Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslat indokolása

adozona.hu

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2009.03.13
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adó mértéke az adó alapjának 23 százaléka."
2. § Az Áfa tv. 83. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/83. § Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához/
"a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 18,7 szá...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számú törvényjavaslat indokolása

2009. évi ... törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

ELSŐ RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

II. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

3. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/(1) Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:/
"a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre 109 000 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 117 300 Ft/ezer liter,
c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 90 500 Ft/ezer liter,
d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 90 500 Ft/ezer liter,"
(2) A Jöt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra
a) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a biodízel esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti, az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzataként meghatározott összeg,
b) az a) pontban nem említett bioüzemanyag esetében az üzemanyagkénti felhasználásnak megfelelően az (1) bekezdés a), d), f) vagy g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, illetve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 64. § (2) bekezdés szerinti adómérték,
c) benzin, illetve gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a), illetve d) pont szerinti adómérték,
d) az a)-c) pont alá nem eső ásványolaj esetében - az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően - az (1) bekezdés a)-d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is."
4. § A Jöt. a következő 57. §-sal egészül ki:
"57. § (1) Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a földgázfelhasználása kiváltására a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt követően még két munkanapon (a továbbiakban: felhasználási időszak) felhasznált gázolaj megfizetett adójából literenként 84,30 Ft-ot visszaigényelni, ha azt
a) a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt, illetve azt legfeljebb öt munkanappal megelőzően, ásványolaj-adóraktárból szerezte be, és
b) olyan felhasználási helyén használta fel, amelyen legalább 500 m3/óra földgázteljesítményt kötött le, és ott olyan gázfogyasztó készülékben vagy gázfelhasználó-technológia céljára használta fel, amelyet a (3) bekezdés b) pontja szerint a vámhatóságnak bejelentett (a továbbiakban: jogosított felhasználó).
(2) E § alkalmazásában
a) felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: GET.) meghatározott felhasználó;
b) felhasználási hely: a GET.-ben meghatározott felhasználási hely;
c) minősített földgázellátási üzemzavar:
ca) a GET. 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott földgázellátási üzemzavarnak külön jogszabályban megállapított esete, amelynek következtében a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátása csak a nagyfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti, valamint
cb) a GET. 97. §-ában meghatározott földgázellátási válsághelyzet;
d) minősített földgázellátási üzemzavar fennállása: a minősített földgázellátási üzemzavar külön jogszabályban megállapított bekövetkezése és külön jogszabályban megállapított megszűnése közötti időtartam;
e) nagyfelhasználó: egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű felhasználó.
(3) A jogosított felhasználó, ha élni kíván az adó-visszaigénylési jogával, akkor ezt köteles a felhasználási időszakban történt első gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználás napját követő munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni. Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében köteles továbbá a bejelentésével egyidejűleg
a) csatolni a földgázkereskedővel kötött szerződés másolatát,
b) csatolni a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző hónapra számított átlagos napi földgázfelhasználásának (m3/nap) levezetését azokra a felhasználási helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett gázolajat használ fel,
c) megadni a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolaj-nyitókészletet a b) pont szerinti bontásban és összesen.
(4) Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében a jogosított felhasználó köteles a felhasználási időszakban történt utolsó gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználási időszak utolsó napját követő második munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj mennyiségét, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletet a (3) bekezdés b) pontja szerinti bontásban és összesen.
(5) Az adó-visszaigénylésre az 56. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását belső bizonylatokkal kell dokumentálni."
5. § A Jöt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az adó mértéke - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti adóalapra 251 000 forint.
(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 125 500 forint, 50 liter felett 251 000 forint. Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő."
6. § A Jöt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként 575 forint."
7. § A Jöt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 8550 forint."
8. § A Jöt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 12 950 forint."
9. § A Jöt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke hektoliterenként 20 100 forint."
10. § A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/(2) Az adó mértéke/
"a) a cigarettára 8550 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 16 000 forint/ezer darab,"
"c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 6720 forint/kilogramm,
d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 6720 forint/kilogramm."

MÁSODIK RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, VALAMINT A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

III. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

11. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra, oktatási támogatásra jogosult és az adóévben ilyen bevételt szerzett magánszemély, a vele együtt élő házastársa, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársa az adóbevallásában feltünteti házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét). E rendelkezést munkáltatói adómegállapítás esetében is alkalmazni kell."
12. § Az Szja tv. 28. §-a a következő (18)-(19) bekezdéssel egészül ki:
"(18) Családi pótlék, oktatási támogatás címén az adóévben megszerzett bevételből egyéb jövedelem
a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék,
b) a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlékra, oktatási támogatásra egyedülállóként, illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult magánszemélynél - az a) pontban foglaltaktól eltérően - 50 százalék.
(19) A (18) bekezdés rendelkezésétől eltérően a családi pótlék, oktatási támogatás címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha az a családok támogatásáról szóló törvény szerint
a) saját jogon jogosultként kapott támogatás;
b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék vagy a magasabb összegű családi pótlékkal azonos összegű oktatási támogatás;
c) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott támogatás;
d) szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás."
13. § Az Szja tv. 30. és 31. §-ait megelőző alcímek, 30-31. §-ai helyébe a következő alcímek és rendelkezések lépnek:
"A számított adó
30. § (1) A számított adót az összevont adóalapra a 2009. évben a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani.
(2) A számított adó, ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó éves jövedelemének összege:
0-1 900 000 forint 18 százalék,
1 900 001 forinttól 342 000 forint és az 1 900 000 forinton felüli rész 36 százaléka.
Az összevont adóalap adója
31. § Az összevont adóalap adóját a számított adóból a 32-34. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni."
14. § (1) Az Szja tv. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi pótléknak, az oktatási támogatásnak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott részét) van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaviszonyból származó rendszeres bevételt terhelő adóelőleg a bevételből az adótábla legmagasabb kulcsával számított összeg, ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel adóterhet nem viselő járandósága(i) összegét. Azonban a nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származik, a munkáltató, a bér kifizetője - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében
a) kiszámítja az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót, majd
b) az a) pont szerinti várható számított adóból levonja az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) tizenkétszeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, és
c) a b) pont szerinti különbséget elosztja tizenkettővel."
(2) Az Szja tv. 48. §-ának (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) A magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi pótléknak, az oktatási támogatásnak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott részét) van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaviszonyból származó nem rendszeres bevételt terhelő adóelőleg a bevételből az adótábla legmagasabb kulcsával számított összeg, ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel adóterhet nem viselő járandósága(i) összegét. Azonban a nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származik, a munkáltató, a bér kifizetője - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében
a) a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszereséhez hozzáadja a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot, majd
b) az a) pont szerinti megemelt összegre kiszámítja az adótábla szerint várható számított adót, és
c) a b) pont szerinti várható számított adóból levonja a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót.
(7) A magánszemély a (2) és a (6) bekezdésben említett nyilatkozatot az adóterhet nem viselő járandóságnak az adóévben történt első kifizetését követően haladéktalanul teszi meg, és azt a munkáltató, a bér kifizetője a tőle származó bevételt eredményező, még nem számfejtett összeg(ek) adóelőlegének megállapításánál figyelembe veszi az adóévben mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja vagy vissza nem vonja. Ezt a rendelkezést, valamint az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a munkáltató, a bér kifizetője által kifizetett az (1)-(6) bekezdésben nem említett bevételt terhelő adóelőleg megállapítására is."
15. § Az Szja tv. 49. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha a magánszemély - a (6) bekezdésben foglalt feltételek szerint megszerzett bevétel mellett - az adóévben adóterhet nem viselő járandóságot is szerez (ideértve különösen a családi pótléknak, oktatási támogatásnak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott részét), akkor a megszerzett más bevételt terhelő adóelőleg megállapításához az adóelőleg-alapok összegéhez hozzá kell adni az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegét is. Ilyenkor a bevételt terhelő adóelőleg - a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az adóelőleg-alapok megnövelt összegére az adótábla szerint várható számított adó, csökkentve
a) az adóévben megszerzett bevétel(ek) alapján a magánszemély által már megállapított adóelőleg(ek) összegével, valamint
b) az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegére az adótábla szerint meghatározott várható számított adóval."
16. § Az Szja tv. 50. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak - csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett."

IV. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

17. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az említett személyek mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés megszerzésének időpontjában nem haladja meg a 75 százalékot, és az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a be nem jelentett részesedés kivezetésével az említett személyek átalakulása során szerzett részesedés nem jelenthető be; "
18. § A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
"t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,"
19. § (1) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt növeli:/
"r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,"
(2) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt növeli:/
"t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,"
(3) A Tao. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmazni. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba."
20. § (1) A Tao. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt/
"c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), m), n), o), r), t), u) pontja, továbbá a 7. § (10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;"
(2) A Tao. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel."
21. § A Tao. 10. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg.
(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. § (5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés."
22. § (1) A Tao. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
"a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (10) bekezdése szerinti összeg,"
(2) A Tao. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg."
23. § A Tao. 13/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), m), n) o), p), r), t), u) pontjaiban és a 7. § (10) és (18) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p) és r) pontjaiban, valamint a 8. § (5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit."
24. § A Tao. 19. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben"
25. § A Tao. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (1) bekezdés e) pontja és - 2009. július 1-jétől - a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott összeggel."
26. § A Tao. a következő 29/I. §-sal egészül ki:
"29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének i) pontja rendelkezését alkalmazhatja azon tanulók után, amelyek gyakorlati képzését 2009. december 31-éig megkötött tanulószerződés, iskolával kötött megállapodás alapján végzi.
(2) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének j) pontja és (3) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja a 2009. december 31-én foglalkoztatott, a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló, a korábban munkanélküli személy, a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után.
(3) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta.
(4) Az adózó a 2009. december 31-éig
a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;
b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.
(5) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.
(6) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 8. §-a (1) bekezdésének v) pontja szerint növeli adózás előtti eredményét, ha jogutód nélkül megszűnik vagy foglalkoztatottainak átlagos létszáma a megelőző adóévhez viszonyítva csökkent, feltéve, hogy a megelőző adóév(ek)ben a 7. § (1) bekezdésének y) pontjában és (19) bekezdésében foglaltakat alkalmazta.
(7) Az adózó a 2009. december 31-ig megkötött tartós adományozási szerződés alapján adott adományra, az ennek alapján kiadott igazolásra, illetve az adózás előtti eredmény módosítására vonatkozóan - utoljára abban az adóévben, amelynek utolsó napja 2013. évben van - a törvény 2009. december 31-én hatályos 7., 8., 9., 13., 13/A. és 16. §-aiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza.
27. § A Tao. 31. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:/
"c) Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára."
28. § A Tao. 3. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.

V. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXII. évi törvény módosítása

29. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. §-a a következő új g) ponttal egészül ki:
/Mentes az adó alól /
"g) a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,"

HARMADIK RÉSZ

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VI. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

30. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. §-a (4) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:/
"h) egyes adóterhet nem viselő járandóságokat (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, családi pótlékot, oktatási támogatást) folyósító szerv,"
(2) Az Art. 52. §-a a következő új (17) bekezdéssel egészül ki:
"(17) Az adóhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést - a közösségi adószám érvényességéről történő meggyőződés ügytípus kivételével - elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetőleg a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy képviselője kérelme alapján az általa folytatott, e bekezdés szerint megőrzött telefonbeszélgetéseit meghallgathatja."
31. § Az Art. 3. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.

NEGYEDIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS EGYES ELKÜLÖNÜLT ÁLLAMI PÉNZALAPOKAT MEGILLETŐ BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VII. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

32. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:
a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,
b) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,"
33. § A Tbj. 34. §-ának (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka."
34. § A Tbj. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén. Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel."

VIII. Fejezet

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

35. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban/
"a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;"
36. § Az Ebtv. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hetven százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt hatvan százaléka, azzal, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését követően megállapított táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 150 százalékának harmincad részét."
37. § Az Ebtv. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
(2) A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.
(3) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg
a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
b) gyermekgondozási díj esetén a 42/D. § (3) bekezdése szerinti összeget,
c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,
d) a (2) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.
(4) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti." 38. § Az Ebtv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy a finanszírozási eljárásrendeket - a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően - rendeletben határozza meg."

IX. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

39. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"40. § A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni."
40. § Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat."

X. Fejezet

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása

41. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/4. § (2) A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig/
"b) a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására, karbantartására a tárgyévben fordított összeg 50 százalékával,"
/csökkentheti./
42. § Az Szht. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét."

ÖTÖDIK RÉSZ

XI. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

43. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az éves beszámolóban az adatokat - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.
(3) A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságokat is) az éves beszámolót a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteni. A létesítő okiratban rögzített devizában készítheti el éves beszámolóját az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően bármely vállalkozó euróban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg. A vállalkozó - a (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített - eurótól eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérő deviza, feltéve, hogy
a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25 %-ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is."

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben és a 45. §-ban meghatározott kivételekkel - 2009. július 1-jén lép hatályba.
(2) 2009. augusztus 1-jén lép hatályba a VIII. fejezet .
(3) 2009. szeptember 1-jén lép hatályba a 11. §, 12. §, a 48. § (2) bekezdés és a 60. § (1) bekezdés.
(4) 2010. január 1-jén lép hatályba a IV. fejezet, a XI. fejezet, a 46. § (1) bekezdése, 48. § (3) bekezdése, a 49. §, az 50. §, az 52. §, az 53. §, az 57. §, a 60. § (2) bekezdése, a 61. §, a 62. §, a 63. § és a 67. §.
45. § (1) A 4. §, a 46. § (2) bekezdése és a 47. § az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (1) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.

XIII. Fejezet

Módosító rendelkezések

46. § (1) A Jöt.
a) 52. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjában a "90 500 Ft/ezer liter" szövegrész helyébe a "97 000 Ft/ezer liter" szövegrész, valamint b) pontjában a "117 300 Ft/ezer liter" szövegrész helyébe a "124 500 Ft/ezer liter" szövegrész,
b) 57. §-ának (1) bekezdésében a "84,30 Ft-ot" szövegrész helyébe a "90,80 Ft-ot" szövegrész,
c) 97. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "8550 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 16 000 forint/ezer darab" szövegrész helyébe a "9500 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 17 350 forint/ezer darab" szövegrész,
d) 97. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjában a "6720 forint/kilogramm" szövegrész helyébe a "7290 forint/kilogramm" szövegrész lép.
(2) A Jöt. 128/B. §-ában a "földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.)" szövegrész helyébe a "GET." szövegrész és a "Get.-ben" szövegrész helyébe a "GET.-ben" szövegrész lép.
47. § A földgázellátásról szóló 2008. év XL. törvény 133. §-ának (1) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:
/(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg/
"11. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. év CXXVII. törvény 57. §-a (2) bekezdése c) pontjának ca) alpontjában meghatározott minősített földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének, illetve megszűnésének tényét és időpontját,"
48. § (1) Az Szja tv.
1. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az "azzal, hogy ezt a rendelkezést lehet alkalmazni az olyan utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is, amely a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását követően első alkalommal történik" szövegrész helyébe az "azzal, hogy ezt a rendelkezést lehet alkalmazni az utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is" szövegrész,
2. 1. számú mellékletének 1.3. pontjában a "munkanélküliek jövedelempótló támogatása" szövegrész helyébe a "rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás" szövegrész lép.
(2) Az Szja tv.
1. 3. §-a 60. pontjának a) alpontjában a "családi pótlékot" szövegrész helyébe a "családi pótlékot, oktatási támogatást" szövegrész, b) alpontjában a "családi pótlékra" szövegrész helyébe a "családi pótlékra, oktatási támogatásra" szövegrész,
2. 3. §-a 72. pontjának b) alpontjában "a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély" szövegrész helyébe "a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék, oktatási támogatás címén megszerzett bevételből egyéb jövedelemként figyelembe vett összeg, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás" szövegrész,
3. 40. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben a "családi pótlékot" szövegrész helyébe a "családi pótlékot, oktatási támogatást" szövegrész, a "családi pótlékra" szövegrész helyébe a "családi pótlékra, oktatási támogatásra" szövegrész, (5) bekezdésében a "családi pótlék" szövegrész helyébe a "családi pótlék, oktatási támogatás" szövegrész, (9) bekezdésében a "családi pótlékát" szövegrész helyébe a "családi pótlékát, oktatási támogatását" szövegrész,
4. 48. §-a (13) bekezdésének a) pontjában az "a családi pótlékot a munkáltató, a kifizető folyósítja a jogosult részére, valamint a jogosult" szövegrész helyébe az "a családi pótlékra, oktatási támogatásra jogosult" szövegrész
5. 1. számú mellékletének 8.30. pontjában a "családi pótlékra" szövegrész helyébe a "családi pótlékra, oktatási támogatásra" szövegrész lép.
(3) Az Szja tv.
1. 3. §-ának 22. pontjában a "bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára
a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói,
b) a foglakoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is" szövegrész helyébe a "bevétel" szövegrész,
2. 40. §-át megelőző alcímben a "Személyi és családi kedvezmények" szövegrész helyébe a "Családi kedvezmény" szövegrész,
3. 43. §-ában "A 35-42. § rendelkezései szerint figyelembe vett csökkentő tételek" szövegrész helyébe "Az e törvény szerint figyelembe vett, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények" szövegrész,
4. 44/A. §-a (3) bekezdésében az "alapjául szolgáló összeget" szövegrész helyébe az "alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírások összegét is)" szövegrész, az "Ezen igazolás alapján kell figyelembe venni az adóköteles jóváírások összegét is. A munkáltató, az önkéntes" szövegrész helyébe az "Az önkéntes" szövegrész,
5. 44/B. §-ának (8) bekezdésében a "január 31-éig" szövegrész helyébe a "február 15- éig" szövegrész,
6. 48. §-ának (17) bekezdésében a "18 százalék" szövegrész helyébe a "19 százalék" szövegrész,
7. 49. §-ának (10) bekezdésében az "összege, azzal, hogy a fogyatékos állapot véglegessége esetén azt elegendő egyszer, annak megállapítását követően igazolni" szövegrész helyébe az "összege" szövegrész,
8. 49/B. §-ának (9) és (11) bekezdésében a "16 százaléka" szövegrész helyébe a "19 százaléka" szövegrész, (10) bekezdésében a "16 százalék" szövegrész helyébe a "19 százalék" szövegrész,
9. 69. §-a (4) bekezdésében, (7) bekezdésének aa) alpontjában az "54 százaléka" szövegrész helyébe a "62 százaléka" szövegrész, (7) bekezdésének felvezető szövegében az "a kifizető - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - " szövegrész helyébe az "a kifizető az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel után" szövegrész, (7) bekezdésének ab) alpontjában és b) pontjában az "54. százalékát" szövegrész helyébe a "62 százalékát" szövegrész,
10. 72. §-ának (2) bekezdésében a "44 százaléka" szövegrész helyébe a "62 százaléka" szövegrész,
11. 72/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében a "44 százalék" szövegrész helyébe a "62 százalék" szövegrész
12. 84. §-ának (2) bekezdésében a "modellegyezmény" szövegrész helyébe a "modellegyezmény, valamint a Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára" szövegrész
lép.
49. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő t)-x) alpontokkal egészül ki:
/Adóterhet nem viselő járandóság:/
"t) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása címen megszerzett bevételből az egyéb jövedelemnek minősülő rész;
u) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) egyéb jövedelemnek minősülő része;
v) a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;
w) a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása;
x) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak."
(2) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
"i) azt az összeget, amelyet
ia) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján, és/vagy a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából a magánszemély helyett más személy fizet meg (mindkét esetben ideértve bármely EGTállamban a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő megfizetést is);
ib) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;"
(3) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
"k) annak az összegnek az 50 százalékát, amelyet
ka) a munkáltató a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet;
kb) a munkáltató a magánszemély javára havonta munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen fizet, de legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó részét;
kc) a munkáltató a magánszemély javára havonta munkáltatói hozzájárulásként önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba együttesen fizet, de legfeljebb a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó részét;
kd) a munkáltató a magánszemély javára havonta foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizet, de legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó részét,
azzal, hogy az adóköteles bevételt - figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezésére is - természetbeni juttatásként kell figyelembe venni;"
(4) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
"p) a képzés kifizető által átvállalt költségének az 50 százalékát, ha a képzés
pa) - függetlenül attól, hogy a költséget a munkáltató viseli-e - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését,
pb) a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését,
pc) a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítését (ide nem értve az iskolai rendszerű képzést) szolgálja azzal, hogy a pa)-pb) pontban említett esetben az iskolai rendszerű képzés adóévben átvállalt költségének e rendelkezés szerint jövedelemnek nem számító része nem haladhatja meg a minimálbér két és félszeresét, továbbá azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles; bármely esetben feltéve, hogy az említett átvállalt költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiadásának tényét nem tüntette fel; továbbá egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;"
(5) Az Szja tv. 28. §-a a következő (20)-(23) bekezdéssel egészül ki:
"(20) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési (vásárlási) kedvezményt, fiatalok otthonteremtési támogatását (e rendelkezés alkalmazásában együtt: támogatás) a támogatás igénybevétele napját követő 24 hónap türelmi idő elteltét követően
a) a támogatás 20 százalékát évente, egymást követő öt adóévben, az adóév utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni;
b) megelőlegező kölcsönként igénybe vett támogatás esetében a 24 hónap türelmi időt a megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakításához szükséges szerződés keltének napjától kell számítani;
c) a támogatást együtt igénylő magánszemélyek az a) illetve b) pont szerint jövedelemként figyelembe veendő összeget egymás között egyenlő arányban megosztják;
d) a támogatást egyedülállóként igénylő magánszemély az a) pont szerinti összeg felét veszi figyelembe jövedelemként;
e) amennyiben a támogatást az azt igénybe vevő magánszemélyek visszafizették, a visszafizetés igazolása mellett jogosultak az a)-d) pontok rendelkezései alkalmazásának betudható adótöbblet visszatérítését kérni az adóhatóságtól; az adóhatóság a visszatérítést az adó utólagos megállapításához való jog elévülési idején túl is teljesíti.
(21) Egyéb jövedelemnek minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás). A hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
(22) A (21) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
c) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez,
d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
(23) A (21) bekezdés rendelkezésében említett munkáltatói lakáscélú támogatás cél szerinti felhasználását a következő okiratok, bizonylatok igazolják:
a) lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;
b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;
c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített - termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat."
(6) Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § A számított adó mértéke, ha a jövedelem összege:
0-3 000 000 forint 19 százalék,
3 000 001 forinttól 570 000 forint és a 3 000 000 forinton felüli rész 38 százaléka."
(7) Az Szja tv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér 19 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 970 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy
b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 7 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély a) pont szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 2 millió 52 ezer forinttal növelt összegét."
(8) Az Szja tv. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A jogosultsági határ az adóévre 1 millió 500 ezer forint."
(9) Az Szja tv. 48. §-a (12) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A bevételt terhelő adóelőleg megállapításánál az (1)-(10) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeget csökkenti:/
"a) a magánszemély által legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában tett nyilatkozat alapján a havi adójóváírás, amely - figyelemmel az adójóváírásra irányadó rendelkezésekre is - az adott havi bér(ek) összegének 19 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 970 forint azzal, hogy az adóelőleg megállapításánál a havi adójóváírás nem érvényesíthető, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve - meghaladja az 1 millió 500 ezer forintot;"
(10) Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
50. § A Tao.
a) 7. §-ának (14) bekezdésében az "(1) bekezdés e), k) ny) és s) pontjában foglaltakat" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés k) és s) pontjában foglaltakat," szövegrész lép,
b) 19. §-ának (1) bekezdésében a "16 százaléka" szövegrész helyébe "19 százaléka" szövegrész lép,
c) 19. §-ának (2) bekezdésében a "16 százalék" szövegrész helyébe "19 százalék" szövegrész lép,
d) 19. §-ának (3) bekezdés c) pontjában az "adóalapja az adóévben" szövegrész helyébe "az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben" szövegrész lép,
e) 19. §-ának (4) bekezdésében a "6 százaléka" szövegrész helyébe "9 százaléka" szövegrész lép.
51. § Az Art. 24. §-ának (5) bekezdés második mondatában a "keletkezik, és" szövegrész helyébe a "keletkezik, vagy" szövegrész lép.
52. § A Tbj. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék."
53. § (1) Az Flt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"40. § A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 1 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni."
(2) Az Flt. 41/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 578 700 Ft/fő/év."
(3) Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után 2,5 százalék vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat."
54. § (1) Az Szht.
a) 4. § (2) bekezdésének d) pontjában a "húsz százalékának" szövegrész helyébe a "10 százalékának" szövegrész, a "negyven százalékának" szövegrész helyébe a "30 százalékának" szövegrész,
b) 4. § (4) bekezdésében "az Flt.-ben" szövegrész helyébe "a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.)" szövegrész,
c) 4. § (5) bekezdésében a "70 százalékának" szövegrész helyébe a "60 százalékának" szövegrész, a "35 százalékának" szövegrész helyébe a "30 százalékának" szövegrész,
d) 5. § (2) bekezdés felvezető rendelkezésében a "70 százalékos" szövegrész helyébe a "60 százalékos" szövegrész,
e) 5. § (2) bekezdésének a) pontjában a "35 százaléka" szövegrész helyébe a "30 százaléka" szövegrész,
f) 5. § (3) bekezdésében a "70 százalékát" szövegrész helyébe a "60 százalékát", a "30 százalékot" szövegrész helyébe a "40 százalékot" szövegrész
lép.
(2) Az Szht. mellékletének
a) 1. pont a) alpontjában az "ötven százalékáig" szövegrész helyébe a "20 százalékáig" szövegrész,
b) 1. pont b) alpontjában az "ötven százalékát" szövegrész helyébe a "20 százalékát" szövegrész,
c) 4. pont b) alpontjában a "háromszorosa" szövegrész helyébe a "kétszerese" szövegrész, a "négyszerese" szövegrész helyébe a "két és félszerese" szövegrész, a "négy és félszerese" szövegrész helyébe a "háromszorosa" szövegrész lép.
55. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 44. § (2) bekezdésében a "húsz százaléka" szövegrész helyébe a "harminc százaléka" szövegrész lép.
56. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 233. § (1) bekezdésének az Szt. 20. §-a (4) bekezdését módosító előírásainak 2009. január 1-jétől történő alkalmazása során a létesítő okiratban rögzített deviza megváltoztatására vonatkozó bejelentést a cégbíróság felé legkésőbb 2009. július 31-ig teljesíteni kell."
57. § Az Szt. 120. §-ának (8) bekezdésében és 123. §-ának (11) bekezdésében a "(3)-(4) bekezdése" szövegrész helyébe a "(3)-(5) bekezdése" szövegrész, 145. §-ának (1) bekezdésében a "(3)-(4) bekezdésének" szövegrész helyébe a "(3)-(5) bekezdésének" szövegrész, 145. §-ának (2) bekezdésében a "(3) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "(3)-(5) bekezdése" szövegrész, 145. §-ának (6) bekezdésében a "(4) bekezdése" szövegrész helyébe a "(4) és (5) bekezdése" szövegrész lép.
58. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. §-ának (4) bekezdésében a "24. § (1) bekezdésének b)-h) pontjában" szövegrész helyébe, a "24. § (1) bekezdésének b)-e) és g)-h) pontjában" szövegrész lép.

XIV. Fejezet

Hatályon kívül helyező rendelkezések

59. § A Jöt. 7. §-ának 37/A. pontjában az "a kizárólag a Közösségben termelt alapanyagból gyártott" és az "a Közösségből származó" szövegrész, 129. §-a (2) bekezdésének r) pontjában az "52. § (1) bekezdés a), illetve d) pontja szerinti alacsonyabb adómérték, valamint az" és az " , illetve a biodízel-" szövegrész hatályát veszti.
60. § (1) Hatályát veszti az Szja tv.
a) 3. §-ának 15. pontjában az "a családi pótlékról és" szövegrész,
b) 1. számú mellékletének 1.1. pontjában az "anyasági segély (anyasági támogatás)," szövegrész, valamint 1.2. pontja.
(2) Hatályát veszti az Szja tv.
1. 3. §-ának 26., 43. és 44. pontja,
2. 21. §-a
3. 22. §-a (1) bekezdésében az "- a 21. § rendelkezéseinek figyelembevételével csökkentett - " szövegrész, (6) bekezdésében az " - a 21. § rendelkezései szerint csökkentett - " szövegrész,
4. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
5. 27. §-ának c) pontja,
6. 28. §-ának (2), (3) és (4) bekezdése,
7. 35-38. §-ai és a §-okat megelőző alcím,
8. 39. §-a és a §-t megelőző alcím,
9. 40. §-ának (1) bekezdése,
10. 41. §-a és a §-t megelőző alcím,
11. 42. §-ának (1) bekezdése,
12. 44. §-a és a §-t megelőző alcím,
13. 44/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában az "(ideértve a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is)" szövegrész, (3) bekezdésében az "a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részéről a munkáltató által, illetőleg a munkáltatói adományok, egyéb jóváírások, valamint a magánszemély befizetései tekintetében" szövegrész,
14. 48. §-a (12) bekezdésének d) és e) pontja,
15. 49. §-a (10) bekezdésének a) és b) pontja,
16. 49/B. §-a (6) bekezdésének a), b), e), g), h) pontjai,
17. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontjában az "és a juttatás körülményeiből megállapítható, hogy az nem képezi a magánszemély valamely korábbi vagy későbbi tevékenységének, kötelezettségvállalásának, vagy bármely vagyoni érték szolgáltatásának ellenértékét" szövegrész,
18. 72. §-ának (3) bekezdése,
19. 80. §-ának d) pontja,
20. 81. §-ának (2) bekezdése,
21. 83. §-ának (4) bekezdése,
22. 1. számú mellékletének 2.7., 4.5., 4.12., 7.19., 9.1.4. és 9.3. pontjai,
23. 1. számú mellékletének 3.1. alpontjában az "az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, " szövegrész,
24. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 17. pontjában a "továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség," szövegrész, II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 3. pontja,
25. 7. számú melléklete
26. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 19. pontjában "továbbá az erről szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség," szövegrész.
61. § Hatályát veszti az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (6) bekezdése.
62. § Hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 1/a. pontja, 7. §-a (1) bekezdésének c), e), i), j, l), ly), ny,) sz), v), w), x), y) és z) pontja, (5)-(8),(19)-(20) és (22) bekezdése, a 8. §-a (1) bekezdésének n), s), v) pontja, (4) és (6) bekezdése és a 9. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 13/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 16. §-a (1) bekezdése c) pontjának ce), illetve ch) alpontja, (2) bekezdésének h) pontja.
63. § Hatályát veszti az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
a) 1. §-a (1) bekezdéséből a "2-3. § rendelkezései szerint meghatározott személy az e törvényben előírt adóalap után különadó, a" szövegrész, 1. §-a (2) bekezdéséből a "különadóból és a" szövegrész,
b) 2. §-a,
c) 3. §-a,
d) 5. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdéséből az " ,a 3. § szerinti különadót a társasági adóval azonosan" szövegrész, 5. §-ának (3) bekezdése,
e) 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, 6. §-ának (3) bekezdéséből az "a társas vállalkozásnak a különadó-előleget a 3. § szerint fizetendő várható különadó összegére ki kell egészítenie, valamint" szövegrész, továbbá a "társas vállalkozásra és" szövegrész, 6. §-ának (4) bekezdéséből a "fizetendő különadót és a" szövegrész, 6. §-ának (5) és (6) bekezdése,
f) 7. §-ának 1., 2., 3., 5., 6., 7., 10-13. pontja, 7/A. §-a,
g) 8. §-ának (3)-(8) bekezdése.
64. § E törvény hatálybalépésének napján az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 482. §-ának (2) bekezdése hatályát veszi.
65. § 2009. július 1-jén a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
a) 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "három százalékos" szövegrész,
b) 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "huszonkilenc százalékos" szövegrész
hatályát veszti.
66. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Szht. 7. § (9)-(10) bekezdése, valamint
b) az Szht. mellékletének 6. pontja.
67. § Az Szt. 177. §-ának (11) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdés" szövegrész hatályát veszti.
68. § Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
69. § Az I-XI. Fejezet, a XIII. fejezet, az 59. §-68. § és 1.-3. mellékletei 2010. január 2-án hatályát veszti. E rendelkezés 2010. január 3-án hatályát veszti.

XV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

70. § Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a 71. §-ban foglalt eltéréssel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.
71. § Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.
72. § (1) Az általános forgalmiadó-mértékváltozás miatt a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig az arra jogosított szervizzel át kell állíttatni.
(2) Az (1) bekezdésben említett átállításig a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert, valamint az olyan pénztárgépet használó, amely alkalmas az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is, nyugta-, illetőleg számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával tesz eleget.
73. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(16) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Szja tv. 3. §-a 72. pontja e törvénnyel megállapított t) alpontjának, 28. §-a e törvénnyel megállapított (20) bekezdésének, valamint 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 2.1.1. alpontja rendelkezését azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a támogatással érintett lakás vásárlásával, építésével, bővítésével összefüggésben az adásvételi szerződés megkötése, az építési engedély kiadása 2009. december 31-ét követően történt.
(3) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének e törvény 54. §-ának (4) bekezdésével megállapított p) pontjában foglalt rendelkezést első ízben a 2009. december 31-ét követően megkezdett képzések esetében kell alkalmazni azzal, hogy
a) a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1. előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének 2009. december 31-én hatályos p) pontját,
b) a 2009. február 1-jét megelőzően megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (14) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni;
(4) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 30. §-ának és 50. §-a e törvénnyel módosított (7) bekezdésének rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és annak adókötelezettségére kell alkalmazni.
(5) Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 1.3. pontjában foglalt rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és annak adókötelezettségére kell alkalmazni.
(6) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései alapján az összevont kedvezmény részeként tandíj, felnőttképzés díja címen halasztott kedvezmény-alapra jogosult magánszemély esetében az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-át és 37. §-a (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell a képzési költségek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem érvényesített, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat.
(7) Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)-(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat.
(8) Tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos 41. §-a alapján érvényesített külön kedvezmény, illetve az összevont kedvezmény részeként tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján érvényesített kedvezmény esetén, ha 2009. december 31-ét követően a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti, akkor az e szerződés alapján érvényesített kedvezményt nem kell visszafizetni.
(9) Az Szja tv. 47. §-a szerinti göngyölítéses módszer alkalmazása során a 2009. június 30-át követő időszakban megszerzett bevétel esetében az adótábla szerint várható számított adót az Szja tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-ának szabályai szerint kell megállapítani.
(10) Az Szja tv. 48. §-ának rendelkezéseit a 2009. évben az a) -b) pontokban foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni.
a) A 2009-es adóév június 30-át követő időszakára (a továbbiakban: második félévre) megszerzett bér - társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagjánál a személyes közreműködésre tekintettel vagy azzal összefüggésben megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevétel - adóelőlege meghatározásakor az Szja tv. 48. §-a (1)-(9) és (16) bekezdéseinek alkalmazása során az adótábla szerint várható számított adót (ideértve az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerint várható adóját is) az Szja tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-a szabályai szerint kell megállapítani.
b) A 2009-es adóév második félévben kifizetett (kiutalt), az Szja tv. 48. §-ának (10) bekezdése szerinti bevétel adóelőlege megállapításakor az ott leírt számítás során az adótábla szerint várható számított adót az Szja tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-ának szabályai szerint kell megállapítani, azzal, hogy a kifizetés időpontjaként a pénzösszeg postára adásának, illetve a folyósító szerv bankszámlája megterhelésének napját kell tekinteni.
(11) A munkáltató, a bér kifizetője, valamint a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság a 2009. első félévre juttatott nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét - az Szja tv. 48. §-a (12)-(14) bekezdések szerinti csökkentő tételek alkalmazásával - a 2009. év második félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok szerint is megállapítja az e § (10) bekezdésének a) pontja értelemszerű alkalmazásával. Amennyiben az előzőek szerint számított adóelőlegek összege kisebb, mint az első félévben ténylegesen levont adóelőlegek összege, a különbözetet - amíg az el nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlege terhére - a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként kell figyelembe venni az Szja tv. 48. §-ának (12)-(14) bekezdései szerinti csökkentő tételek utáni sorrendben.
(12) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 49/B. §-a 2009. december 31-én hatályos (5) bekezdése szerint növeli vállalkozói bevételét, ha tevékenységét megszünteti vagy foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévhez viszonyítva csökkent, feltéve hogy a 2010. évet megelőző adóév(ek)re az Szja tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének akkor hatályos g) pontjában foglaltakat alkalmazta.
(13) Azon tanuló után, akinek a gyakorlati képzését 2009. december 31-éig megkötött tanulószerződés, szakképző iskolával kötött megállapodás alapján 2010. január 1-je előtt megkezdte,
a) a mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 21. § (1) bekezdésének a) pontját
b) az egyéni vállalkozó az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 49/B. §-a (6) bekezdésének a) pontja rendelkezését alkalmazhatja.
(14) Ha a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló, a korábban munkanélküli személy, a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy foglalkoztatását
a) a mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 21. § (2)-(3) bekezdése alapján,
b) az egyéni vállalkozó az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 49/B. §-a (6) bekezdése b) pontja alapján 2009. december 31-éig megkezdte meg, a hivatkozott rendelkezések szerint járhat el 2010. január 1-jét követően is.
(15) Az Szja tv. 55. §-a (1) bekezdésének rendelkezését a 2009. évre úgy kell alkalmazni, hogy az adót az Szja tv. 53. § szerinti számított évi jövedelem után az Szja tv. 30. §-ának 2009. július 1-jén hatályos (2) bekezdése szerinti adótáblával kell megállapítani."
(16) A 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás adókötelezettségére az Szja tv. 1. számú mellékletének 2009. augusztus 31-én hatályos 1.1. pontjának rendelkezését kell alkalmazni.
74. § E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit első ízben a 2010. adóév adókötelezettségére kell alkalmazni.
75. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. §-a (4)-(5) bekezdésének alkalmazásakor az adóalanyiság feltételeként előírt bevételi értékhatár a 2009. adóévre vonatkozó 25 725 ezer forint.
76. § Az Art. 3. számú melléklete D/I. pontjának e törvénnyel megállapított új 6. pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal a 2012. adóévről, 2013-ban kell teljesíteni.
77. § (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A Tbj. e törvény 32. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A Tbj. e törvény 52. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdését a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
78. § E törvénynek az Ebtv.-t módosító rendelkezései - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - 2009. augusztus 1-jén lépnek hatályba.
(2) Az e törvény 35. § és 36. §-aiban, valamint az Ebtv. 50. §-ának e törvény 37. §-ával megállapított (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azon személyek tekintetében kell alkalmazni, akiknek a biztosítási jogviszonya e törvény hatálybalépését követően szűnt meg.
(3) Az Ebtv. 50. §-ának e törvény 37. §-ával megállapított (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket
a) az Ebtv. 50. §-ának e törvény 37. §-ával megállapított (1) bekezdésében meghatározott esetben az e törvény hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre,
b) az Ebtv. 50. §-ának e törvény 37. §-ával megállapított (2) bekezdésében meghatározott esetben a (3) bekezdésben meghatározott személyekre
kell alkalmazni.
79. § (1) E törvénynek az Flt.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Flt. e törvény 39. §-ával megállapított 40. §-át és az e törvény 40. §-ával megállapított 46/B. §-ának (1) bekezdését a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Azt Flt. e törvény 53. §-ának (1) bekezdésével megállapított 40. §-át és az e törvény 53. §-ának (3) bekezdésével megállapított 46/B. § (1) bekezdését a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
80. § Az Szht. - e törvény 66. §-a (1) bekezdésének a) pontjával - hatályon kívül helyezett 7. § (9)-(10) bekezdését az e törvény hatályba lépését megelőzően, az Szht. 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint történt elszámolás esetén az elszámolás időpontjától számított 5 évig alkalmazni kell.
81. § E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

1. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A szociális és más ellátások közül adómentes:/
"1.7. a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott - egyébként adóköteles - juttatás együttes értékének 50 százalékáig, de legfeljebb személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékáig terjedő rész azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles."
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:/
"2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, de ide nem értve azt a támogatást, amely e törvény rendelkezése szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül;"
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:/
"4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Népművészet Mestere díj tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott művészeti és szakmai díj, az életmentő emlékérem tárgyiasult formája, az olimpiai játékokon és a fogyatékos sportolók világjátékán (Paralimpia, Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szervátültetettek Világjátéka) szerzett 1-6. helyezéshez kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, továbbá a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint a büntetésvégrehajtást, a vám- és pénzügyőrséget felügyelő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű stb.) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mértékű rész;"
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5.1.-5.3. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes:/
"5.1. a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére jogszabály alapján folyósított lakhatási támogatás összegének a bizonylattal igazolt kiadást meg nem haladó része azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles; a kifizető a bevétel adóköteles részét a juttatás hónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig állapítja meg, az adót az adóköteles bevétel megállapítása hónapja kötelezettségeként vallja be és fizeti meg;
5.2. az egyenruha pénzbeli megtérítésének 50 százaléka, azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
5.3. a pedagógusnak szakkönyv vásárlására, valamint a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak dokumentum vásárlására jogszabály alapján adott összegnek a bizonylattal igazolt kiadást meg nem haladó része azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles; a kifizető a bevétel adóköteles részét a juttatás hónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig állapítja meg, az adót az adóköteles bevétel megállapítása hónapja kötelezettségeként vallja be és fizeti meg;"
5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5.5. és 5.6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"5.5. a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető ruházati költségtérítés 50 százaléka, azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
5.6. a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján megillető ruházati költségtérítés 50 százaléka, azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles."
6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat szokásos piaci értékének 50 százaléka (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezését követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése esetén a juttatás szokásos piaci értékének 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;"
7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.3. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, a kibocsátó, valamint az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével meghatározott, kizárólag üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra beváltható, névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) formájában ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen
a) juttatott bevétel 50 százalékáig, de legfeljebb a minimálbér összegéig terjedő rész, feltéve, hogy a juttatást
aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállalója közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának adja,
ab) a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának, a szövetkezet, a szakszervezet a tagjának, e juttatók a nyugdíjas tagjuknak, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának adja
b) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pályázat alapján a szociálisan rászorulónak juttatott bevételből legfeljebb a minimálbér összegéig terjedő rész azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles.;"
8. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott/
"g) művelődési intézményi szolgáltatás, - ha a juttató
ga) a munkáltató, a juttatásban részesülő a munkavállalója, a munkavállalója közeli hozzátartozója, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá, ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója,
gb) a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet, a juttatásban részesülő a személyesen közreműködő tag, a szövetkezeti, a szakszervezeti tag, e juttatók nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója - azzal, hogy a g) alpont szerinti juttatás esetén csak a bevétel 50 százaléka, de legfeljebb a minimálbér összegét meg nem haladó rész lehet adómentes, míg a fennmaradó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;"
9. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.12. az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély tűzifajuttatása értékének 50 százalékáig, de legfeljebb évi öt tonna tűzifajuttatás értékéig terjedő rész, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély szénjárandósága értékének 50 százalékáig, de legfeljebb évi öt tonna szénjárandóság (ideértve - ha a juttatást olyan magánszemély kapja, aki a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendelet alapján természetbeni juttatásként háztartási tüzelőanyagot kaphatott - a természetben adott, szénnel egyenértékű más háztartási tüzelőanyagot is) értékéig terjedő rész azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;"
10. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.17.-8.19. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.17. a munkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) 50 százalékáig, de legfeljebb havi 12 000 forintig terjedő rész (meleg étkeztetés), vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevétel 50 százalékáig, de legfeljebb havi 6000 forintig terjedő rész (hideg étkeztetés); e rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, valamint - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy meleg, vagy hideg étkeztetésre vonatkozó) kedvezményt vehet igénybe; a munkáltató által az e rendelkezésben meghatározott módon juttatott bevételnek az adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8.18. a) az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintig terjedő rész
b) a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékének 50 százalékáig, de legfeljebb 15 000 forintig terjedő rész azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír,
c) a társadalmi szervezettől évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékének 50 százalékáig, de legfeljebb 5000 forintig terjedő rész azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül ajándéknak az értékpapír,
d) a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea értékének 50 százalékáig terjedő rész azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8. 19. a) a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, továbbá a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá - ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékének 50 százalékáig, de legfeljebb alkalmanként a minimálbér 10 százalékáig terjedő rész, azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles; az adómentes juttatást a kifizető (szakszervezet, munkáltató) csekély értékű ajándékként tartja nyilván,
b) a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) értékének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) értékének, valamint az adott ajándék értékének az 50 százaléka, azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles; a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja;"
11. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.21. a kormányrendeletben meghatározott, fogyasztói árkiegészítésre nem jogosító közlekedési kedvezmény 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;"
12. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.28.-8.30. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.28. a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott személyi körben - a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben - külön jogszabályban meghatározottak szerint vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában - külön jogszabály előírásai szerint - meghatározott ára alapján számított érték különbsége formájában nyújtott kedvezmény 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles.
8.29. a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás értékének az 50 százaléka, amellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogató szolgáltatásnak minősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi tanácsadás, továbbá azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8.30. azon juttatás értékének az 50 százalékáig, de legfeljebb évente a minimálbér 30 százalékáig terjedő rész, amelyet a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlékra, oktatási támogatásra vagy hasonló ellátásra jogosult - szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat (iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetője az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként - az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes személyazonosító adatainak) feltüntetésével - nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz; a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles; a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül;"
13. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.33.-8.35. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.33. a munkavállaló részére - figyelemmel a 9.4. alpontban foglaltakra is - a munkáltató (ideértve a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervet és a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságát is) által a tulajdonában álló, vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben vagy szakszervezet által belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevétel 50 százalékáig, de magánszemélyenként évente a minimálbér összegéig terjedő rész, feltéve, hogy a munkáltató, illetve a szakszervezet üdülési csekk formájában ugyanazon magánszemélyt a 8.3. pont szerinti juttatásban nem részesít; a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e juttatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély és annak közeli hozzátartozója is; a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8.34. a munkáltató által a nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában megszerzett bevétel 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;
8.35. a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen
a) helyben nyújtott szolgáltatás,
b) helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék értékének 50 százaléka azzal, hogy a bevétel adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles;"
14. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.38. ponttal egészül ki:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni."

2. melléklet a 2009. évi ... törvényhez

1. A Tao. 3. számú mellékletének A) fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
/A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
"12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás."
2. A Tao. 3. számú melléklete B) fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:/
"2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;"

3. melléklet a 2008. évi ... törvényhez

1. Az Art. 3. számú mellékletének D/I. pontja a következő új 6. ponttal egészül ki:
"6. A hitelintézet az adóévet követő év január 31-éig elektronikus úton adatot szolgáltat az adóévben általa folyósított lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény, valamint a fiatalok otthonteremtési támogatása összegéről, a támogatásban részesülő igénylők adóazonosító jeléről, természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről, ha a támogatást a magánszemély egyedülállóként igényli, erről a körülményről, a támogatás folyósításának időpontjáról, valamint a megelőlegező kölcsön lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakításához szükséges szerződés keltének napjáról."
2. Az Art. 3. számú mellékletének F) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"F) Egyes adóterhet nem viselő járandóságokat folyósító szerv adatszolgáltatása
a) A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, a részükre kifizetett nyugellátás, rehabilitációs járadék adóévi összegéről, akik az adóév folyamán nyugellátás vagy rehabilitációs járadék folyósítása mellett kereső tevékenységet folytattak.
b) A családi pótlékot, oktatási támogatást, anyasági támogatást folyósító szerv elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, akik részére családi pótlékot, oktatási támogatást, anyasági támogatást fizetett ki, valamint az említett ellátás, támogatás adóévi összegéről, továbbá a gyermekre tekintettel a családi pótlékra, oktatási támogatásra szintén jogosult másik szülő, házastárs természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről vagy arról, hogy az igénylő az ellátást egyedülállóként vette igénybe."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

2009-2010. évi adóintézkedések szempontjából meghatározó jelentőségű a magyar gazdaság versenyképességének javítása, a válságkezelés és a növekedés ösztönzése, ezért az adórendszert illetően legfontosabb, hogy olyan érdemi változtatás valósuljon meg, amely megalapozhat a későbbi évekre egy a jelenlegihez képest kedvezőbb növekedési pályát.
Ehhez szükséges forrásokat biztosítja:
􀂾 az adóstruktúra átalakítása,
􀂾 a mentességek, kedvezmények szűkítése, megszüntetése.
A versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében a törvényjavaslat elsősorban a munkáltatókat terhelő bérjárulékok csökkentését, a személyi jövedelemadó sávhatárának emelését, a társas vállalkozások különadójának eltörlését és a társasági adózás átalakítását tartalmazza. Az adócsökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszűntetése teremti meg. Az intézkedéscsomag eredményeként szélesedik az adóbázis és ezzel egyidejűleg a kivételek, mentességek, kedvezmények szűkítésével, illetve megszüntetésével egyszerűsödik az adórendszer.

ELSŐ RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat az adórendszer strukturális átalakítása eredményeként növeli a fogyasztás adóterheit, míg az élőmunka terheit csökkenti úgy, hogy költségvetési hatásukat tekintve az intézkedések összességében semlegesek legyenek.
Az általános forgalmi adó mértékek Javaslat szerinti emelése ehhez biztosítja a szükséges bevételi forrást.
A javaslatok között szerepel a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható, gázolaj utáni jövedéki adó-visszatérítés bevezetése a földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap lekötött kapacitású földgázfogyasztókra kiterjedően, amellyel mintegy napi 2,8 millió m3 földgázfogyasztást lenne kiváltható.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz
A Javaslat 2009. július 1-jétől 20 százalékról 23 százalékra emeli a normál áfa kulcsot. Az ennek eredményeképpen keletkező többlet adóbevétel az élőmunka terhek csökkentésének fedezetéül szolgál. Az áfa kulcs Javaslat szerinti emelése ugyanakkor az érintett termék- és szolgáltatáskörben 2,5 százalékos többlet-áremelkedést generálhat, így mintegy 1,0-1,1 százalékponttal emeli a 2009. évi és 1,1-1,2 százalékponttal a jövő évre várható inflációt.
A 2. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy mekkora a normál áfa kulcshoz tartozó "felülről számított" áfa tartalom, amely 16,67 százalékról 18,7 százalékra emelkedik 2009. július 1-jétől.

II. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat az adórendszer strukturális átalakítása eredményeként növeli a fogyasztás adóterheit, míg az élőmunka terheit csökkenti úgy, hogy költségvetési hatásukat tekintve az intézkedések összességében semlegesek legyenek. A jövedéki adó mértékek Javaslat szerinti emelése ehhez biztosítja a szükséges bevételi forrást.
A javaslatok között szerepel a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható, gázolaj utáni jövedéki adó-visszatérítés bevezetése a földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap lekötött kapacitású földgázfogyasztókra kiterjedően, amellyel mintegy napi 2,8 millió m3 földgázfogyasztás lenne kiváltható.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 3. §-hoz
Az üzemanyagok jövedéki adótételei 2009. július 1-jei hatállyal ezer literenként egységesen 5500 forinttal, azaz literenként 5,5 forinttal növekednek. A jövedéki adóemelés hatására az árak - az áfa kulcs emelés hatásán túlmenően - a jelenlegi kútárakhoz képest 2,2-2,3%-kal növekedhetnek.
A 4. §-hoz
A Javaslat célja a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható, gázolaj utáni jövedéki adó-visszatérítés bevezetése a földgázról gázolajra áttérő, 500 m3/nap lekötött kapacitású földgázfogyasztókra kiterjedően. A jövedéki adó-visszatérítés csak az adóraktárból adózottan, legkorábban az üzemzavar - rendeletben történő - kihirdetését öt munkanappal megelőzően beszerzett és az üzemzavar fennállása alatt, valamint az azt követő két munkanapon felhasznált gázolajra érvényesíthető, és a tüzelési célú gázolajra megállapított EU minimumszintig történik. A visszaigényléseket, illetve a tényleges felhasználást a vámhatóság a kötelezően benyújtandó adatok (gázolaj nyitó- és zárókészlet, napi felhasználás felhasználási helyek szerinti bontásban és összesítve) alapján ellenőrzi, és helyszíni ellenőrzéseket is végezhet. A Javaslat előírja továbbá, hogy a jövedéki adó-visszatérítésre jogosultnak belső bizonylatokkal kell igazolnia a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását.
Az 5. §-hoz
Az alkoholok jövedéki adótételei 2009. július 1-jei hatállyal 6-7% közötti mértékben, átlagosan 6,5%-kal emelkednek, mely a legkeresettebb termékek esetében - az áfa kulcs emelés hatásán túlmenően - 1-2%-os áremelkedést eredményezhet.
A 6. §-hoz
Lásd az a(z) 5. §-hoz tartozó indokolást.
A 7. §-hoz
Lásd az a(z) 5. §-hoz tartozó indokolást.
A 8. §-hoz
Lásd az a(z) 5. §-hoz tartozó indokolást.
A 9. §-hoz
Lásd az a(z) 5. §-hoz tartozó indokolást.
A 10. §-hoz
2009. július 1-jei hatállyal a cigaretta jövedéki adója a jelenleg hatályos adómértékekhez képest a tételes adó esetében ezer szálanként 285 forinttal emelkedik, értékarányos jövedéki adója változatlan marad. Az intézkedés a legkeresettebb árkategóriában - a 3 százalékpontos áfakulcs emelés értékarányos jövedéki adóra gyakorolt hatásával együtt - 5 %-os, csomagonként 15-16 Ft-os jövedéki adóemelést jelent.
Nő továbbá a minimumadó is, mind a cigarettára, mind a fogyasztási dohányokra. A cigaretta minimumadója ezer szálanként 15.175 Ft-ról 16.000 Ft-ra emelkedik. A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány minimumadója kilogrammonként 650 forinttal nő, mely átlagosan 10,7% jövedéki adóemelést jelent. Az intézkedés eredményeképp a fogyasztási dohányok minimumadójának a cigaretta minimumadójához mért aránya 40%-ról 42%-ra nő.

MÁSODIK RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, VALAMINT A GÉPJÁRMŰADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

III. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) módosításai a gazdaság dinamizálása, hosszú távú fejlődésének biztosítása érdekében tett lépéseket tartalmazzák.
Az adótábla a 2009. év teljes egészére (tehát visszamenőleg) megváltozik, a kulcsok nem módosulnak, az alsó kulcs sávhatára azonban emelkedik 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra. Az adójóváírás szabályai 2009-ben nem változnak.
2010-től ismét változik az adótábla, jelentős mértékben tovább emelkedik a sávhatár, 1 millió 900 ezer forintról 3 millió forintra, ugyanakkor emelkednek a kulcsok is. Az alsó kulcs 18 százalékról 19 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 38 százalékra nő. Az adótábla változásával párhuzamosan módosulnak az adójóváírásra vonatkozó rendelkezések.
Az adótábla módosulásával összhangban emelkedik 2010-től a természetbeni juttatás és a kamatkedvezmény után a kifizetői adó mértéke 62 százalékra.
A társasági adó mértékének változásával összhangban emelkedik 2010-től a vállalkozói személyi jövedelemadó 16 százalékról 19 százalékra.
Az adókedvezmények, az adómentes jövedelmek rendszerének átalakítását a Javaslat az adóbázis szélesítése érdekében tartalmazza. Ennek részeként 2009. szeptember 1-jétől az adómentes családi pótlék (oktatási támogatás) adóterhet nem viselő járandósággá válik, és ezzel összefüggésben változnak az adóelőleg-megállapítás magánszemélyre és munkáltatóra vonatkozó szabályai. Hasonlóan, a 2010. április 1-je után született gyermekekre tekintettel kapott anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandóság lesz.
2010-től szintén adóterhet nem viselő járandóság lesz a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása (szocpol.), amelynek összegét 2 év türelmi idő eltelte után (tehát első ízben 2012- ben) 5 évre elosztva kell az adóalap megállapításakor figyelembe venni.
2010-től a családi kedvezmény kivételével megszűnnek az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények. Az önkéntes pénztári számlák, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla javára történő rendelkezés szabályai változatlanok maradnak, illetve továbbra is lehetőség van az adó 1 százalékáról való rendelkezésre.
A társasági adó változásaival összhangban megszűnnek az egyéni vállalkozó egyes adóalapkedvezményei (a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények, a szabadalom, mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető kedvezmény).
Az adómentes jövedelmek egy része teljes mértékben adókötelessé válik (például üzemanyagmegtakarítás, napidíj, falusi vendégfogadás), egy része - főszabályként - felerészben adóköteles lesz (például üdülési csekk, étkezési utalvány, iskolakezdési támogatás, munkáltatói magánnyugdíjpénztári, önkéntes biztosító pénztári, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulások, képzés térítése). A részben adókötelessé váló juttatások esetében az adómentes rész a juttatás 50 százaléka. Amennyiben azonban a jelenleg hatályos szabályok alapján a juttatás korlátos, az 50 százalék és a korlát közül a kisebb összeg határozza meg a juttatás összegének adómentes részét. A részben adóköteles juttatások esetében az adóköteles rész után a kifizetőt terheli 62 százalék személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 11. §-hoz
A Javaslat szerint 2009. szeptember 1-jétől megszűnik a családi pótlék és meghatározott életkortól annak helyébe lépő oktatási támogatás adómentessége. Ezek adóterhet nem viselő járandósággá alakulnak át, azaz olyan jövedelemmé, amelynek összegét az összevont adóalap meghatározásakor figyelembe kell venni (növeli az adóalapot), de amelyre eső adót nem kell megfizetni.
Ezek szerint egyéb jövedelem - és egyben adóterhet nem viselő járandóság - a családi pótlék 50-50 százaléka minden, a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult magánszemélynél, illetve a jogosult magánszeméllyel közös háztartásban élő élettársánál. A családi pótlékot tehát nem csak annál a magánszemélynél kell az adóalapjába beszámítani, akinek folyósítják, hanem a másik, családi pótlékra, oktatási támogatásra egyébként szintén jogosult szülővel közös háztartásban élő szülőnél, élettársnál is, annak érdekében, hogy a jövedelmük nagyságától függetlenül történjen a beszámítás. Ennek megfelelően tartalmazza a Javaslat azt, hogy az egyedülálló szülőnek (jogosultnak) is csak a családi pótlék felét kell beszámítania az adóalapjába.
A Javaslat a szabályozás alóli kivételként említi a saját jogon jogosultként kapott támogatást, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után kapott magasabb összegű családi pótlékot, a különböző állami intézményekben nevelt gyermekekre tekintettel kapott támogatást, a nevelőszülőként kapott támogatást, így esetükben a szabályozás nem jelent változást.
A családi pótlék megosztásával összefüggésben a magánszemélyeknek az adóbevallásukban fel kell tüntetniük a jogosult házastárs, illetve a másik szülő, élettárs adatait. A magánszemély ezen adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatói adómegállapítás során is fennáll. A szabályozás azonosan alkalmazandó a meghatározott életkortól a családi pótlék helyébe lépő oktatási támogatásra is.
A 12. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
A 13. §-hoz
A 2009-es adótábla a teljes évre vonatkozóan (tehát 2009. január 1-jére visszamenőleg) megváltozik. Az adókulcsok (18 százalék és 36 százalék) változatlansága mellett az adótábla alsó kulcsának sávhatára 1 millió 700 ezer forintról 1 millió 900 ezer forintra emelkedik. Az adójóváírás szabályai a jelenleg hatályoshoz képest nem módosulnak.
A 14. §-hoz
A Javaslat az adóelőleg-szabályokat a családi pótlék adóalapba történő beszámításával összefüggésben módosítja.
Az adóbevallással egyidejűleg fizetendő adó minimalizálása érdekében a munkáltató által történő adóelőleg-megállapításhoz a magánszemélynek - ha adóterhet nem viselő járandóságot (családi pótlékot, oktatási támogatást, nyugdíjat stb.) vett fel az adóévben - erről nyilatkoznia kell, és választása szerint nyilatkozhat annak adóévi várható összegéről. A munkáltató a tőle származó adóterhet nem viselő járandóságok mellett a nyilatkozat szerinti összegeket mindaddig figyelembe veszi a további számfejtéseknél, ameddig a magánszemély a nyilatkozatot nem módosítja vagy vissza nem vonja. Amennyiben a magánszemély az adóterhet nem viselő járandóság várható éves összegét nyilatkozatában nem jelöli meg, akkor a munkáltató az adótábla felső kulcsával vonja a kifizetésből az adóelőleget.
A Javaslat a magánszemély adóelőleg-megállapítási szabályait is módosítja, hangsúlyozva, hogy az adóelőleg megállapításánál az adóterhet nem viselő járandóságok között a családi pótlék, oktatási támogatás meghatározott összegét is figyelembe kell venni.
A kifizetőre vonatkozó adóelőleg-szabályok nem módosulnak.
A 15. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
A 16. §-hoz
A Javaslat 2009. január 1-től visszamenőleges hatállyal lehetővé teszi, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik az átalányadózásra való jogosultságukat a bevételi értékhatár túllépése miatt veszítik el, ne kényszerüljenek 4 évig tartó várakozásra az újabb választás lehetőségéig, ha időközben a törvény szerint a bevételi értékhatár emelkedik és egyébként az összes feltételnek - beleértve az új értékhatár alatti bevételt is - megfelelnek.

IV. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A társasági adó érintően - alapvetően a különadó megszűnésével - a versenyképesség megtartása jelenik meg a Javaslatban figyelemmel az adóátrendezés forrás igényére is. Ez az adózás előtti eredmény korrekciós tételeinek részbeni megmaradását, illetve megszűnését, valamint a 16 százalékos adómérték 19 százalékra emelését jelenti:

1. megmaradó korrekciós tételek:

a) Beruházáshoz, innovációhoz és holding tevékenység ösztönzéséhez kapcsolódó kedvezmények

− fejlesztési tartalék-képzés kedvezménye,
− számviteli elszámolástól eltérő értékcsökkenési leírási szabályok, köztük valamennyi gyorsított értékcsökkenés megtartása,
− kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye,
− bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek,
− K+F közvetlen költség alapján érvényesíthető kedvezmények,
− kapott jogdíj felének adóalapból történő levonhatósága,
− kapcsolt vállalkozástól kapott/adott kamat alapján történő módosítások.

b) Számviteli elszámolás és az adózás eltérése által indokolt módosítás

− kapott osztalék levonhatósága,
− kivezetett részesedésre jutó bevétel miatti csökkentő tétel,
− visszavásárolt részesedés bevonása alapján érvényesíthető levonás,
− társasháztól kapott, személyi jövedelemadóval adózott bevétel miatti csökkentés,
− átszámítási különbözet miatti korrekciók, ha változik a könyvelés pénzneme,
− céltartalék képzés és felhasználás korrekciói,
− követelések értékvesztése/visszaírása miatti korrekciók,
− nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciók,
− ellenőrzési, önellenőrzési megállapításhoz kapcsolódó korrekciók,

c) Nemzetközi (közösségi) adózási előírások érvényesítése

− szokásos piaci ár miatti korrekciók,
− kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás és kedvezményezett részesedéscsere miatti korrekciók,
− alultőkésítés miatti növelő tétel,
− elhatárolt veszteség levonhatósága,

d) Egyéb

− bírság, adózási jogkövetkezményekkel kapcsolatos korrekciók,
− hitelezési veszteség miatti növelő tétel,
− vállalkozási tevékenység érdekében el nem ismert/elismert költségek példálózó felsorolása,
− nonprofit szervezetek (például alapítvány, társadalmai szervezet, egyház, közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaság ) speciális korrekciós tételei, (pl. a nonprofit gazdasági társaság által tagnak adott vagyon az adómentes saját tőke terhére), másrészt adóalapot csökkentő tételek (például közhasznú jogállású alapítványnál a vállalkozási tevékenység nyereségének 20 százaléka, egyháznál az adózás előtti nyereségnek az a része, amely az adóévben és az azt követő adóévben a célszerinti tevékenység bevételt meghaladó költségével egyezik meg).

2. megszűnő adóalap módosító tételek (kedvezmények):

− szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége alapján történő adóalap-csökkentés,
− üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésékor elért nyereség alapján történő adóalap-csökkentés,
− szabadalom, mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető kedvezmény,
− kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség levonhatósága,
− iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzést ösztönző kedvezmény,
− munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény,
− legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény,
− képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény,
− helyi iparűzési adó csökkentésként történő érvényesítése,
− mikrovállalkozások létszámnövelési kedvezménye,
− adomány miatti kedvezmény.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 17. §-hoz
A Javaslat szigorítja a bejelentett részesedés fogalmát. A módosítás szerint nem minősül bejelentett részesedésnek a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben szerzett részesedés, ha ezen személyek mérlegfőösszegében az ingatlanok értékének aránya a részesedés megszerzésének időpontjában meghaladja a 75 százalékot. A másik szigorítás szerint átalakulás során a korábban be nem jelentett részesedés kivezetésével szerzett részesedés nem jelenthető be.
A 18. §-hoz
A Javaslat a K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezménynél egyértelművé teszi, hogy csak a saját tevékenységként végzett kutatás közvetlen költsége vonható le az adózás előtti eredményből, továbbá, hogy nem vonható le a közvetlen költségnek az a része, amelyet - közvetlenül vagy közvetve - másik adózó, külföldi vállalkozó belföldi telephelye vagy egyéni vállalkozó kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásként nyújtott az adózó számára. A K+F tevékenység meghatározásánál a Frascati Kézikönyvre is tekintettel kell lenni, a számviteli törvényben szereplő fogalom mellett.
A 19. §-hoz
A Javaslat biztosítja, hogy ismételt kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén ne keletkezzen adókötelezettség az átalakuló, a részesedéscserét kezdeményező társaság tagjánál addig, amíg a részesedést véglegesen nem vonja ki.
A 20. §-hoz
A Javaslat az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a lakásszövetkezet, az egyház, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény és az európai területi együttműködési csoportosulás vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre történő hivatkozás módosítását jelenti).
A 21. §-hoz
A Javaslat az iskolaszövetkezet, az MRP, a közhasznú társaság, a vízitársulat, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet adózás előtti eredményét módosító tételeket a megszűnő korrekciós tételek figyelembe vételével határozza meg (amely jellemzően a korrekciós tételekre hivatkozás módosítását jelenti).
A 22. §-hoz
Lásd a(z) 21. §-hoz tartozó indokolást.
A 23. §-hoz
Lásd a(z) 21. §-hoz tartozó indokolást.
A 24. §-hoz
A Javaslat a társasági adó általános mértékének 19 százalékra emelése miatt módosítja a 10 százalékos adókulcsot alkalmazók számára az adómegtakarítás lekötött tartalékba történő helyezésére vonatkozó előírást.
A 25. §-hoz
A Javaslat szerint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnál az adómentességnél figyelembe vehető adóalapot nem kell az adománnyal csökkenteni, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére adott támogatással nem kell növelni. A módosítás indoka az adomány miatti adózás előtti eredmény módosítás kikerülése a törvényből.
A 26. §-hoz
A Javaslat az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek változásához átmeneti előírásokat fogalmaz meg, annak érdekében, hogy az adózókat a változás előtt meghozott döntések miatt ne érje hátrány (például, ha a munkanélkülit már a módosítás előtt alkalmazta az adózó, akkor a 12 hónapra korábban járó adóalap-kedvezményt még érvényesítheti, vagy ha kis- és középvállalkozásba pénzben tőkét emelt 2009. december 31-éig, akkor, annak elidegenítésekor lehetősége legyen az árfolyamnyereség adóalapból történő levonására).
A 27. §-hoz
A Javaslat azt fogalmazza meg, hogy egy adott tevékenység kutatásként történő meghatározásakor az OECD által kiadott a - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára című - Frascati Kézikönyvben foglaltakat is figyelembe kell venni.
A 28. §-hoz
A törvény 2. számú melléklete módosítja az Tao. 3. számú mellékletét.

V. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításához

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 29. §-hoz
A Javaslat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításával mentességet irányoz elő a belföldi gépjárművek adójában a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsira, ösztönözve ezzel annak elterjedését.

HARMADIK RÉSZ

VI. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 30. §-hoz
Az állami adóhatóságnak a személyi jövedelemadó-bevallások adatainak ellenőrzésével, illetőleg az egyszerűsített bevallás adatainak előállításával összefüggő feladatai ellátásához kontrolladatként vagy alapadatként szüksége van egyes adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, rehabilitációs járadék, családi pótlék, oktatási támogatás) adóévi összegének ismeretére. Ezen adatok biztosítása érdekében - a célhoz kötöttség elvére is figyelemmel - a módosítás adatszolgáltatásra kötelezi az ezen adóterhet nem viselő járandóságot folyósító intézményeket.
A telefonon történő ügyintézés során adathordozóra rögzített beszélgetés tekintetében az adózó vagy képviselője élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényből következő tájékoztatáshoz fűződő jogával. Az ehhez szükséges adatkezelést (adatmegőrzést) és a rögzített beszélgetés meghallgatásának lehetőségét törvényben kell szabályozni.
A 31. §-hoz
A törvény 3. számú melléklete módosítja az Art. 3. számú mellékletét.

NEGYEDIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS EGYES ELKÜLÖNÜLT ÁLLAMI PÉNZALAPOKAT MEGILLETŐ BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VII. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A munkáltatói járulékcsökkentés segíti a foglalkoztatást a versenyszférában.
Modellszámítások alapján a fajlagos munkaerőköltség 1%-os csökkenése három év alatt kb. 0,15 százalékkal növeli a munkaerő keresletet. Az 5 százalékpontos munkáltatói járulékkulcs csökkentés összességében 0,8 %-kal emeli a foglalkoztatás szintjét normál esetben.
Ugyanakkor a válság miatt erőteljesen romló vállalati jövedelmezőség hatására a vállalati szektor jelentős létszámleépítésre kényszerül, amit a kb. 300 milliárd forintos járulékkönnyítés érdemben tud tompítani.
Három év alatt összességében 1,5 százalékponttal lehet nagyobb a foglalkoztatottak száma az intézkedés hatására. Mivel az első évben az 5%-os munkaerőköltség csökkenés csak a minimálbér kétszereséig érvényesül, összességében a foglalkoztatást az intézkedés még csak 0,2 százalékponttal növeli, viszont éppen az alacsony képzettségűek foglakoztatásának bővítését jelentheti, ahol egyébként is jelentősebb a munkanélküliség és az inaktivitás. 2010- ben, amikor a járulékcsökkentés már bérkorlát nélkül megvalósul, a teljes foglalkoztatásösztönző hatás érvényesülni tud.
A vállalati szektor versenyképességét is javítja a járulékok mérséklése. Ezáltal az ország tőkevonzó képessége erősödik. Ilyen módon már 2010-ben is, de főképpen 2011-ben a beruházás és az export intenzívebb növekedésével lehet számolni változatlan külső környezet mellett is.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 32. §-hoz
2009. július 1-jétől a foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 29% helyett 26% TB-járulékot kell fizetni.
A javasolt változtatás alapján a 26%-os TB-járulékon belül a jelenlegi 5%-os munkáltatói egészségbiztosítási járulék 2%-ra csökken (ebből 0,5% a pénzbeli-, 1,5% a természetbeni járulék); a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke változatlanul 24%.
A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a TB-járulék mértéke változatlanul 29%.
A 33. §-hoz
Annak érdekében, hogy a külföldinek minősülő nagykorú személyek egészségügyi szolgáltatásra történő megállapodásainak száma emelkedjen, a megállapodás megkötésével kapcsolatos havi járulékfizetési kötelezettség csökkenne. Jelenleg a megállapodás havi díja a nagykorú állampolgár esetén a minimálbér összegével egyenlő, 18. évnél fiatalabb gyermek, vagy külföldi diák esetében a minimálbér 30 százaléka. A javaslat alapján a nagykorú állampolgárok járulékfizetési kötelezettsége a mindenkori minimálbér 50 százalékára mérséklődne, a gyermekek esetében változatlanul a minimálbér 30 százaléka maradna.
A 34. §-hoz
A javasolt módosítás alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre bejelentkező személy esetén az adóhatóság azt a feltételt is vizsgálja, hogy az illető rendelkezik-e legalább egy éve magyarországi állandó lakóhellyel.

VIII. Fejezet

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása által az E. Alap egyensúlyának megtartása érdekében a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökkenne, felső határa pedig a minimálbér másfélszeresében kerülne meghatározásra. E változással összefüggésben a passzív táppénz méltányosságból történő meghosszabbításának lehetősége is 45 napról 30 napra csökkenne.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 35. §-hoz
A javasolt módosítás alapján a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökkenne.
A 36. §-hoz
A passzív táppénzjogosultság időtartamának mérséklésével egyidejűleg meghatározásra kerül a passzív táppénz egy napra járó összegének felső határa is. A javaslat alapján ez az összeg nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 150%-ának harmincad részét. Ez 2009. évben legfeljebb napi 3 575 forintot jelent.
A 37. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás alapján a passzív táppénz folyósítása esetén nincs változás a táppénz mértékében akkor sem, ha annak engedélyezésére méltányosságból kerül sor. A javasolt változtatás alapján a méltányosságból történő táppénz-megállapítás során az egészségbiztosítási szerv az összes körülményt vizsgálva állapíthatja meg az ellátás időtartamát és összegét is
A 38. §-hoz
A javaslat alapján felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy a finanszírozási eljárásrendeket miniszteri rendeletben határozza meg.

IX. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A munkáltatók által a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő járulék csökkentésével összhangban, a vállalkozói járulék 1,5 százalékponttal csökken 2009. július 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításának részeként:
􀁹 Csökken a kötelezettek által elszámolható költségek mértéke, megszűnik az eddigi "átalány-elszámolás" lehetősége.
􀁹 A nem gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulási kötelezettek esetében a képzési alaprészbe történő kötelező befizetés mértéke emelkedik.
A javasolt módosítások alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze kiadásainak és bevételeinek egyenlege ez évben 10,3 milliárd Ft többletet eredményez (7,3 milliárd forint kiadáscsökkentés + 3 milliárd forint bevétel-növekedés).

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 39. §-hoz
2009. július 1-jétől a munkáltatóknak a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 3% helyett 1% munkaadói járulékot kell fizetniük. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke 3%.
A 40. §-hoz
2009. július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók után a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 4% helyett 2,5% vállalkozói járulékot kell fizetni. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke 4%.

X. Fejezet

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 41. §-hoz
A csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére elszámolható költségelem törlése indokolt, mert a hozzájárulásra kötelezett tárgyi eszköz beszerzésére pályázati forrásból (MPA decentralizált keret) is támogatást nyerhet. Ezzel hatékonyabb eszközfejlesztés valósulhat meg, tekintettel arra, hogy a pályázaton elnyerhető eszköztámogatás célhoz kötött és közvetlenül ellenőrizhető.
A 42. §-hoz
A hozzájárulásra kötelezettek által az iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek átadott fejlesztési támogatás jogszerű felhasználásának és a felhasználás hatékonyságának ellenőrzése alapján maximalizálni szükséges a fogadható fejlesztési támogatás mértékét a tanulólétszámmal arányos felső korlát előírásával, ugyanis eddig a felsőoktatási intézmények kivételével a fejlesztési támogatás fogadására jogosultak korlátlanul fogadhattak ilyen fejlesztési támogatást. A korrekcióval lényegesen csökkenthetőek a fejlesztési támogatás felhasználásánál kimutatható szabálytalanságok, holtsúlyok, elfolyások. Ezen túlmenően elmarad az egyes térségi integrált szakképző központok (TISZK) kiugró támogatása, a fejlesztési támogatási összeg nivellálódik a TISZK-ek között.

ÖTÖDIK RÉSZ

XI. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A 43. §-hoz
A Javaslat bármely vállalkozó részére lehetővé teszi 2010. január 1-jétől, hogy saját döntésétől függően, külön feltételek nélkül számviteli nyilvántartási, valamint éves beszámoló készítési kötelezettségét euróban teljesítse, ha az erre vonatkozó döntését számviteli politikájában rögzítette és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosította. A vállalkozónak az euróra való áttérést követő ötödik évben nyílik csak lehetősége arra, hogy visszatérjen a forintban való könyvvezetésre és beszámoló készítésre.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

A 44. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként 2009. július 1-jén lépnek hatályba.
A családi pótlék, oktatási támogatás, anyasági támogatás adóterhet nem viselő járandósággá válásával összefüggő szabályok 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
A 2010-es adótábla, az ehhez kapcsolódóan változó adójóváírás szabályok, a meghatározott adómentes jövedelmekkel, illetve az adókedvezményekkel kapcsolatos módosítások 2010. január 1-jén lépnek hatályba. Az egyes külön adózó jövedelmeket terhelő adó szintén 2010- től emelkedik.
A 45. §-hoz
A földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható, gázolaj utáni jövedéki adóvisszatérítés bevezetésének hatályba lépéséhez az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, tekintettel arra, hogy azt állami támogatási szempontból előzetesen el kell fogadtatni. Így az új rendelkezés hatálybalépése ehhez igazodik. A bizottsági jóváhagyás időpontja a Magyar Közlönyben közzétételre kerül. Ezzel egyidejűleg lép hatályba a Get. felhatalmazó rendelkezésének ehhez kapcsolódó kiegészítése is.
Az Ebtv.-t módosító rendelkezések 2009. augusztus 1-jén lépnek hatályba.
A Javaslat értelmében a számviteli törvényt és a társasági adó törvényt módosító rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba.

XIII. Fejezet

Módosító rendelkezések

A 46. §-hoz
2010. január 1-jei hatállyal - EU-s jogharmonizációs kötelezettségünk (adóminimumok) teljesítésére való tekintettel - növekszik a gázolaj és a dohánytermékek jövedéki adója. Gázolaj esetében - tekintettel arra, hogy az uniós adóminimum 2010. január 1-től 302 euró/ezer literről 330 euró/ezer literre nő - a jövedéki adó mértéke ezer literenként 6500 forinttal, azaz literenként 6,5 forinttal szükséges megemelni (a 2009. július 1-jén hatályba lépő adómértékekhez képest), mely a kútárak 2,3-2,4 %-os emelkedésével járhat együtt.
Szükséges továbbá a forintárfolyam hatás miatt emelni a cigaretta jövedéki adóját is annak érdekében, hogy 2010. január 1-jétől - az uniós szabályok szerint a 2010. évre alkalmazandó árfolyam mellett - is megfeleljünk az uniós minimumkövetelményeknek. Ennek alapján a cigaretta tételes jövedéki adója (a 2009. július 1-jén hatályba lépő adómértékekhez képest) ezer szálanként 950 forinttal emelkedik. Ez a legkeresettebb árkategóriában 8,7 %-os, csomagonként mintegy 29 forintos adóemelést jelent, mely a fogyasztói árak 6,4 %-os (38 forintos) emelkedését eredményezheti.
Az uniós követelményeknek eleget tevő, fentiek szerinti új adómértékek meghatározásánál 295 forint/euró árfolyamot feltételeztünk.
Ezzel egyidejűleg a cigaretta minimumadója 16 000 Ft-ról 17 350 forintra nő, és emelkedik a fogyasztási dohányok minimumadója is, a cigaretta minimumadó arányában.
A 47. §-hoz
A Javaslat szerint az energiapolitikáért felelős miniszter felhatalmazás kap arra, hogy a földgázellátási üzemzavarban földgáz helyett felhasznált gázolaj jövedéki adó visszatérítéséhez kapcsolódóan rendeletben határozza meg a ilyennek minősülő üzemzavar bekövetkezését és idejét.
A 48. §-hoz
A Javaslat 2009. július 1-jétől
- lehetővé teszi, hogy a munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulást ne csak a tagi jogviszony keletkezésekor, hanem általában is teljesíthesse három hónapra utólagosan is, megoldva ezzel a béren kívüli juttatási rendszerek éves átállása miatt rendszerint tolódó kifizetések problémáját;
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozásával való összhang megteremtése céljából a megszűnt munkanélküliek jövedelempótló támogatása helyett a rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás adómentességéről rendelkezik (2009. január 1-jéig visszamenőleges alkalmazással).
2009. szeptember 1-jétől a Javaslat kimondja, hogy adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a családi pótlék, az oktatási támogatás egyéb jövedelemnek minősülő összege, valamint a - 2010. április 1-jét követően születendő gyermekekre tekintettel folyósított - anyasági segély.
2010. január 1-jétől a Javaslat kimondja, hogy
- az adótábla módosulása révén változó adóterheléshez igazodva emelkedik egyes külön adózó jövedelmeket terhelő adó, 54 százalékról 62 százalékra nő a természetbeni juttatások után fizetendő kifizetői személyi jövedelemadó, illetve 44 százalékról 62 százalékra nő a kamatkedvezmény, valamint az érdekképviseletek adómentes kifizetéseinek korlátját meghaladó juttatás után fizetendő adó mértéke;
- a társasági adó mértékének emelkedésével párhozamosan változik az egyéni vállalkozók vállalkozói személyi jövedelemadójának a mértéke 16 százalékról 19 százalékra.
A 49. §-hoz
Az adómentes jövedelmek átalakításának részeként adóterhet nem viselő járandósággá válik
- a szépkorúak jubileumi köszöntésekor folyósított juttatás;
- a katonai és rendvédelmi hallgatók ösztöndíja és egyéb juttatása;
- az alapítványok, közalapítványok ösztöndíj-jellegű juttatásai;
- a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása (köznyelvileg szocpol.); valamint
- a lakáscélú munkáltatói támogatás.
A Javaslat alapján a 2010. január 1-jét követően kötött szerződések alapján folyósított lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatását 2 év türelmi idő elteltétől kell bevételnek tekinteni a következők szerint:
- a támogatás 20 százalékát kell évente, egymást követő öt adóévben, az adóév utolsó napján megszerzett bevétenek tekinteni;
- megelőlegező kölcsönként igénybe vett támogatás esetében a 24 hónap türelmi időt a megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakításához szükséges szerződés keltének napjától kell számítani;
- a támogatást együtt igénylő magánszemélyek a bevételként figyelembe veendő összeget egymás között egyenlő arányban megosztják;
- a támogatást egyedülállóként igénylő magánszemély a támogatási összeg felét veszi figyelembe bevételként;
- amennyiben a támogatást az azt igénybe vevő magánszemélyek visszafizették, a visszafizetés igazolása mellett jogosultak visszatérítést kérni az adóhatóságtól, az adóhatóság a visszatérítést az adó utólagos megállapításához való jog elévülési idején túl is teljesíti.
Az adóbázis szélesítésére vonatkozó lépések folytatásaként, illetve az adómentes jövedelmek átalakításának részeként 2010-től meghatározott juttatások részben adókötelessé válnak. A Javaslat alapján a juttatás fele lesz csak adómentes, illetve a hatályos szabályok alapján korlátosan adómentes juttatások esetében, ha a juttatás fele az értékhatárt meghaladja, legfeljebb az értékhatárig lehet adómentes részt figyelembe venni, a többi rész után 62 százalék adót kell a juttatónak fizetnie.
Amennyiben tehát 2010-ben a munkáltató a jelenleg hatályos szabályok szerint 6 ezer forintig adómentes hideg étkezési utalványt kíván alkalmazottainak juttatni:
- a 6 ezer forint értékben juttatott hideg étkezési utalvány esetén 3 ezer forint (a juttatás fele) adómentes, 3 ezer forint adóköteles (a juttatás másik fele);
- a 10 ezer forint értékben juttatott hideg étkezési utalvány esetén 5 ezer forint (a juttatás fele) adómentes, 5 ezer forint adóköteles;
- a 16 ezer forint értékben juttatott hideg étkezési utalvány esetén 6 ezer forint (a juttatás fele, de legfeljebb 6 ezer forint) adómentes, 10 ezer forint adóköteles lesz.
A Javaslat szerint 2010-től a munkáltató által a magánnyugdíjpénztárba fizetett hozzájárulás fele, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekbe befizetett munkáltatói hozzájárulásnak szintén a fele adómentes, de azon belül is maximum a meglévő korlátnak megfelelő összeg (a minimálbér 30 vagy 50 százaléka). Ugyanígy módosul a képzés kifizető által átvállalt költsége is, adómentesnek az átvállalt költségek fele minősül, míg az iskolai rendszerű képzés esetében a fele, de legfeljebb a minimálbér két és félszerese lehet az adómentes rész.
2010. január 1-jétől módosul az adótábla, a változás érinti mind a kulcsokat, mind a sávhatárt. Az alsó kulcs 18 százalékról 19 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 38 százalékra emelkedik, az alsó kulcs sávhatára pedig jelentősen, az e Javaslat szerint 2009-re megemelt 1 millió 900 ezer forintról 3 millió forintra módosul.
Az adótábla módosulásával összhangban változnak az adójóváírás szabályai is 2010-től, az a bér 19 százaléka lesz, de legfeljebb havi 11 970 forint (tehát évente összesen maximum 143 640 forint), amely teljes összegben 1 millió 500 ezer forint éves összes jövedelemig, 7 százalékkal számolt csökkenő összegben pedig 3 millió 552 ezer forintig jár. A változásokhoz kapcsolódóan módosul az adójóváírás adóelőlegnél történő figyelembe vételére vonatkozó szabály is.
Az 50. §-hoz
A Javaslat a társasági adó általános mértékének 16 százalékról 19 százalékra történő emelésére vonatkozó, illetve ezzel összefüggő rendelkezéseket (például az adómegtakarítás mértékének 6 százalék helyett 9 százalékban történő meghatározását) tartalmaz.
Az 51. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
Az 52. §-hoz
2010. január 1-jétől a TB-járulék mértéke a járulékalapot képező jövedelem összegétől függetlenül egységesen 26%.
Az 53. §-hoz
2010. január 1-jétől a járulékalapot képező jövedelem összegétől függetlenül a munkaadói járulék mértéke egységesen 1%, a vállalkozói járuléké 2,5%.
A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében szükségessé válik a hozzájárulás mértékének emelése. A kötelező foglalkoztatási szint (5%) nem változik, ezáltal az intézkedés a jogkövető és szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elő.
Az 54. §-hoz
Indokolt, hogy a gyakorlati képzés során felhasznált anyagköltségnek a minimálbér eddigi 20 százalékáig, hiányszakmák esetén 40 százalékáig történő elszámolhatósága 10 százalékkal csökkenjen, mellyel csökken a gyakorlati képzés során "termelt" selejt elszámolhatósága és a visszaélés lehetősége.
A fejlesztési támogatás felhasználásának hasznosulásával kapcsolatban végzett ellenőrzési tapasztalatok alapján indokolt, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által a gyakorlati képzés fejlesztésére átadható támogatás vonatkozásában a maximálisan átadható, a szakképzési hozzájárulás eddigi 70 százalékos mértékének 60 százalékra, a felsőoktatási intézmények vonatkozásában az eddigi 35 százalékos mérték 30 százalékra csökkenjen, mellyel az MPA képzési alaprészben többletbevétel keletkezik. Egyúttal e többletbevétel révén ugyanezen fejlesztési célt szolgáló, de pályázati úton elnyerhető és decentralizált támogatási keret növelhető
A tanulószerződés alapján a tanulók részére a hozzájárulásra kötelezett által adott pénzbeli juttatásnak az eddigi, legalább a minimálbér 20 százalékos (hiányszakmák esetén 40 százalékos) mértékének 10 százalékkal való emelésével, és ezzel egyidejűleg e pénzbeli juttatásnak és járulékainak a minimálbér eddigi 50 százalékos (hiányszakmák esetén 70 százalékos) mértékű elszámolhatóságának 30 százalékkal történő csökkentésével lehetőség nyílik egyrészt a hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható tételek csökkentésére, amivel csökken a visszaélés lehetősége is. Másrészt a hozzájárulásra kötelezett részére legalább 10 százalékos mértékű önrész előírásával a hozzájárulásra kötelezett is részt vállal a tanuló eddigi, a gyakorlati képzést végző vállalkozás számára ingyenes és értéket teremtő tevékenységéhez adott pénzbeli juttatás terhében. A tanuló számára ez nem jelent jövedelem elmaradást, mert a kiesett pénzösszeg a bevezetésre tervezett szakiskolai tanulmányi ösztöndíj keretében pótolható, sőt, jó tanulmányi eredmény elérése esetén többletjuttatást is biztosít.
A gyakorlati képzés során a hozzájárulásra kötelezett által oktatóként, szakoktatóként alkalmazott személy bérének és járulékainak a minimálbér (iskolai végzettségtől függő) 3,0- 4,5-szeres mértékig történő elszámolhatóságának 2,0-3,0-szorosra történő csökkentésével lényegesen csökken az oktatókra, vagy oktatóként foglalkoztatottak bérére és járulékaira elszámolt költség és a visszaélés lehetősége, továbbá jelen előírás motiváló erővel bír a kötelezettek részéről az önrésszel való hozzájárulásra.
Az 55. §-hoz
Az előző §-ban leírtakhoz kapcsolódik, melynek teljesüléséhez szükséges a kötelező pénzbeli juttatás 10 %-os mértékű emelése.
Az 56. §-hoz
A Javaslat a számviteli törvényt módosító, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával biztosítja, hogy azon vállalkozók, amelyek 2009. január 1-jétől az új szabályok alapján áttértek a devizában való könyvvezetésre, de a létesítő okirat szerinti deviza módosítását a cégbíróság felé ez időpontig nem jelentették be, azok - haladékként - ezt a kötelezettségüket legkésőbb 2009. július 31-ig kötelesek teljesíteni.
Az 57. §-hoz
A Javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó rendelkezések módosítása miatt az ezekre történő hivatkozásokat pontosítja.
A 58. §-hoz
A Javaslat biztosítja a cégnyilvántartási törvény 30. §-a és a számviteli törvény 35. §-a közötti összhang megteremtését. A Ctv. 30. § (4) bekezdése alapján lehetővé vált a jegyzett tőke visszamenőleges hatályú bejegyzése, ez viszont ellentétben áll a könyvviteli nyilvántartásra vonatkozó szabályokkal, azaz a beszámoló adattartalma egy adott időintervallumban eltérhet a cégjegyzékbe bejegyzett jegyzett tőke adattartalmától. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a mérleg sem a valós jegyzett tőkét mutatja, ha a mérleg elfogadását követően jegyzi be a cégbíróság a jegyzett tőke módosulását. Mivel a cégeljárásban a változásbejegyzés elbírálása minden esetben 15 munkanap, előfordulhat egy olyan, nem is rövid időintervallum, amikor a cégjegyzék és a beszámoló nem tartalmaz azonos adatokat a jegyzett tőke vonatkozásában.

XIV. Fejezet

Hatályon kívül helyező rendelkezések

Az 59. §-hoz
A Javaslat a biotartalom szerinti adódifferenciálás megszüntetése miatt szükséges technikai jellegű módosítást tartalmaz.
A 60. §-hoz
A Javaslat a jogszabályváltozásokkal és e törvény módosításaival összhangban hatályon kívül helyezi az Szja tv. feleslegessé vált szövegrészeit, illetve rendelkezéseit.
A Javaslat szerint 2010-től megszűnik az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, az ilyen címen juttatott összeg az adott tevékenységből (például munkaviszonyból) származó jövedelemként adóköteles lesz.
Megszűnnek a napidíjra vonatkozó külön rendelkezések is, az ekként kifizetett összegek minden esetben és teljes összegükben a juttató és a juttatásban részesülő jogviszony szerint (munkaviszonyos jövedelemként, önálló tevékenységből származó jövedelemként) válnak adókötelessé.
Az összevont adóalap megállapításakor figyelembe vehető adókedvezmények a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz (önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez) kapcsolódó adókiutalás kivételével megszűnnek. Megszűnik tehát az összevont adókedvezmény, ezen belül a három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény, a tandíj, a biztosítások, a közcélú adományok kedvezménye, a háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény.
Megszűnik továbbá az őstermelői kedvezmény, a személyi kedvezmény, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény.
Hatályon kívül kerülnek a kedvezmények érvényesítésére vonatkozó, azok megszűnésével feleslegessé váló - az adókedvezmények korlátozásáról, az adókedvezmények sorrendjéről, a személyi kedvezmény adóelőlegnél történő figyelembe vételéről rendelkező - részletszabályok. A biztosítások kedvezményének megszűnéséhez kapcsolódóan hatályon kívül kerül az Szja tv. kedvezmény érvényesítése részletszabályait tartalmazó 7. számú melléklete is.
A társasági adó változásaival összhangban megszűnnek az egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapnál érvényesíthető egyes kedvezményei. Megszűnik a megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatásához, a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzéséhez és továbbfoglalkoztatásához, a korábban munkanélküli személy, a fogva tartott személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény, a helyi iparűzési adó megfizetésének kedvezménye, a foglalkoztatási kedvezmény, valamint a szabadalom, mintaoltalom költsége alapján érvényesíthető kedvezmény.
A természetbeni juttatásként történő adóztatásnak nem feltétele 2010-től a kifizető (nem foglalkoztató) által történő juttatásnál, hogy az nem lehet tevékenység ellenértéke.
A kamatkedvezményből származó jövedelem szabályainak egyszerűsítése céljából 2010-től a munkaviszonyban kapott kamatkedvezményre is az általános szabályok az irányadóak (a kamatkedvezmény nem munkaviszonyos jövedelem, az után a kifizetőt terheli 2010-től 62 százalék adófizetési kötelezettség).
Megszűnnek a falusi vendégfogadás mentességi szabályai, aminek következtében az e tevékenységből származó jövedelem az általános szabályok szerint (önálló tevékenységből származó jövedelemként) és teljes mértékben adókötelessé válik.
Az üdülési csekkre vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsítése céljából megszűnik a kifizető éves adatszolgáltatási kötelezettsége.
A 61. §-hoz
A közcélú adományok kedvezményének megszűnésével összefüggésben hatályon kívül kerül a tartós adományozás külön kedvezményéhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség.
A 62. §-hoz
A Javaslat a megszűnő adózás előtti eredményt módosító tételek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A 63. §-hoz
A Javaslat a különadó 2010. január 1-jétől történő megszűnésére vonatkozó döntéssel összhangban hatályon kívül helyezi a Kjtv. azon rendelkezéseit, amelyek a magánszemélyek, az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozások számára ír elő különadó kötelezettséget.
A 64. §-hoz
A 2007. évi adómódosító törvényben előírt, az egészségügyi szolgáltatási járulék inflációkövető emelése 2009. január 1-jétől megvalósult, ezért indokolt az ezzel kapcsolatos átmeneti szabály hatályon kívül helyezése.
A 65. §-hoz
A járulékmértékek változásával összefüggő átvezetéseket tartalmazza.
A 66. §-hoz
A módosítással a későbbiekben az Szht. nem teszi lehetővé tárgyi eszköz beszerzésének a támogatását. Átmeneti rendelkezésként azonban - az egyéb jogszabályban foglaltak érvényesülése miatt - szükséges kimondani, hogy az e törvény hatályba lépése előtt beszerzett tárgyi eszközök vonatkozásában az érintett rendelkezéseket 5 évig fenntartani és alkalmazni szükséges.
Indokolt a jelenleg a gyakorlati képzést végzők esetében a bevallás (elszámolás) módjára a hozzájárulásra kötelezett által választható lehetőségként a tanulószerződéses tanulók pénzbeli juttatásán felüli, tanulónként a minimálbér 200 százalékának megfelelő mértékű átalány módjára történő bevallás (normatív módon történő "átalány-elszámolás") eltörlése, mellyel átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válik a visszaigényelt összegek felhasználása.
A 67. §-hoz
A Javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó rendelkezések módosítása miatt az ezekre történő hivatkozásokat pontosítja.
A 68. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 233. §-ának (3) bekezdését, amely kimondta, hogy 2010. január 1-jétől - a devizában történő könyvvezetés és beszámoló készítés lehetőségéről rendelkező - a számvitelről szóló törvény 20. §-ának (4) bekezdésében a "több mint 50%-ban" szövegrész helyébe a "több mint 25%-ban" szövegrész lép. Mivel a Javaslat szerinti törvénymódosítás a számviteli törvénynek ezeket a rendelkezéseit is érinti e tekintetben változatlan tartalommal (de bizonyos bekezdés számozása megváltozik), 2010. január 1-jével való hatálybalépés mellett, így a hivatkozott rendelkezés hatálytalanítása indokolt.
A 69. §-hoz
Generális hatályon kívül helyező rendelkezés.

XV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

A 70. §-hoz
A Javaslat az Áfa tv-t módosító rendelkezések alkalmazására vonatkozó általános előírásokat tartalmazza.
A 71. §-hoz
A Javaslat a normál áfa-kulcs emelését célzó rendelkezések alkalmazására vonatkozóan speciális előírásokat is tartalmaz.
Ennek keretében, az ellenérték megfizetéséhez kötött adóztatás alá eső ügyletekkel [Áfa tv. 58. §] összefüggésben, a Javaslat biztosítja, hogy a 2009. július 1-jét megelőzően lezáruló elszámolási időszakok tekintetében kizárólag a 20%-os adómérték alkalmazandó (még akkor is, ha az említett időszakokra vonatkozó fizetési esedékesség a jelzett időpontban vagy azt követően merül fel).
A 72. §-hoz
A normál áfa-kulcs emelése szükségessé teszi az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállíttatását, amelyhez kapcsolódóan a Javaslat átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg. Ezek egyrészt az átállíttatás végső határidejét 2009. augusztus 31. napjában határozzák meg, másrészt előírják, hogy az említett pénztárgépeket és taxamétereket használó adóalanyok, a tényleges átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylatkibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni.
A 73. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéssel a következőket mondja ki.
A lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása (szocpol.) csak abban az esetben minősül adóterhet nem viselő járandóságnak, ha a támogatással érintett lakás vásárlása, építése 2009. december 31-ét követően történik.
A munkáltató, kifizető által térített képzés költségeinek részbeni adókötelessé válása kizárólag a 2009. december 31-ét követően megkezdett képzések esetében alkalmazandó.
A 2009. évre vonatkozó adótábla teljes évre történő visszamenőleges alkalmazásáról átmeneti szabály rendelkezik.
Átmeneti szabállyal, 2009. január 1-jéig visszamenőleges alkalmazással rendelkezik a Javaslat a munkanélküliek megszűnt jövedelempótló támogatása helyett a rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás adómentességéről.
A Javaslat az összevont adóalapnál érvényesíthető kedvezmények megszűnésével összefüggésben is tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. A tandíj, felnőttképzés díjának 2009. december 31-ét megelőzően elhalasztott kedvezménye ezen időpontot követően is érvényesíthető. A 2009. december 31-ét megelőzően érvényesített biztosítási kedvezményhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség ezen időpontot követően is alkalmazandó.
Átmeneti rendelkezések biztosítják azt is, hogy az adótábla év közben történő visszamenőleges módosítása miatt az első félévben keletkező adóelőleg-túlfizetést a munkáltatók a második félévi adóelőleg számításánál figyelembe vegyék.
Az egyéni vállalkozó megszűnő kedvezményeivel kapcsolatosan a Javaslat átmeneti rendelkezéssel biztosítja, hogy az adózókat a változás előtt meghozott döntések miatt ne érje hátrány (például, ha a munkanélkülit már a módosítás előtt alkalmazta az adózó, akkor a 12 hónapra korábban járó adóalap-kedvezményt még érvényesítheti). A foglalkoztatási kedvezményhez kapcsolódó, az átlagos állományi létszám csökkenésével járó szankció a 2009. december 31-ét megelőzően érvényesített kedvezmény tekintetében továbbra is megmarad annak érdekében, hogy az egyéni vállalkozó a korábban alkalmazott munkavállalóit ne bocsássa el a kedvezmény megszűnése miatt.
A Javaslat az átalányadózókra vonatkozóan is kimondja, hogy az átalányadó összegét a 2009. adóévben az e törvénnyel 2009-re megállapított, új adótábla alkalmazásával kell meghatározni.
Az anyasági támogatás adóterhet nem viselő járandósággá alakításával kapcsolatos átmeneti szabály szerint a hatályba lépéskor már megfogant, 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás még adómentes.
A 74. §-hoz
A Tao.-t módosító rendelkezések 2010. január 1-jén lépnek hatályba, első ízben a 2010. adóévi kötelezettségekre kell alkalmazni.
A 75. §-hoz
Az általános forgalmi adó mértékére 2009. július 1-jéről javasolt 23 százalék adómértékre tekintettel a 2009. adóévre vonatkozóan a Javaslat az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság feltételeként előírt 25 000 ezer forint bevételi értékhatárt 25 725 ezer forintban határozza meg.
Ez azt jelenti, hogy nem veszíti el adóalanyiságát az az egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság, szövetkezet, amelynek 2009-ben a törvényben meghatározott bevétele nem több 25 725 ezer forintnál.
A 76. §-hoz
A hitelintézetek részére előírt az általuk folyósított lakásépítési (-vásárlási) kedvezményről, valamint a fiatalok otthonteremtési támogatása összegéről szóló adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal a 2012. adóévről 2013-ban kell teljesíteni.
A 77. §-hoz
Rendelkezést tartalmaz a járuléktörvényt módosító szabályok alkalmazásának időpontjára. A javaslat szerint a járuléktörvény módosító rendelkezéseit főszabályként a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
A minimálbér kétszereséig érvényesülő járulékcsökkentést a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni azzal az átmeneti szabállyal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre még a 2009. június 30-áig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A felső határ nélkül érvényesülő járulékcsökkentést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre még a 2009. december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni.
A 78. §-hoz
Az Eb tv. módosításaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések.
A 79. §-hoz
Az Flt módosításaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések.
A 80. §-hoz
Az Szht. Módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
A 81. §-hoz
A Javaslat átmeneti előírás keretében rendelkezik arról, hogy a számviteli törvényt módosító rendelkezéseket először a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

MELLÉKLETEK

Az 1. melléklet
Az adóbázis szélesítése érdekében 2010-től egyes adómentes természetbeni és pénzbeli juttatások részben adókötelessé válnak. A Javaslat alapján a juttatásnak csak a fele adómentes, míg a hatályos szabályok alapján korlátosan adómentes juttatások esetében is a fele, de legfeljebb az eddigi értékhatárig számított rész lehet adómentes. A juttatások adóköteles része természetbeni juttatásként adóköteles, utána a kifizetőt terheli 62 százalék személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség. A részben adókötelessé váló juttatások:
• üdülési csekk (kivéve a szociális alapon, pályázat útján juttatott üdülési csekket),
• étkezési utalvány,
• iskolakezdési támogatás,
• köztisztviselők, bírák, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak ruházati költségtérítése,
• egyenruha pénzbeli megtérítése,
• a csekély értékű ajándék,
• szövetkezeti tag természetbeni juttatása,
• a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat, számítógép-juttatás,
• művelődési intézményi szolgáltatás,
• a dolgozó üdültetése céges üdülőben,
• helyi utazási bérlet,
• nyugdíjba vonuláskor, illetve vetélkedő, verseny díjaként kapott tárgyi ajándék,
• közösségi rendezvényekkel kapcsolatos juttatások, vendéglátás,
• juttatások csoportos létszámleépítésnél,
• villamos-energiaipari dolgozók és onnan nyugdíjba vonultak árkedvezménye,
• közlekedési kedvezmény a költségvetésből finanszírozottak kivételével,
• a bányászatban és az erdőgazdálkodásban dolgozók és onnan nyugdíjba vonulók szén- és tűzifa járandósága,
• közjogi méltóságok, egyes miniszterek által nyújtott ajándék, vendéglátás.
Költségtérítés-jellegű juttatássá válik a pedagógusok szakkönyvvásárlásra, múzeumi dolgozók dokumentumvásárlásra kapott juttatása, amelyből az igazolt kiadásokat meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásként. Ugyanígy a katonák és rendőrök lakhatási támogatásából is az igazolt költségek fölötti rész után kell a kifizetőnek 62 százalék adót fizetnie.
Az egyes állami kitüntetésekkel járó díj tárgyiasult formája adómentességének változatlansága mellett a kitüntetéssel járó pénzjutalom teljes mértékben adókötelessé válik. A társasági adóalany kifizetők által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék a társasági adóalapot növelő tétellé válik, ezért a Javaslat a kétszeres adóztatás elkerülése végett kimondja az ilyen reprezentáció és üzleti ajándék adómentességét. A módosítás ugyanakkor nem érinti a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány által, illetve a nem társasági adóalany kifizetők (egyéni vállalkozó, költségvetésből gazdálkodó intézmény) reprezentációs és üzleti ajándék juttatásait.
A 2. melléklethez
A Javaslat a reprezentáció és üzleti ajándék (amelyek fogalmát a személyi jövedelemadó törvény tartalmazza) nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, azaz ezen költségekkel meg kell növelni az adóalapot. Változatlanul elismert költség viszont az üzletpolitikai célból adott engedmény, kedvezmény.
A 3. melléklethez
Az állami adóhatóságnak a személyi jövedelemadó-bevallások adatainak ellenőrzésével, illetőleg az egyszerűsített bevallás adatainak előállításával összefüggő feladatai ellátásához kontrolladatként vagy alapadatként szüksége van egyes adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, rehabilitációs járadék, családi pótlék, oktatási támogatás) adóévi összegének ismeretére. Ezen adatok biztosítása érdekében - a célhoz kötöttség elvére is figyelemmel - a módosítás adatszolgáltatásra kötelezi az ezen adóterhet nem viselő járandóságot folyósító intézményeket.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu