adozona.hu
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló T/6686. számú törvényjavaslat indokolása
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló T/6686. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
(1) A törvény célja a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi kár okozta károk részbeni megtéríté...
(2) A kárenyhítő juttatással kapcsolatos egyes feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv, valamint az agrárkár-megállapító szerv látja el.
(3) Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására - ide értve a kárenyhítő hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) I., III., IV., VI. és VII. fejezeteiben, valamint a 77-78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelők a használatukban lévő termőföld alapján szabad választásuk szerint vesznek részt a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben.
a) elemi kár: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett aszály-, belvíz- és fagykár;
b) mezőgazdasági termelő: az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló 2008. évi … törvény (a továbbiakban: SPS tv.) 2. §-ának b) pontja szerinti mezőgazdasági termelő;
c) kis- és középvállalkozás: az EK Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás;
d) gazdálkodó szervezet: a kis- és középvállalkozásnak minősülő jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
e) egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozó, egyéni cég, amennyiben e törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül;
f) mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18-19. pontja szerinti magánszemély;
g) termőföld: az SPS tv. 2. §-ának i) pontja szerinti jogosult terület;
h) egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező közösségi jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen kifizetés iránti kérelem;
i) használatban lévő termőföld: az egységes kérelemben megjelölt jogosult terület, növelve a mezőgazdasági termelő által művelt szőlőterülettel, és csökkentve a mezőgazdasági termelő által használt gyep-, illetve legelő területtel;
j) tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékek külön jogszabályban meghatározott áron számított értéke;
k) referencia hozamérték: a tárgyévet megelőző - elemi csapástól mentes - három év átlagtermése és a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföld területének alapulvételével külön jogszabályban meghatározott áron számított hozamérték;
l) hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;
m) elemi csapás: a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföld területére számítva több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okozó elemi kár.
A kárenyhítő hozzájárulás megfizetése
a) a gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő, valamint
b) az a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő, aki a törvényben foglaltak szerint kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezettséget vállal (az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő).
(2) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetése csak a törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosít kárenyhítő juttatás igénybevételére.
(3) A megfizetett kárenyhítési hozzájárulás nem követelhető vissza.
(2) Megszűnik a mezőgazdasági őstermelő e jogviszony alapján történő kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ha a mezőgazdasági őstermelő:
a) az egységes kérelem benyújtására jogszabályban előírt határidőt megelőzően meghal,
b) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal visszavonja az (1) bekezdésben foglaltak szerint tett nyilatkozatát,
c) egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelőként nyújt be egységes kérelmet.
(3) Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő egyben egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő is, a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségét az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat a tárgyévben csak az egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártáig tehető meg.
(5) A mezőgazdasági őstermelő egységes kérelem benyújtását követő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére az az örökös kötelezett, akinek részére az örökhagyó által benyújtott egységes kérelem alapján járó támogatást kifizetik.
(6) Az egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére az (5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
a) szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2 000 forint,
b) egyéb termőföldterület után évenként és hektáronként 800 forint.
(2) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő a kárenyhítési hozzájárulás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a tárgyév június 30-áig banki átutalással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám és az adószám, vagy az adóazonosító jel megadásával köteles befizetni az agrárkárenyhítési szerv külön jogszabályban meghatározott számlájára. Határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig jóváírt összeg tekinthető.
(3) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 58-62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásai
(2) A Kormány nyilvános határozatban dönthet az összes kárenyhítési hozzájárulást meghaladó összegű többlet költségvetési hozzájárulás biztosításáról, továbbá szempontokat határozhat meg a többlet költségvetési hozzájárulás igénybevételének szakmai feltételrendszerére. A kárenyhítési igények elbírálása során a többlet költségvetési támogatás azon kárenyhítő hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelők között osztható fel, akik teljesítik a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.
(3) Az előirányzat központi költségvetésből történő támogatása nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évi összes kárenyhítési hozzájárulás összege.
(4) A kárenyhítési hozzájárulás és az (1) és (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kizárólag a törvény szerinti célokra használható fel.
(5) A (4) bekezdés szerinti támogatási forrás maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.
A kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételei
a) a részére megállapított kárenyhítési hozzájárulást határidőre maradéktalanul befizette, és
b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett belvíz- és fagykárt a külön jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez a káresemény bekövetkezésétől számított tíz napon belül bejelentette, és
c) a használatában lévő termőföldön elemi csapás következett be és kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervhez a tárgyév október 20-áig beérkezett és
d) az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervtől legkésőbb a tárgyév november 10- éig beérkezett az agrárkár-enyhítési szervhez, illetve
e) aszály esetén a miniszter az aszályhelyzet fennállásáról közleményt ad ki.
(2) A kárenyhítő juttatást a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő részére a használatában levő termőföld alapján akkor lehet megállapítani, ha az a kár bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igény benyújtásakor is a használatában volt.
(3) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági termelő örökösének kell kifizetni.
(4) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő legkésőbb a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerződés kötését, valamint e szerződés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az összeg csak az igénybejelentést követően válik ismertté, akkor a mezőgazdasági termelő e körülményt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni. A szerződéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra, a már kifizetett kárenyhítő juttatást a jogosulatlanul igénybevett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni.
(2) Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1) bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által - a 9. § (4) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján - nem fedezett részére terjed ki.
(2) A kifizetési tervet a miniszter - az általa történő jóváhagyást követően - továbbítja az Európai Bizottság részére.
(3) Az Európai Bizottság döntésének kézhezvételét követően a miniszter engedélye alapján az agrárkár-enyhítési szerv intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről.
(2) Amennyiben a kárenyhítő juttatás előleg összege a véglegesen megállapított kárenyhítő juttatást meghaladja, a különbözetet az agrárkár-enyhítési szerv határozatában foglaltak szerint harminc napon belül vissza kell fizetni. A határidőben vissza nem fizetett előleg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
a) kárenyhítési adatbázist hoz létre,
b) összesíti és feldolgozza az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatás iránti igénybejelentéseket.
(2) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő öt évig, illetőleg ezt követően az ezzel összefüggő eljárások befejeződéséig kezelheti.
(3) Az agrárkár-megállapító szerv e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:
a) fogadja és ellenőrzi a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéseket,
b) fogadja, felülvizsgálja és záradékolja a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kárenyhítő juttatás iránti igényeket.
(2) A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján kötött szerződések e törvény hatályba lépésének napjával a törvény erejénél fogva megszűnnek.
(3) A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján képzett előirányzat maradványa nem vonható el, az az e törvény alapján képzendő előirányzat bevételét képezi.
(4) A kárenyhítési juttatás formájában nyújtott támogatásokra 2010. január 1. után az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az agrárkár-enyhítési szervet,
b) az agrárkár-megállapító szervet
rendeletben jelölje ki.
(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:
a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, az előlegfizetési és a kárenyhítő juttatás iránti igény benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes szabályait, a kárenyhítő juttatás jogszabálysértés esetén jogosulatlannak minősülő részét és az ellenőrzés rendjét,
b) a többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját, valamint
c) a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő által a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségvállalás megtételének részletes szabályait
rendeletben határozza meg.
Az agrárkár-enyhítési rendszer továbbfejlesztésének kérdésében olyan általános vélemény alakult ki, amely támogatja a tipikusan árutermelő gazdálkodó szervezetek (például gazdasági társaságok, szövetkezetek), egyéni vállalkozók számára a rendszerben való kötelező részvételt és ezzel együtt az ahhoz történő anyagi hozzájárulást, míg a mezőgazdasági őstermelők számára a rendszerhez való csatlakozás és ezzel együtt a kárenyhítési támogatásból való részesülés kérdését saját döntésükre bízza.
A kárenyhítési rendszerben résztvevő termelői kör bővülése miatt csökken a termelők által befizetendő kárenyhítési hozzájárulás fajlagos összege, de ezzel együtt annyi forrás gyűlhet össze a kárenyhítési alapban, amely az egyes években méltányos kárenyhítési juttatás kifizetését teszi lehetővé a károsult termelők részére.
Az új szabályozási konstrukció nem korlátozza a biztosító intézetek agrárbiztosítások területén meglevő versenyét, mivel a kárenyhítési rendszer támogatása főleg olyan káreseményekre terjed ki (pl. aszály), amelyek az üzleti biztosítók kockázatvállalásai között nem találhatóak meg.
A javaslat kidolgozásánál figyelemmel kellett lenni arra a körülményre is, miszerint ha Magyarország nem működtet kárenyhítési rendszert, akkor az egyben azt is jelentené, hogy az elemi csapások esetében a gazdák, gazdálkodók számára vagy csak az üzleti biztosítás, vagy pedig a pénzügyileg erősen korlátozott de minimis támogatási rendszer nyújthatna segítséget (ennek összege 3 év alatt összesen nem haladhatná meg a 7 500 eurót).
A javaslat rendelkezései összhangban vannak a természeti csapások miatti kárenyhítésre vonatkozó európai uniós szabályozással, azok az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1857/2006/EK bizottsági rendelet értelmében csak kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelőkre vonatkoznak.
Az üzleti biztosítóval ugyanarra a kockázatra megkötött biztosítási szerződést, valamint a biztosító által kifizetett kártérítés összegét az agrárkár-enyhítési szervhez be kell jelenteni.