Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6667. számú törvényjavaslat indokolása

adozona.hu

Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6667. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Államháztartási jog , Közigazgatási jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2008.10.28
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6667. számú törvényjavaslat indokolása

2008. évi … törvény egyes adó- és járuléktörvények módosításáról

ELSŐ RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, VALAMINT AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYÁT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓT ÉS JÁRADÉKOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
"41. Agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (2007. július 24.) vagy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelet (2007. december 20.) által csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősített támogatás."
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 55-59. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
"55. Falusi vendéglátás: a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként folytatott
a) falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység,
b) alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység.
56. Falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység: saját tulajdonban lévő falusi lakóháznak magánszemély egyéni vagy családi üdültetésére részben vagy egészben történő, de legfeljebb tíz ágyra kiterjedő üzletszerű hasznosításával a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet alapján folytatott falusi szállásadó tevékenység, valamint ennek keretében folytatott étkeztetési és szabadidőprogram-szolgáltató tevékenység (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is).
57. Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység: a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen, alkalomszerűen, szállást nem igénylő látogatók részére
a) a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása,
b) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása,
c) falusi vendégasztal szolgáltatása,
d) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,
e) saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése,
f) az a)-e) pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló kormányrendelet alapján.
58. Falusi vendéglátás bevétele:
a) a falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből származó, a vendégkönyv adataival is alátámasztott bevétel,
b) az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel.
59. Falusi vendéglátásból származó jövedelem: a falusi vendéglátás bevételéből az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint megállapított jövedelem."
(3) Az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
"75. A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély adóbevallásában bevallott, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt (az összevont adóalapba tartozó és külön adózó) összes jövedelem, azzal, hogy
a) a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységéből származó jövedelemként a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell együttesen figyelembe venni;
b) nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet:
c) be kell számítani az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául jogszerűen figyelembe vett bevételt is."
(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 83. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
"83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi."
2. § Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének p)-r) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:/
"p) a képzés kifizető által átvállalt költségét, ha a képzés
pa) - akkor sem, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését,
pb) a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését,
pc) a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítését (ide nem értve az iskolai rendszerű képzést), szolgálja azzal, hogy a pa)-pb) pontban említett esetben az iskolai rendszerű képzés adóévben átvállalt költségének a minimálbér két és félszeresét meghaladó részére e rendelkezés nem alkalmazható; bármely esetben feltéve, hogy az említett átvállalt költségek elszámolása olyan bizonylat, számla alapján történt, amelyre annak kiállítója adókedvezmény érvényesítésére jogosító igazolás kiadásának tényét nem tüntette fel; továbbá egyebekben a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;
q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is;
r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, valamint élelmezési költségtérítésként kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;"
3. § Az Szja tv. 9-15. §-ai, címei és alcímei helyébe a következő rendelkezések, címek és alcímek lépnek:
"Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja
9. § (1) Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik és fennáll attól függetlenül, hogy
a) a magánszemély a bevételszerző tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen formában szerzi meg;
b) a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák;
c) a tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése (megszűnése) esetén a jövedelem a tevékenység vagy a jogviszony korábbi folytatásából keletkezett.
(2) A bevétel megszerzésének időpontja
a) pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy postai úton küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a postára adás napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette);
b) dolog, értékpapír, váltó, csekk és más okirat esetében a tulajdonjog megszerzésének napja vagy - ha ez a korábbi időpont - az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, míg dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek;
c) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja;
d) forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására, átruházására, megszüntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére jogosult;
e) elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnt;
f) a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a kiadás teljesítésének napja;
g) az a)-f) pontban nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.
"(3) Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési jogát az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének időpontja - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi, és/vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja.
(4) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének megszerzési időpontja az e címen elszámolt költség elszámolásának napja, ha azonban a vállalkozói kivét megállapítása adóhatósági ellenőrzés során történik, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja).
(5) Ha az adóhatóság be nem vallott adóköteles jövedelmet tár fel, ennek összegét a jövedelem megszerzése évének jövedelméhez kell hozzászámítani.
Nyilvántartási szabályok
10. § (1) A magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges.
(2) Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján támogatást kap, ezzel összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével teljesíti. A magánszemély köteles olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amelynek alapján a támogatás felhasználása és a felhasználás jogszerűsége ellenőrizhető.
(3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.
(4) Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.
(5) A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
(6) A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezetésre kerül.
(7) Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) megnevezés;
b) sorszám vagy más azonosító;
c) a magánszemély neve, állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma;
d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint - ha rendelkezik ilyennel - adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos a magánszeméllyel;
e) a kiállítás időpontja;
f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);
g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;
h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
(8) A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
(9) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.
V. Fejezet
AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az adó megállapítása
11. § (1) A magánszemély adóévenként
a) adóbevallást köteles benyújtani az adóhatósághoz (önadózás), amelyben bevallja az adóévben megszerzett összes jövedelmét, megállapítja annak adóját, valamint a kifizető(k) és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával annak befizetendő vagy visszajáró különbözetét vagy
b) - az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt határidőben tett nyilatkozattal - a 14. § rendelkezései szerint kéri, hogy az adóját a munkáltató állapítsa meg (munkáltatói adómegállapítás).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt vagy kizárólag
a) olyan bevételt szerzett, amelyet a (3) bekezdés alapján nem köteles bevallani;
b) adóterhet nem viselő járandóságot szerzett;
c) magánnyugdíjpénztári kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő bevételt szerzett, és a kifizetőnek nyilatkozott, hogy a jövedelem után e törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége; e nyilatkozatról a kifizető az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
(3) A magánszemély nem köteles bevallani:
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b) az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;
c) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
d) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén - az életjáradékból származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcím(ek)en megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 100 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;
e) a b)-d) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;
f) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelmet);
g) azt a jövedelmet, amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.
(4) A magánszemély bevallási kötelezettségének önadózóként
a) az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, vagy
b) - az állami adóhatóság által meghatározott formában és módon - az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával tesz eleget, ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja.
Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel
12. § Egyszerűsített bevallást - az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt határidőben tett nyilatkozattal - az a magánszemély nyújthat be, aki az adóévben
a) kizárólag olyan bevallásköteles jövedelmet szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le, és/vagy
b) ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége, továbbá
c) nem volt egyéni vállalkozó, és
d) mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, és
e) a b) pontban említett eset kivételével a 13. § rendelkezései szerint adóhatósági közreműködés nélkül köteles bevallást benyújtani azzal, hogy nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az adójáról rendelkezik, továbbá a d) pont rendelkezésétől eltérően, ha a mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételéből a jövedelmére nemleges nyilatkozatot ad vagy egyébként e bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani.
Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül
13. § (1) A magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az adóévben
a) egyéni vállalkozó volt;
b) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani;
c) fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott:
d) a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
e) tőzsdei ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
f) az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint adóelőleg-különbözet alapján meghatározott (12 százalék) adó fizetésére köteles;
g) nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
h) a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
i) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
j) nem belföldi illetőségű magánszemély;
k) végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége;
l) a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
m) az a)-l) pontban nem említett esetben - figyelemmel a 12. §, valamint a 14. § rendelkezéseire is -, ha nem tehet vagy nem tesz egyszerűsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
(2) A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem kifizetőtől származik vagy egyébként, amely jövedelem adójának megállapítására maga köteles - ha az nem tartozik az adóelőleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá - az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be.
Munkáltatói adómegállapítás
14. § (1) A munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot adó magánszemély adóját - az e §-ban foglalt feltételek fennállása esetén - az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltató (az adó elszámolását vállaló munkáltató) állapítja meg és számolja el. E § alkalmazásában az adó elszámolását vállaló munkáltató a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.
(2) Az adó elszámolását vállaló munkáltató - az adóévben megszerzett összes olyan bevétel figyelembevételével, amelyet a magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat hiányában köteles lenne önadózóként bevallani - a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja, az adót megfizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti, valamint az előzőek elszámolásáról bizonylatot állít ki a magánszemély számára.
(3) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben
a) kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;
b) - az a) pont rendelkezésétől eltérően - az ott említett bevételt
ba) az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
bb) a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte;
c) az adóévben - az a)-b) pontban említett bevétel(ek) mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás, belföldről származó nyugdíj címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
(4) Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást, ha
a) a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja, továbbá ha az adójáról külön törvényben előírtak szerint rendelkezik;
b) a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e törvény rendelkezései szerinti nemleges bevallási nyilatkozatát az adó elszámolását vállaló munkáltatónak adja át.
(5) A magánszemély - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem tehet munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatot, ha
a) - a (3)-(4) bekezdés eltérő rendelkezésének hiányában - adóhatósági közreműködés nélkül kötelezett bevallás benyújtására;
b) háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele címén (is) összevont adókedvezményt érvényesít;
c) nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;
d) az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezett;
e) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;
f) az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles.;
g) nyugdíj-előtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg miatt a kiutalt adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles.
Adófizetés
15. § (1) A magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót - az adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó beszámításával - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint megfizeti.
(2) Ha a magánszemély adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó összege meghaladja a magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót, a különbözetet az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint visszatéríti.
(3) Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.
(4) Ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a kifizető állapítja meg és az adó levonására nincs lehetősége, a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.
(5) Ha a befektetési szolgáltató olyan megbízást teljesít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben a részt vevő személyekre (felekre) vonatkozó adatokból megállapítható, hogy azok egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely tartalmazza az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint - ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik - az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt, továbbá amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. A befektetési szolgáltató ezen kötelezettsége nem érinti az ügyletben félként részt vevő kifizető adókötelezettségét."
4. § Az Szja tv. 35. §-át megelőző alcím, valamint 35-38. §-ai helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:
"Összevont adókedvezmény
35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével megállapított összevont kedvezményalap 30 százaléka, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott összeg.
(2) Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 3 millió 400 ezer forintot nem haladja meg, a csökkentés mértéke az őstermelői adókedvezménnyel együtt legfeljebb 100 ezer forint lehet. Az említett értékhatár túllépése esetén az összevont adókedvezmény mértéke a 100 ezer forintból a 3 millió 400 ezer forintot meghaladó jövedelemrész 20 százalékát meghaladó rész, de az őstermelői adókedvezménnyel együtt is legfeljebb 100 ezer forint lehet.
(3) Az (1) bekezdésben említett összevont kedvezményalapba - a 36-38. § rendelkezéseit is figyelembe véve - az adóévben felmerült következő igazolt kiadások alapján megállapított kedvezményalapok számíthatók be:
a) háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke;
b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára befizetett összeg;
c) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára befizetett összeg;
d) a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetés, ide nem értve a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján ilyen címen fizetett összeget;
e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulása kiegészítéseként befizetett összeg, ideértve a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részét is;
f) a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján - figyelemmel a 37. § (2)-(3) bekezdéseire is -
fa) az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés);
fb) a magánszemély hallgatói jogviszonyának, felnőttképzésben való részvételének az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára (felnőttképzésben való részvételére) tekintettel bármely évben megfizetett, kedvezményalapként megelőző évben (években) figyelembe nem vett képzési költségből halasztott kedvezményalap;
g) - figyelemmel a 37. § (4)-(6) bekezdéseire is - a magánszemély által közcélú adomány céljára történt befizetés, tartós adományozás esetén 20 százalékkal növelt összegben;
h) a 7. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel belföldi székhelyű biztosítóval a magánszemély által kötött élet- és nyugdíjbiztosítás általa megfizetett díjának összege.
36. § (1) A 35. § (3) bekezdésében említett összegeket
a) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a kedvezményt érvényesítő magánszemély nevére kiállított számla, illetve
b) az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint
− a társadalombiztosítási igazgatási szerv,
− a magánnyugdíjpénztár,
− a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,
− a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a munkáltató által a magánszemély javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles része tekintetében a munkáltató,
− a felsőoktatási intézmény,
− a közcélú adomány kedvezményezettje,
− a biztosító
által kiadott igazolás alapján lehet figyelembe venni.
(2) A magánszemély az adóbevallásában tájékoztató adatként feltünteti
a) a nevére kiállított, (1) bekezdés a) pontja alapján figyelembe vett kedvezményalapot igazoló számla (számlák) sorszámát, kibocsátójának adószámát, valamint a számlázott összeget (összegeket);
b) jogcím szerint az (1) bekezdés b) pontja alapján figyelembe vett összege(ke)t.
37. § (1) A 35. § (3) bekezdésének a) pontja alapján figyelembe vehető háztartással kapcsolatos szolgáltatások a következők:
− lakásfelújítással, -korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás,
− gyermekfelügyelet, gyermekgondozás,
− háztartásvezetés,
− házi ápolás,
− háztartási nagygépek karbantartása, javítása,
− a lakás, a lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezető rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása.
(2) A felsőoktatási intézmény a 36. §-ban említett igazolást a hallgató képzési költsége(i) címén történt adóévi összes befizetés együttes összegéről adja ki a hallgatónak, feltéve, hogy a befizetésről kiállított, költségelszámolásra alkalmas bizonylato(ko)n, számlá(ko)n az igazolás kiadásának tényét feltüntette. A képzési költséget a hallgató vagy ha a hallgató kérése alapján az igazoláson adókedvezményt érvényesítő megnevezéssel, adóazonosító adataival a felsőoktatási intézmény által rájegyzett más magánszemély szerepel, ez utóbbi veheti figyelembe. Kedvezményt érvényesítő megnevezéssel az igazoláson csak egy magánszemély nevezhető meg. Halasztott kedvezményalap figyelembevételére a volt hallgató a saját képzési költsége befizetéséről kiadott olyan igazolás alapján jogosult, amelyen kérelmére a felsőoktatási intézmény az adókedvezmény-halasztás tényét feltüntette. A halasztás csak az igazolt összeg egészére vonatkozhat.
(3) Halasztott kedvezményalap legfeljebb a halasztás tényét tartalmazó igazolás(ok)on feltüntetett képzési költség összegéig a jogosultságnak a 35. § (3) bekezdésének fb) pontjában meghatározott időszakára eső években - nyilvántartás vezetése mellett - tetszőleges megosztásban vehető figyelembe.
(4) A 35. § (3) bekezdésének g) pontja alkalmazásában
a) közcélú adomány:
aa) a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára,
ab) a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására,
ac) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatására,
ad) a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) céljára befizetett (átadott) pénzösszeg;
b) tartós adományozás: a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel történő adományozás.
(5) Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum, körülmény alapján megállapítható, hogy annak befizetése nem történt meg vagy a befizetés nem a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat szolgálja vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minősül.
(6) Nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, továbbá a közoktatási törvény hatálya alá tartozó oktatási intézményben folyó képzésben való részvétel.
38. § (1) Ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély neki felróható bármely ok miatt nem teljesítette a szerződésben vállaltaknak megfelelően, az e szerződés alapján a megelőző három évben tartós adományozás címén az összevont kedvezményalap részeként figyelembe vett kedvezményalap 12 százalékát az adott évről szóló bevallásában be kell vallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a magánszemély halála esetén.
(2) A 35. § (3) bekezdésének g) pontja szerint figyelembe vett összeg 36 százalékát a magánszemélynek arra az adóévre vonatkozó adóbevallásában be kell vallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie, amely adóévben a 7. számú mellékletben foglaltak szerinti rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem terheli a magánszemélyt azon összeg tekintetében, amelynek a figyelembevételét megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt."
5. § Az Szja tv. 41. §-át megelőző alcím, valamint 41-44. §-ai helyébe a következő alcímek és rendelkezések lépnek:
"Az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
41. § Az összevont adóalap adóját csökkenti a munkavállaló - külön törvény rendelkezései szerinti - alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - közteherjegy értékének 75 százaléka, feltéve, hogy az alkalmi foglalkoztatás nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének megszerzése érdekében történt.
Az adókedvezmények korlátozása
42. § (1) Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 6 millió forintot nem haladja meg, az érvényesíthető őstermelői adókedvezmény a 39. §-ban meghatározottak szerint kiszámított összeg, míg az említett értékhatár túllépése esetén a 39. §-ban meghatározottak szerint kiszámított összegből az értékhatárt meghaladó jövedelemrész 20 százalékát meghaladó rész lehet, de a 35. § (2) bekezdését is figyelembe véve az összevont adókedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 6 millió 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja, a 39. § alapján adókedvezményt nem érvényesíthet.
(2) Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben az e rendelkezés a)-e) pontjai szerinti értékhatárt meghaladja, a családi kedvezmény összegéből az értékhatárt meghaladó jövedelemrész 20 százalékát meghaladó részt érvényesítheti. E rendelkezés alkalmazásában értékhatár:
a) 6 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt,
b) 6 millió 500 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,
c) 7 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,
d) 7 millió 500 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,
e) 8 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt.
43. § A 35-42. § rendelkezései szerint figyelembe vett csökkentő tételek együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.
Az adókedvezmények sorrendje
44. § (1) Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:
1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,
2. személyi kedvezmény,
3. alkalmi foglalkoztatás kedvezménye,
4. összevont adókedvezmény,
5. őstermelői kedvezmény,
6. családi kedvezmény,
7. egyéb.
(2) Az összevont kedvezményalap megállapításánál a figyelembe vett összegeket az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban a magánszemély által megjelölt sorrendben - ennek hiányában, valamint az adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell kedvezményalapnak tekinteni:
1. háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértéke;
2. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által valamely más magánszemély javára történő befizetés,
3. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára történő befizetés,
4. a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetés,
5. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként történő befizetés,
6. a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés),
7. a magánszemély hallgatói jogviszonyának (felnőttképzésben való részvételének) az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára (felnőttképzésben való részvételére) tekintettel bármely évben megfizetett képzési költségből halasztott kedvezményalap,
8. a közcélú adomány, tartós adományozás céljára történt befizetés,
9. biztosításra történő befizetés.
(3) A munkáltatói adómegállapításban az összevont kedvezményalap megállapításánál a figyelembe vett összegeket a (2) bekezdés 2-9. pont szerinti sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell kedvezményalapnak tekinteni."
6. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető:/
"f) az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett, fejlesztési célra - a (16) bekezdés alapján történő elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve nyilvántartásba vett - legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési tartalék);"
(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A (9) bekezdés rendelkezésétől eltérően a vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés rendelkezésének alkalmazását választja, és
a) a (9) bekezdés b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, és
b) foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma az adóévben legalább egy fő, és
c) a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben (a tevékenység adóévi kezdése esetén ebben az évben) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a (20) bekezdés hatálya alá tartozik], és
d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok
da) általános feltételeinek történő megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozat vele szemben,
db) különös feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelőző adóévben jogerős és végrehajtható, munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat a terhére bírságot nem szabott ki, munkaügyi bíróság a terhére róható jogsértést nem állapított meg,
dc) feltételeként előírt, a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségnek az adóévben eleget tett,
és
e) az adóévben
ea) legalább az adóévi átlagos állományi létszám és a minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére,
vagy
eb) - ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van - legalább az adóévi átlagos állományi létszám és a minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Az e rendelkezés szerint megállapított adót csökkenti a (9) bekezdés a) pontjának rendelkezése szerint számított adó. Az adóévi átlagos állományi létszám, valamint a minimálbér évesített összegének meghatározására - e bekezdés rendelkezésének alkalmazásában a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót is munkavállalónak tekintve (esetében értelemszerűen) - a (19) bekezdés rendelkezését a rendelkezés aa) alpontjában foglaltak kivételével kell alkalmazni. A (10) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és e rendelkezés nélkül számított vállalkozói személyi jövedelemadó különbözete az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
1. az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak,
2. vagy, ha az egyéni vállalkozó a (21) bekezdésben foglaltaknak megfelelő nyilvántartott összeget kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére fordítja, - választása szerint - a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. 08. 06.) 13. vagy 15. cikkében foglaltak szerinti támogatásnak,
3. az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál - ha a (21) bekezdésben foglaltaknak megfelelő nyilvántartott összeget kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére használja fel - az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül.
E bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 50 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 16 százalék adómértékkel kell kiszámítani."
(3) Az Szja tv. 49/B. §-ának (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(16) A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja
a) a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint
b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után 25 százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 3 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege."
(4) Az Szja tv. 49/B. §-ának (20)-(22) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására
a) a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követő évben, ha az azt megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele) vagy
b) ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
(21) A (10) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és e rendelkezés nélkül számított vállalkozói személyi jövedelemadó különbözetének megfelelő összeget az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni, és - a (22) bekezdés alapján történő elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve - nyilvántartásba venni.
(22) A (21) bekezdés szerint nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt
a) a (10) bekezdés 1. pontja szerinti esetben
aa) a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (16) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza], és/vagy
ab) a (6) bekezdés a) pontjában említett legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagy b) pontjában említett korábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatására tekintettel költségként elszámolt kiadást, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött, és/vagy
ac) pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség-csökkentést,
b) a (10) bekezdés 2. és 3. pontja szerinti esetben
ba) a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (16) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza], és/vagy
bb) pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) a ba) pontban említett beruházási, felújítási kiadás(ok) miatt fennálló kötelezettség-csökkentést teljesít, kivéve, ha a kivezetést - ideértve, ha a kivezetett összeg nem felel meg a (10) bekezdés 1-3. pontjában foglalt rendelkezéseknek - követő 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegű adót. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, megfizeti, és az említett napot követő első adóbevallásban bevallja. Ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.
Bármely esetben a fizetendő adót a (16) bekezdés késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával, késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege."
7. § Az Szja tv. 56. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőrzi."
8. § (1) Az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a következők:/
"a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelésegyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész;"
(2) Az Szja tv. 65. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék, ennek megfelelően az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a vagyoni érték szokásos piaci értékének (nyereménybetét esetében a nyereményalap) egynegyede. Az adót - amennyiben a kamatjövedelem
a) kifizetőtől [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe
aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki;
ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta);
b) nem kifizetőtől származik - a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, a (3)-(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit - különös tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is - figyelembe véve, azzal az eltéréssel, hogy a kifizető az aa) pontban említett igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóság részére."
9. § Az Szja tv. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában
a) osztalék
aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;
ab) a kamatozó részvény kamata;
ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
ad) a kockázatitőkealap-jegy hozama;
b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.
(2) Az adó mértéke
a) bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után 10 százalék;
b) az a) pontban nem említett osztalék (osztalékelőleg) esetében 25 százalék.
(3) Az adót a kifizető -
a) e § alkalmazásában ideértve a belföldi illetőségű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá),
b) figyelemmel a 15. § (4) bekezdésének rendelkezésére, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésekre is - a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az adót a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani.
(4) A kifizető által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni.
(5) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében az adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár."
10. § (1) Az Szja tv. 67. §-ának (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A kifizető az (1)-(4) bekezdés alapján a bevételből a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költségadatok figyelembevételével állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az (1)-(4) bekezdés előírásai szerint az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(6) A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme megállapításánál, vagy adóbevallása önellenőrzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe."
(2) Az Szja tv. 67. §-a (9) bekezdése a) pontjának ak) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:
a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:/
"ak) olyan értékpapír esetében, amelynek megszerzése illetékköteles - akkor is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem történt meg -, az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a magánszemély által az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel,"
11. § Az Szja tv. 74. §-ának (4) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, valamint arra a bevételre, amely a magánszemély a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet alapján fizetővendéglátás, falusi szállásadás (falusi vendéglátás) tevékenységből származik."
"(6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, valamint - a társasház kivételével - közös tulajdonban lévő ingatlannak tulajdontársak közössége által történő bérbeadása esetén. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt az adót nem vonta le, az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie."
12. § (1) Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

13. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 19 §-a (3) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha/
"d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek történő megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozat, továbbá a munkaügyi kapcsolatok különös feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelőző adóévben jogerős és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat nem szabott ki bírságot vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést, illetve az adózó az adóévben eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként előírt, a Munka törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének, és
e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot."
(2) A Tao. 19. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A jogutódnak és a jogelőd nélkül alakult adózónak - ideértve a 17. § (9) bekezdése szerinti külföldi személyt is - első adóévében a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmaznia."

III. Fejezet

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

14. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti különadóra adóelőleget (különadó-előleg) kell fizetni.
a) A kifizető a magánszemélynek fizetett (juttatott) bevétel különadó-előlegét a személyi jövedelemadó-előleggel együtt állapítja meg, de elkülönítve igazolja, vallja be, fizeti be az aa)-ac) pont rendelkezései szerint.
aa) A munkáltató, a bér kifizetője és a társas vállalkozás (a polgári jogi társaság), ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható a járulékfizetés felső határának túllépése, a különadó-előleget az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásával megállapított adóelőlegalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó összege után állapítja meg.
ab) Ha a kifizető ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a járulékfizetés felső határát meghaladó olyan bevételt juttat, amely alapján az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásával megállapított adóelőleg-alap a járulékfizetés felső határát meghaladja, a különadó-előleget a meghaladó összeg után állapítja meg.
ac) Az aa)-ab) pont hatálya alá nem tartozó esetben a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában, az Szja tv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint a kifizetőnek adott nyilatkozatában kérheti a különadó-előleg megállapítását és levonását. A kifizetőnek ilyen kérelem hiányában is meg kell állapítania és le kell vonnia a különadó-előleget, ha a biztosított magánszemély arról nyilatkozik, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény által előírt nyugdíjjárulékot a járulékfizetési felső határig megfizette.
b) A magánszemély a különadó-alap azon része után, amely után nem történt az a) pont szerint különadóelőleg-levonás, a különadót a bevallására nyitva álló határidőig fizeti meg.
c) Az egyéni vállalkozó a (2) bekezdés b) pontja szerinti különadó-fizetési kötelezettsége esetén az adóév elejétől számított különadó-alap azon része után, amely után nem történt különadóelőleg-fizetés, az Szja tv. 49. §-a rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával fizet különadó-előleget.
d) A kötelezettséget meghaladóan levont, megfizetett különadó-előleget az adóhatóság az adóbevallás alapján téríti vissza."

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

IV. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

15. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette, és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet."
16. § Az Áfa tv. 156. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek együttes teljesülése szükséges:/
"c) a kérelmezőnek a tárgyévet megelőző naptári évben a 89., 98-109. és 111-112. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - éves szinten göngyölített - összeg eléri vagy meghaladja
ca) az ugyanezen időszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a 12,5 milliárd forintot; vagy
cb) a 25 milliárd forintot."
17. § Az Áfa tv. 159. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha/
"b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és
ba) az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;"
18. § Az Áfa tv. 163. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő
a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettséget jelent."
19. § Az Áfa tv. 164. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 163. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani."
20. § Az Áfa tv. 165. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása
a) egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;
b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet részére történik, és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget."
21. § Az Áfa tv. 170. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 163. §-ban említett ésszerű időt a módosításra [(1) bekezdés e) pontja] jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani."
22. § (1) Az Áfa tv. 206. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) E fejezet alkalmazásában/
"a) utazásszervezési szolgáltatás: adóalany által - saját nevében - utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: más adóalany) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás, és idegenvezetés) szükséges;"
(2) Az Áfa tv. 206. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
/(1) E fejezet alkalmazásában/
"c) utas: az, aki ténylegesen igénybe veszi az utazásszervezési szolgáltatást;
d) önálló pozíciószám: olyan - külön nyilvántartott - utazásszervezési szolgáltatásokat foglal magában, amelyek azonos földrajzi területre (helyszínre) irányulnak, azonos tartalmúak és színvonalukat tekintve azonos minőségűek."
23. § Az Áfa tv. a 212. § után a következő címmel és a következő 212/A-212/C. §-okkal egészül ki:
"Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására
212/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett utazásszervező - az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján - dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az ilyen minőségében fizetendő adó együttes összegének megállapítása érdekében az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti választás ellenére az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert kell alkalmazni az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazásának időszakában is arra az utazásszervezési szolgáltatásnyújtásra, amelynél az utas által fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele időben megelőzi az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazására való áttérést.
(3) Abban az esetben, ha az utazásszervező élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.
(4) Ha az utazásszervező a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a (3) bekezdésben meghatározott időtartammal meghosszabbodik.
212/B. § (1) Az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében az utazásszervező által fizetendő adó együttes alapja az utazásszervezési szolgáltatásoknak az adómegállapítási időszakra - önálló pozíciószámonként - összesített, az utazásszervező által számított árréstömege, csökkentve magával az így összesített árréstömegre jutó adó együttes összegével.
(2) Az utazásszervező által számított árréstömeg az a pénzben kifejezett és önálló pozíciószámonként külön megállapított különbözet, amelyben
a) a kisebbítendő tag: az utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében az utasok által az utazásszervezőnek megtérített - pénzben kifejezett - ellenérték és jóváírt, kézhez vett előleg adómegállapítási időszakra összesített összege, csökkentve az utazásszervező által az utasoknak visszatérített - pénzben kifejezett - ellenérték és visszafizetett előleg szintén adómegállapítási időszakra összesített összegével;
b) a kivonandó tag: az utazásszervező által a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalanynak juttatott vagy juttatandó - pénzben kifejezett - vagyoni előnynek az arányos összege, amely - az utazásszervező által igazolt módon - betudható ellenértéke vagy az lehet az a) pont szerint meghatározott utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalany által teljesített vagy teljesítendő szolgáltatásnyújtásnak, termékértékesítésnek.
(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, számított árréstömegként nulla érték veendő figyelembe.
212/C. § (1) Abban az adómegállapítási időszakban, amelyben egy adott önálló pozíciószám megszűnik (a továbbiakban: megszűnő önálló pozíciószám), az utazásszervező köteles a megszűnő önálló pozíciószám fennállásának teljes időtartamára a megszűnő önálló pozíciószám végleges árréstömegét megállapítani.
(2) A megszűnő önálló pozíciószám végleges árréstömege az a pénzben kifejezett különbözet, amelyben
a) a kisebbítendő tag megegyezik a megszűnő önálló pozíciószám fennállásának teljes időtartamát magában foglaló adómegállapítási időszakokban a 212/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerint megállapított érték göngyölített összegével;
b) a kivonandó tag megegyezik az utazásszervező által a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalanynak juttatott - pénzben kifejezett - vagyoni előnynek az arányos összegével, amely - az utazásszervező által igazolt módon - betudott ellenértéke az a) pont szerint meghatározott utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtásnak, termékértékesítésnek.
(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, végleges árréstömegként nulla érték veendő figyelembe.
(4) Abban az esetben, ha a megszűnő önálló pozíciószám végleges árréstömegének (kisebbítendő tag) és a megszűnő önálló pozíciószám fennállásának teljes időtartamát magában foglaló adómegállapítási időszakokban a megszűnő önálló pozíciószám 212/B. § (2) bekezdése szerint számított árréstömege göngyölített összegének (kivonandó tag) a különbözete abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, az utazásszervező
a) köteles az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakban a különbözetre jutó adót fizetendő adóként megállapítani, ha a különbözet pozitív előjelű;
b) jogosult arra, hogy legkorábban az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakban a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított adót a különbözetre jutó adó összegével csökkentse, ha a különbözet negatív előjelű.
(5) Az önálló pozíciószám megszűnik, ha az utazásszervező
a) az adott önálló pozíciószámot lezárja;
b) az adott önálló pozíciószámon 6 hónapos időtartamban ténylegesen nem nyújt utazásszervezési szolgáltatást;
c) választási jogával élve a soron következő adómegállapítási időszak kezdetétől az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer helyett az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert kívánja alkalmazni;
d) jogutód nélkül megszűnik.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában említett időtartamot az önálló pozíciószám megnyitásától, illetőleg ha az alá az önálló pozíciószám alá tartozó utazásszervezési szolgáltatás nyújtása érdekében az utas az utazásszervezőnek ellenértéket térített meg vagy előleget fizetett, az utolsó ilyen megtérítéstől vagy fizetéstől kell számítani.
(7) Az (5) bekezdés d) pontjának alkalmazásában az önálló pozíciószám abban az adómegállapítási időszakban szűnik meg, amelyről az utazásszervező záróbevallást benyújtani köteles."

V. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

24. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-a kiegészül a következő 21/A. ponttal:
/7. § E törvény alkalmazásában/
"21/A. gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen, ellenszolgáltatás fejében, légi közlekedési tevékenység keretében végzett személy- vagy áruszállítás;"
(2) A Jöt. 7. §-ának 37/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/7. § E törvény alkalmazásában/
"37/A. biodízel: a kizárólag a Közösségben termelt alapanyagból gyártott növényi olajból vagy a Közösségből származó állati olajból átészterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék;"
(3) A Jöt. 7. §-a kiegészül a következő 37/C. ponttal:
/7. § E törvény alkalmazásában/
"37/C. tiszta növényi olaj: a 1507-1518 vámtarifaszám alá tartozó növényi olaj, amennyiben üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásra vagy üzemanyagba való közvetlen bekeverés céljára állítják elő;"
(4) A Jöt. 7. §-ának 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/7. § E törvény alkalmazásában/
"43. pénzügyi biztosíték: az Európai Unió tagállamában, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;"
25. § A Jöt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a bioüzemanyagra, a tiszta növényi olajra és az E85-re kell alkalmazni."
26. § A Jöt. 41. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) Az adóraktár engedélyese a vevőnyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket - kérésre - köteles elektronikus úton a vámhatóság rendelkezésére bocsátani."
27. § A Jöt. 48/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adóraktár engedélyese a termékmérleg-havizárásnak, a bejegyzett kereskedő és az adóképviselő a szállítási nyilvántartás havi összesítésének, az adóügyi képviselő a 31. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilvántartás havi összesítésének a benyújtására vonatkozó kötelezettségét elektronikus úton teljesíti."
28. § A Jöt. a következő 48/C. §-sal egészül ki:
"48/C. § Ha az e törvény szerinti, vámhatóság által kiadott engedély engedélyese jogutódlással szűnik meg, a jogutódnak az engedély módosítását kell kérnie."
29. § A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/(1) Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:/
"a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre 108 700 Ft/ezer liter, illetve amennyiben legalább 4,8 térfogatszázalék bioetanolt - közvetlen bekeveréssel és/vagy ETBE formájában - tartalmaz, 103 500 Ft/ezer liter,"
"d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 89 300 Ft/ezer liter, illetve amennyiben legalább 4,8 térfogatszázalék biodízelt tartalmaz, 85 000 Ft/ezer liter,"
30. § (1) A Jöt. 55. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"55. § (1) A helyközi vasúti személyszállítási vagy vasúti áruszállítási tevékenységet végző személy az e tevékenységéhez, valamint az e tevékenységhez kapcsolódóan végzett vasúti vontatási, tolatási tevékenységéhez adózottan beszerzett és ténylegesen felhasznált 2710 19 41 vámtarifaszám alatti gázolaj beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.
(2) A magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajóban (ideértve a kompot is) ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj után belvízi személyszállítási vagy belvízi áruszállítási tevékenységet végző, a hajó üzemben tartójaként nyilvántartott személy az általa a beszerzéskor megfizetett adót visszaigényelheti."
(2) A Jöt. 55. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(4) Visszaigényelhető továbbá a vámhatóság által engedélyezett bioüzemanyag-adóraktárban előállított,/
"a) bányászati tevékenység során bányaterületen, valamint"
/közúti forgalomban nem használt gépek és mechanikus berendezések üzemeltetéséhez ténylegesen felhasznált, adózottan beszerzett biodízel után a beszerzéskor megfizetett adóból literenként 79 Ft./
31. § A Jöt. 58. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Ásványolaj-adóraktári engedély/
"d) az 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti vagy egyéb, üzemanyag célra gyártott sűrített gáz halmazállapotú gázterméket előállító töltőállomásra (a továbbiakban: sűrítettgáz-töltő);"
"g) a bioüzemanyagot vagy tiszta növényi olajat előállító üzemre (a továbbiakban: bioüzemanyag-adóraktár),"
32. § (1) A Jöt. 73. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A zárjegyet a magyar állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja - elektronikus úton benyújtott megrendelés alapján és elszámolási kötelezettség mellett - az adóraktár engedélyese, a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő és a 104. §-ban meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkező importáló vagy közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő (a továbbiakban együtt: zárjegyfelhasználó) rendelkezésére."
(2) A Jöt. 73. §-ának (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) A zárjeggyel az adóraktár engedélyese a 49. § (3) bekezdése szerinti készletfelvétellel egyidejűleg, a bejegyzett kereskedő háromhavonta, az importáló, a nem bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóság felé elszámolni. Ha az importügylet vagy a más tagállamból való behozatal 60 napon belül nem bonyolódott le, az importálónak, a nem bejegyzett kereskedőnek és a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedőnek az elszámolásra a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.
(7) A (6) bekezdés szerinti elszámolásban igazolt csökkenésként vehető figyelembe
a) a vámhatóság által visszavett - sérülésmentes - feleslegessé vált vagy minőséghibás zárjegy,
b) a gyártás közben megsérült, a külön jogszabály szerint összegyűjtött és beazonosítható, a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített zárjegy,
c) a zárjegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt - nem értve ide a lopás esetét - használhatatlanná vált vagy megsemmisült zárjegy, ha annak darabszáma és sorszáma megállapítható."
(3) A Jöt. 73. §-ának (12) és (13) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(12) A vámhatóság részére
a) az adóraktár engedélyese a tárgynapon - többműszakos üzemelés esetén a tárgynapon befejezett utolsó műszak végéig - felhelyezett zárjegyekről legkésőbb a felhasználást,
b) a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő a belföldön felhelyezett zárjegyekről legkésőbb a zárjegy-felhelyezési kötelezettsége teljesítésének napját,
c) a más tagállamban felhelyezett zárjegyekről a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő legkésőbb az alkoholtermék fogadásának napját, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő legkésőbb az alkoholtermék belföldre történő beszállításának napját,
d) az importáló az importálást megelőzően felhelyezett zárjegyekről legkésőbb az alkoholtermék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának napját követő napon köteles a felhelyezés, a fogadás, a beszállítás, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátás napjára vonatkozó adatokat elektronikus úton megküldeni. Több műszakos üzemelés esetén az adóraktár engedélyesének a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt zárjegyfelhasználásra vonatkozó adatokat a műszak befejezésének napján kell megküldenie.
(13) A zárjegyfelhasználó a zárjegykészletében bekövetkezett, a (12) bekezdésben foglaltakon túli változásokat is köteles - a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal - a változás bekövetkezésének napját, illetve a (7) bekezdés szerinti készletváltozások esetében a zárjegy visszavételének, megsemmisítésének vagy a külön jogszabályban előírt, a vámhatóság által a (7) bekezdés c) pont esetében felvett jegyzőkönyv felvételének napját követő napon, elektronikus úton a vámhatóság részére megküldeni."
33. § A Jöt. 83. §-ának (5) bekezdése kiegészül a következő mondattal:
"Az az egyszerűsített adóraktár engedélyes, aki (amely) az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus adóbevallásra kötelezett, elszámolását a vámhatósághoz elektronikus úton nyújtja be."
34. § A Jöt. 98. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) Amennyiben az adó mértéke emelkedik, az új adómérték hatálybalépését megelőző 2 hónapban - amennyiben ennél az új adómérték kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak rövidebb, ez utóbbi időszak alatt - (a továbbiakban: referencia-időszak) az adóraktár engedélyese és a bejegyzett kereskedő havonta nem rendelhet és részére a vámhatóság nem adhat ki a cigarettára és a fogyasztási dohányra több adójegyet, mint az új adómérték kihirdetése hónapját megelőző 12 hónapban (a továbbiakban: bázisidőszak) átvett és a bázisidőszakban visszahozott adójegyekkel csökkentett adójegyek mennyiségéből a bázisidőszakra számított egyhavi átlag 1,15-szöröse."
35. § A Jöt. 106. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket - kérésre - köteles elektronikus úton a vámhatóság rendelkezésére bocsátani."
36. § A Jöt. 110. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A vonatkozó jogszabály szerinti vendéglátás üzletkörökben alkoholterméket forgalmazó nem jövedéki engedélyes kereskedő az alkoholtermékek forgalmának adatait (beszerzés, értékesítés, nyitó- és zárókészlet) - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon naponta rögzíti. A nyomtatvány helyett a vámhatóság által jóváhagyott számítógépes nyilvántartás-vezetés is alkalmazható."
37. § A Jöt. 114. §-a (2) bekezdésének j) pontja kiegészül a következő mondatrésszel:
"[a továbbiakban az a)-j) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék]."
38. § A Jöt. 116/A. §-a (2) bekezdésének felvezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nincs helye - sem hivatalból, sem kérelemre - a jövedéki bírság mérséklésének, kiszabása mellőzésének, ha"
39. § A Jöt. 119. §-ának (4) bekezdése kiegészül a következő mondattal:
"A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető abban az esetben is, ha az adózás alól elvont termék mennyisége a Jöt. 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget meghaladja, de a jövedéki bírság kiszabására, beszedésére és az adózás alól elvont termék elkobzására a 114. § (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban kerül sor."
40. § A Jöt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az elkobzott termékre nem kell az adót kivetni, kivéve ha a jövedéki jogsértés elkövetője az adó kivetését kifejezetten kéri."
41. § A Jöt. kiegészül a következő 128/B. §-sal:
"128/B. § E törvény jogutódláshoz kapcsolódó rendelkezését [48/C. §] kell értelemszerűen alkalmazni, amennyiben az e törvény szerint kiadott, 2009. június 30-án érvényes engedélyek esetében az engedélyes személyének változására a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 144. § (6) bekezdése szerint, a Get.-ben meghatározott határidőn belül végrehajtott szervezeti átalakítás (szétválasztás) miatt kerül sor. Az új engedélyes a korábbi engedélyes e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott jogai és kötelezettségei tekintetében a korábbi engedélyes általános jogutódjának minősül."
42. § (1) A Jöt. 129. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg/
"f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, módjának és technikai feltételeinek, az adójegy igénylésének, visszavételének, alkalmazásának részletes szabályait;"
(2) A Jöt. 129. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő u) ponttal:
/(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg/
"u) a jövedékiadó-bevallás, valamint a vámhatóság felé teljesítendő, e törvényben előírt adatszolgáltatások, elszámolások, bejelentések (értesítések), illetve a zárjegymegrendelések elektronikus úton történő benyújtásának módját és technikai feltételeit."

HARMADIK RÉSZ

A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ ÉS A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VI. Fejezet

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

43. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Vtv.) 8. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Vámutak a vámhatárt átszelő közforgalmú vasúti pályák, nemzetközi vízi utak, határvízi kikötők, vámhatárt átszelő közutak, nemzetközi kereskedelmi repülőterek és nemzetközi áruszállításra megnyitott csővezetékek és elektromos vezetékek, amelyeket a Kormány vámútként megnyit.
(3) A vámutak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a Kormány rendeletben dönt. A vámutak listáját a vámhatóság a honlapján tájékoztatóban teszi közzé."
44. § A Vtv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A magyar állam javára felajánlott nem közösségi áru értékesítése esetén elsődlegesen a vámtartozást, és az azzal együtt beszedendő nem közösségi adókat és díjakat, majd az értékesítés kapcsán felmerült költségeket kell levonni, végül a fennmaradó összeget központi költségvetési bevételként kell elszámolni."
45. § A Vtv. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül kintlévőségnek az a tartozás, amely tekintetében a kérelem jogerős elbírálásának napjáig önellenőrzést folytattak le."
46. § A Vtv. 51. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A vámhatóság számlavezető szerve évente, november 1-jéig köteles közölni az adóssal a vámösszegre, valamint az egyéb adójellegű kötelezettségekre és díjakra vonatkozó jogcímenkénti egyenleget, valamint a befizetővel a központi vámbiztosíték letéti számlára egyedi azonosítással befizetett készpénzes vámbiztosítéka(i) egyenlegét."
47. § A Vtv. 56. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj visszaigényléséhez való jog az ügyfélnek a visszajáró összegről szóló hitelt érdemlő tájékoztatásától számított 5 év elteltével évül el."
48. § A Vtv. az 57. § után a következő címmel és az 57/A. §-sal egészül ki:
"A vámkódex 233. Cikkéhez
57/A. § (1) A vámkódex 233. cikke, valamint az EK végrehajtási rendelet 867. és 867a. cikke sérelme nélkül, a lefoglalt és kiadni rendelt, a lefoglalt és előzetesen értékesített, valamint az elkobzott nem közösségi áru vámjogi sorsának rendezésére - beleértve a vámtartozás keletkezését, valamint a vámadós személyének megállapítását - a közösségi vámjog, e törvény és végrehajtási rendeletének előírásait kell alkalmazni, a vonatkozó büntetőeljárási és jövedéki jogszabályok figyelembevételével.
(2) A nem közösségi áru értékesítéséből befolyt összegből ki kell egyenlíteni a vámtartozást és az azzal együtt beszedendő nem közösségi adókat és díjakat. Elkobzott nem közösségi áru értékesítése esetén, valamint ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem közösségi áru helyébe lépő ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összegből az értékesítéssel kapcsolatos költségeket is le kell vonni. A fennmaradó összeget központi költségvetési bevételként kell elszámolni."
49. § A Vtv. a 82. § előtt, a "Felhatalmazások" cím után a következő 81/A. §-sal egészül ki:
"81/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vámutak megnyitásáról, illetve megszüntetéséről rendeletben döntsön."

VII. Fejezet

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása

50. § A Vám-és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (továbbiakban: VPtv.) 2. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d) és e) pont jelölése e) és f) pontra változik:
/(4) A Vám- és Pénzügyőrség rendészeti és igazgatási jogkörében végzi:/
"d) az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,"
51. § A VPtv. 5. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(4) A Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatok teljesítése során a szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult:/
"e) a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából az illetékes hatósághoz előállítani. Az előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot az előállítást foganatosító vámszerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani, "
52. § A VPtv. 43. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:
/43. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza, illetve megállapítsa:/
"g) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a Vám- és Pénzügyőrség kényszerítő eszközeinek rendszeresítésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
h) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait."

NEGYEDIK RÉSZ

A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET, A GÉPJÁRMŰADÓT ÉS A LUXUSADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VIII. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

53. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak."
54. § A Htv. 13/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait - a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén - a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban - a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel - írja elő. Ha a korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elő határozatban."
55. § A Htv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik."
56. § A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli."
57. § (1) A Htv. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 39. § (1) bekezdésétől eltérően
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja."
(2) A Htv. 39/A. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja."
58. § A Htv. a 42. § után a következő alcímmel és 42/A. §-sal egészül ki:
"Adóhatóságok együttműködése
42/A. § Amennyiben az önkormányzati adóhatóság a helyi iparűzési adó utólagos megállapítása során a vállalkozó terhére a nettó árbevétel eltitkolását vagy a nettó árbevétel jogosulatlan csökkentését tárja fel, akkor a vállalkozó azonosító adatait (adószám, név, székhely, lakóhely), valamint adóévenkénti bontásban az eltitkolt nettó árbevétel összegére, illetve - nettó árbevétel-csökkentő tételenként - a nettó árbevételből jogosulatlanul levont összegre vonatkozó adatot az állami adóhatóságnak, valamint az adózó székhelye (lakóhelye), telephelyei szerinti - a helyi iparűzési adót működtető - önkormányzat adóhatóságához, az utólagos adómegállapításról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - az adóellenőrzés elősegítése céljából - megküldi. A megkapott adatokat az adóhatóság az adó utólagos megállapítására nyitvaálló határidő lejártát követően megsemmisíti."
59. § A Htv. a következő 44. §-sal egészül ki:
"44. § Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat csak az adópolitikáért felelős miniszter engedélyével működő számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani."
60. § A Htv. 46. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"46. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:
a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályait,
b) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő számítógépes programrendszer engedélyezésének szabályait, az engedélyezés igazgatási szolgáltatási díját, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat."
61. § (1) A Htv. 52. §-a 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
"7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;"
(2) A Htv. 52. §-ának 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
"35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, továbbá a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók - ideértve a víziközmű-társulatot is - feltéve, ha nettó árbevételük legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik;"

IX. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

62. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet."
63. § Az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,"
64. § Az Itv. 16. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles."
65. § Az Itv. 17. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles."
66. § Az Itv. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
b) ingatlanok pénzügyi lízingbe adását végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy
c) ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó, és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja.
(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével működő ingatlanalap az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után.
(3) A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik. Ha az illetékkiszabásra történő bejelentésre az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele előreláthatólag az (1) bekezdésben foglaltak szerint oszlik meg. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami adóhatóság felé, amely a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(4) Az ingatlanforgalmazást, illetve pénzügyi lízingtevékenységet az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból, illetve ingatlanok pénzügyi lízingjéből fog származni, illetőleg nettó árbevételének megoszlása alapján ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozónak fog minősülni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50 %-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlan továbbértékesítésének, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éves határidő elteltét követően az állami adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.
(6) Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog fenntartással történő vétel tényének feltüntetése nem igazolja, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekintetni a továbbértékesítést, illetve a pénzügyi lízingbeadást abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történő vétel tényének feltüntetésével zárul.
(7) Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerző több önálló ingatlant alakít ki, akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adott el, illetőleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe.
(8) Amennyiben a vagyonszerző személyében a továbbértékesítésre nyitva álló határidőn belül jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát megszerző jogutód kizárólag abban az esetben mentesül a jogelőd által megfizetett és az egyébként fizetendő illeték különbözetének megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelődjének biztosított két éves határidőn belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a (6) bekezdés szerinti illetékkülönbözetet az ingatlant megszerző jogutód terhére előírja."
67. § Az Itv. a 23/B. § után a következő címmel és 23/C. §-sal egészül ki:
"A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke
23/C. § Amennyiben ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50 %-át, az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50 %-ának különbözete után a 12. § szerinti ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből az ajándékozási illetékmérték alá eső rész levonásával fennmaradó részre a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai szerint egyébként irányadó illetékmértéket kell alkalmazni. Ha az ellenszolgáltatás az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozásra tekintettel került a forgalmi értékhez képest alacsonyabb összegben megállapításra, akkor e bekezdés alkalmazásában az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás összegét."
68. § Az Itv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint az alábbi eltérésekkel:
a) az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 24 forint;
b) kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 800 forint;
c) Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 forint.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.
(3) Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékek 25 %-ának megfelelő illetéket kell fizetni.
(4) Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során az (1)-(2) bekezdések alkalmazásával megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért a (3) bekezdés szerint fizetendő illeték összegével.
(5) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni."
69. § (1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének l) és q) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:/
"l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának gépjármű-forgalmazó, továbbá gépjármű pénzügyi lízinget folytató, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó általi megszerzése;"
"q) ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,
qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok értékének aránya nem haladja meg az 50%-ot,
qc) az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek,
qd) az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket,
qe) az üzletágat átvevő társaság vállalja azt is, hogy az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegeníti el."
(2) Az Itv. 26. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles."
(3) Az Itv. 26. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti mentességre jogosult vagyonszerző adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az előző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e törvény alkalmazásában gépjármű-forgalmazónak, gépjármű pénzügyi lízinget, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozónak minősült, azzal hogy:
a) ha nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak, gépjármű pénzügyi lízinget, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozónak minősül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatott tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,
b) a gépjármű-forgalmazást, a gépjármű pénzügyi lízing-, illetve ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízingtevékenységet a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból, illetve gépjármű pénzügyi lízingből fog származni, illetve nettó árbevételének megoszlása alapján ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozónak fog minősülni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50 %-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja."
70. § Az Itv. 33. §-ának (2) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:
/(2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:/
"32. őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt kerül sor."
71. § Az Itv. 67. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A díjat - amennyiben a díjat megállapító miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - bankszámlák közötti átutalással kell megfizetni. Bankszámlák közötti átutalás, készpénzátutalási megbízás, belföldi postautalvány útján történő megfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a bankszámla megnevezését és számát."
72. § Az Itv. 73. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság."
73. § Az Itv. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot - ideértve az elektronikus illetékfizetés módját - is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénzátutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság."
74. § Az Itv. 74/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Amennyiben az illetékköteles iraton az állami adóhatóság a 73. § (7) bekezdése, illetve a 74. § (1) bekezdése szerint igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét, az eljáró bíróság vagy más hatóság az illetéket megfizetettnek tekinti."
75. § Az Itv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. A 89. §-ban foglaltak kivételével az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot - a 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával - annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni."
76. § Az Itv. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b), és 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerző - illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles jogutódja - a lakóház felépítésére biztosított határidőn belül kéri az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni."
77. § (1) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:/
"e) forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető, azzal, hogy:
ea) vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke;
eb) szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás - független felek közötti ügylet estén irányadó - pénzben kifejezhető értéke,
ec) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján számított érték.
Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada;"
(2) Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"k) gépjármű-forgalmazó: gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának értékesítésével foglalkozó olyan vállalkozó, melynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott;"
(3) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének n)-p) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény alkalmazásában:/
"n) nettó árbevétel: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel;
o) gépjármű pénzügyi lízinget folytató vállalkozó: az a pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó, melynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 75%-ban pénzügyi lízingtevékenységből származott úgy, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek pénzügyi lízingjéből származott;
p) ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó: az a pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó, melynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 75%-ban e két tevékenységből származott, azzal, hogy egyik tevékenységből sem származott az éves nettó árbevételének kevesebb mint 25%-a;"
78. § Az Itv. Melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

X. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

79. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti adót (cégautóadó) kell fizetni."
80. § A Gjt. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb a változás évének végéig - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként."
81. § A Gjt. 5. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Mentes az adó alól:/
"c) az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,"
82. § A Gjt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: lakcímnyilvántartás), míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el. Ha a lakcímnyilvántartásban a lakcím, a hatósági nyilvántartásban a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdon-átruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdés szerinti tulajdonos lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakcíme, illetve hatósági nyilvántartásba bejegyzett székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármű adóztatására. Amennyiben az adóalany a lakcímnyilvántartás szerint a naptári év első napján érvényes lakcímmel nem rendelkezik, akkor az adóalany utolsó érvényes lakcíme szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el az adóztatási feladatokat."
83. § A Gjt. a 17. § után a következő új IV. fejezettel, címmel és alcímekkel és 17/A.-17/G. §-okkal egészül ki, a jelenlegi IV. fejezet számozása V. fejezetre változik:
"IV.
Cégautóadó
Az adó tárgya
17/A. § (1) Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit - (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.
(2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.
Az adó alanya
17/B. § (1) Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő.
(2) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése
17/C. § (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.
(2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és
a) a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik,
b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.
(3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.
(4) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el.
(5) Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, illetve amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.
(6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatba-vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. Az Szja tv. 11. számú melléklete III. pontjának 11. pontja szerinti átalányköltség elszámolása esetén a költség elszámolásának napja a hónap első napja.
(7) Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.
Adómentesség
17/D. § Mentes az adó alól az a személygépkocsi,
a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,
b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,
c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,
d) amely kizárólag halottszállításra szolgál,
e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,
f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.
Az adó mértéke
17/E. § Az adó mértéke havonta:
a) 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó személygépkocsi esetén 15 000 Ft.
A kétszeres adóztatás kizárása
17/F. § A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.
Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság
17/G. § (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.
(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani.
(3) Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele."

XI. fejezet

A luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény módosítása

84. § A luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény (Ltv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adókötelezettség a használatba vételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik."
85. § Az Ltv. 12. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/12. § E törvény alkalmazásában:/
"f) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának - a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőző - átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;"

ÖTÖDIK RÉSZ

XII. fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

86. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos."
87. § Az Art. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt:
a) bejelentésre, nyilatkozattételre,
b) adómegállapításra,
c) bevallásra,
d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre,
i) bankszámlanyitásra és az e törvényben meghatározott értékhatár feletti kifizetés e törvényben meghatározott módon való teljesítésére
(az a)-i) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség)."
88. § Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
/A bejelentést/
"c) amennyiben a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdése a)-c), f)-g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát, és a jogutód megalakulása napját is. A bejelentendő adatok körére az e bekezdésben, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontokban foglaltak az irányadók."
89. § Az Art. 17. §-a a következő új (12) bekezdésekkel egészül ki:
"(12) A (10) bekezdésben meghatározott személy az állami adóhatósághoz bejelenti a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély munkavégzése befejezésének időpontját és - ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll - az ország területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt 30 nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adóhatósághoz teljesíteni."
90. § Az Art. 20. §-a a következő új (7)-(11) bekezdésekkel egészül ki:
"(7) A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek a (6) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a 16. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Az adóhatóság a magánszemélyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adóhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(8) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő, a Tbj. 44/B. §-a vagy 44/C. §-a alapján adóhatóságnak átadott személyek adatait az adóhatóság összeveti
a) az e törvény 31. §-ának (2) bekezdésében előírt bevallások magánszemélyenkénti adataival,
b) a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, illetőleg
c) az e törvény 16. §-ának (4) bekezdése alapján a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási szerv által a Tbj. 44/B. § vagy 44/C. §-a alapján átadott magánszemély adatai az a)-c) pontok szerinti egyik nyilvántartásban sem szerepelnek, felszólítja a magányszemélyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Amennyiben a magánszemély a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a magánszemélynek a Tbj. 16. §-a alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.
(9) Ha a (8) bekezdés szerinti felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a magánszemély elhalálozott, illetőleg külföldön tartózkodik és a Tbj. alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a magánszemély lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.
(10) Az állami adóhatóság a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapban járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a (8) bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(11) A Tbj. 44/B. § vagy 44/C. §-a alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes azonosító adatok alapján az nem lehetséges, az adóhatóság "nem beazonosítható" jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére."
91. § Az Art. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó okiratnak az ingatlanügyi hatóságnak történő benyújtásakor - az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bejelenti
a) vagyonszerzés esetén a vagyont szerző személy,
b) visszterhes ingatlanátruházás esetén - az ingatlannak kizárólag közérdekű célra történő megvásárlása, illetve a kizárólag magánszemélyek által kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő ingatlanátruházás kivételével - az ingatlant értékesítő személy
c) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén a bevételt szerző személy adóazonosító számát, ennek hiányában magánszemély esetén a 20. § (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait, más adózó esetén a nevét, székhelyét. Ha a bejelentés az adóazonosító számot, illetőleg ennek hiányában az azonosító adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt határidő megjelölésével felhívja a hiányok pótlására. El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat. A e bekezdés a) pontjában meghatározott személy e bejelentéssel egyidejűleg az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó adatokról."
92. § Az Art. 24. §-a a következő új (15) bekezdéssel egészül ki:
"(15) Az állami adóhatóság hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem magánszemély adózó részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához illetve végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál. Az állami adóhatóság a technikai azonosító számot az adózóval nem közli, a technikai azonosító szám megállapításáról, törléséről az adózót nem tájékoztatja. Ha az állami adóhatóság az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül adószámot állapít meg az adózó részére, a technikai azonosító számot az adószám megállapításával egyidejűleg, az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával törli. Ha adószám megállapítására az előző rendelkezés szerint nem kerül sor, az állami adóhatóság az elévülést követően a technikai azonosító számot az adózó egyéb adataival együtt haladéktalanul törli a nyilvántartásából."
93. § (1) Az Art. 24/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha/
"a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
b) az adózó székhelyén (ideértve a székhely biztosítás esetét is), illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén, illetve a székhelytől eltérő központi ügyintézés helyén nem található,
c) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelentette be,
d) az adózó ellenőrzése alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, illetve a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető,
e) az adózóval szemben az állami adóhatóság 60 napos üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el,
f) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget."
(2) Az Art. 24/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az állami adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határozatot, valamint a (4) bekezdés szerint az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 - törlést elrendelő határozat esetén 8 - napra ki kell függeszteni a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, valamint ezzel egyidejűleg 15 - törlést elrendelő határozat esetén 8 - napra az állami adóhatóság internetes honlapján is közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a kifüggesztés napját, a határozatot hozó adóhatóság megnevezését és a kifüggesztés helyét, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az adóhatóság az adószám (közösségi adószám) felfüggesztéséről, illetve a (4) bekezdés szerinti törléséről az (1) bekezdés a)-f) pontja alapján határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. A hirdetmény az (1) bekezdés e) pontja alapján hozott felfüggesztő határozat esetén a felfüggesztés határozott időtartamára, az (1) bekezdés f) pontja szerinti felfüggesztést hivatalból megszüntető határozat esetén a fellebbezés kizártságára utalást is tartalmazza. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik - törlést elrendelő határozat esetén nyolcadik - napon kell közöltnek tekinteni."
(3) Az Art. 24/A. §-a a következő új (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
"(11) Az adószám (1) bekezdés e) pontja szerinti felfüggesztése esetén e törvény és más jogszabály alkalmazásában az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedése (jogerőre emelkedés napja) alatt az adószám felfüggesztését elrendelő határozatban megjelölt határozott időtartam lejártát (határozott időtartam lejárta napját) kell érteni. Az adószám felfüggesztésével kapcsolatban egyebekben az e § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adószám felfüggesztéséről az intézkedés elrendeléséről szóló döntéssel egyidejű, de önálló döntésben kell rendelkezni, a felfüggesztés megszüntetése iránti kérelemnek és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló döntésnek, valamint az adószám e § (4) bekezdése szerinti törlésének nincs helye.
(12) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés f) pontja és e bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, illetve a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem minősül az adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítésének."
94. § Az Art. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"A munkáltató adómegállapítása
27. § (1) Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről.
(2) A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. Ha a munkáltató vállalja a magánszemély adójának megállapítását, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig arról is nyilatkozik, ha nem kéri a munkáltatói adómegállapítást. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette.
(3) Az (1) bekezdésben előírt időpontig munkahelyet változtató adózó az új munkáltatójánál tehet nyilatkozatot. Ilyen esetben nyilatkozatához az előző munkáltatótól kapott jövedelemigazolást is csatolnia kell.
(4) A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év június 10-éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz."
95. § Az Art. 28. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, ezzel egyidejűleg a 28. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az egyszerűsített bevallás
28. § (1) Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adómegállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) Az adózó a munkáltatói adómegállapítás, továbbá az egyszerűsített bevallás helyett választhatja, hogy adókötelezettségét önállóan teljesíti. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként megtett bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.
(3) Ha az adózó nem választja sem az egyszerűsített bevallás adóhatóság általi kitöltését, sem a munkáltatói adómegállapítást vagy a munkáltató ez utóbbit nem vállalja, adóbevallási kötelezettségét köteles önállóan teljesíteni.
(4) Az adózó az egyszerűsített bevallás választásának bejelentésével egyidejűleg - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton - nyilatkozatot tesz az egyszerűsített bevallás kitöltéséhez, különösen az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokról, tényekről, körülményekről."
96. § Az Art. 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28/A. § (1) Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton közli az adózóval.
(2) Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallás adatait javíthatja.
(3) Az adózó az egyszerűsített bevallását - szükség esetén a javított adatokkal - május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére. Az adózó a bevallásához zárt borítékban, ha elektronikus úton küldi meg, akkor elektronikus űrlapon csatolja a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozatát.
(4) Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesíti az adózót.
(5) Az adózónak az adót, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására május 20. napjáig, az adatok javítása esetén az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog.
(6) Ha az adózó az adóhatóság honlapján közzétett program segítségével javítja a bevallását és a javított bevallást elektronikus úton vagy aláírásával ellátva papíron visszaküldi az adóhatóság részére, a (4)-(5) bekezdéstől eltérően az adóhatóság a javítás eredményéről nem küld értesítést, és az adózó az adó megfizetésére május 20-áig köteles.
(7) Az egyszerűsített bevallás - amennyiben azt az adózó visszaküldte az adóhatóság részére - az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított, és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül."
97. § Az Art. 28/B. §-át megelőzően a következő új alcímmel egészül ki:
"Az adó- és járulékkülönbözet elszámolása"
98. § Az Art. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § (1) A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat - a jogcímet megjelölve - arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.
(2) A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza, feltéve, hogy a különbözetet év közben a munkáltatóval (kifizetővel) nem számolta el.
(3) Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.
(4) A munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.
(5) A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.
(6) A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.
(7) A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
(8) Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a Tbj. 50. § (5) bekezdésének első fordulata alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítotti járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély állami adóhatóságát. Az állami adóhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adóhatóság erről a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik."
99. § Az Art. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett."
100. § Az Art. 32. §-ának (1) bekezdése a következő új harmadik mondattal egészül ki:
"Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napján kell bevallást tenni."
101. § (1) Az Art. 33. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha /
"c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, vagy a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,"
(2) Az Art. 33. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(9) A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli bevallást tesz/
"b) a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoportképviselő - a törlő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül - a csoport általános forgalmi adójáról."
102. § Az Art. 34. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás - adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő - hibáját észleli,"
103. § Az Art. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege. A munkáltató és a rendszeres kifizetést teljesítő kifizető a bizonylaton feltünteti az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét. A munkáltató a kifizetést követően a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelőleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét. E rendelkezést kell alkalmazni az adóköteles társadalombiztosítási ellátást teljesítő társadalombiztosítási kifizetőhelyre is. A munkáltató a magánszemélynek - a vállalkozó részére e minőségében teljesített kifizetések kivételével - az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást (a továbbiakban: összesített igazolás) ad. A magánszemély a vele együtt élő házastársát (élettársát) megillető, de az általa igénybe nem vehető családi kedvezményt
a) adóbevallásában,
b) munkáltatói adómegállapítás során,
c) az a)-b) pontokban meghatározott esetekben önellenőrzéssel
veheti igénybe."
104. § Az Art. 47. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges, az adózó, a munkáltató (kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására - a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben - az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat. Ezeket a rendelkezéseket a 176/A. §-ban megjelölt Választottbírósági egyezmény szerinti kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás során is megfelelően alkalmazni kell."
105. § Az Art. 52. §-ának (7) bekezdése a következő új f)-g) pontokkal egészül ki:
/(7) Az állami adóhatóság/
"f) elektronikus úton hivatalból átadja a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére az adóévet követő év agusztus 31. napjáig,
g) a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozási tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról hivatalból tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, a nyugdíjbiztosítási szervet, illetve a magánnyugdíjpénztárat, ha a magánszemélyre vonatkozóan a munkáltató, kifizető (ideértve a saját biztosítási jogviszonyának tekintetében az egyéni vállalkozót, a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. §-a szerinti személyt is) biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos adatot közölt (bejelentést tett), de a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját a foglalkoztatónak minősülő személy nem jelentette be és arról az adóhatóságnak hivatalos tudomása van. Az állami adóhatóság tájékoztatja továbbá a magánnyugdíjpénztárat arról a tényről is, hogy a mezőgazdasági őstermelő a tárgyévben kezdte-e meg őstermelői tevékenységét, illetve tárgyévet megelőző évben elért bevétele meghaladta-e a hétmillió forintot."
106. § (1) Az Art. 54. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi/
"b) az általa felfüggesztett adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező adózók nevét, elnevezését, adószámát (csoportazonosító számát), a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját valamint határozott időtartamú felfüggesztés esetén a felfüggesztés kezdő és záróidőpontját, a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének, illetve az adószám (csoportazonosító szám) törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjáig, továbbá"
(2) Az Art. 54. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig - a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából - tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 41. pontjában meghatározott és 39. §-ának (1) bekezdése alapján igénybevett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti."
(3) Az Art. 54. §-a a következő új (14)-(15) bekezdésekkel egészül ki:
"(14) Ha az állami adóhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a jogerős határozata egy példányának megküldésével tájékoztatja a munkaügyi hatóságot és az egészségbiztosítási szervet. Az adóhatóság a hónap folyamán jogerőssé vált határozatokat a következő hónap 10. napjáig elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.
(15) Ha az állami adóhatóság a biztosítottat terhelő járulékkötelezettséget (tagdíjat) a magánszeméllyel szemben állapítja meg, akkor annak megtérülése esetén az erről szóló határozatot a megtérüléstől számított 30 napon belül, a nyugellátás megállapítása céljából megküldi a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, illetőleg magánnyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is."
107. § (1) Az Art. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság, központi összekötő hivatal, összekötő szerv - a vám és a jövedéki adó kivételével, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adóhatóság vagy a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban együtt: kapcsolattartó közigazgatási szerv)."
(2) Az Art. 56. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az 1798/2003/EK rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti illetékes hatóság az adópolitikáért felelős miniszter."
108. § (1) Az Art. 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére a kapcsolattartó közigazgatási szerv intézkedik a más tagállamot megillető/
"e) az a)-d) pontokban meghatározott tartozással összefüggésben felmerült kamat, igazgatási pénzbüntetés, pénzbírság és költség végrehajtása iránt."
(2) Az Art. 60. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A kapcsolattartó közigazgatási szerv a behajtási jogsegély iránti kérelmet elutasítja, ha a megkeresés alapját képező végrehajtható okirat keltének napjától az ugyanazzal az üggyel kapcsolatos adóadat átadási, kézbesítési vagy behajtási megkeresés keltének napjáig öt év eltelt."
109. § Az Art. 92. §-ának (7) bekezdése a következő új harmadik és negyedik mondatokkal egészül ki:
"A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más adózónál folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni."
110. § Az Art. 104. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, próbavásárlás esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Amennyiben az adóhatóság a próbavásárlás során jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell."
111. § Az Art. 117. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az állami adóhatóság a kérelem elbírálása során az e fejezet rendelkezéseit alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzés kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. Az eljárás során nincs helye megbízólevél kibocsátásának, jegyzőkönyv csak abban az esetben készül, ha a kérelmet az adóhatóság nem teljesíti. Ha a kérelmet az adóhatóság teljes mértékben teljesíti, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs."
112. § Az Art. 120. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha az adóhatóság a hatósági eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása."
113. § Az Art. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta vagy a küldemény - a megfelelő levélszekrény hiánya miatt - a címzett számára kézbesíthetetlen."
114. § (1) Az Art. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokú eljárásban 60 nap. A határidő 60 nappal meghosszabbítható. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható."
(2) Az Art. 132. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye."
115. § Az Art. 133. §-át követően a következő új 133/A. §-sal egészül ki:
"133/A. § (1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100.000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti.
(2) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel."
116. § Az Art. 141. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
"(4) Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Amennyiben a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, úgy a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el."
117. § Az Art. 141. §-át követően a következő új 141/A. §-sal egészül ki:
"141/A. § (1) A felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- illetőleg másodfokú határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő az a személy is, akit (amelyet) az adóhatóság a felszámolással megszűnt adózó adótartozásának megfizetésére kötelezett.
(2) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító - a 35. § (2) bekezdése alapján meghozott - adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő abban az esetben is, ha a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott adóhatósági határozat olyan időszakra vonatkozik, amelynek tekintetében az adó megállapításához való jog már elévült.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a felettes szerv megállapítja, hogy az elévüléssel érintett időszak vonatkozásában az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, úgy az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
(4) Az adóhatóság - a 35. § (2) bekezdése alapján meghozott határozat közlésével egyidejűleg - az adó megfizetésére kötelezettel közli a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- illetőleg másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet."
118. § Az Art. 150. §-át követően a következő alcímmel és 150/A. §-sal egészül ki:
"Átvezetés végrehajtás esetén
150/A. § Amennyiben az adóhatóság az adózó adószámláján az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az általa nyilvántartott tartozás erejéig elszámolja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. Ha az adózónak több adónemen áll fenn tartozása, a túlfizetés összegét először a korábbi esedékességű tartozásokra, azonos esedékességű tartozások esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A túlfizetés elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül."
119. § Az Art. 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adózó a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál, illetőleg a vámhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál (vámhatóságnál, magánnyugdíjpénztárnál) van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű."
120. § Az Art. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet."
121. § Az Art. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"154. § A vállalkozási tevékenységet végző adózó üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjárművére folytatott végrehajtást, az adóvégrehajtó a gépjármű lefoglalás foglalási jegyzőkönyvben történő feltüntetésével foganatosítja. Ha ez lehetséges, a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni. Ha a gépjármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, az adóvégrehajtó a gépjármű forgalmi engedélyét is lefoglalja."
122. § (1) Az Art. 156. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Amennyiben az adóhatóság egyidejűleg ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást foganatosított, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingófoglalás eredménytelen volt vagy abból a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki. A végrehajtás alá vont ingóságot, illetve ingatlant
a) rendszerint árverésen, elektronikus árverésen vagy nyilvános pályázat útján (a továbbiakban: árverés), illetve
b) árverésen kívüli eladással kell értékesíteni."
(2) Az Art. 156. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ingó- és ingatlanfoglalás esetén - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, illetőleg igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt - az adóvégrehajtó a becsértéket módosíthatja. Az adóvégrehajtó módosítja a becsértéket az árverés vagy a nyilvános pályázat közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be."
123. § Az Art. 156/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"156/A. § (1) Az elektronikus árverés során a Vht. 120-129. §-ait, 132. §, 132/A. §-ait, 141-156. §-ait kell alkalmazni az e §-ban szabályozott eltérésekkel. Nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 66-67. §-ait, 163. §-át, a Vht. 38. § (1) bekezdését, 124. § (1)-(4) bekezdéseit, 125-126. §-ait, 146. § (1) bekezdését, 147. § (1)-(3) illetve (5) bekezdéseit, 149. § (2) bekezdését.
(2) Az elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF) árverezhet (elektronikus árverező). Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek nincs helye, kivéve, ha az elektronikus árverező, mint meghatalmazó vagy megbízó ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviselője az árverésen nem vehet részt.
(3) Az EÁF-en közzétett elektronikus árverési hirdetményben az adóhatóság utal arra, hogy árverezni kizárólag elektronikus úton lehetséges. Az elektronikus árverési hirdetmények megtekintése és az árverésen történő részvétel, illetőleg licit díjmentes. Az adóhatóság a folyamatban lévő elektronikus árveréssel összefüggő minden cselekményt és információt az EÁF-en keresztül végez, illetőleg tesz közzé.
(4) Az elektronikus árverésen történő licitben az elektronikus árverező a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, a rendszer használatához szükséges egyedi azonosítóval és titkos jelszóval történő belépéssel vehet részt.
(5) Ingatlanárverés esetén előlegként az ingatlan becsértékének 10 %-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni és ezt az adóhatóságnak az árverés megkezdéséig igazolni kell.
(6) Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart. Az EÁF-en a licitáláskor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat, illetőleg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató elektronikus számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.
(7) Az érvényes licit legkisebb összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint.
(8) Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig az EÁF-en beérkezett, ingó esetén a becsérték legalább 50%-át elérő, 5 legmagasabb ajánlat, ingatlan esetén a becsérték 65 %-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75 %-át elérő legmagasabb ajánlat minősül. Azonos ajánlat esetén az EÁF-en korábban megtett ajánlat nyer. Az árverési ajánlat nem vonható vissza.
(9) A Vht. 103. §-ának (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű elektronikus árverés útján történő értékesítése esetén kizárólag az az ajánlat érvényes, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a Vht. 170/A. §-ának (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető. Ebben az esetben az EÁF-en meg kell jelölni az így számított legalacsonyabb érvényes ajánlat összegét.
(10) Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat ajánlotta fel. Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárultát követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy ingóság esetében készpénzben megfizetni vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási megbízás útján megfizette. Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről. Ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
(11) Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon megfizette, de az ingóságot legkésőbb a postai értesítés átvételét követő 15 napig nem vette át, az adóhatóság az ingóságot a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint 90 napig megőrzi. A felelős őrzéssel kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére az adóhatóság határozatban kötelezi az árverés nyertesét. A megfizetésre kötelező határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. Amennyiben az árverés nyertese a vételárat azonosítható módon nem fizette meg, az árverést a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg.
(12) Ha a ki nem fizetett ingóságot alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó elektronikus árverező ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó elektronikus árverezőt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi. A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a vételár-különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött értesítést e törvény rendelkezései alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmének az adóhatóság helyt ad. Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság visszavonja. Amennyiben az árverésen egy árverező vett részt, az árverezőt az általa legmagasabb összegben felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni. Ebben az esetben az ingóság tulajdonjogát az árverési vevő csak abban az esetben szerzi meg, ha a vételárat legkésőbb a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéséig megfizeti. Az árverési vevő fizetési kötelezettségét megállapító határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli, a tartozást meghaladó részt a végrehajtási költséggel azonos módon kell elszámolni. A jogerősen megállapított fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.
(13) A sikertelen elektronikus árverés kiírása nem érinti a Vht. rendelkezései szerinti ingóárverés kiírásának lehetőségét.
(14) Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait az állami adóhatóság hivatalos lapjában és hivatalos internetes honlapján közzéteszi."
124. § Az Art. 159. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 8 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a végrehajtó székhelye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el."
125. § (1) Az Art. 161. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos - szükség esetén kiegészített - adatok alapján indítja meg."
(2) Az Art. 161. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatja. A végrehajtás során felmerült ki nem egyenlített költségeket az adóhatóság állapítja meg, melyet az adóhatóság és a behajtást kérők követelésarányosan viselnek. Az adóhatóság eredménytelen felszólítást követően határozattal kötelezi a behajtást kérőt a költségek megfizetésére. A határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül."
(3) Az Art. 161. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti illetőleg - a szabálysértési helyszíni bírság kivételével - nem minősítheti behajthatatlannak."
(4) Az Art. 161. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Nem kell alkalmazni az e § alatti szabályokat a központi költségvetés terhére kifizetett azon összeg vonatkozásában, amely összeg az állami kezességvállalás miatt vált a tartozás kötelezettjének az állammal szemben fennálló tartozásává - ideértve a kezességvállalási díjat is - és amely összeget adók módjára kell behajtani."
126. § Az Art. 162. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"Behajthatatlan adótartozás nyilvántartása
162. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.
(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.
(3) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltétel hiányában is nyilvántarthatja behajthatatlanként a 10 000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Ezen adótartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet."
127. § Az Art. 164. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni."
128. § Az Art. 164. §-át követően a következő új 164/A. §-sal egészül ki:
"164/A. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 13/A. § -ának (11) bekezdésében meghatározott, az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.
(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.
(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.
(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni."
129. § (1) Az Art 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 75%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg."
(2) Az Art. 170. §-ának (6) bekezdése a következő új harmadik mondattal egészül ki:
"Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő módon, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegénél alacsonyabb összeget fizetett ki."
130. § (1) Az Art. 172. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
"(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl, számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig, az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható."
(2) Az Art. 172. §-ának (5) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:
"E szabályt kell alkalmazni a foglalkoztató mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése, azzal, hogy a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottanként 500 ezer forintig terjedhet."
(3) Az Art. 172. §-a a következő új (18)-(20) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (18) bekezdés számozása (21) bekezdésre változik:
"(18) Ha jogszabály számlatartási kötelezettséget ír elő, e kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság a vevő illetve a szolgáltatás igénybevevője terhére az áru valamint az igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki.
(19) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot szab ki.
(20) Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítőjére az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20 %-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani."
131. § (1) Az Art. 175. §-ának (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a (16) bekezdés szerinti engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait - ideértve az eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét is -, valamint a nyilvántartásban szereplők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le, továbbá nyilvántartásba vételkor méltányossági eljárásnak nincs helye."
(2) Az Art. 175. §-ának (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(19) A (16) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosult személy neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat az adópolitikáért felelős miniszter a Pénzügyi Közlönyben évente - a tárgyévet követő év március 31-ig - közzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza."
(3) Az Art. 175. §-a a következő új (20)-(23) bekezdésekkel egészül ki:
"(20) A (16) bekezdés szerinti engedély kiadásával, pótlásával, cseréjével, valamint az adótanácsadói, adószakértői, illetve az okleveles adószakértői névjegyzék vezetésével kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap.
(21) Amennyiben a kérelmező az engedély kiadása, pótlása, cseréje iránti kérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (17) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletekkel felszerelve terjeszti elő, akkor a kérelmezőt az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(22) A (16) bekezdés szerinti engedély kiadására, pótlására, cseréjére vonatkozó kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett külön közleményben megjelölt címen, a az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium e feladatra kijelölt szervezeti egységénél, valamint a kincstár területi szervezeti egységeinél kell előterjeszteni.
(23) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozhassa meg a POS terminál útján történő fizetések esetén a hitelintézet által érvényesíthető, a vállalkozás ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek maximális mértékét."
132. § Az Art 176/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az adóhatóság az adós kérelmére, a felettes szerve rendelkezésére vagy az illetékes hatóság értesítése alapján a határozat (végzés) végrehajtását felfüggeszti, ha a Választottbírósági egyezmény 6. vagy 7. cikke szerinti eljárás alapján a határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése, illetve ezzel azonos hatású intézkedés várható."
133. § (1) Az Art. 178. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét - nettó módon számítva - csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti,"
(2) Az Art. 178. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ott-lakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, illetve ha előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti,"
134. § Az Art. 1., 2., 5., és 6. számú mellékletei e törvény 3., 4., 5., 6. számú mellékletei szerint módosulnak.

HATODIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS EGYES ELKÜLÖNÜLT ÁLLAMI PÉNZALAPOKAT MEGILLETŐ BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XIII. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

135. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a k) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában:
Járulékalapot képező jövedelem:/
"2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj."
136. § A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki/
"l) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve magyar állampolgár esetén a lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú személy,"
137. § A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból/
"a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok,"
/igénylésére jogosultak/
138. § A Tbj. 44/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az egészségbiztosítási szerv a 44. § (5) bekezdésében meghatározott igazolás kiállítására kötelezettet az igazolás kiállításának elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(9) Ha az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási nyilvántartás adatkezelőjeként a nyilvántartás felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató, illetve egyéb bejelentésre kötelezett a bejelentési kötelezettségét nem, vagy nem jogszabály szerint teljesítette, 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a bejelentésre kötelezettet, hogy igazolja a bejelentés szabályszerű teljesítését. Ha a bejelentésre kötelezett határidőben nem igazolja a bejelentés teljesítését, 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kiszabható bírság felső határa a be nem jelentett személyek számának és a bírság legmagasabb értékének szorzata.
(10) A (8)-(9) bekezdésben meghatározott mulasztási bírság kiszabásánál az egészségbiztosítási szerv mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezett jogellenes magatartásának vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát, amely alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi."
139. § A Tbj. 44/B. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és a foglalkoztatottak Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv erről tájékoztatja az adóhatóságot.
(6) Az idegenrendészeti hatóság az állami adóhatóság kérésére a 39. § (2) bekezdésében előírt járulékfizetésre bejelentkező személyek ellenőrzése céljából adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak azokról, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott tartózkodási feltételek teljesítését más EGT-államban fennálló biztosítással (Európai Egészségbiztosítási Kártyával) igazolják. Az adatszolgáltatás az Art. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatokra terjed ki. Az adatszolgáltatás módjáról az állami adóhatóság megállapodást köt az idegenrendészeti hatósággal."
140. § A Tbj. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A biztosítottat terhelő járulék (tagdíj) elszámolására az Art. szabályait kell alkalmazni. Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem után áll fenn, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot a biztosított helyett a foglalkoztató köteles megfizetni."

XIV. Fejezet

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

141. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 11. §-a (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg."
142. § (1) Az Eho. 11/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg."
(2) Az Eho. 11/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására."

XV. Fejezet

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

143. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb tv.) 29. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.
(4) A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló okmányt köteles bemutatni."
144. § Az Eb tv. 80. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:
"(4) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzről, terhességi-gyermekágyi segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.
(5) Ha a Közösségi rendelet vagy a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy, valamint a Tbj. 11. §-a a) pontjának hatálya alá tartozó magyar állampolgár TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak."

HETEDIK RÉSZ

AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVI. Fejezet

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

145. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában a kiegészítő nyugdíjpénztárnál/
"a) nyugdíjkorhatár: az életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják. E törvény alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a pénztártag előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogosultságon alapuló álláskeresési segélyben, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra;"
146. § Az Öpt. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A pénztár - kihelyezett kiegészítő vállalkozása, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését, ingatlankezelését végző, vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő, a működési alap forrásai terhére megszerzett tulajdoni részesedés kivételével - sem a pénztárvagyon befektetése, sem adományok révén nem szerezhet egy vállalkozásban egy évnél hosszabb időtartamot meghaladóan olyan arányú közvetlen tulajdoni részesedést, amely nagyobb, mint a vállalkozás jegyzett, illetve törzstőkéjének 10 százaléka. Ilyen részesedés átmeneti megszerzésének a tényéről a Felügyeletet - a részesedés megszerzésétől számított 15 napon belül - tájékoztatni kell."
147. § Az Öpt. 45/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"45/A. § (1) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában a pénztár vezető tisztségviselői közül az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.
(2) A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.
(3) A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor - a felszámolás kivételével -, amennyiben a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a pénztár viseli.
(4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt
a) átlépés esetén a másik pénztárba átviheti, ez esetben a pénzösszeget a tag e másik pénztárban meglévő egyéni számláján kell jóváírni, vagy
b) egy összegben veheti fel. Felhalmozási időszakban lévő pénztártag esetében ez a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak.
(5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.
(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg.
(7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levelében tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 15 napos határidő tűzésével felszólítja a tagokat a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére.
Amennyiben a tag a kitűzött időpontig, illetve legkésőbb a végelszámolást lezáró közgyűlés időpontjáig nem nyilatkozik, akkor a követelését a pénztár székhelye szerint illetékes helyi bíróságon bírósági letétbe kell helyezni. Ebben az esetben a letétbe helyezés költségeit a tag követeléséből kell megelőlegezni.
(8) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.
(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását.
(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni, míg a végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár - a 13. § (5) bekezdésének megfelelően - az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át."
148. § Az Öpt. 47/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Pénztárak közötti átlépés esetén az átlépő tag egyéni számla követeléséről tőke és hozam bontásban, a 2007. december 31-ét követő befizetésekről az értéknap megjelölésével, illetve az átlépő tag egyéni számlájára vezetett tagi lekötésről, annak mértékéről és jogosultjáról a befogadó pénztárat az egyéni számlát vezető pénztár köteles értesíteni. A tagi lekötés jogosultját az átlépésről és a tagi lekötés egyéni számlára vezetéséről a befogadó pénztár köteles értesíteni a befogadó nyilatkozat kiállításával egyidejűleg."
149. § Az Öpt. 50. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A pénztártag - az önsegélyező pénztár alapszabályában foglaltak szerint - rendelkezhet arról, hogy egyéni számla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására."

XVII. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

150. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 4. § (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
"j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,"
151. § Az Mpt. 22. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A pénztár a záradékolt belépési nyilatkozat egy példányának vagy a tagsági okiratnak a megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttéről."
152. § Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
/A pénztártag tagsági jogviszonya/
"i) a 28. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyösszegű szolgáltatás igénybevételével"
/szűnik meg./
153. § Az Mpt. 29. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hozzátartozói nyugellátás összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti megállapításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti a magánnyugdíjpénztárat. A magánnyugdíjpénztár a pénztártag tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalni."
154. § Az Mpt. 35. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az szmsz-nek tartalmaznia kell/
"d) a tagok, a kedvezményezettek, illetve az örökösök jogait és kötelezettségeit,"
155. § Az Mpt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A pénztárnak a Felügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatás érdekében a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel, valamint a tájékoztatási kötelezettségei teljesítése érdekében internetes honlappal kell rendelkeznie."
156. § Az Mpt. 50. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pénztár gazdálkodása keretében/
"b) a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében a működési tartalék forrásai terhére tulajdont szerezhet a pénztár részére ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző, a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,"
157. § Az Mpt. 68/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A pénztár a tagok besorolását minden év december 31-ével aktualizálja, a szükséges átsorolásokat elvégzi. A pénztár az átsorolások napját megelőző 60. és 90. nap között felhívja az átsorolásban érintett tagok figyelmét az átsorolás esedékességére és tájékoztatja a tagokat a portfólióváltással összefüggő lehetőségekről, az egyes választható portfóliók összetételéről, kockázatairól."
158. § Az Mpt. 70. § (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A pénztár köteles alapszabályának, SZMSZ-ének, ezen belül a bevételek tartalékok közötti megoszlásának változását a változásról hozott döntést követő két munkanapon belül - a változások kiemelésével - internetes honlapján közzétenni."
159. § Az Mpt. 83. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"83. § (1) A pénztár, a felszámolás esetét kivéve, csak végelszámolást követően, a Felügyelet előzetes tájékoztatásával szűnhet meg. A végelszámolási eljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) A pénztár megszűnését az illetékes bíróságnak be kell jelenteni. A végelszámolás kezdő időpontjában a pénztár vezető tisztségviselői közül az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.
(3) A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.
(4) A pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt átlépés útján más pénztárba átviszi.
(5) A végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel, és köteles a végelszámolási eljárást lefolytatni.
(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban a tagi követelések átutalása csak a végelszámolás lezárásával történik meg.
(7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levelében tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 15 napos határidő tűzésével nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag a kitűzött időpontig nem nyilatkozik, akkor a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik, és a követelését a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell átutalni.
(8) A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. A Felügyelet a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja.
(9) Amennyiben a (8) bekezdésben meghatározott időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását."

NYOLCADIK RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGHATÁROZOTT RÉSZÉNEK AZ ADÓZÓ RENDELKEZÉSE SZERINTI FELHASZNÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELKEZÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVIII. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

160. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjftv.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételt nem teljesíti, kivételes méltányosságot érdemlő esetben az állami adóhatóság eltekinthet e feltétel meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti átutalást az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a köztartozását rendezi."
161. § Az Szjftv. 4/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat - a rendelkező nyilatkozat éve első napja előtt benyújtott kérelme alapján - az állami adóhatóság technikai számmal látja el, amennyiben a Legfelsőbb Bíróságtól, illetve az illetékes bíróságtól kapott információk alapján az egyházat jogerősen nyilvántartásba vették. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15. napon belül - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazásával - lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye."
162. § Az Szjftv. 5. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat)
a) önadózás, valamint egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy
b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján, vagy
c) az adóbevallás és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén a nyomtatvány részeként elektronikus úton - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy
d) az a)-c) pontokban meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán, illetőleg elektronikus űrlapként elektronikus úton juttatja el az adóhatóságnak.
(2) Amennyiben a magánszemély az (1) bekezdés a)-c) pontjában és a d) pontban meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a)-c) pontokban meghatározott módon érkezett. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető az adózó neve és lakcíme is."
163. § Az Szjftv. 6. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni,
a) amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges,
b) illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetségessé válik."
164. § (1) Az Szjftv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő a kedvezményezett elutasítását követő 30 nap, azonban legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30. napja."
(2) Az Szjftv. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti igénylését és a közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja az igénylés jogszabályba ütköző voltát, vagy a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről."

KILENCEDIK RÉSZ

A SZÁMVITELRŐL ÉS A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARÁRÓL, A KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉGRŐL, VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XIX. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

165. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) E törvény alkalmazásában/
"8. kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1725/2003/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom."
166. § Az Szt. 9. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, egyszerűsített éves beszámolóját, saját választása alapján a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti.
(7) A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a gazdasági társaság a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel."
167. § Az Szt. 14. §-a a következő új (9) és (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9)-(10) bekezdés számozása (11)-(12) bekezdésre változik:
"(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
(10) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében a - (9) bekezdés szerinti - napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni."
168. § Az Szt. 20. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő deviza pénzneme nem azonos az euróval, a vállalkozó választhatja az adott deviza helyett az euróban történő beszámolókészítést is. Ez esetben a létesítő okiratban is az eurót kell rögzíteni."
169. § Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközműfejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok."
170. § Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is."
171. § Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:/
"a) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában;"
172. § (1) Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:/
"h) a nyereség jellegű kerekítési különbözetet."
(2) Az Szt. 77. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni a (3) bekezdés e) pontja szerint értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz - 73. § (2) bekezdés d) pontja szabályai szerinti - visszavételkori értékét."
173. § Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:/
"h) a veszteség jellegű kerekítési különbözetet."
174. § Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni:/
"b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét [forgatási célú befektetés esetén ezeket a hozamokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni];"
175. § Az Szt. 86. §-ának (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
/(7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni:/
"d) a 86. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett összegét."
176. § Az Szt. a 98. §-a után a következő címmel és a 98/A. §-sal egészül ki:
"Sajátos szabályok
98/A. § (1) A 9. § (6) bekezdése szerinti választás esetén az egyszerűsített éves beszámolót a (2)-(4) bekezdések figyelembevételével kell elkészíteni (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak a 96. § (2) és (3) bekezdése szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.
(3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során:
a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó előírások, a 32. § (2)-(5) bekezdése, a 33. § (2)-(5) bekezdése, a 44. § (3)-(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4) bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozó előírása, az 52. § (1) bekezdésének maradványértékre vonatkozó előírása, az 53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, a céltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével], az értékhelyesbítésre és a valós értéken történő értékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2) bekezdésének előírása nem alkalmazhatók;
b) a saját termelésű készletek mérleg szerinti értéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható.
(4) Amennyiben a vállalkozó az (1) bekezdés előírását adott üzleti évre először alkalmazza, az adott üzleti év első napjával nyilvántartott, a 32. § (2)-(5) bekezdése, a 33. § (2)-(5) bekezdése, a 44. § (3)-(5) bekezdése és a 45. § (6) bekezdése szerinti időbeli elhatárolást, az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést, céltartalékot, értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, valamint valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos tételt meg kell szüntetnie (vissza kell írnia, fel kell oldania). Ezzel egyidejűleg - az 53. § (5) bekezdésében előírtaktól eltérően - a terv szerinti értékcsökkenés módosítható. Az adott üzleti év első napjával a nyilvántartott üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével, ha az meglévő részesedéshez kapcsolódik, a részesedés könyv szerinti értékét kell módosítani, egyéb esetben pozitív üzleti vagy cégérték esetén a terven felüli értékcsökkenés szabályai szerint, negatív üzleti vagy cégérték esetén az egyéb bevételekkel szemben kell azt megszüntetni."
177. § Az Szt. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 116. § kiegészül a következő új (2) bekezdéssel, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:
"(1) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (a továbbiakban: mentesíthető anyavállalat), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem vonatkozik a mentesíthető anyavállalatra a 119. §, és ha
a) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesíthető anyavállalatban (ide nem értve a mentesíthető anyavállalat vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsága tagjai által jogszabály, vagy létesítő okirat szerint megszerzett tulajdoni hányadot), vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, vagy
b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része - akiknek részvénytársaságnál, illetve európai részvénytársaságnál összesen legalább 10%-os (egyéb vállalkozónál legalább 20%-os) mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban - legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalattól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását.
(2) Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak a mentesíthető anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy fölérendelt anyavállalatnak, ha a fölérendelt anyavállalat e törvénnyel vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelvével, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendeletével összhangban vagy azokkal egyenértékű módon, illetve azoknak megfelelően készíti el és hozza nyilvánosságra összevont (konszolidált) éves beszámolóját, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentését, amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják, továbbá nem alkalmazzák a mentesíthető anyavállalatra a 119. § előírásait, és ha teljesülnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak."
178. § (1) Az Szt. 151. §-a a következő új (8) és (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-(11) bekezdések számozása (10)-(13) bekezdésre változik:
"(8) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek
a) regisztrálási számát,
b) nevét, születési nevét,
c) címét (irányítószám, helység, utca, házszám),
d) születési helyét és idejét,
e) anyja születési nevét,
f) igazolványa számát, az igazolvány kiadásának időpontját,
g) szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve a nyilvántartásba vétel szempontjából mérlegképes könyvelői képesítésnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,
h) g) pont szerinti szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
i) regisztráláshoz előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata éveinek számát, valamint azt a munkakört, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték,
j) regisztrálási szakterületét, valamint
k) a regisztrálást követően a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt.
(9) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatást végző önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba felvettek
a) telefonszámát,
b) elektronikus elérhetőségét,
c) könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét,
d) államilag elismert idegennyelv-tudását igazoló, eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát, valamint fokozatát."
(2) Az Szt. - az (1) bekezdés szerint átsorszámozott - 151. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy regisztrálási száma, igazolványszáma, neve, címe, hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat."
179. § Az Szt. 152. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést a miniszter által akkreditált szervezet végezheti."
180. § Az Szt. 152. §-a után a következő 152/A. §-sal egészül ki:
"152/A. § A 151. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi eljárásért, valamint a 152. § (3) bekezdése szerinti akkreditációs eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
181. § Az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:/
"d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);"
182. § Az Szt. 178. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait."

XX. Fejezet

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

183. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: kamarai tv.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyfél kérelmére indított kamarai hatósági eljárásért - a 30. § (3) bekezdése, a 41. § (2) bekezdése, az 52. § (2) bekezdése, a 69. § (3) bekezdése, a 71. § (3) bekezdése, a 94. § (3) bekezdése, a 101. § (2) bekezdése, a 104. § (3) bekezdése és a 105. § (3) bekezdése szerinti eljárás kivételével - az ügyfélnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj a kamara bevétele."
184. § A kamarai tv. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott.
(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég, amennyiben az (1) bekezdés szerinti megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott - a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével - az ok megjelölésével, illeték és közzétételi költségtérítés nélkül, hitelt érdemlő módon közli azt
a) a megbízója tekintetében illetékes cégbírósággal, ha a megbízója cégbíróságon bejegyzett,
b) a megbízója tekintetében illetékes egyéb hatósággal, ha a megbízója egyéb hatóságnál bejegyzett."
185. § A kamarai tv. 193. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A bizottság a 185. § (3) bekezdés szerint részére biztosított költségvetési hozzájárulás felhasználásáról - az éves munkatervében foglalt feladatok figyelembevételével - saját hatáskörben jogosult dönteni. A költségvetési hozzájárulás felhasználása során a szükséges szerződéskötési, pénzügyi és egyéb adminisztratív feladatokat a bizottság nevében a miniszter által vezetett minisztérium látja el."

TIZEDIK RÉSZ

XXI. Fejezet

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

186. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét, valamint pénznyerő automatából származó nyeremény esetén a pénznyerő automata gyártási számát és a mérésügyi szerv által adott azonosító számát. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával - amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja - zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni."
187. § (1) Az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(4) Nem adható meg az engedély, ha/
"b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja büntetett előéletű, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VII. cím), nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (Btk. XVI. fejezet III. cím), gazdasági (Btk. XVII. fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,"
(2) Az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(4) Nem adható meg az engedély, ha/
"d) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, vagy a kérelmező vezető tisztségviselője, vagy tagja olyan gazdálkodó szervezetben volt vezető tisztségviselő, vagy tag, amely a vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszonyának fennállása alatt, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott, és a tiltott szerencsejáték szervező tevékenység folytatását jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet állapította meg,"
(3) Az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének vagy tagjának 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt."
188. § Az Szjtv. 7/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben hozott határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - fellebbezésnek nincs helye. A bírságot kiszabó határozat (végzés) elleni fellebbezést az állami adóhatóság vezetője bírálja el. A szerencsejáték ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van."
189. § Az Szjtv. 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben az állami adóhatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül - sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően - hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot."
190. § Az Szjtv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és az elektronikus kaszinó működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat."
191. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az állami adóhatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség folyamatos fennállását vélelmezni kell a határidőben benyújtott meghosszabbításra irányuló kérelem jogerős elbírálásáig. A szervezőnek a személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség lejárata előtt legalább 10 munkanappal be kell nyújtania az állami adóhatósághoz. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, akkor az állami adóhatóság megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését."
(2) Az Szjtv. 26. §-a a következő új (21) bekezdéssel egészül ki:
"(21) A szerencsejáték-szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített időszaki elszámolást készít az állami adóhatóság részére, amelyet a negyedévet követő hónap tizenötödik és utolsó napja között köteles gépi adathordozón benyújtani."
192. § (1) Az Szjtv. 37. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték."
(2) Az Szjtv. 37. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek."

TIZENEGYEDIK RÉSZ

XXII. Fejezet

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

193. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám tv.) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez - a 2005. december 31. napja után született gyermekekre vonatkozóan/
"b) az állami adóhatóság a gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait, azok változásait az a) pont szerinti adatszolgáltatását követő 5 munkanapon belül elektronikus úton adja át a kiutaló részére, továbbá az adóigazolványt hivatalból kiállítja és megküldi a szülőnek, valamint a kiutaló részére 5 munkanapon belül elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat."

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

194. § Ez a törvény - a 195. §-267. §-okban foglaltak figyelembevételével - 2009. január 1-jén lép hatályba.
195. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezései - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvény 249. §-ának (19) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.
(3) Az Szja tv.
a) 7. § (1) bekezdésének e törvénnyel módosított p) pontja,
b) 56. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdése,
c) 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 8.6. pontja 2009. február 1-jén lép hatályba.
196. § E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezései 2009. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2008. adóévi adókötelezettségre is lehet alkalmazni.
197. § (1) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezései - a (2) bekezdésben, a 211. §-ban, valamint a 234. §-ban foglaltak figyelembevételével - 2009. február 1. napján lépnek hatályba, amelyeket - a 211. §-ban, a 234. §-ban, valamint a 251. §-ban foglaltak figyelembevételével - ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.
(2) Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított 212/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott választási jog gyakorlására vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettséggel összefüggő rendelkezés e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy azt ettől az időponttól kezdődően lehet az állami adóhatóság felé teljesíteni úgy, hogy az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket legkorábban 2009. február 1. napjától kell alkalmazni.
198. § (1) E törvény Jöt.-t módosító rendelkezései - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Jöt. e törvénnyel megállapított 73. §-ának (12) bekezdése, 98. §-ának (12) bekezdése és 110. §-ának (10) bekezdése 2009. február 1-jén lép hatályba.
(3) A Jöt. e törvénnyel megállapított 41. §-ának (3) bekezdése, 73. §-ának (4), (6)-(7), (13) bekezdése, 83. §-ának (5) bekezdése, 106. §-ának (7) bekezdése, 128/B. §-a és 129. §-a (2) bekezdésének u) pontja 2009. július 1-jén lép hatályba.
(4) A Jöt. e törvénnyel megállapított 48/B. §-ának (2) bekezdése 2009. október 1-jén lép hatályba.
(5) A Jöt. e törvénnyel megállapított 52. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba.
(6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (5) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.
199. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 153. §-a nem lép hatályba.
200. § (1) Az Itv. e törvénnyel megállapított rendelkezései - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2009. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy azokat a 2009. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az Itv. e törvénnyel megállapított 2. §-ának (4) bekezdése, 16. §-ának (2) bekezdése, 17. §-ának (2) bekezdése, 23/A. §-a, 23/C. §-a, 24. §-a, 26. §-a (1) bekezdésének l) és q) pontja, 26. §-ának (2) és (10) bekezdése, 87. §-ának (2) bekezdése, 102. §-a (1) bekezdésének k) és n)-p) pontjai e törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba azzal, hogy azokat a hatályba lépés napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott - az Itv. 23/C. §-át a hatályba lépés napját követően megkötött ügyletekhez kapcsolódó - vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.
201. § (1) A Gjt. e törvénnyel megállapított rendelkezései - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével - 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Gjt. e törvénnyel megállapított 2. §-ának (4) bekezdése e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(3) A Gjt. e törvénnyel megállapított 1. §-ának (1) bekezdése, valamint 17/A.-17/G. §-ai 2009. február 1-jén lépnek hatályba.
202. § (1) E törvénynek az Art.-t módosító rendelkezései - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Art. 175. §-ának (17), (19), valamint (20)-(22) bekezdéseit megállapító rendelkezései, az Art. 1. melléklet I./B/3/a) pontjának ab) alpontját, illetőleg 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontját módosító rendelkezései, valamint e törvény 221. §-a a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.
(3) E törtvénynek az Art. 56. § (1) bekezdését módosító és az Art. 56. § új (3) bekezdését megállapító rendelkezése a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1798/2003/EK (2003. október 7.) tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában a magyar illetékes hatóságra vonatkozó rendelkezés módosításával egyidejűleg lép hatályba.
(4) 2009. február 1-jén lép hatályba e törvénynek az Art. 14. §-ának (1) bekezdését, 16. §-a (4) bekezdésének c) pontját, 17. §-ának (12) bekezdését, 24/A. §-ának (1), (4), (7), (11), (12) bekezdéseit, 30. §-át, 32. §-ának (1) bekezdését, 33.§-a (3) bekezdésének c) pontját, 46. §- ának (1) bekezdését, 47.§-ának (7) bekezdését, 54. §-a (5) bekezdésének b) pontját, 92. §-ának (7) bekezdéseit, 117. §-ának (4) bekezdését, 124. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (3) és (7) bekezdéseit, 154. §-át, 164. §-ának (6) bekezdését, 170. §-ának (1) és (6) bekezdéseit, 172. §- ának (3), (5) és (18)-(20) bekezdéseit módosító rendelkezése.
203. § Az Eho. 11/A. §-ának e törvénnyel megállapított (4) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
204. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezései - a (2) bekezdésben, illetve a 228. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Szt. 152. §-ának (3) bekezdését, 152/A. §-át, valamint a 178. §-ának (5) bekezdését megállapító rendelkezései a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.
205. § E törvénynek a kamarai tv.-t módosító rendelkezései a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.
206. § E törvénynek az Szjtv.-t módosító rendelkezései 2009. február 1-jén lépnek hatályba.
207. § E törvénynek a Fétám tv.-t módosító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba.

Módosító rendelkezések

208. § (1) 2009. január 1-jén az Szja tv.
1. 3. §-a 9. pontjának felvezető szövegében az "ellenérték" szövegrész helyébe az "ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is)" szövegrész, a) pontjában az "az az ár" szövegrész helyébe az "az az ellenérték (ár)" szövegrész, b) az "alkalmazott ár" szövegrész helyébe az "alkalmazott ellenérték (ár)" szövegrész, 2. 3. §-ának 19. pontjában a "7 millió forintot" szövegrész helyébe a "8 millió forintot" szövegrész,"
3. 3. §-a 72. pontjának d) alpontjában az "évi 120 ezer forintot" szövegrész helyébe az "évi 180 ezer forintot" szövegrész,
4. 7. §-a (1) bekezdésének kc)-ke) alpontjaiban az "a munkáltató a magánszemély javára" szövegrész helyébe az "a munkáltató a magánszemély javára havonta" szövegrész, (2) bekezdésének d) pontjában az "önellenőrzéssel, vagy az adóhatósági adómegállapítás módosításának kezdeményezésével" szövegrész helyébe az "önellenőrzéssel" szövegrész,
5. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 1. számú melléklete 9.5.1. pontjának a) alpontjában az "a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme" szövegrész helyébe az "a magánszemély összes jövedelme az adóévben" szövegrész,
6. 40. §-nak (2) bekezdésében az "a (3)-(11) bekezdés rendelkezései szerint nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezett eltartott után adóbevallásában, illetőleg az adóhatósági adómegállapításában érvényesíthet a jogosult azzal, hogy e § alkalmazásában adóbevallásnak minősül a magánszemély adójának a munkáltató által történő adómegállapítása is" szövegrész helyébe az " a jogosult a kedvezményezett eltartott után családi kedvezményt érvényesíthet a (3)-(12) bekezdés, valamint a 42-43. §-ok rendelkezései szerint" szövegrész,
7. 44/A. §-ának (2) bekezdésében az "adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján" szövegrész helyébe az "adóbevallása alapján" szövegrész, (3) bekezdésében a "veszi figyelembe adóbevallásában a magánszemély, illetve ezen igazolásról szóló adatszolgáltatás alapján az adóhatósági adómegállapítás során az adóhatóság" szövegrész helyébe a "kell figyelembe venni" szövegrész, az "összegét" szövegrész helyébe az "összegét is" szövegrész, (5) bekezdésében az "adóbevallása, adóhatósági adómegállapítása alapján" szövegrész helyébe "adóbevallása alapján" szövegrész, az "az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti" szövegrész helyébe az "az adóbevallás szerinti" szövegrész,
8. 44/B. §-ának (1) bekezdésében a "rendelkezhet" szövegrész helyébe a "rendelkezhet - akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági számláját még nem mondta fel - " szövegrész, (2) bekezdésében a "számlavezetőhöz teljesíti" szövegrész helyébe a "számlavezetőhöz, vagy ha az adott nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a kiutalás teljesülésének időpontjáig megszűnt, a számlavezető által az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, kérelemre az abban megjelölt címre (számlára) utalja azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető" szövegrész,
9. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az "a kifizető ilyenkor az adóévet követő január 31-éig teljesítendő adatszolgáltatásában feltünteti az őstermelői igazolvány számát vagy a magánszemély regisztrációs számát is" szövegrész helyébe az "a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában" szövegrész,
10. 49. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az "az egyszerűsített bevallási nyilatkozat" szövegrész helyébe az "a nemleges nyilatkozat" szövegrész, (13) bekezdésében az "5 millió forintot" szövegrész helyében az "50 millió forintot" szövegrész, (17) bekezdésében az "az adóbevallásában" szövegrész helyébe az "az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásban" szövegrész,
11. 49/C. §-a (7) bekezdésében az "azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 25 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35 százalék" szövegrész helyébe az "adója 25 százalék" szövegrész,
12. 50. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "8 millió forintot" szövegrész helyébe a "15 millió forintot" szövegrész, 50. §-a (4) bekezdésében és 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "40 millió forintot" szövegrész helyébe a "100 millió forintot" szövegrész,
13. 68. §-ának (5) bekezdésében az "az adót adóbevallásában" szövegrész helyébe a "az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában" szövegrész,
14. 76. §-a (4) bekezdésében a "lóversenyfogadásból" szövegrész helyébe a "lóversenyfogadásból, bingójátékból" szövegrész,"
15. 77/C. §-ának (18) bekezdésében az "500 ezer forintot" szövegrész helyébe az "1 millió forintot" szövegrész,
16. 78/A. §-ának (3) bekezdésében a "számának feltüntetésével szolgáltat adatot - az adóévet követő január 31-éig - a kifizetésről az adóhatóságnak" szövegrész helyébe a "számának vagy a regisztrációs számának feltüntetésével az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő bevallásában szolgáltat adatot a kifizetésről az adóhatóságnak" szövegrész, a (4) bekezdésben az "esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával - az adóévben" szövegrész helyébe "esetén az adóévben" szövegrész, a "jövedelme, feltéve" szövegrész helyébe a "jövedelme (nemleges nyilatkozat), feltéve" szövegrész, az "a tényt nyilatkozatában" szövegrész helyébe az "a tényt a nyilatkozatban" szövegrész, a (6) bekezdésben az "az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot" szövegrész helyébe az "a nemleges nyilatkozatot" szövegrész, az "önadózás esetén adóbevallásában, egyébként a munkáltatói adómegállapításának, vagy az adóhatósági adómegállapítás érdekében tett nyilatkozatának kiegészítéseként" szövegrész helyébe az "adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás keretében" szövegrész, a (7) bekezdésben az "adott nyilatkozat" szövegrész helyébe az "adott nemleges nyilatkozat" szövegrész, 1. számú mellékletének 1.1. pontjában a "lakbérhozzájárulás" szövegrész helyébe a "lakbérhozzájárulás, az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj" szövegrész, 3.3 pontjában a "megszerzett bevétel" szövegrész helyébe a "megszerzett bevétel, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj" szövegrész,
17. 3. számú melléklete II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 6. pontjában az "a munkáltató által" szövegrész helyébe az "a kifizető által" szövegrész,
18. 6. számú melléklete I. fejezetének c) pontjában a "2 litert meghaladó" szövegrész helyébe a "0,5 litert elérő" szövegrész, II/C. fejezetének 1. pontjában az "Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből TEÁOR 02.04401 10 4403-ból is" szövegrész helyébe az "Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei" szövegrész
19. 11. számú melléklete II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezete 2. pontjának o) alpontjában a "tartalék alapjául szolgáló lekötött számlakövetelésből feloldott összeget" szövegrész helyébe "tartalék-nyilvántartásból kivezetett összeget" szövegrész lép.
(2) 2009. február 1-jén az Szja tv.
1. 49/B. §-a (13) bekezdés b) pontjának 1. alpontjában az "azzal, hogy" szövegrész helyébe a "feltéve, hogy" szövegrész, az "egyéni vállalkozónak" szövegrész helyébe az "egyéni vállalkozó" szövegrész, a "cégautó adót kell fizetnie" szövegrész helyébe a "cégautó adót fizet" szövegrész,
2. 11. számú melléklete III. A járművek költsége fejezete 2. pontjának b) alpontjában az "egyéni vállalkozó választása szerint a cégautó adót megfizetette" szövegrész helyébe az "egyéni vállalkozó cégautó adót fizet" szövegrész, 8. pontjában a "személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható a 3. és 4. pont rendelkezéseiben foglalt korlátozások értelemszerű alkalmazásával" szövegrész helyébe a "személygépkocsik" szövegrész lép.
209. § 2008. január 1-jétől alkalmazhatóan a Tao. 5. számú mellékletének 4. és 5. pontjában az "illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság" szövegrész helyébe az "illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság" szövegrész lép.
210. § 2009. február 1-jén az egyszerűsített vállalkozói adóról 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva)
a) 4. §-a (6) bekezdésében "A bizonylatot, a nyilvántartást" szövegrész helyébe "A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott bizonylatot is ), a nyilvántartást" szövegrész lép,
b) 17. §-a (3) bekezdésében "Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautó-adó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó" szövegrész helyébe "Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó" szövegrész lép.
c) 18. §-a (4) bekezdésében "az adóévben nem terheli a cégautóadóval, valamint - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és" szövegrész helyébe "az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és" szövegrész lép.
211. § (1) 2009. január 1. napján az Áfa tv.
a) 3. §-ának b) pontjában a "termékek különös" szövegrész helyébe a "termékek forgalmazásának különös" szövegrész, valamint
b) 107. §-ának (5) bekezdésében a "törvényben kihirdetett" szövegrész helyébe a "törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett" szövegrész
lép.
(2) 2009. február 1. napján az Áfa tv.
a) 85. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a "nyilvántartott tagsággal" szövegrész helyébe a "tagsággal" szövegrész,
b) 85. §-a (1) bekezdésének n) pontjában a "közszolgáltató" szövegrész helyébe a "közszolgáltató vagy népi iparművész minősítéssel rendelkező személy, szervezet" szövegrész,
c) 127. §-a (1) bekezdésének ca) alpontjában a "határozat" szövegrész helyébe az "okirat" szövegrész,
d) 165. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "163. § a) pontjában" szövegrész helyébe a "163. § (1) bekezdésének a) pontjában" szövegrész,
e) 169. §-ának g) pontjában a "163. § a) és b) pontjában" szövegrész helyébe a "163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában" szövegrész,
f) 210. §-ának (2) bekezdésében az "együttes ellenértéke" szövegrész helyébe az "együttes ellenértéke (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer)" szövegrész, valamint
g) 217. §-ának (2) bekezdésében a "(a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer)" szövegrész helyébe a "(ezen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer)" szövegrész
lép.
212. § (1) E törvény kihirdetését követő napon a Jöt. 117. §-a (5) bekezdése első mondatában a "b) és c) pontja" szövegrész helyébe "b) vagy c) pontja" szövegrész, 119. §- ának (12) bekezdésében a "(8) bekezdés" szövegrész helyébe a "(11) bekezdés" szövegrész, (14) bekezdésében az "Art. 103. § (3), (5)-(7) bekezdésének" szövegrész helyébe az "Art. 103. § (8)-(9) bekezdésének" szövegrész, az "Art. 103. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe az "Art. 103. § (8) bekezdése" szövegrész, 132. §-ában a "2008. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2011. március 31-éig" szövegrész lép.
(2) 2009. január 1-jével a Jöt. 7. §-a 1. pontjának d) alpontjában a "legkésőbb 5 munkanappal" szövegrész helyébe a "legkésőbb 3 munkanappal" szövegrész, 43. §-a (6) bekezdésének b) pontjában és 104. §-a (15) bekezdésének b) pontjában a "vagy az adóhatóság" szövegrész helyébe a "vagy a vámhatóság, illetve az adóhatóság" szövegrész, 47/A. §-ának (1) bekezdésében a "Közösség területére delegált diplomáciai és konzuli képviselet" szövegrész helyébe a "diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet" szövegrész lép.
213. § (1) 2009. január 1-jén a Vtv. 7/A. §-ának d) pontjában az "az eljáró vámhatóság felettes szervének" szövegrész helyébe a "Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának" szövegrész lép.
(2) 2009. január 1-jén a Vtv. 1. §-a (3) bekezdésének 7. pontjában az "Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1989. december 21-i 4045/89/EGK rendelet" szövegrész helyébe az "Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet (továbbiakban: 485/2008/EK tanácsi rendelet)" szövegrész, 7. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában és 7/K. §-ában a "4045/89/EGK rendelet" szövegrész helyébe a "485/2008/EK tanácsi rendelet" szövegrész, 7/A. §-ának e) pontjában az "az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Garancia Alap Garancia Részlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 4045/89/EGK tanácsi rendelet" szövegrész helyébe az "a 485/2008/EK tanácsi rendelet" szövegrész lép.
214. § 2009. január 1-jén a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a "vámhivatal" szövegrész helyébe a "vámhatóság" szövegrész lép.
215. § 2009. január 1-jén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 37. §-ának (2) bekezdésében a "vámhivatal" szövegrész helyébe "vámhatóság" szövegrész lép.
216. § 2009. január 1-jén a VPtv. 2. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az "Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegéből (EMOGA)" szövegrész helyébe az "Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA)" szövegrész lép.
217. § 2009. január 1-jén a Htv. 13/A. §-ának (1) bekezdésében a "(2)-(6)" szövegrész helyébe a "(2)-(7)" szövegrész, 2. számú mellékletének 6.1. pontjában a "kiadását" szövegrész helyébe a "jogerőre emelkedését" szövegrész lép, a 3. számú mellékletében a 2007. évi CXXVI. törvény 6. számú mellékletének 2. pontjával beiktatott 6. pont számozása 7. pontra változik.
218. § 2009. július 1-jén a Htv. 52. § 31. pontjának c) pontjában és 3. számú melléklete 2.2. pontjának felvezető szövegében a "közüzemi szolgáltató" szövegrészek helyébe az "egyetemes szolgáltató" szövegrész lép, egyidejűleg a 3. számú melléklet 2.2. pontjának a) alpontjában a "vagy közüzemi" szövegrész hatályát veszti.
219. § 2009. január 1-jén az Itv. 32. § (1) bekezdésében a "határozat" szövegrész helyébe a "döntés" szövegrész, a 32. § (2) bekezdésében a "ügyfél lakóhelye" szövegrész helyébe az "ügyfél lakóhelye, székhelye" szövegrész, a 73. §-ának (3) bekezdésében a "határozata ellen benyújtott fellebbezés" szövegrész helyébe a "határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás" szövegrész, a 76. §-ának (3) bekezdésében a "közlekedési igazgatási hatósági (okmányirodai)" szövegrész helyébe az "okmányirodai" szövegrész lép.
(2) E törvény kihirdetését követő 45. napon az Itv. 12. §-ának (4) bekezdésében "Gépjármű, pótkocsi" szövegrész helyébe "Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának" szövegrész lép, a 18. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a "tulajdonának, haszonélvezetének" szövegrész helyébe a "tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának" szövegrész, a 26. §-ának (5) bekezdésében az "a qb)-qd)" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés qb-qe) pontjai szerinti" szövegrész lép.
220. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art.
a) a 16. §-ának (4) bekezdésében a "a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény" szövegrész helyébe a "a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény" szövegrész,
b) a 31. §-a (5) bekezdésének második mondatában a "közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, feltéve, hogy" szövegrész helyébe a "közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás, feltéve, hogy" szövegrész,
c) a 43. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában a "adóként" szövegrész helyébe a "adónként" szövegrész;
d) a 46. §-ának (4) bekezdésében az "adóévet követő év január 31-éig" szövegrész helyébe az "adóévet követő év február 15-ig" szövegrész,
e) az 57. §-a (1) bekezdés f) pontja utolsó mondatában a "az igazgatási együttműködést szabályozó európai közösségi rendelet" szövegrész helyébe a "a 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete" szövegrész,
f) a 85/A. §-a (3) bekezdésében a "behajthatatlanság címén törölt" szövegrész helyébe a "behajthatatlanság címén nyilvántartott" szövegrész,
g) a 116. §-ának (4) bekezdésében a "körülményekhez képest eltérést állapít meg" szövegrész helyébe a "körülményekhez, minősítéshez képest eltérést állapít meg" szövegrész,
h) a 160. §-a (5) bekezdésének c) pontjában az "engedélyezését e törvény kizárja" szövegrész helyébe az "engedélyezését törvény kizárja" szövegrész,
i) a 175. §-át megelőző alcímben a "Nyomtatványok" szövegrész helyébe a "Nyomtatványok, elektronikus űrlapok, adóügyek elektronikus intézése, felhatalmazás rendeletalkotásra" szövegrész,
j) a 175. §-a (1) bekezdésének első mondatában a "teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet" szövegrész helyébe a "teljesítéséhez nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresíthet" szövegrész,
k) a 175. §-a (2) bekezdésének első mondatában a "gépi adathordozón is teljesíthető" szövegrész helyébe az "elektronikus úton is teljesíthető" szövegrész,
l) a 178. §-ának 10. pontjában a "gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet," szövegrész helyébe a "gazdasági társaság, fióktelep, egyesülés, szövetkezet," szövegrész,
m) az 1. számú melléklet I/B/2/a) pontjában a "adóévet követő év február 15-éig" szövegrész helyébe a "adóévet követő év február 25-éig" szövegrész,
n) az 1. számú melléklet I/B/5 pontjában a "adóévet követő év február 15-éig" szövegrész helyébe a "adóévet követő év február 25-éig" szövegrész,
o) a 2. számú melléklet I/Határidők/1/B pontjának d) alpontjában a "adóévet követő év február 15-éig" szövegrész helyébe a "adóévet követő év február 25-éig" szövegrész,
p) a 2. számú melléklet I/Határidők/2/a) pontjának utolsó francia bekezdésében a "adóévet követő év február 15-éig" szövegrész helyébe a "adóévet követő év február 25-éig" szövegrész,
q) a 3. számú melléklet G/4. pontjában a "a jármű tulajdonjogának bejegyzésére, annak változására" szövegrész helyébe a "a jármű tulajdonjogának, üzemben tartói jogának bejegyzésére, ezek valamelyikének változására" szövegrész, illetőleg "a járműtulajdonos" szövegrész helyébe a "a járműtulajdonos, üzemben tartói jog jogosítottja" szövegrész,
r) a 3. számú melléklet G/6. pontjában a "az alábbi tartalommal adatot szolgáltat" szövegrész helyébe "az alábbi tartalommal - elektronikus úton - adatot szolgáltat" szövegrész,
s) a 3. számú melléklet J) pontjában az "adóévet követő év január 31-éig" szövegrész helyébe az "adóévet követő év február 15-ig" szövegrész
lép.
(2) 2009. február 1-jén az Art. 24/A. §-a (4) bekezdésének első mondatában a "határozat jogerőre emelkedését követő 45 napon belül" szövegrész helyébe a "határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül" szövegrész, illetőleg a "határozat jogerőre emelkedésének napját követő" szövegrész helyébe a "határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő" szövegrész lép.
221. § E törvény kihirdetését követő napon az Art. 54. § - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 49. §-ával megállapított - (12) bekezdésének számozása (13) bekezdésre módosul.
222. § 2009. január 1-jén a Tbj.
a) 4. §-a u) pontjának 1. alpontjában az "élő" szövegrész helyébe "a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező" szöveg,
b) 16. §-a (1) bekezdésének i) pontjában "a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú" szövegrész helyébe "a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú" szöveg,
c) 16. §-a (1) bekezdésének o) pontjában a "szociálisan rászorult személy, és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki" szövegrész helyébe a "szociálisan rászorult" szöveg,
d) 26. §-a (9) bekezdésben a "nyugdíjjárulék- (tagdíj-)" szövegrész helyébe a "nyugdíjjárulék (tagdíj) és egészségbiztosítási járulék" szöveg,
e) 30/A. §-ának (2) bekezdésében "a hétmillió forintot" szövegrész helyébe "az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt" szöveg, "A hétmillió forintos bevételi összeghatár" szövegrész helyébe "Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár" szöveg,
f) 54. §-ának (2) bekezdésében a "biztosítási jogviszony" szövegrész helyébe a "biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság" szöveg
lép.
223. § 2009. január 1-jén az Eho.
a) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "2. § (6) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének d) pontjában" szövegrész helyébe az "51/C. §-ában" szöveg,
b) 6. §-ának (2) bekezdésében "a (3) bekezdés a)-d) pontjában" szövegrész helyébe "a (3) bekezdés a)-d) pontjában és a (4) bekezdésben" szöveg,
lép.
224. § 2009. január 1-jén az Szht.
a) 4. § -ának (9) bekezdésében a "tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig" szövegrész helyébe a "tárgyévet követő év második hónapjának 25. napjáig" szövegrész;
b) 6. §-a (1) bekezdésében az "adóévet követő év második hónap 15. napjáig" szövegrész helyébe az "adóévet követő év második hónap 25. napjáig" szövegrész,
c) 6. §-a (5) bekezdésében a "tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig" szövegrész helyébe a "tárgyévet követő év második hónapja 25. napjáig" szövegrész
lép.
225. § 2009. január 1. napján az Öpt.
a) 2. § (4) bekezdésének a) pontjában a "személy" szövegrész helyébe a "közeli hozzátartozó" szövegrész lép,
b) 11. §-ának (2) bekezdésében a "tagsági okiratként" szövegrész helyébe a "vagy a tagsági okiratot" szövegrész lép,
c) 45. §-ának (2) bekezdése a "cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt" szövegrészt követően az "(a továbbiakban: Ctv.)" szövegrésszel egészül ki,
d) 50. §-ának (2) bekezdésében az "a 2. § (7) bekezdés ce) pontjában" szövegrész helyébe az "az 50/B. § (2) bekezdésében" szövegrész lép,
e) 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában a "20000 forint" szövegrész helyébe az "a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér harminc százaléka" szövegrész lép.
226. § 2009. január 1. napján az Mpt.
a) 2. §-ának (3) bekezdése az "1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.)," szövegrészt követően az "a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.)," szövegrésszel egészül ki,
b) 4. §-a (2) bekezdésének y) pontjában a "meghatározott személyek" szövegrész helyébe a "megjelölt közeli hozzátartozó" szövegrész lép,
c) 29. §-ának (7) bekezdése a "Ha a tagnak" szövegrészt követően az " a törvényes öröklés rendje szerint" szövegrésszel egészül ki,
d) 44. §-ának (3) bekezdésében az "az (1) bekezdés" szövegrész helyébe az "a (2) bekezdés" szövegrész lép,
e) 44. §-ának (5) bekezdése a "székhelyében," szövegrészt követően az " a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában," szövegrésszel egészül ki,
f) 69. §-ának (11) bekezdésében az "elszámolni" szövegrész helyébe a "számolni" szövegrész lép.
g) 76. §-ának (1) bekezdésében a "Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti "letétkezelés kollektív befektetések részére" szolgáltatás" szövegrész helyébe a "Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti "letétkezelés" szolgáltatás" szövegrész lép."
227. § 2009. január 1. napján az Szjftv. 5. § (5) bekezdésének b) pontjában az "adóhatósági adómegállapítást" szövegrész helyébe az "egyszerűsített bevallást" szövegrész lép.
228. § (1) 2009. január 1-jén az Szt. 17. §-ának (2) bekezdésében a "96-98. §-ok" szövegrész helyébe a "96-98/A. §-ok" szövegrész, az Szt. 20. §-ának (4) bekezdésében a "legalább 75%-ban" szövegrész helyébe a "több mint 50%-ban" szövegrész, az Szt. 151. §- ának - e törvény 178. §-a (1) bekezdésével átsorszámozott - (11) bekezdésében a "(8) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(10) bekezdésben" szövegrész lép.
(2) 2009. január 1-jén az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésében a "jövedéki adó" szövegrész helyébe a "jövedéki adó, termékdíj" szövegrész, az Szt. 116. §-ának - e törvény 177. §-ával átsorszámozott - (3)-(6) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrészek helyébe az "(1)-(2) bekezdés" szövegrész, az Szt. 124. §-a (9) bekezdésében az "52. § (4) bekezdésének" szövegrész helyébe az "e törvénynek" szövegrész, az Szt. 155. §-ának (10) bekezdésében "a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény" szövegrész helyébe "a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény" szövegrész, az Szt. 167. §-ának (2) bekezdésében és 168. §-ának (1) bekezdésében az "egyszerűsített" szövegrész helyébe az "egyszerűsített adattartalmú" szövegrész, valamint az Szt. 177. §-ának (15) bekezdésében az "Szt." szövegrész helyébe az "e törvény" szövegrész lép.
(3) 2010. január 1-jén az Szt. 20. §-ának (4) bekezdésében a "több mint 50%-ban" szövegrész helyébe a "több mint 25%-ban" szövegrész lép.
229. § 2009. február 1-jén az Szjtv.
a) 12. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a "pénzmosás" szövegrész helyébe "pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása" szövegrész;
b) 29. §-ának (2) bekezdésében a "100 millió Ft" szövegrész helyébe "50 millió forint" szövegrész
lép.
230. § 2009. január 1-jén a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete A közoktatás információs rendszere alcímen belül a következő új 7. ponttal egészül ki:
"7. A közoktatási információs rendszer tartalmazza továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához, kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága."
231. § A Pmt. 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékben szerepel."

Hatályon kívül helyező rendelkezések

232. § (1) 2009. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv.
1. 25. §-a (2) bekezdésének c) pontja, valamint (5) bekezdése,
2. 44/A. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a "vagy az adóhatósági adómegállapítás céljából tett nyilatkozat keretében tett külön nyilatkozat" szövegrész,
3. 71. §-a és az azt megelőző cím,
4. 1. számú mellékletének 9.5.4. pontja.
(2) 2009. február 1-jén hatályát veszti az Szja tv.
1. 69. §-a (1) bekezdésének n) pontja, (2) bekezdésében a "- kivéve a kifizető személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelmet - " szövegrész,
2. 70. §-a,
3. 11. számú melléklet III. A járművek költségek fejezetének 2. pontjában a "- 3-4. pontban említettek kivételével -" szövegrész, 4. pontja, 5. pontjának második mondata, 6. pontjában az "az 5. pontban foglaltak helyett és" szövegrész és 9. pontjának utolsó mondata.
233. § 2009. január 1-jén hatályát veszti az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 302. §-ának (7) bekezdése, valamint a 303. §-ának (8)-(9) bekezdése.
234. § 2009. január 1. napján az Áfa tv. 262. §-ának (3) és (5) bekezdése, valamint 263- 266. §-ai hatályukat vesztik.
235. § (1) 2009. január 1-jével a Jöt. 37. §-ának (9) bekezdése, 42. §-a (8) bekezdésének első mondatában a "belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált" szövegrész, 47/A. §-ának (4) bekezdésében az "a Közösség területén működő," szövegrész, 73. §-ának (13) bekezdése, valamint 114. §-a (2) bekezdésének k) pontja hatályát veszti.
(2) 2009. február 1-jével a Jöt. 117. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3) 2009. július 1-jével a Jöt. 129. §-ának (2) bekezdése c) pontjában a "módjára és technikai feltételeire," szövegrész és f) pontjában a "módjának és technikai feltételeinek," szövegrész, valamint 129. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.
(4) 2009. október 1-jével a Jöt. 22. §-ának (2) bekezdésében és 25. §-ának (2) bekezdésében az "- a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben -" szövegrész, 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 26. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 31. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 35. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az "a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét, valamint" szövegrész hatályát veszti.
(5) A Jöt. e törvénnyel megállapított 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az "illetve amennyiben legalább 4,8 térfogatszázalék bioetanolt - közvetlen bekeveréssel és/vagy ETBE formájában - tartalmaz, 103 500 Ft/ ezer liter," szövegrész, 52. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az "illetve amennyiben legalább 4,8 térfogatszázalék biodízelt tartalmaz, 85 000 Ft/ezer liter," szövegrész 2015. január 1-jével hatályát veszti."
236. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 435. §-ának (3) bekezdése a Jöt. e törvénnyel megállapított 52. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja hatályba lépésének napján hatályát veszti.
237. § 2009. július 1-jével az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 10. §- ának (3) bekezdésében az "és a közigazgatási informatikáért felelős miniszter" és az "együttes" szövegrész hatályát veszti.
238. § 2009. január 1-jén hatályát veszti a Vtv. 15. §-ának (6) bekezdése.
239. § 2009. január 1-jén a Htv. 42. §-a (5) bekezdésének második mondata hatályát veszti.
240. § (1) E törvény kihirdetését követő 45. napon az Itv. 26. §-ának (7) és (8) bekezdése hatályát veszti.
(2) 2009. július 1-jén az Itv. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az "amennyiben az okmányirodán erre lehetőség van," szövegrész, továbbá az Itv. 76. §-ának (1) bekezdésében az " - amennyiben erre lehetőség van -" szövegrész hatályát veszti.
241. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art.
1. a 13. §-ának (2) bekezdése,
2. a 16. §-a (4) bekezdésének második mondata,
3. a 17 §-a (2) bekezdésének második mondatában a "[24. § (8) bekezdése]" szövegrész,
4. a 25. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az "adatszolgáltatás alapján adóhatósági adómegállapítás útján," szövegrész,
5. a 26. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az " , illetőleg az adóhatóság (a továbbiakban: adóhatósági adómegállapítás)" szövegrész,
6. a 31. §-a (5) bekezdésének első mondata,
7. a 33. §-a (9) bekezdésének c) pontja,
8. a 43. §-a (8) bekezdésében a "állami és az önkormányzati" szövegrész,
9. az 50. §-a (4)-(5) bekezdései,
10. a 60. §-a (1) bekezdésének f) pontja,
11. a 65. §-ának (2) bekezdése,
12. a 85/A. §-a (4) bekezdésének első mondatában az "adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági vagy" szövegrész,
13. a 85/A §-a (4) bekezdésének harmadik mondatában az " , illetőleg nem jelentette be, hogy az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás választása útján teljesíti adókötelezettségét" szövegrész,
14. a 135. §-a (4) bekezdésében az " , illetőleg az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás" szövegrész,
15. a 141. §-a (3) bekezdésében "a súlyosítási tilalom szabályaira is figyelemmel" szövegrész,
16. a 160. §-ának (2) bekezdése,
17. a 161. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata,
18. a 168. §-a (3) bekezdésének második mondata,
19. a 172 §-a (2) bekezdésének b) pontjában az " , igazolatlan eredetű árut forgalmaz" szövegrész,
20. a 175. §-a (2) bekezdésének második mondata,
21. a 175. §-a (3) bekezdésének első mondatában a "továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat," szövegrész,
22. a 175. §-a (12) bekezdésének c) pontja,
23. az 1. számú melléklet I/B/2 pontjában a ", és az adóévről készült éves beszámolóját az adóhatósághoz benyújtania" szövegrész,
24. a 3. számú melléklet A/II. pontjában a " ,gépi adathordozón április 20-áig" szövegrész,
25. a 3. számú melléklet B. pont második bekezdésében a "vagy gépi adathordozón" szövegrész,
26. a 3. számú melléklet D/I./4. pontjában a "vagy gépi adathordozón," szövegrész,
27. a 3. számú melléklet I. pontjában a "vagy gépi adathordozón" szövegrész,
28. a 3. számú melléklet J. pontjában a "vagy gépi adathordozón" szövegrész,
29. a 6. számú melléklet 1. pontjában a ", és ezzel egyidejűleg az adóévről készült éves beszámolóját elektronikusan az adóhatósághoz benyújtja" szövegrész,
30. a 7. számú melléklet 1. pontjában a "vagy gépi adathordozón" szövegrész,
31. a 7. számú melléklet 3. pontjában a "vagy gépi adathordozón" szövegrész hatályát veszti.
242. § 2009. január 1-jén hatályát veszti a Tbj.
a) 2. §-ának (3) bekezdésében a " , valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettségük" szövegrész,
b) 4. §-ának k) pontjában "az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege," szövegrész,
c) 8. §-ának d) pontja,
d) 11. §-a b) pontjának ba) alpontja,
e) 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában "az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege," szövegrész,
f) 26. §-a (9) bekezdésének második mondata,
g) 44/A. §-ának (2) bekezdésében az "és a hadigondozotti pénzellátásban" szövegrész,
h) 44/A. §-ának (4) bekezdésében a "folyósításának beszüntetése" szövegrész,
i) 52. §-ának (8) bekezdése.
243. § (1) 2009. január 1-jén hatályát veszti az Eho.
a) 3. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az " , illetőleg 35" szövegrész,
b) 11. §-a (8) bekezdésének negyedik mondata.
(2) 2009. február 1-jén hatályát veszti az Eho. 4. §-ának (2) bekezdése.
(3) 2010. január 1-jén hatályát veszti az Eho. 3 §-a (3) bekezdésének felvezető szövegében a " , bevallási kötelezettség alá tartozó" szövegrész.
244. § 2009. január 1. napján az Öpt. 40. §-ának (7) bekezdésében az ", egyidejűleg a Felügyeletnek elektronikus adatszolgáltatás útján megküldeni" szövegrész hatályát veszti.
245. § 2009. január 1-jén az Szt. 54. §-ának (9) bekezdésében az " , a tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató számításáról szóló" szövegrész hatályát veszti.
246. § 2009. január 1-jén a kamarai tv. 33. §-ának (5) bekezdésében és 74. §-ának (3) bekezdésében az "a Pénzügyi Közlönyben és" szövegrész, a kamarai tv. 114. §-ának (5) bekezdésében a " , valamint a területi szervezetek elnökei" szövegrész hatályát veszti.
247. § 2009. február 1-jén az Szjtv. 26. §-a (10) bekezdésének c) pontja hatályát veszti.
248. § (1) E törvény 1. §-193. §-ai, a 208. §-247. §-ai, a 267. §-a, a 1.-6. számú mellékletei 2015. január 2-án hatályukat vesztik.
(2) E § (1) bekezdése és ezen bekezdés 2015. január 3-án veszti hatályát.

Átmeneti rendelkezések

249. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(19) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az adóhatósági közreműködéssel benyújtandó egyszerűsített bevallásra, az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtandó bevallásra, valamint a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó rendelkezéseit a 2008. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.
(3) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 44/B. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezését a 2008. évre vonatkozó rendelkezési jogosultság gyakorlásánál is alkalmazni lehet.
(4) Az Szja tv. l. számú mellékletének e törvénnyel módosított 3.3. pontjának rendelkezését a hatálybalépését megelőzően adományozott díjjal összefüggő adókötelezettségre is alkalmazni lehet.
(5) Az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján tandíj, felnőttképzés díja címén halasztott adókedvezményre jogosult magánszemély - ide nem értve, amikor a magánszemély az említett rendelkezéseket módosító törvények átmeneti szabálya alapján érvényesíthet adókedvezményt - az Szja tv. 2009. január 1-jétől hatályos 35. §-a és 37. §-a alapján jogosult halasztott kedvezmény-alap figyelembevételére képzési költségeinek azon része tekintetében, amelyre vonatkozóan halasztott adókedvezményt még nem érvényesített.
(6) Tartós adományozás címén az Szja tv. 2009. január 1-jét megelőzően hatályos 41. §-a alapján érvényesített külön kedvezmény esetén, ha 2008. december 31-ét követően a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély neki felróható okból nem teljesíti, akkor az e szerződés alapján a megelőző három évre érvényesített külön kedvezmény kétszeresét az adott évről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie. Nem keletkezik visszafizetési kötelezettség azonban, ha a szerződésből eredő kötelezettség teljesítése a magánszemély halála miatt hiúsul meg, illetve, ha egyébként a teljesítés meghiúsulása a magánszemélynek nem felróható, így különösen, ha arra a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt kerül sor.
(7) Az Szja tv. 2009. január 1-je előtt hatályos 42. §-a alapján érvényesített biztosítási kedvezmény esetén a § (3)-(4) bekezdését 2008. december 31-ét követően is alkalmazni kell.
(8) Ha a magánszemély a 2008. évi adót csökkentő több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:
1. áthúzódó lakáscélú kedvezmény,
2. személyi kedvezmény,
3. alkalmi foglalkoztatás kedvezménye,
4. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által valamely más magánszemély javára történő befizetés kedvezménye,
5. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély által saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély által támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára történő befizetés kedvezménye,
6. a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetés kedvezménye,
7. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként történő befizetés kedvezménye,
8. a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) kedvezménye,
9. a magánszemély hallgatói jogviszonyának (felnőttképzésben való részvételének) az adóévben vagy az adóévet megelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára (felnőttképzésben való részvételére) tekintettel bármely évben megfizetett képzési költségből halasztott kedvezmény,
10. a közcélú adomány, tartós adományozás céljára történt befizetés kedvezménye,
11. biztosítások kedvezménye,
12. őstermelői kedvezmény,
13. családi kedvezmény,
14. egyéb.
(9) Az Szja tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének e törvénnyel módosított f) pontját, valamint e törvénnyel módosított (16) bekezdését kell alkalmazni az Szja tv. 49/B. §-ának 2008. december 31-én hatályos (6) bekezdésének f) pontja és (16) bekezdése szerint lekötött számlakövetelésre, illetőleg annak még fel nem oldott részére azzal, hogy a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevétel-csökkentés érvényesítését tartalmazó bevallás benyújtásának évét kell tekinteni.
(10) Az Szja tv. 49/B. §-ának e törvénnyel módosított (21) és (22) bekezdését kell alkalmazni az Szja tv. 49/B. §-ának 2008. december 31-én hatályos (21) és (22) bekezdésének rendelkezésében említett összegre azzal, hogy a nyilvántartásba vétel kezdő évének a 2009. évet kell tekinteni.
(11) Az Szja tv. 49/C. §-ának e törvénnyel módosított (7) bekezdésének rendelkezését a 2008. évre megállapított vállalkozói osztalékalapra is alkalmazni lehet.
(12) Ha a magánszemély 2006. szeptember 1-je előtt megszerzett befektetési jegyet 2007. december 31-ét követően tőzsdei ügylet keretében ruház át, az ellenértékként megszerzett bevételre az Szja tv. 65. §-ának 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni lehet.
(13) A 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelem adókötelezettségére is alkalmazni lehet az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 4.12. pontját.
(14) Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított p) pontban foglaltakat a pa)-pb) alpontban említett esetben
a) a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni;
b) a 2005. december 31. után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a rendelkezéstől eltérően az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni.
(15) Az Szja tv. 56. §-ának e törvénnyel módosított (1) bekezdését a 2009. január 31-ét követően teljesített kiadásokkal összefüggésben kell alkalmazni.
(16) Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 1.1. pontjának rendelkezését az e törvény hatálybalépését megelőzően, 2006. december 31-ét követően megszerzett, az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíjra is alkalmazni lehet.
(17) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXXIII. törvény 63. §-a 2007. június 30-án hatályos (2) bekezdésének rendelkezése alapján a magánszemély adókedvezményt utoljára a 2009. évi adója terhére érvényesíthet.
(18) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 302. §-ának e törvénnyel hatályon kívül helyezett (7) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni a 2008. évről benyújtandó adóbevallásban sem.
(19) Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2008. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a társas vállalkozás magánszemély tagjának a megállapítás évében kifizetett osztalékából - feltéve, hogy a kifizetés a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül megtörténik - a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összeg után - tagi kölcsön adóévben történő elengedése esetén - az a)-f) pont szerint lehet az adókötelezettséget meghatározni.
a) Ki kell számítani a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összes osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegével egyező részéből az osztalékra jogosult tag vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában rájutó részt.
b) A megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból az a) pont szerint megállapított összeggel megegyező rész adója 10 százalék.
c) Az Szja tv. 66. §-a szerinti adó alapja a tag számára a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból az a) pont szerinti összeggel csökkentett rész.
d) A kifizető az a)-c) pont szerint az adót az osztalék kifizetésére nyitva álló határidőn belül állapítja meg, és a c) pont szerinti adóalap adójától elkülönítve a b) pont szerinti adóról külön igazolást ad a tagnak.
e) A b) pont szerinti adóra választható, hogy
ea) az adót a kifizetőtől kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követő hónap 12. napjáig a magánszemély fizeti meg; vagy
eb) a kifizető az adót levonja, bevallja és megfizeti, azzal, hogy a c) pont szerinti osztalékrészre egyebekben a 66. § rendelkezését kell alkalmazni.
f) A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján az a) pont szerinti adóalapot és a b) pont szerinti adót a c) pont szerinti adóalaptól és annak adójától elkülönítve a megállapítás évéről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásában az osztalékra irányadó szabályok szerint köteles bevallani.
g) Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető.
250. § (1) E törvénynek Kjtv.-t módosító rendelkezéseit - a (2) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A Kjtv. 2. §-ának (5) bekezdése e törvénnyel megállapított b) pontjának rendelkezését a 2008. évi adóelőleg fizetési kötelezettségre is alkalmazni kell.
251. § Azokban az esetekben, amelyekben az utas által az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele 2009. február 1. napját megelőzően történt, és az utazásszervezési szolgáltatás nyújtásának teljesítése 2009. január 31. napját követi, utasnak 2009. február 1. napjától kezdődően is azt kell tekinteni, aki (amely) az Áfa tv. 2009. január 31. napján hatályos 206. § (1) bekezdésének c) pontja szerint minősül utasnak.
252. § A Vtv. e törvénnyel megállapított 48. §-ának (5) bekezdését és 56. §-ának (7) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára előnyösebb.
253. § (1) E törvénynek az Art. 24/A. §-a (1) bekezdésének e) pontját és a 24/A. §-ának (11) bekezdését beiktató rendelkezését azokban az adóügyekben kell alkalmazni, amelyekben az első üzletlezárásra, tevékenység-felfüggesztésre 2009. február 1-jét követően kerül sor.
(2) E törvénynek az Art. 24/A. §-a (1) bekezdésének f) pontját és a 24/A. §-ának (12) bekezdését beiktató rendelkezését 2009. február 1-jét követően esedékes adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségre, illetve 2009. február 1-jét követően benyújtandó bevallásra kell alkalmazni.
254. § A munkáltatói adómegállapítás e törvénnyel módosított Art. 27. §-ának, valamint az egyszerűsített bevallás e törvénnyel módosított Art. 28-28/A. §-ának rendelkezései 2009. január 1-jétől lépnek hatályba azzal, hogy e rendelkezéseket a törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítás során alkalmazni kell.
255. § E törvénynek az Art. 92. §-ának (7) bekezdését megállapító rendelkezését, 2009. február 1-jét követően indult adóellenőrzések vonatkozásában kell alkalmazni.
256. § E törvénynek az Art. új 133/A. §-át megállapító rendelkezését az adózó az e törvény hatálybalépését megelőző időszakra bevallott adófizetési kötelezettsége tekintetében is alkalmazhatja.
257. § E törvénynek az Art. 164. §-ának (6) bekezdését módosító rendelkezését 2009. február 1-jét követően végrehajthatóvá vált adótartozások vonatkozásában kell alkalmazni.
258. § E törvénynek az Art. 175. §-ának (20)-(22) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseit, e bekezdések hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
259. § (1) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat-kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2008. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(3) A 2007. december 31-ig terjedő adómegállapítási időszakokra vonatkozó adóhatósági adómegállapításokra az adómegállapítás évében hatályos eljárási szabályokat kell alkalmazni.
260. § E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
261. § (1) E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény 142. §-ának (2) bekezdését és 243. §-ának (3) bekezdését a 2010. január 1- jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.
(3) Az Eho. e törvénnyel módosított 3. §-a (1) bekezdésének a) pontját az adózó a 2008. január 1-je és december 31-e között megszerzett jövedelmekre is alkalmazhatja.
262. § Az Eb tv. 80. §-ának e törvénnyel beiktatott (5) bekezdésében előírt bejelentést 2009. április 30-áig azoknak is teljesíteni kell, akiknek a külföldön vagy a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosítása 2009. január 1-jét megelőzően jött létre.
263. § (1) E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A 165. §, 169. §-175. §, 177. §, 181. §-okban, a 228. § (2) bekezdésében és a 245. §- ban foglaltak a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(3) E törvény 228. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
264. § E törvénynek a kamarai tv.-t módosító rendelkezéseit - a 183. §-ban foglaltak kivételével - 2008. január 1-jétől lehet alkalmazni.
265. § (1) E törvénynek az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontját és 2. §-a (5) bekezdését módosító rendelkezéseit 2009. február 1-jét követően megindított engedélyezési, illetve személyi megfelelőség megállapítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Szjtv. 12. §-ának (6) bekezdését és 13. §-ának (3) bekezdését módosító rendelkezéseit 2009. február 1-jét követően megindított ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.
266. § Az Szjftv. 4. § (3) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezése a 2007. december 31-e után tett rendelkező nyilatkozatok esetében alkalmazható.

Jogharmonizációs záradék

267. § (1) Az Art. 181. §-ának (2) bekezdése a következő új f)-g) pontokkal egészül ki:
/(2) E törvény 56-59. §-ai a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják:/
"f) a Tanács 1798/2003/EK rendelete (2003. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről;
g) a Bizottság 1925/2004/EK rendelete (2004. október 29.) a hozzáadottérték-adó területén való közigazgatási együttműködésről szóló 1798/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról."
(2) Az Art. 181. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) E törvény 60-70. §-ai az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély részletes szabályairól szóló 7/2004. (I. 22.) Korm. rendelettel együtt a következő uniós jogi aktusnak való megfelelését szolgálják:
a) a Tanács 2008/55/EK irányelve az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról,
b) a Bizottság 2002/94/EK irányelve (2002. december 9.) az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 76/308/EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról,
c) a Bizottság 2004/79/EK irányelve (2004. március 4.) az adózásról szóló 2002/94/EK irányelv Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása miatti alkalmazásáról."
(3) Az Art. 181. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) E törvény 164/A. §-a az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK (1999. március 22.) tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja."

1. számú melléklet a 2008. évi … törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:/
4.12. a magánszemély falusi vendéglátásból származó jövedelméből
a) az évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik;
b) az évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből származik;
c) az évi 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel az a)-b) pontban említett tevékenységekből vegyesen származik;"

2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Egyéb indokkal adómentes:/
"7.19. a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;"

3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
b) a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy;
c) bölcsődei szolgáltatás;
d) a foglalkozás-egészségügyi ellátás;
e) a kegyeleti ellátás;
f) a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;
g) művelődési intézményi szolgáltatás, - ha a juttató
ga) a munkáltató, a juttatásban részesülő a munkavállalója, a munkavállalója közeli hozzátartozója, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá, ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató, a nyugdíjban részesülő magánszemély és közeli hozzátartozója,
gb) a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet, a juttatásban részesülő a személyesen közreműködő tag, a szövetkezeti, a szakszervezeti tag, e juttatók nyugdíjas tagja, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozója - az adóévben juttatott ilyen szolgáltatás értékéből legfeljebb a minimálbér összegét meg nem haladó értékig azzal, hogy a meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;"

4. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.36. ponttal egészül ki:

/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
"8.36. a könyvtári, a levéltári, a múzeumi, az egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet tevékenységi körébe tartozó ingyenesen nyújtott szolgáltatása (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti)."

2. számú melléklet a 2008. évi … törvényhez

1. Az Itv. Mellékletének XVII. címe 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért - a módosítások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat 5000 forint illeték alá esik.
2. Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 10000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor."

3. számú melléklet a 2008. évi … törvényhez

Az Art. 1. számú melléklete I/B/3/a) pontjának ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak/
"ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett - de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített - levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj), ak) és al) pontban meghatározott adózónak;"

4. számú melléklet a 2008. évi … törvényhez

Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Rehabilitációs hozzájárulás
Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben
a negyedévet követő hó 20. napjáig
fizeti meg.
A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét
az adóévet követő év február 25. napjáig
kell megfizetni."

5. számú melléklet a 2008. évi … törvényhez

Az Art. 5. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, illetve a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. Az átalányadózónak, ha választását a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell."

6. számú melléklet a 2008. évi… törvényhez

Az Art. 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/2. Az állami adóhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségek/
"b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előleg-kiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendő adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Az előleg-kiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesíti."

INDOKOLÁS

Az adó- és járulékrendszer 2009. évre vonatkozó változtatásának - a mélyülő világgazdasági válságot is figyelembe véve - célja, hogy lépések történjenek az egyszerűsítés irányába és elősegítse a jogalkalmazást.
Az adórendszer egyszerűsítése hozzájárul az adózási adminisztráció csökkentéséhez; az átlátható, egyszerű szabályozási környezet kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet, és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is. Ennek érdekében a javaslat számos adminisztrációegyszerűsítő módosítást tartalmaz.

ELSŐ RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, VALAMINT AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYÁT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓT ÉS JÁRADÉKOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) módosításai az átláthatóbb, egyszerűbb adóztatás kialakítása, az adminisztráció csökkentése, a gazdaság fehérítése céljait szolgálják.
Egyszerűbbé válik az igénybe vehető adókedvezmények rendszere. Évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig egységesen 30 százalékos kedvezmény-kulccsal, legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezmény érvényesíthető a jelenlegi jogcímeken, valamint a bevezetésre kerülő háztartási adókedvezmény alapján. Az egyes jogcímekre vonatkozó egyedi korlátozások megszűnnek. A tandíj kedvezményét bárki érvényesítheti, akit a hallgató kérésére az igazoláson adókedvezményt érvényesítőként feltüntetnek.
A magánszemélyek adóbevallásával kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek jelentős egyszerűsítéseként a szűk körben igényelt adóhatósági adómegállapítás helyett bevezetésre kerül az ún. egyszerűsített bevallás, amelynek lényege, hogy az adóhatóság állítja össze a nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallást, és ez alapján kiszámítja az adót, így a magánszemélynek, ha egyetért, csak aláírva vissza kell küldenie azt. A munkáltatói adómegállapítás lehetősége megmarad, és továbbra is választható az adóhatósági közreműködés nélküli önadózás.
Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a falusi vendéglátásból származó jövedelem arányosítására vonatkozó törvényi rendelkezések kiegészítésre kerülnek az arányosítás pontos módszerének leírásával.
A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók likviditását javító változás a fejlesztési tartalék és a 10 százalékos adókulcs alkalmazása által elért adómegtakarítás belföldi pénzforgalmi bankszámlán történő lekötése helyett olyan nyilvántartás vezetésének előírása, amely ellenőrizhetővé teszi e pénzeszközök törvényi rendelkezéseknek megfelelő felhasználását.
Az egyszerűbb adózási módszerek térnyerése érdekében nő az átalányadózás választási lehetőségének értékhatára (általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra).
Megszűnik a magánszemély osztalékból származó jövedelmének, és az egyéni vállalkozó osztalékalapja adóztatásának 35 százalékos kulcsa, az osztalék, illetve az osztalékalap teljes összege 25 százalékkal adózik.
A Javaslat alapján amennyiben a társas vállalkozás a tagja által nyújtott tagi kölcsön elengedéséből származó eredményjavulást a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor osztalékként kifizeti, ez az osztalék csak 10 százalékkal adózik.
Megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása.
További változásként a Javaslat alapján a mezőgazdasági kistermelés bevételi értékhatára 7 millió forintról 8 millió forintra emelkedik; az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében ingyenesen adható részvények juttatási kerete 500 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik; valamint az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő szociális gondozói díj 120 ezer forintról 180 ezer forintra emelkedik.
A Javaslat továbbá a kapcsolódó jogszabályok változásai miatti összehangoló pontosításokat, jogalkalmazást segítő módosításokat is tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat az Szja tv-ben alkalmazott egyes fogalmak módosítását tartalmazza. Az agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatás fogalma az európai uniós jogszabályok változásával összhangban módosul.
A falusi vendégfogadásból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések részben technikailag, részben tartalmilag a szabályozás egyszerűsítése, könnyebb értelmezhetősége érdekében, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelethez, illetve a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló kormányrendelethez igazodóan módosulnak. A Javaslat ennek megfelelően pontosítja az ezen tevékenységkörhöz tartozó fogalmak meghatározásait (falusi vendéglátás, alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység, falusi vendéglátás bevétele), illetve új értelmező fogalmakat vezet be (falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység, falusi vendéglátásból származó jövedelem).
A Javaslat a kiküldetési rendelvény korábban a nem önálló tevékenység szabályai között szereplő, tartalmában azonban a fogalom-meghatározások közé illeszkedő meghatározását áthelyezi a definíciókhoz.
A 2. §-hoz
A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlát megszüntetésével összefüggésben indokolt a korábban ebbe a körbe tartozó, korlátozás nélkül adható juttatásokra (iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége, művelődési intézményi szolgáltatás) egyedi korlát bevezetése. A javaslat ennek megfelelően az iskolai rendszerű képzés esetén a munkáltató által átvállalt képzési költségnek a munkavállalónál figyelembe nem veendő részét a minimálbér két és félszeresében határozza meg. A hatályos szabályozás alapján a kiküldetési rendelvény alapján, bizonylattal való elszámolás nélkül kifizetett költségtérítésre kizárólag munkavállaló jogosult. A Javaslat a kiküldetési rendelvény alkalmazhatóságát megengedi a munkáltató mellett egyéb személyek (kifizető) részéről történő térítések esetében is, így azt, illetve a hozzá kapcsolódó költségelszámolást alkalmazni lehet a munkavállalón kívül a kifizető tevékenysége érdekében hivatali, üzleti utazást teljesítő más személyek (például a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak) esetében. Az alkalmazhatóság kiterjesztésével úgy a kifizetők, mint a magánszemélyek adminisztrációs terhei csökkennek.
A 3. §-hoz
A Javaslat az adókötelezettség keletkezésére, a nyilvántartási kötelezettségre és a jövedelem megszerzésének időpontjára vonatkozó szabályokat az egyszerűsítés, a jogalkalmazás könnyítése érdekében módosítja, a törvény egymáshoz tartozó szabályait rendezi, az idejétmúlt szabályokat korszerűsíti vagy elhagyja.
A Javaslat a hatályos törvénynek az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályokról rendelkező V. fejezetének módosításával az önadózás új formájaként bevezeti az adóhatósági adatközlésen alapuló egyszerűsített bevallást, megtartva emellett a munkáltatói adómegállapítás lehetőségét is. A változás lényege, hogy az adóhatóság azon magánszemély részére, aki nyilatkozik, hogy igényli az adóhatósági adatközlésen alapuló adóbevallást, a nála rendelkezésre álló adatok alapján (adatszolgáltatások, kontroll adatok) összeállítja az adóbevallást. A magánszemély az összeállított adóbevallást elfogadja vagy javíthatja, illetőleg a kedvezmények igénybevételéhez adatokat szolgáltathat, a szükséges nyilatkozatokat megteheti (pl. a családi kedvezmény megosztásához). A visszaküldött bevallás teljes értékű önadózói bevallásnak minősül. Előnye, hogy egyszerűbb esetekben a magánszemély két nyilatkozattal (egyrészt kéri az egyszerűsített bevallásnak az adatszolgáltatások alapján történő adóhatósági összeállítását, másrészt annak megküldésekor elfogadja az abban foglaltakat) teljesíti adóbevallási kötelezettségét.
A Javaslat az adóhatósági adatközlés alapján történő bevallás lehetőségét azokra a magánszemélyekre terjeszti ki, akiknek kizárólag olyan jövedelmük van, amelyből történt adó-, illetve adóelőleg-levonás, egyéni vállalkozói tevékenységet nem végeztek, és az adóévben őstermelői tevékenységből nem keletkezett adóköteles bevételük, vagy a bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, vagy arra nemleges nyilatkozatot adtak. Megengedi továbbá az egyszerűsített bevallás választását azon magánszemélyeknek is, akiknek ingó vagy ingatlan átruházása miatt van adóbevallási kötelezettségük (tehát ezen jövedelmükből nem történt adó-, illetve adóelőleg levonása), ha ezen magánszemélyek - az előzőekhez hasonlóan - egyéni vállalkozói tevékenységet nem végeztek, és az adóévben őstermelői tevékenységből nem keletkezett adóköteles bevételük, vagy a bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, vagy arra nemleges nyilatkozatot adtak. A mezőgazdasági őstermelő (kistermelő) által tehető nemleges nyilatkozat lényegében azonos a hatályos szabályok szerinti egyszerűsített bevallási nyilatkozattal, amely csak elnevezésében változik meg a Javaslat által bevezetésre kerülő új adózási mód, az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallástól való megkülönböztetés érdekében. Adókedvezmények érvényesítésére, az adóról való rendelkezésre az egyszerűsített bevallás keretében is lehetőség van.
Az adóhatósági közreműködés nélkül történő bevallás (azaz a jelenlegi szabályok szerinti, szűk értelemben vett önadózás) szabályai kis mértékben módosulnak. A Javaslat felsorolja, mely esetekben kell a magánszemélynek adóbevallását saját magának elkészítenie, továbbá kimondja, hogy mindazon magánszemély, aki nem felel meg az egyszerűsített bevallás és munkáltatói adómegállapítás feltételeinek vagy nem kívánja választani azokat, szintén ebbe a körbe tartozik.
Munkáltatói adómegállapítást - ha azt a munkáltató vállalja - a Javaslat szerint az a magánszemély kérhet, aki az adóévben csak munkaviszonyból, a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizetőtől vagy társas vállalkozástól (személyes közreműködés ellenértékeként) szerzett bevallási kötelezettség alá tartozó bevételt, illetve az előbbiek mellett kizárólag meghatározott ellátások címén szerzett bevételt.
Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást - a háztartási kedvezmény kivételével - az adókedvezmények érvényesítése, továbbá ha a mezőgazdasági kistermelő a nemleges nyilatkozatát az adót elszámoló munkáltatónak adja át. Nem kérhet munkáltatói adómegállapítást az, aki háztartási kedvezményt érvényesít, aki nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozatban rendelkezik az adójáról, vagy a kiutalt adóval, tartós adományozás, biztosítások adókedvezményével, illetve az egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg kedvezményével összefüggésben visszafizetési kötelezettsége van.
A hatályos szabály szerint nem kell bevallani az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben az összes ilyen jogcímen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. A Javaslat szerint a 100 ezer forintot meg nem haladó, az említett jogcímeken keletkező jövedelmek és az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén az életjáradékból származó jövedelem nem esik adóbevallási kötelezettség alá.
Az adófizetés szabályainak megjelenítését - érdemi változás nélkül - a §-ok számozásának változása indokolja.
A 4. §-hoz
Az adójóváírás, valamint az őstermelői adókedvezmény, a személyi és családi kedvezmények szabályainak változatlanul hagyásával a Javaslat az egyszerűsítés jegyében módosítja az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények szabályait.
Jelenleg 3 millió 400 ezer forint éves jövedelemhatárig 100 ezer forintos keretben (3 millió 900 ezer forintig fokozatosan csökkenő összegben) hét jogcímen (három társadalombiztosítási és magánnyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés utáni kedvezmény, tandíj, biztosítások, közcélú adományok kedvezménye) lehet adókedvezményt érvényesíteni. A hozzájuk rendelt társadalom- és gazdaságpolitikai célok fontosságát szem előtt tartva ezek a kedvezmények továbbra is fontosak a személyi jövedelemadóban, azonban a 100 ezer forintos korlátozás mellett feleslegesen bonyolultak az egyes kedvezményekre vonatkozóan fennmaradt, külön is korlátozó, az érvényesítést, bevallást jelentősen megnehezítő részletszabályok.
A Javaslat szerint továbbra is évi 3,4 millió forint jövedelemhatárig és legfeljebb évi 100 ezer forint keretben egy összevont - a jelenlegi adókedvezményeket, valamint egy új kedvezményt, a háztartási adókedvezményt magában foglaló - kedvezményalap 30 százalékát lehet adókedvezményként érvényesíteni. Ha az éves jövedelem meghaladja az évi 3,4 millió forintot, de nem éri el az évi 3,9 millió forintot, akkor ezen jövedelemhatáron belül csökkentett összegben érvényesíthető adókedvezmény, ekkor a 100 ezer forint keretet a jövedelemhatárt meghaladó jövedelemrész 20 százaléka csökkenti, valamint változatlan feltételekkel vehető igénybe az őstermelői kedvezménynek az a része, amely az előbbiekkel együtt az évi 100 ezer forintot nem haladja meg.
Az egyes jogcímekre vonatkozó összegszerű egyedi korlátozások megszűnnek, a tartós adományozás fokozottabb ösztönzést célzó külön kedvezménye (amit a befizetett összeg megfelelő arányú százalékos növelése biztosít), valamint a tandíj halasztott kedvezménye megmarad, továbbá a tandíjra történő befizetést, ha a hallgató nem halasztottan kívánja érvényesíteni, bárki figyelembe veheti, akit a hallgató kérésére az igazoláson adókedvezményt érvényesítőként feltüntetnek.
A szerződéssel vállalt tartós adomány többlet-kedvezményének a meghiúsulás esetére vonatkozó növelt összegű visszafizetési kötelezettsége - visszamenőlegesen is - csak a megelőző három évben érvényesített összegre korlátozódik. A biztosítások kedvezményéhez kapcsolódó növelt összegben történő visszafizetést a kedvezményalap 36 százalékának megfizetése biztosítja.
A Javaslat alapján egy új, egyes háztartási szolgáltatásokról a számla kérését ösztönző adókedvezmény is bevezetésre kerül. A jellemzően a háztartások által igénybe vett és a szolgáltatás tényleges nyújtásának helye szerint is közvetlenül a "lakás falain, a ház kerítésén" belül megvalósuló szolgáltatások esetében a szolgáltatást ellenérték fejében nyújtó vállalkozások tevékenységükről számlát jellemzően nem állítanak ki, bevételüket ezzel kivonják az adóztatás alól. A szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyek ebben főként azért partnerek, mert a nem számlázott szolgáltatás markánsan olcsóbb, mint amikor a magánszemély ragaszkodik a számlához. A javasolt, a számla értéke után igénybe vehető új kedvezménnyel a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély számla iránti érdekeltsége teremthető meg. A kedvezmény alapja a számla (áfát tartalmazó) értéke, mértéke - a többi kedvezményhez hasonlóan - 30 százalék. A kedvezmény a 100 ezer forintos kedvezményi kereten belül és jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az alkalmi foglalkoztatás kedvezményére vonatkozó, valamint az adókedvezmények korlátozásáról szóló rendelkezéseket érdemi módosítás nélkül a §-ok számozásának változása miatt tartalmazza.
A Javaslat új rendelkezést iktat be az adókedvezmények sorrendjének meghatározására, ami akkor bír jelentőséggel, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de nem tudja az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit teljes összegben kihasználni, illetve nem tud minden jogcím alapján adókedvezményt igénybe venni (mert például nincs annyi adója, vagy az összevont kedvezménybe tartozó kedvezményalapok 30 százaléka meghaladja a 100 ezer forintos keretet).
A 6. §-hoz
Egyszerűsödnek a fejlesztési tartalékra és a 10 százalékos adókulcs alkalmazására előírt szabályok. A hatályos törvény megnehezíti a vállalkozó tevékenységének finanszírozását, mert egyrészt banki többletköltségekkel járó bankszámlát kell nyitnia akkor is, ha arra egyébként nem lenne köteles, másrészt a lekötött összeget ki kell vonnia a gazdasági folyamat finanszírozásából mindaddig, ameddig a felhasználási cél meg nem valósul.
A Javaslat szerint bankszámlán történő tényleges lekötés nélkül az egyéni vállalkozó csak olyan nyilvántartás vezetésére kötelezett, amely lehetővé teszi e pénzforrások jogszerű felhasználásának naprakész követését, ellenőrzését. Az új szabály - átmeneti rendelkezések figyelembevételével - azokra is vonatkozna, akik már rendelkeznek lekötött fejlesztési tartalékkal.
A 10 százalékos adókulcs alkalmazására vonatkozó szabályok pontosításra kerülnek. A Javaslat egyrészt egyértelművé teszi, hogy a 10 százalékos adómérték alkalmazása az adózó választásának függvénye, tehát alkalmazásáról akkor is dönthet az adózó, ha minden feltételnek megfelel. Másrészt az utólagos értelmezési viták elkerülése érdekében tételesen meghatározza, hogy milyen módon és mely időszakra vonatkozóan kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcsolatokra az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak. E szerint
• az általános feltételek (pl. írásba foglalt munkaszerződés, a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a munkarendről, szabadságról, felmondási időről, a konzultációhoz való jog biztosítása, kollektív szerződéskötésre való jog, az érdekképviseleti tisztségviselők munkaidő kedvezményére, távollétére vonatkozó jogok, díjazások biztosítása) hiányát az adóévben (amelyben az adózó a 10 százalékos adómértéket alkalmazza) és a megelőző adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozat,
• a különös feltételek (pl. a munkavállalóval szemben: az egyenlő bánásmód követelményének, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó jogszabályban és/vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések betartása, a munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartása) hiánya miatt ugyancsak az adóévben és megelőző adóévben jogerős és végrehajtható közigazgatási határozat, illetőleg jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat nem szabott ki munkaügyi, más közigazgatási vagy szabálysértési bírságot vagy munkaügyi bíróság jogsértést nem állapított meg,
• az adóévben eleget kell tenni a különös feltételek között a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott kötelezettségnek (pl. a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetének véleményeztetésére vonatkozó kötelezettség, a szakszervezet részére adandó tájékoztatási kötelezettség, az érdekképviselettel történő egyeztetési kötelezettség teljesítése).
A Javaslat általánosan megfogalmazza, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazásának a járulékokra vonatkozó kedvezőbb feltétele a mindenkor hatályos jogszabály szerinti leghátrányosabb térségekben, településeken működő vállalkozásoknál alkalmazható.
A Javaslat az új általános csoportmentességi rendelet (800/2008/EK bizottsági rendelet) hatályba lépése miatt pontosítja az elengedett adóra vonatkozó támogatási rendelkezést.
A 7. §-hoz
A Javaslat az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő számára kötelező előírást iktat be a törvénybe a bizonylatainak megőrzésére vonatkozóan.
A 8. §-hoz
A kamatjövedelem meghatározására vonatkozó hatályos szabályozás előírja, hogy a kamatfeltételek nyilvánosan is meghirdetésre kerüljenek. A gyakorlatban azonban minden hitelintézet törekszik arra, hogy ügyfeleit személyre szóló szolgáltatási ajánlattal is megkeresse. Ilyen körülmények között nem életszerű annak megkövetelése, hogy minden egyes konkrét magánszeméllyel kötött szerződésben biztosított egyedi feltétel is nyilvánosságra kerüljön. Ez az ilyen szerződések esetében jogbizonytalanságot okozhat. A nyilvános meghirdetés előírása szükségtelen is akkor, ha a szerződésben a piaci viszonyoknak megfelelő kamatot rögzítenek.
A hatályos szabály szerint a kamatjövedelmet nem kell bevallani, ha a kifizető az adót levonta. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót von le a jövedelemből, mert a magánszemély nyilatkozatának hiányában, illetve nem megfelelő nyilatkozata miatt nem veszi figyelembe teljes összegben a bevételt csökkentő tételeket, azaz az értékpapír megszerzésére fordított érték és járulékos költségek összegét. A Javaslat szerint az adóbevallásban vagy az adóbevallás önellenőrzésével rendezhetővé válik a többletként levont adó miatti különbözet. A kifizetőnek a hatályos szabályok szerint adatszolgáltatási kötelezettsége a kamatjövedelem kifizetéséhez kapcsolódóan nincs, a Javaslat ugyanakkor előírja, hogy amennyiben a magánszemély kérelmére a kifizető a kiadott igazoláson feltünteti, hogy azt a többletként levont adó rendezése céljából adta ki, a kifizető annak adattartalmáról az adóhatóságot tájékoztatni köteles.
A kamatjövedelem szabályainak további változása, hogy ha a kamatadó megállapítására és befizetésére a magánszemély kötelezett, azt a jelenlegi negyedéves kötelezettség helyett éves kötelezettségként kell teljesítenie.
A 9. §-hoz
A Javaslat az osztalékból származó jövedelem szabályait módosítja. Megszűnik az osztalék adóztatásának 35 százalékos kulcsa, és a magánszemély osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelme teljes egészében 25 százalékkal adóköteles. Az EGT-államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott álla joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama utáni 10 százalékos adókulcs változatlanul megmarad. Az osztalékból származó jövedelemmel kapcsolatos, az Szja tv. által meghatározott eljárásjogi szabályok nem változnak.
A 10. §-hoz
A Javaslat az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításáról rendelkező szabályokat az örökölt, illetve ajándékozással megszerzett értékpapír átruházása tekintetében módosítja. Az örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapírok átruházása esetén a szerzési értékről (az illeték alapjáról) és a költségként levonható illetékről az átruházásig nem mindig áll rendelkezésre az illetéket kiszabó hatóság határozata, miközben a tőkepiaci helyzet gyors eladást indokol. A hatályos szabályok alapján ilyen esetben az értékpapír átruházásakor bevételt csökkentő tételként a kifizető a megszerzésre fordított értéket rendszerint nem ismeri, ezért a teljes bevételből, mint jövedelemből vonja az adót. Az adózók és a befektetési szolgáltatók számára egyaránt jelentős ügyintézéssel jár, hogy az adó túlvonását utólag és csak egyedi eljárásban lehet rendezni. A Javaslatban foglaltak alapján az illeték-fizetési kötelezettséggel szerzett értékpapír szerzési értékét a kifizető az illetékekről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott érték alapján veheti figyelembe akkor is, ha az illetékkiszabás az átruházásig még nem történt meg, ezáltal az esetek többségében az adó túlvonása, így az utólagos ügyintézés elmarad.
A 11. §-hoz
A Javaslat a hatályos törvény szerinti falusi vendégfogadásból származó jövedelem szabályozásának módosítása keretében az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szabályainál kiemeli, hogy a bérbeadás szabályai nem alkalmazhatóak a fizetővendéglátás, falusi szállásadás, falusi vendéglátás bevételére.
A 12. §-hoz
A Javaslat 1. melléklete módosítja az Szja tv. 1. számú mellékletét.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 13. §-hoz
Az utólagos értelmezési viták elkerülése érdekében a Javaslat tételesen meghatározza, hogy milyen módon és mely időszakra vonatkozóan kell megfelelni az államháztartásról szóló törvényben a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozóan előírtaknak. Ez akkor áll fenn, ha
- az általános feltételek (pl. írásba foglalt munkaszerződés, a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a munkarendről, szabadságról, felmondási időről, a konzultációhoz való jog biztosítása, kollektív szerződéskötésre való jog, az érdekképviseleti tisztségviselők munkaidő kedvezményére, távollétére vonatkozó jogok, díjazások biztosítása) hiányát az adóévben (amelyben az adózó a 10 százalékos adómértéket alkalmazza) és a megelőző adóévben jogerős és végrehajtható határozat nem állapította meg,
- a különös feltételek (pl. a munkavállalóval szemben: az egyenlő bánásmód követelményének, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó jogszabályban és/vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések betartása, a munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartása) hiánya miatt ugyancsak az adóévben és megelőző adóévben jogerős és végrehajtható közigazgatási határozat, illetőleg jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat nem szabott ki munkaügyi, más közigazgatási vagy szabálysértési bírságot vagy munkaügyi bíróság jogsértést nem állapított meg,
- az adóévben eleget tett az adózó a különös feltételek között a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként a Munkatörvénykönyvben megfogalmazott kötelezettségnek (pl. a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetének véleményeztetésére vonatkozó kötelezettség, a szakszervezet részére adandó tájékoztatási kötelezettség, az érdekképviselettel történő egyeztetési kötelezettség teljesítése).
Másrészt általánosan fogalmazza meg, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazásnak a járulékokra vonatkozó feltétele a leghátrányosabb térségekben és településeken kedvezőbb.
Ennek alapján e rendelkezést a mindenkor hatályos jogszabály szerinti leghátrányosabb térségekben, településeken működő vállalkozások alkalmazhatják. 2009-ben a 311/2007. (XI. 17) kormányrendelet melléklete sorolja fel a leghátrányosabb 47 térséget.
Harmadrészt - a bevezetés óta eltelt idő tapasztalata alapján - egyszerűsítést tartalmaz a Javaslat az átalakulással létrejött adózókra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor nem kell az adózónak a megelőző adóévben megfelelni annak a feltételnek, hogy az adóalapja érje el legalább a jövedelem- (nyereség-) minimumot. A módosítást az indokolta, hogy az átalakulás eltérő formái miatt a megelőző adóévi adóalap és jövedelem- minimum csak bonyolultan határozható meg, és nem minden átalakulási formánál lenne azonos a tartalma.

III. Fejezet

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a magánszemélyek adóelőlegének megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 14. §-hoz
A Javaslat alapján egyszerűsödik a magánszemélyek különadó-előlegfizetése.
A hatályos szabályozás csak a munkáltatónál, illetve csak az ugyanazon magánszemélynek ugyanazon kifizető által történő kifizetéseknél írja elő kötelezően a különadó-előleg levonását, ha várható, vagy bekövetkezett az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetésével a járulékfizetés felső határának átlépése. A több jogviszony, különböző kifizetőkkel kötött szerződések alapján szerzett jövedelmek esetén a magánszemélynek kell figyelemmel kísérnie a határ átlépését. Ekkor - nem kötelezően - nyilatkozatban kérheti a levonást, vagy saját magának kell negyedévenként megfizetnie a különadó-előleget, aminek elmulasztása késedelmi pótlék fizetésének szankcióját vonja maga után. Az utóbbi szabály a gyakorlatban indokolatlanul terheli az adózókat, mivel összes jövedelmükről pontos adatokkal csak az adóévet követő január 31-éig kiadott jövedelemigazolások birtokában rendelkeznek. A Javaslat szerint a különadó-alap azon része után, amely után a kifizető részéről nem történt különadó-előleg levonás, a magánszemélynek nem kell adóelőleget fizetnie, és a le nem vont különadó megfizetésére csak a bevallásra nyitva álló határidőig köteles.
További módosítás a különadó előlegfizetési szabályaival összefüggésben, hogy a kifizetőnek akkor is kötelessége különadó-előleget vonni, ha - bár a magánszemély nem kéri, de - arról nyilatkozik, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény által előírt nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette.
A járulék-nyilatkozatra a Tbj. tv. ad lehetőséget, amely szerint, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy járulékalapul szolgáló jövedelme a járulékfizetés felső határát meghaladja, a kifizetőnek nem kell nyugdíjjárulékot vonnia. Ezen nyilatkozat viszont automatikusan alapot ad a különadó-előleg levonására, különadót ugyanis a járulékfizetés felső határát meghaladó összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén kell fizetni. A nyilatkozat ugyan nem kötelező, de tekintettel arra, hogy járulék-túlvonást eredményez, biztosítja a különadó fedezetét, ami az adóbevalláskor átvezetési kérelemmel elszámolható a kifizetéskor le nem vont előleg miatt jelentkező különadó-fizetési kötelezettséggel szemben.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉS A JÖVEDÉKI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

IV. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseinek vonatkozásában alapvetően csak jogalkalmazást érintő, illetve jogharmonizációt szolgáló módosításokat tartalmaz. A Javaslat ennek megfelelően módosít a számlázási határidőre vonatkozó előírásokon, továbbá magában foglal a fiktív számlázás visszaszorítását célzó intézkedéseket, valamint az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok tekintetében egyrészt lehetőséget biztosít az utazásszervezőknek a pozíciószámonkénti adómegállapításra, másrészt az utas fogalmát az utazási szolgáltatást ténylegesen igénybevevőre szűkíti. Ezen túl a Javaslat a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes szolgáltatások körét egyes konkrét tevékenységek vonatkozásában pontosítja, illetve a nemzetközi szerződések és az Áfa tv. kapcsolatát illetően az áfa-szabályozást a más adótörvények vonatkozásában alkalmazott elvekhez és gyakorlathoz igazítja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 15. §-hoz
A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében a hatályos áfa-szabályozás szerint adófizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha egyébként gazdasági eseményre (teljesítésre) ténylegesen nem kerül sor, de ennek ellenére számla kibocsátása mégis megtörténik. A Javaslat ezen szabályozást annyiban szigorítja, hogy a jelzett adófizetési kötelezettség alól a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany a jövőben kizárólag csak akkor mentesülhet, ha az említett - teljesített jogügyletet nem tükröző - számláját érvényteleníti, vagy amennyiben nem ő volt a számlakibocsátó (csak a nevében valaki más állított ki nem valós gazdasági eseményről szóló számlát), akkor a számla címzettjét értesíti, hogy részéről teljesítés nem történt. Ezen új feltételekkel biztosítható, hogy a fiktív számlázás minél kevesebb "előnnyel" járjon: ha ugyanis a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany az új feltételeket nem teljesíti, akkor a nem valós ügylet utáni fizetendő adó tőle lesz követelhető, amennyiben pedig teljesíti, akkor ő ugyan adófizetésre nem lesz kötelezett, azonban az általa érvénytelenített számla vagy megküldött értesítés birtokában már a számlabefogadó sem vonhatja le a fiktív számlákban feltüntetett előzetesen felszámított adót (vagy ha mégis levonta, akkor azt utólag - az érvénytelenített számla vagy a kapott értesítés alapján - korrigálnia szükséges, ellenkező esetben a levont adó nála pótlólag fizetendő adóként követelhető).
A 16. §-hoz
Főszabály szerint az import áfát a vámhatóság veti ki, azonban meghatározott feltételek mellett lehetőség van annak önadózással történő megfizetésére is az erre vonatkozó engedély alapján. Az önadózásra vonatkozó engedély kiadásának feltételei részben függenek attól, hogy az adóalany összes bevételéből az export, illetve a Közösségen belüli értékesítés milyen arányban részesedik, illetve az abszolút értékben milyen nagyságrendet képvisel, mely utóbbi érték a bevezetése óta eltelt három éve változatlan. Tekintettel a kivetéses adóztatás újbóli bevezetésével szerzett pozitív tapasztalatokra, valamint a forint azóta bekövetkezett értékvesztésére, a Javaslat a forintban meghatározott összeghatárokat valorizálja.
A 17. §-hoz
A gazdaság további "fehérítése", az adózás elől eltitkolt bevételek láthatóbbá tétele érdekében a Javaslat előírja, hogy az adóalany köteles számlát kibocsátani, ha magánszemélytől vagy nem jogi személy szervezettől 900 000 forintot elérő vagy meghaladó előleget kap. A hivatkozott összeghatárt elérő, meghaladó előleget tehát akkor is számlával kell kísérni, ha a leendő vevő (szolgáltatást igénybe vevő) azt nem kéri.
A 18. §-hoz
A Javaslat a hatályos áfa-szabályozásnak a számlázási határidőre vonatkozó rendelkezéseit - részben szigorító, részben enyhítő jelleggel - módosítja. Lényege, hogy a jövőben a készpénz-fizetéses jogügyletek esetében a számla kibocsátásának a készpénzfizetés időpontjában haladéktalanul meg kell történnie (szigorítás), míg az adó áthárítására jogalapot teremtő ügyletekben (adóköteles ügyletek) továbbra is fennmarad a hatályos szabályozásnak megfelelő, a teljesítés időpontjától számított 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettség. Enyhítő szabály, hogy az adó áthárításával nem járó jogügyletek tekintetében (adó alóli mentes ügyletek [tárgyi mentesség alá esők, export, illetve Közösségen belüli adómentes ügyletek], az Áfa tv. hatályán kívül eső ügyletek, stb.) a számla kibocsátásának határidejére vonatkozóan az Áfa tv. a Javaslat szerint már nem fog konkrét időpontot tartalmazni, így ezen ügyletek esetében - a jelenlegi szabályozással ellentétben - a teljesítéstől számított 15. napot követően is kibocsátható az ügyletet tanúsító számla.
A 19. §-hoz
A Javaslat a számlázási határidőt érintő módosítást az Áfa tv-nek a gyűjtőszámla kibocsátására előírt határidőt tartalmazó rendelkezésein is átvezeti.
A 20. §-hoz
Az előlegre vonatkozó - a 17. §-ban megfogalmazott - szabályokkal összhangban a Javaslat értelmében a 900 000 forint adóval növelt ellenértéket elérő, meghaladó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kötelező számlát kibocsátani még akkor is, ha a magánszemély, nem adóalany jogi személy vevő (szolgáltatást igénybe vevő) azt nem kéri.
A 21. §-hoz
A Javaslat a számlázási határidőt érintő módosítást az Áfa tv-nek a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátására előírt határidőt tartalmazó rendelkezésein is átvezeti.
A 22. §-hoz
A Javaslatban az utazásszervezési szolgáltatás definíciója pontosításra kerül, hangsúlyozva, hogy a különös adózási mód az egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatásnak minősülő szolgáltatásokra alkalmazható. Ezzel egyértelművé válik, hogy pl. önmagában a menetjegy értékesítés, vagy rendezvényszervezés nem tartozik a különös adózási mód alá. A Javaslat szűkíti az utas fogalmát, a törvény alkalmazásában utasnak csak az minősül, aki ténylegesen utazik. A módosítás hatályba lépését követően - megfelelő átmeneti rendelkezés mellett - nem lehet utas az, aki csupán megállapodást köt az utazási szolgáltatás igénybe vételéről, így nem alkalmazható a különös adózás utazásszervezők szolgáltatásainak egymás közötti értékesítése esetében sem.
A Javaslat értelmében az adóalany az adóhatósághoz történő bejelentést követő adómegállapítási időszak kezdetétől az utanként meghatározandó árrés-számítás helyett választhatja azt is, hogy adóját az adómegállapítási időszakra - önálló pozíciószámonként - összevont árrés-tömeget képezve határozza meg. A hivatkozott módszer alkalmazhatósága érdekében a Javaslat meghatározza az önálló pozíciószám fogalmát.
A 23. §-hoz
A Javaslat tartalmazza az önálló pozíciószámra összesített árrés választhatóságának módját, valamint ebből az adózási módból az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerre való visszatérés szabályait. A Javaslat a fizetendő adó alapjaként azt az árrés-tömeget határozza meg, amelyet az adott pozíciószámú utakhoz a konkrét adómegállapítási időszakban az utastól beszedett ellenérték - ideértve az előleget is - korrigált összesített adatából (kisebbítendő) és az utazásszervező által saját néven megrendelt - más adóalany által teljesített - szolgáltatások ellenértékének összesített adatából (kivonandó) kell képezni úgy, hogy az így meghatározott különbséget csökkenteni kell magával az adó összegével (az ún. "felülről számított" adóval).
Az árrés-tömeg számításnál a kivonandó tag meghatározása az igazoltan felmerült kalkulált adatokon alapul függetlenül attól, hogy a külső szolgáltatók számlái a bevallás benyújtásáig megérkeztek-e vagy sem. A számítás eredményeként adódó különbözet nem lehet kisebb nullánál.
Az adóalanynak az egyes bevallások fizetendő adójának alapját képező árrés-tömeghez még egyszer vissza kell térnie, amikor az adott önálló pozíciószám megszűnik. A pozíciószám megszűnését kiválthatja az, ha az adóalany az önálló pozíciószámot lezárja, az adott pozíciószámon hat hónapot elérő időtartamban nem indít utat, áttér az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerre, illetve ha adóalanyisága jogutód nélkül megszűnik. Az előbb említett esetekben az adott önálló pozíciószám fennállásának teljes időtartamára az adóalanynak újra meg kell határoznia a göngyölített adatokból számított árrés-tömeget, melyet össze kell hasonlítania az egyes adómegállapítási időszakokban már bevallott árrés-tömeggel, és ha a kettő különbözete abszolút értékben eléri vagy meghaladja a 10.000 forintot, úgy az adóalanynak a különbözetre jutó adót pótlólag fizetendő, vagy pótlólag levonható adóként kell kezelnie.
A fentiekben részletezett árrés-tömegen alapuló számítás az adóhatósággal való elszámolás eszköze, az utas felé kiállított számlában feltüntetett áfát utólag módosítani nem kell.

V. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jövedéki adó módosításai elsődlegesen az adózási adminisztráció csökkentését célozzák az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítésén, a jövedéki adatszolgáltatási, jelentési, bejelentési kötelezettségek egy jelentős körének elektronikus útra terelésén keresztül, megszüntetve a jelenlegi papíralapú, esetenként párhuzamos adatszolgáltatásokat. Az egyéb változások főként jogharmonizációs indíttatásúak, illetve az egyértelműbb jogalkalmazás miatt szükséges, a hatályos rendelkezéseket pontosító, kiegészítő módosításokat jelentenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 24. §-hoz
A repülésben felhasznált üzemanyag utáni adómentességi szabály egyértelműbb alkalmazásához célszerű a gazdasági célú légi közlekedés fogalmának beiktatása a törvénybe.
A Javaslat a biodízel fogalmát pontosítja a felhasznált alapanyagok vonatkozásában. A biodízel pedig nemcsak növényi olajból, hanem állati eredetűből is előállítható a vonatkozó uniós, illetve hazai szakmai jogszabályok szerint.
A Javaslat meghatározza a tiszta növényi olaj, mint jövedéki termék fogalmát, ami tágabb értelmű, mint a bioüzemanyagokról szóló külön jogszabályban (42/2005. (III.10.) Korm. rend.) definiált tiszta növényi olaj fogalom (beletartozik a tüzelésre, fűtésre előállított növényi olaj is, valamint műszaki paramétertől függetlenül minden üzemanyag célra gyártott). A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelvvel való összhang megteremtése, valamint a pénzügyi szolgáltatások szabadsága alapelvének való megfelelés érdekében módosítani kell a jövedéki biztosítékként elfogadható bankgarancia meghatározását. A Javaslat bármely uniós tagállam vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam hitelintézete által nyújtott bankgaranciát is elfogadja jövedéki biztosítékként.
A 25. §-hoz
Az adóraktári előállítás követelményét - az uniós értelmezésnek megfelelően - az üzemanyag célra vagy tüzelésre, fűtésre, illetve az üzemanyagba, tüzelő-, fűtőanyagba való közvetlen bekeverésre előállított tiszta növényi olajnál is érvényesíteni kell. A Javaslat ennek megfelelően kiterjeszti az adóraktári előállítás követelményét a növényi olaj előállításának előbbiek szerinti eseteire.
A 26. §-hoz
A Javaslat az adóraktár engedélyesek számára a számítógépes adathordozón tárolt vevőnyilvántartásukból a vámhatóság kérésére teljesítendő adatszolgáltatásra egységesen, kötelező jelleggel az elektronikus utat írja elő (eddig ez csak választható mód volt).
A 27. §-hoz
Az adóraktár engedélyesek, a bejegyzett kereskedők, illetve adóképviselőik, valamint a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselői az adókötelezettség megállapításához szükséges nyilvántartásaikat (termékmérleg-havizárás, szállítási nyilvántartás havi zárás összesítése) a vámhatósággal kiépített közvetlen elektronikus adatkapcsolati rendszeren (KEA rendszeren) keresztül és a párhuzamosan papír alapon is történő benyújtás helyett kizárólag elektronikus úton (Ügyfélkapun keresztül) nyújtják be.
A 28. §-hoz
A Javaslat valamennyi engedélytípusra kimondja az engedélyes személyében bekövetkezett jogutódlás esetén az engedélymódosítás szabályainak alkalmazását (eddig csak az adóraktári engedélynél volt szabályozva, s ott is csak a cégforma változására).
A 29. §-hoz
A bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről elfogadott 2058/2006. (III.27.) Kormányhatározat szerint Magyarországnak 2010-re el kell érnie energiatartalom alapján az 5,75 %-os részarányt. Ezt a célkitűzést hivatott támogatni az a hatályos rendelkezés, mely szerint, ha az üzemanyagban nincs legalább 4,4 % biokomponens, akkor magasabb adót kell felszámítani. A bekeverés aránya azonban nem lehet több, mint a szabvány szerinti 5 %. E fölé a bekeverési arány a bio részarány további növelése céljából a szabvány módosítása nélkül jelen pillanatban nem lehet menni, azonban a 4,4 % megemelhető 4,8 %-ra. (A bekeverési hibahatár miatt a pontosan 5 % technikailag nem írható elő.) A 4,8 %-os aránnyal az adókedvezmény literenként 0,40 Ft-tal növekszik (a jelenlegi kedvezményes 103,50 Ft/liter, illetve 85 Ft/liter adómérték marad, s ehhez képest lesz magasabb a bio nélküli adója, a benzinnél literenként 5,20 Ft-tal, a gázolajnál 4,30 Ft-tal).
A 30. §-hoz
A gazdasági tevékenységek új, európai uniós szintű statisztikai rendszerére a tagállamok által közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet lépett hatályba, melynek következtében megszűnik a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ), így az SZJ számokra hivatkozással a továbbiakban nem lehet a tevékenységeket beazonosítani. A Javaslat ezért elhagyja az SZJ számokat, és a tevékenységeket azok körülírásával határozza meg, a vonatkozó szakmai jogszabályokra épülve.
A jogszerű állami támogatás feltételeinek való megfelelés érdekében szükséges a hajózási tevékenység során felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére vonatkozó rendelkezés módosítása olyan módon, hogy az ne legyen diszkriminatív az Európai Unió más tagállamának hajólajstromába bejegyzett hajók vonatkozásában. A Javaslat a külföldi hajólajstromban bejegyzett hajókat a magyar jelű hajólajstromban bejegyzettekkel azonosan kezeli az adó-visszaigénylési jogosultság tekintetében.
A 31. §-hoz
A Javaslat pontosítja sűrítettgáz-töltő adóraktárban végezhető tevékenységek meghatározását. A földgáz mellett más gáz halmazállapotú, a közúti járművek üzemanyagaként felhasználásra kerülő gáztermék (pl. a biogáz) előállítása (sűrítése) is ilyen adóraktár-típusban lehetséges. A Javaslat rendelkezik arról, hogy a tiszta növényi olaj bioüzemanyag adóraktári engedéllyel állítható elő.
A 32. §-hoz
A Javaslat szerint a zárjegyfelhasználók a zárjegyet kizárólag elektronikus úton rendelhetik meg a vámhatóságtól, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségük köre kibővül: a zárjegykészletükben bekövetkezett valamennyi, a zárjegyfelhelyezésen túli változásról is kötelesek a vámhatóságot folyamatosan tájékoztatni. Az adatszolgáltatás minden esetben kötelezően elektronikus úton teljesítendő.
Az előbbiek szerinti, a zárjegykészlet minden nemű változásáról adott folyamatos adatszolgáltatás révén egyrészt megszüntethetővé válik a zárjegyfelhasználóknál a külön zárjegynyilvántartás-vezetési kötelezettség (erről a törvény végrehajtási rendelete rendelkezik), másrészt az adóraktári zárjegyfelhasználóknál a zárjegyekkel való elszámolás és a ténylegesen meglévő zárjegykészletek ellenőrzése a jelenlegi negyedévenkénti gyakoriságról évi egyszerire csökkenthető, amelynek időpontjául - célszerűen - a jövedéki termékkészlet évenkénti készletfelvételének időpontját határozza meg a Javaslat.
A Javaslat pontosítja, hogy az elszámolás során a gyártás közben megsérült zárjegyek közül csak azok írhatók le, amelyeket a külön jogszabályban foglaltak szerint gyűjtöttek össze, és amelyek egyértelműen beazonosíthatók. A 'vis major' miatt eltűnt, megrongálódott zárjegyek esetében pedig a zárjegy sorszámának az ismerete is szükséges az elszámolhatósághoz.
A 33. §-hoz
A Javaslat szerint a szőlőborról adandó évi kétszeri elszámolás az APEH hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus adóbevallásra kötelezett bortermelők (egyszerűsített adóraktárak) esetében kötelező jelleggel, az egyéb bortermelők esetében pedig választásuk alapján elektronikus úton lesz benyújtható.
A 34. §-hoz
A referencia időszak jelenlegi, 8 hétben való meghatározása mellett - a hónap 1. napján hatályba lépő adóemelések esetén - a referencia időszak kezdete hónapjának első napjaira még nem vonatkozik az átvehető adójegyek korlátja. Így ez alatt a néhány nap alatt legálisan lehet még bespájzolni, miközben az ekkor átvett adójegyek utáni fizetési kötelezettség majd csak 2 hónap múlva lesz esedékes, ami nem jelent ebben az esetben a finanszírozás oldaláról sem korlátot a bespájzolással szemben. (Ha a referencia időszak kezdetének hónapját megelőző hónapban visznek el több adójegyet, azok értékét már a referencia időszak kezdete hónapját követő első hónapban meg kell fizetni, így ez önmagában is korlátozza a túlzott bespájzolást). Ezért a referencia időszakot is hónapban és nem hétben szükséges meghatározni annak érdekében, hogy a fizetési kötelezettség eltérő rendje ne hagyjon kiskaput a bespájzolás korlátozásának kijátszására. A Javaslat szerint a referencia időszak hossza az előbbiek alapján a jelenlegi 8 hétről 2 hónapra változik.
A korlátozás hatékonyságának növelése céljából továbbá a Javaslat szerint a referencia időszakban átvehető adójegyek száma is csökken a megelőző évre vonatkozó havi átlagos mennyiség 125 %-áról 115%-ára.
Az adójegyek adóemelések előtti, régi adómértékű készletfelhalmozásában nemcsak a cigaretták, hanem a fogyasztási dohányok esetében is érdekeltek a gyártók, így az adójegy beszerzések adóemelés előtti korlátozására vonatkozó rendelkezéseknek a fogyasztási dohányokra történő kiterjesztése is indokolt.
A 35. §-hoz
A Javaslat szerint a jövedéki engedélyes kereskedők a számítógépes adathordozón tárolt vevőnyilvántartásukból a vámhatóság kérésére teljesített adatszolgáltatást kötelező jelleggel elektronikus úton kötelesek teljesíteni (eddig ez csak választható mód volt).
A 36. §-hoz
Az adózást elkerülő, illegális úton előállított jövedéki termékek forgalmazásának visszaszorítása, továbbá minőség- és fogyasztóvédelmi érdekek eredményesebb érvényre juttatása, a rossz minőségű, egészségügyi kockázatot jelentő, bizonytalan eredetű termékek forgalmazásának megakadályozása, valamint a számlázás nélküli forgalom csökkentése céljából indokolt - az illegális előállítással leginkább érintett termékekre korlátozva - az alkoholterméket forgalmazó vendéglátósok tekintetében a készletforgalom napi rögzítését előírni.
A 37. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai módosítást jelent.
A 38. §-hoz
A méltányosság gyakorlása nemcsak a jövedéki bírság mérséklését, hanem a jövedéki bírság kiszabásának mellőzését is jelentheti, ezért szükséges ez utóbbival kiegészíteni a rendelkezést.
A 39. §-hoz
Az adózás alól elvont termékek felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközök lefoglalása a Javaslat szerint - az eljárás egyszerűsítése céljából - mellőzhetővé válik abban az esetben is, ha a jogsértés tárgyát képező termékek mennyisége ugyan a kereskedelmi mennyiséget meghaladja, de a jogsértés elbírálása - ennek keretében pedig a jövedéki bírság kiszabása és beszedése, valamint a termékek elkobzásának foganatosítása - gyorsított (helyszíni) eljárás keretében történik.
A 40. §-hoz
A Javaslat az elkobzott termékek vonatkozásában megteremti az adó kivethetőségének lehetőségét, amennyiben azt a jövedéki jogsértést elkövető személy maga kéri. A módosítás révén a jövedéki bűncselekmények esetében is alkalmazhatóvá válik a Btk. büntethetőség megszüntetésére vonatkozó rendelkezése.
A 41. §-hoz
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 144. § (6) bekezdése szerint megvalósuló szervezeti átalakítással érintett jövedéki tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében a Javaslat ilyen esetben is lehetővé teszi, hogy a tevékenységet továbbfolytató új személy nevére szóló engedély kiadására - az átalakítás módjától függetlenül - a jogutódlásra megállapított szabályok kerüljenek alkalmazásra, azzal, hogy az új engedélyest a korábbi engedélyes jövedéki jogszabályokban meghatározott jogai és kötelezettségei tekintetében a korábbi engedélyes általános jogutódjának tekinti.
A 42. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazását, mely szerint a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmáról is rendelkezhet.
A jövedéki adóbevallások, valamint a Jöt.-ben előírt, a vámhatósághoz teljesítendő adatszolgáltatások, elszámolások, bejelentések, illetve a zárjegymegrendelések elektronikus úton történő benyújtásának módjára és technikai feltételeire vonatkozó rendeleti szintű részletes szabályozást célszerű egy PM rendeletbe foglalni, tekintettel az azonos szabályokra (jelenleg e szabályok - az adott ügytípusra nevesítetten, külön-külön - két PM rendeletben és egy PM-MeHVM együttes rendeletben is megjelennek. A Javaslat az adópolitikáért felelős miniszternek ad felhatalmazást az elektronikus benyújtás egy rendeletben való szabályozására.

HARMADIK RÉSZ

A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÉS A VÁM ÉS PÉNZÜGYŐRSÉGRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VI. Fejezet

A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A vámjog területén mindenekelőtt szükséges a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény egyes fogalmainak (pl.: adóbiztosíték alóli mentesség kintlévőség fogalma, elévülés, vámút) pontosítása a gyakorlati alkalmazhatóság megkönnyítése érdekében. Emellett az ún. "mozaikos" jogalkotási technika alkalmazásával kerülnek átvezetésre a nemzeti joganyagban az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) elnevezésének és közösségi jogi szabályozásának módosulása miatti változások. Végezetül pontosításra kerülnek az állam javára felajánlott, illetve a lefoglalt és/vagy elkobzott nem közösségi áruk vámjogi sorsa rendezésének, valamint ezen belül az értékesítésükből befolyt összegből a közterhek, valamint hatósági költségek levonásának szabályai.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 43. §-hoz
Szükséges a szabályozás pontosítása, mivel a hatályos szöveg úgy értelmezhető, mintha egyes esetekben (pl.: határvízi kikötőknél) nem lenne szükség a vámúttá váláshoz a vámútként történő megnyitásra, ezen utak mintegy természetüknél fogva vámúttá válnának. A törvényben meg kell továbbá határozni, hogy a Kormány rendelet formájában nyithat meg, illetve szüntethet meg vámutat. Emellett a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében indokolt a vámutak listájának a vámhatóság honlapján tájékoztató formájában történő megjelenítése.
A 44. §-hoz
Indokolt annak szabályozása, hogy az állam javára felajánlott nem közösségi áruk értékesítése során az eljáró hatóság megfelelő módon érvényesíthesse az értékesítés során felmerült költségek levonását.
A 45. §-hoz
A megbízható vámadós státusznál rögzített vámtörvényi definíció szerint kintlévőség a magyar állami adóhatóságnál az előírt vagy a fizetési felszólításban meghatározott előíráson túl meg nem fizetett tartozás. A vámtörvényi értelmezés szerint önadózással történő teljesítés esetén tartozás áll be akkor, ha az adózó a jogszabályi kötelezettségeket (bevallás és megfizetés) határidőben nem teljesíti, annak ellenére is, ha az adózó önellenőrzéssel korrigál mielőtt az adóhatóság az Art. szerinti adótartozást adóellenőrzés során megállapítaná. Emiatt a gazdálkodó hiába rendezi önellenőrzéssel a tartozását, az áfa biztosíték alóli mentességi engedélyét elveszíti, annak ellenére, hogy az Art. szerint még minősített adózó maradhat. Ez egyrészt méltánytalan, másrészt aránytalanul súlyos, a tapasztalatok szerint akár a működést is ellehetetlenítő hátrányt okoz. Tekintettel arra, hogy a tartozás önellenőrzéssel történő rendezése az áfa biztosítása alóli mentesség szempontjából kellően alátámasztja a cég megbízhatóságát, indokolt a túl szigorú szabályozás módosítása.
A mentesség nem terjed ki a vámhatóságnál nyilvántartott vámtartozásra, és a hatósági határozattal megállapított importáfára, mivel ezen Vtv. hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségeknél az Art. szerinti önellenőrzésre nem kerül sor.
A 46. §-hoz
Szükséges a § pontosítása annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a feladatot ténylegesen ellátó, és a törvényben szereplő hatóság. A módosítás ezen túl kiterjeszti az értesítési kötelezettséget a központi vámletét számlán lévő összegre is az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében.
A 47. §-hoz
Az elmúlt évi adócsomag az elévülést a csatlakozás előtti tételek rendezése kapcsán akként módosította, hogy az elévülés keletkeztető aktus nem a befizetés, hanem a túlfizetésről, tartozatlan fizetésről, vámbiztosíték-maradványról szóló hitelt érdemlő ügyféli tájékoztatás legyen. Ezt a korrekciót az elévülésre vonatkozó jelenlegi rendelkezést illetően is végre kell hajtani, hogy az elévülés a túlfizetés tekintetében most is csak a hitelt érdemlő tudomásszerzéstől kezdődjön.
A 48. §-hoz
Az állam javára felajánlott nem közösségi áruk vámjogi sorsának rendezésével analóg javaslat. A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 74. § (2) bekezdésében írtakra tekintettel - a jövedéki jogszabályokhoz hasonlóan - szabályozni kell a vámjogi sors rendezésével kapcsolatos részletszabályokat, illetve azt, hogy az elkobzott dolgok értékesítése - ideértve a lefoglalt és előzetesen értékesített dolgok ellenértékének elkobzását is - során az eljáró hatóság megfelelő módon levonhassa az értékesítés során felmerült költségeit.
A 49. §-hoz
Jelen rendelkezés teremti meg a felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy a vámutakat rendeletben nyissa, illetve szüntesse meg.

VII. Fejezet

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatósági tevékenységét érintően az előállított személyek őrzése, kísérése, valamint az őrizetbe vett, és fogva tartott személyeknek a fogva tartás helyére történő szállításakor az eljárás folyamatosságának biztosításán túl idő- és költségtakarékossági szempontok indokolják, hogy ezen feladatokat a vámhatóság lássa el. Emellett pontosításra kerülnek az előállítás foganatosítására vonatkozó szabályok annak érdekében, hogy a tetten ért, illetve az elkövetéssel megalapozottan gyanúsítható személyeket, illetve azokat, akinek az őrizetbe vételét rendelték el, ne csak a személyazonosság azonosítása, hanem a szükséges további intézkedés, vagy eljárási cselekmény végrehajtása érdekében is előállíthassák. Felhatalmazó rendelkezés beillesztésére kerül sor a kényszerítő eszközök rendszeresítésére, valamint az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének rendeleti szabályozására vonatkozóan.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 50. §-hoz
A VP nyomozóhatósági tevékenysége során napi feladatként jelentkezik az előállított személyek őrzése, kísérése, valamint az őrizetbe vett, és fogva tartott személyeknek a fogva tartás helyére történő szállítása. A VP fogdával nem rendelkezik, és a rendőrség leterheltsége sem teszi lehetővé, hogy a testület által őrizetbe vett személyt a rendőrség szállítsa a fogdába. Ezért az eljárásjogi garanciákon túl idő és költségtakarékossági szempontok is indokolják a szervezeti törvénynek a fenti rendelkezéssel történő kiegészítését.
Az 51. §-hoz
A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés alapján az előállítás foganatosítására csak akkor kerülhet sor, ha annak célja a személyazonosság, megállapítása. Abban az esetben tehát, ha az érintett személy személyazonossága tisztázott nincs mód arra, hogy pl. gyanúsítotti kihallgatás céljából előállítást alkalmazzon. A módosítás indoka, hogy a tetten ért, illetve az elkövetéssel megalapozottan gyanúsítható személyeket, illetve azokat, akinek az őrizetbe vételét rendelték el, ne csak a személyazonosság azonosítása, hanem a szükséges további intézkedés, vagy eljárási cselekmény végrehajtása érdekében is előállíthassák A módosítás tartalmazza a rendőrségi törvényből átvett, az előállítás okáról szóló tájékoztatásra vonatkozó garanciális szabályokat is.
Az 52. §-hoz
A Vám- és Pénzügyőrség kényszerítő eszközeinek rendszeresítésére vonatkozó részletes eljárási szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazást szükséges megadni. A módosítás feljogosítja a VP-t az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésére, kísérésére. Az erre vonatkozó részletes eljárási szabályok megalkotására szükséges felhatalmazást is meg kell teremteni. Mindkét felhatalmazás a rendészeti miniszterrel történő egyetértésben való rendelalkotást tesz lehetővé.

NEGYEDIK RÉSZ

A HELYI ADÓKAT, AZ ILLETÉKEKET, A GÉPJÁRMŰADÓT ÉS A LUXUSADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

VIII. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) kisebb terjedelmű módosítása az adminisztrációs egyszerűsítést szolgálja, illetve a jogalkalmazás során felmerült fontosabb problémákra is megoldást nyújt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 53. §-hoz
A Htv. hatályos 3. §-ának (2) bekezdése feltételhez kötött adómentességet biztosít valamennyi helyi adó alól a jellemzően non-profit szervezetek számára. A feltétel lényege, hogy a szervezetet az adóévet megelőző évben jövedelme (nyeresége) után ne terhelje társasági adófizetési kötelezettség. A Htv. nem hivatkozik konkrétan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényre, ezért a feltétel akkor teljesül, ha az egyébként preferált szervezetnek (mely lehet külföldi bejegyzésű szervezet is) sem belföldön, sem külföldön nem merül fel jövedelme (nyeresége) után adófizetési kötelezettsége. Az egyértelmű jogértelmezés érdekében a Javaslat expressis verbis kimondja, hogy a mentességre az a szervezet jogosult, akinek/amelynek egyetlen államban sem merül fel jövedelme (nyeresége) után adófizetési kötelezettsége.
A Javaslat egyben - kizárólag a helyi iparűzési adóban - feltételes mentessé teszi a non-profit gazdasági társaságok közül azokat, melyek közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülnek.
Az 54. §-hoz
A hatályos Htv. értelmében műemléképület felújítása esetén az épület, illetve az épületen belül lévő épületrészek (adótárgyak) a felújításra vonatkozó építési engedély jogerőre emelkedését követő évtől 3 évig mentesek az építményadó alól, feltéve, hogy az épület felújítása a 3. év végére befejeződik. A hatályos szabályozás azonban nem rendelkezik arról, ha az építményadó-mentes épület, épületrész utáni építményadó alanya megváltozik (pl.: az épületet, épületrészt eladják, a tulajdonos elhalálozik vagy haszonélvezeti jogot alapítanak az adótárgyon). A Javaslat ezen eseteket szabályozza.
A Javaslat értelmében tehát ha az egyébként adómentes műemléképület utáni adó alanya megváltozik, akkor az új adóalanynak kell arról nyilatkozni, hogy igénybe akarja-e venni a mentességet. Ilyen értelmű nyilatkozattétel esetén azonban az új adóalanynak azt is vállalnia kell, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak kamatait is megfizeti, ha a felújítás az előírt határidőig mégsem történik meg.
A Javaslat szerint, ha az új adóalany ilyen nyilatkozatot nem tesz, akkor az adóalany-változás napjáig (amely mindig a tulajdonos vagy a vagyoni értékű jog jogosítottja személyében bekövetkező változást követő év első napja) felmerült adót és annak kamatait a korábbi adóalanynak kell megfizetnie. Az adófizetést az adóhatóság - adóalany-változást követő év február 15-ig kiadott - határozata alapján kell teljesíteni.
A Javaslat azt az esetet is rendezi, amikor az adóalany-változást követően a korábbi adóalany megszűnt, illetve elhalálozott. Ezen esetekben az adóhatóságnak az adót azon jogutód terhére kell előírni, aki/amely az adótárgyat a korábbi adóalanytól megszerezte. Ha több ilyen jogutód van, akkor a jogutódok terhére az adót olyan arányban kell előírni, amilyen hányadban a jogutódok tulajdonosai az épületnek vagy épületrésznek.
Az 55. §-hoz
A hatályos Htv. értelmében az építményadó-kötelezettség (az épület, épületrész adótárgyi minőségének) kezdő időpontja az épületre, épületrészre kiadott használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély kiadását követő év első napja. Mindez azt jelenti egyfelől, hogy a hatósági engedélyeknek nem kell jogerősnek lenniük a joghatás kiváltásához, másfelől pedig, hogy az adókötelezettség a hatósági döntés (határozat) keltéhez kötődik.
Ha a használatbavételi engedély, fennmaradási engedély kiadására az év utolsó napjaiban kerül sor, akkor előfordul, hogy az adózó már csak a bevallás-benyújtásra nyitva álló határidőt (január 15.) követően értesül a hatóság döntéséről, így önhibáján kívül késedelembe esik. Az adóhatóság természetesen ez esetben nem szab ki mulasztási bírságot, hiszen ez különös méltánylást érdemlő körülmény, azonban a jogbiztonság érdekében indokolt, hogy elvi lehetőség se legyen a mulasztási bírság kiszabására.
Ezért a Javaslat kimondja, hogy az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napjától kezdődik.
Az 56. §-hoz
A Htv. iparűzési adóalapra vonatkozó hatályos rendelkezése értelmében, ha a vállalkozónak külföldön van telephelye és a telephely szerinti önkormányzat működtet valamely, vállalkozási tevékenységet terhelő, helyi önkormányzatot megillető adót, akkor a külföldi telephelyen elért adóalap-rész 90 %-át levonhatja az egyébként számított adóalapból. A vállalkozások verseny-helyzetének javítása érdekében a Javaslat a 90 %-os korlátozást megszünteti, azaz a külföldi telephelyen elért teljes adóalap-rész levonható lesz a vállalkozó iparűzési adóalapjából. Ugyanakkor a közszolgáltató szervezetnek minősülő adóalany esetében nem teszi a mentesség feltételévé azt, hogy a külföldi telephelyen keletkezett adóalaprész után az adóalanynak külföldön önkormányzati adófizetési kötelezettsége álljon fenn.
Az 57. §-hoz
A Htv. hatályos szabályai lehetővé teszik az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapításának lehetőségét - az egyszerűsített vállalkozói adó alanya és a személyi jövedelemadóban átalányadózó vállalkozó magánszemély mellett - az adóévet megelőző évben 4 millió forint árbevételt meg nem haladó vállalkozások számára is. Ez nagyban csökkenti a mikro126 vállalkozások adminisztrációs terheit, hiszen nincs szükség a nettó árbevétel-csökkentő tételek külön gyűjtésére, az adó alapja a nettó árbevételből kiindulva (annak 80 %-ában) egyszerűen számítható.
A Javaslat - a bekövetkező értékváltozásra figyelemmel - az árbevételi határ 2001. óta változatlan nagyságát 4 millió forintról 8 millió forintra emeli.
Az 58. §-hoz
A Javaslat a Htv. rendelkezéseit az adóhatóságok együttműködési kötelezettségével egészíti ki. Ennek lényege, hogy az iparűzési adóellenőrzést folytató önkormányzati adóhatóságnak a megállapításai főbb adatainak átadásával értesíteni kell egyfelől az állami adóhatóságot, másfelől a többi - az adózót iparűzési adóval adóztató - önkormányzati adóhatóságot. A Javaslat szerinti információcsere az ellenőrzési kapacitások jobb kihasználásával jár együtt, hiszen az adóhatóság az ellenőrzés során tett megállapításokat megosztja az esetlegesen ellenőrzést még meg nem kezdő adóhatósággal. Mindez azonban értelemszerűen nem váltja ki a másik adóhatóság ellenőrzési eljárását.
Az 59. §-hoz
A Javaslat a Htv-t. - az adóztatási feladatok szakszerű ellátása érdekében - azzal egészíti ki, hogy az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő számítógépes programrendszert csak az adópolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával lehet működtetni.
A 60. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a hatályos Htv. rendelkezéseit azzal a felhatalmazó rendelkezéssel, amely lehetővé teszi az adópolitikáért felelős miniszter számára, hogy szabályozza az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő programrendszerek engedélyezésének szabályait, valamint az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat.
A 61. §-hoz
Az építményadó-kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó új szabályozással összefüggésben a Javaslat korrigálja a tulajdonos fogalmát az értelmező rendelkezések között. Ennek értelmében az újonnan létrehozott épület esetén - ha az épület, épületrész átruházása az épületre vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően történt - a szerző felet csak a jogerőre emelkedést követően kell tulajdonosnak tekinteni.
A Htv. hatályos, (feltételesen helyi adómentes) közszolgáltató szervezetre vonatkozó definíciója szerint a vasúti pályát fenntartó szerv csak akkor minősül közszolgáltató szervezetnek, s így feltételesen mentesnek a helyi adó alól, ha nettó árbevétele legalább 75 %- ban pályavasúti tevékenységből származik. Javaslat értelmében a jogosultsági határ 75 %-ról 55 %-ra csökken, így enyhébb feltételt kell teljesítenie a vasúti pályafenntartónak ahhoz, hogy igénybe vegye a feltételes helyi adómentességet. A Javaslat a közszolgáltató szervezetek körébe emeli - a tevékenységére tekintettel - a Tartalékgazdálkodási Kht-t és annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaságot.

IX. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) Javaslat szerinti módosítására elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentése, illetve az adó(illeték) fizetés elkerülésének megakadályozása céljából kerül sor. Továbbá egyes szabályoknak a gyakorlatban való alkalmazása nehézséget okozott, melyre a Javaslat több ponton megoldást tartalmaz. Egyebekben pedig pontosító jellegű módosítások történnek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 62. §-hoz
2008. január 1-jétől az illetéktörvény tárgyi hatálya kiterjed a követelés ingyenesen történő megszerzése, átengedése, a tartozás ingyenesen történő átvállalása útján bekövetkező vagyonszerzésekre is. Az egyre gyakoribbá váló nemzetközi ügyletek miatt azonban - figyelemmel az általános jogértelmezési szabályok szerint alakuló helyes gyakorlatra is - a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében szükségessé vált rögzíteni azt, hogy a törvényt mely esetekben kell alkalmazni.
A 63. §-hoz
A hatályos Itv. értelmében a közhasznú társaságok feltételes személyes illetékmentességet élveznek. A közhasznú társaságoknak azonban 2009. június 30-ig át kell alakulniuk nonprofitgazdasági társasággá, s ezzel megszűnik az eddig biztosított illetékmentességük is. A Tartalékgazdálkodási Kht. tevékenységének jellegére figyelemmel viszont indokolt a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság vonatkozásában is fenntartani a feltételes személyes illetékmentességet, biztosítva ezzel a feladatot ellátó szervezet változatlan illetékjogi megítélését.
A 64. §-hoz
A Javaslat arra tekintettel módosítja az Itv. 16. §-ának (2) bekezdését, hogy előfordulhat olyan eset, hogy egy gazdálkodó szervezet lakóház építésére alkalmas telektulajdont örököl, vállalja, hogy 4 éven belül arra lakóházat épít, erre tekintettel feltételes illetékmentességben részesül, majd a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta előtt átalakul. A Javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 70. § (1) bekezdésével is összhangban - rögzíti, hogy a jogelőd által vállalt kötelezettséget az ingatlant megszerző jogutódnak kell teljesítenie, méghozzá a jogelődnek biztosított határidővel. Természetesen nem csak a gazdasági társaságok, hanem egyéb gazdálkodó szervezetek (mint például a szövetkezet) átalakulására is vonatkozik az új szabályozás.
A 65. §-hoz
A Javaslat arra tekintettel módosítja az Itv. 17. §-ának (2) bekezdését, hogy előfordulhat olyan eset, hogy egy gazdálkodó szervezet lakóház építésére alkalmas telektulajdont szerez ingyenesen, vállalja, hogy 4 éven belül arra lakóházat épít, erre tekintettel feltételes illetékmentességben részesül, majd a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta előtt átalakul. A Javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében - Gt. 70. § (1) bekezdésével is összhangban - rögzíti, hogy a jogelőd által vállalt kötelezettséget az ingatlant megszerző jogutódnak kell teljesítenie, méghozzá a jogelődnek biztosított határidővel. Természetesen nem csak a gazdasági társaságok, hanem egyéb gazdálkodó szervezetek (mint például a szövetkezet) átalakulására is vonatkozik az új szabályozás.
A 66. §-hoz
A hatályos Itv. az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzésekre az általánoshoz képest kedvezőbb - 2%-os - illetékmértéket állapít meg. Ezen illetékkedvezményt jelenleg a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként folytató vállalkozó és ingatlanalap veheti igénybe akkor, ha az ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, az ingatlanalap ingatlanalap-kezelői tevékenységét a PSZÁF által kiadott engedéllyel, illetve az ingatlanok pénzügyi lízingjét folytató vállalkozó azt, hogy ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként folytatja, a Magyar Lízingszövetségnek a nettó árbevétel-megoszlásról szóló igazolásával bizonyítja.
A szabályozás átalakításával a Javaslat szükségtelenné teszi a TEÁOR számok alkalmazását, egyúttal egységes feltételrendszert teremt az ingatlanforgalmazást és a lízingbeadást végző társaságok vonatkozásában. A Javaslatban foglalt új szabály a 2%-os illetékkulcs igénybevételét mind az ingatlan tulajdonjogának értékesítését végző vállalkozó, mind az ingatlanokat lízingbeadó cégek esetében nettó árbevételük meghatározott összetételéhez köti. Ingatlanok tulajdonjogának értékesítését, valamint ingatlanok pénzügyi lízingbe adását végző vállalkozó esetében az előírt követelmény, hogy előző adóévi nettó árbevételük legalább 50%-a ezen tevékenységekből kell, hogy származzon, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozónak minősüljön. Ez utóbbi kategóriába az újonnan megállapított értelmező rendelkezések szerint azon lízingcégek tartoznak melyek előző adóévi nettó árbevétele legalább 75%-ban pénzügyi lízingből származott, azzal, hogy az ingatlanlízingből, illetve a gépjárműlízingből származó bevétel a teljes nettó árbevétel legalább 25-25%-át teszi ki.
A kedvezmény széles körű kiterjesztését jelenti az, hogy igénybevételéhez nem feltétel az, hogy a cég kizárólagos tevékenysége a pénzügyi lízingre irányuljon. Így a pénzügyi lízingtevékenység mellett egyéb, például kisebb részben hitelezési, vagy betétgyűjtési tevékenységet egyaránt folytató lízingcég is igénybe veheti az illetékkedvezményt. Meghosszabbodik továbbá a kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozattételi határidő, ugyanis a Javaslat mind a továbbértékesítési szándékról, mind a nettó árbevétel megoszlásáról szóló nyilatkozat megtételére a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésig biztosít lehetőséget, szemben a hatályos szabályozással, mely szerint a továbbértékesítési szándékról a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor kell nyilatkozni.
A nettó árbevétel megoszlásáról szóló igazolás rendje változik, egyszerűsödik, ugyanis a kedvezmény igénybevételének ezen kritériumát - vagyis, hogy a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevétele alapján az Itv. alkalmazásában ingatlanforgalmazónak vagy ingatlanok pénzügyi lízingjét, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozónak minősül -, a jövőben nem a vagyonszerzőnek kell igazolnia. Erről elegendő nyilatkoznia. Az adóhatóság hivatalból ellenőrizheti a nettó árbevétel megoszlást.
Ha a nyilatkozattételre a cég adóéve hatodik hónapja első napját -vagyis a beszámoló-készítés határidejét - megelőzően kerül sor, akkor a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy előre láthatóan meg fog felelni az Itv. által támasztott követelménynek. Amennyiben a vállalás mégsem valósul meg, azt az adózó a beszámoló elkészítése után, az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles jelezni az adóhatóság felé. Ebben az esetben a megfizetett és az egyébként fizetendő illeték különbözetét 50%-kal növelt összegben kell utólagosan megfizetni. Ugyanez - azaz a különbözeti illeték másfélszeresének előírása - érvényes arra az esetre is, ha a vagyonszerző június 15. napját követően nyilatkozik a vállalás meghiúsulásáról, azzal a különbséggel, hogy a nyilatkozat határidejének elmulasztása miatt az Art. szerinti mulasztási bírság is fizetendő. Ha azonban adóhatósági ellenőrzés keretében derül fény arra, hogy a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, az előző esetektől eltérően a különbözeti illeték kétszeresét kell a vállalkozó terhére pótlólag előírni.
A Javaslat az ingatlanforgalmazók és a lízingcégek vonatkozásában is biztosítja a kedvezmény igénybevételét azoknak is, akik a vagyonszerzés évében kezdték meg e tevékenységüket. E vagyonszerzőknek arról kell nyilatkozniuk, hogy nettó árbevételük megoszlása az első adóévben várhatóan megfelel a vonatkozó törvényi feltételeknek. Ha azonban a vállalás mégsem teljesül, akkor ezt a kezdő adóévet követő 6. hónap 15. napjáig kell bejelenteni. E bejelentésre tekintettel az adóhatóság a kedvezményes kulccsal meghatározott és az egyébként fizetendő illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét írja elő pótlólag. Abban az esetben, ha a feltételek teljesülésének hiányára adóhatósági ellenőrzés keretében derül fény, a különbözeti illeték kétszeres kell a mulasztó társaságnak megfizetnie.
A hatályos Itv. értelmében az ingatlanalapnak az illetékkedvezmény igénybevételéhez ingatlanalap-kezelői jogosultságát a PSZÁF által kiadott engedéllyel kell igazolnia. Az adminisztrációs terhek egyszerűsítése jegyében a Javaslat a jövőben eltekint az igazolás külön benyújtásától, a kedvezmény igénybevételénél az kerül rögzítésre, hogy a kedvezményt a PSZÁF engedélyével működő ingatlanalap veheti igénybe.
A továbbértékesítés megtörténtét - a Javaslat értelmében - az adóhatóság továbbra is hivatalból ellenőrzi. Az ingatlan akkor tekinthető értékesítettnek/lízingbe adottnak, ha az ingatlan-nyilvántartásban forgalmazók esetén a tulajdonjog-változás, lízingcégek esetén pedig a tulajdonjog fenntartással történő vétel ténye feljegyzésre került. Ha ezeket a továbbértékesítésre nyitva álló határidő leteltekor csak széljegy jelzi, akkor ez igazolásként azzal a feltétellel fogadható el, ha a jog vagy tény bejegyzése, illetve feljegyzése utóbb megtörténik.
Változatlan a szabályozás azon része is, mely szerint, ha a cég az általa megszerzett ingatlant megosztja, és nem mindegyiket értékesíti tovább a törvényi határidőn belül, akkor a kedvezmény csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, melyek kapcsán a vállalt feltétel - vagyis a két éven belül történő továbbértékesítés - teljesült, a határidőn belül tovább nem értékesített ingatlanok után pedig az illetékkülönbözet arányos részének kétszeresét pótilletékként kell megfizetni.
Az ingatlanforgalmazási tevékenységet végző vállalkozók és a lízingcégek esetében (hasonlóan a telek kapcsán igénybe vehető mentességi szabálynál) beiktatásra kerül az - az egyébként a Gt. 70. § (1) bekezdéséből levezethető - szabály, mely világosan rögzíti, hogy jogutódlás esetén a jogutód csak akkor mentesül a különbözeti illeték kétszeresének megfizetése alól, ha az eredetileg nyitva álló határidőn belül az ingatlant értékesíti.
A 67. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint minden esetben, amikor egy ügylet során - akár jelképes - ellenérték kerül átadásra, az alacsonyabb illetékmérték alá eső visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezik. Ez sok esetben visszaélésre adhat okot, hiszen a felek szándéka ezen esetekben jellemzően nem adásvételre, hanem ajándékozásra irányul. Az ilyen ügyletek esetén a polgári bíróságok gyakorlata ún. felén túli sérelemnek tekinti a forgalmi érték 50 %-át (egyes esetekben 60-80%-át) el nem érő vételár és a forgalmi érték ezen része közötti különbözetet, amennyiben a feleket az ajándékozás szándéka nem vezette. Az ilyen feltűnően értékaránytalan ügyleteket a sérelmet szenvedett fél a bíróság előtt megtámadhatja. A Javaslat a bírói gyakorlat során kimunkált értékarányokat figyelembe véve rögzíti, hogy a vételár és a forgalmi érték 50%-a közötti összeg után ajándékozási illetékmértéket kell alkalmazni. A forgalmi érték fennmaradó részére pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékeit kell alkalmazni, figyelmen kívül hagyva az ajándékozási illetékmérték alá eső illetékalap-részt. Ez természetesen nem változtat azon, hogy a vagyonszerzés továbbra is a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá tartozik. Így a mértéken túli egyéb kérdésekben - például mentességek, kedvezmények stb. - a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai alkalmazandóak.
A 68. §-hoz
A Javaslat - a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében - a gépjárművek megszerzésére vonatkozó jogszabályhelyet formailag átalakítja, szerkesztését közérthetőbbé, megfogalmazását részletesebbé, pontosabbá teszi.
A hatályos Itv. értelmében a gépjárműhöz kapcsolódó vagyoni értékű jog után fizetendő illetéket a jogosult életkora alapján, illetve a vagyoni értékű jog fennállásának időtartalmára tekintettel kell megállapítani. A Javaslatban foglaltak szerint a vagyoni értékű jogok megszerzésére vonatkozó általános szabályozástól eltérően, nem a jogosult életkora alapján kell az illeték mértékét meghatározni, hiszen a gépjárművek élettartamára, értékállóságára tekintettel egyébként sem valószínű az ilyen jogok holtig tartó fennállása. A gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén ezért a Javaslat a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsoló illeték 25 %-át rendeli fizetni.
A kétszeres illetékfizetést zárja ki a Javaslat azon rendelkezése, mely a tulajdonjog megszerzésével egyidejűleg történő vagyoni értékű jog-alapítás esetén a vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével csökkenti a tulajdonjog szerzőjét terhelő illetéket.
A 69. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint illetékmentesen szerezheti meg gépjármű, illetve pótkocsi tulajdonjogát a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű-forgalmazást végző vállalkozó, továbbá az a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet végző vállalkozó melynek árbevétele legalább 50 %-ban gépjárművek pénzügyi lízingjéből származik, továbbá a gépjárművek és ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozó. A Javaslat az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének l) pontjának módosításával, illetve az ehhez kapcsolódó részletszabályoknak a (10) bekezdésben történő újraszabályozásával szükségtelenné teszi a TEÁOR számok alkalmazását, egyúttal egységes feltételrendszert teremt az gépjármű-forgalmazást és a lízingbeadást végző társaságok vonatkozásában. A Javaslatban foglalt új szabály az illetékmentesség igénybevételét minden vállalkozó esetében a nettó árbevétel meghatározott összetételéhez köti. A gépjárművek értékesítését, valamint pénzügyi lízingbe adását végző vállalkozó esetében követelmény, hogy előző adóévi nettó árbevételük legalább 50%-a ezen tevékenységekből kell, hogy származzon, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozónak minősüljön. Ez utóbbi kategóriába az újonnan megállapított értelmező rendelkezések szerint azon lízingcégek tartoznak, melynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 75%-ban gépjárművek, illetve ingatlanok pénzügyi lízingjéből származott, azzal, hogy az ingatlanlízingből, illetve a gépjárműlízingből származó bevétel a teljes nettó árbevétel legalább 25-25%-át teszi ki.
A kedvezmény széles körű kiterjesztését jelenti az, hogy igénybevételéhez nem feltétel az, hogy a cég kizárólagos tevékenysége a pénzügyi lízingre irányuljon. Így a pénzügyi lízingtevékenység mellett egyéb, például kisebb részben hitelezési, vagy betétgyűjtési tevékenységet egyaránt folytató lízingcég is igénybe veheti az illetékkedvezményt.
A nettó árbevétel megoszlásáról szóló igazolás rendje változik, egyszerűsödik, ugyanis a kedvezmény igénybevételének ezen kritériumát - vagyis, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele alapján az Itv. alkalmazásában gépjármű-forgalmazónak vagy gépjárművek pénzügyi lízingjét, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozónak minősül -, a jövőben nem a vagyonszerzőnek kell igazolnia. Erről elegendő nyilatkoznia.
Ha a nyilatkozattételre a cég adóévének hatodik hónapja első napját - vagyis a beszámoló-készítés határidejét - megelőzően kerül sor, akkor a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy előre láthatóan meg fog felelni az Itv. által támasztott követelménynek. Amennyiben a vállalás mégsem valósul meg, azt az adózó a beszámoló elkészítése után, az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles jelezni az adóhatóság felé. Ebben az esetben a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték 50%-kal növelt összegben kell utólagosan megfizetni.
Ugyanez - azaz a meg nem fizetett illeték másfélszeresének előírása - érvényes arra az esetre is, ha a vagyonszerző az adóév hatodik hónapjának 15. napját követően nyilatkozik a vállalás meghiúsulásáról, azzal a különbséggel, hogy a nyilatkozat határidejének elmulasztása miatt az Art. szerinti mulasztási bírság is fizetendő. Ha azonban adóhatósági ellenőrzés keretében derül fény arra, hogy a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, az előző esetektől eltérően a különbözeti illeték kétszeresét kell a vállalkozó terhére pótlólag előírni.
A Javaslat a forgalmazók és a lízingcégek vonatkozásában is biztosítja a kedvezmény igénybevételét azoknak is, akik a vagyonszerzés évében kezdték meg e tevékenységüket. E vagyonszerzőknek arról kell nyilatkozniuk, hogy árbevételük megoszlása az első adóévben várhatóan megfelel a vonatkozó törvényi feltételeknek. Ha azonban a vállalás mégsem teljesül, akkor ezt a kezdő adóévet követő 6. hónap 15. napjáig kell bejelenteni. E bejelentésre tekintettel az adóhatóság a kedvezményes kulccsal meghatározott és az egyébként fizetendő illeték különbözetének 50%-kal növelt összegét írja elő pótlólag. Abban az esetben, ha a feltételek teljesülésének hiányára adóhatósági ellenőrzés keretében derül fény, a különbözeti illeték kétszeresét kell a mulasztó társaságnak megfizetnie.
Ezzel egyidejűleg a módosítás eredményeképpen a lízingcégek szélesebb köre tudja igénybe venni a mentességet, ugyanis a pénzügyi lízingtevékenység kizárólagos folytatásának feltétele megszűnik, helyette csakis a nettó árbevétel megfelelő összetételét (legalább 75 % pénzügyi lízingből, illetve a teljes árbevétel legalább 50%-a gépjárművek pénzügyi lízingjéből származzon) kívánja meg a szabályozás az illetékmentesség igénybevételéhez.
Emellett a visszaélések megakadályozása érdekében a Javaslat korrigálja és új elemekkel egészíti ki az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti, üzletág-átadásra vonatkozó illetékmentesség konjunktív feltételrendszerét. Új feltételként kerül rögzítésre egyrészt az, hogy az átruházott eszközökben - melyek értékébe nem számítható be a pénzeszköz és a pénzkövetelés sem - az ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az 50%-ot, másrészt pedig, hogy az átruházó cégnek legalább kettő, két teljes adóévben működő üzletággal kell rendelkeznie. Utóbbi feltétel előírásával megakadályozható ugyanis, hogy üzletág-átadás keretében illetékmentesen kerüljön sor az egyetlen üzletággal működő cég tulajdonképpeni kivásárlására.
A Javaslat arra tekintettel módosítja az Itv. 26. §-ának (2) bekezdését, hogy előfordulhat olyan eset, hogy egy gazdálkodó szervezet lakóház építésére alkalmas telektulajdont vásárol, vállalja, hogy 4 éven belül arra lakóházat épít, erre tekintettel feltételes illetékmentességben részesül, majd a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta előtt átalakul. A Javaslat a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 70. § (1) bekezdésével is összhangban - rögzíti, hogy a jogelőd által vállalt kötelezettséget az ingatlant megszerző jogutódnak kell teljesítenie, méghozzá a jogelődnek biztosított határidővel. Természetesen nem csak a gazdasági társaságok, hanem egyéb gazdálkodó szervezetek (mint például a szövetkezet) átalakulására is vonatkozik az új szabályozás.
A 70. §-hoz
A Javaslat illetékmentességet biztosít az őstermelői igazolvány cseréjére, ha arra azért kerül sor, mert az igazolványban szereplő, utca-, helységnév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján megváltozik, vagy a vállalkozó lakóhelyeként megjelölt település más megye illetékességi területéhez kerül. E rendelkezés összhangban van a vállalkozói igazolványra, illetve üzlet-működési engedélyre vonatkozó, cégjegyzékre, lakcímet igazoló hatósági igazolványra és forgalmi engedélyre vonatkozó szabályozással.
A 71. §-hoz
A Javaslat összehangolja az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre vonatkozó keretszabályokat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényben alkalmazott megnevezésekkel.
A 72. §-hoz
A hatályos Itv. értelmében a 10 000 forintot meghaladó államigazgatási eljárási illeték kiszabás alapján készpénzzel, vagy - ha erre lehetőség van - az állami adóhatóságnál bankkártyával is megfizethető.
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az állami adóhatóság állapítsa meg és szabja ki az államigazgatási eljárási illetéket. A Javaslat - a készpénzhasználat visszaszorítása érdekében - megszünteti az így kiszabott illeték készpénzben, házipénztárba történő megfizetésének lehetőségét. Ehelyett készpénz-átutalási megbízáson (csekken), vagy bankszámlák közötti átutalással fizethető meg az illeték, illetve amennyiben annak technikai feltételei fennállnak, akkor az állami adóhatóságnál bankkártyával.
A 73. §-hoz
A hatályos Itv. értelmében a 10 000 forintot meghaladó bírósági eljárási illeték kiszabás alapján készpénzzel, vagy - ha erre lehetőség van - az állami adóhatóságnál bankkártyával is megfizethető.
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az állami adóhatóság állapítsa meg és szabja ki a bírósági eljárási illetéket. A Javaslat - a készpénzhasználat visszaszorítása érdekében - megszünteti az így kiszabott illeték készpénzben, házipénztárba történő megfizetésének lehetőségét. Ehelyett készpénz-átutalási megbízáson (csekken), vagy bankszámlák közötti átutalással fizethető meg az illeték, illetve amennyiben annak technikai feltételei fennállnak, akkor az állami adóhatóságnál bankkártyával.
A 74. §-hoz
A Javaslat az Itv. 74/A §-ának újonnan megállapított (5) bekezdésében azt rögzíti, hogy a 10 000 forintot meghaladó államigazgatási és bírósági eljárási illetékkiszabás alapján történő megfizetése esetén az eljáró hatóságnak nem kell ellenőriznie a megfizetés megtörténtét, elegendő, ha a kérelmező, illetve a peres fél olyan eredeti iratot nyújt be, melyen az adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra történő bemutatás megtörténtét. Ezáltal gyorsulhat az illetékköteles eljárások kezdeményezése.
A 75. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, illetve gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jogok megszerzése esetén az illetéket - a változás közúti közlekedési nyilvántartáson való átvezetésének feltételeként - az okmányirodánál kell megfizetni. A Javaslat szerinti, 2009. január 1-jén hatályba lépő módosítás pontosító jellegű.
A Javaslat 2009. július 1-től kötelezővé teszi az okmányirodák számára a bankkártyás illetékfizetés technikai feltételeinek megteremtését.
A 76. §-hoz
A hatályos Itv. nem rendezi azt az esetet, amikor a lakóház építésére alkalmas telektulajdon vonatkozásában vállalt beépítésre nyitva álló 4 éves határidőn belül - például 2 év múlva - a vagyonszerző jelzi, hogy a beépítést nem tudja teljesíteni.
A gyakorlat ezidáig ugyan egységes volt, és ilyen esetekben a vagyonszerző terhére nem a 4 év, hanem a vállalás meghiúsulásáról tett bejelentés, illetve az ezt követő illetékfizetés időpontjáig kiszámolt késedelmi pótlékkal növelt összeget szabták ki, ugyanakkor a szabályozás egyértelművé tétele miatt a Javaslat módosítja az Itv. vonatkozó jogszabályhelyét. Egyértelművé teszi továbbá a Javaslat azt is, hogy minden esetben a vagyonszerző, illetve annak jogutódja köteles a kiszabott, de megfizetés tekintetében felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegének megfizetésére - ami az Itv. logikai rendszeréből eddig is következett.
A 77. §-hoz
A hatályos Itv. a követelés forgalmi értékét csak a pénzre szóló követelés vonatkozásában rögzíti.
A Javaslat pontosítja a követelés forgalmi értékének definícióját egyértelművé téve, hogy bármilyen vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy forgalmi értékét kell a követelés forgalmi értékének tekinteni. Rögzíti továbbá a szolgáltatás nyújtására vonatkozó követelés forgalmi értékét, mely a Javaslat szerint megegyezik a szolgáltatás független felek közötti ügylet estén irányadó, pénzben kifejezhető értékével. A fenti tartalmi módosítások mellett a Javaslat jogszabály-szerkesztési szempontok fokozottabb érvényre jutása érdekében átszerkeszti, tagolja az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének e) pontját.
Továbbá a Javaslat akként rögzíti a gépjármű-forgalmazó definícióját, az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének k) pontjában, gépjármű-forgalmazónak az a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának értékesítésével foglalkozó vállalkozó minősül, amelynél előző évi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű értékesítéséből származott.
Javaslat értelmében az Itv. alkalmazásában nettó árbevételen a helyi adóról szóló törvényben meghatározott nettó árbevételt kell érteni.
A hatályos szabályozás szerinti "gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó" definíciónak a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozó felel meg, amelynél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy a vagyonszerzést megelőző évben az éves nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárműlízingből származott. A gépjármű lízinget végzőkre vonatkozó illetékmentesség szabályainak változásával összhangban a Javaslat az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének (o) pontja módosításával "gépjármű pénzügyi lízinget folytató vállalkozó" címen újraszabályozza ezt a fogalmat, rögzítve, hogy gépjármű pénzügyi lízinget folytató vállalkozónak az minősül, akinek előző adóévi nettó árbevétele legalább 75%-ban pénzügyi lízingtevékenységből származott úgy, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek pénzügyi lízingjéből származott.
A Javaslat az ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozók definícióját úgy változatja meg, hogy megszünteti a pénzügyi lízingtevékenység kizárólagosságára vonatkozó követelményt, rögzítve, hogy ilyen vállalkozónak az minősül, akinek nettó árbevétele legalább 75%-a kifejezetten pénzügyi lízingtevékenységből származik, úgy, hogy egyidejűleg a nettó árbevétele 25%-a ingatlan és legalább 25%-a gépjármű pénzügyi lízingtevékenységből ered.
A 78. §-hoz
A Javaslat illetékmentessé teszi a vállalkozói igazolvány cseréjét, illetve a működési engedély módosítását, ha arra helység-, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntésen alapuló megváltozása, illetve település más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor. Ez a módosítás összhangban van az őstermelői igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány valamint a forgalmi engedély hasonló okból történő módosításának, cseréjének illeték-szabályozásával.

X. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításához

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) Javaslat szerinti módosítása a belföldi gépjárművek adójára kis terjedelmű változtatást irányoz elő. Egyfelől az adóalanyiság szabályozási körét pontosítja, másfelől pedig a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok mentességi szabályát a megváltozott közlekedési jogszabályokra figyelemmel korrigálja. A Javaslat kiegészíti a Gjt-t egy új adóval, a cégautóadóval.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 79. §-hoz
A hatályos Gjt. 1. §-ának (1) bekezdése rendelkezik a Gjt. keretein belül fizetendő közterhekről. A Javaslat a Gjt. tárgykörét kiegészíti a cégautóadóval.
A 80. §-hoz
A hatályos Gjt. szerint, ha a tulajdonváltozással érintett felek közül a régi tulajdonos még a tulajdonos-változás évében teljesíti bejelentési kötelezettségét az okmányirodához, akkor a következő évtől már nem alanya az elidegenített gépjármű utáni adónak, akkor sem, ha a járműnyilvántartás még mindig őt tünteti fel tulajdonosként.
A régi tulajdonos adójogi védelmét tartalmazó hivatkozott mai "éves" szabályt indokolt kiegészíteni "havi" szabályozással olyan esetekre, amikor a forgalomból kivont járművet értékesítik, majd újra fogalomba helyezik, de még a régi tulajdonos nevére. A Javaslat szerint, ha a tulajdon-átruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó régi tulajdonos a változást 15 napon belül bejelenti az okmányirodához, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem őt, hanem a tőle tulajdonjogot szerző személyt kell az adó alanyának tekintetni akkor is, ha a régi tulajdonos nevére helyezi vissza a forgalomba a járművet a nyilvántartó hatóság.
A 81. §-hoz
A hatályos Gjt. értelmében a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok mentesek az adó alól. A mentességi feltételnek az ún. fehér rendszámmal ellátott autóbuszok felelnek meg. Az ún. sárga rendszámtáblás autóbuszokkal ugyanakkor az üzemeltető bérszállítást is végezhet, azaz ezen gépjárművek esetén a mentesség feltétele nem teljesül.
2008. július 1-jétől a közúti közlekedési szabályok úgy változtak meg, hogy a bérszállítás már fehér rendszámos járművel is végezhető, ezért a mai tárgyi mentességi szabály nehezen alkalmazható, illetve az adóhatóság számára rendkívül körülményesen ellenőrizhető.
A mentességi szabály egyértelműsége és könnyebb alkalmazhatósága érdekében a Javaslat a tárgyi mentességet alanyi mentességgé konvertálja. E szerint az autóbuszt üzemeltető adóalanyt illeti meg mentesség, feltéve, hogy a tevékenységéből származó nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedésből származott a tárgyévet megelőző évben. Erről az adóalanynak nyilatkozatot kell tennie.
A 82. §-hoz
Érvényes lakcímmel nem rendelkező adóalanyok esetében a hatályos szabályok szerint nehézséget okoz az eljárni jogosult adóhatóság beazonosítása. A Javaslat ezt a jogalkalmazási nehézséget oldja fel azáltal, hogy rögzíti, ilyen esetekben az adózó utolsó érvényes lakcíme szerint illetékes önkormányzati adóhatóság jár el.
A 83. §-hoz
A hatályos Gjt. a Javaslat értelmében egy új résszel, a cégautóadóval egészül ki. A cégautóadó a jelenlegi személyi jövedelemadó-törvényben szabályozott cégautóadót új elvi alapokon újítja meg. Ennek megfelelően szélesebb adóbázison nyugvó, alacsonyabb terhelést biztosító közteherré válik.
A Javaslat szerinti cégautóadó - mint vagyoni típusú adó - abból a posztulátumból eredeztethető, hogy egyfelől a személygépkocsi vagyoni értéket képvisel, másfelől a nem kizárólag magánhasználatú - különösen a nem magánszemély tulajdonában álló - személygépkocsi azon túlmenően, hogy a kizárólag magánhasználatú személygépkocsikhoz képest fokozottabban igénybe veszi a közpénzből fenntartott közúthálózatot, jövedelemszerzési célt is szolgál.
Az átalakult cégautóadó tehát a Javaslat értelmében a vagyoni típusú adó jellegzetességeit ölti magára. Ez jut érvényre abban, hogy az adótárgyi kör teljes körűen felöleli a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsikat, továbbá - az esetleges visszaélések és az "adóoptimalizálás" elkerülése érdekében - a magánszemélyek azon személygépkocsiját, amellyel kapcsolatban költséget számoltak el, ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit.
Nem tartozik azonban a Javaslat értelmében az adó tárgyi hatálya alá a magánszemély azon személygépkocsija, mely után a személyi jövedelemadó törvény 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja vagy 25. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján számoltak el költséget, továbbá az a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi sem, mely után költséget nem számoltak el.
A Javaslat szerint az adó alanya - a vagyoni típusú adókhoz hasonlóan - főszabály szerint a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (a magyarországi bejegyzésű járművekről vezetett járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetén a lízingbe vevő. Ha a magyar járművekről vezetett járműnyilvántartásban nem szerepel a személygépkocsi (külföldi rendszámú személygépkocsi), de azután belföldön költséget számolt el a használója, akkor az adó alanya a személygépkocsi használója.
A Javaslat kimerítően szabályozza az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, figyelemmel arra, hogy az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyben a Javaslat szerinti adókötelezettség fennáll.
Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló, a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap első napjával kezdődik, s a tulajdonos tulajdonából való kikerülés hónapjának utolsó napjáig tart.
A magánszemély tulajdonos adókötelezettsége - főszabály szerint - azon hónap első napjáról kezdődik, melyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számolt el.
Ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után nem a tulajdonos számol el költséget, hanem a gépjárművet ellenérték fejében nem magánszemélynek adja használatba, akkor a jármű átengedését követő hónap első napjától áll fenn az adókötelezettség.
Ha a magánszemély személygépkocsijával kapcsolatban nem a tulajdonos számol el költséget, akkor erről a használó a tulajdonost írásban 8 napon belül értesíteni köteles. Ebben az esetben az adókötelezettség annak a hónapnak az első napjával keletkezik, melyet megelőző hónapban a költséget a használó elszámolta. Ha a használó értesítési kötelezettségét elmulasztotta, akkor az adó megfizetésének kötelezettsége őt, és nem a gépkocsi tulajdonosát terheli.
A Javaslat - az egyértelműség érdekében - külön megadja a magánszemély költségelszámoló esetén a költség elszámolásának napját.
A Javaslat az adó mértékét a személygépkocsi hajtómotorjának hengerűrtartalma alapján differenciált, havi tételes összegben állapítja meg.
Az új cégautóadó - átvéve a korábbi szabályozás egyes mentességeit - különös méltánylást érdemlő helyzetben mentességet biztosít például a megkülönböztető jelzést használó személygépkocsikra vagy a háziorvosi ellátáshoz szükséges személygépkocsira.
A Javaslat a kétszeres adóztatás kizárása érdekében lehetővé teszi az adóalany által megfizetett gépjárműadó levonását a cégautóadóból, méghozzá negyedéven belül azon hónapokban, amikor a cégautó adó és a gépjárműadó utáni kötelezettség egyaránt fenn állt.
Az adót önadózással kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, azaz negyedévente - a negyedévet követő év 20-áig - az adót bevallani, s megfizetni. Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte.

XI. Fejezet

A luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény módosításához

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Luxusadó tv.) mindösszesen két ponton való módosítását indítványozza, összefüggésben a helyi építményadó-kötelezettségre vonatkozó szabályokkal.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 84. §-hoz
A hatályos Luxusadó tv. értelmében az adókötelezettség (az épület, épületrész adótárgyi minőségének) kezdő időpontja az épületre, épületrészre kiadott használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély kiadását követő év első napja. Mindez azt jelenti egyfelől, hogy a hatósági engedélyeknek nem kell jogerősnek lenniük, másfelől pedig, hogy az adókötelezettség a hatósági döntés (határozat) keltéhez kötődik.
Ha a használatbavételi engedély, fennmaradási engedély kiadására az év utolsó napjaiban kerül sor, akkor előfordul, hogy az adózó már csak a bevallás-benyújtásra nyitva álló határidőt (január 15.) követően értesül a hatóság döntéséről, így hibáján kívül késedelembe esik. Az adóhatóság természetesen ez esetben nem szab ki mulasztási bírságot, hiszen ez különös méltánylást érdemlő körülmény, azonban a jogbiztonság érdekében indokolt, hogy elvi lehetőség se legyen a mulasztási bírság kiszabására.
Ezért a Javaslat kimondja, hogy az adókötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napjától kezdődik.
A 85. §-hoz
A luxusadó-kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó új szabályozással összefüggésben a Javaslat korrigálja a tulajdonos fogalmát. Ennek értelmében az újonnan létrehozott épület esetén - ha az épület, épületrész átruházása az épületre vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően történt - a szerző felet csak a jogerőre emelkedést követően kell tulajdonosnak tekinteni.

ÖTÖDIK RÉSZ

XII. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása egyrészt tovább bővíti az adóhatóság eszköztárát a feketegazdaság elleni küzdelem terén, illetőleg új szankciók megállapításával, továbbá a korábbi szankciók szigorításával ösztönzi az adózókat az önkéntes jogkövetésre. Ezzel összefüggésben tovább szigorodnak az ellenőrzési és a mulasztási bírság szabályok. Bővül az adószám felfüggesztésének esetköre, a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a nyugta kiállítására kötelezett személy közvetlen vezetője is bírságolhatóvá válik, illetőleg a vállalkozások között a készpénzzel teljesítés meghatározott összeghatáron felül szankcionálhatóvá válik.
Az adminisztrációs terhek enyhítése valamint az adókötelezettségek teljesítésének megkönnyítése érdekében a "nullás" bevallás benyújtását az adózó nyilatkozata váltja ki, az adóhatósági adómegállapítást felváltja az egyszerűsített adóbevallás lehetőségének bevezetése, 100 000 Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettség vonatkozásában megteremtődne a nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetés intézménye.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 86. §-hoz
A Javaslat az állandó meghatalmazás körében pontosító, egyszerűsítő rendelkezést tartalmaz, mely szerint az állandó meghatalmazást az adózón kívül a meghatalmazott képviselő is bejelentheti az adóhatósághoz. Az adózó érdekeinek védelmében a Javaslat a képviselői bejelentés esetére előírja, hogy az adóhatóság a meghatalmazót a bejelentésről köteles írásban értesíteni. A Javaslat az Art. 7. § (5) bekezdésének utolsó mondatában az eseti és állandó meghatalmazásra kiterjedően egyértelművé teszi, hogy a képviseleti jog időbeli hatálya - a képviseleti jog keletkezése és megszűnése esetén is - a bejelentés időpontjától (napjától) függ.
A 87. §-hoz
A bankszámlanyitási kötelezettség elmulasztásának szankcióját az Art. hatályos rendelkezései rögzítik, a jogszabályban előírt bankszámlanyitási kötelezettséget ugyanakkor a törvény nem nevesíti külön adókötelezettségként. E hiányosság orvoslása érdekében - a javaslat elfogadása esetén - az Art-ben nevesített adókötelezettségek köre a jogszabályban előírt bankszámlanyitási kötelezettségre történő utalással bővül. Hasonló megfontolásból egészül ki az adókötelezettségek köre a bankszámláról történő kifizetési kötelezettségre utalással.
A 88. §-hoz
Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv (OEP) foglalkoztatókhoz (munkáltatókhoz, kifizetőkhöz) rendelten tartja nyilván a biztosított magánszemélyeket. Jogutódlás esetén a jogelőd személyében bekövetkezett változás szükségessé teszi a jogelőd által az átalakulásig foglalkoztatott biztosítottak jogviszonyának egészségbiztosítási nyilvántartásban történő lezárását, egyidejűleg az átalakulás napjával a jogutód foglalkoztatónál keletkezett biztosítási jogviszony bejelentését. A Javaslat jogutódlás esetére egyértelműen szabályozza, hogy a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdése a)-c), f)-g) pontjai és (2) bekezdése szerinti biztosított magánszemélyek tekintetében a jogutód kötelessége - a jogelőd adatait is feltüntetve - a bejelentési kötelezettség teljesítése, mely a jogutódlásból származó kötelmekkel összhangban van. Ez az eljárás az OEP számára lehetővé teszi a nála nyitva álló - korábban a jogelőd által bejelentett biztosítási - jogviszony beazonosítását és lezárását, a jogutódnál fennálló biztosítási jogviszony egészségbiztosítási nyilvántartásba történő rögzítését.
A 89. §-hoz
A Javaslat a magyarországi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet "hazai munkáltatóhoz" nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély hazai adókötelezettségei teljesítése, illetve a teljesítés adóhatósági ellenőrzése érdekében előírja a "hazai munkáltató" részére a munkavégzés befejezésének, illetve ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre áll, az ország területe elhagyásának - e tények bekövetkezése előtt 30 nappal történő - előzetes bejelentését. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja ebben a határidőben pl. a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszüntetése miatt nem áll rendelkezésre, a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon kell megtenni a főszabálytól eltérő határidőtől való eltérés okának megjelölésével.
A 90. §-hoz
A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 16. § (1) bekezdése, valamint 13. §-a szerint sem jogosult belföldi személy egészségügyi szolgáltatási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig köteles fizetni. A Javaslat egyszerűsíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszűnése esetén alkalmazandó eljárást, mivel biztosítási jogviszony létesítése esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettség megszűnését a magánszemélynek nem kell bejelentenie az adóhatósághoz. A foglalkoztató által bejelentett új biztosítási jogviszony alapján az adóhatóság hivatalból állapítja meg a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékkötelezettsége megszűnését, melyről a magánszemélyt értesíti, és az OEP részére adatszolgáltatást teljesít.
A Tbj. 44/B és 44/C. §-ai rendelkezéseinek megfelelően az egészségbiztosítási szerv az általa vezetett (BSZJ) nyilvántartásban biztosítottként vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosultként nem szereplő magánszemélyek adatait átadja az állami adóhatóságnak. Az Art. Javaslat szerinti új rendelkezései az állami adóhatóság kapcsolódó eljárását szabályozzák, melyek lényege, hogy az adóhatóság a saját nyilvántartásaiban szereplő adatok, természetes azonosítók segítségével megvizsgálja, hogy a konkrét magánszemély után történik-e járulékfizetés. Amennyiben erre vonatkozó adat az adóhatóság nyilvántartásai alapján nem állapítható meg, határidő tűzésével felszólítja a magánszemélyt, hogy hitelt érdemlő módon bizonyítsa egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát. Ha a magánszemély (vagy képviselője) határidőn belül nem tesz eleget bizonyítási kötelezettségének, az adóhatóság a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja.
A Javaslat tartalmazza továbbá az adóhatóság által az egészségbiztosítási szerv részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó határidőket, és az adatszolgáltatás módját is.
A 91. §-hoz
A paragrafus pontosítja az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor az illeték megfizetésére kötelezett személy által - az ingatlanügyi hatóságon keresztül - az állami adóhatóság felé teljesítendő adatok körét.
A 92. §-hoz
A Javaslat a nem magánszemély adózókat érintően, az Art. 24. § (6) bekezdésének mintájára rendelkezik az adóazonosító számnak nem minősülő technikai azonosító szám megállapításáról és törléséről. A technikai azonosító szám az adóköteles tevékenységet nem végző, így bejelentkezésre és adószám igénylésére nem kötelezett, az egyablakos rendszeren kívüli, nem magánszemély adózók adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál, ha törvény az adózó adóhatósági nyilvántartását szükségesé teszi (pl. külföldön bejegyzett társaság vagy hazai alapítvány, egyesület adóköteles tevékenységet nem végez, de az állami adóhatóság adók módjára behajtandó köztartozás miatt végrehajtási eljárást folytat az adózó ellen megkeresésre). Mivel a rendelkezés ugyanazt az adózói kört érinti, amely adóköteles tevékenység folytatása esetén visszamenőleges (azaz a bejelentkezést megelőzően megkezdett tevékenység kezdőnapjától hatályos) adószám igénylésre jogosult, a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a technikai azonosító szám a visszamenőleges bejelentkezésnek nem akadálya, ilyenkor az adóhatóság a technikai azonosító számot visszamenőlegesen, az adószám kiadásának napjával törli a nyilvántartásából.
A 93. §-hoz
A Javaslat a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében az adószám-felfüggesztés két leggyakrabban előforduló tényállását módosítja. Az irat-kézbesítéssel kapcsolatos tényállás esetén a rendelkezés tárgyi hatálya körében a hivatalos irat helyett az ennél tágabb jelentéstartományú hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat szerepel. A kézbesítés sikertelenségének fogalma körében a Javaslat egyrészt a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően módosítja az ismeretlen címzett esetkörét, másrészt az Art. 124. § (2) bekezdését módosító rendelkezéssel összhangban bővíti a tényállást azzal az esettel, ha a küldemény a levélszekrény hiánya miatt nem volt kézbesíthető. A székhely fiktivitásával kapcsolatos tényállás módosítása kétirányú: egyrészt az egységes jogértelmezés érdekében kifejezetten kimondja, hogy a tényállás alkalmazásában székhelynek minősül a székhely szolgáltatás útján az adózó székhelyéül szolgáló hely is, másrészt a rendelkezés tárgyi hatályát bővíti azzal, hogy a cég székhelyétől eltérő központi ügyintézés helyének fiktivitása is megalapozza az adószám felfüggesztését.
A Javaslat az adószám-felfüggesztés tényállásainak körét kiegészíti a 60 napos üzletlezárás, tevékenység-felfüggesztés intézkedés mellett határozott időtartamra alkalmazható adószám-felfüggesztés esetével, valamint a 2006-tól beiktatásra váró esetkörrel: a bevallási vagy adófizetési kötelezettség huzamos idejű (egy éves) elmulasztása miatt alkalmazható adószám-felfüggesztés tényállásával. A két új tényállásra irányadó, általános eljárásrendtől eltérő szabályokat a 24/A. § új (10)-(11) bekezdései tartalmazzák.
A Javaslat a két új tényállásara tekintettel bővíti a hirdetmény adattartalmát a következőkkel: a határozat jogalapjánál a két új tényállást is meg kell jelölni, a határozott időtartamú felfüggesztésénél a határozott időtartamra utalni kell, a felfüggesztés hivatalból történő megszüntetésénél pedig jelezni kell a hirdetményben, hogy a döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.
A 60 napos üzletlezárás, tevékenység-felfüggesztés intézkedés mellett alkalmazható határozott időtartamú adószám-felfüggesztés esetén az adószám-felfüggesztés a határozott időtartam lejártával megszűnik. Ennek megfelelően ebben az esetben nincs szükség felfüggesztés megszüntetése iránti kérelemre, illetve a megszüntetésről nem kell külön határozatot hozni. Mivel a felfüggesztés eljárásjogi és anyagi jogi következményei egyaránt a felfüggesztés elrendeléséhez/megszüntetéséhez kapcsolódnak, a Javaslat az Art.-re, Ctv.-re és az Áfa-tv.-re, valamint minden egyéb jogszabályra kiterjedő hatállyal kimondja, hogy a felfüggesztés megszüntetése alatt a határozott időtartamú felfüggesztés esetén a felfüggesztés határozott időtartamának elteltét kell érteni (lásd: az Art. esetén a visszaigénylési jog korlátozását, a felfüggesztett adószámú adózók közzétételét, az Áfa-tv. esetén pedig a levonási jog felfüggesztését követően a levonási jog gyakorlását). A Javaslat egyértelműsíti, hogy határozott időtartamú felfüggesztés nem vezethet az adószám szankciós törlésére, illetve azt is kimondja, hogy az adószám felfüggesztését elrendelő határozatot a speciális közlési szabályok miatt az üzletlezárást, tevékenység felfüggesztést elrendelő döntéssel egyidejűleg, de önálló döntésben kell meghozni.
A bevallási, adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti felfüggesztés határozatlan időtartamú, a mulasztás pótlásának igazolásáig tart. Ez alól kivételt jelent az az eset, ha pl. az elmulasztott bevallást az adózó az ellenőrzés megkezdése miatt már nem pótolhatja, de a felfüggesztésnek adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem lenne helye. Erre az esetkörre a Javaslat kimondja, hogy a felfüggesztést az ellenőrzés, hatósági eljárás jogerős befejezésével az állami adóhatóságnak hivatalból kell megszüntetnie. Mivel ez a megszüntetés kifejezetten az adózó érdekét szolgálja, a felfüggesztés hátrányos jogkövetkezményeinek mielőbbi megszüntetése érdekében e döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a bírság, pótlék, költség fizetési kötelezettség elmulasztása az adószám felfüggesztését nem eredményezheti és az adófizetési kötelezettség miatti felfüggesztés esetén a bírság, pótlék, költség tartozás meg nem fizetése a tőketartozás teljesítése esetén a felfüggesztés megszüntetésének nem lehet akadálya. A jogalkalmazás számára a Javaslat azt is kimondja, hogy az adószám felfüggesztését csak az adófizetési kötelezettség teljesítése esetén lehet megszüntetni, a fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jelent jogalapot a felfüggesztés megszüntetésére.
A 94. §-hoz
A magánszemélyek adójának megállapításával kapcsolatos szabályok a korábbi években többször változtak. 2004-től vezette be a törvény az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás intézményét, 2007. január 1-jétől, enyhítve a munkáltatókat terhelő adómegállapítási kötelezettségen a törvény egy választási lehetőséget vezetett be: a munkáltató továbbra is kötelezően közreműködött a magánszemélyek adómegállapítása során, de a közreműködés formáját már maga választhatta meg. Ez azt jelentette, hogy a munkáltató eldönthette megállapítja-e a magánszemély adóját vagy az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás választásában vesz részt. E mellett természetesen a magánszemélyeknek megvolt az a lehetőségük is, hogy az adójukat önállóan állapítsák meg, azaz bevallást nyújtsanak be az adóhatósághoz.
Az új szabályok szerinti módosítással csökkennek a munkáltatókat terhelő adminisztrációs terhek, ugyanis megszűnik a kötelező közreműködés a magánszemély adójának megállapításában. A munkáltató szabadon dönthet, hogy vállalja-e a munkáltatói adómegállapítást. Amennyiben nem vállalja az adómegállapítást, a munkáltatót nem terheli más adómegállapítási mód vonatkozásában közvetlen közreműködési kötelezettség. A törvény azonban arra kötelezi a munkáltatót, hogy ha nem vállalja az adómegállapítást, köteles tájékoztatni a magánszemély az új, egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről.
A szabályozás egyebekben nem hoz újat, a korábban hatályos rendelkezések alapján kell eljárnia a munkáltatónak: a magánszemély az adóévet követő év január 31-éig nyilatkozhat a munkáltatójának arról, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást. Amennyiben a munkáltató vállalja az adó megállapítását, a nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. A nyilatkozat, valamint az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások alapján a munkáltató az adót az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg, és az adóévet követő év június 10-éig továbbítja az adóhatóság felé.
A 95. §-hoz
Az adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági adómegállapítás (a továbbiakban: adóhatósági adómegállapítás) jelenlegi formájában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az adóhatósági adómegállapítás bevezetésének célja az volt, hogy a munkáltatókat
tehermentesítve az adóhatóság nyújtson segítséget a magánszemélyek számára az adójuk megállapításához. Az adóhatósági adómegállapítás választása esetén a magánszemélynek e választását be kellett jelentenie az adóhatósághoz, illetve nyilatkoznia kellett minden olyan adatról, amely az adóhatóság számára nem állt rendelkezésre, de amelyek elengedhetetlenek az adó megállapításához. A nyilatkozat meglehetősen bonyolult tartalma sok magánszemély számára nem jelentett könnyítést, és kitöltéséhez ugyanúgy segítséget kellett volna igénybe vennie, mint az adóbevallás kitöltéséhez. E mellett a törvény egy rendkívül részletes eljárási rendet alakított ki, ami szintén nem tette vonzóvá ezt az adómegállapítási módot.
A havi adó- és járulékbevallás bevezetésének köszönhetően azonban az adóhatóság már olyan, magánszemélyekre lebontott, illetőleg rendszerezett adatokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az adómegállapításban való adóhatósági közreműködés korszerűsítését, illetőleg az eljárás jelentős egyszerűsítését. A módosítással az adóhatósági adómegállapítás szabályai hatályon kívül kerülnek, és az egyszerűsített bevallásra vonatkozó szabályozással egy teljesen új adómegállapítási lehetőség kerül a törvénybe. A szabályozási technika azonban változatlan marad: az Art., mint eljárási törvény, ezen új adómegállapítási forma eljárási szabályait tartalmazza, az anyagi jogi vonatkozású rendelkezések a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe kerülnek.
Az új szabályok - igazodva a munkáltatói adómegállapítás, illetőleg a személyi jövedelemadó-bevallás törvényi határidejéhez - az adóévet követő év február 15-éig teszik lehetővé a magánszemély számára, hogy az egyszerűsített bevallás kitöltését kérje az adóhatóságtól. E választás gyakorolhatósága érdekében az adóhatóság az adóévet követő év január 31-éig kipostázza a személyi jövedelemadó bevallásához szükséges bevallási csomagokat (ezt csökkentett tartalommal azok az adózók is megkapják, akik elektronikus úton küldik be a bevallásukat), amelyek tartalmazni fogják a nyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványt, illetve egy tájékoztatót a nyilatkozat kitöltéséhez szükséges tudnivalókról (hogyan kell kitölteni, milyen beküldési módok között lehet választani, stb.). Az adózó e választását akár papíron, akár elektronikus úton is bejelentheti az adóhatósághoz, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik a nyomtatványban előre meghatározott kérdésekre, amelyek olyan adatokra, körülményekre kérdeznek rá, amiről az adóhatóságnak nincsenek információi (pl. családi kedvezmény megosztása).
Az adóhatóság a nyilatkozatokat feldolgozza, és a saját adatbázisában nyilvántartott adatok alapján megállapítja az adóalapot, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton (attól függően, hogy az adózó mely közlési formát választotta korábban) megküldi az adózónak. A bevallás mellékleteként az adóhatóság közli a bevallás alapjául szolgáló adatokat is (a havi adó és járulék bevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján rendelkezésére álló adatokat), hogy az adózó anélkül, hogy a bevallás kitöltésének helyességét ellenőrizné a birtokában lévő igazolásokkal össze tudja hasonlítani azokat az adatokat, amikből az adóhatóság számolt.
Az adózó a bevallás kézhezvételét követően vagy elfogadja az adóhatóság által kitöltött bevallást, vagy a bevallás adatait javíthatja. A bevallást (javítva vagy javítás nélkül) aláírva május 20. napjáig kell visszaküldenie. Ha nem került sor az adózó általi javításra az adófizetési kötelezettségét is május 20-áig kell teljesítenie, az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Ha az adózó javította a bevallás vagy az adatközlés adatait, az adóhatóság a javítás alapján átszámítja az adóalapot, az adót, a visszatérítendő adót, és a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20. napjáig értesítést küld az adózónak. Ebben az esetben az adózónak az adófizetési kötelezettségét az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesítenie, az adóhatóságnak pedig a visszatérítendő adót az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia.
Az egyszerűsített bevallás, ha az adózó visszaküldte az adóhatóság részére, az adózó által benyújtott bevallásnak minősül, így az általános szabályokat kell alkalmazni az ellenőrzés, önellenőrzés, és az esetleges további javítás szükségessége esetén.
A 96. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást
A 97. §-hoz
A hatályos Art. "a munkáltató és az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása" alcím alatt szabályozza a magánszemélyekkel történő munkáltatói, kifizetői adóelszámolás azon eseteit, amikor az adót, adóelőleget a munkáltató vagy a kifizető nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vonta le, valamint itt találhatóak a járulékfizetési felső határ elérésével kapcsolatos egyes eljárási szabályok is.
Az áttekinthetőbb szabályozás érdekében a módosítás egyrészt egy új alcím beiktatásával elkülöníti e rendelkezéseket az adómegállapításokra vonatkozó szabályoktól, másrészt pedig a jogszabályoktól eltérően levont egyéni járulékok vonatkozásában is külön rendelkezéseket iktat be. Ennek oka, hogy a korábbi elszámolási szabályok kifejezetten az éves elszámolású személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg elszámolására vonatkoztak, amely rendelkezések a havi elszámolású járulékok esetén esetlegesen szükségessé vált korrekció vonatkozásában nem alkalmazhatók. A szabályozási metódus azonos a személyi jövedelemadó elszámolásával: ha el tud számolni a magánszeméllyel (mert pl. a magánszemély a munkáltatóval még munkaviszonyban áll), akkor elsősorban a következő kifizetési időszakokban levonással vagy visszafizetéssel teszi meg, ha nem tud elszámolni vele, akkor bejelentéssel él az adóhatóság felé, és ez esetben az adóhatóság fogja előírni a járulékkülönbözetet a magánszemély terhére vagy javára. A magánszemélyekkel való elszámolás természetesen nem érinti az általános szabályok alapján fennálló a munkáltató, kifizető a havi adó- és járulékbevallás önellenőrzési kötelezettségét, mert csak ezzel lesz teljes a korrekció mindkét oldalon.
A 98. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást
A 99. §-hoz
A Javaslat egyszerűsíti az eljárást, mivel lehetővé teszi az adózó számára, hogy nulla értékadatot tartalmazó bevallás kitöltése és beküldése helyett egy egyszerűen kitölthető nyilatkozattal jelezze az adóhatóság felé, miszerint a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Ez a megoldás az adóhatóság számára lehetővé teszi az ún. teljességvizsgálat elvégzését, azaz annak nyomon követését és kiszűrését, hogy egy adózó mulasztás miatt nem adta be bevallását, vagy azért, mert a bevallás nullától eltérő értékadatot nem tartalmazott volna. A nyilatkozat tétele adott esetben lehetőséget biztosít az adózónak arra is, hogy elévülési időn belül a nulla értékadatot önellenőrzéssel helyesbítse.
A 100. §-hoz
Az Art. helyi adók bevallásáról szóló hatályos rendelkezései nem tartalmaznak egyértelmű szabályozást az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adó bevallási határidejére nézve. Az Art. 2. számú mellékletének az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetésekről szóló II. fejezete A/2. pontjának d) alpontja ugyanakkor kimondja, hogy az e tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. A Javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adó bevallási határidejét a megfizetés határidejével egyezően, a tevékenység befejezésének napjával rögzíti.
A 101. §-hoz
A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerülő adózók jelenleg nem nyújtanak be adóbevallást, ha e sajátos rendelkezések hatálya alá kerülnek. Ezek jellemzően olyan külföldi vállalkozások, amelyek nem szűnnek meg, azonban székhelyüket vagy üzletvezetési helyüket áthelyezik Magyarországról, így emiatt az adókötelezettségeiket rendezni szükséges. Ezért a Javaslat azt tervezi bevezetni, hogy soron kívüli bevallást kelljen benyújtani a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerülő adózóknak valamennyi adójáról a bevallással még le nem fedett időszak tekintetében.
A Javaslat az adminisztratív terhek csökkentése érdekében mentesíti a csoportból kiváló tagot, illetve a csoport megszűnése esetén a csoport-tagokat az általános forgalmi adón kívüli adónemekre a soron kívüli adóbevallási kötelezettség teljesítése alól.
A 102. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az adóbevallás adókülönbözetre nem vezető hibáját az adóhatóság hivatalból javítja, míg az adózónak az adó, illetőleg a költségvetési támogatás alapját, összegét érintő hiba esetén van lehetősége a bevallás korrigálására, önellenőrzés útján. A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy a bevallás - adókülönbözetet nem okozó hibájának kijavítását az adózó is kezdeményezheti, amennyiben a bevallás benyújtását követően ilyen hibát észlel, és azt az adóhatóság hivatalból nem javította ki.
A 103. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a kifizető, illetőleg a munkáltató a kifizetéskor olyan bizonylatot köteles kiállítani, és átadni, amelyből megállapítható a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg és a levont adóelőleg, illetve adó összege. A módosítással kiegészül az igazolás adattartalma a levont, illetve a kifizetőt terhelő járulékok adataival, valamint az előző időszakra vonatkozó járulékadatokkal, amelyről a kifizetőnek, illetve a munkáltatónak már bevallást kellett tennie. Ez utóbbi kiegészítéssel a magánszemély arról kap információt, hogy az előző időszakban mennyi járulékot fizetett meg utána a munkáltató, illetve a kifizető.
A 104. §-hoz
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján indítandó kölcsönös egyeztetési eljárások időtartama túlnyúlhat a belső jog szerinti elévülési időn. Ebben az esetben az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. Az ellenőrzés eredményességének alapvető feltétele az adózó birtokában lévő bizonylatok és iratok megvizsgálása, amelyekre vonatkozó őrzési kötelezettség azonban csak az elévülési idő általános öt éves időtartamára áll fenn. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet a kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket, szükségszerű az is, hogy az iratmegőrzési kötelezettség az ellenőrzés által szükségessé váló ideig meghosszabbodjon. Ennek megfelelően a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges iratokat, bizonylatokat az adózó, a munkáltató (kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására - a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben - megőrizni.
Az őrzési kötelezettség időtartama - tekintettel a külföldi illetékes hatóság eljárására is - előre nem határolható be, ezért az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban ez csak a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultáig tarthat. A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt Egyezmény (Választottbírósági egyezmény) alapján - a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakat érintően - szintén lehetőség van kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás lefolytatására a részes államok illetékes hatóságai között. A Választottbírósági egyezmény 6. Cikkének (2) bekezdése szerint a kölcsönös megállapodást, tekintet nélkül az érintett szerződő államok hazai jogában előírt elévülési időre, végre kell hajtani. Erre tekintettel szükséges az iratmegőrzési megőrzési kötelezettség meghosszabbítása a Választottbírósági egyezmény alapján indított kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárásoknál is.
A 105. §-hoz
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó korábban baleseti járulék fizetésére volt kötelezett. Tekintve, hogy a hatályos törvény egészségügyi-szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséget állapított meg a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók esetén, ezért az általuk az éves személyi jövedelemadó bevallásukban bevallott nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az adóhatóságnak évente a személyi jövedelemadó-bevallások feldolgozását követően az év augusztus 31. napjáig hivatalból elektronikus úton át kell adnia a nyugdíjbiztosítási szerv részére. Ezzel a rendszer zárttá válik, tehát az ugyanazon kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra vonatkozó NYENYI-lapos adatszolgáltatásban feltüntetett adatok összevethetővé válnak az APEH adatszolgáltatásában szerplő adatokkal.
Valamennyi esetben, amikor az adózó (foglalkoztató) fiktívvé válik, például azért, mert törlik a cégjegyzékből, vagy az alapítvány bejelenti tevékenységének megszűnését, de más bejelentési, bevallási kötelezettségének nem tesz eleget, szükséges és indokolt a foglalkoztató hiányában biztosítottnak már nem minősülő magánszemély(ek) jogviszonyának megszüntetését átvezetni az egészségbiztosítási szervnél. Ezáltal lehetővé válik a jogosulatlanul igénybe vett egészségbiztosítási ellátások megakadályozása, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szervnél a nyugdíj-megállapításhoz szükséges szolgálati idő pontosabb megállapítása.
A 106. §-hoz
A Javaslat szerint határozott időtartamú adófelfüggesztés esetén az adóhatóság honlapján a határozott időtartam kezdő és záró időpontját is közzé kell tenni.
A hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás és garanciadíj formájában nyújtott támogatások esetén az FVM nem állít ki igazolást, viszont a támogatások nyilvántartásához, az egyes adózók támogatási keretének ellenőrzéséhez, monitoringjához a kamattámogatás és garanciadíj formájában nyújtott támogatások adataira is szüksége van adózónkénti bontásban.
Az Szja. tv. 39. § (1) bekezdése alapján érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát. Ezen adatokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv köteles nyilvántartani és figyelemmel kísérni, ezért ezen adatokra vonatkozóan a Javaslat adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóság számára.
Az állami adóhatóság ellenőrzése, eljárása során kizárólag adózás szempontjából értékelheti a jogviszonyt. Ebből következően szükségessé válik az adóhatóság számára szignalizációs kötelezettséget előírni a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé, amelyek a jogviszonyt a vonatkozó jogszabályok szerint érdemben rendezik. A jogerős határozatok havonként, elektronikus úton történő továbbítása az adóhatóság, a munkaügyi hatóság és az egészségbiztosítási szerv számára egyaránt megfelelően kezelhető eljárást jelent.
Az Art. 30. § új (8) bekezdése szerint az állami adóhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) határozattal írja elő a magánszemély terhére. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék (tagdíj) összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adóhatóság erről a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot (tagdíjat) önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzéssel azonban olyan helyzet áll elő, ami veszélyezteti a határozattal előírt járulék (tagdíj) alapjának nyugellátásba történő beszámítását. Ebből következően szükséges, hogy a jogerős határozat egy példányát az adóhatóság megküldje a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, illetőleg magánnyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is.
A 107. §-hoz
A Javaslat Art. 56. §-át módosító rendelkezése törvényi lehetőséget biztosít arra, hogy a vámhatóság az általános forgalmi adóval kapcsolatos közigazgatási hatáskörében a közösségi hozzáadott-értékadó-információcsere rendszerben az állami adóhatóság közvetítése nélkül, önállóan, megkereső és megkereshető hatóságként eljárjon. A hatáskörmegosztás részletes szabályait a két adóhatóság szervezeti kormányrendelete tartalmazza.
A 108. §-hoz
A Javaslat a 76/308/EGK irányelvet hatályon kívül helyező, az egyes lefölözésekből, vámokból, és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló 2008/55/EK irányelvvel [IE] kapcsolatos, pontosító jellegű módosításokat tartalmaz a behajtási jogsegély tárgyi hatályával [Art. 60. § (1) bekezdés az IE 2. cikk i) pontja alapján], a behajtási jogsegély kérelem elutasítására okot adó 5 éves szabály kiterjesztő értelmezésével [Art. 60. (4) bekezdésének első mondata az IE 14. cikk b) pontja alapján], a behajtási kérelem elutasításával kapcsolatban [Art. 65. § (2) bekezdés hatályon kívül helyezése az IE 14 cikk a) pontjának a nemzeti elbánásnál nem kedvezőtlenebb elbánásra utaló fordulata miatt]. Az új IE hatálybalépésére tekintettel az Art. 181. § (3) bekezdésében foglalt jogharmonizációs záradék is módosításra kerül.
A 109. §-hoz
A javasolt módosítás technikai jellegű pontosítás. Előfordulhat, hogy az ellenőrzés során a tényállás teljes körű tisztázásához más adózónál lefolytatandó kapcsolódó vizsgálat eredményének ismerete szükséges, azonban az érintett adózónál már adóhatósági ellenőrzés van folyamatban. Ebben az esetben kapcsolódó vizsgálat elrendeléséről nem lehet szó, hiszen a másik adózónál lefolytatandó ellenőrzés - a kapcsolódó vizsgálat elvégzésére vonatkozó megkereséstől függetlenül - korábban már elrendelésre került. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik - azaz az ellenőrzés szünetelését eredményezi - az is, ha a tényállás tisztázása érdekében más adózónál folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. A kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának ez esetben a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni, tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálattal érintett kérdésben ezen időponttól kezdve nem tudja folytatni az ellenőrzést.
E rendelkezést az annak hatálybalépését követően indult ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.
A 110. §-hoz
Amennyiben az adóhatóság a próbavásárlás során szabálytalanságot nem tár fel, úgy az erről szóló (nemleges) jegyzőkönyv átadásával az eljárás lezárul, a jegyzőkönyv alapján hatósági eljárás nem indul, az adózónak szankcióval, illetve egyéb hátrányos jogkövetkezménnyel nem kell számolnia.
Az eljárást formálisan lezáró, további jogkövetkezménnyel nem járó jegyzőkönyv átvétele tekintetében indokolt a helyszínen tartózkodó alkalmazottat, illetőleg az értékesítésben közreműködő személyt az adózó képviselőjének tekinteni, hiszen az eljárást jelentős mértékben felgyorsítja, és költséghatékonyabbá teszi az, ha a nemleges jegyzőkönyvet az adóhatóságnak nem kell minden esetben - az általában jelen nem lévő - adózó, illetve annak képviselője részére tértivevényes küldeményként kézbesítenie. A nemleges jegyzőkönyv alkalmazott részére történő átadása az adózó számára joghátránnyal nem jár, jogainak érvényesítését nem veszélyezteti.
A 111. §-hoz
A Javaslat Art. 117. §-át kiegészítő új rendelkezése egyértelművé teszi, hogy az állami garancia beváltására irányuló eljárásban az adóhatóság az Art. ellenőrzési fejezetének rendelkezései szerint jár el, az eljárásban tehát a kérelem beadásától kezdődően az Art. és nem közvetlenül a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az új (4) bekezdés az állami garancia beváltására irányuló eljárásra az eljárás specialitása miatt az ellenőrzés általános szabályaitól eltérő, az eljárás gyors, egyszerű lefolytatását biztosító rendelkezéseket is tartalmaz. Mivel az eljárás kérelemre indul, nincs szükség az ellenőrzés lefolytatásához megbízólevél kiállítására, így az eljárás kezdőidőpontja az Art. 93. §-ában meghatározott időpontoktól eltérően a kérelem előterjesztésének napja. Hasonlóképpen, egyszerűsítési céllal a Javaslat kimondja továbbá, hogy a kérelemnek helyt adó döntés esetén a döntés kiadását megelőzően nincs helye jegyzőkönyv kiadásának és a kérelemnek teljes mértékben helyt adó határozat ellen fellebbezésnek.
A 112. §-hoz
A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy adóügyben nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény azon rendelkezése, amely szerint jogszabály úgy rendelkezhet, hogy ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. Adóügyekben ugyanis a közérdek súlyos sérelmével járhat az, ha az adózó által előterjesztett, nyilvánvalóan jogszerűtlen vagy alaptalan kérelem is teljesül, ha az adóhatóság azt bármely okból nem utasítja el határidőn belül.
A 113. §-hoz
A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről a 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 15. §-a rendezi a levélszekrény elhelyezési szabályait. E szerint a levélszekrényt a címzettnek vagy megbízottjának az előírt helyen (például kertes ház esetén a telek - cím szerinti - bejáratánál) kell felszerelni úgy, hogy a postai szolgáltató (a kézbesítő) ahhoz biztonságosan hozzáférhessen. A megfelelően elhelyezett és megjelölt levélszekrény hiánya - nem mentesíti a postai szolgáltatót az alól, hogy a szolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségének a teljesítését személyes kézbesítéssel megkísérelje. Ennek sikertelensége esetén a küldemény - a megfelelő levélszekrény hiánya miatt - a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető.
Amennyiben a "levélszekrény hiánya" jelzés szerepel a tértivevény hátlapján, az az adóhatósági irat egyben a címzett számára kézbesíthetetlennek is tekinthető, ennek következménye az, hogy kézbesítés hiányában a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be.
Az adózók kihasználják, hogy levélszekrény hiányában, amely elhelyezése egyébként az ő jogszabályi kötelezettségük, nem lehet részükre hivatalos iratot kézbesíteni. Ezért a Javaslat kiegészíteni tervezi a kézbesítési szabályokat azzal a vélelemmel, amely szerint az adóhatósági iratot a kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlen.
A 114. §-hoz
Feltételes adómegállapítást jellemzően a legnagyobb adóteljesítményű adózók, például bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók, termelő vagy szolgáltató szektorban működő hazai, illetőleg multinacionális vállalatok vagy vállalatcsoportok kérnek. Az ügyletek ennek megfelelően sokrétűek, amelyek vonatkozhatnak különböző szektorokban megkötendő szállítói szerződések teljes adójogi következményeinek kezelésére, outsourcing tevékenységre, nemzetközi ügyletekre stb. Tekintettel az ügyek rendkívül bonyolult és összetett jellegére, valamint azok, sok esetben kiemelt pénzügyi volumenére, a gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő igen szűkös egyes esetekben (például a nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő energiaipari ágazat egészét érintő kérdések megfelelő mélységű tisztázásánál), ezért annak meghosszabbítása kiemelt esetekben fontos. A Javaslat az alapeljárás határidejét változatlanul hagyja, azonban a határozatok előkészítési idejének megfelelő biztosítása érdekében lehetővé teszi az eddigi 30 nap helyett, az eljárás 60 nappal történő meghosszabbítását.
A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott döntés nem más, mint a pénzügyminiszter - határozati formában megjelenő - állásfoglalása, amely jogot, kötelezettséget nem állapít meg, így azzal szemben a bírói út lehetőségének biztosítása nem indokolt. A javasolt módosítás ezért egyértelművé teszi, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
A 115. §-hoz
A Javaslat szerint új lehetőségként bevezetésre kerül az adózó által nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetés intézménye. A javasolt módosítás szerint a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély az adóbevallásában szereplő, 100.000 Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettség vonatkozásában nyilatkozhat úgy, hogy fizetési kötelezettségét négy hónap alatt, négy egyenlő részletben teljesíti.
A javasolt módosítás célja az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése mellett az adóhatóságra háruló ügyteher csökkentése, a kisösszegű adófizetési kötelezettségre vonatkozó részletfizetési kérelmek, és az azok elbírálására irányuló méltányossági eljárás egyetlen nyilatkozattal történő kiváltása útján.
A Javaslat szerint az adózó e szabályokat a 2008. évre bevallott adófizetési kötelezettsége tekintetében is alkalmazhatja.
A 116. §-hoz
A felügyeleti intézkedés célja egyrészt az adóhatósági működés törvényességének biztosítása, másrészt pedig annak lehetővé tétele, hogy az adózó ne essen el az érdemi jogorvoslat lehetőségétől abban az esetben sem, ha a fellebbezésre nyitva álló határidőt bármilyen okból elmulasztotta. A kétféle jogorvoslati lehetőség közötti fő különbség, hogy a fellebbezési eljárás keretében hozott másodfokú döntéssel szemben az adózónak lehetősége van bírósági felülvizsgálatot kezdeményezni, a felügyeleti intézkedés keretében hozott döntés tekintetében ugyanakkor a hatályos szabályok a bírói utat nem nyitják meg. A további jogorvoslat lehetőségének hiánya miatt szükséges annak rögzítése, hogy felügyeleti intézkedés keretében a döntés súlyosítására nincs lehetőség, illetőleg amennyiben a döntés súlyosításának lenne helye, úgy a felettes szerv új eljárás lefolytatását rendeli el, és így az eredeti döntéshez képest az adózóra nézve súlyosabb döntéssel szemben - értelemszerűen - ismételten megnyílik az érdemi jogorvoslat lehetősége.
A 117. §-hoz
A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, illetőleg a felszámoló teljesíti az adózó kötelezettségeit és gyakorolja az adózót megillető jogokat.
A felszámoló feladata ugyanakkor nem elsősorban az adózó érdekeinek szem előtt tartása, hanem a hitelezők érdekeinek védelme, ami a felszámoló, illetőleg a társaság tartozásaiért a későbbiekben esetlegesen helytállni köteles mögöttes felelős között érdekellentétet okozhat. A felszámoló adott esetben nem érdekelt abban, hogy a felszámolás időtartama alatt kiadott adóhatósági határozattal szemben valamennyi rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget kimerítsen, miközben a határozattal megállapított tartozásért a későbbiekben helytállni köteles mögöttes felelős részére a hatályos szabályozás nem biztosít jogorvoslati jogot. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy a mögöttes felelősnek olyan, a felettes adóhatóság által felül nem vizsgált határozat alapján keletkezik fizetési kötelezettsége, amelynek megállapításaival nem ért egyet, de amellyel szemben jogorvoslatra nem volt lehetősége.
Az előzőekre tekintettel a felszámolással megszűnt adózó tartozásaiért mögöttes felelősként helytállni köteles személy részére indokolt jogorvoslati jogot biztosítani a felszámolási eljárás során kiadott, utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben. A jogorvoslati jog biztosítása abban az esetben indokolt, illetőleg szükséges, ha a mögöttes felelőst az adóhatóság az adó megfizetésére ténylegesen kötelezi. E kötelezésre csak az utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozat jogerőre emelkedését és a felszámolási eljárás lefolytatását követően, utólagosan kerülhet sor, így az adó megfizetésére kötelezett személy részére biztosítandó jogorvoslati jog egyetlen lehetséges formája a felügyeleti intézkedés iránti kérelem.
A 118. §-hoz
A hatályos szabályok szerint az adóhatóság a túlfizetést csak korlátozott esetben vezetheti át hivatalból az általa nyilvántartott tartozásra. Ilyen, ha a túlfizetés elévül, illetőleg a felszámolási eljárás indul. Arra azonban nem volt lehetőség, hogy ha az adózónak valamely adónemen tartozása állt fönn, más adónemen pedig túlfizetést tartottak nyilván, az adóhatóság hivatalból kezdeményezzen átvezetést. Meg kellett indítania a végrehajtást a tartozást mutató adónemre, függetlenül attól, hogy a nyilvántartott túlfizetés akár fedezetet nyújtott volna a tartozás összegére. Ezen változtat az új rendelkezés, amely szerint ilyen esetben az adóhatóság megindítja a végrehajtást, és végrehajtási cselekményként foganatosítja az átvezetést. Ez a megoldás költségkímélőbb eljárást eredményezhet (ha nem lesz szükség további végrehajtási cselekményre), illetőleg az adószámla rendezése is megtörténik.
A 119. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a költségvetési támogatás igénylésekor az adózó az adóhatóság (állami-, önkormányzati és vámhatóság) előtt nyilatkozik más adóhatóságnál fennálló esedékes adótartozásáról. A törvényjavaslat ezen úgy kíván változtatni, hogy az állami adóhatóság felé előterjesztett igénylési kérelmek esetén - az állami adóhatóság naprakész nyilvántartási rendszeréből adódóan - eltekint az adózó ezen nyilatkozattételi kötelezettségétől, nem érintve ezzel a másik két adóhatóság (önkormányzati, vámhatóság) irányába teljesített nyilatkozatokat.
A 120. §-hoz
A hatályos szabályozás az adóhatóság részére a késedelmi pótlékkal megegyező mértékű kamatfizetési kötelezettséget ír elő abban az esetben, ha az inkasszót valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be. Ugyancsak jogszabálysértő ugyanakkor az az eljárás, ha az adóhatóság az inkasszót végrehajtható okirat birtokában, de az önkéntes teljesítésre rendelkezésre álló határidő lejártát megelőzően nyújtja be vagy a benyújtott végrehajtható okirat nem valós tartalmú, ezért indokolt a kamatfizetési kötelezettség kiterjesztése ezekre az esetekre is.
A 121. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a gépjármű lefoglalása - speciális módon - a gépjármű törzskönyvének lefoglalásával történik. Az ingófoglalásra irányadó általános szabályok szerint az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben történő összeírással lehet lefoglalni. Ezt az általános foglalási technikát szükséges a gépjárművekre is kiterjeszteni, ugyanis előfordul az, hogy a végrehajtó a törzskönyvet nem tudja birtokba venni (például az másnál van és azt az adózó nem adja ki), ezért a foglalás meghiúsul. A Javaslat ezért előírná, hogy a gépjármű lefoglalása is a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetetéssel történik, ezzel egyidejűleg - a korábbi szabályozás szellemében - , ha lehetséges a gépjármű törzskönyvét is le kell foglalni.
A 122. §-hoz
Az elektronikus árverés szabályait a hatályos szabályok szerint kizárólag ingóságok esetén lehetett alkalmazni, azonban a kedvező gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy azt ingatlanok esetében is célszerű bevezetni. Ennek megfelelően a jelenleg működő egyes árverési formák tovább bővülnek és az elektronikus árverést már nem csak az ingóságok esetében alkalmazzuk.
A hatályos szabályok szerint a becsérték korrigálása az árverés sikertelenségéhez vagy bizonyos esetekben 3 hónapos időmúláshoz van kötve. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban a becsérték változása mögött, rövid időn belül, gyakran jelentős értékű amortizáció vagy rendkívüli káresemény is előfordul, ezért a becsérték módosításának okait bővíteni indokolt azon esetekben is az árverés vagy a nyilvános pályázat közzétételéig, ha a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be.
A 123. §-hoz
Az ingatlan e-árverésének bevezetésével módosítani szükséges az elektronikus árverésre irányadó szabályokat, tekintettel az ingatlan árverés specifikumaira, valamit az ingó e-árverések tapasztalatai alapján apróbb pontosítások váltak indokolttá. Főszabályként az ingatlanra hasonló szabályokalapján lehet majd árverezni, mint az ingókra, így alapvetően közösek az e-árverés szabályai.
Bekerülnek az üzletrész árverésére is irányadó speciális szabályok, így a jövőben nagy értékű üzletrészek is az e-árverés tárgyai lehetnek.
Ingatlan árverés esetén - az ingatlanok nagyobb értéke miatt és az árverezők vételi szándékai komolyságának biztosítására - az árverezőknek az árverezés megkezdéséig a licitálásra kerülő ingatlan becsértékének 10 %-át be kell fizetni az adóhatóság által megjelölt számlára és ezt igazolnia is kell. Ezt az összeget az árverés nyertesénél a vételárba beszámítják, míg a többiek visszakapják.
Rövidül az árverések időtartama nyolcról három napra, ugyanis a 15 napos közzétételi határidő elég időt biztosít az ajánlat megfontolására, így az árverések gyorsabb lefolyásúvá válnak.
Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ugyanis többen visszaéltek azzal, hogy az utolsó másodpercekben tettek ajánlatot, így a többi - elvben még licitáló - személynek az árverés lezárulta miatt nem volt alkalma tovább emelni a vételárat.
Tovább differenciálódnak és emelkednek a licitküszöbök, részben a túl kicsi és elaprózott emelések, részben az ingatlanok jelentősebb értéke miatt. Ennek megfelelően az érvényes licit legkisebb összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint.
A normál árveréshez hasonlóan e-árverés esetén is rögzíteni kell azt a szabályt, hogy érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig beérkezett azon ajánlat minősül, amely ingatlan esetén a becsérték 65 %-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75 %-át eléri.
Ingóságok esetében az elektronikus árverés lezárultát követően kerül sor a fizetésre és az ingóság átadására az adóhatóság értesítése alapján. Árverezői igény alapján bővülne a fizetési formák köre, így az ingóság vételárát az árverést lebonyolító adóhatóságnál (az átutaláson és a postai csekken túl) készpénzben is meg lehetne fizetni.
A bírósági végrehajtás általános szabályai szerint ingatlan megszerzése esetén lehetőség van méltányosságból részletfizetés engedélyezésére bizonyos esetekben, nem célszerű ezt a jogot elektronikus árverezés esetén sem kizárni, ezért ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.
A 124. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a végrehajtási kifogásról mindig a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve határoz. Ennek eredményeként a felettes szerv a megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével.
A fellebbezésnél érvényesülő, az első fokon saját hatáskörben történő jogorvoslati mintához hasonlóan célszerű megadni a végrehajtónak is azt a jogot, hogy ha a benyújtott végrehajtási kifogásban előadottakat maradéktalanul elfogadja, akkor saját hatáskörben orvosolja a jog vagy érdeksérelmet.
A 125. §-hoz
A hatályos szabályok szerint, ha az adóhatóságot megkeresik végrehajtás lefolytatása céljából, a megkereső szervnek előlegeznie kell a költségminimumot. A költségminimum összege alacsony és azt az adóhatóság - eredményes inkasszó, letiltás okán - sokszor kénytelen visszautalni a megkereső szervnek, ezért a költségminimum megelőlegezésének rendszere megszűnik, ezzel csökken az adminisztráció.
A költségminimum megszüntetésére is tekintettel, a megkereső szerv (behajtást kérő) és az adóhatóság az eljárás végén számolja el követelésarányosan - immáron pontos adatok birtokában - a végrehajtás költségeit.
A szabálysértésekről szóló törvény szerint a tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmulasztása esetén kizárólag adók módjára hajtható be, és nem váltható át pl. közérdekű munkára, mint ahogyan azt az egyéb pénzbírságok esetén a törvény lehetővé teszi. A gyakorlatban nehézséget okoz, hogy a végrehajtás meghiúsulása esetén a végrehajtás lefolytatására megkeresett adóhatóság csak tájékoztathatja a megkereső hatóságot a végrehajtás eredménytelenségéről, azonban a hatályos szabályok szerint nem minősítheti végrehajthatatlannak. A tájékoztatást követően a megkereső hatóság általában nem vonja vissza a megkeresést - mivel a behajtás eredménytelensége esetén nem az övé lenne a bevétel, hanem az önkormányzaté, ezért a végrehajtás iránti megkeresés elküldését követően a helyszíni bírsággal kapcsolatos ügyintézést a megkereső hatóságnál megszüntetik - így az adóhatóságnak továbbra is úgy kell nyilvántartania ezeket a jellemzően csekély összegű bírságokat, mint végrehajtható tartozást. A módosítás ezért a szabálysértésekről szóló törvény szerinti helyszíni bírságok vonatkozásában, kivételként, megengedi a behajthatatlanná minősítést.
Az államháztartásról szóló törvény 33. §-ának (13) bekezdése előírja, hogy a központi költségvetés által kifizetett összeg - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.
Az Áht. ebben az esetben az adók módjára való behajtást rendeli el, amely jellemzően az Art. 161. §-ának a végrehajtás megkeresésre szabályai alapján történik. Az adók módjára történő behajtási eljárások szabályai alkalmazásának alapesetben szükséges feltétele egy megkereső és egy megkeresett hatóság, adott esetben az adóhatóság. Ezen kétszereplős végrehajtási megkeresések vonatkozásában tartalmaz szabályokat az Art. 161. §-a.
Az Áht. jelen esetben rendelkezik azonban arról is, hogy a végrehajtást az állami adóhatóság folytatja le, ideértve a tartozás nyilvántartását és előírását is. Ezen "egyszemélyi" pozícióból következik az, hogy az állami adóhatóság végzi az ezzel kapcsolatos feladatokat, tehát nincs megkereső és megkeresett hatósági viszony. Így a Javaslat ez esetben tervezi a "Végrehajtás megkeresésre" alcím alatt szereplő szabályok alkalmazásának kizárását. A kizárási szabály eredménye az is, az állami kezességvállalással érintett összegek vonatkozásában fizetési könnyítést engedélyezhet az adóhatóság.
A 126. §-hoz
Egyszerűsödnek a behajthatatlan adótartozás törlésével kapcsolatos szabályok, így a - gyakorlatban sokszor félreértést is eredményező - értesítési és törlési szabályok megszűnnek. Alapvető változás érdemben nem történik, az adóhatóság így végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását továbbra is behajthatatlannak minősíti és azt végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.
A 127. §-hoz
Amennyiben az adózó adóbevallását késedelmesen, közvetlenül az adó megállapításához, illetőleg az adótartozás végrehajtásához való jog elévülését megelőzően nyújtja be, úgy az adóhatóságnak nincs lehetősége arra, hogy a bevallott adót - önkéntes teljesítés hiányában - végrehajtsa. Ez vagyonosodási vizsgálat esetében visszaélésre is lehetőséget ad, amennyiben az adózó a vizsgálattal érintett időszakot megelőző adóévek valamelyikére vonatkozó, jelentős összegű adófizetési kötelezettséget tartalmazó - és ily módon a vagyongyarapodás fedezetét a vizsgált időszak tekintetében igazoló - adóbevallását olyan időpontban nyújtja be, amikor az adóhatóságnak már nincs lehetősége a bevallott, de megfizetni elmulasztott adó végrehajtására. A javasolt módosítás elfogadása esetén ezért az adóbevallás késedelmes benyújtása az adótartozás végrehajtásához való jog elévülését megszakítja. E rendelkezést a törvény hatálybalépését követően végrehajthatóvá vált adótartozások vonatkozásában kell alkalmazni.
A 128. §-hoz
A Javaslat az Európai Közösségek Bizottsága "Magyarország által a hosszú távú villamosenergia-megállapodások keretében nyújtott állami támogatásokról szóló C41/2005. sz. határozata" hazai végrehajtásához kapcsolódóan, de az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII . törvény 13/A. § (11) bekezdésének hatálya alá tartozó, valamennyi, a Bizottság által visszatéríteni rendelt állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseket vezet be a megkeresésre folytatott végrehajtás, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése körében. A végrehajtáshoz való jog elévülésére vonatkozó speciális szabályok az EK szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet 15. cikkében, illetve a 2007/272/05 Bizottsági Közlemény 17. és 75-78. pontjában foglaltaknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak.
A 129. §-hoz
A hatályos szabályozás - az adóbírság mértékére vonatkozó főszabály tekintetében - nem tesz különbséget a jogtalan adórövidítésre irányuló szándékos magatartások, és az adóhiányra vezető egyéb jogszabálysértések között: főszabályként - kivételes méltánylást érdemlő körülmény hiányában - mindkét esetben 50%-os mértékű adóbírságot kell kiszabni. A fekete gazdaság elleni küzdelem keretében indokolt az adóbevételi érdekeket legsúlyosabban sértő, jövedelemeltitkolásra, szándékos adórövidítésre irányuló magatartások kiemelése az adóhiányra vezető egyéb hibák, hiányosságok köréből, és e magatartásoknak a jogszabálysértés súlyához igazodó, kiemelt szankcionálása. A Javaslat elfogadása esetén ezért az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-áról annak 75%-ára emelkedik, ha az adóhiány keletkezése a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében szigorodnak az adóhiány megállapításával kapcsolatos szabályok. A módosítás a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetének enyhítését megcélozva kimondja, hogy az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is a munkáltató (kifizető) terhére kell megállapítani, ha a munkáltató a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére, jogszabálysértő módon, a minimálbérnél alacsonyabb összeget fizetett ki.
A 130. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a számla, egyszerűsített számla, nyugta-kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók. A módosítás tovább bővíti a bírságolható személyek körét, amely szerint ezen mulasztási bírsággal az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője is marasztalható lesz, 500 ezer forintig terjedő mértékben.
A módosítással tovább szigorodnak a feketefoglalkoztatáson ért adózókkal szemben kiszabható szankciók. A szankciók visszatartó erejének növelése érdekében a módosítás kiterjeszti a bírságolás lehetőségét az adózó mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére is, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése. Ezen személyek 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók minden be nem jelentett alkalmazott után.
A törvény új mulasztási bírság tényállást határoz meg azokkal szemben, akik részére külön jogszabály (pl. az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény) számlatartási kötelezettséget ír elő. Ha az adózó e kötelezettséget megsérti, az áru, valamint az igénybevett szolgáltatás értékének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A hatályos szabályok szerint az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A módosítás kiveszi e mulasztást ezen bírságtétel alól, és egy önálló bírságtényállást határoz meg az adózók ilyen jellegű jogsértése esetére. Az igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó az áru értékének 40%-ával megegyező, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható.
A gazdasági szereplők közötti pénzforgalom átláthatósának és ezzel közvetve a pénzforgalom mögött álló gazdasági események megtörténte ellenőrizhetőségének biztosítása miatt szükséges a pénzforgalom bankszámlák közötti útra terelése. A szabályozás kizárólag azokat érinti, akik (amelyek) már jogszabályi rendelkezés alapján egyébként is rendelkeznek bankszámlával, így nem kötelez bankszámlával nem rendelkező adózókat bankszámlanyitásra, valamint ésszerű összeghatárhoz köti a szankció alkalmazását. Ezek szerint, ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés összegének 20 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A kifizetések "felaprózása" és a szankció kijátszásának megakadályozása miatt az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.
A 131. §-hoz
A 175. § (17) bekezdése a méltányossági eljárás tilalmára vonatkozó rendelkezéssel egészül ki. A hatáskört megállapító jogszabályban kell meghatározni ezen korlátozó rendelkezést.
A 175. § (19) bekezdés pontosítása szükséges. A címre vonatkozó adatok közül csak a levelezési cím lesz nyilvános. Az érvényes és érvénytelen igazolványok megkülönböztetése az igazolványszám alapján lehetséges, ezért szükséges annak nyilvánosságra hozása. A nagyszámú engedélykiadás iránti kérelemre és a kérelmeket megalapozó dokumentumok hitelességi vizsgálatának időigényére tekintettel az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenységek végzésére jogosító engedélyek kibocsátása nem valósítható meg az általános 30 napos eljárási határidőn belül, ezért szükséges az attól való eltérés törvényi szintű szabályozása.
A fenti indokok miatt ugyancsak nem lehetséges a hiánypótlási felhívás kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli kiküldése az ügyfél részére. A kérelem kincstár területi szervezeti egységeinél történő előterjesztése lehetővé teszi az ügyfelek szakszerű tájékoztatását, valamint a kérelemhez csatolt dokumentumok ügyfélszolgálati hitelesítését, így a kérelmezőket nem terheli külön hitelesítéssel összefüggő díj.
A készpénzforgalom visszaszorítását célzó rendelkezéseknek része az is, hogy a vállalkozók átlátható tranzakciós díjak mellett vehessenek igénybe bizonyos készpénzfizetési módokat, ezért felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy meghatározza POS terminál útján történő fizetések esetén a hitelintézet által érvényesíthető, a vállalkozás ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek maximális mértékét.
A 132. §-hoz
A Javaslat a Választottbírósági egyezményhez kapcsolódó rendelkezések egységes normaszövegbeli elhelyezése érdekében a 160. § (2) bekezdésben foglalt végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést a 176/A. § (6) bekezdésébe helyezi és ezzel a 176/A. § ügyfél értesítésére vonatkozó rendelkezésének a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények MAP cikkelyére kiterjesztő alkalmazásáról szóló eredeti (6) bekezdését hatályon kívül helyezi.
A 133. §-hoz
Az adótartozás főszabályként az esedékességkor meg nem fizetett adót és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást jelenti. A hatályos szabályok szerint nettó módon kell azonban számítani az adótartozás összegét, ha jogszabály (például a Tao. tv.) az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás meglétéhez köti. A Javaslat bővítene a nettó számítási körön, így már az adóigazolások kiállításánál is figyelembe kell venni a többi adónemen fennálló túlfizetéseket. Az Art. állandó lakóhely fogalmát szabályozó rendelkezése és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § a) pontja alapján jelenleg nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely regionális igazgatóság lesz illetékes eljárni a szabadságvesztés büntetésüket töltő adózók adóügyeiben. Az Art. 178. § 7. pontja szerint állandó lakóhelynek az olyan lakóhely minősül, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Szabadságvesztésüket töltő elítélteknél a tartós ott-lakásra történő berendezkedés és a tényleges ott-lakás elválik egymástól, így az állandó lakóhely, mint illetékességet megalapozó ok nehezen értelmezhető. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27. § (4) bekezdés b) pontja értelmében nem kell bejelentenie a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, azaz ezen személyek esetében sem a lakóhely, sem a tényleges tartózkodási hely nem határozható meg, így az eljárásra jogosult igazgatóság sem.
A Javaslat az állandó lakóhely egyértelművé tétele érdekében azt tervezi, hogy az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetésüket töltő adózók állandó lakóhelye a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás megindulásának tényétől függetlenül változatlan maradjon.
A fennálló illetékességi nehézség feloldása azért is szükséges, mert az illetékességi szabályok megsértése olyan súlyos eljárási szabálysértésnek minősül, melynek következménye az eljárás megsemmisítése. Jelenleg is folyamatban vannak ugyanis olyan százmilliós nagyságrendű adókülönbözet feltárására irányuló megállapítások, amelyek szabadságvesztés büntetésüket töltő adózók terhére történnek.
A 134. §-hoz
Az Art. mellékleteinek módosításáról szóló technikai rendelkezés.

HATODIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT ÉS EGYES ELKÜLÖNÜLT ÁLLAMI PÉNZALAPOKAT MEGILLETŐ BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XIII. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A járulékszabályok pontosítását, továbbá az érintett hatóságok jogviszony ellenőrzési tevékenységének hatékonyabbá tételét szolgálják a Javaslatban szereplő rendelkezések.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 135. §-hoz
A szövegpontosító Javaslat alapján egyértelművé válik, hogy munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja szerinti esetben (amikor a jövedelem külföldön adóztatható) kizárólag a személyi alapbér képez járulékot. Ha a foglalkoztatás más jogviszony keretében történik, a járulékalap a szerződésben meghatározott (például megbízási) díj.
A 136. §-hoz
A Javaslat szerint a kiskorú magyar állampolgár akkor is jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha csak tartózkodási hellyel rendelkezik.
A 137. §-hoz
A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása, esetenként a vagyonosodási vizsgálatoknál is szükséges az egészségbiztosítási szerv megkeresése az ellátások típusáról, összegéről és a levont adóteherről.
A 138. §-hoz
Az egészségbiztosítási pénztár felhatalmazást kap mulasztási bírság kiszabására abban az esetben, ha a foglalkoztató a munkavállalója biztosítási jogviszonyának tisztázására irányuló eljárásban nem működik együtt.
A 139. §-hoz
A Javaslat szerint, ha az adóhatóság hivatalos tudomást szerez arról, hogy megszűnt egy vállalkozás - például felszámolták vagy törölték az adószámát -, de a foglalkoztatottak biztosításának megszűnéséről bejelentés nem érkezett, akkor lehetőség van arra, hogy az OEP biztosítotti nyilvántartásán keresztül az APEH tisztázza, hogy kik azok a személyek, akiknek saját maguk után kell(ene) a biztosítás megszűnését követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Az elmúlt időszakban történt visszaélések kiszűrése érdekében a Javaslat szerint az idegenrendészeti hatóság tájékoztatást ad az adóhatóságnak az EU-kártyával rendelkező külföldi állampolgárokról, annak érdekében, hogy az adóhatóság meg tudja állapítani, kik azok a személyek, akiknek a Tbj. 39. §-a szerinti járulékfizetésre való bejelentkezését a más tagállamban fennálló biztosítás miatt el kell utasítani.
A 140. §-hoz
Jogalkalmazást segítő szövegpontosító javaslat.

XIV. Fejezet

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslatban eljárási szabálymódosítások szerepelnek az egészségügyi hozzájárulás elszámolásával, bevallásával összefüggésben.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 141. §-hoz
Az Szja tv. szerint vannak olyan jövedelmek, amelyek után évente csak egyszer kell az adót megállapítani és megfizetni - például külfölditől vagy magánszemélytől származó árfolyamnyereségből származó jövedelem esetén -, ezért az ehófizetés gyakoriságát is indokolt ezzel összhangba hozni.
A 142. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás indoka az, hogy speciális szabályt kell alkalmazni arra az esetre, ha a kifizető kevesebb ehót vont le, például amikor az ingatlan bérbeadásból származó bevételből az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető által figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget. Ilyenkor az év végén az adóévre megállapított ehó és az év közben alacsonyabb összegben megfizetett ehó különbözetét a javasolt módosítás szerint a magánszemélynek az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

XV. Fejezet

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzésével kapcsolatos módosításokat tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 143. §-hoz
A közösségi jog alapján nem terjed ki a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya azokra, akik más tagállamban biztosítottak. A gyakorlatban számos esetben problémaként jelentkezik, hogy az érvényes Taj-kártyával rendelkező, külföldön biztosított magyar állampolgárok nem EU-kártyával, hanem TAJ alapján vesznek igénybe ellátást Magyarországon. Az OEP-nek ilyenkor nincs információja arról, hogy az igénybe vett ellátás költségeit az illetékes külföldi teherviselővel elszámolhatja. A visszaélések kiszűrése érdekében ezért a Javaslat szerint bejelentést kell tenni a más tagállamban létrejött biztosításról.
A 144. §-hoz
A kifizetőhelyek a pénzbeli ellátásokat az OEP-pel számolják el, ezért indokolt, hogy közvetlenül az egészségbiztosítási szervnek jelentsenek a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátások kezdetéről és megszűnéséről is. Lásd még A 143. §-hoz tartozó indokolást.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAKAT ÉS A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVI. Fejezet

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az önkéntes pénztári szféra törvényi szabályozásának módosítása a hatékony működést, átláthatóságot elősegítő javaslatokat tartalmaz. Ennek részeként átláthatóbbá válnak a végelszámolás szabályai is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 145. §-hoz
A nyugdíjkorhatár értelmező rendelkezésének módosításával az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) fogalmi rendszere szerinti nyugdíjkorhatár betöltését meghatározó, különböző nyugdíj-típusokra való hivatkozások teljessé válnak.
A 146. §-hoz
A módosítással került sor annak jogszabályi pontosítására, hogy a pénztár működésével, működtetésével összefüggő feladatok finanszírozása csak a működési tevékenység forrásai terhére történhet.
A 147. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok által feltárt nehézségek miatt szükségessé vált a pénztárak végelszámolási szabályainak pontosítása, kiegészítése, amelyekkel a végelszámolási eljárás biztonságosabbá válik. A módosítás értelmében az ellenőrző bizottsági tagok mandátuma nem a végelszámolás kezdő időpontjában szűnik meg, hanem a pénztár megszűnésével egyidejűleg.
A 148. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy átlépés esetén - az adószabályok megfelelő alkalmazása érdekében - az átvevő pénztár megfelelő információval rendelkezzen a tagi követelés tőke és hozam szerinti bontásáról, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetések esetén az értéknapról is.
A 149. §-hoz
A módosítással az önsegélyező pénztárak esetében is lehetővé válik -az egészségpénztáraknál meghatározott legfeljebb két éves időtartamban - a tagi lekötés. Ezáltal az önsegélyező pénztárban is ösztönzésre kerül az előtakarékosság, valamint a pénztár a lekötést választó tagok számláját hosszabb távú befektetési formákban tudja elhelyezni, így biztosítva a lekötés előnyös voltát.

XVII. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az magánnyugdíjpénztári szféra törvényi szabályozásának módosítása a hatékony működést, átláthatóságot elősegítő javaslatokat tartalmaz. Ennek keretében többek között bővül a pénztárak tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettsége.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 150. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a rokkantsági nyugellátás orvosszakmai feltételeinek megfelelő pénztártag hozzáférhessen pénztári megtakarításához.
A 151. §-hoz
A pénztártagság foglalkoztató felé történő igazolási kötelezettsége törvényi szinten kerül kimondásra.
A 152. §-hoz
A pénztártag tagsági jogviszonyának megszűnését kiegészítő rendelkezés, melynek értelmében a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony az egyösszegű szolgáltatás igénybevételével is megszűnhet.
A 153. §-hoz
A pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén pontosításra kerülnek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalás eljárási szabályai.
A 154. §-hoz
Az szmsz kötelező tartalmi elemét meghatározó rendelkezés. A módosítással összhangba kerül a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes pénztári szabályozás.
A 155. §-hoz
A módosítással az Mpt. a személyi és tárgyi feltételek között egyértelművé teszi, hogy a pénztárnak tájékoztatási kötelezettségei teljesítése érdekében internetes honlappal kell rendelkeznie.
A 156. §-hoz
A pontosítást az elmúlt időszakban felmerült jogértelmezési kérdések indokolták. Eszerint a pénztár működésével, működtetésével összefüggő feladatok finanszírozása csak a működési tevékenység forrásai terhére történhet.
A 157. §-hoz
A módosítás a választható portfóliós rendszerben történő átsorolás esetén a pénztártagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét fogalmazza meg, annak érdekében, hogy a pénztártag megfelelő információ birtokában élhessen választási lehetőségeivel.
A 158. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi a pénztárak számára, hogy melyek azok az adatok, amelyek változását a pénztárnak a honlapján két munkanapon belül közzé kell tennie. Ezzel egyidőben a beszámolási kötelezettség egyszerűsödik.
A 159. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok által feltárt nehézségek miatt szükségessé vált a pénztárak végelszámolási szabályainak pontosítása, kiegészítése, amelyek révén az eljárás biztonságosabbá válik. A módosítás értelmében az ellenőrző bizottsági tagok mandátuma nem a végelszámolás kezdő időpontjában szűnik meg, hanem a pénztár megszűnésével egyidejűleg.

NYOLCADIK RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGHATÁROZOTT RÉSZÉNEK AZ ADÓZÓ RENDELKEZÉSE SZERINTI FELHASZNÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELKEZÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XVIII. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az adóbevallásra vonatkozó rendelkezések módosulásával összefüggésben szükséges a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek pontosítása is. A javaslat - a kivételes méltányosság lehetőségének bevezetésével - rugalmasabban kezeli azon szervezetek felajánlásból történő támogatását, amelyek köztartozással rendelkeznek és azt rendezik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 160. §-hoz
Az elmúlt időszakban több olyan eset fordult elő, melynek során az 1 %-os felajánlást azért nem lehetett a kedvezményezett javára folyósítani, mert a szervezet a köztartozás-mentességre vonatkozó feltételt - egyébként méltányolható okból - nem tudta teljesíteni. Indokolt ezért, hogy az adóhatóság méltányossági jogkört kapjon, mellyel kivételes esetben eltekinthet e feltétel meglététől, amennyiben a kedvezményezett a köztartozását a felajánlott összeg átutalását megelőzően rendezi.
A 161. §-hoz
Az egyházak technikai számának kiadására vonatkozó pontosító rendelkezés.
A 162. §-hoz
2009. évtől megszűnik az adóhatósági adómegállapítás rendszere és bevezetésre kerül az egyszerűsített bevallás lehetősége. Ezzel összhangban módosulnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény megfelelő rendelkezései.
A 163. §-hoz
Az egyszerűsített bevallás bevezetésével összefüggő rendelkezés.
A 164. §-hoz
Az adóhatóságot érintő eljárási szabályok pontosítása.

KILENCEDIK RÉSZ

A SZÁMVITELRŐL ÉS A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARÁRÓL, A KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉGRŐL, VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

XIX. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A vállalkozásokat érintő adminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítését célozza a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál (betéti társaságoknál, közkereseti társaságoknál) egy olyan, a kettős könyvvitelen alapuló sajátos beszámolási rendszer kialakítása, amelyben a ténylegesen felmerült, alapbizonylatokkal alátámasztott tételek rögzítésén túlmenően gyakorlatilag további értékelési, átértékelési feladatokat (értékhelyesbítés, értékvesztés, értékváltozáshoz kapcsolódó terven felüli értékcsökkenés, céltartalék, devizaárfolyam-változás) nem kell elvégezni és nem kell alkalmazni az időbeli elhatárolásokra vonatkozó tételek egy jelentős részét sem. A Javaslat szerint az érintett vállalkozóknak kiegészítő mellékletet sem kell készíteniük.
További egyszerűsítést eredményez a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó lehetőségek bővítése, valamint a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól a harmadik országbeli külföldi felettes anyavállalattal rendelkező belföldi anyavállalat mentesítése.
A feketegazdaság visszaszorítását szolgálja a készpénzforgalom korlátozását célzó azon Javaslat, amely a napi készpénz záró állomány - havi szintű - átlagának maximális mértékéről rendelkezik.
Az Szt. további módosítását a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdések rendezése indokolja. E módosítások a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések, felvetések megválaszolását, egyértelmű megítélését segítik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 165. §-hoz
A Javaslat pontosítja a jelenleg hatályos rendelkezéseket figyelemmel arra, hogy a kapcsolt fél fogalmát az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1725/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg.
A 166. §-hoz
A Javaslat jelentős egyszerűsítésként, a közösségi szabályozással összhangban, a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (betéti társaságokra, közkereseti társaságokra) lehetővé tesz egy olyan sajátos beszámolási rendszert, amelyben a ténylegesen felmerült, alapbizonylatokkal alátámasztott tételek rögzítésén túlmenően gyakorlatilag további értékelési, átértékelési feladatokat nem kell elvégezni.
2009. január 1-jétől a 100 millió Ft nettó árbevétel és 50 fő foglalkoztatotti létszám alatti betéti társaságok, közkereseti társaságok készíthetnek majd ilyen sajátos egyszerűsített éves beszámolót (a továbbiakban: sajátos egyszerűsített éves beszámoló).
Amennyiben a vállalkozó él ezzel a választási lehetőséggel, egyszerűsített éves beszámolóját mindaddig e sajátos előírások figyelembevételével kell elkészítenie, míg arra lehetősége van (azaz saját döntés alapján nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót vagy éves beszámolót).
A 167. §-hoz
Az Szt. jelenleg hatályos előírása szerint a gazdálkodóknak a pénzkezelési szabályzatban - többek között - rögzíteniük kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékét. Ezzel összefüggésben a Javaslat korlátozza a napi készpénz záró állomány - havi szintű - átlagos mértékét, amely, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet több, mint az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint. A Javaslat külön rendelkezik a jogelőd nélkül alapított gazdálkodók esetén követendő szabályokról.
A 168. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az Szt. 20. §-ának (4) bekezdése szerinti devizában történő könyvvezetés és beszámolókészítés - ha a feltételeknek megfelelő deviza pénzneme nem azonos az euróval - a vállalkozó döntése alapján euróban történjen. Ebben az esetben a létesítő okiratban is az eurót kell rögzíteni.
A 169. §-hoz
A Javaslat a jelenleg hatályos rendelkezések tartalmi változatlansága mellett pontosítja, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell - többek között - kimutatni az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulásokat, díjakat. Az idevonatkozó jogszabályok időközben - az elnevezés tekintetében - változtak, ezért a jogszabályi előírásokkal összhangban a Javaslat pontosítja, hogy milyen hozzájárulásokat, díjakat kell ilyen jogcímen kimutatni (pl. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj).
A 170. §-hoz
Az Szt. jelenlegi előírásai a kapott fejlesztési támogatások elszámolására vonatkozóan tartalmaznak előírást. A vállalkozók a fejlesztési támogatást több esetben úgy kapják, hogy a támogatás folyósítása feltételekhez kötött. Amennyiben a vállalkozó ezen feltételeket nem teljesíti, akkor a kapott fejlesztési támogatást részben vagy egészen vissza kell fizetnie, mely visszafizetés elszámolására vonatkozóan az Szt. nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést. A Javaslat a gyakorlati végrehajtás elősegítése érdekében előírja, hogy a kapott fejlesztési támogatás visszafizetett összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, ezzel egyidejűleg - ha ezen jogcímen halasztott bevételt mutat ki a vállalkozó - a passzív időbeli elhatárolások között állományban lévő fejlesztési támogatás összegét meg kell szüntetnie (fel kell oldania).
A 171. §-hoz
Az Szt. jelenleg hatályos szabálya a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek elszámolására vonatkozik. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ilyen jogcímen nyújtott szolgáltatások ellenértékét is az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.
A 172. §-hoz

(1) bekezdéshez:

Az Szt. jelenleg hatályos előírásai nem tartalmaznak arra vonatkozóan külön rendelkezést, hogy a kerekítési különbözeteket (pl. az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatti kerekítési különbözetet, az adófolyószámlákon mutatkozó - bevallás 100, illetve 1000 forintra, könyvelés forintban közötti eltérés miatti - kerekítési különbözetet) hogyan kell elszámolni. A Javaslat hiánypótló szabályozásként - összhangban a gyakorlatban eddig is követett elszámolással - nevesíti, hogy ezen kerekítési különbözeteket - jellegüknek megfelelően - az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

(2) bekezdéshez:

A Javaslat hiánypótló rendelkezésként szabályozza, hogy az értékesített, és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz visszavételkori értékét - legfeljebb eredeti eladási árát - egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni.
A szabályozás elsősorban azon gyakorlati probléma megoldására ad javaslatot, ahol az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése - részletfizetés, vagy halasztott fizetés miatt - tulajdonjog fenntartással történik. Ebben az esetben az értékesítést az eszköz birtokba adásakor kell elszámolni, azonban ha a vevő a szerződés szerint nem fizeti meg az ellenértéket, akkor az eladó nem járul hozzá a tulajdonjog átruházásához és az eszközt visszaveszi.
A 173. §-hoz
Lásd az előző § (1) bekezdéséhez tartozó indokolást.
A 174. §-hoz
A Javaslat szerint a kockázatitőkealap-jegyek hozamát - a befektetési jegyek hozamához hasonlóan - kamatként kell elszámolni.
A 175. §-hoz
Lásd A 170. §-hoz tartozó indokolás.
A 176. §-hoz
A Javaslat szerint a sajátos egyszerűsített éves beszámoló csak mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz.
A javasolt sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén az érintett vállalkozók nem alkalmazhatják az üzleti vagy cégértékre, az értékhelyesbítésre, az értékelési tartalékra, az értékvesztésre, az értékváltozáshoz kapcsolódó terven felüli értékcsökkenésre, a céltartalékra (a jogszabályi előírásokon alapuló céltartalék-képzés kivételével), a devizaárfolyam-változásra vonatkozó előírásokat, nem alkalmazhatják a valós értéken történő értékelésre vonatkozó lehetőségeket, illetve az időbeli elhatárolásokra vonatkozó tételek egy jelentős részét sem.
A Javaslat szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak teljes bekerülési értéke elszámolható értékcsökkenésként (maradványértékkel nem kell számolni), az egyéb eszközök pedig (a részesedések, a készletek, a követelések, ideértve a devizás tételeket is) folyamatosan az eredeti bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben és a beszámolóban, azok átértékelésére nem kerül sor.
Amennyiben a vállalkozó adott üzleti évre vonatkozóan először készít sajátos egyszerűsített éves beszámolót, akkor az üzleti év első napjával nyilvántartott értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, valós értékeléshez kapcsolódó tételt, üzleti vagy cégértéket, értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést, érintett időbeli elhatárolást meg kell szüntetni (vissza kell írni, fel kell oldani). A terven felüli értékcsökkenés visszaírásával egyidejűleg a terv szerinti értékcsökkenés módosítható.
A 177. §-hoz
A Javaslat szerint - az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében - összhangban a közösségi szabályozással, nemcsak az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező fölérendelt anyavállalat, hanem azon harmadik országban székhellyel rendelkező fölérendelt anyavállalat is - egyéb feltételek teljesítése mellett - mentesítheti a belföldi (mentesíthető) anyavállalatot az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alól, amely fölérendelt anyavállalat az Szt.-vel vagy a 83/349/EGK irányelvvel, illetve az 1606/2002/EK rendelettel összhangban, vagy azokkal egyenértékű módon, illetve azoknak megfelelően készíti el és hozza nyilvánosságra összevont (konszolidált) beszámolóját, valamint összevont (konszolidált) üzleti jelentését.
A Javaslat ezen túlmenően a közösségi szabályozással összhangban pontosítja a mentesítési feltételeket is:
- egyrészt a tulajdoni hányad számításánál nem kell figyelembe venni a mentesíthető anyavállalat vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsága tagjai által jogszabály, vagy létesítő okirat szerint megszerzett tulajdoni hányadot,
- másrészt a kisebbségi tulajdonosok, vagy azok egy része akkor kérheti az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését, ha részvénytársaságnál, illetve európai részvénytársaságnál összesen legalább 10%-os (egyéb vállalkozónál legalább 20%-os) mentesíthető anyavállalati részesedés van a birtokukban.
A 178. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek való megfelelés érdekében törvényben szükséges szabályozni a természetes személyek nyilvántartásban kezelt adatait, illetve ezen adatok nyilvánosságát, melyekről a módosítást megelőzően kormányrendelet rendelkezett.
A 179. §-hoz
A Javaslat törvényi szintre emeli és egyértelművé teszi, hogy a nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személyek továbbképzését csak a miniszter által - erre felhatalmazott - akkreditált szervezet végezheti.
A 180. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosított előírásai szerint arra vonatkozóan, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, nem elegendő az illetéktörvény általános felhatalmazása, a díjat az adott ágazati törvény felhatalmazása alapján lehet csak szabályozni. A könyvviteli szolgáltatást végzők, valamint a továbbképzésükben közreműködő szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásának igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 21/2002. (V.30.) PM rendelet az illetéktörvény általános, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet konkrét felhatalmazása alapján került kihirdetésre, a módosítás a szükséges önálló ágazati törvény felhatalmazó rendelkezését tartalmazza.
A 181. §-hoz
A Javaslat szerint a könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylatnak a bizonylat kiállításának időpontját, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölését is tartalmaznia kell, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell. A módosítás az általános forgalmi adóról szóló - 2008-ban hatályba lépett - új törvény előírásaiból következik. A számviteli elszámolás alapja - változatlanul - a Ptk. szerinti teljesítés időpontja, ugyanakkor az általános forgalmi adóról szóló törvény ettől eltérő teljesítési időpontot is rögzít(het). Ezért a könyvviteli elszámolás alapjául szolgáló bizonylatnak adott esetben mind a két teljesítési időpontot (időszakot) tartalmaznia kell.
A 182. §-hoz
Lásd A 180. §-hoz tartozó indokolás.

XX. Fejezet

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kamarai tv. módosításai a jogalkalmazás során felmerült kérdések, felvetések megválaszolását, egyértelmű megítélését segítik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 183. §-hoz
A kamarai tv. módosításával bővül az ügyfél kérelmére indított azon kamarai hatósági eljárások köre, amelyek kivételt képeznek az ügyfelet terhelő igazgatási szolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól. A kamarai tv. 9. §-ának (1) bekezdésében kivételként felsorolt kamarai hatósági eljárások bár az ügyfél kérelmére indulnak, nem díjkötelesek.
A 184. §-hoz
A kamarai tv. Javaslat szerinti módosítása az Szt.-vel való összhang megteremtését szolgálja a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég bejelentésének tárgyát illetően. A módosítás egyértelművé teszi, hogy - az Szt.-ben foglalt, a vállalkozót terhelő bejelentési kötelezettséghez hasonlóan - csak a jogszabályi kötelezettségen alapuló (kötelező) könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízások tekintetében áll fenn a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget terhelő bejelentési kötelezettség.
A 185. §-hoz
A Javaslat a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság működése során felmerülő, szerződéskötési, pénzügyi és egyéb adminisztratív feladatok tekintetében egyértelművé teszi, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság nevében a Pénzügyminisztérium jár el.

TIZEDIK RÉSZ

XXI. Fejezet

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat elfogadásával a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosul a gyakorlati tapasztalatok függvényében, ezen kívül pedig pár technikai pontosításra is sor kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 186. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy a nyereményigazolás kiadásának 200 ezer forintos értékhatára túl alacsony, különösen a játékkaszinókban nehéz a törvényi követelményeknek megfelelő igazolást kiállítani. A Javaslat elfogadásával a kötelező kiadás értékhatára 2 millió forintra emelkedik, mely megegyezik a 2007. december 31-ig a játékkaszinókra vonatkozó előírással.
A Javaslat elfogadásával egyértelművé válik, hogy amennyiben a játékos nyereményét valutában szerezte, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a nyeremény kifizetésének napján érvényes hivatalos devizaárfolyam figyelembevételével kell meghatározni a nyeremény forintértékét.
A Javaslat elfogadásával lehetővé válik az, hogy a szerencsejáték szervezők nyereményigazolást ne csak bizonylattömbön, hanem zárt számítástechnikai rendszer útján is kiállíthassanak, azonban minden szervezőnek egységes módon kell kiállítani az igazolást.
A 187. §-hoz
Az Szjtv. jelenlegi szövege szerint nem adható meg az engedély, ha a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője és tagja büntetett előéletű vagy a kérelem benyújtását megelőző három éven belül közbizalom elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekményt, továbbá tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző két éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el. Indokolttá vált az értékelt bűncselekmények körének felülvizsgálata, így a Javaslat elfogadásával az engedély megtagadásának okai kiegészülnek a közélet tisztasága elleni és nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel, illetőleg a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység bíróság általi korlátozásával.
A hatályos szabályok szerint az állami adóhatóság nem adhatja meg az engedélyt, ha a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül engedély nélkül szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott. Ez a feltétel kiegészítésre szorul több téren. Egyrészt indokolt a vizsgálatot kiterjeszteni a kérelmező tagjára is, másrészről szükséges értékelni azt is, ha a kérelmező vezető tisztségviselője vagy tagja vezető tisztségviselő vagy tag volt olyan gazdálkodó szervezetben, mely tiltott szerencsejáték szervező tevékenységet folytatott. A rendelkezés továbbá pontosításra kerül azzal, hogy tiltott szerencsejáték szervező tevékenységként csak azt lehet figyelembe venni, mely tekintetében jogerős közigazgatási vagy szabálysértési határozat, illetve bírósági ítélet megállapította az engedély nélküli szervezés tényét.
A pénzügyi feddhetetlenségre vonatkozó követelmények hosszú idő óta változatlanok, így indokolt azok felülvizsgálata. A hatályos szabályok szerint az állami adóhatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével és tagjával szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 500 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot szabott ki, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása volt. A Javaslat elfogadásával az engedélyre csak a 2 millió forintot meghaladó adóbírság, mulasztási bírság, valamint a 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozás vagy adótartozás hat ki. A köztartozás és adótartozás hiánya továbbá vizsgálatra kerül a kérelmező tagjára vonatkozóan is.
A 188. §-hoz
Az Szjtv. 7/A. §-a (2) bekezdésének kiegészítésére azért van szükség, hogy egységes legyen az Szjtv. alapján határozattal és a végzéssel kiszabott eljárási bírságokkal kapcsolatos jogorvoslati rend, azaz mindkettővel szembeni fellebbezést az állami adóhatóság vezetője bírálja el.
A 189. §-hoz
A hatályos szabályok szerint a bírság összegét a mulasztás vagy a kötelességszegés súlyának figyelembevételével kell megállapítani. Ismételt jogsértés esetén nem egységes a bírósági gyakorlat, hogy a bírság összeg meghatározása során az ismétlődő jelleg értékelésre kerülhet. A Javaslat elfogadásával az állami adóhatóság a bírság mértékének meghatározása során azt is köteles mérlegelni, hogy a szerencsejáték-szervezővel szemben a jogsértést megelőző 2 éven belül hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot.
A sorsolásos játékok és a fogadás országos lefedettségű, értékesítésük főleg közvetítők útján történik. Ezért az ismétlődő jelleg értékelése során azt indokolt figyelembe venni, hogy a jogszabálysértéssel érintett közvetítő által üzemeltetett értékesítőhellyel, illetve fogadóirodával kapcsolatban talált-e szabálytalanságot az állami adóhatóság.
A 190. §-hoz
Indokolt az állami adóhatóság számára lehetővé tenni, hogy valamennyi, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó szervezővel szemben, a Pmt. megsértése esetén is alkalmazhassa az Szjtv.-ben foglalt jogkövetkezményeket.
A 191. §-hoz
A Javaslat elfogadásával a személyi megfelelőség folyamatos fennállását vélelmezni kell a határidőben benyújtott meghosszabbításra irányuló kérelem jogerős elbírálásáig. A hatályos szabályok szerint a pénznyerő automatát üzemeltetők kötelesek negyedévente időszaki elszámolást készíteni az állami adóhatóság részére. A Javaslat elfogadásával ez a szabály törvényi szintre emelkedik, és a technikai fejlődést követve kiegészül azzal, hogy az időszaki elszámolást gépi adathordozón kell benyújtani.
A 192. §-hoz
Az Szjtv. értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, és a nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. A Javaslat elfogadásával a tét értelmező rendelkezésbeli fogalma is kiegészül a pénzen kívüli vagyoni érték kategóriájával. A hatályos szabályok szerint tiltott szerencsejátéknak minősül az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, illetve az Szjtv. szabályainak kijátszásával vagy az Szjtv.- ben foglalt kötelezettség, vagy tilalom megszegésével szervezett szerencsejáték. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 267. §-a szerint vétséget követ el, aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre. Indokolatlan szigort jelent, hogy többek között a játéktervtől való engedély nélküli eltérés is bűncselekményt valósíthat meg, ezért a Javaslat elfogadásával a tiltott szerencsejáték fogalma az engedély nélkül szervezett szerencsejátékra terjed ki, feltéve, hogy a szerencsejáték szervezéséhez engedélyre van szükség.

TIZENEGYEDIK RÉSZ

XXII. Fejezet

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosításáról

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a Fétám tv. eljárási szabályainak egyszerűsítését tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 193. §-hoz
A hatályos Fétám tv. alapján az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez az állami adóhatóság a gyermek adóazonosító jelét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján megállapítja és a gyermek adóigazolványát a szülő kérésére kiállítja és kiadja. A Javaslat az eljárás egyszerűsítése érdekében úgy rendelkezik, hogy az adóigazolványt az adóhivatalnak nem annak külön igénylése esetén, hanem hivatalból kell kiállítania és megküldenie a szülőnek.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

A 194. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
A 195. §-hoz
A Javaslat szerint az Szja tv-t módosító rendelkezések 2009. január 1-jén lépnek hatályba, azzal a kivétellel, hogy a tagi kölcsön elengedésére vonatkozó szabályok a kihirdetés napján, a képzésre és a művelődési intézményi szolgáltatásra vonatkozó összegkorlátok, valamint az átalányadózók számlatartására vonatkozó rendelkezés pedig 2009. február 1-jén lép hatályba.
A 196. §-hoz
A Javaslat szerint a társasági adótörvényt érintő módosítások 2009. január 1-jén lépnek hatályba, azzal, hogy azokat a 2008. adóévi adókötelezettségre is lehet alkalmazni.
A 197. §-hoz
A Javaslat az Áfa tv-t módosító rendelkezések hatálybalépésére és alkalmazására vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 198. §-hoz
A Javaslatnak a jövedéki adótörvényt módosító rendelkezései 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
2009. február 1-jén lépnek hatályba a napi zárjegyfelhasználáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás teljeskörű elektronizációjára, az adójegyek adóemelések előtti készletfelhalmozásának (bespájzolásának) korlátozására és a vendéglátósoknak az alkoholtermékek napi készletforgalmának rögzítési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések. 2009. július 1-jén lépnek hatályba az adóraktár engedélyesek és a jövedéki engedélyes kereskedők vevőnyilvántartásából teljesítendő adatszolgáltatás kötelező elektronikus benyújtására, a szőlőbor elszámolás elektronikus benyújtására, valamint a zárjegyfelhasználókra vonatkozó rendelkezések (elektronikus zárjegymegrendelés, zárjegy elszámolás, zárjegykészlet egyéb változásainak elektronikus napi jelentése). Ugyancsak 2009. július 1-jén lépnek hatályba a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerint megvalósuló szervezeti átalakítás esetében alkalmazható engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések is.
A termékmérleg-havizárást és a szállítási nyilvántartás havi zárás összesítését 2009. október 1-jétől kell kizárólag elektronikus úton (Ügyfélkapun keresztül) benyújtani. Az üzemanyagok bio-tartalmának növelésére irányuló adóintézkedés hatályba lépéséhez az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges, tekintettel arra, hogy azt állami támogatási szempontból előzetesen el kell fogadtatni. Így az új rendelkezés hatálybalépése ehhez igazodik. A bizottsági jóváhagyás időpontja a Magyar Közlönyben közzétételre kerül.
A 199. §-hoz
A földgázellátásról szóló törvénynek a helyi adó törvényt módosító azon rendelkezései, amelyeket e törvény felülír, nem lépnek hatályba.
A 200. §-hoz
A Javaslat értelmében az Itv-t módosító rendelkezések 2009. január 1-jén lépnek hatályba, azzal, hogy az Itv. rendelkezéseit a 2009. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomásra jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. Azon rendelkezések, amelyek érintik az illetékfizetésre kötelezettek körét vagy az illeték mértékét a törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba és az ezt követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. A feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletekre vonatkozó illetékszabályt azonban csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az ügyletet a szabály hatálybalépését követően kötötték.
A 201. §-hoz
A Javaslat Gjt-t módosító rendelkezései - főszabály szerint - 2009. január 1-jén lépnek hatályba. A cégautóadóra vonatkozó rendelkezések hatályba lépése azonban csak 2009. február 1., a gépjárműadó-adóalanyiságra vonatkozó rendelkezés pedig a Javaslat kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
A 202. §-hoz
(1) E törvénynek az Art.-t módosító rendelkezései - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2009. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Art. 175. §-ának (17), (19), valamint (20)-(22) bekezdéseit megállapító rendelkezései, az Art. 1. melléklet I./B/3/a) pontjának ab) alpontját, illetőleg 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontját módosító rendelkezései, valamint e törvény 221. §-a a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.
(3) E törtvénynek az Art. 56. § (1) bekezdését módosító és az Art. 56. § új (3) bekezdését megállapító rendelkezése a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről, valamint a 218/92/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1798/2003/EK (2003. október 7.) tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában a magyar illetékes hatóságra vonatkozó rendelkezés módosításával egyidejűleg lép hatályba.
(4) 2009. február 1-jén lép hatályba e törvénynek az Art. 14. §-ának (1) bekezdését, 16. §-a (4) bekezdésének c) pontját, 17. §-ának (12) bekezdését, 24/A. §-ának (1), (4), (7), (11), (12) bekezdéseit, 30. §-át, 32. §-ának (1) bekezdését, 33.§-a (3) bekezdésének c) pontját, 46. §- ának (1) bekezdését, 47.§-ának (7) bekezdését, 54. §-a (5) bekezdésének b) pontját, 92. §-ának (7) bekezdéseit, 117. §-ának (4) bekezdését, 124. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (3) és (7) bekezdéseit, 154. §-át, 164. §-ának (6) bekezdését, 170. §-ának (1) és (6) bekezdéseit, 172. §- ának (3), (5) és (18)-(20) bekezdéseit módosító rendelkezése.
A 203. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 204. §-hoz
Az Szt. módosításai - a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személyeket érintő, valamint a deviza könyvvezetés 25%-os feltételének előírására vonatkozó módosítások kivételével - 2009. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy azokat első alkalommal a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az Szt. egyes módosított rendelkezései a 2008. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
A 205. §-hoz
A kamarai tv.-t módosító rendelkezések a kihirdetés napját követő napon lépnek hatályba.
A 206. §-hoz
E törvénynek az Szjtv. tv.-t módosító rendelkezései 2009. február 1-jén lépnek hatályba.
A 207. §-hoz
E törvénynek az Fétám.-ot módosító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba.
Módosító rendelkezések
A 208. §-hoz
A Javaslat szövegrész-cserékkel
• jogalkalmazást segítő módosításokat, értelmezést segítő kiegészítéseket tartalmaz;
• összehangoló pontosításokat tartalmaz a kapcsolódó jogszabályok változásai, valamint az Szja tv. e törvénnyel módosuló rendelkezései miatt (a módosuló rendelkezéseknek megfelelő átvezetések);
• a mezőgazdasági kistermelés bevételi értékhatárát 7 millió forintról 8 millió forintra emelkedi;
• az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő szociális gondozói díjat 120 ezer forintról 180 ezer forintra emeli;
• biztosítja a nyugdíj-előtakarékoskodók számára a befizetés után járó adókiutalást akkor is, ha jogszerű nyugdíj-szolgáltatás igénylése miatt a kiutalás időpontjában a magánszemély nyugdíjelőtakarékossági számlával már nem rendelkezik;
• felemeli az átalányadózás-választási lehetőségének értékhatárát (általános esetben 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra);
• az elmúlt évek tendenciáját követve újabb szerencsejátékfajta szja vonatkozását változtatja meg, esélyt adva az évek óta nem életképes bingójátéknak is, hogy vonzó nyereményekkel megtalálja saját közönségét;
• az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében ingyenesen adható részvények juttatási keretét 500 ezer forintról 1 millió forintra emeli;
• visszamenőleges hatállyal kimondja az árvaellátásra tekintettel folyósított özvegyi nyugdíj adómentességét;
• visszamenőleges hatállyal adómentessé válik a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj;
• szélesíti a mezőgazdasági őstermelésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát (a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, szőlőbor értékesítése a hatályos szabályok szerint akkor minősül mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek, ha az értékesítés 2 litert meghaladó kiszerelésben történik; a Javaslat ezen korlátot 0,5 liter kiszerelésre csökkenti, igazodva ezzel a piaci körülmények változásához).
A 209. §-hoz
A Javaslat - a 2008. adóévi adókötelezettségre is alkalmazhatóan - a tartalékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságokat kiveszi a társasági adóalanyok közül.
A 210. §-hoz
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosításaként a Javaslat a következőket tartalmazza:
A Javaslat szigorítja az eva-alany nyilvántartási kötelezettségét azzal, hogy előírja az eva-alany beszerzéseihez kapcsolódó számlák megőrzését is. Az intézkedés bevezetése a gazdaság kifehérítését szolgálja.
A Javaslat kiveszi a cégautó adóra való utalást a törvényből. A magánszemély által szerzett jövedelemre tekintettel az egyéni vállalkozó, illetve a kifizető által megfizetett, személyi jövedelemadónak minősülő cégautó adót eddig az eva magában foglalta, ezért a törvény úgy rendelkezett, hogy az evás egyéni vállalkozót és kifizető adóalanyt nem terheli külön cégautó adó-fizetési kötelezettség. A Javaslatban vagyonadóként megfogalmazott cégautó adót az eva már nem foglalja magába, így az külön kötelezettségként jelenik meg.
A 211. §-hoz
A Javaslat pontosít néhány, a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes szolgáltatást. Így a bírósági, hatósági nyilvántartásba bejegyzett nonprofit szervezetek (így különösen: az egyházak) által a tagjaik felé végzett tevékenységek tekintetében az adómentességnek a továbbiakban nem feltétele, hogy ezen szervezetek nyilvántartott tagsággal rendelkezzenek. A Javaslat továbbá kiterjeszti a népművészeti termékek adómentes értékesítésének személyi feltételeit a közszolgáltatókon túl a népi iparművész minősítéssel rendelkezőkre. A Javaslat ezen túlmenően a nemzetközi szerződések és az Áfa tv. kapcsolatát illetően az áfa-szabályozásnak a más adótörvények vonatkozásában alkalmazott elvekhez és gyakorlathoz igazítja.
A 212. §-hoz
A törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba a hatályos Jöt. elírt hivatkozásokat vagy egyéb pontatlanságot tartalmazó rendelkezéseit helyesbítő módosítások.
A gyógyszer törvény (2005. évi CXV. törvény) - a vonatkozó uniós rendelkezéseknek megfelelően - 2011. március 31-ére tolta ki a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre adott átmeneti rendelkezést. A Javaslat e határidővel hozza összhangba a jövedéki törvényben az alkohol termékkör alá tartozó svédcsepp és hasonló típusú gyógyhatású termékek adómentességét biztosító rendelkezésben rögzített, ez év végén lejáró határidőt.
2009. január 1-jétől az ásványolaj termékek előállításnak nem tekintendő átminősítését 5 helyett 3 nappal korábban kell a vámhatósághoz bejelenteni. A diplomaták, nemzetközi szervezetek jövedéki adómentességére vonatkozó szabályozás áfa-mentességgel való összhangja miatti pontosítani szükséges, hogy csak a hivatásos konzuli képviseletek esetében jár az adómentesség (a tiszteletbeliek esetében nem). Az adómentes felhasználók és a jövedéki engedélyes kereskedők engedélyét - azonosan az adóraktár engedélyesekével - a vámhatóság által megállapított adóhiány esetén is vissza lehet vonni.
A 213. §-hoz
A vámjogi utólagos ellenőrzések lefolytatása középfokú szintről alsó fokú szintre került 2007. december 30-tól, amely eredményeként a jelenlegi d) pont alapján a regionális ellenőrzési központok felügyeletét ellátó regionális parancsnokságok is rendelhetnének el utólagos ellenőrzéseket. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatokra történő kiválasztás és a kockázatelemzés központosítottan történik, nem lenne célszerű a vizsgálatokat helyi szinten, decentralizáltan elrendelni, hanem csak központosítottan, így a jogkört a VPOP-ra, illetve az országos parancsnokra kell telepíteni.
Emellett az ún. "mozaikos" jogalkotási technika alkalmazásával kerülnek átvezetésre a nemzeti vámjogi joganyagban az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) elnevezésének és közösségi jogi szabályozásának módosulása miatti változások.
A 214. §-hoz
A Tny-ben a Vám- és Pénzügyőrségre való hivatkozás pontosítása érdekében kerül sor a "vámhivatal" kifejezésnek a "vámhatóság" kifejezésre történő pontosítására.
A 215. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben a Vám- és Pénzügyőrségre való hivatkozás pontosítása érdekében kerül sor a "vámhivatal" kifejezésnek a "vámhatóság" kifejezésre történő pontosítására.
A 216. §-hoz
A Vptv-ben is átvezetésre kerül az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) elnevezésének és közösségi jogi szabályozásának módosulása miatti változás.
A 217. §-hoz
A Javaslat a Htv. e törvénnyel beiktatott 13/A. §-ának (7) bekezdése miatt pontosítja a Htv. 13/A. §-ának (1) bekezdésében lévő hivatkozást. Szintén pontosítást szolgál a Javaslat Htv. 3. számú mellékletére vonatkozó kitétele.
A 218. §-hoz
A Javaslat a Htv. gázszolgáltatókra vonatkozó rendelkezései vonatkozásában szövegmódosítást irányoz elő, ezáltal összhangot teremtve a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény fogalomrendszerével.
A 219. §-hoz
A Javaslat az Itv. a gépjármű, pótkocsi vagyoni értékű jog megszerzésével összefüggő illetékkötelezettséggel kapcsolatban pontosító rendelkezéseket fogalmaz meg, illetve korrigálja a vonatkozó rendelkezések belső jogszabályi hivatkozásait. Ezen túlmenően a Javaslat a határozat elleni fellebbezés illetékének szabályait kiterjeszti a végzés elleni jogorvoslatra, illetve a végrehajtási kifogásra is, egységesen kezelve így a közigazgatási hatósági döntéseket.
A 220. §-hoz
Nyelvhelyességi javítás.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 9. §-ának (10) bekezdése az európai területi együttműködési csoportosulást is beemelte azon szervezetek körébe, amelyek vállalkozási tevékenységük eredménye után adóznak. Indokolt ezért annak lehetővé tétele, hogy amennyiben az európai területi együttműködési csoportosulás vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan k öltséget, ráfordítást nem számol el, úgy adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehessen, hasonlóan a Tao. tv. 9. §-ában nevesített többi szervezethez.
Nyelvhelyességi javítás.
A számvitel bizonylati rendjéhez képest az adózás rendjéről szóló törvény egyes bizonylatokat külön is megjelöl, így például a magánszemélyek jövedelemadója alá eső kifizetések bizonylatait, az adókedvezményre jogosító igazolásokat. A hatályos szabályozás szerint az olyan igazolást, amelynek alapján az adózó a bevételét, az adóalapját vagy az adóját csökkentheti, a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig kell kiadni. Tapasztalati adatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az adóévet követő év január 31-éig történő igazoláskiadási kötelezettséget számos esetben nem tartották be, ami bizonytalanságot okozott a magánszemély adózók körében. A Javaslat szerinti módosítás 15 nappal meghosszabbítja az igazolások kiadásának végső határidejét, ami a munkáltatók, kifizetők szempontjából pozitív intézkedés, ugyanakkor még a meghosszabbított határidő mellett is kellő idő áll a magánszemély adózók rendelkezésére személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségük teljesítési módjának meghatározására, bevallási kötelezettségük teljesítésére.
Lásd A 107. §-hoz tartozó indokolást.
Lásd A 126. §-hoz
Technikai pontosítás.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a végrehajtás szünetelésének nemcsak az Art, hanem más törvény által kizárt fizetési könnyítés esetén sincs helye. A végrehajtás folyamatát ugyanis nem indokolt megszakítani azokban az esetekben, amikor az adózó előre láthatóan elutasítandó fizetési könnyítés iránti kérelmet terjeszt elő és a kérelem elutasításáról a döntéshozatal nem az adóhatóság hatáskörébe tartozik.
A jogfejlődés okán, az Art. 175. §-a normatartalmához való jobb igazodás és megfelelés igénye, továbbá az elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségének bővülése, illetőleg a papíralapú nyomtatványok körének szűkülése szükségessé tette az alcím kibővítését, mely egyúttal a jogalkalmazók eligazodását is segíti.
A bevallások elektronikus elkészítésének és benyújtásának igen jelentős elterjedése, valamint az elektronikus ügyintézés szélesedése számos új feladat elé állította az állami adóhatóságot. Többek között a megfelelő elektronikus fájlstruktúrák, ún. elektronikus űrlapok és az azokhoz tartozó egységes felépítésű kitöltési útmutatók, tájékoztatók kialakításával és adózók rendelkezésére bocsátásával kell az adóhatóságnak elősegítenie a bevallási kötelezettség elektronikus úton és megfelelő minőségben történő teljesítését, az adózók könnyebb eligazodását, ami együtt jár az elektronikus teljesítési mód használatát biztosító alkalmazások fejlesztésével is. Az elektronikus úton való kötelezettségteljesítés miatt feleslegessé és elavulttá válik a korábban gépi adathordozón történő teljesítés.
A fióktelepre vonatkozó jogszabályok a korábbiakhoz képest lehetővé teszik a fióktelep jogerős bejegyzése előtti időszakra is az előfióktelepként történő működést, ezért az előtársaságra irányadó kötelezettségeket (pl.: előtársasági időszakra eső bevallási kötelezettség) az előfióktelep vonatkozásában is megfelelően alkalmazni szükséges.
Újra és újra felmerülő adózói igényt elégít ki a Javaslat azáltal, hogy az éves gyakoriságú bevallásra kötelezett adózók számára a bevallási határidőt az adóévet követő és február 15- éről 25-ére módosítja. Ezzel az adózók döntő hányadát kitevő éves bevallók számára tíz nappal hosszabb idő áll rendelkezésre éves bevallásuk elkészítésére, illetőleg könnyíti helyzetüket az is, hogy az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettség határnapja, azaz a hónap 12. napja és az éves bevallás határideje között három napról tizenhárom napra nő a különbség, ami jelentős munkatorlódástól mentesíti az adózókat és a könyvelőirodákat, adótanácsadókat egyaránt.
A hatályos szabályozás értelmében az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét - ha évente tesz adóbevallást - az adóévet követő év február 15-éig fizetheti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.
A vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemély a személyi jövedelemadót az adóévet követő év február 15-éig fizeti meg. A Javaslat szerinti változtatás tíz nappal meghosszabbítja a fizetésre nyitva álló határidőt.
Kiegészül az első fokon eljáró közlekedési hatóság adatszolgáltatása a gépjármű üzembentartójára vonatkozó adatokkal, tekintettel arra, hogy az üzembentartó a jövőben vagyonszerzési illeték fizetésére lesz kötelezett.
A jogszabály jelenleg nem írja elő az adatszolgáltatás teljesítésének módját, amit a módosítás pótol, és egyértelművé teszi, hogy az adatszolgáltatást elektronikus úton kell teljesíteni. Az elektronikus teljesítési mód az építésfelügyeleti hatóságra plusz terhet nem jelent, mivel foglalkoztatóként egyébként is elektronikusan kötelezett bevallás benyújtására, illetőleg egyéb adatszolgáltatás teljesítésére.
Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv, ha olyan igazolást (bizonylatot) állít ki, amelynek alapján a magánszemély adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás tartalmának közlésével adatot szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év február 15-éig, azaz a korábbihoz képest tizenöt nappal meghosszabbított határidőn belül teljesítheti elektronikus úton.
A Javaslat Art. 24/A. § (4) bekezdését szövegrész-cserével módosító rendelkezése az Art. 24/A. § (2) bekezdésével összhangban kimondja, hogy a felfüggesztésről szóló értesítéshez hasonlóan az állami adóhatóságnak a törlő határozat esetén sem a határozat jogerőre emelkedése napját követő napon, hanem a határozat jogerőre emelkedése megállapítása napját követő napon kell az adózó nyilvántartását végző szerveket értesítenie.
A 221. §-hoz
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 23. § (7) bekezdése általános felhatalmazást ad az adóhatóság és a vámhatóság részére a büntetőeljárást megelőző szakaszban eljáró pénzügyi információs egység (PIE) kérelme alapján adótitok kiadására. A Javaslat ennek megfelelően az új Pmt. hatálybalépésével párhuzamosan, eredetileg az Art. 54. § (12) bekezdésében szabályozott, a PIE speciális adótitok-kiadási jogcímét tartalmazó rendelkezés (13) bekezdésbe utalásával csak jogszabály-szerkesztési jellegű, nem érdemi módosítást tartalmaz.
A 222. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások miatt szükséges átvezetéseket tartalmaz.
A 223. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások miatt szükséges átvezetéseket tartalmaz.
A 224. §-hoz
Tartalmazza, hogy a szakképzési hozzájárulás tekintetében adóalanynak minősülő adózók a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény vonatkozó részeiben előírt, a tárgyévet követő második hónap 15. napjában megállapított határidő helyett - igazodva az éves bevallási határidők módosításához - a tárgyévet követő második hónap 25. napjáig teljesíthetik kötelezettségeiket.
A 225. §-hoz
Az önkéntes pénztárak működési hatékonyságát, és a szabályok átláthatóságát elősegítő pontosító rendelkezések.
A 226. §-hoz
A magánnyugdíjpénztárak működési hatékonyságát, és a szabályok átláthatóságát elősegítő pontosító rendelkezések.
A 227. §-hoz
Az egyszerűsített bevallás bevezetésével összefüggő rendelkezés.
A 228. §-hoz
A Javaslat fokozatosan bővíti azon vállalkozók körét, akik devizában történő könyvvezetést és beszámoló készítést választhatnak. A 2009. évi üzleti évtől devizában készítheti el éves beszámolóját és devizában vezetheti könyveit az a vállalkozó, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme a forinttól eltérő deviza, feltéve, hogy
a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei
az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 50%-ban az adott devizában merülnek fel (a jelenleg hatályos előírások szerint ez a mérték legalább 75%). A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a 2010. évi üzleti évtől a devizában történő könyvvezetéshez, illetve beszámoló készítéshez az előző feltételeknek már csak 25% feletti mértékben kell megfelelni.
Ezen túlmenően a Javaslat részben az Szt. jelenleg hatályos előírásait hozza összhangba, részben pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 229. §-hoz
A Javaslat elfogadásával pontosításra kerül az Szjtv., mivel a 2007. december 15. óta hatályos Pmt. címe eltér az ezt megelőzően alkalmazott pénzmosás elleni törvényétől. A lóversenyfogadás koncesszióba adása esetén a hatályos Szjtv. legalább 100 millió forint koncessziós díj fizetését teszi kötelezővé a koncesszióba vevő számára. Ez a törvényi minimum azonban a lóversenyfogadás jelenlegi forgalmi adataira tekintettel túl magas, ezért a Javaslat elfogadásával az összeg a felére csökken.
A 230. §-hoz
A közoktatási információs rendszer kezelője felhatalmazást kap a Taj-szám kezelésére annak érdekében, hogy a tanulók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának bejelentését központilag teljesítse az egészségbiztosítási szervnek.
A 231. §-hoz
Az Art. 175. § (16) bekezdése 2009. január 1-ével hatályos rendelkezése alapján az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységre vonatkozó eddigi szabályozás kiegészül egy, a nyilvántartásba vételi kötelezettséget előíró rendelkezéssel, amely szükségessé teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény vonatkozó értelmező rendelkezésének módosítását. A Pmt. 3. § a) pontját az Art. előírásának megfelelő nyilvántartásba vételre utaló szöveggel 2009. január 1-i hatállyal szükséges kiegészíteni.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
A 232. §-hoz
A Javaslat a jogszabályváltozásokkal és e törvény módosításaival összhangban hatályon kívül helyezi az Szja tv. feleslegessé vált szövegrészeit, illetve rendelkezéseit.
• Megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása.
• A hatályos szabályok szerint a termőföldet értékesítő magánszemély akkor részesülhet az értékesítésből származó jövedelem adómentességében, ha a vevő magánszemély megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. A vevő e feltételeknek való megfelelésről nyilatkozik az eladónak. Az eladó lényegében csak azért ad be adóbevallást, hogy az eladó e nyilatkozatáról az adóhatóságot tájékoztassa. A Javaslat az adóbevallási kötelezettséget megszünteti, tekintettel arra, hogy az adóhatóság az ingatlanértékesítés tényéről e nélkül is rendelkezik információval.
• 2009. február 1-jétől megszűnik a személyi jövedelemadóban a cégautó magáncélú használata miatti adóztatás, ezzel egyidejűleg a gépjárműadóztatás részévé válik.
A 233. §-hoz
A 2002-ben bevezetett átmeneti előírások hatályon kívül helyezéséről rendelkezik a Javaslat.
A Javaslat - átmeneti rendelkezéssel már 2008-ra vonatkozóan is - megszüntetni a lakáscélú megtakarítások (jellemzően az ún. ifjúsági takarékbetétek) korábban (utoljára 2001-ben érvényesített) már hatályon kívül helyezett adókedvezményének visszafizetési kötelezettségét, akkor is, ha a megtakarítás felhasználása nem lakáscélra történik.
A 234. §-hoz
A Javaslat az Áfa tv. előírásaival összefüggő, hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 235. §-hoz
A Javaslat 2009. január 1-jével hatályon kívül helyezi a pénzügyi szolgáltatások szabadsága alapelvének biztosítása érdekében a más tagállambeli székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozások által nyújtott bankgarancia elfogadását tiltó rendelkezést.
A Javaslat 2009. január 1-jével hatályon kívül helyezi a nemzetközi-szervezetek adó-visszaigénylésénél előírt szükségtelen feltételt, amely a Közösség területén működőkre korlátozza az adómentességet. A módosítással a jövedéki adó-mentesség és az áfa-mentesség vonatkozó szabályai összhangba kerülnek.
Az előbbieken túl 2009. január 1-jével több, a törvénymódosítással felülírt vagy más okból szükségtelenné váló rendelkezés is hatályát veszti.
A Javaslat 2009. február 1-jével hatályon kívül helyezi a jövedéki törvénysértést elkövető vendéglátósok tekintetében szankcióként alkalmazható ún. standolás intézményére vonatkozó rendelkezést.
2009. július 1-jével hatályon kívül helyezhetők az elektronikus úton történő benyújtás (adóbevallás, adatszolgáltatás stb.) egy PM rendeletben való szabályozása következtében a szükségtelenné váló jogszabályi rendelkezések.
2009. október 1-jével hatályukat vesztik az adóbevallásnak, a termékmérleg-havizárásnak, illetve a szállítási nyilvántartás havi zárás összesítésének a vámhatósággal kiépített közvetlen elektronikus adatkapcsolati rendszeren (KEA rendszeren) keresztüli benyújtását előíró rendelkezések.
Az energiaadóról szóló 2003/96/EK Tanácsi irányelv alapján maximum 6 éves periódusra engedélyezhető adókedvezmény a bioüzemanyagokra, a Javaslat ezen irányelvi rendelkezésnek való megfelelést biztosítja. (Az időszak annak lejártát követően az irányelv szerint meghosszabbítható.)
A 236. §-hoz
A Javaslat az üzemanyagok jelenleg hatályos 4,4 % biotartalomhoz kötött jövedéki adókedvezményét 4,8 % biotartalomhoz kötöttre változtatja. Így a jelenlegi szabály szerinti adókedvezmény fennállásának időszakát, illetve annak lejártát az energiaadó irányelv szerint megállapító rendelkezést hatályon kívül kell helyezni azzal az időponttal, amikor belép az új, a 4,8 % biotartalomhoz kötött adókedvezmény.
A 237. §-hoz
A Javaslat 2009. július 1-jével az energiaadó-bevallás elektronikus benyújtása részletszabályainak megállapítására az adópolitikáért felelős miniszternek ad felhatalmazást (jelenleg ezt - a jövedéki adó elektronikus bevallásával együtt - egy PM-MeHVM együttes rendelet tartalmazza). Így az energiaadó-bevallás és a jövedékiadó-bevallás elektronikus benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a jelzett időponttól egyazon rendelet szabályozhatja (ld. Javaslat 42. §-ának (2) bekezdése).
A 238. §-hoz
A Vtv-ben nincs indoka a Vám- és Pénzügyőrség nyomozati hatáskörébe nem tartozó, illetve nem oda tartozó áruk vámjogi sorsának rendezésével kapcsolatos különbségtételnek. A vámjogi sors rendezésére vonatkozó szabályokat mindkét árukör vonatkozásában a Vtv. mostani módosítással beépített 57/A. §-a szabályozza.
A 239. §-hoz
A Htv. 45. §-ának (5) bekezdésének második mondata lehetővé teszi, hogy az állami adóhatóság készpénzben is elfogadjon befizetést. E rendelkezés korábban az illetékhivatalokra vonatkozott, azonban az állami adóhatóság esetén ilyen lehetőséget - figyelemmel a készpénzfizetés visszaszorítására irányuló törekvésekre - nem indokolt lehetővé tenni.
A 240. §-hoz
A gépjármű-forgalmazókra vonatkozó illetékmentesség részletszabályai az Itv. új (10) bekezdésében kerülnek újraszabályozásra, ezért a korábbi szabályokat tartalmazó (7) és (8) bekezdés hatályban tartása szükségtelen.
2009. július elsejétől az okmányirodai illetékfizetést szabályozó törvényhelyekből a hatályon kívül helyezésre kerülnek azon szövegrészek, melyek csak a technikai feltételek fennállása esetére teszik lehetővé a bankkártyával történő illetékfizetést, ezáltal az okmányirodák 2009. július 1-ig kötelesek megteremteni e fizetési mód technikai feltételeit.
A 241. §-hoz
Lásd A 95. §-hoz fűzött indokolást.
A hatályos rendelkezés értelmében a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést az állami adóhatósághoz kell teljesíteni, az adóhatóság az adatokat haladéktalanul továbbítja az egészségbiztosítási szerv részére. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatók az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében közvetlenül az OEP-el számolnak el. Indokolatlan, hogy az egészségbiztosítási pénzellátásokkal összefüggő bejelentési kötelezettség az állami adóhatóság közbeiktatásával kerüljön teljesítésre. Ebből következően az Art. 16. § (4) bekezdésének második mondata hatályát veszti, egyidejűleg azonban a szükséges bejelentési kötelezettség előírásra kerül a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény 80. §-ában.
Jogszabályváltozás miatti technikai pontosítás.
Lásd A 95. §-hoz fűzött indokolást.
Lásd A 95. §-hoz fűzött indokolást.
A jelenlegi szabályozás értelmében az adózó az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon abban az esetben is adóbevallást nyújt be, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az Art. 31. § (6) bekezdésében foglalt egyszerűsített eljárás viszont lehetővé teszi az adózó számára, hogy nulla értékadatot tartalmazó bevallás kitöltése és beküldése helyett egy egyszerűen kitölthető nyilatkozattal jelezze az adóhatóság felé, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Ebből következően az Art. 31. § (5) bekezdésének első mondatában előírt rendelkezés kiüresedik, hatályon kívül helyezése indokolt.
Lásd A 101. §-hoz tartozó indokolást.
Az Art. hatályos rendelkezése szerint az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki, ha az adószámla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat. A vámhatóság, mint a harmadik adóhatóság, szintén küld számlaegyenleget, de nem az Art., hanem egy külön kormányrendelet alapján, amely kormányrendelet ugyanakkor az Art.-vel megegyező szabályokat tartalmaz. A fölösleges párhuzamos szabályozás megszüntetése érdekében az Art. az adószámla egyenlegére vonatkozó értesítési kötelezettséget az állami és önkormányzati adóhatóság mellett a vámhatóságra is kiterjeszti, az állami és önkormányzati adóhatóság megkülönböztetés hatályon kívül helyezésével.
Lásd A 95. §-hoz fűzött indokolást.
A Javaslat Art. 60. § (1) bekezdés f) pontját módosító rendelkezése pontosítja a hozzáadottértékadó-együttműködés alapvető jogforrására - a 1798/2003/EK rendeletre és végrehajtási rendeletére - hivatkozást, másrészt az Art. jogharmonizációs záradékában pontos elnevezéssel szerepelteti a 1798/2003/EK rendeletet és a végrehajtását szolgáló 1925/2004/EK rendeletet.
Lásd A 108. §-hoz tartozó indokolást.
Lásd A 95. §-hoz fűzött indokolást.
Lásd A 95. §-hoz fűzött indokolást.
Lásd A 95. §-hoz fűzött indokolást.
Lásd A 116. §-hoz tartozó indokolást.
Lásd A 132. §-hoz tartozó indokolást.
A Javaslat szerint az adóhatóság a végrehajtás költségeit utólag állapítja meg és osztja fel, ezért a költségelőlegezés alkalmazása szükségtelenné válik.
Lásd A 95. §-hoz fűzött indokolást.
Lásd A 130. §-hoz fűzött indokolást.
Az elektronikus úton való kötelezettségteljesítés miatt feleslegessé és elavulttá vált a korábban gépi adathordozón teljesített bejelentés, bevallás, adatszolgáltatás, ezért a gépi adathordozón történő kötelezettségteljesítés lehetőségét a Javaslat megszűntette. Ebből következően hatályon kívül helyezésre került a gépi adathordozón teljesített bejelentéshez, bevalláshoz, adatszolgáltatáshoz mellékelt, az adózó aláírásával hitelesített nyilatkozat beadási kötelezettség, is, mely adminisztrációs tehercsökkenés. Értelemszerűen a gépi adathordozóról készült aláírt irat, mint magánokirat meghatározás is okafogyottá vált. Tekintettel arra, hogy az Art. 175. § (9) bekezdése kimondja, hogy az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, okafogyottá vált a 175. § (12) bekezdésének c) pontjában rögzített szabály.
Technikai pontosítás. Ezen adózók elektronikus úton szolgáltatnak adatot, így célszerű az adatszolgáltatás formájának meghatározása is.
Ezen mellékletekben meghatározott adózók adatszolgáltatásukat az állami adóhatóság irányába elektronikus úton teljesítik, így feleslegessé vált a gépi adathordozón történő adatszolgáltatás lehetőségének fenntartása. A cél az elektronikus adatszolgáltatás kiterjesztése.
A 242. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 243. §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 244. §-hoz
Az önkéntes pénztárak Felügyelet részére történő beszámolási kötelezettségét egyszerűsítő rendelkezés.
A 245. §-hoz
A Javaslat az alapul szolgáló pénz- és tőkepiaci jogszabályok módosítását vezeti át az Szt. előírásain.
A 246. §-hoz
A Javaslat szerint a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a nyilvántartásba, illetve jegyzékbe vettek adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat a Pénzügyi Közlönyben nem kell közzétennie, a megfelelő és hiteles tájékoztatást a jövőben az adatok Cégközlönyben és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján történő megjelentetése biztosítja.
A kamarai tv. 114. §-a (5) bekezdésének módosítása pontosító jellegű.
A 247. §-hoz
Az Szjtv. hatályos szövege értelmében nem adható működési engedély az olyan pénznyerő automatára, amely a gyártás időpontjától számított 3 éven belül nem kerül üzembe állításra. Ezen előírás idejétmúlt, ezért hatályon kívül helyezése indokolt.
A 248. §-hoz
A deregulációra irányadó szabályoknak megfelelően a hatálybalépést követően hatályon kívül kerül a Javaslat.
Átmeneti rendelkezések
A 249. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéssel a következőket mondja ki.
• Az Szja tv-nek e törvénnyel módosított, az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályokat már a 2008. évi adókötelezettség teljesítésénél is alkalmazni kell.
• A Javaslat a 2008. évi rendelkezési jog gyakorlásánál is biztosítja a nyugdíj-előtakarékoskodók számára a befizetés után járó adókiutalást, ha jogszerű nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a kiutalás időpontjában a magánszemély nyugdíjelőtakarékossági számlával már nem rendelkezik.
• Az adókedvezmények összevonásával összefüggésben az új szabályok a tandíj, a felnőttképzés módosítások hatályba lépését megelőzően halasztott kedvezményének adókedvezményként még nem érvényesített részére is vonatkoznak.
• A tartós adományozás külön kedvezményéhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettségre a 2009. január 1. előtt hatályos szabályok vonatkoznak, azonban nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha a tartós adományozás az adományozott fél érdekkörében felmerült okból vagy az adományozó elhalálozása miatt hiúsul meg.
• A biztosítási kedvezmény visszafizetési kötelezettségére az érvényesítéskor hatályos szabályok vonatkoznak.
• A Javaslat rendelkezik, hogy a 2008. évi adó megállapításakor a magánszemély által érvényesíthető adókedvezményeket milyen sorrendben kell figyelembe venni az e törvény által bevezetett, adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban, valamint - amennyiben sorrendet nem jelölt meg - az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásban, munkáltatói adómegállapításban.
• Az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékára vonatkozó új szabályokat a már lekötött és még fel nem oldott részekre is alkalmazni kell, valamint a kedvezményes adókulcs révén elért adómegtakarításra is az új szabályok alkalmazandóak.
• Az egyéni vállalkozó osztalékalapja után már a 2008. évre is a 25 százalékos adókulcs alkalmazható, a 35 százalékos kulcs megszűnik.
• A Javaslat egyértelműsíti a kamatra vonatkozó szabályok 2006. évi szeptember 1-jei megváltozását megelőzően megszerzett, és 2007. december 31-ét követően tőzsdei ügylet keretében átruházott befektetési jegy adózásának szabályait.
• A munkáltató által átvállalt iskolai rendszerű képzés szabályozásában a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlát megszüntetésével összefüggésben meghatározott egyedi korlát csak az új szerződésekre vonatkozik.
• Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő e törvénnyel előírt bizonylat-megőrzési kötelezettségét a 2009. január 31-ét követően teljesített kiadásokkal összefüggésben kell alkalmazni.
• Az Szja tv. e törvénnyel pontosított egyes rendelkezéseit visszamenőlegesen is alkalmazni lehet (például az árvaellátásra tekintettel folyósított özvegyi nyugdíj adómentességét, a falusi vendéglátásból származó jövedelem módosult arányosítási szabályait).
• Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők az Szja tv. 1997. január 1-je előtt hatályos rendelkezései alapján az üzleti, illetve beruházási célra felvett hitel kamata után járó kedvezményt utoljára a 2009. évi adóbevallásban érvényesíthetik.
• A lakáscélú megtakarítások korábban már hatályon kívül helyezett adókedvezményének visszafizetési kötelezettsége már a 2008. évre vonatkozóan is megszűnik.
• A jellemzően alacsony jegyzett tőkével rendelkező társaságokat érinti az a szabály, hogy ha a tag által nyújtott tagi kölcsönt a tag a társaságnak elengedi, és a társaság az ebből keletkező eredményjavulást a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor osztalékként kifizeti, akkor ez az osztalék 10 százalékkal adózik.
A 250. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy a magánszemélynek a 2008. évi különadó-alap azon része után, amely után a kifizető részéről nem történt különadó-előleg levonás, csak a bevallásra nyitva álló határidőig kelljen adófizetési kötelezettségének eleget tennie.
A 251. §-hoz
A Javaslat értelmében az e törvény hatályba lépését megelőzően kézhez vett, jóváírt előleggel érintett olyan ügyletekben, amikor az utazásszervezési szolgáltatás nyújtására 2009. február 1- jét követően kerül sor, a 2009. január 31-én hatályos törvény utas fogalma szerint kell az ügyletet végigvinni. Az előleggel érintett ügylet teljesüléséig tehát utasnak számít az is, aki csupán megállapodást köt az utazási szolgáltatás igénybevételéről. Az átmeneti rendelkezésre az utas fogalmának szűkítése miatt van szükség.
A 252. §-hoz
Szükséges átmeneti rendelkezés alkotása a túlfizetésekkel és tartozatlan fizetésekkel kapcsolatos elévülési szabály tekintetében, annak érdekében, hogy az elévülést a hitelt érdemlő ügyféli tájékoztatástól számító, a gazdálkodókra nézve kedvezőbb rendelkezés alkalmazhatósága a lehető leghamarabb kezdődjék.
Szükséges átmeneti rendelkezés alkotása az áfa biztosíték mentességnél lévő kintlévőség fogalom pontosítását illetően, hogy a folyamatban lévő ügyek tekintetében is lehessen az új szabályt alkalmazni, ha ez az ügyfél számára az kedvezőbb.
A 253. §-hoz
Az Art. 24/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti új adószám-felfüggesztési tényállásához tartozó átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az adószám-felfüggesztést ezen a jogcímen az adóhatóság csak azokban az esetekben alkalmazhasson, amelyekben nemcsak az ismételt üzletlezárásra, tevékenység-felfüggesztésre, hanem még az első üzletlezárásra/tevékenység-felfüggesztésre is a § hatályba lépését követően kerül sor.
Az Art. 24/A. § (1) bekezdés f) pontja szerinti új adószám-felfüggesztési tényállásához tartozó átmeneti rendelkezés alapján a 365 napos első időszak a § hatálybalépését követően kezdődik. Ez alapján tehát nem lehetséges, hogy az adószámot az adóhatóság olyan esetekben függessze fel, amelyekben a bevallás, adófizetés a § hatálybalépése előtt már esedékessé vált és a tilalmazott magatartás már a hatálybalépést megelőzően megkezdődött.
A 254. §-hoz
Lásd A 94. §-hoz, A 95. §-hoz, A 96. §-hoz tartozó indokolást.
A 255. §-hoz
Lásd A 109. §-hoz tartozó indokolást.
A 256. §-hoz
Lásd A 115. §-hoz tartozó indokolást.
A 257. §-hoz
Lásd A 127. §-hoz tartozó indokolást.
A 258. §-hoz
Lásd A 131. §-hoz tartozó indokolást.
A 259. §-hoz
A jogbiztonság elvének megfelelően a záró rendelkezések kizárják, hogy a módosítást megelőző időszakra vonatkozó kötelezettségek, amelyeket a hatálybalépést követően kell teljesíteni - ide nem értve azokat, melyek az adózóra nézve kedvezően változnak, illetve amelyekhez kiemelt érdek fűződik, hogy a törvény speciális átmeneti rendelkezést állapítson meg - ne módosulhassanak. A visszaható hatály tilalmára vonatkozó jogalkotási elvvel összhangban, a szankciók kivételével, illetőleg az előzőekben említett kötelezettségek kivételével, a módosításokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, de a jogkövetkezmények nem lehetnek terhesebbek, mint az elkövetésükkor hatályos szabályok szerinti legsúlyosabb mérték.
A 260. §-hoz
Meghatározzák, hogy az új szabályokat első ízben mely időponttól megszerzett jövedelmekre és keletkezett fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
A 261. §-hoz
Meghatározzák, hogy az új szabályokat első ízben mely időponttól megszerzett jövedelmekre és keletkezett fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
A 262. §-hoz
A folyamatban lévő jogviszonyokra állapít meg bejelentési határidőt.
A 263. §-hoz
Az Szt. módosításai - a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személyeket érintő, valamint deviza könyvvezetés 25%-os feltételének előírására vonatkozó módosítások kivételével - 2009. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy azokat első alkalommal a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az Szt. egyes módosított rendelkezései a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
A 264. §-hoz
A kamarai tv.-t módosító egyes rendelkezések már 2008. január 1-jétől alkalmazhatók.
A 265. §-hoz
Lásd A 187. §-hoz, A 189. §-hoz, valamint A 190. §-hoz tartozó indokolást.
A 266. §-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy a 1 %-os felajánlások tekintetében a köztehertartozáshoz kapcsolódó kivételes méltányosság a 2008. január 1-jétől hatályos új szabályozással érintett esetekre terjedhet ki.

Jogharmonizációs záradék

A 267. §-hoz
A Javaslat Art. 60. § (1) bekezdés f) pontját módosító rendelkezése pontosítja a hozzáadottértékadó-együttműködés alapvető jogforrására - a 1798/2003/EK rendeletre és végrehajtási rendeletére - hivatkozást, másrészt az Art. jogharmonizációs záradékában pontos elnevezéssel szerepelteti a 1798/2003/EK rendeletet és a végrehajtását szolgáló 1925/2004/EK rendeletet.
Lásd A 108. §-hoz tartozó indokolást.
Lásd A 128. §-hoz tartozó indokolást

MELLÉKLETEK

Az 1. számú melléklet

1. A Javaslat az adózói bizonytalanság, a jogalkalmazók eltérő értelmezési lehetőségeinek a csökkentése céljával - a falusi vendégfogadási tevékenységre vonatkozó szabályok rendszerezésével és pontosításával összhangban - módosítja a falusi vendégfogadásból származó jövedelem adómentességének szabályait. A hatályos szabályok szerint a falusi vendégfogadásból származó jövedelem meghatározása esetenként arányosítással történhet, az arányosítás pontos módszere azonban nincs egyértelműen meghatározva.
A Javaslat a falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer forint, illetőleg évi 800 ezer forint bevétellel arányos adómentes jövedelemrészt a tevékenység ösztönzése érdekében megemeli, ugyanakkor az adómentes rész meghatározásának módszerét egyszerűsíti. A Javaslat az adómentesség három korlátját szabja meg. Egyrészt, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik, az évi 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész adómentes, másrészt, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik, évi 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész adómentes, amennyiben pedig a magánszemély mindkét tevékenységet folytatja, évi 1 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész minősül adómentesnek.
2. A Kormány döntése alapján a rendeletben meghatározott életkort betöltött magánszemélyeknek folyósított egyszeri juttatás mentes a személyi jövedelemadó alól.
3. A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlát megszüntetésével összefüggésben indokolt a korábban ebbe a körbe tartozó, korlátozás nélkül adható juttatásokra (művelődési intézményi szolgáltatás) egyedi korlát bevezetése.
4. Egyes művelődési intézmények által ingyenesen nyújtott szolgáltatás adómentességét biztosító új rendelkezés.

A 2. számú melléklethez

A Javaslat illetékmentessé teszi a vállalkozói igazolvány cseréjét, illetve a működési engedély módosítását, ha arra helység-, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntésen alapuló megváltozása, illetve település más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor. Ez a módosítás összhangban van az őstermelői igazolvány, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány valamint a forgalmi engedély hasonló okból történő módosításának, cseréjének illeték-szabályozásával.

A 3. számú melléklethez

A Javaslat az új Áfa-tv. terminológiájából kiindulva definiálja az elszámolandó adó fogalmát az Art. általános forgalmi adó bevallásra irányadó szabályai körében.

A 4. számú melléklethez

Technikai pontosítás.

Az 5. számú melléklethez

A Javaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos 49/A § (8) bekezdésével való összhang megteremtését szolgálja.

A 6. számú melléklethez

Szövegpontosításra került sor, amely a jogalkalmazók számára könnyebb értelmezhetőséget biztosít.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu