjogszabályok szerinti kiviteli vámkezelést kérik;
7/F. üzemszüneti TKO: az e-TKO tervezetében [20. § (1) bekezdés] szereplőkkel azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, az EK rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kiállított papír alapú okmány;
7/G. üzemszüneti átvételi elismervény: az elektronikus átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, a címzett adóraktárengedélyes, bejegyzett kereskedő által kiállított papír alapú okmány,
7/H. üzemszüneti kiviteli elismervény: az elektronikus kiviteli elismervényben foglaltakkal azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított papír alapú okmány;
7/I. adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés: olyan cselekmény vagy olyan körülmény fennállása, amely nem eredményezi a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, 21. § (1) bekezdés, illetve 26/B. § (3) bekezdés szerinti mentesülést;"
(6) A Jöt. 7. §-ának 16. és 17. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában/
"16. bejegyzett kereskedő: az a személy, aki a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult más tagállamból a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék rendszeres vagy eseti fogadására;
17. bejegyzett feladó: az a személy, aki a vámjogi szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult arra, hogy - az e-TKO tervezetének kiállításával -rendelkezzen a harmadik országból behozott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek az importálás helyéről az adó fizetésének halasztása mellett az e törvényben meghatározott rendeltetési helyre történő továbbszállításáról;"
(7) A Jöt. 7. §-ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
"22. szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból, tagállami adóraktárból, illetve adómentes felhasználó üzeméből történő kitárolása - kivéve, ha a kitárolás adóraktárba, tagállami adóraktárba, más tagállam bejegyzett kereskedője részére, harmadik országba vagy adómentes felhasználó részére történik -; a jövedéki termék bejegyzett kereskedő általi fogadása; az adóraktárban a szőlőbornak a külön jogszabályban meghatározott termelői borkimérés céljára történő felhasználása; a harmadik országból behozott jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező vámkezelése vagy a vámhatóság olyan intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket vámjogilag szabad forgalomba bocsátottnak kell tekinteni, ha a jövedéki terméket a vámkezelést vagy az intézkedést követően nem tárolják be adóraktárba, adómentes felhasználóhoz, vagy azt nem adja fel bejegyzett feladó a 18. § (2) bekezdésben hivatkozott 18. § (1) bekezdés szerinti rendeltetési hellyel;"
(8) A Jöt. 7. §-ának 25. és 26. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában/
"25. betárolás: az adófelfüggesztéssel, illetve a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék a címzett adóraktárába, illetve üzemébe, raktárába beszállításra és a címzett által az e törvény szerinti okmányon feltüntetett rendeltetési helyen ténylegesen átvételre kerül. Amennyiben a harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása adóraktárban, illetve adómentes felhasználó üzemében, raktárában történik, a betárolás a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával valósul meg;
26. jövedéki termék fogadása: bejegyzett kereskedő részére más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban belföldre szállított jövedéki termék tényleges átvétele az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési helyen;"
(9) A Jöt. 7. §-a kiegészül a következő 37/D-37/F. pontokkal:
/E törvény alkalmazásában/
"37/D. biogáz: a külön jogszabály szerinti biomasszából vagy más megújuló energiából előállított gáznemű, nem sűrítettgáz-halmazállapotú termék;
37/E. olajtermék: az 52. § (2) bekezdés d) pontja alá tartozó ásványolaj, a biogáz kivételével;
37/F. üzemanyagkénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés, felhasználás: bármely termék belsőégésű motorban való felhasználása, illetve a termék ilyen felhasználás céljára történő beszerzése, importálása, kínálása és értékesítése, kivéve azt az esetet, ha a helyhez kötött belsőégésű motorban való felhasználás kizárólagos célja villamos energia előállítása, illetve a beszerzés, importálás, kínálás és értékesítés ilyen felhasználás céljára történik. Az utóbb említett esetet tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásnak, illetve ilyen célra történő beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak és értékesítésnek kell tekinteni;"
(10) A Jöt. 7. §-a kiegészül a következő 46. és 47. ponttal:
/E törvény alkalmazásában/
"46. teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás: a jövedéki termék tulajdonságaiból adódó vagy előre nem látható körülmények - kivéve lopás - vagy vis major miatt bekövetkezett olyan megsemmisülés vagy károsodás, amely a jövedéki termékként történő felhasználásra való alkalmatlanságot eredményezi;
47. magánszemély: jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy."
4. § A Jöt. 8. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az adó alanya az a) pont esetében a jövedéki terméket előállító személy - amennyiben a jövedéki termék előállítása adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes -, a b) pont esetében az importáló, illetve a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpont szerinti importálás esetében a bejegyzett feladó."
5. § (1) A Jöt. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A jövedéki termék jogszerű belföldi előállításával keletkező, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába történő betárolása következtében terhelő adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll, amíg a jövedéki terméket/
"c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából a 11. § feltételeinek megfelelően belföldön adófelfüggesztéssel szállítja."
(2) A Jöt. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha
a) az importálás helye adóraktár, illetve adómentes felhasználó üzeme, raktára;
b) a jövedéki terméket az importálás helyéről e-TKO-val közvetlenül adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz szállítják, és amennyiben az e-TKO tervezetének kiállítója
ba) adóraktár-engedélyes vagy adómentes felhasználó, a 38. §, illetve a 42. § szerinti jövedéki biztosítékuk összege meghaladja a harmadik országból behozott jövedéki termékre megállapított adó összegét,
bb) bejegyzett feladó, a bejegyzett feladó jövedéki biztosítékot nyújt a feladott jövedéki termék adójának megfelelő összegben, illetve az általa nyújtott, - a 19. § (7) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve - rendelkezésre álló jövedéki biztosíték a feladott jövedéki termék adójára fedezetet biztosít."
(3) A Jöt. 10. §-a kiegészül a következő (9) bekezdéssel:
"(9) A jövedéki terméket belföldi rendeltetéssel feladó bejegyzett feladóra a 26/A. § (1), (3)-(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy jövedéki biztosítéka az elektronikus árvételi elismervény vagy az elektronikus kiviteli elismervény 11. § (8) bekezdés szerint részére történő továbbításával egyidejűleg szabadul fel, illetve válik ismételten felhasználhatóvá."
6. § (1) A Jöt. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható/
"c) adóraktárból végleges rendeltetéssel harmadik országba belföldről történő kiléptetéssel;"
(2) A Jöt. 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható/
"g) az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyről
ga) harmadik országban szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére végleges rendeltetéssel harmadik országba belföldről történő kiléptetéssel,
gb) rendkívüli helyzetben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban felállított Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság által meghatározott helyre telepített, kijelölt repülőalakulatot ellátó üzemanyagtöltő-pontra, amely az adómentes felhasználó telephelyének tekintendő,
gc) az engedélyezett csapatmozgások, nemzeti és nemzetközi gyakorlatok esetén a gyakorlat helyszínén felállított üzemanyagtöltő pontra, amely az adómentes felhasználó telephelyének tekintendő,"
(3) A Jöt. 11. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § kiegészül a következő (6)-(11) bekezdésekkel:
"(2) A jövedéki termék - kivéve szőlőbor - adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.
(3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok a) - a b) pontban foglalt eltéréssel - az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre az e-TKO, illetve - a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt - az üzemszüneti TKO,
b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat (a továbbiakban a)-b) pontok együtt: termékkísérő okmány).
(4) A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó vagy a bejegyzett feladó állítja ki, az e-TKO és az üzemszüneti TKO esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint, az egyéb okmány, bizonylat alkalmazása esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(5) A betárolást az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket betároló adóraktárengedélyes, adómentes felhasználó
a) az e-TKO-val végzett szállítás esetén elektronikus átvételi elismervénnyel,
b) a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles visszaigazolni a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak.
(6) A jövedéki termék belföldről harmadik országba történő kiléptetéséről a vámhatóság elektronikus kiviteli elismervényt küld a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak.
(7) Belföldön e-TKO-val végzett szállítás esetén az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak, illetve a vámhatóságnak
a) a jövedéki termék adóraktárból történő kitárolására, illetve az importálás helyéről adóraktár-engedélyes vagy adómentes felhasználó részére történő feladására a 20. § (4) bekezdés rendelkezését,
b) az e-TKO-ra a 20. § (1)-(2), (5)-(6) bekezdés rendelkezéseit,
c) az elektronikus átvételi elismervényre a 22. § (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit, az elektronikus kiviteli elismervényre a 18. § (9) bekezdés rendelkezéseit
kell - értelemszerűen - alkalmaznia.
(8) Belföldön e-TKO-val végzett szállítás esetén a vámhatóság a feladó adóraktárengedélyesnek és a bejegyzett feladónak, illetve a feladó adómentes felhasználónak - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - továbbítja
a) a fogadó adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó elektronikus átvételi elismervényét,
b) a jövedéki termék mentesített szervezet általi átvételét igazoló, a 18. § (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával a vámhatóság által kiállított elektronikus átvételi elismervényt,
c) a jövedéki termék harmadik országba történt kiviteléről a vámhatóság által kiállított elektronikus kiviteli elismervényt.
(9) A belföldi rendeltetéssel, illetve harmadik országba történő kiléptetés céljából a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt belföldön végzett kitárolásra, az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint történő feladásra, valamint a betárolás, kiléptetés visszaigazolására a 18. § (11)-(12) bekezdés, a 20/A-20/B. §, és a 22/A. § (1), (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak, illetve a vámhatóságnak értelemszerűen alkalmaznia azzal, hogy
a) a vámhatóság az üzemszüneti kiviteli elismervényt közvetlenül a kitároló adóraktárengedélyesnek, adómentes felhasználónak, illetve a bejegyzett feladónak küldi meg,
b) a 20/B. § (2) bekezdésében hivatkozott 20. § (3) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni.
(10) A 10. § (3) bekezdés szerinti adófelfüggesztés esetén
a) az importáló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak vagy a bejegyzett feladónak az e-TKO tervezetét a vámárunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg kell - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - a vámhatósághoz benyújtania,
b) a vámhatóság a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával egyidejűleg -a 20. § (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával - hagyja jóvá az e-TKO tervezetét és küldi meg - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - az e-TKO-t az e-TKO tervezet kiállítójának,
c) a betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó az importált jövedéki termék adóraktárába, illetve üzemébe, raktárába való betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt állít ki és nyújt be - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - a vámhatósághoz, melyet abban az esetben, ha az e-TKO tervezetet bejegyzett feladó állította ki, a vámhatóság - a 20. §
(1) bekezdés szerinti elektronikus úton - megküld a bejegyzett feladónak.
(11) A jövedéki terméket betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket a termékkísérő okmányon feltüntetett rendeltetési helyen történt betárolással (a 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával) egyidejűleg köteles a készletébe felvenni."
7. § (1) A Jöt. 13. §-a (1) bekezdésének a), b), d), f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Az adóraktár engedélyese - ha törvény másként nem rendelkezik - a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket/
"a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve - az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén - a külön jogszabály szerint visszaigazolta;
b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve - az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén - a külön jogszabály szerint visszaigazolta;"
"d) végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették, és azt a vámhatóság által megküldött elektronikus kiviteli elismervény tanúsítja;"
"f) - amennyiben a kitárolt termék 2710 11 31, 27 10 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 19 21, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifaszámú ásványolajtermék - az Északatlanti Szerződés részes államainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett "Békepartnerség" más résztvevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyag-ellátása céljára, illetve - amennyiben a kitárolt termék a 3. § (2) bekezdés b)-g) pontja szerinti jövedéki termék - az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erőinek, illetve polgári állományának étterme, kantinja részére szállították és a címzett által történt átvételt a vámhatóság által - a 18. § (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával -kiállított, az adóraktár-engedélyesnek továbbított elektronikus átvételi elismervény, valamint a címzett adómentes beszerzési jogosultságát a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint a címzett által kiállított adómentességi nyilatkozat igazolja;
g) - amennyiben a kitárolt termék a 2710 19 41 vámtarifaszámú jelölt gázolaj - külföldi vagy belföldi lajstromjelű, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályába töltik és azt a külön jogszabályban foglaltak szerint a hajó üzemeltetője igazolja."
(2) A Jöt. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,/
"a) amelyet az adóraktárban
aa) másik jövedéki termék előállítására,
ab) az 53. § (1) bekezdés b) és c) pont, illetve a 68. § (1) bekezdés b) pont szerinti adómentes felhasználási célra,
ac) - amennyiben az ásványolajtermék - az ásványolaj-adóraktárban az ásványolajtermék előállításához kapcsolódó célra
használ fel;"
(3) A Jöt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha
a) a kitárolt jövedéki terméket adóraktárba betárolták, és azt az adóraktár engedélyese a elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta;
b) a jövedéki terméket a keretengedélyében engedélyezett adómentes célra felhasználta, és annak mennyisége nem haladta meg az 54. § (2) bekezdés és a 68. § (5) bekezdés szerinti elszámolás szerint felhasználható mennyiséget;
c) a jövedéki terméket a 11. § (1) bekezdés g) pontjának ga) alpontja szerint végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették és azt a vámhatóság által megküldött, elektronikus kiviteli elismervény igazolja."
(4) A Jöt. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, illetve a bejegyzett feladó az importálással keletkezett felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe betárolták, és - a 10. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben - az elektronikus átvételi elismervény a 11. § (10) bekezdés c) pont szerint kiállításra, illetve a bejegyzett feladó esetében részére megküldésre kerül."
(5) A Jöt. 13. §-a kiegészül a következő (11) bekezdéssel:
"(11) Amennyiben az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó a 14. § (2) bekezdésben meghatározott időpontban - az üzemszüneti eljárástól eltérő okból - nem rendelkezik elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó mentesül az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a kiléptető vámhivatal igazolást ad arról, hogy a jövedéki termék harmadik országba kiléptetése megtörtént."
(6) A Jöt. 13. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel:
"(12) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól a (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint történő végleges mentesüléshez az adóraktár-engedélyesnek
a) előzetesen, legalább a jövedéki termék első felhasználását egy nappal megelőzően be kell jelentenie a vámhatósághoz a jövedéki termék felhasználási célját, - az 54. § (1) bekezdés c)-d) pont, illetve a 68. § (2) bekezdés b) pont rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával -a felhasználási arányszámot, illetve a 43. § (2) bekezdés szerinti tárgyidőszakban a jövedéki termék várhatóan felhasználásra kerülő mennyiségének levezetését, mely utóbbit a továbbiakban minden tárgyidőszakra vonatkozóan is be kell jelentenie a vámhatósághoz, legkésőbb a tárgyidőszak első munkanapjáig,
b) az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint kell a jövedéki termék adómentes felhasználásáról elszámolnia."
8. § A Jöt. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben az importált jövedéki termék 13. § (7) bekezdés szerinti betárolásának az elektronikus átvételi elismervényen történő igazolása a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követő 30 napon belül nem történik meg, a 10. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az importáló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak, illetve a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a bejegyzett feladónak a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége."
9. § A Jöt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha
a) adóköteles jövedéki terméket jogellenesen adóraktáron kívül előállítanak;
b) az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a harmadik országból, tagállamból belföldre jogellenesen behozott, átvett jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató természetes személy bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;
c) az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti vagy az 52. § (2) bekezdése alá tartozó, nem adóraktárban előállított ásványolajat üzemanyagként, üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként, vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálják, értékesítik (az exportálás és a más tagállamba való értékesítés kivételével) vagy használják fel és azt megelőzően nem keletkezett e törvény egyéb rendelkezései szerint adófizetési kötelezettség;
d) a 103. § (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában felsorolt üzemanyagok jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedelmét folytató személynél az üzemanyagok -vámhatóság által végzett készletfelvétellel megállapított - tényleges és nyilvántartás szerinti készletének 12 hónap forgalma alapján kimutatott különbözete meghaladja a külön jogszabály alapján elszámolható többletet."
10. § A Jöt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § (1) Az adóraktár-engedélyes közösségi adófelfüggesztési eljárásban az adómegállapítás és az adófizetés halasztása mellett
a) az adóraktárából jövedéki terméket kitárolhat, ha azt
aa) tagállami adóraktárba vagy más tagállam bejegyzett kereskedőjének szállítja,
ab) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam valamely tagállamban állomásozó fegyveres erői (kivéve e tagállam fegyveres erejét) és azok polgári állománya vagy étterme, kantinja részére szállítja,
ac) a valamely tagállamban lévő diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint a tagállamban az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai számára a nemzetközi egyezményekben, illetve székhely egyezményekben foglaltak szerint adómentesként meghatározott fogyasztásra szállítja (a továbbiakban: ab) és ac) alpont együtt: mentesített szervezet),
ad) harmadik országba más tagállam(ok)on keresztül kiszállítja,
b) az adóraktárába betárolhat
ba) tagállami adóraktárból szállított jövedéki terméket,
bb) más tagállam(ok)on keresztül harmadik országból behozott jövedéki terméket, ideértve a más tagállamban engedélyezett bejegyzett feladó által az importálás helyéről részére feladott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket is.
(2) A bejegyzett feladó jogosult közösségi adófelfüggesztési eljárásban az importálás helyéről jövedéki terméket az (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjai szerinti rendeltetéssel feladni.
(3) A bejegyzett kereskedő jogosult más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására.
(4) A mentesített szervezet (ide nem értve a Magyar Honvédséget) jogosult - a külön jogszabályban foglalt feltételek mellett - más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki terméket belföldön fogadni. A mentesített szervezet a feladó adóraktár engedélyesének megküldi a 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a vámhatóság ellenjegyzését pecsétlenyomattal tartalmazó adómentességi igazolást. A vámhatóság a mentesített szervezetet - faxon, telefonon vagy elektronikus levél útján -értesíti a jövedéki termék más tagállamból részére történt feladásáról. A mentesített szervezet - faxon, elektronikus levélben vagy a jövedéki termék átvételének helyszínén - írásos nyilatkozatot ad a vámhatóságnak - az EK rendelet szerinti adattartalommal - a jövedéki termék átvételéről. A vámhatóság a mentesített szervezet nyilatkozata alapján kiállítja és továbbítja az elektronikus átvételi elismervényt a feladó tagállam illetékes hatóságának. Ha a mentesített szervezet a 20/A. § (2) bekezdésben meghatározott üzemszünet időtartama alatt veszi át a jövedéki terméket, a 22/A. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni.
(5) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott jövedéki termék belföldön átszállítható, belföldről harmadik országba kiléptethető.
(6) Közösségi adófelfüggesztési eljárásban a jövedéki termék szállítása - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, illetve a 20/A. §-ban foglalt eltéréssel - kizárólag e-TKO alkalmazásával végezhető, és a jövedéki termék átvételéről elektronikus átvételi elismervényt, harmadik országba történt kiléptetéséről elektronikus kiviteli elismervényt kell kiállítani.
(7) Nem kell e-TKO-t alkalmazni, amennyiben adóraktárból a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítása
a) az (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti mentesített szervezet részére az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás hatálya alatt történik,
b) az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpont szerinti rendeltetéssel (ideértve azt is, ha a bejegyzett feladó ad fel vagy a bejegyzett kereskedő részére adnak fel az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpont szerinti relációban jövedéki terméket) harmadik országon keresztül külső árutovábbítási eljárásban történik,
c) a 20/A. § (2) bekezdés szerinti üzemszünet időtartamára esik, az üzemszünet időtartama alatt.
(8) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék
a) átvételének igazolására elektronikus átvételi elismervényt,
b) harmadik országba történt kiléptetésének igazolására elektronikus kiviteli elismervényt kell kiállítani.
(9) Amennyiben a más tagállamból harmadik országba feladott jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld,
a) a kiléptető vámhivatal vagy - a 7. § 3. a) pontjának ab) alpontja szerinti területre történő szállítása esetén - az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiléptetésére a vámjogszabályok szerint megállapított alakiságokat teljesítő hatóság arról szóló igazolása alapján, hogy a jövedéki termék elhagyta a Közösség területét, továbbá
b) az igazolásban szereplő adatoknak az uniós számítógépes rendszerben történő ellenőrzését követően
a vámhatóság állítja ki az elektronikus kiviteli elismervényt.
(10) A vámhatóság az elektronikus kiviteli elismervényt a (9) bekezdés szerinti eljárást követően az uniós számítógépes rendszerben továbbítja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(11) Amennyiben a vámhatóság a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított, harmadik országba belföldről kiléptetett jövedéki termék kiviteléről üzemszünet miatt vagy annak időtartama alatt amiatt nem tud elektronikus kiviteli elismervényt kiállítani, mert a feladó adóraktár engedélyes vagy bejegyzett feladó még nem nyújtotta be az e-TKO tervezetét, illetve az még nem került jóváhagyásra, és amennyiben az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható, a vámhatóság üzemszüneti kiviteli elismervényt állít ki és küld a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(12) A vámhatóság a (11) bekezdés szerinti esetben az üzemszünet megszűnését, illetve a jóváhagyott e-TKO rendelkezésre állását követően haladéktalanul kiállítja az elektronikus kiviteli elismervényt, melyet az uniós számítógépes rendszerben továbbít a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(13) Ha a feladó tagállami adóraktár-engedélyes vagy más tagállam bejegyzett feladója az üzemszüneti eljárás alkalmazásától eltérő okból nem rendelkezik elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve elektronikus kiviteli elismervénnyel, kérelmére a vámhatóság igazolást ad ki a jövedéki termék
a) címzett által történt átvételéről, amennyiben a címzett az elektronikus átvételi elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmányt nyújt be a vámhatósághoz,
b) harmadik országba belföldről történt kiléptetéséről, amennyiben az megtörtént."
11. § A Jöt. 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A (2) bekezdés szerint nyújtott szállítási jövedéki biztosíték felszabadul, illetve ismételten felhasználhatóvá válik az elektronikus átvételi elismervény, illetve az elektronikus kiviteli elismervény szerinti visszaigazolás alapján, az elektronikus átvételi elismervénynek, illetve az elektronikus kiviteli elismervénynek a rendeltetési hely, illetve a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának történt megküldésével egyidejűleg, illetve a 21. § (9) bekezdés szerinti esetben az a) pont szerinti igazolás vámhatósághoz történt benyújtásának vagy a b) pont szerinti igazolás vámhatóság általi elfogadásának napján."
12. § A Jöt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § (1) Az adóraktár-engedélyes az e-TKO kiállításához elektronikus úton,
a) az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódásra a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren vagy
b) az ügyfélkapun
keresztül - legkorábban a kitárolást hét nappal megelőzően - benyújtja a vámhatósághoz az e-TKO EK rendeletben előírtak szerint kitöltött tervezetét, melyhez a jövedéki termékre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott kiegészítő adatokat is csatol (e törvény alkalmazásában: e-TKO tervezet).
(2) A vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben - alaki-formai szempontból, illetve a jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultság, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása szempontjából - ellenőrzi az e-TKO tervezetében szereplő adatokat. Amennyiben az adatok
a) nem megfelelőek, a vámhatóság - az (1) bekezdés szerinti elektronikus úton -haladéktalanul értesíti az adóraktár-engedélyest, aki az értesítés alapján módosítja, kiegészíti az e-TKO tervezetét,
b) megfelelőek, a vámhatóság AHK-szám hozzárendelésével jóváhagyja az e-TKO-t, és arról - az (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - értesíti az adóraktár-engedélyest.
(3) A vámhatóság a (2) bekezdés b) pontja szerint jóváhagyott e-TKO-t
a) a 18. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja és (2) bekezdése szerinti esetben a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának,
b) a 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti esetben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának
az uniós számítógépes rendszerben továbbítja.
(4) A jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban adóraktárból történő kitárolása csak az e-TKO (2) bekezdés b) pontja szerinti jóváhagyását követően lehetséges, feltéve, hogy a szállítást végző személy részére az adóraktár-engedélyes egyidejűleg átadja az e-TKO kinyomtatott példányát vagy az AHK-szám feltüntetését tartalmazó számlát, szállítólevelet vagy más fuvarokmányt, melyet a szállítás teljes ideje alatt be kell tudni mutatni a tagállamok illetékes hatóságának.
(5) Az adóraktár-engedélyes a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban adóraktárból történő kitárolását
a) megelőzően törölheti - az uniós számítógépes rendszeren keresztül - a jóváhagyott e-TKO-t,
b) követően megváltoztathatja - az uniós számítógépes rendszeren keresztül - az e-TKO-n szereplő rendeltetési helyet, kivéve, ha mentesített szervezet a címzett.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetekben az EK rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni."
13. § A Jöt. kiegészül a következő 20/A. és 20/B. §-sal:
"20/A. § (1) Az adóraktár-engedélyes a (2) bekezdés szerinti üzemszünet időtartama alatt jövedéki terméket közösségi adófelfüggesztési eljárásban e-TKO helyett üzemszüneti TKO-val tárolhat ki.
(2) Üzemszünetnek minősül
a) az uniós számítógépes rendszernek, illetve a vámhatóság számítógépes rendszerének (ideértve a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendszert is) üzemszerű működésében bekövetkezett, a vámhatóság által valamennyi érintett adóraktár-engedélyessel, bejegyzett feladóval, bejegyzett kereskedővel, adómentes felhasználóval (a továbbiakban e § alkalmazásában: használó) közölt,
b) az ügyfélkapu üzemszerű működésében bekövetkezett, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, vagy
c) a használó számítógépes rendszerében bekövetkezett, a használó által a vámhatósághoz írásban bejelentett és a vámhatóság által nyilvántartásba vett
olyan üzemzavar, amely meggátolja az e-TKO tervezetére, az e-TKO-ra, valamint az elektronikus átvételi elismervényre vagy az elektronikus kiviteli elismervényre az e törvény és az EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását.
(3) Az üzemszünet időtartamának kezdete
a) a (2) bekezdés a) pont szerinti üzemszünet esetében az az időpont, amikor a vámhatóság a közlést megteszi,
b) a (2) bekezdés b) pont szerinti üzemszünet esetében az üzemzavarról az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény szerinti Kormányzati Portálon (a továbbiakban: Kormányzati Portál) közzétett időpont,
c) a (2) bekezdés c) pont szerinti üzemszünet esetében az üzemzavarról a vámhatósághoz tett bejelentés és az azzal egyidejűleg történő nyilvántartásba vétel időpontja, illetve - a
vámhatóság hivatali idején kívül történt bejelentés esetén - a bejelentésben az üzemzavar kezdeteként megjelölt időpont, ami nem lehet a bejelentés megtételét megelőző utolsó hivatali idő végénél korábbi időpont.
(4) Az üzemszünet időtartamának vége az az időpont,
a) amelyet - a (2) bekezdés a) pont szerinti üzemszünet esetében - ekként a vámhatóság valamennyi használóval közöl,
b) amely - a (2) bekezdés b) pont szerinti üzemszünet esetében - a Kormányzati Portálon közzétételre kerül,
c) amelyet - a (2) bekezdés c) pont szerinti üzemszünet esetében - a használó a vámhatóság részére bejelent.
(5) A vámhatóság, illetve a használó az üzemzavar elhárítását követően haladéktalanul megteszi a (4) bekezdés szerinti közlést, illetve bejelentést.
20/B. § (1) Az adóraktárból jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő kitárolása üzemszüneti TKO alkalmazásával csak az üzemszüneti TKO-n a szállítás megkezdésére (a kitárolásra) megadott időpontban és a szállítás megkezdésének a kitárolást megelőzően a vámhatósághoz történt bejelentése esetén lehetséges.
(2) Az üzemszünet megszűnését követően az adóraktár-engedélyes haladéktalanul kiállítja és a 20. § (1) bekezdés szerint benyújtja az e-TKO tervezetét. Ezt követően a 20. § (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jövedéki terméket a szállítás során az e-TKO jóváhagyásáig az üzemszüneti TKO kíséri. Az e-TKO jóváhagyásával egyidejűleg az üzemszüneti TKO helyébe a szállítás bizonylataként az e-TKO lép.
(4) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban üzemszüneti TKO-val kitárolt jövedéki termék kitárolásának bizonylata a (3) bekezdés szerint kiállításra kerülő e-TKO, azonban az üzemszüneti TKO-t is köteles az adóraktár-engedélyes - az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül - megőrizni.
(5) Amennyiben az adóraktár-engedélyes a 20. § (6) bekezdés szerint a jövedéki terméknek az adóraktárból e-TKO-val történt feladását követően bekövetkezett üzemszünet ideje alatt kívánja a rendeltetési helyet (figyelemmel a 20. § (6) bekezdésének rendelkezésére) megváltoztatni, azt megelőzően köteles - fax, elektronikus levél útján - erről a vámhatóságot a rendeltetési hely megváltoztatása előtt az EK rendeletnek a rendeltetési hely megváltoztatására vonatkozó rendelkezései szerinti adattartalommal és rovathivatkozások alkalmazásával értesíteni. Az üzemszünet megszűnését követően az adóraktár-engedélyes az EK rendeletnek az e-TKO-val végzett szállítás alatt történő rendeltetési hely megváltoztatásra vonatkozó rendelkezései szerint köteles a továbbiakban eljárni."
14. § (1) A Jöt. 21. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóraktár-engedélyes véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha
a) a címzett tagállami adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő a jövedéki terméket átvette, és azt elektronikus átvételi elismervényével igazolta;
b) a címzett mentesített szervezet a jövedéki terméket átvette, és azt elektronikus átvételi elismervény igazolja, továbbá a mentesített szervezet megküldte az adóraktár-engedélyes részére a 31/96/EK bizottsági rendelet szerinti, az adómentes felhasználási jogosultságot igazoló, a fogadó tagállam szabályai szerint kitöltött adómentességi igazolást;
c) a más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba történő kivitel esetén a jövedéki termék elhagyta a Közösség területét, és ezt elektronikus kiviteli elismervény igazolja,
d) az elektronikus átvételi elismervényen, illetve az elektronikus kiviteli elismervényen feltüntetett hiányt vagy annak egy részét a hiány keletkezése szerinti tagállam illetékes hatósága az adóraktár-engedélyes kérelmére, az általa benyújtott bizonyítékok alapján teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként ismeri el.
(2) Amennyiben a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, a vámhatóság erről - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - értesíti az adóraktár-engedélyest. A vámhatóság által küldött értesítést követően az adóraktár-engedélyesnek 1 hónap áll rendelkezésére, hogy a vámhatóság felé igazolja - a (9)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a jövedéki termék rendeltetési helyen történt betárolását, átvételét, illetve harmadik országba történt kiléptetését vagy azt, hogy az adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés történt más tagállamban."
(2) A Jöt. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az adóraktár engedélyesének beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége
a) a kitárolt mennyiségre, ha a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítás során a jövedéki termék eltűnt;
b) a kitárolt mennyiségre az adóraktárból történt kitárolásának napjától számított 4 hónapot követő napon, amennyiben az átvétel, illetve kivitel (1) bekezdés a)-c) pont vagy (9)-(10) bekezdés szerinti igazolása nem történt meg, illetve a (2) bekezdés szerint az igazolást nem nyújtották be a vámhatósághoz;
c) az elektronikus átvételi elismervényen, illetve az elektronikus kiviteli elismervényen hiányként kimutatott mennyiségre, kivéve az (1) bekezdés d) pont szerinti mennyiséget."
(3) A Jöt. 21. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő (9)-(10) bekezdéssel:
"(8) Amennyiben a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolásától számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget kiváltó jogsértést melyik tagállamban követték el, az adó más tagállamban történt kivetéséről a tagállam illetékes hatósága által a vámhatóságnak küldött hivatalos értesítés alapján a (4)-(7) bekezdés szerint eredetileg megfizetett adó visszaigényelhető vagy a fizetendő adóból levonható, feltéve, hogy azt az adóraktárengedélyes - a vámhatóság által küldött értesítés kézhezvételét követően - kéri.
(9) Amennyiben az adóraktár-engedélyes az üzemszüneti eljárás alkalmazásától eltérő okból nem rendelkezik az (1) bekezdésben említett elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól abban az esetben is mentesül, ha
a) a rendeltetési hely szerinti, illetve a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai igazolják a jövedéki termék címzett által történt átvételét, illetve Közösségből történt kilépését, vagy
b) a jövedéki termék címzett által történt átvételének, illetve Közösségből történt kiléptetésének igazolására megfelelő bizonyítékot nyújt be a vámhatósághoz, és azt a vámhatóság elfogadja.
(10) A (9) bekezdés b) pontja alkalmazásában megfelelő bizonyítékként elfogadható különösen
a) a címzett által a jövedéki termék átvételéről kiállított, az elektronikus átvételi elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány,
b) a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított vagy ellenjegyzett, az elektronikus kiviteli elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány,
c) a szállított jövedéki termék értékesítéséről a címzett nevére kiállított számla másolata és a számla ellenértékének az adóraktár-engedélyes pénzforgalmi számláján történt jóváírásáról a banki igazolás."
15. § A Jöt. kiegészül a következő 21/A. §-sal:
"21/A. § A vámhatóság - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - az adóraktárengedélyesnek továbbítja
a) a címzett tagállami adóraktár-engedélyes vagy bejegyzett kereskedő elektronikus átvételi elismervényét,
b) a jövedéki termék mentesített szervezet általi átvételét igazoló, a rendeltetési hely szerinti tagállam szabályai szerint kiállított elektronikus átvételi elismervényt,
c) a jövedéki termék harmadik országba történt kiviteléről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított elektronikus kiviteli elismervényt."
16. § A Jöt. 22. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § kiegészül a következő (6) és (7) bekezdéssel:
"(3) Az adóraktár-engedélyesnek a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban behozott, ténylegesen átvett jövedéki terméket az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési helyen történt betárolással egyidejűleg az adóraktári készletébe fel kell vennie.
(4) Az adóraktár-engedélyes a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolását követő 5 munkanapon belül köteles a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elektronikus úton a jövedéki termék betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt a vámhatósághoz benyújtani.
(5) A vámhatóság az uniós számítógépes rendszer alkalmazásával - alaki-formai szempontból, illetve a jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultság, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása szempontjából - ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Amennyiben az adatok
a) nem megfelelőek, a vámhatóság - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton -haladéktalanul értesíti az adóraktár-engedélyest, aki az értesítés alapján módosítja, kiegészíti az elektronikus átvételi elismervényt,
b) megfelelőek, a vámhatóság - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - értesítést küld az adóraktár-engedélyesnek az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és azt egyidejűleg továbbítja az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(6) Amennyiben a feladás helye szerinti tagállami adóraktár-engedélyes kéri a vámhatóságtól az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, a 21. § (1) bekezdés d) pontja szerinti mentesülés megállapítását, a vámhatóság a tagállami adóraktár-engedélyes által benyújtott bizonyítékok alapján elbírálja, hogy a belföldi adóraktár-engedélyes elektronikus átvételi elismervényén feltüntetett hiányból milyen mennyiség fogadható el adómentes hiányként, és arról a tagállami adóraktár-engedélyest, valamint a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti.
(7) A vámhatóság
a) a szállítás során keletkezett tényleges veszteséget, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott mértékig,
b) a baleset vagy a tagállami adóraktár-engedélyes tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt, az annak során történt, igazolt megsemmisülést vagy helyrehozhatatlan károsodást
fogadhatja el a (6) bekezdésben említett adómentes hiányként."
17. § A Jöt. kiegészül a következő 22/A. §-sal:
"22/A. § (1) Amennyiben üzemszünet miatt a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolásáról a betárolást követő 5 munkanapon belül nem nyújtható be az elektronikus átvételi elismervény, az adóraktár-engedélyes köteles üzemszüneti átvételi elismervényt benyújtani a vámhatósághoz.
(2) A vámhatóság - amennyiben az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható - az üzemszüneti átvételi elismervény másolatát megküldi a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(3) Az adóraktár-engedélyes az üzemszünet megszűnését követően haladéktalanul benyújtja az elektronikus átvételi elismervényt, melyet követően a 22. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) Az üzemszünet időtartama alatt betárolt jövedéki termék betárolásának bizonylataként az üzemszüneti átvételi elismervény az elektronikus átvételi elismervény kiállításáig fogadható el."
18. § (1) A Jöt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Abban az esetben, ha
a) a vámhatóság megállapítja, hogy a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott, belföldön átszállított jövedéki termék adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülése belföldön következett be, vagy
b) a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott, belföldön átszállított jövedéki termék adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülésének helye ugyan nem állapítható meg, de azt a vámhatóság belföldön észleli,
a vámhatóság jogosult - az a) pont szerinti esetben a szabálytalanság megtörténtekor, a b) pont szerinti esetben a szabálytalanság felderítésekor belföldön hatályos adómérték figyelembevételével - az adó beszedésére."
(2) A Jöt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (4) és (5) bekezdéssel:
"(3) A vámhatóság az (1) bekezdés a), illetve b) pontban foglalt esetről, illetve annak alapján keletkezett adóbeszedési jogosultságáról értesítést küld a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(4) A vámhatóság adóbeszedési joga az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék más tagállam adóraktárából történt kitárolásától vagy más tagállam bejegyzett feladója általi feladásától számított 3 éven belül áll fenn.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja alapján beszedett adót a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti személynek - a vámhatóság által küldött értesítést követően benyújtott kérelme alapján -visszatéríti, ha a jövedéki termék kitárolásától, illetve feladásától számított 3 éven belül megállapítják, hogy az adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés ténylegesen mely más tagállamban következett be. Az adó-visszatérítés az adó más tagállamban történt kivetéséről a tagállam illetékes hatósága által kiállított, vámhatóságnak kiadott hivatalos értesítés birtokában teljesíthető."
19. § (1) A Jöt. 24. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép, és a 24. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"Bejegyzett kereskedő"
"A vámhatóság - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki"
(2) A Jöt. 24. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban, részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)-c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt jövedéki termék beszerzésre kerülő mennyiségére számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedéki biztosíték nyújtás esetén (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő).
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő által egy hónap alatt ténylegesen beszerzett jövedéki termék mennyisége - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a másfélszeresét, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni."
(3) A Jöt. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Amennyiben olyan személy kéri a bejegyzett kereskedőként való működés engedélyezését, aki érvényes
a) keretengedéllyel, vagy
b) felhasználói engedéllyel
is rendelkezik, részére az engedélyt a külön jogszabály szerinti egyszerűsített eljárásban kell kiadni, és az e § szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön megkövetelni."
(4) A Jöt. 24. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet írásban, a külön jogszabály rendelkezése szerint kell benyújtani. A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő esetében negyvenöt napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő esetében tizenöt napon belül bírálja el a kérelmet."
20. § A Jöt. kiegészül a következő 24/A. §-sal:
"24/A. § A jövedéki termék bejegyzett kereskedő általi, más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése esetén
a) a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő a jövedéki terméket annak fogadásával egyidejűleg köteles a szállítási nyilvántartásában rögzíteni,
b) a 22. § (4)-(7) bekezdésének és a 22/A. § rendelkezéseit - értelemszerűen - alkalmazni
kell
c) a 25. § (6) bekezdése szerint esetben is a bejegyzett kereskedő nyújtja be az elektronikus átvételi elismervényt, illetve az üzemszüneti átvételi elismervényt."
21. § (1) A Jöt. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bejegyzett kereskedőnek - kivéve a 24. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetet - a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadásával adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége."
(2) A Jöt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő a szállítási nyilvántartásának adatait havonta lezárja, és megállapítja - szállítónként, jövedéki termékenkénti részletezésben - a tárgyhóban beszerzett jövedéki termékek mennyiségét. A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a vámhatósághoz, kivéve a 26. § (2) bekezdése szerinti esetet vagy azt az esetet, ha a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes is."
(3) A Jöt. 25. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Amennyiben a bejegyzett kereskedő más tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére, az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerez be ásványolajat vagy alkoholterméket, és az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési hely egy adómentes felhasználó üzeme, a jövedéki termék fogadásával az (1) bekezdés szerint belföldön keletkezett adókötelezettség a bejegyzett kereskedő helyett az adómentes felhasználót terheli a jövedéki terméknek az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásával és átvételével."
22. § A Jöt. kiegészül a következő alcímmel és 26/A-26/C. §-okkal:
"Bejegyzett feladó
26/A. § (1) A vámhatóság olyan személynek engedélyezi bejegyzett feladóként a harmadik országból behozott jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő feladását, aki
a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve -egyéni vállalkozó esetében - a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
b) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)-c), - a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel -e) és g) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
c) a (2) bekezdés szerint jövedéki biztosítékot nyújt.
(2) A bejegyzett feladónak a jövedéki biztosítékot olyan összegben kell nyújtania, amely a feladásra kerülő jövedéki termék belföldi szabad forgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettséget fedezi. Jövedéki biztosítékként csak a Közösség valamennyi tagállamában érvényes biztosíték fogadható el.
(3) A bejegyzett feladó jövedéki biztosítékára a19.§ (5) és (7) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) A bejegyzett feladó engedélyének benyújtására, kiadására a 24. § (9) bekezdését, az engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen -alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság tizenöt munkanapon belül bírálja el a kérelmet.
(5) A bejegyzett feladó köteles - a külön jogszabály szerinti adattartalommal - a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége beálltának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezetni, amelyet havonta köteles lezárni.
26/B. § (1) Ha a harmadik országból behozott jövedéki terméket bejegyzett feladó közvetlenül az importálás helyéről e-TKO-val a 18. § (2) bekezdés szerinti rendeltetéssel feladja, az importáló helyett az adó alanya a bejegyzett feladó, akinek (amelynek) az importálással keletkezett adófizetési kötelezettsége a feladással egyidejűleg felfüggesztésre kerül.
(2) A bejegyzett feladó az e-TKO tervezetét a vámárunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg nyújtja be a 20. § (1) bekezdésben előírt módon. A vámhatóság a 20. § (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a 20. § (2) bekezdés b) pont szerinti esetben és amennyiben a jövedéki biztosíték megfelel a 26/A. § (2) bekezdés előírásainak, a vámjogi szabad forgalomba bocsátással egyidejűleg megadja az AHK számot, és a jóváhagyott e-TKO-t továbbítja az uniós számítógépes rendszeren keresztül a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához. A vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt, illetve az elektronikus kiviteli elismervényt a 21/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával továbbítja a bejegyzett feladónak.
(3) A bejegyzett feladó a harmadik országból behozott, közösségi adófelfüggesztési eljárásban feladott jövedéki termékre felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül
a) a jövedéki termék
aa) átvételének a 21. § (1) bekezdés a)-b) pont szerint a címzett által történt,
ab) harmadik országba történt kiléptetésének a 21. § (1) bekezdés c) pont szerint a vámhatóság által történt
visszaigazolásával,
b) a 21. § (1) bekezdés d) pontja és (9)-(10) bekezdése szerinti rendelkezés értelemszerű alkalmazásával.
(4) A bejegyzett feladó adófizetési kötelezettsége a 21. § (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával áll be, továbbá alkalmazni kell - értelemszerűen -a 21. § (7)-(8) bekezdés rendelkezéseit is azzal, hogy a 21. § (4) bekezdés b) pontja, illetve a 21. § (8) bekezdés szerinti határidőt a vámjogi szabad forgalomba bocsátás napjától kezdődően kell számítani.
(5) Ha a bejegyzett feladó által feladott jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, a vámhatóság a 21. § (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
26/C. § (1) A bejegyzett feladó a jövedéki terméket az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val adhatja fel. A 20/B. § rendelkezéseit - értelemszerűen - alkalmazni
kell.
(2) A bejegyzett feladó a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt feladását követően a 20. § (5) bekezdés b) pontja, illetve (6) bekezdése szerint megváltoztathatja az e-TKO-n szereplő rendeltetési helyet."
23. § (1) A Jöt. 27. §;-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal belföldön történő birtokolásával - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is -adókötelezettség keletkezik, kivéve a 3199/93/EK bizottsági rendelet szerinti teljesen denaturált alkoholtermék 69. § (2) bekezdés szerinti beszerzését, továbbá az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolajnak 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben vagy a 62. § (6) bekezdés szerint végzett beszerzését, valamint a járművek üzemanyagtartályában és kiegészítő üzemanyagtartályában található üzemanyagok behozatalát. Az adóalany a 3649/92/EGK bizottsági rendelet szerinti előírásoknak megfelelő kísérő okmányon (ideértve a rendelet szerinti kereskedelmi bizonylatot is) (a továbbiakban: EKO) címzettként feltüntetett személy, ennek hiányában az a személy, aki a belföldre beszállítást követően a jövedéki terméket kereskedelmi célból birtokolja.
(2) Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerint adómentes jövedéki termék birtokolása minősül. Nem minősül kereskedelmi célú birtokolásnak a más tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba nem magánszemély által EKO-val vagy magánszemély által - a 29. § értelmében - saját felhasználásra szállított jövedéki termék birtokolása a belföldi szállítás során, valamint a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén lévő azon jövedéki termékek birtokolása, amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik."
(2) A Jöt. 27. §-ának (5)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § kiegészül a következő (9) bekezdéssel:
"(5) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni. A jövedéki biztosíték felszabadul az adófizetési kötelezettség teljesítését, illetve az illetékes tagállami hatóság (6) bekezdés szerinti igazolásának bemutatását követően.
(6) Nem keletkezik adófizetési kötelezettség, illetve a megfizetett adó visszaigényelhető az EKO-n szereplő feladott mennyiségből arra a mennyiségre,
a) amelyet teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként ismer el a bekövetkezés helye szerinti tagállam illetékes hatósága az adóalany kérelmére, az általa benyújtott bizonyítékok alapján, és arról - a tagállam vonatkozó szabályai szerint - igazolást ad,
b) amelynek átvétele nem fejeződött be a 27-28. §-ban foglaltak értelmében (a továbbiakban: szabálytalanság), de amelyre az adót a szabálytalanság elkövetésének helye szerinti tagállamban megfizették, és azt a tagállam illetékes hatósága - a tagállam vonatkozó szabályai szerint - igazolta.
(7) Az (1) bekezdés szerinti adóalany az EKO visszaküldendő példányán igazolja az átvételt, és haladéktalanul visszaküldi a feladónak.
(8) A vámhatóság - kérésre - az EKO visszaküldendő példányának hátoldalán igazolja a jövedéki termék utáni adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását.
(9) A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzése esetén a vámhatóság - az Európai Bizottság értesítése mellett -egyszerűsített eljárást engedélyezhet."
24. § (1) A Jöt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára történő kiszállítása kizárólag EKO-val végezhető, és a jövedéki termék után belföldön megfizetett adó visszaigényelhető (adóraktárból történő kiszállítás esetén visszaigényelhető vagy levonható), ha
a) a jövedéki termék feladását megelőzően a feladásról értesítik a vámhatóságot;
b) bemutatják az EKO-nak a jövedéki termék címzett által történt átvételét igazoló példányát, és a címzett tagállam hatóságának igazolását a jövedéki adó megfizetéséről vagy annak biztosításáról;
c) betartják e törvény 47. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezését."
(2) A Jöt. 28. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
"(6) Az adó - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kérelemre visszaigényelhető a 27. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben is, az ott meghatározott feltételek fennállása mellett."
(3) A Jöt. 28. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
"(7) Az adó-visszaigénylésre, -levonásra jogosult személy az EKO adatait a kiállítással egyidejűleg a 20. § (1) bekezdés szerinti módon megküldi a vámhatóságnak."
25. § A Jöt. a 28. § után kiegészül a következő alcímmel és a következő 28/A. §-sal:
"Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása belföldön keresztül
28/A. § (1) Amennyiben a vámhatóságtól a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek egy másik tagállamba, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára, vagy a 30. § szerinti csomagküldő kereskedelem keretében szállítása esetén a jövedéki termék belföldön történt teljes megsemmisülésének vagy helyrehozhatatlan károsodásának elismerését kérik, a vámhatóság ilyenként
a) a szállítás során keletkezett tényleges veszteséget, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott mértékig,
b) a baleset vagy a tagállami adóraktár-engedélyes tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt történt igazolt megsemmisülést vagy helyrehozhatatlan károsodást fogadhatja el, amelyről írásos igazolást állít ki.
(2) Amennyiben a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket egy másik tagállamba a 27. § szerint vagy a 30. § szerinti csomagküldő kereskedelem keretében belföldön keresztül szállítanak, és a jövedéki termék szállítása során a teljes mennyiségre vagy annak egy részére történt szabálytalanságot belföldön követik el vagy belföldön észlelik, a szabálytalansággal érintett mennyiség után a vámhatóság jogosult az adót - a szabálytalanság megtörténtekor (ha ez nem állapítható meg, akkor a szabálytalanság felderítésekor) hatályos adómérték figyelembevételével - beszedni oly módon, hogy az adó megfizetésére a szabálytalanságot elkövető személyt és a jövedéki biztosíték nyújtóját egyetemlegesen kötelezi. Ha a szabálytalanság elkövetője nem ismert, a vámhatóság az adó megfizetésére a jövedéki biztosíték nyújtóját kötelezi.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint belföldön észlelt szabálytalanság alapján történt adófizetés esetében a jövedéki termék beszerzésétől számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a szabálytalanság elkövetésének helye nem belföldön, hanem más tagállamban volt, akkor az adó e tagállamban történt megfizetésének igazolása esetén a megfizetett adót a (2) bekezdés szerinti, az adó megfizetését teljesített személynek -kérelemre - a vámhatóság visszatéríti."
26. § A Jöt. 29. §;-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, magánszemély által más tagállamban megvásárolt és általa belföldre behozott, a magánszemély saját felhasználására szolgáló jövedéki termék belföldön adómentes.
(2) A 27. § (1)-(2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése és e § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazása során annak megítéléséhez, hogy a belföldre behozott, illetve belföldről kivitt jövedéki termék kereskedelmi célú vagy magánszemély saját felhasználására szolgál, az alábbiakat együttesen, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:
a) a jövedéki termék tulajdonosa az adott jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet-e [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)];
b) a birtokban tartás indoka;
c) a szállítás módja, a birtokban tartás, illetve tárolás helye;
d) a jövedéki termék bizonylatai;
e) a jövedéki termék jellege, mennyisége, az utóbbi esetében tekintettel - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - e törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiségekre."
27. § A Jöt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § Csomagküldő kereskedelmet folytat az a személy, aki jövedéki terméket a székhelye szerinti tagállamból (beleértve a belföldet is) más tagállamba, magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek értékesít, és az e célból végzett szállítást - közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve - maga végzi, s e tevékenységét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv) nyilvántartásba vette (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő)."
28. § (1) A Jöt. 31. §;-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jövedéki termék más tagállam csomagküldő kereskedőjétől történő beszerzése -figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is - belföldön adóköteles. Az adófizetési kötelezettség a jövedéki termék belföldre érkezésekor keletkezik. Az adó fizetésére kötelezett a csomagküldő kereskedő, aki helyett és akinek a nevében az adókötelezettséget a (3)-(4) bekezdés szerinti adóügyi képviselője teljesíti.
(2) Más tagállam csomagküldő kereskedője belföldre kizárólag abban az esetben szállíthat jövedéki terméket, ha adókötelezettségének teljesítésére belföldi székhelyű, a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv által nyilvántartásba vett adóügyi képviselőt bízott meg, aki nem lehet a címzettel azonos személy."
(2) A Jöt. 31. §-a (3) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"A csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként azt a személyt veszi nyilvántartásba, akit a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőként kijelöl, és erről a vámhatóságot értesíti, továbbá aki"
(3) A Jöt. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak olyan, a 30. §-ban megjelölt személy nevére kiállított számlával igazolható, amelyen a jövedéki terméket belföldön terhelő adó külön feltüntetésre került."
(4) A Jöt. 31. §-a kiegészül a következő (8)-(9) bekezdéssel:
"(8) A csomagküldő kereskedő adófizetési kötelezettségére, illetve adó visszaigénylési jogosultságára a 27. § (6) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.
(9) A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője által nyújtott jövedéki biztosítékra a 27. § (5) bekezdésének rendelkezését kell - értelemszerűen - alkalmazni."
29. § A Jöt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § (1) Belföldi székhelyű csomagküldő kereskedő más tagállamba jövedéki terméket abban az esetben szállíthat, ha
a) e tevékenységét a vámhatósághoz előzetesen írásban bejelenti és azt a vámhatóság nyilvántartásba veszi;
b) a más tagállam rendelkezéseinek megfelelően garanciát ad a más tagállam illetékes hatóságának az adó megfizetésére;
c) külön nyilvántartást vezet a más tagállamba történő szállításairól.
(2) A belföldi csomagküldő kereskedő a belföldön általa megfizetett, a csomagküldő kereskedelem útján értékesített jövedéki terméke beszerzéséről kiállított számlán feltüntetett jövedéki adót a vámhatóságtól visszaigényelheti, ha az adó más tagállamban történt megfizetését a tagállam kijelölt hatósága igazolja, és a csomagküldő kereskedő betartotta az (1) bekezdés rendelkezéseit.
(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségen felül az adó - kérelemre - visszaigényelhető a szállítás során a 28/A. § (2) bekezdése szerinti, más tagállamban keletkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termékre, ha e tagállam szabályai szerint felszámított adó ott megfizetésre került, és a tagállam illetékes hatóságának erről szóló igazolását a csomagküldő kereskedő bemutatja."
30. § A Jöt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"33. § A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködés során
a) az adómegállapítási jogsegély tekintetében a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló európai közösségi rendelet szabályai szerint,
b) a behajtási jogsegély tekintetében az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.) az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2008/55/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1179/2008/EK bizottsági rendelet rendelkezései megfelelő alkalmazásával
kell eljárni."
31. § A Jöt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a bioüzemanyagra, a tiszta növényi olajra és az E85-re, továbbá az olajtermékre kell alkalmazni."
32. § A Jöt. 35. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,/
f) aki a 40. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben teljesíti;"
33. § (1) A Jöt. 40. §;-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Adóraktárból a jövedéki termék - kivéve szőlőbor -
a) adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13. § (1) bekezdés e)-g) pont szerinti célra történő kitárolást is)
aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból a külön jogszabályban meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható
ki,
b) szabad forgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.
(2) Az adóraktár-engedélyes az e-TKO alkalmazásával beszerzett jövedéki terméknek az adóraktárában történt betárolásáról - a 22. § (4) bekezdés rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával - elektronikus átvételi elismervényt állít ki és küld meg a vámhatósághoz."
(2) A Jöt. 40. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az adóraktár-engedélyes az (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti egyéb okmány, bizonylat, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontban említett és az (1) bekezdés b) pont szerinti egyszerűsített kísérő okmány adatait, illetve a sörfőzde az EKO másolati példányát a kiállítással egyidejűleg (ásványolaj-adóraktár engedélyes a csővezetékes szállítás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint) megküldi a vámhatóságnak."
(3) A Jöt. 40. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) Az (1) bekezdés alkalmazásában egyszerűsített kísérő okmányként EKO-t kell alkalmazni, azzal, hogy jogszabály egyéb bizonylat egyszerűsített kísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet."
(4) A Jöt. 40. §-a kiegészül a következő (13) bekezdéssel:
"(13) A 40. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget - a sörfőzde kivételével - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton kell teljesíteni."
34. § A Jöt. 42. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel belföldön történő szállításával járó adókockázatra a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [43. § (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie."
35. § A Jöt. kiegészül a következő 47/B. §-sal:
"47/B. § Ha a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés kifejezetten a termékek árába rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességről, vagy azok elengedéséről, visszatérítéséről rendelkezik, az előzőekben említett nemzetközi szerződésben meghatározott jogosultat megilleti a 47/A. § szerinti adó-visszaigénylés joga úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat
a) nemzetközi szervezet tisztviselőjének kell tekinteni, ha az illető természetes személy,
b) nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, ha az az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet."
36. § (1) A Jöt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A harmadik országból behozott jövedéki termékre a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, illetve - a vámjogszabályok szerinti alakiságok elvégzése tekintetében - a 7. § 3. pont a) alpont ab) alpont szerinti területről behozott jövedéki termékre, valamint a belföldről harmadik országba kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre - az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban - a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni."
(2) A Jöt. 48. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra nem kell adóbevallást benyújtani."
(3) A Jöt. 48. §-a kiegészül a következő (23) bekezdéssel:
"(23) A termékkísérő okmány, az üzemszüneti TKO, az üzemszüneti átvételi elismervény és az egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
37. § A Jöt. 48/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz/
"a) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő, az adóügyi képviselő,"
38. § A Jöt. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Ásványolajnak minősül továbbá e törvény alkalmazásában
a) bármely olyan, az (1) bekezdésben megjelöltektől eltérő termék, amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,
b) az 1507-1518 és a 3824 90 99 vámtarifaszám alatti olyan termék, valamint bármely olyan, az (1) bekezdésben meg nem jelölt szénhidrogén - kivéve a 2713 vámtarifaszámú petrolkokszot, a tőzeget vagy egyéb szilárd szénhidrogént, valamint a fűtési, tüzelési célú földgázt -, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként
történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak
fel."
39. § A Jöt. 52. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra/
"d) az a)-c) pont alá nem eső ásványolaj esetében - az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti előállításnak, beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően - az (1) bekezdés a)-d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is."
40. § A Jöt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adómentes célú felhasználásnak minősül/
"b) az ásványolaj villamos energia előállításához, illetve kapcsolt hő- és villamos energia előállításához történő felhasználása;"
41. § (1) A Jöt. 58. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
Ásványolaj-adóraktári engedély/
"i) az egyéb ellenőrzött ásványolajat, valamint az olajterméket nem az a) pontban meghatározott módon, illetve az 52. § (1) bekezdés a)-e) pont alá tartozó ásványolajat a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés során előállító üzemre, ideértve azt az esetet is, amikor az egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy más ásványolaj az üzemben végzett vegyipari tevékenység vagy kőszénkokszolás melléktermékeként jön létre, de nem értve ide a h) pont szerinti esetet (a továbbiakban: egyébásványolaj-gyártó adóraktár)"
/adható./
(2) A Jöt. 58. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(4) Az ásványolaj-adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként/
"e) az ásványolaj-regeneráló üzemben és az egyébásványolaj-gyártó adóraktárban - a (16) bekezdésben foglalt eltéréssel - legalább 500 m3,"
/- a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyósítottgáz-töltő és a kőszén eredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás keretében történő előállítását végző egyéb ásványolajgyártó-adóraktár kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre./
(3) A Jöt. 58. §-a (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(5) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként/
"g) egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén - a (16) bekezdésben foglalt eltéréssel -legalább 50, legfeljebb 150 millió forint,"
/értékben kell nyújtani./
(4) A Jöt. 58. §-a kiegészül a következő (16) bekezdéssel:
"(16) Az olyan egyébásványolaj-gyártó adóraktár esetén, amely a külön jogszabály szerinti hulladékból a külön jogszabály szerinti hulladékkezelés keretében állít elő
a) egyéb ellenőrzött ásványolajat, illetve nem üzemanyagkénti felhasználás céljára előállított olajterméket, az adóraktári engedélyhez legalább 10 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 30 m3,
b) az 52. § (1) bekezdés c) és e) pont alá tartozó ásványolajat, az adóraktári engedélyhez legalább 50 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 100 m3,
c) az 52. § (1) bekezdés a), b), illetve d) pont alá tartozó ásványolajat, az adóraktári engedélyhez legalább 100 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 500 m3,
d) ugyanazon adóraktárban egyidejűleg
da) az a) és b) pontban megjelölt ásványolajat, az adóraktári engedélyhez legalább 60 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 130 m3,
db) a c) pontban megjelölt ásványolaj mellett az a) és/vagy b) pontban megjelölt ásványolajat, 150 millió forint értékben nyújtott jövedéki biztosíték és adóraktáranként legalább 500 m3
talajjal egybeépített vagy talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartály szükséges."
42. § (1) A Jöt. 59. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Amennyiben a felhasználás célja a 3814 00 90 vámtarifaszámú, legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványolajból nyert olajat vagy legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmazó oldószerkeverék, hígító előállítása, a kérelmezőnek rendelkeznie kell az előállítani kívánt termék 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával."
(2) A Jöt. 59. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A jövedéki biztosítékot
a) az éves szinten várhatóan
aa) beszerzésre kerülő ásványolaj és megfigyelt termék, illetve - az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék előállítása esetén - az alkoholtermék egyhavi átlagos beszerzésének mennyisége, illetve
ab) előállításra kerülő megfigyelt termék egyhavi átlagos előállított mennyisége, amennyiben azt nem ásványolajból vagy nem megfigyelt termékből állítják elő, valamint
b) az 52. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott - az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, illetve az alkoholtermék esetében a 64. § (2) bekezdése szerinti -adómérték
alapján számított összeg erejéig, de legfeljebb 60 millió forint összegben kell nyújtani, azzal, hogy a megbízható felhasználói engedélyes esetében a jövedéki biztosíték összege - kérelem alapján - felére csökkenthető, amely további 50%-kal mérsékelhető, amennyiben a megbízható felhasználói engedélyes legalább 5 éve az e törvény szerinti engedéllyel folytatja az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet."
43. § (1) A Jöt. 62. §;-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A harmadik országból behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajra a vámjogi szabad forgalomba bocsátást adófelfüggesztéssel kell elvégezni, ha
a) az importálás helye adóraktár vagy felhasználói engedélyes üzeme, raktára, vagy
b) a terméket az importálás helyéről e-TKO-val közvetlenül adóraktárba vagy felhasználói engedélyes üzemébe, raktárába szállítják, és amennyiben az e-TKO tervezetének kiállítója
ba) adóraktár-engedélyes, a 38. § szerinti,
bb) bejegyzett feladó, a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpont szerinti,
bc) felhasználói engedélyes, az e § (6) bekezdés szerinti
jövedéki biztosítéka fedezetet nyújt az 59. § (6) bekezdése szerint figyelembe veendő adómértékkel számított adó összegére.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon behozott 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vámjogi szabad forgalomba bocsátása az 59. § (6) bekezdése szerint figyelembe veendő adómértékkel megállapított adó kivetésével történik."
(2) A Jöt. 62. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben a11.§ (3)-(5), (7), (9) és (10) bekezdés rendelkezéseit - értelemszerűen - , továbbá az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladó és a felhasználói engedélyes felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alóli végleges mentesülésére a 13. § (7) bekezdést, adófizetési kötelezettsége beálltára a 14. § (3) bekezdést kell - a felhasználói engedélyes esetében értelemszerűen - alkalmazni.
(5) Az egyéb ellenőrzött ásványolaj közösségi adófelfüggesztési eljárásban e-TKO-val szállítható, kivéve a 2710 11 21, a 2710 11 25 és a 2710 19 29 vámtarifaszám alá tartozó, nem ömlesztetten szállított ásványolajtermékeket, melyeket EKO-val kell szállítani. A szabad forgalomba bocsátott egyéb ellenőrzött ásványolaj más tagállamba történő szállítása esetén
EKO-t kell alkalmazni."
(3) A Jöt. 62. §-ának (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A termék átvételének napján a behozatalt be kell jelenteni a vámhatósághoz, kivéve ha a behozatal közösségi adófelfüggesztési eljárásban, adóraktárba, e-TKO-val történt."
(4) A Jöt. 62. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj -kivéve a 2710 11 21, a 2710 11 25 és a 2710 19 29 vámtarifaszám alá tartozó, nem ömlesztetten szállított ásványolajtermék - és a megfigyelt termék más tagállamba nem közösségi adófelfüggesztési eljárásban, nem e-TKO-val végzett kiszállítását az üzemből, raktárból történő kiadás napján be kell jelenteni a vámhatóságnak. A bejelentés hiányában az így kiszállított termék a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolás során készletcsökkenésként nem számolható el, kivéve, ha a kiszállítás tényét kétséget kizáróan bizonyítják."
44. § A Jöt. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az alkoholtároló adóraktárban az alkoholterméken kívül adózatlan sör, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett."
45. § (1) A Jöt. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az alkoholtermék zárjegye darabonként 1000 forint értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: zárjegyhiány). A zárjegyhiány megfizetésére az Art.-nak az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."
(2) A Jöt. 73. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A zárjeggyel az adóraktár engedélyese a 49. § (3) bekezdése szerinti készletfelvétellel egyidejűleg, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő háromhavonta, az importáló, az eseti bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóság felé elszámolni. Ha az importügylet vagy a más tagállamból való behozatal 60 napon belül nem bonyolódott le, az importálónak, az eseti bejegyzett kereskedőnek és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedőnek az elszámolásra a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat."
(3) A Jöt. 73. §-ának (9)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(9) Az alkoholtermék - a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termék, valamint a (2) bekezdés a) és c)-f) pontjaiban foglalt esetek kivételével, illetve a (10) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2 liter űrtartalmat meg nem haladó göngyölegben palackozva bocsátható szabad forgalomba, illetve hozható forgalomba a más tagállamból behozatalt követően.
(10) Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, valamint alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 litert meghaladó, egyedileg beazonosítható göngyölegben való szabad forgalomba bocsátása, illetve más tagállamból történt behozatalt követően a forgalomba hozatala az adóraktár, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, az importáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő által a vámhatósághoz teljesített előzetes bejelentés és annak a vámhatóság általi nyilvántartásba vételét követően lehetséges. A bejelentést esetenként, legkésőbb a forgalmazást, tagállamból történő behozatal esetében a behozatalt, importálás esetében pedig az importálást megelőző harmadik munkanapig kell elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül megtenni. A vámhatóság a bejelentést legkésőbb a bejelentést követő munkanapon nyilvántartásba veszi és arról a bejelentőt elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül értesíti."
46. § (1) A Jöt. 78. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A sörtároló adóraktárban a sörön kívül adózatlan, a 73. § (9)-(10) bekezdése szerint kiszerelt alkoholtermék, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett."
47. § (1) A Jöt. 84. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adóraktári engedély/
"d) a kiszerelt egyéb bor önálló tárolását, raktározását végző raktárra (a továbbiakban: egyébbor-tároló adóraktár)"
/adható./
(2) A Jöt. 84. §-ának (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül az egyéb bor adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély tranzitadóraktárra is adható a 72. § (2)-(3) bekezdése szerint, továbbá az egyébbor-tároló adóraktárban az egyéb boron kívül adózatlan, a 73. § (9)-(10) bekezdése szerint kiszerelt alkoholtermék, sör, pezsgő és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett."
(3) A Jöt. 84. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
"(7) Amennyiben 2 litert meghaladó kiszerelésben állítanak elő, tárolnak, raktároznak egyéb bort, a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérőn az (1) bekezdés a)-c) pont szerinti adóraktár esetében az adóraktár-engedélyes által nyújtandó jövedéki biztosíték összege legfeljebb 20 millió Ft, az (1) bekezdés d) pont szerinti adóraktár esetében legalább 2 millió Ft, de legfeljebb 20 millió Ft. "
48. § A Jöt. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § kiegészül a következő új (2) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
"(1) A bor 2 litert meg nem haladó (a továbbiakban: palackos), 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó (a továbbiakban: kannás) vagy 25 litert meghaladó (a továbbiakban: hordós) kiszerelésben bocsátható szabad forgalomba, illetve hozható forgalomba más tagállamból behozatalt követően, azzal, hogy a hordós szőlőborra - a (2) bekezdés szerinti eset kivételével -, illetve a kannás és hordós egyéb borra a 73. § (10) bekezdésének az előzetes bejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) A termelői borkimérésben 25 litert meghaladó (a továbbiakban: hordós) kiszerelésű szőlőbor külön bejelentés nélkül értékesíthető helyben fogyasztásra vagy - legfeljebb 10 literes kannás kiszerelésben - elvitelre kimérve."
49. § (1) A Jöt. 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Adóraktári engedély/
"d) a kiszerelt pezsgő önálló tárolását, raktározását végző raktárra (a továbbiakban: pezsgőtároló adóraktárra)"
/adható./
(2) A Jöt. 91. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A pezsgőtároló adóraktárban a pezsgőn kívül adózatlan, a 73. § (9)-(10) bekezdés szerint kiszerelt alkoholtermék, sör, bor és köztes alkoholtermék tárolása is megengedett."
50. § A Jöt. 98. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A fizetési kötelezettség halasztására jogosult az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló, amennyiben biztosítékot nyújt. A dohánygyártmány adóraktár engedélyese által a 100. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő azzal, hogy az adóraktárába betárolásra kerülő, más tagállamban gyártott dohánygyártmányra általa átvett adójegy utáni fizetési kötelezettségre külön jövedéki biztosítékot kell nyújtani a 24. § (7) bekezdése szerint meghatározott összegben, de figyelembe véve a 19. § (2) bekezdésének a dohánygyártmányokra vonatkozó rendelkezését is. A 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő által a 24. § (7) bekezdése szerint nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékának minősül. Az importáló és az eseti bejegyzett kereskedő a fizetési kötelezettség halasztására abban az esetben jogosult, ha az átvett adójegy értékének megfelelő nagyságú biztosítékot nyújt."
51. § A Jöt. 99. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja - elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján és elszámolási kötelezettség mellett - a 98. § (3) bekezdésében megjelöltek rendelkezésére."
52. § (1) A Jöt. 103. §-a (2) bekezdése 1. pontjának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában:
1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:/
"e) a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék gazdasági tevékenység keretében, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára más tagállamba történő kiszállítása vagy más tagállamból történő behozatala, nem értve ide a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék adóraktár-engedélyes általi kivitelét, adóraktár-engedélyes vagy felhasználói engedélyes általi behozatalát, a jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében történő behozatalát, kivitelét (a továbbiakban: közösségi kereskedelmi tevékenység);"
(2) A Jöt. 103. §-a (2) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában:/
"2. nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a (4)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek nem az 1. pont szerinti jövedéki engedélyes kereskedelmi, vagy nem a 3. pont szerinti exporttevékenység keretében történő beszerzése, készletezése és értékesítése, kivéve az e bekezdés 1. pontjának e) alpontjában említett kivételeket, valamint a magánszemély adómentes és adóköteles behozatalát más tagállamból vagy harmadik országból;"
(3) A Jöt. 103. §-a (2) bekezdése 3. pontjának a) és c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában:/
3. export- és importtevékenység: az a tevékenység, amelynek során a személy jövedéki termék harmadik országból történő behozatalát vagy harmadik országba történő kivitelét gazdasági tevékenység keretében saját nevében végzi, kivéve/
"a) a 9. § (1)-(2) bekezdése szerinti adómentes jövedéki termék behozatalát,"
"c) jövedéki terméknek a behozatalát vagy kivitelét jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató gazdálkodó szervezet által,"
(4) A Jöt. 103. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában:/
"8. üzlethelyiség: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a 27. pontjában meghatározott üzlet."
53. § A Jöt. 106. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolnia kell. A jövedéki engedélyes kereskedő - az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű termék kivételével - az alkoholterméket - a 73. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - csak zárjeggyel és - a 73. § (10) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszer-nagykereskedelem kivételével - 2 litert meg nem haladó göngyölegben, a dohánygyártmányt csak adójeggyel, a bort palackos vagy hivatalos zárral ellátott kannás, hordós kiszerelésben szerezheti be, készletezheti, értékesítheti."
54. § A Jöt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"109. § (1) Jövedéki termékek szabad forgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme - a (2)-(7) bekezdésben és a 110. § (11) bekezdésben foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszertárak kivételével - üzlethelyiségben, az üzemanyag nem jövedéki engedélyes kereskedelme továbbá automatából történő értékesítés keretében is folytatható. A Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.
(2) Jövedéki termék - kivéve dohánygyártmány - közvetlen végső fogyasztóknak történő értékesítése a vasúti étkezőkocsiban és büfében, a nemzetközi autóbuszjáraton, a személyhajó éttermében és büféjében, a belföldi polgári repülőgépjáraton is megengedett.
(3) Nem jövedéki engedélyes kereskedő üzemanyagot üzlethelyiségben vagy automatából történő értékesítés útján kizárólag üzemanyagtöltő állomáson, tüzelőolajat üzlethelyiségben történő értékesítés útján kizárólag kiskereskedelmi tárolótelepen vagy üzemanyagtöltő állomáson keresztül forgalmazhat.
(4) A kereskedelmi hatóság a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazására jogosító működési engedélyről szóló döntéseket a működési engedélyről szóló döntés meghozatalával egyidejűleg, a nem kizárólag üzletben forgalmazható jövedéki termék forgalmazására irányuló, a Kertv. szerinti bejelentések másolatát pedig legkésőbb a bejelentés nyilvántartásba vételét követő munkanapon küldi meg a vámhatóságnak.
(5) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket - a dohánygyártmány kivételével, illetve figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt feltételre - mozgóbolt útján is értékesíthet, ha a székhelye szerint illetékes vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését legkésőbb 6 munkanappal megelőzően írásban, a (7) bekezdés szerint bejelenti.
(6) Mozgóbolt útján
a) a tüzelőolaj és a propán vagy a propán-bután gáz, továbbá - kizárólag a hivatalosan meghirdetett technikai sportversenyeken (motor-, autó-, repülő-, motorcsónak versenyeken), a versenyen részt vevő gépjárművek használatára - az üzemanyag csak a felhasználás helyszínén, olyan tartállyal felszerelt, forgalmi rendszámmal ellátott közúti gépjárműből (tankautó) értékesíthető, amely a mérésügyi szerv által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgálótömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki a terméket.
b) az alkoholtermék, a bor, a sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermék kizárólag kiszerelve, olyan forgalmi rendszámmal ellátott tehergépjárműből (autóbusz) értékesíthető, amely szilárd alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkezik.
(7) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell adni a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek megnevezését és helyét, azok megközelítésének útvonalát, a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát)."
55. § (1) A Jöt. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termék beszerzésekor a működési engedélyét vagy a működési engedélyről szóló igazolást, illetve a Kertv. szerinti bejelentésről kapott igazolást, vagy ezek másolatát az eladó kérésére köteles bemutatni."
(2) A Jöt. 110. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a Kertv. 2. § 30. pontja szerinti vendéglátást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: vendéglátó-ipari üzlet) és a Kertv. 2. § 23. pontja szerinti szálláshelyszolgáltatást folytató kereskedelmi egység (a továbbiakban: kereskedelmi szálláshely) kivételével - az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában, hordóban is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében az 1 liter alatti kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb öt-öt, az 1 literes vagy annál nagyobb kiszerelésű alkoholtermékből és borból választékonként legfeljebb egy-egy bontott palackot, kannát, hordót lehet tartani. A kannás, hordós kiszerelésű bor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt) kimérőedényből (eszközből) vagy közvetlenül a kannából, 25 litert meghaladó edényzetből történő kimérése esetén italadagoló szerkezeten keresztül vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott szerkezet útján történhet."
(3) A Jöt. 110. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket a külön jogszabály szerinti alkalmi rendezvényen, illetve közterületi értékesítés [Kertv. 2. § 14. pont], valamint vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység [Kertv. 2. § 19. illetve 30. pont] keretében is értékesíthet, ha az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz - legkésőbb az értékesítés megkezdése előtt három munkanappal - bejelenti az értékesítés helyét és időpontját, rendszeres időközönként ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát)."
56. § (1) A Jöt. 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében/
"b) ellenőrizheti, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékek tekintetében az áfatörvény szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségének, illetve az e törvényben előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e, a dohánygyártmányok adójegyén feltüntetett ártól eltérő árat érvényesít-e;"
(2) A Jöt. 111. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
"(8) A vámhatóság a 111. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben lefolytatott jövedéki ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jövedéki törvénysértés nem került megállapításra, kivéve, ha az ügyfél a jegyzőkönyv felvételét kéri."
57. § A Jöt. 114. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:
/(2) Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket -/
"d) azt az alkoholterméket vagy egyéb bort, amelyre a 73. § (10) bekezdés szerinti, illetve 85. § (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettséget nem teljesítették;"
58. § (1) A Jöt. 117. §-a kiegészül a következő új (3) bekezdéssel, és egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során."
(2) A Jöt. 117. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásánál az eset összes körülményét vizsgálni kell, különösen a jövedéki termék beszerzésének körülményeit, a jövedéki termék származását igazoló okmányokat, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát."
59. § (1) A Jöt. 120. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(7) Az elkobzott termékek, zárjegyek és eszközök közül/
"a) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó terméket, a cukorcefrét és az abból előállított terméket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort, valamint a dohánygyártmányt meg kell semmisíteni;"
(2) A Jöt. 120. §-ának (8) bekezdése kiegészül a következő c) ponttal:
/(8) Az elkobzott ásványolajtermékek/
"c) közül az értékesítésre vagy az a) és b) pont szerint átadásra, felhasználásra nem került ásványolajtermékek a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján - a vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - átadhatók."
60. § A Jöt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"122. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) a Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről,
c) a Tanács 2004/74/EK irányelve (2004. április 29.) a 2003/96/EK irányelvnek az
energiatermékek és a villamos energia vonatkozásában egyes tagállamok részére az ideiglenes adómentesség vagy kedvezményes adómérték alkalmazásának lehetősége tekintetében történő módosításáról,
d) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról,
e) a Tanács 92/84/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről,
f) a Tanács 92/79/EGK irányelve (1992. október 19.) a cigaretták adójának közelítéséről,
g) a Tanács 92/80/EGK irányelve (1992. október 19.) a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről,
h) a Tanács 95/59/EK irányelve (1995. november 27.) a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról,
i) a Tanács 1999/81/EK irányelve (1999. július 29.) a cigaretták adójának közelítéséről szóló 92/79/EGK irányelv, a cigarettán kívüli dohánygyártmányok adójának közelítéséről szóló 92/80/EGK irányelv és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló 95/59/EK irányelv módosításáról,
j) a Tanács 2002/10/EK irányelve (2002. február 12.) a feldolgozott dohányra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról,
k) a Tanács 2007/74/EK irányelve (2007. december 20.) a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről,
l) a Tanács 2008/55/EK irányelve (2008. május 26.) az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról."
61. § (1) A Jöt. 129. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendeletben határozza meg/
"c) a központi kapcsolattartó szerv, a vegyvizsgáló szerv vagy szervek, valamint a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv kijelölését;"
(2) A Jöt. 129. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg/
"a) az adóraktári engedély, a keretengedély, a jövedéki engedély iránti kérelemre, a bejegyzett kereskedő, a bejegyzett feladó és a felhasználói engedélyes engedélyezésére, a csomagküldő kereskedő, az adóügyi képviselő és a nyilvántartásba vett felhasználó nyilvántartásba vételére, a mobil palackozó és a mobil palackozóval végzett palackozási tevékenység bejelentésére, az üzemi motorikusgáztöltő-állomás üzemeltetőjének bejelentkezésére és vámhatósági nyilvántartásba vételére, továbbá a jövedéki biztosíték nyújtására vonatkozó részletes szabályokat;"
"c) az e törvényben előírt nyilvántartások vezetésére, a vámhatóság felé a nyilvántartások alapján teljesítendő adatszolgáltatás tartalmára, módjára és technikai feltételeire, a bizonylatok kiállítására, az adófelfüggesztéssel végzett szállítások során használt okmányok EK rendelet szerint kötelezően kitöltendővé tehető rovatainak meghatározására, az ásványolaj csővezetékes szállításánál alkalmazandó, a 40. § (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti bizonylat adatainak a 40. § (9) bekezdésben előírt megküldésére, az e-TKO tervezet EK rendeleten felüli kiegészítő adattartalmára, a jövedéki termékek és a megfigyelt termékek elszámolására, valamint az alkoholtermék-készletforgalmi szabályzatra vonatkozó részletes szabályokat;"
(3) A Jöt. 129. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg/
"u) a jövedékiadó-bevallás, valamint a vámhatóság felé teljesítendő, e törvényben előírt adatszolgáltatások, elszámolások, bejelentések (értesítések), illetve a zárjegy- és adójegy megrendelések elektronikus úton történő benyújtásának módját és technikai feltételeit."
(4) A Jöt. 129. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő v) ponttal:
/(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg/
"v) az e-TKO tervezet és az elektronikus átvételi elismervény 20. § (1) bekezdés szerinti módon történő benyújtásához, továbbításához szükséges eljárás részletes szabályait."
(5) A Jöt. 129. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésének részletes szabályait."
Záró rendelkezések
62. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - 2009. december 31-én lép hatályba.
(2) 2010. január 1-jén lép hatályba az 1. §, a 3. § (1) és (9) bekezdése, a 7. § (2) és (6) bekezdése, a 9. §, a 30-31. §, a 34. §, a 38-42. §, a 44. §, a 45. § (1) és (3) bekezdése, a 46-49. §, az 51. §, az 52. § (4) bekezdése, az 53-59. §, a 61. § (3) bekezdése, a 63. § (1) bekezdése, a 65. § (1) és (2) bekezdése.
(3) 2010. április 1-jén lép hatályba a 2. §, a 3. § (2)-(8) és (10) bekezdése, a 4-6. §, a 7. § (1), (3)-(5) bekezdése, a 8. §, a 10-23. §, a 24. § (1) és (2) bekezdése, a 25-29. §, a 32. §, a 33. § (1)-(3) bekezdése, a 35-37. §, a 43. §, a 45. § (2) bekezdése, az 50. §, az 52. § (1)-(3) bekezdése, a 60. §, a 61. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 63. § (2) bekezdése, a 64. §, a 65. § (3) és (4) bekezdése.
(4) 2011. január 1-jén lép hatályba a 24. § (3) bekezdése, a 33. § (4) bekezdése, a 63. § (3) bekezdése, a 65. § (5) bekezdése.
(5) A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Kátv.) 54. §-ával megállapított g) pontja, valamint a Kátv. 173. §-a nem lép hatályba.
63. § (1) A Jöt. 17. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a "b) pontjában" szövegrész helyébe a "c) pontjában'" szövegrész és (3) bekezdésében a "jogellenesen megszerzi" szövegrész helyébe a "jogellenesen előállítja, megszerzi" szövegrész, 52. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a "24,50 Ft/nm3" szövegrész helyébe a "0 Ft/nm3" szövegrész, 59. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "h) és" szövegrész helyébe a "h), i) pontja és"' szövegrész, 74. §-a (3) bekezdésének első mondatában a "keretengedéllyel" szövegrész helyébe a "keretengedéllyel vagy alkoholtermék-adóraktári engedéllyel" szövegrész, 86. §-ának (1) bekezdésében a "szőlőbort" szövegrész helyébe a "bort" szövegrész, 110. §-a (2) bekezdésének első mondatában az "is beszerezhet" szövegrész helyébe a "szerezhet be" szövegrész, 110. §-a (9) bekezdésében a "vonatkozó jogszabály szerinti vendéglátás üzletkörökben kiadott működési engedéllyel rendelkező"" szövegrész helyébe a "vendéglátást folytató"" szövegrész és (10) bekezdésében az "Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti "Vendéglátás" cím alatti üzletkörökben alkoholterméket forgalmazó" " szövegrész helyébe az "Az alkoholterméket vendéglátás keretében forgalmazó" szövegrész, 114. § (2) bekezdésének h) pontjában a "b) pontja" szövegrész helyébe a "c) pontja" szövegrész és (4) bekezdésében a "jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezet - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató egyéni vállalkozó kivételével -" szövegrész lép.
(2) A Jöt. 7. §-ának 21. pontjában az "üzletszerűen végzett" szövegrész helyébe az "üzletszerűen, független formában végzett" szövegrész, 13. §-ának (8) bekezdésében, (9) bekezdésének a)-b) pontjában és (10) bekezdésében az "a termékkísérő okmányon" szövegrész helyébe az "elektronikus átvételi elismervénnyel" szövegrész, 24. §-ának (8) bekezdésében az "a nem bejegyzett" szövegrész helyébe az "az eseti bejegyzett" szövegrész, 24. §-a (10) bekezdésének második mondatában és 25. §-ának (4) bekezdésében az "A nem bejegyzett" szövegrész helyébe az "Az eseti bejegyzett'" szövegrész, 48/B. §-ának (2) bekezdésében a "bejegyzett" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett" szövegrész, 72. §-ának (3) bekezdésében "A tranzit- és a vámadóraktárban" szövegrész helyébe "A tranzitadóraktárban" szövegrész, 98. §-ának (12) bekezdésében és 104. §-ának (5) bekezdésében a "bejegyzett" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett" szövegrész, 98. §-ának (9) és (13) bekezdésében az "a nem bejegyzett" szövegrész helyébe az "az eseti bejegyzett" szövegrész lép.
(3) A Jöt. e törvénnyel megállapított 22. §-ának (4) bekezdésében az "elektronikus átvételi elismervényt" szövegrész helyébe az "elektronikus átvételi elismervényt - a külön jogszabály szerinti kiegészítő adatok megadásával -" szövegrész, 129. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az "e-TKO tervezet" szövegrész helyébe az "e-TKO tervezet és az elektronikus átvételi elismervény" szövegrész és v) pontjában az "elektronikus átvételi elismervény" szövegrész helyébe az "elektronikus átvételi elismervény, illetve a 40. § (9) bekezdés szerinti okmányok, bizonylatok" szövegrész lép.
64. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az "a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK tanácsi irányelvnek" szövegrész helyébe az "a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek" szövegrész lép.
(2) Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény 9. §-ának 3. pontjában az "a jövedékiadóköteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK tanácsi irányelvnek" szövegrész helyébe az "a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek" szövegrész lép.
65. § (1) A Jöt. 58. §-a (5) bekezdésének h) pontjában, 114. §-ának (3) és (5) bekezdésében az "alacsonyabb" szövegrészek hatályukat vesztik.
(2) A Jöt. 7. §-a 1. pontjánakp) alpontjában az "és más megújuló üzemanyagnak" szövegrész, 84. §-ának (11) bekezdésében a "palackos, kannás kiszerelésű"" szövegrész, 98. §-ának (15) bekezdése, 106. §-a (4) bekezdésének a) pontjában az "és - ha a vevő kereskedő - az e törvényben előírt engedélye számát is" szövegrész és (7) bekezdésének b) pontjában az "és -kereskedő vevő esetén - az e törvény szerinti engedélye számát" szövegrész hatályát veszti.
(3) A Jöt. 7. §-ának 20. és 40. pontja, 14. §-a (2) bekezdésében a " , kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott esetben a végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a kiléptetést végző hatóságtól nem érkezett meg" szövegrész, 21. §-ának (3) bekezdése, 22. §-ának (2) bekezdése, 24. §-ának (5) bekezdése, 25. §-ának (2) és (8) bekezdése, 26. §-a előtti cím, 26. §-a, 47. §-ának (8) bekezdésében az "és a nem bejegyzett" szövegrész, 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 78. §-ának (4) bekezdésében az "és a vámadóraktárra" szövegrész hatályát veszti.
(4) A Jöt. 1. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 24. §-ának (4) bekezdésében, 25. §-ának (5) bekezdésében, 47. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, 62. §-a (6) bekezdésének második mondatában, 73. §-a (4)-(5) bekezdésének első mondatában, (10) bekezdésében és (12) bekezdésének b)-c) pontjaiban, 97. §-ának (5) bekezdésében, 98. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésében, (10) bekezdésének első mondatában és (14) bekezdésében a "/nem bejegyzett" szövegrész hatályát veszti.
(5) A Jöt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 35. §-a (1) bekezdésének f) pontja és 37. §-a (1) bekezdésének i) pontja hatályát veszti.
(6) E § (1)-(4) bekezdése, valamint az 1-23. §-ok, a 24. § (1)-(2) bekezdés, a 25-32. §-ok, a 33. § q)-(3) bekezdése, a 34-61. §-ok, a 63. § (1)-(2) bekezdése, a 64. § és a 66. § 2010. április 2. napján hatályukat vesztik. E bekezdés 2010. április 3-án hatályát veszti.
(7) E § (5) bekezdése, a 24. § (3) bekezdése, a 33. § (4) bekezdése és a 63. § (3) bekezdése 2011. január 2. napján hatályát veszti. E bekezdés 2011. január 3-án hatályát veszti.
66. § A Kátv. 167. §-a hatályát veszti.
67. § (1) A 2010. január 1-jén a külön jogszabály szerinti hulladékkezelési engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: olajelőállító) 2010. január 1-jétől 2010. március 31-éig - illetve a (3) bekezdés szerint benyújtott adóraktári engedélykérelme elutasítása, illetve az adóraktári engedély kiadása jogerőre emelkedésének napjáig, ha az a 2010. március 31-ét megelőző napra esik - a Jöt. e törvénnyel megállapított 58. §-ának (16) bekezdése szerinti tevékenységet adóraktári engedély nélkül jogszerűen végezheti, és az általa előállított ásványolaj nem minősül a Jöt. 114. § (2) bekezdés a) pont szerinti adózás alól elvont terméknek, ha az olajelőállító a (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint jár el.
(2) Az olajelőállító 2010. január 15-éig a vámhatósághoz bejelenti a Jöt. e törvénnyel megállapított 58. §-ának (16) bekezdése szerinti tevékenység folytatását, melyben megadja a nevét, adószámát, címét (székhelyét), azon üzem (telephely) címét, ahol a hulladékkezelési tevékenységet végzi, az érvényes hulladékkezelési engedélye számát, valamint az előállított ásványolaj
a) megnevezését, vámtarifaszámát, rendeltetését (saját felhasználás és annak célja, vagy értékesítés),
b) 2010. január 1-jei, mennyiségi felvétellel (leltározással) megállapított nyitókészletét (literben vagy kilogrammban),
c) 2010. január 1. és március 31. között várhatóan előállításra kerülő mennyiségét, havi és ezen belül rendeltetés szerinti bontásban.
(3) Az olajelőállító legkésőbb 2010. február 15-éig benyújtja adóraktári engedélykérelmét, melyhez csatolja az előállított ásványolaj vámtarifaszám besorolására vonatkozó, a vegyvizsgáló szerv által kiadott szakértői véleményt.
(4) A vámhatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés teljesítése esetén a (3) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelmet legkésőbb 2010. március 31-éig elbírálja.
(5) Az (1) bekezdés szerinti olajelőállítónak a 2010. január 1. és március 31. között, illetve a 2010. január 1. és az adóraktári engedélykérelem elutasítása, illetve az adóraktári engedély kiadása jogerőre emelkedésének napja között a tárgyhóban keletkező adófizetési kötelezettségére az adó kivetését havonta, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell kérnie a vámhatóságtól úgy, hogy a (6) bekezdés b) pont szerinti esetben meg kell adnia az ásványolajat villamos energia vagy kapcsolt hő- és villamos energia előállításához felhasználó személy nevét, adószámát, székhelyét, a felhasználás helyét is. A vámhatóság az adó kivetése során megvizsgálja az olajelőállító rendelkezésre álló nyilvántartásait.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott időszakban az (1) bekezdés szerinti olajelőállító által a) villamos energia vagy kapcsolt hő- és villamos energia előállításához felhasznált, vagy
b) az a) pont szerinti célra adómentes felhasználónak értékesített, 52. § (1) bekezdés i) pont, vagy (2) bekezdés alá tartozó ásványolaj után nem kell az adót kivetni.
68. § (1) A 2010. április 1-je előtt adófelfüggesztéssel, illetve közösségi adófelfüggesztési eljárásban feladott jövedéki termék utáni adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülésre, adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beálltára, illetve adókötelezettség keletkezésére, valamint az adóalanyok, a mentesített szervezet és a vámhatóság eljárására, amennyiben az átvétel visszaigazolása 2010. március 31-éig nem történt meg, a Jöt. 2010. március 31-én hatályos 12-14. §, 20-22. §, 25-26. § rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni.
(2) A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék 2010. április 1-je előtt történt behozatala, illetve a belföldön forgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba 2010. április 1-je előtt történt kivitele esetén, amennyiben az átvétel visszaigazolása 2010. március 31-éig nem történt meg, a Jöt. 2010. március 31-én hatályos 27-29., 31. és 32. §-ok rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni.
(3) A 2010. április 1. és december 31. között a jövedékiadó-köteles termékek adófelfüggesztéses eljárás mellett történő szállításához szükséges adminisztratív kísérő okmányról szóló 2719/92/EGK rendelet szerinti kísérő okmánnyal más tagállamból feladott jövedéki termék belföldre történő szállítása esetén a mentesített szervezetnek, az adóraktárengedélyesnek, a bejegyzett kereskedőnek, az adóképviselőnek és a vámhatóságnak a Jöt. 2010. március 31-én hatályos 18. §-a (3) bekezdésének, illetve 22. §-a (3)-(5) bekezdésének rendelkezései szerint kell eljárnia.
69. § (1) A 2010. március 31-én érvényes adóképviselői engedéllyel rendelkező személynek a Jöt. 2010. március 31-én hatályos 26. §-a (2), (5)-(6) bekezdésének rendelkezéseit a 2010. március 31-ig a Jöt. 25. §; (1) bekezdése szerint keletkezett adókötelezettségre továbbra is alkalmazni kell.
(2) A 2010. március 31-én érvényes csomagküldő kereskedői, illetve adóügyi képviselői engedéllyel rendelkező személy 2010. március 31-ét követően végzett tevékenységét a Jöt. e törvénnyel megállapított 30. §-a, illetve 31. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett tevékenységnek kell tekinteni.
70. § Amennyiben 2010. január 1-jét megelőzően az adóraktár-engedélyes jövedéki terméknek a Jöt. 53. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, illetve a 68. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célra történő felhasználását végezte, és azt 2009. december 31-ét követően is folytatja, a Jöt. e törvénnyel megállapított 13. § (13) bekezdés szerinti bejelentést 2010. január 15-éig kell megtennie.
71. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Javaslat elsődlegesen a közösségi jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítését szolgálja. 2010. április 1-jei hatálybalépéssel a jelenlegi jövedéki irányelv, a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK tanácsi irányelv helyébe új irányelv, a 2008/118/EK tanácsi irányelv lép. A tagállamoknak 2010. január 1-jéig kell átültetniük a nemzeti jogukba az irányelv rendelkezéseit.
Az új irányelv alapvető változást hoz a jövedéki termékek adófelfüggesztés mellett végzett szállításában. Az Európai Parlament és Tanács 1152/2003/EK határozata alapján létrehozott, a Bizottság és a tagállamok által működtetésre kerülő ún. EMCS rendszer (Excise Movement and Control System - Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer) egy olyan számítógépes rendszer, amely a jövedéki termékek Közösségen belüli, adófelfüggesztéssel végzett szállításának felügyeletét, nyomon követését hivatott megvalósítani, a jövedéki termékekkel való csalások és visszaélések csökkentése, visszaszorítása érdekében. Lényege, hogy a jelenlegi papíralapú okmányolást elektronikus okmányok váltják fel mind a szállítmányok feladására, mind a visszaigazolására. A szállítmányok a számítógépes rendszerben a tagállami hatóságok által a szállítás során végig nyomon követhetővé válnak, az elektronikus okmányok mindenkori állapotai a szállítás folyamatát mutatják meg, a szállítmány feladója általi benyújtástól egészen a címzett általi visszaigazolási jelentés feladóhoz való visszaérkezéséig.
Az irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok ne csak a közösségi szállításokra, hanem belföldi relációban, nemzeti szinten is alkalmazzák az új rendszert. A Javaslat szerint Magyarország él ezzel a lehetőséggel, és az elektronikus okmányolást a belföldön végzett adó-felfüggesztéses szállításokra is kiterjeszti.
Az új irányelv a jövedéki adózás közösségi szinten harmonizált eddigi szabályait lényegében változatlanul hagyta, csupán néhány, elsődlegesen az adózott termékek tagállamok közötti forgalmát érintő, a gyakorlati tapasztalatok során szükséges kiegészítést, pontosítást tesz, melyet a Javaslat is átvezet a hatályos jövedéki szabályozás vonatkozó rendelkezéseiben.
A Javaslat jogharmonizációs céllal módosítja az egyéb bor (gyümölcsborok) kiszerelési korlátozására vonatkozó, az uniós joggal ellentétes hatályos rendelkezéseket is.
A Javaslat kialakítja a törvényes kereteket az ásványolaj előállítás azon sajátos és a gyakorlatban elterjedőben lévő módjára, amikor a hulladékok hasznosítására alkalmazott technológia során melléktermékként a Jöt. szerinti ásványolaj kategóriába tartozó termékeket nyernek ki, ilyen termékek keletkeznek. A Javaslat egyúttal megteremti a lehetőséget ezen termékek villamos energia előállításához való adómentes felhasználására is.
A Javaslat összhangba hozza a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység végzésének jövedéki szabályait a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben, illetve az üzletek működéséről, és az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletet felváltó, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit szabályozó új Korm. rendeletben átültetett szabályaival.
Az előbbieken túl a Javaslat a jogalkalmazási tapasztalatok alapján bizonyos egyszerűsítéseket, illetve az ellenőrzés hatékonyságát javító, költségeit csökkentő módosításokat is tartalmaz.
Részletes indokolás
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat pontosítja az adóraktári előállítási kötelezettségre vonatkozó általános szabályt. Amennyiben a jövedéki termékek előállítása a vámjogszabályok szerint lehetővé tett keretek között, vámfelügyelet mellett történik, nem kell azt adóraktárban végezni.
a(z) 2. §-hoz
A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló új, 2008/118/EK tanácsi irányelv szerint a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételére minden tagállamban ki kell jelölni egy konkrét hatóságot. A Javaslat a Kormány által kijelölt szervezetet nevesíti erre a feladatra (és ad a Kormánynak felhatalmazást a 129. § (1) bekezdés c) pontban a szervezet kijelölésére).
a(z) 3. §-hoz
A Javaslat eltörli a különféle üzemanyagok fuvarozás során, illetve lefejtéskor bekövetkező keveredésének vámhatóság felé történő bejelentését ahhoz, hogy a keveredés ne minősüljön termékelőállításnak. A gyakorlatban ugyanis ennek az előírásnak nem lehet minden esetben eleget tenni.
A Javaslat az új irányelvvel bevezetett fogalmakat illeszti be a törvénybe, illetve az új irányelvnek megfelelően pontosításokat tesz az eddig használt fogalmakban.
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében meghatározza, hogy mit kell az üzemanyagkénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés, felhasználás fogalma alatt érteni, vagyis olyan eseteknek, amikor az ásványolajok adóját a termék rendeltetése alapján fel kell számítani.
A biogáz fogalom bevezetése az adóraktári engedélykötelezettségre vonatkozó módosított rendelkezés alkalmazásához, az olajtermék fogalom pedig a hulladékból előállított ásványolajra vonatkozóan beiktatásra kerülő új rendelkezések alkalmazásához szükséges.
a(z) 4. §-hoz
A Javaslat az adóalanyok között nevesíti a bejegyzett feladót is, aki (amely) az importálást követően - a vámhatóság engedélye birtokában - jogosult a vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket az importálás helyéről adófelfüggesztéssel adóraktárengedélyesnek vagy adómentes felhasználónak feladni.
a(z) 5-6. §-okhoz
A Javaslat a belföldi relációban értelmezett adófelfüggesztés eseteit igazítja hozzá az új irányelv rendelkezéseihez. Az adófelfüggesztés eseteit kiterjeszti az importált jövedéki terméknek bejegyzett feladó által végzett feladására is, meghatározva egyúttal ennek feltételeit is (pl. jövedéki biztosíték követelmény), valamint a bejegyzett feladó esetében követendő eljárást az okmányok benyújtására. Rendelkezik továbbá arról, hogy milyen típusú okmányokkal végzett szállítás tekinthető adófelfüggesztéssel végzett szállítás alá tartozónak. Az elektronikus termékkísérő okmányra, vagyis az ún. e-TKO-ra, annak visszaigazolására, azaz az elektronikus átvételi elismervényre, illetve export esetén az elektronikus kiviteli elismervényre a törvényben a közösségi adófelfüggesztés esetén meghatározott eljárást kell lényegében a belföldi relációban is alkalmazni.
A Javaslat rendelkezik az elektronikus számítógépes rendszer üzemszünete alatt követendő okmányolás rendjéről, illetve eljárásról, mely - kisebb eltéréssel - szintén megegyezik a közösségi adófelfüggesztés során ilyen esetben alkalmazandó eljárással.
a(z) 7. §-hoz
A Javaslat az adófelfüggesztésnek az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesüléssel járó lezárására vonatkozó szabályokat hozzáigazítja az új irányelv rendelkezéseihez, előírva belföldi relációban is az elektronikus átvételi, illetve kiviteli elismervénnyel történő visszaigazolás követelményét. Meghagyja ugyanakkor a visszaigazolás sajátos (egyszerűsítést jelentő) szabályait a TKO esetében alkalmazott eddigi kivételekre (kikötői adóraktárból történő kitárolás, NATO-nak szállítás), továbbá - az irányelv alapján - az ásványolajtermékek valamennyi csővezetékes szállítását kiveszi az elektronikus okmányolás alól (eddig csak a terméktávvezeték adóraktárból induló szállításokra érvényesültek sajátos szabályok).
A Javaslat lehetővé teszi - összhangban az új irányelvvel -, hogy jövedéki terméket a NATO fegyveres erői, polgári állománya ellátására létesített étterem, kantin részére is lehessen adófelfüggesztéssel jövedéki terméket szállítani. A jövedéki termék külön jogszabály szerinti átvételével a szállító adóraktár véglegesen mentesül a felfüggesztett adókötelezettség alól. Ilyen esetben az elektronikus átvételi elismervényt a vámhatóság állítja ki a NATO egység vámhatóságnak adott írásos nyilatkozata alapján.
A Javaslat rendelkezik az e-TKO-val szállított jövedéki termék üzemszünet ideje alatt történő átvétele esetén alkalmazandó eljárásról.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó export esetén kiviteli elismervény hiányában is mentesülhessen az adó alól, ha a kiléptető vámhivatal az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó által szolgáltatott megfelelő bizonyítékok alapján igazolást ad arról, hogy a harmadik országba kilépés megvalósult.
A Javaslat pontosítja az adóraktárban nem jövedéki termék előállításához felhasznált jövedéki termékre felfüggesztett adókötelezettség alóli mentesülésre vonatkozó szabályt. Eszerint az adóraktár-engedélyes csak abban az esetben mentesül a jövedéki termék nem jövedéki termék előállításához való felhasználása okán az adó alól, ha a felhasználás a törvényben meghatározott valamely adómentes célra (beleértve pl. villamos energia előállítása) történt. A mentesülés feltétele azonban az is, hogy az adóraktár-engedélyes a vámhatósághoz előzetesen bejelentse az ilyen felhasználást, a várhatóan felhasználásra kerülő jövedéki termék mennyiségét, valamint a felhasználási arányszámot vagy a várhatóan felhasználásra kerülő mennyiség levezetését. Feltétel továbbá a felhasznált jövedéki termék mennyiségével az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerinti elszámolás is.
a(z) 8. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a bejegyzett feladó felfüggesztett adófizetési kötelezettségének beálltáról, azonosan szabályozva azt, mint az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó esetében érvényesülő szabályozás.
a(z) 9. §-hoz
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosítja az adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb eseteit.
a(z) 10. §-hoz
A Javaslat a tagállamok közötti relációban végzett adófelfüggesztés általános szabályait rögzíti. Meghatározza azokat a relációkat, amely relációkban a jövedéki termék adófelfüggesztéssel feladható, szállítható. A hatályos szabályozáshoz képest változás, hogy lehetővé válik jövedéki terméket adófelfüggesztéssel szállítani a más tagállamban állomásozó NATO haderők étterme, kantinja részére is, illetve a bejegyzett feladó belföldről más tagállamba is feladhat fel adófelfüggesztéssel az importálást követően jövedéki terméket vagy azt harmadik országba is kiszállíthatja.
A Javaslat rendelkezik a mentesített szervezeteknek (diplomaták, diplomáciai testületek, nemzetközi szervezetek, NATO) történő szállítás esetén a visszaigazolás, az elektronikus átvételi elismervény kiállításának sajátos szabályairól, tekintettel arra, hogy a mentesített szervezetek nem kapcsolódnak az uniós számítógépes rendszerhez. A más tagállamból a belföldön lévő mentesített szervezet részére történt szállítás visszaigazolásához az elektronikus átvételi elismervényt a számítógépes rendszerben a vámhatóság állítja ki a mentesített szervezet vámhatóságnak adott írásos nyilatkozata alapján.
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor közösségi adófelfüggesztési eljárásban -a főszabálytól eltérően - az irányelv rendelkezései szerint nem kell e-TKO-t alkalmazni.
A Javaslat szabályozza a vámhatóság eljárását arra az esetre, ha a más tagállamból feladott jövedéki termék harmadik országba történő kiléptetése belföldről történik.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat a biztosíték felszabadítására vonatkozó szabályt az átvétel igazolásának új rendjéhez igazítja.
a(z) 12. §-hoz
A Javaslat meghatározza az e-TKO alkalmazására vonatkozó szabályokat. Az e-TKO tervezetének számítógépes rendszerben való benyújtására az adóraktár-engedélyes két lehetőség közül választhat. Az egyik a vámhatósággal e rendszer használatára létesített közvetlen számítógépes kapcsolat kialakítása, a másik az ügyfélkapu. A jövedéki termék szállításának megkezdése, az adóraktárból történő kitárolása közösségi adófelfüggesztési eljárásban csak az egyedi adminisztratív hivatkozási kóddal (AHK) ellátott e-TKO megléte esetén, vagyis a szállítmánynak az uniós számítógépes rendszerben történt rögzítését követően történhet.
A szállítás során lehetőség van a szállítmány rendeltetési helyének elektronikus megváltoztatására. A szállítmány, illetve a jóváhagyott e-TKO a számítógépes rendszerből csak a szállítás megkezdése előtt törölhető.
A Javaslat szerint az e-TKO tervezetében az uniós előírásokon túl - a külön jogszabály szerinti - kiegészítő adatokat is meg kell adni (lényegében a vámhatósághoz jelenleg is megküldendő adattartalom marad fenn az új rendszerben is).
a(z) 13. §-hoz
A Javaslat az uniós számítógépes rendszer működésében a hatóság vagy az ügyfél oldaláról bekövetkező, üzemszünetnek minősülő üzemzavar alatt követendő eljárást szabályozza az adófelfüggesztéssel végzett szállításokra. Előírja, hogy ilyen esetben papíralapú okmányokat kell alkalmazni, de amint helyreáll a számítógépes rendszer, haladéktalanul ki kell állítani az elektronikus okmányokat, mivel csak azok tekinthetők a jövedéki termékek bizonylatának. A papíralapú okmányokat - az előzőektől függetlenül - az adó elévülési idején belül meg kell őrizni.
a(z) 14. §-hoz
Az adóraktár-engedélyes a közösségi adófelfüggesztéses eljárásban feladott jövedéki termék utáni adókötelezettség alól a címzett elektronikus átvételi elismervénye, illetve harmadik országba más tagállamból történt kiléptetés esetén az illető tagállam kiléptető hatósága által kiállított, és az uniós számítógépes rendszerben rögzített elektronikus kiviteli elismervény alapján mentesül.
Ha az adóraktár-engedélyes mentesített szervezetnek szállított más tagállamba jövedéki terméket, a mentesüléshez - az eddigi szabályok szerint - továbbra is szükséges a mentesített szervezet által a Bizottság külön rendelete szerint kiállított un. adómentességi igazolás is.
Az adóraktár-engedélyes mentesülhet arra a mennyiségre vonatkozó adókötelezettsége alól is, amelyet hiányként tüntettek fel az elektronikus átvételi elismervényen, de azt vagy annak egy részét a hiány keletkezése szerinti tagállam illetékes hatósága a jövedéki termék tulajdonságaiból adódó vagy előre nem látható körülmények, illetve vis major miatt bekövetkezett hiányként - az adóraktár-engedélyes által benyújtott bizonyítékok alapján -elismer. Az efölötti hiányra (vagy amennyiben a tagállami adóhatóságtól nem kérik az adó alól mentesíthető hiány megállapítását, a teljes hiányra) beáll az adófizetési kötelezettség hasonlóan ahhoz az esethez is, ha nincs elektronikus visszaigazolás a jövedéki termék átvételéről, harmadik országba történő kiszállításáról.
A vámhatóság az adóraktár-engedélyest köteles értesíteni arról, ha a szállítmány nem érkezett meg a rendeltetési helyre. Ennek ellenkezőjét az adóraktár-engedélyes az értesítéstől számítva 1 hónapon belül bizonyíthatja.
Amennyiben a feladástól számított 4 hónapon belül a jövedéki termék címzett általi átvételét nem tudja az adóraktár-engedélyes a vámhatóság által elfogadhatóan igazolni, beáll az adófizetési kötelezettsége.
Ha a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolását követő 3 éven belül kiderül, hogy azt a szabálytalanságot, ami miatt az adóraktár-engedélyesnek az adót meg kellett fizetnie, ténylegesen melyik tagállamban követték el, a vámhatóság a megfizetett adót kérelemre visszatéríti, feltéve, hogy az adó másik tagállamban történt kivetéséről a vámhatóság hivatalos értesítést kap a tagállam illetékes hatóságától.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha a jövedéki termék megérkezett a címzetthez vagy kilépett harmadik országba, de nincs róla elektronikus átvételi vagy kiviteli elismervénye az adóraktár-engedélyesnek, milyen eljárásban lehet mentesülni az adófizetési kötelezettség alól.
a(z) 15. §-hoz
A vámhatóságnak a más tagállamba adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék átvételéről a címzett által kiállított, az uniós számítógépes rendszerben rögzített elismervényt, illetve a más tagállam kiléptető vámhivatala által a harmadik országba történt kiléptetésről kiállított elektronikus kiviteli elismervényt továbbítania kell a feladó adóraktár-engedélyesnek.
a(z) 16. §-hoz
A Javaslat a jövedéki termék más tagállamból belföldi adóraktárba történt beszerzése esetén az adóraktár-engedélyes, illetve a vámhatóság által követendő eljárást határozza meg.
Előírja továbbá, hogy a vámhatóság köteles elbírálni és megállapítani a más tagállam adóraktár-engedélyese kérelmére a címzett belföldi adóraktár-engedélyes elektronikus átvételi elismervényén feltüntetett hiányból adómentes hiányként elfogadható mennyiséget, majd erről a tagállami adóraktár-engedélyest és annak illetékes hatóságát is értesíteni.
a(z) 17. §-hoz
A Javaslat az üzemszünet idején történt átvétel esetén alkalmazható üzemszüneti átvételi elismervényre vonatkozó szabályokat határozza meg.
a(z) 18. §-hoz
A Javaslat a vámhatóság adóbeszedési jogosultságát állapítja meg a más tagállamok közötti adófelfüggesztéses szállítások során belföldön megállapított vagy észlelt szabálytalanság esetén, melyről a vámhatóságnak értesítenie kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát. A szabálytalanság belföldön történt elkövetését a jövedéki termék feladásától számított 3 éven belül lehet megállapítani, illetve lehet az adót annak alapján beszedni.
A Javaslat szerint a más tagállamok közötti adófelfüggesztéses szállítások során belföldön észlelt szabálytalanság alapján az előbbiek szerint a vámhatóság által beszedett jövedéki adót vissza kell téríteni, ha 3 éven belül kiderül a szabálytalanság elkövetésének tényleges helye, vagyis, hogy az valójában melyik tagállamban történt. Ugyanígy kell eljárni, ha a feladó magyar adóraktár engedélyesnek korábban azért kellett a feladott jövedéki termékre az adót megfizetnie, mert a kiszállítást követő 4 hónap leteltével nem volt meg az átvétel szabályos visszaigazolása, azonban a 3 éves időtartamon belül bizonyítást nyer, hogy a termék eltűnése mely tagállamban következett be.
a(z) 19-21. §-okhoz
A Javaslat a nem bejegyzett kereskedő helyett az eseti bejegyzett kereskedő szóhasználatra való áttérést vezeti át. Az eseti kereskedő ugyanúgy egy szállítmányra vonatkozóan szerez engedélyt, mint a korábbi fogalom szerinti nem bejegyzett kereskedő, a különbség annyi, hogy az uniós szintű nyilvántartásban, az un. SEED rendszerben az eseti behozatalra engedéllyel rendelkező bejegyzett kereskedő is szerepel (ami feltétele lesz 2010. április 1-től az elektronikus okmányolásnak), míg a nem bejegyzett kereskedő eddig nem.
A Javaslat meghatározza az elektronikus átvételi elismervény a bejegyzett kereskedő által történő alkalmazására vonatkozó szabályokat, valamint az üzemszünet esetén követendő eljárást.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy amennyiben olyan személy kéri a bejegyzett kereskedőként való működés engedélyezését, aki egy személyben felhasználói engedélyes is, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt egyszerűsített eljárásban adja ki, és külön jövedéki biztosítékot nem kell megkövetelni, elégséges a felhasználói engedélyes tevékenységéhez nyújtott biztosíték. (Az adómentes felhasználókra már eddig is ilyen tartalmú szabályozás érvényesült.)
a(z) 22. §-hoz
A Javaslat meghatározza a bejegyzett feladói engedély kiadásának feltételeit.
Ha a bejegyzett feladó a harmadik országból behozott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket e-TKO-val más tagállamba, a törvényben meghatározott rendeltetési helyre felad, az importáló helyett a bejegyzett feladó lesz az adó alanya, és az adófizetési kötelezettsége egyidejűleg felfüggesztésre kerül.
A Javaslat előírja, hogy a bejegyzett feladónak a vámárunyilatkozat benyújtásakor kell az e-TKO tervezetet benyújtania (a vámhatóság ugyanis csak ebben az esetben tudja az adó felfüggesztése mellett vámkezelni a behozott jövedéki terméket).
A Javaslat meghatározza a bejegyzett feladó felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alóli mentesülésének, illetve adófizetési kötelezettsége beálltának szabályait (lényegében ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a feladó adóraktár engedélyesekre vonatkoznak).
a(z) 23-24. §-okhoz
A Javaslat a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, belföldre behozott jövedéki termék után belföldön keletkező adófizetési kötelezettségre vonatkozó hatályos szabályozáson átvezeti az irányelv szerinti, többségében kisebb változásokat. Így az adófizetési kötelezettség a Javaslat szerint a kereskedelmi célú birtokoláshoz kötött (ez a jelenlegi szabályok szerint a gazdasági tevékenység keretében, kereskedelmi céllal vagy felhasználási céllal, illetve közjogi intézmények céljára történő behozatal esetén keletkezik). Kereskedelmi célú birtokolásnak kell tekinteni minden olyan esetet, amikor nem magánszemély által adómentesen behozható jövedéki termék birtokolásáról van szó. (Magánszemély adómentes behozatalának a magánszemély saját felhasználására szolgáló, más tagállamban megvásárolt jövedéki termék behozatala minősül, lásd 26. § indokolása.)
Új elem, hogy a feladott mennyiségből arra a mennyiségre, amely nem érkezik meg a jövedéki termék tulajdonságaiból adódóan (pl. szállítási veszteség), vagy előre nem látható körülmények, vis major miatt megsemmisül, akkor lehet az adó alól mentesülni, ha az előbbi körülményeket a felmerülésük helye szerinti tagállam illetékes hatósága felé az adóalany bizonyítani tudja és azt a tagállami hatóság elfogadja. Nem kell továbbá megfizetni az adót, vagy a megfizetett adó visszaigényelhető akkor is, ha a szállítás közben bekövetkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termék mennyiségére az elkövetés helye szerinti tagállamban igazoltan megfizették az adót.
A belföldön szabad forgalomba bocsátott (adózott), más tagállamba kereskedelmi céllal kiszállított jövedéki termék utáni adó visszaigénylésének - a hatályos szabályozástól eltérően - a Javaslat szerint nem feltétele az adó-visszaigénylési kérelem kiszállítást megelőző benyújtása. Az új feltétel az, hogy a feladást megelőzően értesíteni kell a jövedéki termék feladásáról a vámhatóságot. Ez az előírás azonban csak 2010. december 31-éig lesz hatályban, ugyanis 2011. január 1-jétől az ebben a relációban kiállítandó kísérő okmányt, az EKO-t is elektronikusan - az e-TKO benyújtásra kialakított módok egyikével - be kell nyújtani a vámhatósághoz, a kiállításukkal egyidejűleg.
A Javaslat lehetővé teszi a belföldről feladott adózott jövedéki termékre az adó visszaigénylését akkor is, ha a szállítás során történt, más tagállamban elkövetett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termék mennyisége után az adót ott igazoltan megfizették, vagy a szállítás során más tagállamban bekövetkezett teljes megsemmisülést vagy helyrehozhatatlan károsodást igazolja annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben az esemény történt. Az ilyen esemény megtörténtét a feladónak (az adóvisszaigénylésre jogosultnak) kell bizonyítania az illetékes tagállami hatóság felé.
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a vámhatóság adózott jövedéki termékek két tagállam között belföldön keresztül kereskedelmi célú beszerzés vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során adómentes hiányként mit ismerhet és igazolhat vissza egy más tagállambeli kérelmezőnek.
A Javaslat a vámhatóság jogosultságát állapítja meg az adó beszedésére a két tagállam között belföldön keresztül kereskedelmi célú beszerzés vagy csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítás során eltűnt, a rendeltetési helyére meg nem érkezett jövedéki termék adójának beszedésére a más tagállambeli személytől, ha a szabálytalanságot belföldön észlelik, tárják fel. Amennyiben azonban 3 éven belül az kerül megállapításra, hogy a szabálytalanság ténylegesen melyik tagállamban történt, akkor az illető személy részére -annak kérelme alapján - a vámhatósághoz megfizetett adót vissza kell téríteni.
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, belföldre behozott jövedéki termék adómentességére vonatkozó hatályos szabályozáson átvezeti az irányelv szerinti változást. Magánszemély adómentes behozatalának a magánszemély saját felhasználására szolgáló, más tagállamban megvásárolt jövedéki termék magánszemély által történő behozatala minősül (az eddigi szabályok szerint a magáncélra történt vásárlás minősült ilyennek).
a(z) 27-29. §-okhoz
A Javaslat szerint módosul a csomagküldő kereskedelem folytatására vonatkozó szabályozás.
Csomagküldő kereskedelemnek a más tagállamba magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek történő értékesítés minősül, ha a szállítást - közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve - a csomagküldő kereskedő maga végzi. A csomagküldő kereskedőnek, illetve az adókötelezettséget helyette és nevében teljesítő adóügyi képviselőnek nem kell engedélyt kérnie, csak e tevékenységét nyilvántartásba kell vetetnie a vámhatóság erre kijelölt szerve által.
A belföldről más tagállamba történő szállítás esetén az e tagállam rendelkezései szerinti garanciát az e tagállam kijelölt hatóságának kell ezentúl nyújtani. A csomagküldő kereskedelem keretében kiszállított jövedéki termékek után az adó más tagállamban történő megfizetését a tagállam erre kijelölt hatóságának kell igazolnia, illetve e célra csak ilyen igazolás fogadható el.
A csomagküldő kereskedőnek nem kell belföldön megfizetni az adót arra, az általa szállított mennyiségre, amely nem érkezik meg a jövedéki termék tulajdonságaiból adódóan (pl. szállítási veszteség) vagy előre nem látható körülmények, vis major miatt megsemmisül, feltéve, hogy azt a csomagküldő kereskedő által szolgáltatott bizonyítékok alapján a felmerülésük helye szerinti tagállam illetékes hatósága bizonyítottként elfogadja és igazolja. Nem kell továbbá megfizetnie csomagküldő kereskedőnek az adót akkor sem, ha a szállítás közben bekövetkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termék mennyiségére az elkövetés helye szerinti tagállamban igazoltan megfizették az adót. Ha az adófizetés az előbbi mennyiségekre egyébként előzőleg már megtörtént, az adó utólagos visszatérítését lehet kérni.
a(z) 30. §-hoz
A Javaslat a behajtási jogsegély esetében alkalmazandó jogszabályok körében időközben bekövetkezett változások miatti jogszabályi hivatkozásokat korrigálja.
a(z) 31. §-hoz
A Javaslat az adóraktárban történő előállítás követelményét kiterjeszti azokra a csak felhasználási céltól függően adóköteles ásványolajokra is, amelyek előállítása üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználás céljára történik. A biogázra ezt a rendelkezést továbbra sem kell alkalmazni.
a(z) 32. §-hoz
Jogtechnikai módosítás (a módosított 40. § (9) bekezdésével összefüggésben).
a(z) 33. §-hoz
A Javaslat az adófelfüggesztéssel történő kitárolás okmányolására vonatkozó szabályokon átvezeti az e-TKO alkalmazásával összefüggésben szükséges változásokat, és csak a papíralapú okmányok esetében írja elő a továbbiakban azok adattartalmának (a sörfőzde esetében az EKO másolati példányának) a vámhatósághoz történő egyidejű megküldését.
a(z) 34. §-okhoz
A Javaslat pontosítja, hogy az adómentes felhasználó jövedéki biztosítéka nemcsak az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára, hanem az adómentes felhasználó által bonyolított adófelfüggesztéssel történő szállítás adókockázatára is (pl. ha egy adómentes felhasználó az importáló és e-TKO-val szállítja az üzemébe az importálás helyéről az adófelfüggesztéssel vámkezelt jövedéki terméket) biztosítékul szolgál.
a(z) 35. §-hoz
A Javaslat a rögzíti - hasonlóan az áfa törvény szerinti szabályozással -, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződésben vállalt adómentesség biztosítása során a diplomáciai és konzuli képviseletek, illetve tagjaik részére adó-visszatérítés formájában megvalósuló adómentesség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
a(z) 36. §-hoz
A Javaslat a Közösség vámterületének részét képező, de a jövedéki adózás szempontjából harmadik országnak minősülő tagállami területekről közvetlenül belföldre belépő, vagy oda közvetlenül belföldről kilépő (gyakorlatilag légi úton) jövedéki termékek esetében az irányelv szerint alkalmazandó vámalakiságokra is - értelemszerűen - a vámjogszabályok rendelkezései vonatkoznak.
A Javaslat a bejegyzett feladó adóbevallási rendjéről rendelkezik. A bejegyzett feladó havonta nyújtja be az adóbevallását, abban az esetben is, ha adókötelezettsége a tárgyhóban nem keletkezett.
A Javaslat az új típusú okmányokat is szigorú számadású nyomtatványnak minősíti, amelyekkel kapcsolatos jogsértésre alkalmazni kell a számlára, nyugtára vonatkozó rendelkezéseket.
a(z) 37. §-hoz
Az adóbevallási kötelezettség elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő teljesítését írja elő a Javaslat a bejegyzett feladó esetében is.
a(z) 38-39. §-okhoz
A Javaslat pontosítja az ásványolajtermékek fogalmi meghatározásait, melynek értelmében a felhasználási célt nemcsak a kínálás, értékesítés, felhasználás esetében, hanem az előállításnál is figyelembe kell venni. Ezt a pontosítást a Javaslat átvezeti az adómértékre vonatkozó rendelkezésekben is.
a(z) 40. §-hoz
A Javaslat a vonatkozó uniós szabályozással való teljes összhang érdekében korrigálja az ásványolaj adómentes felhasználási céljának meghatározását, az elektromos áram előállítása esetében elhagyja az erőműben való előállításra vonatkozó feltételt.
a(z) 41. §-hoz
A Javaslat kialakítja a törvényes kereteket az ásványolaj-előállítás azon sajátos és a gyakorlatban elterjedőben lévő módjára, amikor a hulladékok hasznosítására alkalmazott technológia során a Jöt. szerinti ásványolaj kategóriába tartozó termékek keletkeznek.
Ezen termékek előállítása - az adóraktár-típus módosításával - az ún. egyébásványolaj-gyártó adóraktárban válik lehetővé, az adóraktári engedélyhez pedig a Javaslat könnyített feltételeket (alacsonyabb jövedéki biztosítékot, kisebb tárolókapacitás követelményt) határoz meg annak érdekében, hogy kisebb üzemmérettel is létesülhessenek adóraktárak ezen, környezetvédelmi szempontból hasznos tevékenység folytatására. Ezen belül azonban különbséget tesz az előállításra kerülő ásványolajtermékek eltérő jövedéki kockázata alapján. A kisebb jövedéki kockázatot jelentő ásványolajtermékek esetében (egyéb ellenőrzött ásványolaj, vagy fűtési, tüzelési célú gázolaj) alacsonyabb jövedéki biztosíték és kisebb tárolókapacitás követelményt határoz meg, amennyiben viszont a hulladékkezelés keretében üzemanyag (benzin, gázolaj) kerül előállításra, - az üzemanyagokhoz kapcsolódó magasabb jövedéki kockázat miatt -szigorúbb feltételeket támaszt. Ha az adóraktárban többféle ásványolajterméket is előállítanak, az egyes esetekre vonatkozó feltételeket együttesen, illetve a szigorúbb feltételt rendeli alkalmazni a Javaslat.
a(z) 42. §-hoz
A Javaslat - a Ket.-tel összhangban - eltörli a vámhatóság által kiadott kötelező érvényű vámtarifa-besorolás (KÉV) felhasználói engedélykérelemhez csatolására vonatkozó követelményt, s csak azt írja elő, hogy ilyen esetben KÉV-vel kell rendelkezni az engedély megadásához.
A Javaslat pontosítja a felhasználói engedélyes jövedéki biztosítékának meghatározására vonatkozó szabályozást arra az esetre vonatkozóan, ha nem jövedéki termék alapanyagból kerül egyéb ellenőrzött ásványolaj előállításra.
a(z) 43. §-hoz
A Javaslat az egyéb ellenőrzött ásványolajtermékek adófelfüggesztés melletti importálására vonatkozó rendelkezéseken átvezeti az e-TKO-val, az elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve a bejegyzett feladó alkalmazásával kapcsolatban szükséges módosításokat.
A Javaslat szerint az e-TKO-val más tagállamból behozott egyéb ellenőrzött ásványolajat a továbbiakban már nem kell külön bejelenteni a vámhatósághoz (ez az uniós számítógépes rendszerben ugyanis automatikusan nyomon követhetővé válik).
a(z) 44. §-hoz
Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében eltörlésre kerülő kiszerelési korlátozással összefüggésben a Javaslat szerint a tároló adóraktárban bármilyen kiszerelésű alkoholtartalmú italok tárolhatókká válnak.
a(z) 45. §-hoz
Az alkoholok zárjegye után - amennyiben a zárjegyfelhasználó nem tud elszámolni az átvett zárjegyekkel - fizetendő összeg valorizálásra kerül, tekintettel az időközben bekövetkezett adóemelésekre.
A Javaslat átvezeti a "bejegyzett kereskedő" és a "nem bejegyzett kereskedő" szóhasználatban bekövetkezett változást.
A Javaslat - jogharmonizációs céllal - az alkoholtermékek esetében a 2 litert meghaladó kiszerelésben való forgalmazáshoz a jelenlegi engedélyeztetési kötelezettséget felváltja a vámhatóság felé történő előzetes bejelentési kötelezettség előírásával.
a(z) 46. §-hoz
Lásd a 44. § indokolását.
a(z) 47-48. §-okhoz
Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében eltörlésre kerül a gyümölcsborok 2 litert meghaladó kiszerelésben való forgalmazására vonatkozó tiltás. A gyümölcsborok 2 litert meghaladó kiszerelésben is forgalmazhatóvá válnak, amennyiben azt a vámhatóság felé előzetesen bejelentik, és-a szőlőborra előírtakkal azonosan - az ilyen kiszereléseket hivatalos zárral látják el.
Egyidejűleg a szőlőbor is általánosan forgalmazhatóvá válik, 25 litert meghaladó (hordós) kiszerelés esetén is, előzetes bejelentési kötelezettség mellett.
a(z) 49. §-hoz
Lásd a 44. § indokolását.
a(z) 50. §-hoz
A Javaslat átvezeti a "bejegyzett kereskedő" és a "nem bejegyzett kereskedő" szóhasználatban bekövetkezett változást.
a(z) 51. §-hoz
A dohánygyártmányokra előírt adójegyek megrendelése 2010. január 1-jétől elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történhet.
a(z) 52. §-hoz
A Javaslat a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység meghatározásában a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek behozatalával kapcsolatosan szükséges korrekciókat vezeti át.
A Javaslat korrigálja az export-import tevékenységnek nem minősülő eseteket.
A Javaslat az üzlethelyiség fogalmának korrekciójával a kereskedelemről szóló 2008. évi CLXIV. törvény üzlet fogalmával teremti meg az összhangot.
a(z) 53. §-hoz
A Javaslat a kiszerelési korlátozások eltörlésével kapcsolatban szükséges korrekciókat vezeti át a jövedéki engedélyes kereskedőkre vonatkozó hatályos rendelkezésekben.
a(z) 54. §-hoz
A Javaslat a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység végzésének jövedéki szabályait hozza összhangba a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben, illetve az üzletek működéséről, és az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletet felváltó, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit szabályozó új Korm. rendeletben átültetett szabályaival. A változás lényege, hogy kereskedelmi tevékenység működési engedély helyett - főszabályként - a jegyzőhöz történt bejelentés alapján folytatható. A jövedéki termékek közül működési engedélyköteles körben egyedül a dohánygyártmányok maradnak, azonban a jegyzők nemcsak a működési engedélyekről, hanem a bejelentésekről is tájékoztatni kötelesek a vámhatóságot annak érdekében, hogy a jövedéki termékek kiskereskedelmi, vendéglátóipari forgalmazásának jövedéki ellenőrzése a továbbra is célzottan történhessen.
a(z) 55. §-hoz
A Javaslat a kiszerelési korlátozások eltörlésével kapcsolatban szükséges korrekciókat vezeti át a nem jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó hatályos rendelkezésekben.
A Javaslat a kereskedelmi tevékenységek szabályozásának változása következtében megszűnő üzletkörök kapcsán szükséges szövegkorrekciót tartalmaz, továbbá a jövedéki termékek közterületi, valamint vásáron, piacon történő értékesítésére határozza meg a jövedéki szabályokat.
a(z) 56. §-hoz
A Javaslat a vámhatóság hatáskörét a jövedéki termékek tekintetében kibővíti a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzésével, vagyis megteremti a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének jövedéki ellenőrzés keretében történő ellenőrizhetőségét. A módosítással megszűnik az a jelenlegi helyzet, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedőnél ugyanazon szerv által két ellenőrzés kerül lefolytatásra, az Art. szerinti próbavásárlás, illetve a Jöt. alapján a jövedéki ellenőrzés, s emiatt két jegyzőkönyv is készül, jelentősen növelve az ellenőrzés időtartamát, és a két eljárás feldolgozása, elbírálása még tovább növeli a munkaidő-ráfordítást. A két eljárás egyesítésével csökken az ellenőrzési idő adminisztrációra fordított része, amelyet alaposabb, mélyebb és ezzel együtt hatékonyabb vizsgálatra lehetne fordítani.
A Javaslat a közúti ellenőrzés keretében végzett jövedéki ellenőrzések nagy számára és időigényességére, valamint a Ket.-ben meghatározott egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeire tekintettel javasolja a jegyzőkönyv felvételének mellőzését abban az esetben, ha jövedéki jogsértés nem került megállapításra. Fel kell venni azonban a jegyzőkönyvet, ha azt az ellenőrzött személy kéri.
a(z) 57. §-hoz
A kiszerelésre vonatkozó szabályok módosítása miatt a nagyobb kiszerelések általánossá tételéből fakadó jövedéki kockázatok kezelésével összefüggésben a bejelentési kötelezettség betartatása érdekében szükséges a Javaslat szerinti szankció bevezetése, mely szerint adózás alól elvontnak minősül az az alkoholtermék és egyéb bor, amelyre a kiszerelés kapcsán előírt bejelentési kötelezettséget nem teljesítik.
a(z) 58. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a vámhatóság az üzletbezárás alkalmazásától eltekintsen, ha a jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személy a jogsértéssel érintett jövedéki termék beszerzése során az adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel járt el. A módosítás révén elkerülhető azon - jellemzően vétlen - kereskedők üzletének bezárása, akiknél a vámhatóság által feltárt jogsértés gyakorlatilag a jövedéki termék előállítójának vagy továbbforgalmazójának jogsértő, megtévesztő magatartására vezethető vissza (pl. szakértői vizsgálat igazolja, hogy a termék nem azonos a címkén és a bizonylaton szereplő termékkel).
a(z) 59. §-hoz
A Javaslat a jogszabályi hivatkozást aktualizálja.
A jelenleg hatályos szabályok szerint az elkobzott ásványolajtermékek katasztrófa elleni védekezés céljára átadhatók. Célszerű emellett megteremteni annak a lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi szerv oktatási, gyakorlatozási célra is felhasználhassa az elkobzott ásványolajtermékeket (a gyakorlatok során pl. az ásványolajtermékek égetése). A Javaslat a rendelkezés ilyen irányú kibővítését javasolja.
a(z) 60. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot egészíti ki.
a(z) 61. §-hoz
A Javaslat a Kormánynak, illetve az adópolitikáért felelős miniszternek adott felhatalmazást egészíti ki.
a(z) 62. §-hoz
Az új irányelv átültetésével kapcsolatos rendelkezések 2010. április 1-jén, az egyéb rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba. Ettől eltérően 2011. január 1-jén lépnek hatályba azok a rendelkezések, amelyek az elektronikus átvételi elismervény esetében is -hasonlóan, mint 2010. április 1-jétől az e-TKO esetében - az uniós rendeletben előírtakon túl kiegészítő adatok megadását írják elő, illetve amelyek szerint ezen időponttól az egyszerűsített kísérő okmányoknak a kiállításukkal egyidejűleg a vámhatósághoz történő megküldése ugyanolyan módokon történhet, mint az e-TKO benyújtása. A 2009. december 31-i hatálybalépési időpont alkalmazása pedig csak a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvénynek a sűrített földgáz üzemanyag új adómértékét 2010. január 1-jével 26,10 Ft/nm3-ben megállapító rendelkezésének kiiktatásához szükséges jogtechnikai megoldás.
a(z) 63. §-hoz
A Javaslat elsődlegesen szövegpontosításokat, a kereskedelmi tevékenységek szabályozásának változása következtében megszűnő üzletkörök kapcsán szükséges szövegkorrekciókat, illetve a módosuló rendelkezések miatt a visszahivatkozások korrigálásait tartalmazza.
A Javaslat a sűrített földgáz üzemanyag adóját 2010. január 1-jétől 0 Ft-ban állapítja meg. A 0 adókulcs ugyanis - amint az időközben tisztázásra került - külön bizottsági jóváhagyás nélkül is bevezethető (a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvényben még az EU Bizottság jóváhagyásához kötött hatálybalépés szerepelt).
A Javaslat a borra egységesen, így a gyümölcsborra is előírja - jövedéki szabályként - a vonatkozó szakmai rendelkezések betartása melletti előállítás követelményét.
A Javaslat korrigálja a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó bírságolás alkalmazási körét, melynek révén - visszaállítva a korábban érvényesült szabályozást - a szigorúbb bírságolás minden gazdálkodó szervezetre, nemcsak a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytatóra érvényesíthető (kivéve azt az egyéni vállalkozót, akinek tevékenysége nem kapcsolódik jövedéki termékhez, s aki ennek következtében a természetes személyekre vonatkozó bírságtétel alá esik).
A Javaslat átvezeti az új irányelv átültetésével kapcsolatban szükséges, elsődlegesen szóhasználatbeli módosításokat.
A Javaslat az elektronikus átvételi elismervény esetében az uniós rendeletben előírtakon túl kiegészítő adatok megadását is előírja (2011. január 1-jétől). A szabad forgalomba bocsátásról kiállított okmányoknak (egyszerűsített kísérő okmányok) a vámhatósághoz a kiállításukkal egyidejűleg történő küldését 2011. január 1-jétől ugyanazon az elektronikus módokon kell/lehet teljesíteni, mint az e-TKO benyújtását (az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódásra a vámhatósággal kiépített kapcsolati rendszeren vagy az ügyfélkapun keresztül), és e szerint kell eljárnia a közösségi kereskedőnek is az adózottan feladott jövedéki termékekre kiállítandó EKO esetében is.
a(z) 64. §-hoz
A Javaslat egyes törvényekben a 92/12/EGK irányelvre történő hivatkozást az új jövedéki irányelvre, a 2008/118/EK tanácsi irányelvre való hivatkozással cseréli le.
a(z) 65. §-hoz
A Javaslat szövegpontosításokat tartalmaz, elsődlegesen a módosuló rendelkezésekkel összefüggésben.
A Javaslat egyszerűsíti a jövedéki engedélyes kereskedő által kiállítandó számla, valamint vevőnyilvántartása adattartalmát, eltörli a vevő működési engedélye számának feltüntetését előíró rendelkezéseket. Megszünteti továbbá, hogy az adójegy-megrendeléshez az adójegyfelhasználó csatolja az adójegy beszerzése egyhavi átlagának levezetését (azt a vámhatóság is ki tudja számítani a rendelkezésére álló adatok alapján).
A Javaslat - az új irányelvvel összhangban - megszünteti a bejegyzett kereskedő esetében az adóképviselő alkalmazását.
Az adózott jövedéki terméket más tagállamba kiszállító személynek 2011. január 1-jétől nem kell a jövedéki termék feladását megelőzően a feladásról külön értesíteni a vámhatóságot, mivel ezen időponttól az EKO kiállítással egyidejűleg történő elektronikus megküldése ezt már feleslegessé teszi. Szintén az EKO megküldés új módjával válik oka fogyottá az adóraktári engedélyfeltételként a vámhatósággal az EKO megküldésére jelenleg használt, a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer (az un. KEA) kialakítása.
a(z) 66. §-hoz
A sűrített földgáz üzemanyag 0 adókulcsa - amint az időközben tisztázásra került - külön bizottsági jóváhagyás nélkül bevezethető. Ezért a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvénynek a 0 adókulcs bizottsági jóváhagyáshoz kötött hatálybaléptetéséről szóló rendelkezése kiiktatható.
a(z) 67. §-hoz
A Javaslat a hulladékkezelés során történő ásványolajtermék előállítása esetében 2010. január 1-jétől bevezetésre kerülő adóraktári engedélykötelezettséggel összefüggésben az ilyen tevékenységet jelenleg is - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint, a szakmai engedélyek birtokában - végzőkre átmeneti szabályokat határoz meg az új feltételnek való megfelelésre. Annak érdekében, hogy ezek a gazdálkodók az adóraktári engedélyük megszerzéséig is folyamatosan tovább működhessenek, a Javaslat arról rendelkezik, hogy a szóban forgó tevékenységüknek a vámhatósághoz legkésőbb 2010. január 15-éig történő bejelentése, valamint az adóraktári engedélykérelmük legkésőbb 2010. február 15-éig történő benyújtása esetén tevékenységüket adóraktári engedély nélkül is jogszerűen végezhetik, és az ebben az időszakban előállított ásványolajtermék nem minősül adózás alól elvont terméknek. A vámhatóság az általános szabályoktól eltérően, rövidebb idő alatt bírálja el a kérelmeket és adja ki az adóraktári engedélyeket. A Javaslat rendezi az átmeneti időszakban előállított ásványolajra vonatkozó adófizetés rendjét, továbbá biztosítja az adó alóli mentesülést a villamos energia vagy kapcsolt hő- és villamos energia előállításához történő felhasználás esetében.
a(z) 68. §-hoz
2010. április 1-je előtt a belföldről az eddigi papír alapú okmányokkal feladott vagy belföldön papír alapon fogadott szállítmányok esetében a korábbi szabályok szerint kell eljárni és a szállításokat lezárni.
Tekintettel továbbá arra, hogy nem minden tagállam alkalmazza 2010. április 1-jétől teljes körűen (mind a feladásra, mind a fogadásra) az uniós számítógépes rendszeren keresztüli elektronikus okmányolást, ezért amennyiben egy tagállamból papír alapú okmánnyal érkeznek 2010. december 31-éig jövedéki termékek, azok visszaigazolása ezen időpontig a korábbi szabályok szerint (papír alapon) történhet.
a(z) 69. §-hoz
A bejegyzett kereskedő adóképviselőjének megszüntetésével összefüggésben rendelkezni szükséges a 2010. március 31-éig adóképviselőn keresztül bonyolított, még le nem zárult behozatal esetén alkalmazandó átmeneti szabályokról.
A 2010. március 31-én érvényes csomagküldő kereskedői, illetve adóügyi képviselői engedély esetében - az eddigi engedély helyébe lépő - nyilvántartásba vételt teljesítettnek kell tekinteni.
a(z) 70. §-hoz
Annak az adóraktár-engedélyesnek, aki az adóraktárában 2010. január 1-jét megelőzően jövedéki termék adómentes célú felhasználását végezte, s azt a továbbiakban is folytatni kívánja, a törvényben erre vonatkozóan előírt bejelentési kötelezettséget 2010. január 15-éig kell teljesítenie.
a(z) 71. §-hoz
A törvényjavaslat jogharmonizációs záradéka.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.