adozona.hu
A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/6917. számú törvényjavaslat indokolása
A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/6917. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1 %-a. Ez az összeg a díjat terhelő...
A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/6917. számú törvényjavaslat indokolása
2008. évi... törvény a csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
1. § A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1 %-a. Ez az összeg a díjat terhelő általános forgalmi adót nem tartalmazza. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg."
2. § A Cstv. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, vagy tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós tulajdonosai felhívás ellenére nem kívánna k forrásokat juttatni a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez."
3. § A Cstv. 28. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A közzétételnek tartalmaznia kell]
"f) a hitelezőknek (ide értve a zálogjogosultakat is) szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;".
4. § A Cstv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merültek fel. Az (1) bekezdésben meghatározott bírság és költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból."
5. § A Cstv. 33/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el (ideértve a környezeti terhek rendezését is), és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona a keresetben meghatározott mértékben csökkent.
Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben pénzbeli biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A bíróság által megállapított pénzbeli biztosíték megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhely ű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel".
6. § A Cstv. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása [Ptk. 685/B. §] alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)."
7. § A Cstv. 37. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. Ha a zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni. Ha a zálogjogosult a követelését 180 napon belül bejelenti, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint.
(2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének j) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 180 napon belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár."
8. § (1) A Cstv. 40. (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak".
(2) A Cstv. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti 90 napos határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, úgy erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt vagy a hitelezőt tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.
9. A Cstv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52.§ (3) bekezdése szerinti zárómérleget, valamint az 52.§ (4) bekezdés szerinti, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést elkészíteni és azokat az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül megküldeni."
10. § (1) A Cstv. 46. § (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi]
c) a 28. (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelentett követeléseket."
(2) A Cstv. 46. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A felszámoló az (5) bekezdés b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, és ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen, é s ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget, mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.
(8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetés e ellenében köteles haladéktalanul kiadni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c) alpontja szerinti, a behajthatatlan követelésre vonatkozó igazolást, feltéve , hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték."
11. § A Cstv. 47. § -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A felszámoló haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert, ha az 57. § (1) bekezdés c) pontja szerinti járadékjellegű követelések jogosultjai igényének kielégítésével összefüggésben kötelezettséget kíván vállalni, vagy ezzel összefüggésben eljárás van folyamatban."
12. § A Cstv. 49/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette, a felszámoló a következőképpen jár el: Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének - ideértve az állagmegóvást is -, értékesítésének költségeit (követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből pedig a behajtás költségeit) valamint a vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) 5 %-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le. A fennmaradó összeget haladéktalanul az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére köteles fordítani, több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. A felszámolót az említett felszámolói díjból 4 % illeti meg, a fennmaradó összeget a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala részére juttatja el, amely azt elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel."
13. § (1) A Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének [31. § (1) bekezdés a) pont], továbbá a nyitó felszámolási mérleg [46. § (2) bekezdés] adatait is. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát."
(2) A Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4 %-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 1 %-át - , de legalább 100 000 forintot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeggel."
14. § A Cstv. 52. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza:]
"c) a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét,"
15. § (1) A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembe vételével kell kielégíteni]
"h) azok a követelések, amelyek jogosultja
ha) a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) ,
hb) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
hc) a Munka törvénykönyvér ől szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,
hd) a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa,
he) az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet,
hf) az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy)."
(2) A Cstv. 57. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (1) és (3) bekezdése, illetve a 95. § alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós - (1) bekezdés h) pontjában nem említett - vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag a Munka Törvénykönyvében megállapított, a felszámolás kezdő időpontjában esedékes összeg vehető figyelembe.
(4) Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni."
16. § A Cstv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5 %-a, de legalább 200 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének 1 %-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének [42. §] 5 %-a, de legalább 200 000 forint. Az e bekezdésben meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.
(2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj a 4%-ot meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díj-kiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben foglalt összege a 200 000 forintot meghaladja. Ha az (1) bekezdésben foglalt díj a 200 000 forintot meghaladja, de a 250 000 forintot nem éri el, akkor csak a 200 000 forint feletti összeget kell befizetni a díj-kiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díj-kiegészítési számlára. A díj-kiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.
(3) Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj a 200 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 200 000 forintra egészíti ki.
(4) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díj-kiegészítéssel arányos összeggel - az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díj-kiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelel ő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.
(5) Egyszerűsített felszámolás esetén 150 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeget nem lehet a díj-kiegészítési számláról teljesíteni. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala - figyelembe véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján rendelkezésére álló összeget is - minden negyedév utolsó munkanapján összesíti, és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve azáltalános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követő év május 31-éig) a díj-kiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díj-kiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja."
17. § A Cstv. 60. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözetet az adós hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni. Amennyiben a hitelezők egy részénél a visszafizetés összege az 5000 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díj-kiegészítési számlára kell átutalni."
18. A Cstv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási költségként, az 57. § (2) bekezdésének b) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyon i fedezet."
19. § A Cstv. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik."
20. § A Cstv. 63/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"638. § (1) Ha adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és felhívja a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 30 napon belül jelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a hiányosságokat nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló írásbeli előkészítést készít, és kérelmet nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. Az írásbeli előkészítésnek tartalmazni a kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 15 napon belül a bíróság a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatot tartalmazó előkészítő iratot megküldi a hitelezőknek, továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak, amennyiben az írásbeli előkészítés alapján az adósnál a felszámolási eljárás alatt bevétel keletkezett vagy kiadást kellett teljesíteni. Az előkészítő iratra vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 30 napon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.
(3) Amennyiben az írásbeli előkészítés alapján az adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a felszámoló által előkészített vagyonfelosztási javaslatot csak az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell megküldeni.
(4) A bíróság az előkészítő irat és a beérkezett észrevételek, kifogások alapján végzéssel rendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. Ha az előkészítő iratra észrevételt vagy kifogást nem nyújtottak be, a végzést az előkészítő irat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni.
(5) A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek.
(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét az eljárás költségeinek viselésére kötelezheti, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Az eljárási költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással [Ptk. 685/B. §] rendelkező tagja (egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel."
21. § A Cstv. 84/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"84/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás számviteli feladatait, továbbá az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg."
22. § A Cstv. 85. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor, továbbá a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályait."
23. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A gazdasági társaság felszámolási eljárás során való megszűnését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akiről - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. § (1) bekezdésében említett eljárásban - a bíróság jogerősen megállapította, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatát nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ennek következtében a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent."
24. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a felszámolás alatt ("f. a.") toldat bejegyzését, (amennyiben a felszámolási eljárást végelszámolási eljárás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlését, a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely) - külföldi székhelyű vállalkozás fizetőképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás bejegyzésének kivételével a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23. § (4) bekezdése alapján a korábbi vezető tisztségviselőt érintő tilalmat a felszámolásban eljáró bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján kell rögzíteni. Ha a felszámolási eljárás a cég jogutód nélküli megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének napjával a céget elektronikus úton, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből."
(2) A Ctv. 1. számú mellékletének I. részének 7. pontja a következő, új alponttal egészül ki:
[I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok.)
"d) a vezető tisztségviselő nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-a szerinti tiltás hatálya alatt."
(3) A Ctv. 3. számú mellékletének II. pontja a következő 14. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 14. pont számozása 15. pontra változik:
[II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb, a jogi képviselő által megvizsgálásra kerülő okiratok:]
"14. A vezető tisztségviselő nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23 §-a szerinti tiltás hatálya alatt."
25. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének é s befejezésének napját - 30 nap. A határidő számításánál az ellenőrzés kezdő időpontja a megbízólevél átadásának napja. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzését és az ezt megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, a felszámoló által készített záró bevallást pedig a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni."
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a törvény 2009. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel és a (3), valamint az (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az ezt követően kezdeményezett felszámolási, illetve végelszámolási eljárásokra kell alkalmazni.(2) E törvény 1-25. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) A Cstv. - e törvény 15. §-ával megállapított - 57. § (1) bekezdés h) pontjában a nem többségi tulajdonos tagra (részvényesre) vonatkozó szabályokat a hatálybalépést követően keletkezett tagsági (részvényesi) jogviszonyra kell alkalmazni.
(4) A Cstv. - e törvény 16. §-ával megállapított - 59. §-ában foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben a zárómérleget még nem készítették el, azonban az 59. § (5) bekezdésben az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díjának a központi költségvetésből 150 000 forintra történő kiegészítésére vonatkozó rendelkezést 2010. január 1-jét követően kell alkalmazni. A Cstv. - e törvény 16. §-ával megállapított - 59. § (6) bekezdése szerinti visszapótlást először a 2010. tárgyévre vonatkozóan kell teljesíteni.
(5) A Gt. - e törvény 23. §-ával megállapított - 23. (4) bekezdését és a Ctv. - e törvény 24. §-ával megállapított - 26. §-ának (2) bekezdését, 1. számú mellékletének I. részének 7. pontja új d) pontját, 3. számú melléklete II. pont 14. pontját 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.
Indokolás
Általános indoklás
A törvénymódosítás a csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: csődtörvény: (Cstv.) felszámolásra vonatkozó szabályait nem átfogóan vizsgálja felül, hanem a következő kérdéskörökre koncentrál:- a cégvezetők, cégtulajdonosok kötelezettségeinek szigorítása, megszegésük esetén anyagi jogkövetkezmények bevezetése a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, továbbá a felszámolás elindításakor és annak folyamán,
- a csődvagyon védelme,
- a felszámolók eljárási szabályainak kiegészítése, pontosítása, minimumdíjazásuk valorizálása, ennek forrásai megteremtése,
- a zálogjogosultak követeléseinek bejelentésére, kielégítésére vonatkozó szabályok egyértelművé tétele, a törvény belső koherenciájának megteremtése,
- az eljárások gyorsítása, egyes határidők rövidítése,
- a díj-kiegészítési számláról a központi költségvetési számára való utólagos visszapótlás kimondása, amennyiben erre az említett számlán a fedezet rendelkezésre áll,
- az egyszerűsített felszámolási eljárásban differenciáltabb szabályrendszer meghozatala a vagyonfelosztási javaslat előkészítésére és annak a hitelezőkkel való megismertetésére, másfelől a vagyontalan, már nem működő cégek gyorsított eljárásban történő megszüntetésére,
- az időközi jogszabályi módosításokkal való összhang megteremtése, szövegpontosítások,
- a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításában a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabály szigorítása azon személyekre nézve, akik korábban vagyontalan, és felszámolásra került cégek vezetői voltak, ezzel összefüggésben a cégeljárási törvény kiegészítése,
- az adózás rendjéről szóló törvény módosítása az egyszerűsített felszámolási eljárás és egyszerűsített végelszámolás záró adóbevallása adóhatósági ellenőrzési határidejének rövidítése érdekében, ami az egyszerűsített eljárások lezárását gyorsítaná.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Cstv. 17. § (1) bekezdésében egyértelművé válik, hogy a vagyonfelügyelő ott említett díj a nettó összegben értendő, az még nem tartalmazza a díjat terhelő általános forgalmi adót.A 2. §-hoz
A Cstv. 27. § (5) bekezdésének módosításában az adós gazdálkodó szervezet vagy a végelszámoló kérelmére indult felszámolási eljárás esetköre pontosításra kerül, tekintettel arra, hogy a fizetésképtelenséget a bíróság állapítja meg. A módosítás továbbá utal arra, hogy az adós fizetésképtelensége akkor állapítható meg, ha az adós cég tulajdonosai sem tesznek intézkedéseket a forráshiányos helyzet megszüntetésére.A 3. §-hoz
A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában a kiegészítés egyértelművé teszi, hogy a zálogjogosult hitelezőknek is be kell jelenteniük a követeléseiket a felszámolónak.A 4. §-hoz
A Cstv. 31. §-a sorolja fel a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezet vezetőjének azon kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás elindításához és lefolytatásához szükségesek (záró leltár, beszámoló készítése, iratok összegyűjtése és a felszámolónak történő átadása, felszámoló tájékoztatása a jelentősebb ügyletekről és kötelezettségvállalásokról, környezeti terhekről történő nyilatkozattétel a környezetvédelmi felügyelőség számára, az adóstól járadékszolgáltatásra jogosultak tájékoztatása a felszámolási eljárás elrendeléséről). A Cstv. 33. §-a alapján az említett kötelezettségeket elmulasztó vagy hamis adatokat, nyilatkozatokat tevő cégvezetőt a bíróság pénzbírsággal sújthatja, továbbá marasztalhatja azokban a költségekben is , amelyek azzal összefüggésben merültek fel, hogy ezeket a feladatokat a felszámoló csak szakértő megbízásával tudta az adós helyett elvégezni. A Cstv. 33. § (2) bekezdésének hatályos szövege kiegészülne azzal, hogy a cégtulajdonosok (a legalább többségi befolyással rendelkező tag, az egyszemélyi tulajdonos, a külföldi anyacég) a cégvezető bírság- és költségviselés i tartozásaiért kezesként felelnek. Mindezzel a cégtulajdonosoknak is megteremtődik a felelőssége annak érdekében, hogy a felszámolás alá került cég minden releváns gazdálkodás i adatáról a felszámoló, illetve az egyes érintett jogosultak hitelt érdemlően tudomást szerezzenek.Az 5. §-hoz
A Cstv. 33/A. §-a a fenyegető fizetésképtelenség esetén az ügyvezetők marasztalásának jogi lehetőségét már ma is tartalmazza. Annak érdekében, hogy a marasztaló bírósági döntés alapján a felszámolási eljárásnak már ezen szakaszában fedezet keletkezzék a hitelezők kielégítésére, a jelen módosítás lehetővé teszi, hogy a keresetben biztosíték nyújtását is lehessen kérni a marasztalt cégvezetőtől. Ennek a biztosítéknak a megfizetéséért a cégtulajdonosok kezesként felelnek. Ez a kiegészítés elősegítené a Cstv. 33/A. § szerinti eljárások sikerét, következésképpen a jövőben kevesebb egyszerűsített felszámolásra kerülne sor.A 6. §-hoz
A Cstv. 36. § (1) bekezdés módosításának célja a vezető tisztségviselő, a cégtulajdonos, a leányvállalat és az anyacég beszámítási joggal élésének kizárása, tekintettel arra, hogy az említettek a kielégítési sorrendben az 57. § (1) bekezdés h) pontjába tartoznak, ezért a beszámítási jog megengedése indokolatlanul hozza őket kedvezőbb helyzetbe - a kielégítési sorrendben előbb szereplő - többi hitelezőkhöz képest.A 7. §-hoz
A Cstv. 37. §-ában - az eljárások gyorsítása érdekében - a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidőt a törvényjavaslat 1 évről 180 napra csökkenti. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis a hitelezők - még akkor is, ha a 28. § (2) bekezdés f) pontja szerinti 40 napos határidőt elmulasztják - általában 90-100 napon belül bejelentik az igényeiket.A módosítás ezenkívül egyértelművé teszi, hogy a zálogtárgy értékesítése megtörténhet, de az ebből származó bevételt elkülönítetten kell kezelni. A zálogjogosult kielégítése ugyanis akkor történhet meg a 49/D. szerinti sajátos eljárásban, ha a zálogjogosult az igényét a jogvesztő határidőn belül bejelentette, és a regisztrációs díjat is befizette.
A 8. §-hoz
A Cstv. 40. §-a tartalmazza az adós cég korábbi szerződéseinek, jognyilatkozatainak a felszámoló általi megtámadására nyitva álló határidőt. A jelen módosítás egyértelművé teszi, hogy az 1 éves határidő jogvesztő.A 9. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az egyezségkötés is a felszámolási eljárás befejeződését eredményezheti a 45. § és a 60. § (2) bekezdése alapján, pontosítani kell a felszámoló számviteli és az adózással összefüggő feladatait a Cstv. 44. §-ában.A 10. §-hoz
A felszámolási eljárások gyorsítása érdekében célszerű a hitelezői igények bejelentésének végső, jogvesztő határidejét 1 évről 180 napra csökkenteni, ez jelenik meg a Cstv. 46. §-ának módosításában is, összhangban a 37. § módosításával. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis a hitelezők - még akkor is, ha a 28. § (2) bekezdés f) pontja szerinti 40 napos határidőt elmulasztják - többnyire 90-100 napon belül bejelentik az igényeiket.A Cstv. 46. (6) bekezdésben az (5) bekezdés alpontjaira való hivatkozás kijavításra kerül. A módosítás célja végül a hitelezői követelések regisztrációs díjának valorizálása (1999. óta nem növekedett), másfelől a felszámoló részére költségtérítés fizetése az ún. behajthatatlanság i igazolás kiadásáért, amely fedezni hivatott a felszámolónak a bejelentett követelés elismerésével és az igazolás kiadásával összefüggő kiadásait, postaköltségét… stb. A módosítás a Cstv-ben a jogszabályi hivatkozást is korrigálja, hiszen a behajthatatlan követelés fogalmát nem a társasági adó törvény, hanem a számviteli törvény határozza meg.
A 11. §-hoz
A Cstv. 47. § kiegészítése azt célozza, hogy az államot képviselő miniszter tudomást szerezzen a felszámolónak járadékjellegű jogosultak igényének kielégítésével összefüggésben történő kötelezettségvállalásról, illetve ezzel összefüggésben eljárások indulásáról. Ez a tájékoztatás az államnak a Cstv. 62. § (2) bekezdése szerinti helytállási kötelezettsége miatt indokolt.A 12. §-hoz
A Cstv. 49/D. §-ának módosítása egyértelművé teszi, hogy a zálogjogosult hitelező követelése kielégítésének feltétele a követelése bejelentésén túl a regisztrációs díj befizetése is.A módosítás ezenkívül megszünteti a követelésen alapuló zálogjogból történő kielégítésre vonatkozó joghézagot. Ezenkívül meghatározza a felszámolói díj mértékét is ezekben az eljárásokban (a bevétel 5 %-a). A 49/D. § kiegészítése arról is rendelkezik, hogy a felszámolói díjból a 4%-ot meghaladó hányadot nem a díj-kiegészítési számlára kell utalni, hanem az egyszerűsített felszámolási eljárásokban a felszámolók minimum díjazására kell fordítani.
Annak kimondását az indokolja, hogy a minimumdíjakra történő kiegészítések nem teljesíthetők az 59. § (3) bekezdés szerinti díj-kiegészítési számláról, hanem a központi költségvetés finanszírozza.
A 13. §-hoz
A Cstv. 50. (1) bekezdése a következők miatt módosul: A felszámoló a felszámolás kezdő napjával nyitó felszámolási mérleget készít, mely nyitómérleg szerkezetében a felszámolási zárómérleg struktúrájával egyezik meg. Emiatt a Cstv. jelenlegi előírása - mely szerint a közbenső mérlegnek a tevékenységet lezáró mérleg adatait kell tartalmaznia - kiegészítésre szorul.A Cstv. 50. § (6) bekezdésének módosítása a közbenső mérleg és részleges vagyonfelosztási javaslat bírósági jóváhagyását követően a felszámoló részére fizetendő díj-minimumot valorizálja, és a számviteli jogszabályokkal való terminológiai összhangot szolgálja.
A 14. §-hoz
A most hatályos Cstv. 52. § (4) bekezdés szövege szerint a felszámolási zárómérleg a felszámolási eljárás során behajtott követelések szerepeltetését a záró egyszerűsített mérleg készítése esetén írja elő. Indokolt annak kimondása, hogy nemcsak az egyszerűsített felszámolások esetén tartalmazza a felszámolási zárómérleg a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét.A 15. §-hoz
A Cstv. 57. § módosításának célja a jogalkalmazás tapasztalatai által igényelt pontosítás, továbbá a Munka Törvénykönyvével való összhang megteremtése. A társaságnak nemcsak a többségi befolyással rendelkező, hanem minden tagja (részvényese) a h) kategóriába kerül.A módosítás ezenkívül a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése között összhangot teremti meg, kapcsolódik a Cstv. 38. § (5) bekezdéséhez is, amely az óvadék jogosultját - az meghatározott feltételek között - a zálogjogosultként kezeli.
A 16. §-hoz
A Cstv. 59. módosításának célja egyrészt a bevétel fogalmának a számviteli jogszabályokkal való összhangba hozatala, másrészt a felszámolói díjak minimumösszege és abból a díj-kiegészítési számára utalandó összeg valorizálását is célozza. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban ez többek között úgy valósul meg, hogy itt is ösztönzi felszámolót az értékesítésből származó minél nagyobb bevétel elérésére.A szövegtervezet javaslatot tesz arra is, hogy a Cstv. 59. § (5) bekezdés szerinti kifizetéseket utólagosan (a tárgyévet követő év május 31-éig) a díj-kiegészítési számláról a központi költségvetés számára vissza kell pótolni, ha erre a visszapótlásra a díj-kiegészítési számla egyenlege a fedezetet biztosítja. Az átmeneti rendelkezések szerint ezt a visszapótlást először a 2010. tárgyévre vonatkozóan kell teljesíteni. Ez utóbbinak az az indoka, hogy az egyszerűsített felszámolásoknál a 100 E Ft-ról a 150 E Ft-ra történő emelés központi költségvetésből történő kifizetését előíró szabály is csak 2010-ben lesz alkalmazható.
A 17. §-hoz
A Cstv. 60. §-ban a módosítás célja az elkülönített számláról - túlfizetés miatt - a hitelezőknek visszajáró összeg ésszerűsítése.A 18. §-hoz
A Cstv. 62. § (2) bekezdésében jelenleg téves jogszabályi hivatkozás szerepel, amit javítani kell. Ez a bekezdés azt a helyzetet rendezi, amikor az államnak helytállási kötelezettsége keletkezik az adós vállalkozást terhelő járadékjellegű követelések megfizetéséért. Ha az állam ezen helytállási kötelezettsége alapján a jogosultaknak a felszámolás alatt fizetést teljesít, akkor ez olyan állami követelés, amelyet az állam az adós vállalkozással szemben érvényesít. A most hatályos 62. § (2) bekezdés szerint ez az állami követelés az 57. § (2) bekezdés c) pontja szerinti követelésként tartandó nyilván. Az 57. § (2) bekezdés c) pontjára való hivatkozás nyilvánvalóan téves, hiszen ott a vagyon értékesítésével és a követelések behajtásával összefüggő, igazolt költségek szerepelnek. A jogszabályi hivatkozás tehát korrekciót igényel.A jelen módosítás (megegyezően a 2004-ig hatályos szabályozással) arra tesz javaslatot, hogy az állam megtérítési igénye - a felszámolási költségek részét képezve - az 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felszámolási költség kategóriájába tartozzon.
A 19. §-hoz
A Cstv. 63. § (3) bekezdés módosításának célja a jogvesztő keresetindítási határidő 90 napról 60 napra csökkentése. Ez a hitelezők érdekeit nem sérti, mivel a 33/A. § szerinti perben már megállapított felelősség alapján lehet az adós cég vezetője ellen keresetet indítani.A 20. §-hoz
A Cstv. egyszerűsített felszámolási eljárást tartalmazó 63/B. §-a kibővül, részletesebb lesz. Az új szabály különbséget tesz az egyszerűsített felszámolási eljárásokban aközött, amikor az adós cég vagyona az eljárás időtartama alatt változik, és aközött, amikor egy tevékenységet már nem folytató, kiüresített, vagyontalan cég felszámolására kerül sor. Ha a felszámoló felhívására a hitelezők nem tudnak olyan információkat adni, amely alapján a felszámolás az általános szabályok szerint folytatódna, vagy az adós cég vezetői nem pótolják a hiányzó iratokat, és ez a hiányosság olyan mértékű, hogy az általános szabályok szerinti felszámolás technikailag lebonyolíthatatlan lenne, akkor a felszámoló írásbeli előkészítést készít a vagyonfelosztásra, és azt megküldi a bíróságnak. A bíróság a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatot tartalmazó előkészítő iratot megküldi a hitelezőknek, továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak, amennyiben az írásbeli előkészítés alapján az adósnál a felszámolási eljárás alatt bevétel keletkezett vagy kiadást kellett teljesíteni. Az előkészítő iratra vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 30 napon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő. Az előkészítő iratot az adóhatóságoknak is meg kell küldeni a záró adóellenőrzés céljából. Nem kell az előkészítő iratot a hitelezőknek megküldeni, ha az adósnál vagyonmozgás nem volt a felszámolási eljárás alatt. Ilyen esetben az illetékes adóhatóságok értesítése történik meg. A bíróság a vagyonfelosztásra és az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó végzését az előkészítő irat beérkezésétől számított 90 napos határidővel hozza meg, ha arra észrevétel vagy kifogás nem érkezett. Ha az iratanyag hiányos, rendezetlen, akkor cégvezetőknek, sőt a többségi cégtulajdonosoknak is megteremtődik az anyagi felelőssége annak érdekében, hogy a vagyontalan cég megszüntetésével kapcsolatos eljárások költségeit ne az állam fizesse. Az adós vezetője az iratanyag hiányossága, illetve az éves beszámoló törvény által előírt nyilvánosságra hozatalának elmulasztása esetében kötelezhető a bíróság által az egyszerűsített felszámolási eljárás költségeinek viselésére. A cégvezetővel szemben megállapított ezen eljárási költség-követelést - mint az adós cég vagyona részét képez ő követelést - osztja fel a bíróság a hitelezők között a 63/B. § (4) bekezdése szerinti végzésben.(Megjegyzendő, hogy a cégtörvény 87. §-a már 2006. óta bírságolni rendeli az éves beszámoló közzététele elmulasztásáért a céget és annak vezetőjét is. Eszerint amennyiben a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb a céginformációs szolgálat bejelentésének érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít. A cégbíróságnak a cégtörvény 81. § (1) bekezdésének b) pontja szerint i törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaznia kell, azaz 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja a céget, illetve a cégvezetőt.) A jelen csődtörvény módosítás ezt a szankciót egészíti ki azzal, hogy ha a cég egyszerűsített felszámolási eljárásban szűnik meg, akkor a cégvezetőt lehet marasztalni ennek az egyszerűsített felszámolási eljárásnak a költségeiben.
A 21. §-hoz
A Cstv felhatalmazó rendelkezései kiegészülnének egy kormányrendelet kiadására szóló felhatalmazással, amely az adós vagyontárgyai felszámoló általi értékesítésének részletes eljárási szabályait állapítja meg.A 22. §-hoz
A Cstv. 85. §-nak módosítása összefügg a 49/D. §-al. A törvényi felhatalmazást ki kell egészíteni a követelésen alapuló zálogjoggal összefüggésben is. Mivel a felszámoló díját a törvény most módosítandó 49/D. §-a határozza meg, a végrehajtási rendelet ezt már nem fogja tartalmazni, ehelyett a díj elszámolásának részletes szabályait állapítja meg. A most hatályos 16/2006. (IV. 7.) IM rendeletet ennek megfelelően kell majd módosítani, vagy helyette egy újat kiadni.A 23. §-hoz
A ma hatályos gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) szerint nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.A törvényjavaslat beépít a Gt.-be olyan szabályt is (23. § új (4) bekezdés), amely szerint a gazdasági társaság felszámolási eljárás során való megszűnését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akiről - a csődtörvény 33/A. (1) bekezdésében említett eljárásban - a bíróság jogerősen megállapította, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatát nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és ennek következtében a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent.
A 24. §-hoz
A Gt. 23. § új (4) bekezdéséhez kapcsolódva cégeljárási törvény (Ctv.) úgy módosulna, hogy a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján kell rögzíteni a cégnyilvántartásban a cég vezető tisztségviselőjére vonatkozó tilalmat.Az új cégalapításoknál, illetve az új vezető tisztségviselők bejegyzése előtt az érintetteknek nyilatkozniuk kell arról is, hogy nem állnak a Gt. 23. §-a szerinti tilalom alatt.
A 25. §-hoz
Az egyszerűsített felszámolási eljárások és egyszerűsített végelszámolási eljárások befejezését gyorsítaná a záró adóbevallás adóhatósági ellenőrzési határidejének 60 napról 45 napra való csökkentése. A javaslat ennek érdekében módosítja az adózás rendjéről szóló törvény 92. §-át.A 26. §-hoz
A záró rendelkezésekben a javaslat a következőképpen rendelkezik: A törvénymódosítás 2009. július 1-jén lép hatályba, a felkészülési idő biztosítása érdekében. Rendelkezéseit főszabályként a hatályba lépést követően kezdeményezett felszámolási eljárásokra kell alkalmazni. Az eljárás befejezésekor a felszámolók díjának emelésére vonatkozó szabályokat azonban már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve az egyszerűsített felszámolások esetén a központi költségvetésből történő kiegészítés 100 000 Ft-ról 150 000 Ft-ra történő kiegészítés szabályait, amelyeket csak a 2010-es költségvetési évtől lehet alkalmazni. A díj-kiegészítési számláról a Cstv. 59. § új (6) bekezdése szerint a költségvetésbe történő visszapótlást is először csak a 2010. tárgyévre vonatkozóan kell teljesíteni. A Gt. módosításban a vezető tisztségviselőkre vonatkozó korlátozó szabály, a Ctv. ezzel összefüggő módosítása, valamint a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában a nem többségi tulajdonosra vonatkozó szabály - a módosítás visszamenőleges hatályának elkerülése érdekében - később kerülne alkalmazásra.