Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló T/6575. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A törvény azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élő, jelen idejű előadó-művészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A törvény a globalizáció és a tömegkultúra káros hatásaival szemben védi a magyarországi előadó-művészetek, a sz...

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló T/6575. számú törvényjavaslat indokolása
2008. évi … törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
A törvény azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élő, jelen idejű előadó-művészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A törvény a globalizáció és a tömegkultúra káros hatásaival szemben védi a magyarországi előadó-művészetek, a színház-, tánc- és zeneművészet művelését és fejlesztését.
A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek művészeti életének támogatása, az előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtése, valamint az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Cím
A törvény célja
1. § (1) E törvény célja, hogy:
a) elősegítse az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását,
b) hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének kiteljesedéséhez,
c) elősegítse az állampolgárok, különösen a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez,
d) elősegítse a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását,
e) ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe,
f) elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ide értve a határon túli előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását, és ezzel is gyarapítsa a nemzet kulturális vagyonát és örökségét,
g) támogassa a színház-, tánc- és zeneművészet hazai és nemzetközi mobilitását, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását, és magyar alkotások külföldi megjelenését,
h) ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel ellátatlan területek kulturális felzárkózását, lehetőséget biztosítva a társadalmi leszakadás és a szegregáció csökkentésére, valamint
i) támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet.
(2) Ezen célok megvalósítása érdekében a törvény:
a) meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek központi költségvetési támogatásának szabályait,
b) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami feladatokat, valamint
c) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat.
2. Cím
A törvény hatálya
2. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) az előadó-művészeti szervezetekre,
b) az előadó-művészeti szervezetek fenntartóira,
c) az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló természetes személyekre, valamint
d) az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre.
(2) E törvény rendelkezései nem érintik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezéseit.
3. Cím
A törvény alapelvei
3. § (1) Az Alkotmányban biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből előadó-művészeti szervezeteket tart fenn és - az e törvényben foglalt feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadó-művészeti tevékenység feltételeit, továbbá támogatja az egyéb, az előadó-művészeti tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit.
(2) Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti feladatellátást előadó-művészeti szervezet fenntartásával vagy annak támogatásával (közszolgáltatási szerződés) valósíthatják meg.
II. FEJEZET
AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS JOGKÖRÖK
1. Cím
A miniszter
4. § A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen:
a) előkészíti az előadó-művészeti területet érintő jogalkotás során a szabályozás tervezeteit és e törvény felhatalmazása szerint rendeletben szabályozza az előadó-művészeti szervezetek támogatásával kapcsolatos kérdéseket,
b) az e törvényben és a költségvetési törvényben előírtak szerint végzi az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásával kapcsolatos feladatokat,
c) a létesítő okirat alapján gyakorolja a központi költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezetek feletti alapítói és felügyeleti jogokat, valamint támogatja az állam tulajdonosi részesedésével működő előadó-művészeti nonprofit gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: állam által fenntartott előadó-művészeti szervezet) feladat-ellátását,
d) legfeljebb öt évre szóló, többször megújítható közszolgáltatási szerződést köt meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, állami vagy önkormányzati fenntartóval nem rendelkező előadó-művészeti szervezettel,
e) a döntéshozatalra jogosultat tájékoztatja szakmai véleményéről az I-IV. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek, valamint az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok átalakításával, más szervezettel történő összevonásával, jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, valamint
f) működteti az Előadó-művészeti Tanácsot.
2. Cím
Az Előadó-művészeti Tanács
5. § (1) Az Előadó-művészeti Tanács (a továbbiakban: EMT) a miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testülete.
(2) Az EMT feladata különösen:
a) a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésére javaslatot tesz az előadó-művészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben,
b) figyelemmel kíséri az előadó-művészeti terület helyzetét és lehetőségeit, különös tekintettel az előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszerére, és ha szükséges, javaslatot tesz a felülvizsgálatra,
c) az előző költségvetési év teljesítési adatainak ismeretében véleményt nyilvánít a központi költségvetési támogatás keretösszege felosztásának arányait illetően,
d) az előadó-művészeti szervezet munkáltató vezetője munkakörének betöltésére kiírt pályázati eljárás során - az érintett szakmai kollégium javaslata alapján - tagokat delegál a szakmai bizottságba,
e) a miniszter felkérésére előzetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pontja szerinti szerződés megkötéséről,
f) szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § e) pontjában foglaltakra vonatkozó álláspontjának kialakítása előtt,
g) kezdeményezheti a miniszternél meghívásos pályázat kiírását az adott évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek támogatására,
h) figyelemmel kíséri és értékeli javaslatainak megvalósulását, valamint
i) tevékenységéről évente beszámol a miniszternek.
(3) Az EMT 22 tagú. A tagok megbízatásának időtartama három év, amelynél rövidebb időszakot a küldő szervezetek határozhatnak meg.
(4) Az EMT tagjai:
a) az érintett előadó-művészeti ágak jelentős számú tagsággal rendelkező művészeti szakmai szervezeteinek javaslatai alapján a miniszter által felkért elismert művészek és művészeti szakemberek (színházművészet 5, táncművészet 3, zeneművészet 3) összesen 11 fő,
b) az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények képviseletében 3 fő,
c) az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 1-1, összesen 2 fő,
d) az előadó-művészeti szervezetet fenntartók országos érdekképviseleti szervezetei által delegált összesen 2 fő, a fővárosi önkormányzat által delegált 1 fő, az országos kisebbségi önkormányzatok által delegált 1 fő,
e) az államháztartásért felelős miniszter képviseletében 1 fő,
f) a miniszter képviseletében 1 fő.
(5) Az EMT ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek delegáltjai.
(6) Az EMT három állandó szakmai kollégiumot hoz létre a színház-, a tánc-, illetve a zeneművészet területét érintő, különösen a (2) bekezdésben felsorolt kérdések vizsgálatára, állásfoglalások és javaslatok kialakítására.
(7) Az EMT - a miniszter jóváhagyásával - maga állapítja meg működésének rendjét (ügyrendjét).
(8) Az EMT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.
3. Cím
Az előadó-művészeti államigazgatási szerv
6. § (1) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv ellátja az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:
a) az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekről hatósági nyilvántartást vezet,
b) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezeteket e törvény szerint besorolja,
c) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontja szerinti támogatási igazolást,
d) előadó-művészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez,
e) ellátja az EMT működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
f) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
III. FEJEZET
AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS BESOROLÁSA
7. § (1) A költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről az előadó-művészeti államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza az előadó-művészeti szervezet nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyeit, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi nyilvántartási számát, a besorolási kategóriáját (10-11.§), valamint a fenntartó nevét, szervezeti formáját és székhelyét. Ezen adatok nyilvánosak, és az előadó-művészeti államigazgatási szerv honlapján hozzáférhetőek.
8. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre indul. A kérelmet az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője nyújtja be.
(2) Az állam által fenntartott előadó-művészeti szervezetek esetén a nyilvántartásba vételi eljárás hivatalból indul.
9. § (1) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a törvény 7. §-ban meghatározott adatok közlése, illetőleg igazolása esetén az előadó-művészeti szervezetet nyilvántartásba veszi, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabály szerinti besorolási adatlapon szolgáltatott adatok alapján kategóriába sorolja.
(2) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv nem sorolja be az állam által fenntartott, valamint a 4. § d) pontban foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezeteket.
10. § (1) Az I. kategóriába kell besorolni
a) azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 180 előadást tart, saját társulattal legalább két bemutatót hoz létre, és a megtartott előadások legalább 80%-a a színház, bábszínház saját előadása,
b) azt a produkciós színházat, amely évente legalább 100 előadást tart, és legalább két bemutatót hoz létre, valamint
c) azt a befogadó színházat, amely évente legalább 140 előadást tart, és az általa játszott előadások legalább 30 %-a saját előadása.
(2) A II. kategóriába kell besorolni azt a balett- vagy táncegyüttest, amely évente legalább 50 tánc- és mozgásművészeti előadást tart.
(3) A III. kategóriába kell besorolni
a) azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 100 előadást tart, saját társulattal legalább két bemutatót hoz létre, és a megtartott előadások legalább 80%-a a színház, bábszínház saját előadása, valamint
b) azt a befogadó színházat, amely évente legalább 100 előadást tart, és az általa játszott előadások legalább 30 %-a saját előadása.
(4) A IV. kategóriába kell besorolni azt a szabadtéri színházat, valamint a máshova nem sorolt nemzeti és etnikai kisebbségi színházat, amely évente legalább 20 színházi előadást tart vagy legalább évi 50 ezer fizető nézője van, és legalább egy bemutatót hoz létre.
(5) Az I-IV. kategóriákba való besorolás további feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet
a) önkormányzati költségvetési szervként működik vagy önkormányzattal kötött, az e törvény szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének időtartama alatt érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, és
b) a munkáltató vezetőjét az adott szervezetre vonatkozóan e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően bízták meg.
(6) Az V. kategóriába kell besorolni azt a független színházat, amely legalább két éve működik, és nem felel meg az I-IV. kategóriába sorolás feltételeinek.
11. § (1) Az I. kategóriába kell besorolni azt a szimfonikus zenekart, kamaraszimfonikus zenekart, kamarazenekart (a továbbiakban együtt: zenekar), amely évente legalább 50, és azt az énekkart, amely évente legalább 40 hangversenyt tart.
(2) A besorolás további feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet
a) önkormányzati költségvetési szervként működik vagy önkormányzattal kötött, az e törvény szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének időtartama alatt hatályos közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik,
b) tagjainak legalább 80 %-a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező zene- vagy énekművész,
c) rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges, a jogszabályban meghatározott tárgyi feltételekkel,
d) a tárgyévet megelőző évben teljesítette a jogszabályban meghatározott fizető nézőszámot és
e) a munkáltató vezetőjét az adott szervezetre vonatkozóan e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően bízták meg.
(3) A II. kategóriába kell besorolni azokat a zenekarokat és énekkarokat, melyek legalább két éve működnek, és az (1)-(2) bekezdésben foglalt együttes feltételeknek nem felelnek meg.
12. § (1) A nyilvántartásba vétel és a besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles bejelenteni az előadó-művészeti államigazgatási szervnek a változástól (annak ismertté válásától) számított tizenöt napon belül.
(2) A fenntartó, annak hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője a besorolást követően évente március 31-ig köteles a külön jogszabályban meghatározott besorolási adatlap szerint adatot szolgáltatni.
(3) Ha az adatváltozás következtében a nyilvántartásban foglaltaktól eltérően kell az előadó-művészeti szervezetet besorolni, az előadó-művészeti államigazgatási szerv - kérelem hiányában - hivatalból indít eljárást.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség és a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az előadó-művészeti államigazgatási szerv a támogatást igénylővel szemben ötvenezer forint bírságot szab ki.
(5) Ha a nyilvántartásban foglaltaktól eltérően kellene besorolni az előadó-művészeti szervezetet, de a fenntartó, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője az ehhez szükséges adatszolgáltatást az (1) illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat, az ennek következtében jogtalanul igénybe vett központi költségvetési támogatás visszafizetésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
13. § A nyilvántartásból törölni kell az előadó-művészeti szervezetet, ha
a) ha az előadó-művészeti szervezet nem felel meg a 7. § (1) bekezdésben előírt feltételeknek,
b) ezt a fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője kéri,
c) az előadó-művészeti szervezet jogutód nélkül megszűnt,
d) a nyilvántartásba vételétől számított öt éven át az előadó-művészeti szervezet - ide nem értve a 4. § c) pontja alapján állam által fenntartott és a 4. § d) pontja alapján közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetet - nem részesült az e törvényben meghatározott egyetlen támogatásból sem.
14. § Külön jogszabály az e fejezet alkalmazása során a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb - személyes adatok körébe nem tartozó - adatok nyilvántartásba vételét is előírhatja.
IV. FEJEZET
AZ Előadó-művészet TÁMOGATÁSA
1. Cím
A támogatási rendszer alapjai
15. § (1) E törvény alapján kizárólag az Európai Unió versenyjogi szabályaival összhangban nyújtható támogatás.
(2) E fejezet szerinti központi költségvetési támogatást a költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezet támogatására a fenntartó, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet kaphat.
(3) A támogatás feltétele - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az előadó-művészeti államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel.
(4) A 21. § alapján kiírt pályázati támogatásokból a nyilvántartásban nem szereplő előadó-művészeti szervezet is részesülhet.
(5) Az államháztartás bármely alrendszeréből származó támogatások együttesen nem haladhatják meg az elszámolható költségeket. Az elszámolható költségek körébe a miniszter által rendeletben meghatározott, az e törvény szerinti támogatási célok megvalósítása során felmerült, igazolt közvetlen és közvetett költségek tartoznak.
(6) A központi költségvetési támogatásra vonatkozó, valamint a 7. § (2) bekezdésében szereplő adatok - a személyes adatok kivételével - közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, és az előadó-művészeti államigazgatási szerv honlapján bárki számára hozzáférhetőek.
2. Cím
A besorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatásának mértéke és igénybevételének feltételei
16. § (1) Az I. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartóját fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és művészeti ösztönző részhozzájárulásból álló központi költségvetési támogatás illeti meg.
(2) A fenntartói ösztönző részhozzájárulás összege a fenntartó önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott, a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatással arányos.
(3) A színházak a fenntartói ösztönző részhozzájárulásként megállapított támogatásból a fenntartó döntése szerint részesülnek, ha az előírt feltételeknek a fenntartó több színháza is megfelel.
(4) Az egyes színházakat megillető, a költségvetési törvényben megállapított művészeti ösztönző részhozzájárulást a tárgyévet megelőző második év fizető nézőinek száma arányában kell kiszámítani. Az opera-, a klasszikus operett-, a balett-, a tánc-, a gyermek- és ifjúsági-, a stúdió-, valamint a bábszínházi előadások esetében a fizető nézők számát a költségvetési törvényben meghatározott súlyozással kell figyelembe venni.
(5) Ha a színház az opera-, vagy klasszikus operett-előadás során a zenekart, énekkart hangfelvétellel helyettesíti, akkor az adott előadás esetében nem alkalmazható a (4) bekezdés második mondatában meghatározott számítási mód. A művészeti ösztönző részhozzájárulás akkor jár zenés színpadi mű előadása esetén, ha a mű zenéjét zenekar (énekkar) élő közreműködésével szólaltatják meg.
(6) A fenntartói ösztönző részhozzájárulás és a művészeti ösztönző részhozzájárulás összegét a költségvetési törvény a színházakat, bábszínházakat fenntartó, illetve támogató valamennyi önkormányzatra, a művészeti ösztönző részhozzájárulást az egyes színházakra is lebontva határozza meg.
17. § A II. kategóriába sorolt balett- vagy táncegyüttest, illetve a III. kategóriába sorolt színházat központi költségvetési támogatásként a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatással arányos támogatás illeti meg, melynek mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
18. § (1) A IV. és V. kategóriába sorolt színházak támogatása pályázati úton történik. Az elosztásról a miniszter - az általa, az EMT javaslata figyelembevételével felkért szakmai kuratórium javaslata alapján - dönt.
(2) Az V. kategóriába sorolt színházak tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.
19. § Ha az I-III. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet fenntartója csökkentette a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatás előirányzatát, a tárgyévben az I. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet esetén a fenntartói ösztönző részhozzájárulás, a II-III. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet esetén a központi költségvetési támogatás arányosan csökken.
3. Cím
A besorolt zenekarok és énekkarok központi költségvetési támogatása igénybevételének feltételei
20. § (1) Az I. kategóriába besorolt zenekar és énekkar fenntartóját külön a zenekarokra és külön az énekkarokra a zenekar és énekkar létszáma, a fenntartói támogatás, a hangversenyek és hangfelvételek száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma és a bemutatott kortárs magyar zeneművek száma alapján a költségvetési törvényben e szempontokra megállapított arányú központi költségvetési támogatás illeti meg. A támogatás elosztásának és folyósításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett zenekar és énekkar létszámát a kamarazenekar, kamaraszimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar és énekkar esetében a tárgyévet megelőző két évben előadott zenekari, illetve énekkari művek előadásában fellépő zene-, illetve énekművészek átlagos száma, újonnan alakult előadó-művészeti szervezetek esetében a tárgyévet megelőző év átlagos száma alapján kell kiszámítani.
(3) A II. kategóriába besorolt zenekarok és énekkarok támogatása pályázati úton történik. Az elosztásról a miniszter - az általa, az EMT javaslata figyelembevételével felkért szakmai kuratórium javaslata alapján - dönt.
(4) A II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.
(5) Ha az I. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet fenntartója a költségvetési év során csökkenti a vállalt fenntartói támogatást, a központi költségvetési támogatás is arányosan csökken.
4. Cím
A miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből nyújtható kiemelt támogatások
21. § (1) A miniszter pályázatot ír ki elsősorban:
a) gyermek- és ifjúsági előadások bemutatásának támogatására,
b) színházi nevelési programok támogatására,
c) új magyar nyelvű, illetve hazai kisebbségi nyelvű színpadi művek és zeneművek, valamint kortárs magyar drámák új bemutató keretében történő bemutatására,
d) a tárgyévet megelőző évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek támogatására,
e) kimagasló színvonalú előadások országos megjelenésére,
f) a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek támogatására,
g) jelentős nemzetközi színházi, táncművészeti és zeneművészeti fesztiválokon, vendégjátékokon való részvételre,
h) szakmai dokumentációs és kutatási tevékenység támogatására.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiírt pályázatokról a miniszter - az általa, az EMT javaslata figyelembevételével felkért szakmai kuratórium javaslata alapján - dönt.
5. Cím
A központi költségvetési támogatás felhasználásáról való beszámolás
22. § Az önkormányzat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint a tárgyév december 31. napjáig köteles elszámolni. A támogatásnak az adott év december 31-én feladattal terhelt maradványával a következő év június 30-ig kell elszámolni.
23. § (1) A 22. §-ban foglaltakon túlmenően a támogatásban részesült előadó-művészeti szervezet fenntartója (amennyiben több előadó-művészeti szervezetet tart fenn, szervezetenként), ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít.
(2) A 4. § c) pontja alapján állami fenntartásban működő, valamint a 4. § d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek a fenntartójuk részére nyújtott beszámolót kötelesek az előadó-művészeti államigazgatási szervnek is megküldeni. (3) A beszámoló elmulasztása a folyamatban lévő támogatás felfüggesztését vonja maga után mindaddig, amíg a beszámoló pótlására nem kerül sor.
(4) A beszámolóban foglaltak - a személyes adatok kivételével - közérdekből nyilvános adatok.
(5) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a beszámolókat összegzi, és azt megküldi a miniszternek, valamint az EMT tagjainak.
(6) A beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.
6. Cím
A támogatási rendszer központi költségvetési forrásai
24. § (1) A költségvetési törvény meghatározza az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett vagy táncegyüttesek, valamint az I-II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit.
(2) Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében az V. kategóriába sorolt színházak pályázati úton elosztható támogatásának aránya az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatása keretösszegének legalább 10 %-a.
(3) A költségvetési tervezés során a tárgyévet megelőző év március 31-ig szolgáltatott adatok szerinti besorolást kell figyelembe venni.
(4) A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetben kell biztosítani:
a) az I-IV. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint
b) az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét.
(5) A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani:
a) a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok finanszírozását,
b) az e törvény 4. § d) pontja szerinti szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet támogatását,
c) az V. kategóriába sorolt színházak támogatási előirányzatát,
d) a II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok támogatási előirányzatát,
e) az e törvény 21. §-a alapján nyújtható pályázati támogatások előirányzatát, valamint
f) az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges előirányzatot.
V. FEJEZET
AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI MUNKAVÉGZÉS SAJÁTOS SZABÁLYAI
1. Cím
A foglalkoztatottakra vonatkozó eltérő munkajogi szabályok
25. § (1) Az előadó-művészeti szervezetekben - a munkáltató személyétől függően - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályait az e fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A művészi és művészeti munkaköröket külön jogszabály határozza meg.
26. § A munkáltató a szakmai végzettségre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket köteles figyelembe venni, de a művészi munkakörök betöltése esetében kivételesen mentesítheti
a) határozott időre azt, aki az adott munkakörben kiemelkedő művészi teljesítmény nyújtására alkalmas,
b) véglegesen azt, aki művészi teljesítményére tekintettel a Kjt. 63.§-ának (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik.
27. § A munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatásra irányuló jogviszony) - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön létre.
28. § (1) A határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időtartamú munkaszerződés, illetve kinevezés (a továbbiakban együtt: munkaszerződés) megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg.
(2) Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően művészi és művészeti munkakör betöltésére is létesíthető.
29. § (1) A művészi és a művészeti munkakör betöltésére létesített határozott idejű foglalkoztatási jogviszony - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - az évad végéig tart.
(2) Művészi és művészeti munkakörben határozott időre létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlő vagy nemleges nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata évében március 1-jéig írásban közli a foglalkoztatottal.
(3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő feltételekkel továbbfoglalkoztatni.
(4) A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb március 31-ig írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a foglalkoztatott április 30-ig írásban nyilatkozik.
30. § (1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló határozatlan idejű jogviszonyát rendes felmondással, illetve felmentéssel (a továbbiakban együtt: felmondás) akkor is megszüntetheti, ha a foglalkoztatott számára a munkaszerződésben vagy - ha a munkaszerződésben erről nem állapodtak meg - a 31.§ (3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 50 %-a mértékéig a következő évadban nem tud művészi feladatot biztosítani az előadó-művészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.
(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerint csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a jogviszonyt, ha a foglalkoztatottat legalább harminc éve foglalkoztatja.
(3) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetben a foglalkoztatottat a felmondásról szóló döntéséről, illetve a részfoglalkoztatás lehetőségéről legkésőbb március 1-jéig előzetesen tájékoztatja.
(4) Ha a munkáltató az (1) bekezdés alapján szünteti meg a határozatlan idejű jogviszonyt, a foglalkoztatottat az Mt. 95. § (4) bekezdésében, illetve a Kjt. 37. § (6) bekezdésében meghatározotton felül - kollektív szerződésnek a foglalkoztatottra nézve kedvezőbb rendelkezése hiányában - a munkáltatónál fennálló legalább
a) tíz éves jogviszonya után négyhavi,
b) tizenöt éves jogviszonya után nyolc havi,
c) húsz éves jogviszonya után tizenkét havi
átlagkeresetének megfelelő további végkielégítés illeti meg.
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás időpontjában a foglalkoztatott az Mt. vagy a Kjt. szabályai szerinti felmondási tilalom alatt áll, a felmondás csak a tilalom megszűnését követően közölhető.
(6) A munkáltató az Mt. 89. § (3) bekezdésére hivatkozva a határozatlan idejű jogviszonyt minőségi csere, illetve a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva tartós szakmai alkalmatlanság jogcímen is megszüntetheti.
31. § (1) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidejének megállapítása szempontjából a munkahelyén elrendelt munkavégzés idejét, a rendelkezésre állás idejét és a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges időt kell figyelembe venni.
(2) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott a próbák és előadások ideje alatt, továbbá az azokhoz kapcsolódó, a foglalkoztatott személyes részvételét is igénylő feladatok ellátásához (így különösen a ruhapróba, a hang- vagy fénybeállás, az előkészítő és befejező tevékenységek) szükséges időtartamban köteles munkahelyén tartózkodni.
(3) A művészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha az évadonként teljesítendő előadásszám - ide értve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is -
a) színművész és bábszínész esetében legalább 80 előadás,
b) magántáncos esetében legalább 50 előadás;
c) magánénekes esetében legalább 50 előadás;
d) artistaművész esetében legalább 100 előadás;
e) segédszínész esetében legalább 160 előadás,
f) csoportos szereplő esetében évadonként 160 előadás.
(4) A felek a munkaszerződésben a (3) bekezdésben foglaltaknál 25 %-kal magasabb vagy alacsonyabb évadonkénti előadásszámban is megállapodhatnak.
(5) A munkahelyen elrendelt munkavégzés idejének számítása szempontjából előadás esetében az előadás tényleges időtartamát kell figyelembe venni, beleértve az előadás és az azt megszakító szünetek, valamint az előadáshoz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok ellátásához szükséges időtartam összességét. A fizető közönség előtt zajló főpróbát egy előadásnak kell számítani.
(6) A színpadi próba időtartama négy óra. Ha a színpadi próba négy óránál hosszabb ideig tart, a negyedik óra eltelte után megkezdett óránként másfél órát kell elszámolni, kivéve, ha a meghosszabbítás nem haladja meg a 15 percet. A főpróbahét során a próba, illetve a főpróba időtartama öt óra. A nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.
(7) A munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, zenekari tag, énekkari tag, tánckari tag munkakörben foglalkoztatott esetében egy évadban munkanaponként átlagosan két munkaórát kell figyelembe venni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni.
32. § A munkáltató négyhavi munkaidőkeretet is előírhat az Mt. 117/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével.
33. § A foglalkoztatott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, valamint a szerzői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - a foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni, aki a további jogviszony létesítését megtilthatja, ha az jogos gazdasági érdekét sérti, illetve az előadó-művészeti szervezet üzemszerű működését veszélyezteti.
34. § A magántáncos és a tánckari tag munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kétévenként eggyel magasabb, a Kjt. szerinti fizetési fokozatba lép.
35. § (1) A művészi munkakörben foglalkoztatott az előadáson történő közreműködésért - kollektív szerződés, illetve munkaszerződés alapján - külön díjazást kaphat.
(2) A nem művészi munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a munkakörébe nem tartozó, közönség előtt történő színpadi szereplésért - megállapodás esetén - közreműködési díj illeti meg. A közreműködési díj mértékét, tekintettel a feladat nehézségére és jellegére, kollektív szerződés, annak hiányában a felek állapítják meg. A közreműködési díj a Kjt. pótlékalap 5% - 50 %-ának megfelelő összeg lehet.
(3) A munkáltató az előadó-művészeti szervezet üzemszerű működésének biztosítása érdekében ügyeletet rendelhet el az Mt. 127. § (2)-(7) bekezdésében meghatározott eseteken kívül is. Az ügyeleti díj mértéke a személyi alapbér vagy az alapilletmény legalább 40%-a.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott díjakat kollektív szerződés vagy munkaszerződés átalányban is meghatározhatja.
(5) A nem művészi vagy nem művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.
36. § (1) A munkáltató az Mt. 134. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat.
(2) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a külön jogszabályban felsorolt művészi és művészeti munkakört betöltő foglalkoztatottnak.
Az opera-, szimfonikus-, kamara- és egyéb zenekari tag, az énekkari tag, valamint a tánckari tag munkakört betöltő munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályok
37. § A zenekari és énekkari tag esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozásának feltétele az eredményes szakmai próbajáték, illetve próbaéneklés, melynek részletes szabályait jogszabály állapítja meg.
38. § (1) A zenekari tag havi szolgálatszáma legfeljebb harminckét szolgálat, évadonként legfeljebb háromszáznyolc szolgálat.
(2) Az énekkari és a tánckari tag havi szolgálatszáma legfeljebb huszonnyolc szolgálat, évadonként legfeljebb kétszáznyolcvanhat szolgálat.
(3) A zenekari tag és énekkari tag egy szolgálatának időtartama három, színpadi próba esetében négy óra, egyéb próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.
(4) A tánckari tag egy szolgálatának időtartama színpadi próba esetében négy óra, nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.
(5) A zenekari, énekkari, illetve tánckari tagot a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha a munkaszerződés a 11. § (1) bekezdésben meghatározott számú hangverseny, illetve a 10. § (2) bekezdésében meghatározott számú előadás legalább 80 %- ának, vagy az évadra vonatkozó szolgálatszám legalább 80 %-ának teljesítését írja elő.
(6) Munkaszerződés a (2) bekezdésben foglaltaknál legfeljebb 20 %-kal magasabb szolgálatszámot állapíthat meg arányos díjazás mellett, ha az énekkari vagy tánckari tag foglalkoztatója opera, klasszikus operett, vagy zenés színpadi művek előadásával foglalkozó színház.
(7) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy előadást vagy egy próbát jelent. Ha a próba időtartama rövidebb, mint két óra, akkor fél szolgálatot kell elszámolni.
(8) A szolgálatot követően elrendelt további munkavégzés esetében megkezdett óránként további fél szolgálatot kell elszámolni.
2. Cím
A munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó különös szabályok
39. § (1) Költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezetnél a munkáltató vezetőjével (a továbbiakban: vezető) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni.
(2) A vezető feladatainak ellátására pályázatot kell kiírni.
(3) A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és köteles a pályázati felhívást a minisztérium honlapján közzétenni. A közzététel napjának a minisztérium honlapján való megjelenést kell tekinteni.
(4) A szakmai munka folytonossága érdekében a pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább hat hónappal a határozott idejű jogviszony megszűnése előtt hirdeti meg. A pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított harminc nap.
(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a fenntartó által meghatározott tartalmi (az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással, stb. kapcsolatos) követelményeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről.
(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázati felhívás elkészítésében való közreműködésre és a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai:
a) az Előadó-művészeti Tanács érintett szakmai kollégiuma négy,
b) a miniszter egy,
c) az előadó-művészeti szervezet közalkalmazotti tanácsának egy,
d) a reprezentatív szakszervezet egy, továbbá
e) a munkáltatói jogkör gyakorlójának két képviselője.
(7) A szakmai bizottság a pályázatokat értékeli és támogatott pályázatnak azt minősíti, amely a pályázatok véleményezésén jelenlevő bizottsági tagok többségének támogató szavazatát megkapta. A szakmai bizottság több pályázatot is minősíthet támogatottnak. A szakmai bizottság üléséről, és a szavazás eredményéről írásbeli jegyzőkönyv készül, amelynek a pályázatok értékelésére és a szavazás eredményére vonatkozó részét ismertetni kell a döntéshozóval, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A szakmai bizottság képviselői ismertetik javaslatukat a fenntartónak a pályázatokat elbíráló szakbizottsági ülésén is.
(8) A pályázatokat a benyújtási határidőt követő harminc napon belül kell elbírálni.
(9) A munkakör betöltéséről - a szakmai bizottság véleményének mérlegelése alapján - a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül dönt. A nemzeti és etnikai kisebbségi előadó-művészeti szervezet esetében a munkáltató - ha nem kisebbségi önkormányzat - az érintett kisebbségi önkormányzat egyetértésével dönt.
(10) Ha a pályázat eredménytelen, úgy legkésőbb az eredménytelenségről szóló döntéstől számított harminc napon belül újra ki kell írni a pályázatot.
(11) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a korábbi vezető, vagy annak helyettese határozott időre, de legfeljebb az új vezető kinevezéséig megbízható a vezetői feladatok ellátásával.
(12) A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Ha a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.
40. § (1) A vezető munkakörének ellátásával szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség.
(2) Ha a vezető nem rendelkezik egyetemi vagy főiskolai szintű pénzügyi-gazdasági, illetve közgazdász szakképzettséggel, egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és pénzügyi, számviteli szakképesítéssel vagy pénzügyi-gazdasági szakirányú továbbképzési szakon szerzett további végzettséggel, az előadó-művészeti szervezetnél ennek megfelelő végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező gazdasági vezetőt kell foglalkoztatni.
(3) Szakmai gyakorlatnak minősül a valamely előadó-művészeti szervezetnél, a szervezet alaptevékenységének megfelelő és ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörben eltöltött idő.
(4) A miniszter a kinevezési jogkör gyakorlójának javaslatára a meghatározott végzettség, illetve szakképesítés megszerzésének követelménye alól a Kossuth-díjban, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesített személy részére felmentést adhat.
(5) Eltérő megállapodás hiányában a vezető a munkaszerződés megkötéséig köteles fennálló közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni, ha a munkáltató a foglalkoztatott kérelmére nem biztosít fizetés nélküli szabadságot.
41. § (1) A munkaviszony legfeljebb öt évre jön létre. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a munkaviszony február 1-jével kezdődik, és január 31-vel végződik.
(2) A vezető munkakörének betöltésénél megfelelően alkalmazni kell az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait azzal, hogy az Mt. 191. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alól - indokolt esetben - a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.
42. § A miniszter a pályázati eljárásról a munkáltatói jogkör gyakorlójától tájékoztatást kérhet.
43. § A 39-42. § szabályait alkalmazni kell a Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek esetén is azzal, hogy a 39. § (6) bekezdésében közalkalmazotti tanácson üzemi tanácsot kell érteni.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
44. § E törvény alkalmazásában:
1. bábszínház: báb- és gyermekelőadásokat bemutató, alaptevékenysége szerint elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztálynak játszó, saját játszóhellyel rendelkező színház,
2. balett- vagy táncegyüttes: táncművészeti alkotásokat bemutató előadó-művészeti szervezet,
3. befogadó színház: előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat nélküli színház,
4. bemutató: az előadó-művészeti szervezet által létrehozott olyan előadás, amelyet az adott személyi összetételben (így különösen a főbb szereplőket, a rendezőt, a koreográfust, a díszlet- és a jelmeztervezőt tekintve) első alkalommal mutatnak be a nyilvánosságnak,
5. big band: a jazz műfajába tartozó vagy áthangszerelt műveket előadó zenekar, melynél a fúvós hangszercsoportokat (rézkórusok, szaxofonkórus) ritmusszekció egészíti ki,
6. előadás: prózai, zenés, táncos színpadi művek személyes előadóművészi teljesítménnyel, jellemzően fizető közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása,
7. előadó-művészeti szervezet: az önálló jogi személyiségő színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar, kamarazenekar, kamarakórus, amely alaptevékenységeként előadó-művészeti színház-, tánc- vagy zeneművészeti tevékenységet lát el,
8. énekkar: oratórikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadó-művészeti szervezet,
9. évad: az előadó-művészeti szervezetek tevékenységének a naptári évtől eltérő időegysége, az augusztus 1-jétől július 31-ig terjedő időszak, ide nem értve a szabadtéri színházak tevékenységének időegységét,
10. fenntartó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az előadó-művészeti szervezet felett felügyeleti vagy tulajdonosi jogokat gyakorol,
11. fenntartói támogatás: a fenntartó által nyújtott működési támogatás, amelybe nem számít bele a központi költségvetési támogatás,
12. fizető nézőszám: azoknak a magánszemélyeknek száma, akik az előadásra vagy hangversenyre az előadó-művészeti szervezettől, vagy annak megbízottjától belépőjegyet vásároltak, továbbá azok, akik az előadó-művészeti szervezet előadására vagy hangversenyére olyan harmadik személytől vásároltak belépőjegyet, aki az előadó-művészeti szervezet előadásának vagy hangversenyének értékesítési jogát pénzbeli szolgáltatás ellenében megszerezte, és az általa értékesített belépőjegyek számáról az előadó-művészeti szervezetnek adatot szolgáltat,
13. főpróba: a bemutatót megelőzően, közönség jelenlétében vagy anélkül tartott összpróba,
14. főpróbahét: a bemutatót megelőző egy hét, melynek során főpróbák és egyéb próbák szolgálják a bemutató művészi céljainak optimális megvalósítását,
15. független színház: állami vagy önkormányzati fenntartó nélkül működő színház, balett- vagy táncegyüttes,
16. hangverseny: zeneművek személyes előadóművészi teljesítménnyel, jellemzően fizető közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása,
17. játszóhely: színházi előadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas, a vonatkozó jogszabály feltételeinek megfelelő épület, épületrész vagy szabadtéri színpad,
18. kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a népi koncertzenekart is,
19. kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi koncertzenekart és a big bandet is,
20. klasszikus operett: legalább 40 fős szimfonikus zenekar, énekkar, táncosok és magánénekesek közreműködését igénylő zenés darab,
21. kortárs magyar dráma: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 15 évnél nem régebben elhunyt művész magyarul vagy nemzeti kisebbségi nyelven írt alkotása,
22. kortárs magyar zenemő: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 30 évnél nem régebben elhunyt művész alkotása,
23. közszolgáltatási szerződés: a közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre szóló szerződés, amely az állam vagy az önkormányzat és a közszolgáltatást végző előadó-művészeti szervezet kapcsolatát szabályozza, tartalmazza a teljesítendő előadás- vagy hangversenyszámot, a szolgáltatás nyújtásának időtartamát, helyét és a teljesítésért járó díjazást,
24. nemzeti és etnikai kisebbségi színház: az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzeti kisebbségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek előadásai kötődnek a kisebbségi közösség szociokulturális hátteréhez, hagyományaihoz,
25. népi koncertzenekar: népi eredető (cigányzene, népies mődal) műveket vonós és fúvós összeállításban, cimbalommal vagy más népi hangszerrel kiegészítve előadó zenekar,
26. opera: magánénekesek, szimfonikus zenekar, esetenként énekkar, magántáncosok és balett-táncosok közreműködését igénylő zenés előadás,
27. önálló tevékenységet folytató előadóművész: az a természetes személy, aki művészi tevékenységét jellemzően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el,
28. produkciós színház: állandó játszóhellyel nem rendelkező, társulattal saját előadásait játszó színház,
29. saját előadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre, vagy előadásszámra a színház rendelkezik, és az előadás a színház által szerződtetett alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé,
30. stúdió-előadás: a száz főnél kisebb befogadóképességő játszóhelyen tartott előadás,
31. szabadtéri színház: állandó - jellemzően természeti vagy építészeti örökséghez kötődő - játszóhellyel rendelkező, a nyári évadban (jellemzően május 1-jétől szeptember 30- ig) játszó színház,
32. szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 56 fő,
33. színház: prózai, zenés, táncos színpadi művek előadásával foglalkozó előadó-művészeti szervezet, ide értve a bábszínházat, befogadó színházat, produkciós színházat, független színházat, szabadtéri színházat, nemzeti és etnikai kisebbségi színházat,
34. színházi nevelési program: legalább három óra időtartamú, maximum 40 főből álló csoportnak tartott program, amelynek résztvevői közoktatásban résztvevő gyerekek és fiatalok életkor tekintetében homogén közösségei, valamint amelyben művészeti értéket képviselő előadás vagy előadás-részletek és drámapedagógiai feldolgozó munka komplex, pedagógiai célokat megvalósító módon épülnek egymásra, továbbá szerkezetében és tartalmában igazodik az adott korcsoport életkori és pszichológiai sajátosságaihoz,
35. színpadi próba: minden olyan próba, amely színpadi körülmények között zajlik, jelmezzel, díszlettel, világítással, hanggal vagy ezek nélkül úgy, hogy a próba közvetlen célja az alkotás színpadi körülmények között történő előadásának valamennyi művészi, szakmai és technikai feltételének együttes kialakítása és összehangolása,
36. társulat: művészek olyan csoportja, akik munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján egy vagy több évadon keresztül folyamatosan kapcsolódnak egy előadó-művészeti szervezethez,
37. zenekar: zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet,
38. zenés színpadi mő: az operett, a musical, a rockopera, a daljáték, a zenés játék.
Hatálybalépés
45. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. március 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 48. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.
(3) A miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
Átmeneti rendelkezések
46. § (1) Az e törvény IV. fejezete alapján nyújtható központi költségvetési támogatások első alkalommal 2010-ben vehetők igénybe.
(2) E törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül kezdeményezhető a törvény hatályba lépésekor már létező előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vétele és besorolása.
(3) A hatálybalépés évében az évi előadásszámként a besorolás évét megelőző két év átlagát kell venni.
(4) Az előadó-művészeti szervezetek besorolásakor a 10. § (5) bekezdés b) pontjában és a 11. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előírásokat csak a törvény hatálybalépését követő új vezetői megbízások esetében kell figyelembe venni.
(5) A munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó szabályokat a törvény hatálybalépését követő új vezetői megbízások esetében kell alkalmazni.
(6) A 28. § (1) bekezdésben meghatározott ötéves időtartam számítása az első határozott idejű jogviszonytól kezdődik. Ha az ötéves időtartam a törvény hatályba lépéséig már eltelt, akkor a határozott idejű jogviszonynak az Mt. 79. § (6) bekezdése szerinti határozatlan idejű jogviszonnyá történő átalakulása 2010. január 1-jén következik be.
Felhatalmazások
47. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki az előadó-művészeti államigazgatási szervet,
b) meghatározza az egyes művészi és művészeti munkaköröket, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a nyilvántartásba vétellel, besorolással és az igazolás kiállításával kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,
b) az I. kategóriába sorolandó zenekarok és énekkarok tevékenysége ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, a fizető nézőszám alsó határát,
c) a szakmai próbajátéknak, illetve próbaéneklésnek a részletes szabályait,
d) az e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat,
e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a 15. § (5) bekezdés szerint elszámolható költségek körét, valamint
f) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 6. § (3) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben évente, a költségvetési törvény kihirdetésétől számított 60 napon belül rendeletben határozza meg az I. kategóriába sorolt zenekarokat és énekkarokat megillető központi költségvetési támogatás elosztásának és folyósításának részletes eljárási szabályait.
Módosuló jogszabályok
48. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a az alábbi 37., 38. és 39. pontokkal egészül ki:
[4. § E törvény alkalmazásában]
"37. Előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi ………számú törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet.
38. Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott igazolás: olyan okirat, amelyet az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, adókedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevételének 80 %-ának megfelelő összeget.
39. Előadó-művészeti szervezet jegybevétele: e törvény alkalmazásában az SZJ 92.31.21.0 Előadó-művészet, az SZJ 92.34.13.0. számból a Bábszínházi előadás általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele."
(2) A Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének n) pontja a következő ng) alponttal egészül ki:
[8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha]
"ng) az adózó a támogatást előadó-művészeti szervezet tevékenységéhez juttatta, az előadó-művészeti államigazgatási szerv által a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig."
(3) A Tao. tv. 22. § (1) bekezdése helyére az alábbi szövegrész kerül:
"22. § (1) Az adózó a 4. § 36. és 38. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe."
49. § Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (3) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:
"5311 Színházi fodrász
5312 Színházi kikészítő
5349 Színházi öltöztető
7321 Színházi jelmezkészítő
7323 Színházi fejdíszkészítő
7335 Színházi lábbeli készítő."
50. § E törvény 48-49. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény megalkotásának szándéka mögött egyrészt annak felismerése állt, hogy nincsen az előadó-művészeti területre vonatkozó ágazati szintű szabályozás. A jogi szabályozás hiánya sok esetben nehézséget okoz, például az ágazatot érintő jogszabályokhoz képest kifejezetten a hivatásos művészeti tevékenységre jellemző eltérések megfelelő szintű megjelenítésére nincs mód (lásd a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény).
Másrészt a jogszabály megszületésének szükségességét indokolja az is, hogy az előadó-művészeti szervezetek finanszírozásának jelenlegi formái nem követték az időközben bekövetkezett jogszabályi, gazdasági változásokat, bár mind a fenntartók, mind a szervezetek részéről megfogalmazódott igény a megújításra. A jogszabály előkészítése során világossá vált, hogy annak nemcsak a színházakról, hanem a zene- és a táncművészet szervezeteinek működéséről, állami támogatásáról és sajátos munkajogi szabályairól is szólnia kell, mivel a három művészeti ág olyan szoros kapcsolatban él egymással, hogy nem lehet egyikre sem szabályt alkotni a másik érintése nélkül (pl. többtagozatos színházak, a zenekarok színházi szolgálata, stb.). A törvény alapelvei az egységesség, a megőrzés és megújítás, valamint az átláthatóság és kiszámíthatóság.
1. Az egységesség egyrészt azt jelenti, hogy a jogszabály valamennyi előadó-művészeti szervezetet kezeli, amely az adott művészeti területen működik. Így nyilvántartásba veszi az állami fenntartású színházat ugyanúgy, mint az egyesületi formában működő független színházat. Függetlenül a szervezeti formától, az előírt szakmai kritériumok teljesítése esetén valamennyi előadó-művészeti szervezet kérheti a nyilvántartásba vételét, és a feltételeknek való megfelelése alapján kerül a kategóriák valamelyikébe.
Másrészt a törvény egységes munkajogi szabályokat állapít meg az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra, tekintet nélkül arra, hogy azok milyen szervezeti formában működnek.
Harmadrészt egységes szabályokat állapít meg az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetek vezetői megbízásaira is, függetlenül attól, hogy költségvetési szervként vagy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.). hatálya alá tartozó társaságként működnek. Jelenleg ugyanis míg a költségvetési szerveknél a vezetői megbízás szabályai a Kjt-ben és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyőjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére kiadott 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletben rögzítettek, és a pályáztatás minden esetben kötelező, addig a közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok esetében a Gt. alapján ilyen kötelezettség nincsen.
2. A megőrzés jegyében a javaslat maximálisan védi a különleges értéket képviselő magyar előadó-művészeti struktúrát, ugyanakkor lehetőséget biztosít annak bővülésére, új formációkkal történő kiegészülésére is. A jogalkotó célja egy olyan rendszer megteremtése, amely utat mutat az előrejutáshoz, meghatároz szinteket, de biztosítja a szintek közötti átjárhatóságot is. Elismeri és egyenrangúként kezeli a hagyományos struktúrán kívüli kezdeményezéseket, egyúttal ösztönzi a struktúrán belülieket az együttműködésre. Az egyes kategóriák közötti átjárhatóság ténylegesen megteremtheti a fejlődés lehetőségeit, ösztönzőként hathat.
3. Az átláthatóság és kiszámíthatóság a központi költségvetési támogatások igénybevételére vonatkozik. Cél az, hogy a központi költségvetési támogatást igénybe venni kívánó előadó-művészeti szervezetek fenntartói számára egyértelmű legyen, hogy mit vár el tőlük az állam, és ezen feltételek teljesítésével milyen támogatásra számíthatnak. A központi forrásból származó támogatások felhasználásának átláthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie, így biztosítható, hogy ténylegesen azon célok megvalósítására fordítsák ezeket a forintokat, amelyre a jogalkotó szánta, többek között a magyar előadó-művészet hagyományainak továbbvitelére és megújítására, a kultúrához való hozzáférés biztosítására, az anyanyelv ápolására, a magyar kultúra nemzetközi megjelenésére.
A törvény célja, hogy elősegítse a színház-, tánc, - és zeneművészet kulturális örökségének, sokszínűségének és értékeinek gyarapítását, az előadásoknak, hangversenyeknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatását, ezen belül a gyermek- és ifjúsági korosztály előadóm ővészetekre fogékony nézővé nevelését, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétét, az előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztését, valamint a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtését. Ennek érdekében javaslatot tesz az előadó-művészeti szervezetek (színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok, énekkarok) nyilvántartásának kialakítására, új típusú, normatív elemeket tartalmazó, a fenntartók kötelezettségeit és jogosultságait egyértelmően megállapító finanszírozási modell bevezetésére. Szól az egyes kategóriákba tartozó előadó-művészeti szervezetek támogatási formáiról, szabályozza az első számú vezetők (igazgatók) kijelölésének rendjét. Az előadóművészi munka sajátosságait figyelembe vevő speciális munkajogi szabályokat alkot. Javaslatot tesz a színházi és más előadó-művészeti szakmai szervezetek véleménynyilvánítási, javaslattételi jogosultságát a törvény erejével biztosító fórum, az Előadó-művészeti Tanács létrehozására is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Ezen szakasz tartalmazza a törvény céljainak felsorolását, melyek megvalósulását a jogalkotó a törvény részletes szabályaitól várja.
Itt szerepel többek között a művészeti élet szabadságának biztosítása, amely alapján minden alkotónak joga, hogy legjobb képességeinek megfelelően művészeti alkotást hozzon létre, illetve művészeti alkotás létrehozásában közreműködjön. A törvény elismeri és támogatja a művészeti sokszínűséget, a különböző kifejezési formák egymás mellett élésének megvalósulását. Előmozdítani kívánja az alkotásokhoz, előadásokhoz való hozzáférést, a mobilitást, új művek létrejöttét magyar és kisebbségi nyelveken egyaránt, valamint a kutatási és dokumentációs tevékenységet.
A művészeti élet szabadságát, a művészeti alkotások és teljesítmények megjelenését a kulturális piacon - a művészeti alkotások és az előadói teljesítmények más jogszabályokban meghatározott védelme mellett - a művészi értékek létrehozását elősegítő, a művészek véleményét befogadó támogatási rendszerrel, ösztönző kedvezményekkel, továbbá a művészek foglalkoztatásának szabályozásával is biztosítani kell.
A 2. §-hoz
A törvény hatálya meghatározza, hogy a törvény rendelkezései mely szervezetekre (előadó-művészeti szervezetek, a fenntartók, a hatósági feladatokat ellátó államigazgatási szerv) és természetes személyekre (az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban állók) vonatkoznak. A jogszabály a hatálya alá tartozók számára kötelezettségeket állapít meg és jogosultságokat fogalmaz meg. A kötelezettségek és a jogosultságok kölcsönösen feltételezik egymást, juttatásban csak az részesülhet, aki valamennyi rendelkezésnek eleget tett, annak viszont, aki mindenben megfelel az előírásoknak, a törvény garantálja a neki járó kedvezményeket.
A törvény hatálya nem terjed ki a Nemzeti Kulturális Alapból történő támogatásokra. Ezen támogatások célja elsődlegesen az, hogy a szakmai mőhelyek folyamatos munkáját biztosítsa, míg az NKA által nyújtott támogatások évről évre változó pályázati kiírások alapján egy-egy meghatározott projekthez, feladathoz kapcsolódnak.
A 3. §-hoz
E szakasz határozza meg a törvény alapelveit. A e törvény szerinti szabályoknak megfelelő előadó-művészeti szervezetek színház-, zene- és táncművészeti tevékenységet végeznek, ilyen szervezetet bármely természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat, a törvény nem szőkíti ennek lehetőségét.
Az Alkotmányban foglalt művelődéshez való jog alapján minden állampolgárnak joga, hogy igénybe vegye az előadó-művészeti szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, hozzájusson a kulturális eredményekhez. Ezen jog érvényre juttatását az állam két módon tudja elősegíteni: kiemelkedő szerepet játszó előadó-művészeti szervezetek fenntartásával és nem állami fenntartású előadó-művészeti szervezetek támogatásával. Ezen támogatás szabályait állapítja meg a törvény.
A 4. §-hoz
A törvény következő része azt részletezi, mely személyek és szervezetek milyen speciális jogkörökkel rendelkeznek az előadó-művészeti tevékenység ágazati feladatainak ellátása területén. Elsőként a kultúráért felelős miniszter jogköreit sorolja fel.
Amennyiben a költségvetési szerv vagy a gazdasági társaság létesítő okirata szerint az alapítói jogokat a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, gyakorolja az alapítói és felügyeleti jogokat, valamint támogatást biztosít a feladat ellátásához. (Ennek részletezése azért is fontos, mert működhet központi költségvetési szervként előadó-művészeti szervezet úgy is, hogy a létesítő okirat nem a kulturális minisztert jelöli ki az alapítói jogok gyakorlójává.)
Szerepel a feladatok között a legfeljebb öt évre szóló többször megújítható közszolgáltatási szerződés megkötésének lehetősége, mely meghatározott művészi feladatokra kivételesen magas művészi színvonalú teljesítményt felmutató - nem állami vagy önkormányzati fenntartású - előadó-művészeti szervezettel köthető, az Előadó-művészeti Tanács előzetes véleményezése alapján. A művészeti terület folyton változik, mindig megjelennek olyan új mőhelyek, amelyek szétfeszítik a meglévő kereteket, művészeti teljesítményük alapján viszont ott lenne a helyük a támogatandók között. Ezen kezdeményezések egyetlen - jól bevált - módja ezen szerződés megkötése. Az ilyen szervezetek száma nem jelentős, minden művészeti ágban egy-egy ilyen szerződésről lehet szó, melyben pontosan rögzítve van, mit vár el a támogató a támogatási összeg fejében (előadásszám, hangversenyszám, vidéki jelenlét, nyitás az ifjúság felé, stb.). A 3-5 évre szóló középtávú elköteleződés kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi ezen szervezetek működését, és arra is alkalmas, hogy a szervezet időközben más támogatót találjon.
A ma is fennálló lehetőséget pontosítja, illetve emeli magasabb jogforrási szintre az a szabály, mely szerint a miniszter előzetesen véleményezi a törvényben meghatározott előadó-művészeti szervezetek átalakítását, összevonását, jogutód nélküli megszüntetését. A helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyőjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről szóló 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontja értelmében ugyanis a jegyző, főjegyző kikéri a kultúráért felelős miniszter véleményét a hivatásos művészeti intézmény (színház, szimfonikus zenekar, ének- és táncegyüttes), a közművelődési intézmény (művelődési otthon) létesítésével, megszüntetésével, illetőleg működésének szüneteltetésével kapcsolatos önkormányzati döntés előkészítése során. Ennek szerepe az, hogy az Előadó-művészeti Tanács és a miniszter új szempontok bevonásával segítheti a döntéshozókat a szervezetek jövőjét alapvetően meghatározó döntések esetén, hiszen azok nemcsak helyi szinten, hanem az egész ország kulturális állapotának megtartása, illetve fejlesztése területén látnak el fontos feladatot.
Az 5. §-hoz
A törvény alapján létrejön az Előadó-művészeti Tanács, a miniszter mellett működő, az előadó-művészeti élet általános és koncepcionális kérdéseiben döntés-előkészítő, javaslattevő testület. A Tanács keretein belül intézményes formában válik lehetővé a színházi, zenei és táncművészeti szakmai szervezetekkel való szoros kapcsolattartás, hiszen az új fórum véleménynyilvánítási, javaslattételi jogosultságot ad a szervezeteknek az előadó-művészeti területet érintő legfontosabb ügyekben. A törvény meghatározza a Tanács legfőbb feladatait, létszámát, összetételét, működésének rendjének, valamint a működésével járó költségek viselését.
A 6. §-hoz
A törvény alapján feláll az az előadó-művészeti államigazgatási szerv, amelynek elsődleges feladata, hogy a támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekről hatósági nyilvántartást vezessen és az előadó-művészeti szervezeteket e törvény szerint besorolja. Az előadó-művészeti államigazgatási szerv látja el az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő államigazgatási, szolgáltatási feladatokat, a támogatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatási tevékenységet, illetve igazolásokat ad ki a társasági adókedvezményhez kapcsolódóan. Ezeket a feladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mint előadó-művészeti államigazgatási szerv látja el.
A 7-9. §-hoz
A törvény bevezeti az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartását, ezzel a művészeti területen eddig nem alkalmazott eljárást vezet be. A nyilvántartásba vétel alapfeltétele a központi költségvetési támogatás igénybevételének. A nyilvántartásba vétel azonban nem kötelező, azaz nem feltétele az előadó-művészeti tevékenység folytatásának.
A szabályozás szektorsemleges, azaz valamennyi, az állami és önkormányzati szférán kívül létrejövő új kezdeményezés regisztrálására is mód nyílik. Ezen felül szervezeti formák között sem tesz különbséget a törvény, a tulajdonos felelőssége eldönteni, hogy milyen szervezeti rendben, milyen feladatrendszerő, és milyen művészi profilú előadó-művészeti szervezetet működtet.
Nyilvántartásba vételüket a költségvetési szervek és a közhasznúvá minősített szervezetek kérhetik. Ezen utóbbi feltételeit a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendezi. A törvény szabályozza, mely adatoknak szükséges szerepelniük a nyilvántartásban. Az ezen szakaszban hivatkozott külön jogszabály megalkotására a miniszter kap felhatalmazást a törvény 47. § (2) bekezdés a) pontjában.
Az előadó-művészeti államigazgatási szerv kérelemre, a szolgáltatott adatok alapján kategóriákba sorolja az előadó-művészeti szervezeteket. Egy előadó-művészeti szervezet csak egy kategóriába kerülhet besorolásra. A besorolási kérelemben fel kell tüntetni, hogy melyik kategóriába kérik a besorolást. Nem kell besorolni az állami fenntartású, illetve a miniszterrel közszolgáltatási szerződést kötött előadó-művészeti szervezeteket, mivel ezek nem e törvény szerint jutnak támogatáshoz. Ha a miniszter olyan szervezettel köt közszolgáltatási szerződést, amely előzőleg valamely kategória alapján kapott támogatást, a szerződés megkötése után párhuzamos finanszírozásra nincs mód, azaz a szervezet a kategóriába sorolás alapján támogatásra nem jogosult.
Azok az előadó-művészeti szervezetek, amelyek egyik kategóriába való besorolás feltételeinek sem felelnek nem, nem kerülnek besorolásra. Az állami támogatást minimális szakmai feltételekhez köti a jogszabály, amely szervezet ezeknek nem felel meg, a rendszer szerint nem juthat támogatáshoz. Azonban ez nem zárja ki őket az egyéb - e törvény által szabályozottakon kívüli - támogatási formákból (pl. NKA).
Az első besorolásra a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kerül sor, ezt követően évente március 31-ig be kell jelenteni a besoroláshoz szükséges adatokat. A nyilvántartás és besorolás eljárása során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alkalmazandó.
A kategóriák meghatározása során a törvény figyelembe veszi azokat az infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételeket, melyek a tevékenység folytatásához minimálisan szükségesek, valamint a besoroláshoz teljesítendő szakmai minimumokat is rendel.
A színházak és a balett- vagy táncegyüttesek számára öt (az előbbiek négy, az utóbbiak két kategória valamelyikébe sorolódnak be), a zenekarok és énekkarok számára két kategória került megállapításra.
A 10. §-hoz
A színházak, balett-vagy táncegyüttesek kategóriái:
Az I. kategóriába kerülnek, azok a színházak, bábszínházak, amelyek 180 előadást tartanak évente és társulat közreműködésével bemutatókat hoznak létre, valamint a megtartott előadások legalább 50%-a a színház saját előadása, az évente legalább egy bemutatót és legalább 100 előadást tartó produkciós színházak, valamint a befogadó színházak, amennyiben évente legalább 140 előadást tartanak, és az általuk játszott előadások több, mint 50%-a nem saját előadásuk.
A II. kategóriába kerül az a balett - vagy táncegyüttes, amely évente legalább 50 tánc- és mozgásművészeti előadást tart.
A III. kategóriába kell besorolni azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 100 előadást tart, saját társulattal legalább két bemutatót hoz létre, és a megtartott előadások legalább 80%-a a színház saját előadása, valamint azt a befogadó színházat, amely évente legalább 100 előadást tart, és az általa játszott előadások legalább 30 %-a saját előadása. Ez a kategória biztosítja a törvény alapelveinél is említett átjárhatóságot, az átmenetet az I. és az V. kategória között.
A IV. kategóriába kerül az a szabadtéri, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi színház, amely évente legalább 20 színházi előadást tart, amelyből legalább egy új bemutató. Az ebbe a kategóriába tartozó színházak természetesen egyéb kategóriába is kérhetik a besorolásukat, amennyiben azon feltételeknek megfelelnek.
Az V. kategóriába kerülnek azok a független színházak, amelyek legalább 2 éve működnek. A független színházak között a független színházi mőhelyek, tánc- és mozgásszínházi mőhelyek, független színházi és táncszínházi befogadó színházak, valamint a nonprofit színházi vállalkozások kapnak helyet.
Az I-IV. kategóriába való besorolásnak további feltételeit rögzíti a törvény (önkormányzati fenntartó vagy támogató, vezetői megbízás szabályainak betartása).
A 11. §-hoz
A zenekarok és énekkarok két kategóriája:
Az I. kategóriába kerülnek azok a szimfonikus zenekarok, kamaraszimfonikus zenekarok, kamarazenekarok, amelyek évente legalább 50, és azok az énekkarok, amelyek évente legalább 40 előadást tartanak, valamint megfelelnek a további besorolási feltételeknek (önkormányzati fenntartó vagy támogató, létszám, végzettség, tárgyi feltételek, fizető nézőszám, vezetői megbízás szabályainak betartása).
A II. kategóriába kerülnek azok a zenekarok és énekkarok, amelyek legalább 2 éve működnek, és nem felelnek meg a fenti együttes feltételeknek.
A 12-14. §-hoz
A nyilvántartás és besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változás bejelentésével kapcsolatos szabályok rögzítése. A besorolást megalapozó adat bejelentésének elmulasztása ahhoz vezethet, hogy az előadó-művészeti szervezet jogosulatlanul jut központi költségvetési támogatáshoz. Ebben az esetben a törvény az Áht. szabályait rendeli alkalmazni, azaz a visszafizetést az ott megfogalmazott szankciókkal kell teljesíteni.
A törvény rendezi továbbá a nyilvántartásból való törlés feltételeit. Ezek szerint törölni kell a nyilvántartásból az előadó-művészeti szervezetet, ha öt éven keresztül nem részesül az e törvény szerinti támogatásokból. Nem kell törölni értelemszerően az állam által fenntartott és a miniszter által kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkező szervezeteket, mert bár nem e törvény alapján kerül megállapításra a támogatásuk, de a jogalkotói szándék az, hogy szerepeljenek a nyilvántartásban, mely így az előadó-művészet lehető legteljesebb spektrumát mutassa be.
A 15. § -hoz
A következő fejezet írja le az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásának részletes szabályait. A szabályozás új típusú, kiszámítható, szakmai követelményeket figyelembe vevő, a fenntartók kötelezettségeit és jogosultságait egyértelmően megállapító finanszírozást javasol. A támogatás mértékének megállapítása eltér az eddigi rendszertől. Az új szisztéma lényege, hogy a fenntartók szerepe az eddigieknél meghatározóbb lesz, ez a szerepvállalás azonban a vállalt feladatokhoz igazodó, pontosan kiszámítható állami hozzájárulást von maga után.
A 21. § alapján pályázati úton elosztható forrásokra olyan szervezetek is pályázhatnak, amelyek a nyilvántartásban nem szerepelnek. Ezen pályázatok célja olyan kiemelt előadó-művészeti feladatok, projektek támogatása, amelyek a rendszer működésétől függetlenek, alkalmasak az új kezdeményezések befogadására. A IV-V. kategóriába sorolt színházak és a II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok pályázati forrásai ettől eltérnek, azokhoz csak a besorolt szervezetek juthatnak hozzá.
A 16-19. §-hoz
Az I. kategóriába sorolt színházakat fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és művészeti ösztönző részhozzájárulásból álló központi költségvetési támogatás illeti meg. A fenntartói ösztönző részhozzájárulás összege a tárgyévet megelőző évi, a fenntartó költségvetési rendeletében egyértelmően, az adott szervezetre elkülönítve meghatározott fenntartói támogatással arányos. (Az elosztható keretösszeget véve 100 %-nak, az egyes fenntartók támogatását az összes fenntartói támogatáshoz viszonyítva kerül meghatározásra.) A törvény célja, hogy az előadó-művészeti szervezetek működésében érdekelt valamennyi szereplő számára áttekinthető és kiszámítható gazdasági környezetet biztosítson, ezzel lehetőséget teremtsen a saját forrásokról szóló tudatos döntések meghozatalára. A fenntartók magatartása döntő a szervezetek biztonságos működése szempontjából, ezért a központi támogatásnak ez az eleme az ő áldozatvállalásukat ismeri el azzal, hogy magasabb fenntartói támogatáshoz azzal arányosan magasabb központi hozzájárulást biztosít. A fenntartó tárgyévi támogatásának meghozatalakor a költségvetési törvényből már ismeri a központi támogatás neki jutó összegét (ami az ő korábbi döntéseinek folyománya), tehát saját támogatását olyan mértékben állapíthatja meg, ami biztosítja a szervezet biztonságos működését.
A színházak a fenntartói ösztönző részhozzájárulásként megállapított támogatásból a fenntartó döntése szerint részesülnek, ha az adott településen az előírt feltételeknek a fenntartó több színháza is megfelel, vagyis az önkormányzat egy összeget kap, amelyet ő oszthat fel színházai között, ezzel érvényre juttathatja kulturális politikai elképzeléseit.
A művészeti ösztönző részhozzájárulás a tárgyévet megelőző második évi fizető nézőszám arányában oszlik meg azzal, hogy az opera, klasszikus operett, balett, tánc, gyermek- és ifjúsági-, valamint a stúdió-előadások esetében, továbbá a bábszínházak nézői tekintetében a költségvetési törvény a súlyozás során magasabb szorzószámot állapít meg. (A színház bejelenti a nézőszámát lebontva ezen kategóriák szerint külön-külön. A felsoroltak nézőszámait meg kell szorozni a költségvetési törvényben meghatározott szorzókkal, így pl. egy stúdió-előadás nézője 1,5-öt ér, míg az itt nem említett esetekben minden néző 1-et. A súlyozást követően minden színházra lebontva kijön egy nézőszám, mely a valamennyi, az I. kategóriába tartozó színház összes nézőszámához viszonyított arányában alapozza meg a támogatást.)
A szorzókat évente a költségvetési törvény állapítja meg, így a törvényhozóknak adott esetben lehetősége van a szükséges korrekciók meghozatalára is. (A finanszírozási modellszámítások szerint a szorzók pl. opera 1,9, stúdió 1,5, gyermek- és ifjúsági előadások 1,2.)
A források megteremtésében jelentős szerepe van a szervezetek gazdálkodásának. A törvény a művészeti ösztönző részhozzájárulás bevezetésével a közönségbázis növelését szorgalmazza, a magasabb szorzók alkalmazásával pedig biztosítani kívánja, hogy az igényesebb, magasabb anyagi ráfordítást igénylő műfajok ne kerüljenek háttérbe a színházak műsorkínálatában. Az opera, valamint a klasszikus operett nagyzenekart és kórust igényel, a balett, tánc teljesítőképessége fizikai okok miatt korlátozott, a gyermekeknek szóló előadások az alacsonyabb jegyárak ellenére általában az átlagnál igényesebb szcenikai megvalósítást igényelnek, a stúdió-előadások bevételét pedig a nézőszám korlátozza. Ezért esetükben a fizetőnézők után magasabb támogatási kvóta illeti meg a színházat, ami azonban csak a ténylegesen teljesített előadások után illeti meg a színházat. Ezzel a törvény az elkészült előadások minél nagyobb mértékű "kijátszására", vagyis a közönségbázis bővítésére ösztönzi az alkotókat. Az önálló bábszínházak nézői után járó szorzó különbözhet a színházak gyermekelőadásait látogató nézőkre alkalmazott szorzótól. A fenntartónak tehát módja van felelősen dönteni arról, hogy előadó-művészeti szervezetei a helyi körülményeket is figyelembe véve művészileg, szervezetileg és gazdaságilag a legmegfelelőbb formában működjenek.
Ezek a szorzók minőségi prioritást is jelentenek, így nem elfogadható az, ha a szervezet az opera, klasszikus operett előadása esetén a költséges zenekart és énekkart hangfelvétellel helyettesíti. Ebben az esetben nem jár magasabb szorzó. Olyan zenés színpadi mű előadása esetén sem jár művészeti ösztönző részhozzájárulás, amelynél a zenekar, énekkar helyett hangfelvételt alkalmaznak. Ezek esetében a jegyár-bevétel pótolja a kieső állami támogatást, hiszen az előadó-művészeti szervezet sok nézőt kíván elérni, de nem fekteti bele azt, ami a minőségi előadáshoz szükséges volna.
A II. kategóriába sorolt balett- vagy táncegyüttest a költségvetési törvényben meghatározott mértékű a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatással arányos hozzájárulás illeti meg. Ebbe a kategóriába jelenleg kevés szervezet tartozik, a balett- és táncegyüttesek többsége színházi szervezet részeként, tagozatként működik, tehát finanszírozása is a színház keretén belül történik. A kategória megteremtésével a táncművészeti szervezetek teljes művészi önállóságának lehetőségét kívánja biztosítani és ösztönözni a törvény a fenntartóknál, ami a táncos szakma régi és folyamatosan hangoztatott legfőbb igénye.
A II. kategóriába sorolt együttesekkel azonos módon történik a III. kategóriába sorolt színházak támogatásának megállapítása, azaz a fenntartói támogatás arányában.
A IV-V. kategóriába sorolt színházak támogatását kiírt pályázat útján, a miniszter által felkért szakmai kuratórium javaslata alapján kell elosztani. A pályázati eljárás részletes szabályait a 13/2008. (IV. 10.) OKM rendelet szabályozza.
A IV. kategóriába került nemzeti és etnikai kisebbségi színházak közönségbázisa meghatározott, egy szinten túl nem bővíthető. A szabadtéri színházak lehetőségeit játszási helyszíneik határozzák meg. Ezért esetükben nincs mód normatív jellegű összehasonlításra, számukra továbbra is a pályázati rendszer nyújthat az értékteremtést elismerő központi támogatást.
Fontos garanciális szabály, hogy a kuratórium javaslata alapján a miniszter az V. kategóriába sorolt színházak tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhatna a következő évek támogatási kerete terhére. Feltételezve, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatására e törvény szerint rendelkezésre álló keretösszeg nem csökken, a V. kategóriába tartozó szervezetek támogatására rendelkezésre álló keret sem csökken. Így nem fordulhat elő az az eset, hogy a miniszter a tárgyévi kötelezettségvállalásával kimeríti a következő év támogatási keretét.
A 20. §-hoz
Az I. kategóriába besorolt zenekarok és énekkarok fenntartóit a központi költségvetési támogatás a szervezetek létszáma, a fenntartói támogatás, az összes hangverseny, illetve hangfelvétel száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma, továbbá a hangversenyen előadott vagy hangfelvételen rögzített kortárs magyar zeneművek száma alapján illeti meg.
Mivel a műfaj - mint az korábban is kifejtésre került - alapvetően determinálja a létszámot, ezért indokolt, hogy a támogatás elosztásának legfontosabb eleme az együttes létszáma legyen. A fenntartói támogatás figyelembe vétele a fenntartók vállalásának elismerését szolgálja, a fizető nézők száma a látogatottságot értékeli, a hangversenyek száma pedig a teljesített közfeladat mennyiségét jutalmazza. Az ifjúságnak szóló hangversenyek a jövő koncertlátogatóinak kinevelésében nélkülözhetetlenek, a kortárs magyar zeneművek műsorra tőzése pedig a közönség ízlésének formálása, és a zeneszerzés inspirálása szempontjából is meghatározó jelentőségő.
A finanszírozási modell szerint az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok fenntartóját a központi költségvetési támogatás az alábbi megoszlásban illeti meg:
a) a rendelkezésre álló előirányzat 50 %-a a zenekarok, illetve énekkarok létszáma alapján;
b) a rendelkezésre álló előirányzat 20 %-a a fenntartói támogatás arányában;
c) a rendelkezésre álló előirányzat 10 %-a az összes hangverseny, illetve hangfelvétel számának arányában;
d) a rendelkezésre álló előirányzat 10 %-a a fizető nézők számának arányában;
e) a rendelkezésre álló előirányzat 6 %-a az összes hangversenyen belül az ifjúsági hangversenyek száma alapján;
f) a rendelkezésre álló előirányzat 4 %-a a hangversenyen előadott vagy hangfelvételen rögzített kortárs magyar művek száma alapján.
Ezen felosztás rögzítésére a költségvetési törvényben kerül sor.
A miniszter minden évben az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az igénybevétel szabályait:
· a fenntartó (közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzat) által megküldendő dokumentumok és adatok körét,
· az arányos támogatás kiszámítási módját,
· a döntés előkészítésében részt vevő szakmai bizottság összetételét és eljárását,
· mely esetekben nem nyújtható támogatás,
· mely szervek útján történik a támogatás igénylése,
· a döntés közzétételét és a döntésről való értesítést,
· az utalás ütemezését,
· a támogatással való elszámolás szabályait,
· a jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos eljárást, valamint
· az igénybevétel és elszámolás ellenőrzését.
A II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok támogatását kiírt pályázat útján, a miniszter által felkért szakmai kuratórium javaslata alapján kell elosztani. Az ide sorolt zenekarok és énekkarok esetén is fennáll az a lehetőség, hogy a kuratórium javaslata alapján a miniszter az ezen kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok tárgyévi támogatási keretösszege 50 %-a mértékéig legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhatna a következő évek támogatási kerete terhére.
A fenntartói támogatás csökkentése esetére a színházakéhoz hasonló szabályozás fogalmazódik meg.
A 21. §-hoz
Ezen paragrafus meghatározza azokat a kiemelkedő kulturális célokat, amelyek megvalósulása érdekében a miniszter pályázati támogatást nyújthat. Ide tartozik a gyermek és ifjúsági előadások bemutatásának, a színházi nevelési programok megvalósulásának, új magyar színpadi művek és zeneművek, valamint kortárs magyar drámák új bemutató keretében történő bemutatásának, a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek munkájának, a jelentős külföldi színházi, táncművészeti és zeneművészeti fesztiválokon, vendégjátékokon való részvétel támogatása, valamint a szakmai kutatás és dokumentáció támogatása.
A törvény több ponton is kifejezi, hogy célja "a gyermek- és ifjúsági korosztály előadóművészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása". A színházi nevelési programok, és e programokat professzionális szinten, repertoár rendszerben játszó színházi nevelési társulatok ennek a szándéknak a legfontosabb letéteményesei közé tartoznak.
Megjelenik annak lehetősége, hogy a miniszter a különösen kimagasló művészi eredményt felmutató színházaknak az előző évadban nyújtott teljesítménye alapján (egy teljes évad egyenletes teljesítményéről, nem csupán egy-egy előadás értékeléséről van szó) támogatást nyújtson.
A művészi mobilitás megteremtése érdekében új elemként megjelenik az országos megjelenés támogatása is. A pályázati felhívásban pontosítandó elképzelés szerint ez a forrás bizonyos magas színvonalú előadásoknak az ország területén való utaztatását segítené elő. Ezen előadások minőségét mintegy védjegyként az Előadó-művészeti Tanács szakmai véleménye garantálná.
A 22-23. §-hoz
Ezen szakasz a közpénzek hatékonyabb és átlátható felhasználását kívánja előmozdítani. Az önkormányzatok elszámolásának szabályait a zárszámadási törvény írja elő. A rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzése során kiemelten fontos, hogy a fenntartók az előadó-művészeti szervezetek munkájára kapott központi költségvetési támogatást valóban arra a célra fordítsák és eljuttassák a szervezethez.
Ezen felül az előadó-művészeti államigazgatási szerv számára szakmai és pénzügyi beszámolót kell készíteni. Ennek célja, hogy az előadó-művészeti államigazgatási szerv adatokkal rendelkezzen, az elszámolás ne csak pénzügyi szempontú legyen, hanem szakmai is, annak érdekében, hogy láthatóvá váljék, az állami támogatás milyen közfeladat-ellátáshoz járult hozzá. Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a benyújtott beszámolókat feldolgozza, összegzi, értékeli, és az erről szóló anyagokat megküldi az EMT és a miniszter részére.
A szabályozás fontos része, hogy az állami fenntartású előadó-művészeti szervezetek számára is kötelezettség a beszámolás, így az előadó-művészeti államigazgatási szerv az egész területre vonatkozó adatokkal rendelkezik.
A 24. §-hoz
A színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok központi költségvetési támogatásának keretösszegét egy helyen az éves költségvetési törvény számszerűsíti, így láthatóvá válik, hogy az előadó-művészeti terület, ezen belül az egyes kategóriák összesen milyen nagyságrendű támogatásra számíthatnak. A törvény meghatározza, hogy az előadó-művészeti szervezetek támogatásait mely fejezetekben kell tervezni.
Ezen szakasz rögzíti, hogy az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében az V. kategóriába sorolt színházak pályázati úton elosztható támogatásának aránya az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatás keretösszegének legalább 10 %-a kell legyen.
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatait tartalmazó fejezetben kell biztosítani az I.-IV. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek fenntartóit megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok fenntartóit megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét.
A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett-vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok finanszírozását, a miniszterrel közszolgáltatási szerződést kötött előadó-művészeti szervezet támogatását, az V. kategóriába sorolt független színházak, valamint a II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok támogatását, az e törvény 21. §- a alapján, kiemelt előadó-művészeti feladatokra kiírandó pályázati támogatást, valamint az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges pénzeszközöket.
A 25. §-hoz
A törvény fontos szabályozási területe a színházi, művészi munka sajátosságainak összegzése. Ezek a szabályok azért szükségesek, mert a művészi munkát ugyan igen nehéz szabályok közé szorítani, viszont a művészek foglalkoztatása az esetek nagy részében mégiscsak foglalkoztatotti minőségben, munkáltatóknál történik. A művészeti élet sajátosságaira hivatkozva aligha lehet a munkavállaláshoz főződő jogokat a művészek esetében kétségessé tenni, ezért a terület sajátosságait, a szakmai szokásokat, a színházi üzem sajátosságait, a művészek terhelhetőségét figyelembe vevő szabályozás szükséges.
A munkajogi szabályok az Mt. és a Kjt. szabályaihoz viszonyítva speciális rendelkezések, azaz az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók esetében az Mt.-t, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a Kjt.-t az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. Ezen kívül bizonyos művészi feladatok elvégzésére a Ptk.-ban szabályozott megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján produkciós szerződés is köthető.
A 26. §-hoz
A szakmai végzettségi előírások alól - meghatározott feltételek esetén, kivételes esetben - felmentési lehetőséget ad a törvény, mivel a művészeti munka olyan speciális képességeket igényel, amelyek sok esetben nem az iskolai végzettségtől függenek, erre sok példát lehet felsorolni. Figyelemmel a művészeti élet szabadságának fontosságára, a törvény megengedi az ettől való eltérést, méghozzá minden külön aktus nélkül, a munkáltatóra bízva a művészi teljesítményen, vagy speciális képesség, alkat igényét alapul vevő döntést.
A 27- 29. §-hoz
A törvény az Mt. és a Kjt. általános szabályát átvéve öt évben korlátozza a határozott idejű jogviszony időtartamát. A munkáltató a határozott idejű szerződéseket elsősorban a színészek számára alkalmazta, így e szabályozás az ő foglalkoztatásukba hoz nagyobb biztonságot. A törvény rögzíti a színházi szerződtetési rendszer sokéves hagyományainak megfelelő gyakorlatot, biztonságot nyújtva ezzel a művészek és a foglalkoztatók számára egyaránt.
A 30. §-hoz
A művészek foglalkoztatása során egyes munkakörökben pl. színész a határozott idejű, míg más, jellemzően csoportos munkakörökben, így például a zenekari tag, a határozatlan idejű jogviszony a tipikus. A munkáltatók nem tartják életszerűnek, sőt esetenként művészetellenesnek minősítik a határozatlan idejű foglalkoztatást. Ennek fő oka az, hogy nem tudnak jogszerűen és egyszerűen megválni azoktól a művészektől, akiknek foglalkoztatását szakmai okok miatt nem kívánják folytatni. A hatályos szabályozás szerint olyan indoklási kötelezettségük van, amelynek alapjául legfeljebb a szakmai alkalmatlanságot tudják megnevezni. Ennek bizonyítása rendkívül nehéz, sőt esetenként torz eredményt is hozhat. A törvény az előadó-művészeti foglalkoztatás egyik kulcskérdésére új megoldást kínál. A rendező vagy az igazgató nem azért nem foglalkoztat valakit, mert az rossz munkaerő, vagy alkalmatlan a feladat ellátására, hanem azért, mert más a művészi elképzelése. E helyzetben természetesen a legtöbbet még mindig a művész kockáztat, hiszen, a "más művészi elképzelést" nem lehet jogi érvekkel vitatni. Ennek a hátránynak az elismerése és egyben kompenzációja az új szabályozás.
A munkáltató felmondhatja a határozatlan időre szóló munkaviszonyt, amennyiben a felsorolt munkakörben foglalkoztatottat nem tudja legalább a kötelező előadásszám vagy szolgálatszám 50%-ának mértékéig ellátni feladatokkal. Ez nem szakmai alkalmasság vagy alkalmatlanság kérdése, egyszerűen arról van szó, hogy más a művészi elképzelés, és ennek ilyen foglalkoztatási következményei lehetnek.
Viszont ennek ára az, hogy az általános szabályok szerint járó juttatások (felmondási idő, végkielégítés) mellett a művész további összegre válik jogosulttá. Megjegyezendő, hogy az Mt. védelmi szabályainak (pl. védett kor, szakszervezeti tisztségviselők védelme) érvényesülését nem érintik a fenti szabályok, valamint a munkáltató részéről fennálló indokolási kötelezettséget sem.
Egyebekben a törvény rögzíti, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében lehetőség van a minőségi csere alkalmazására, közalkalmazotti jogviszony esetében pedig szakmai alkalmatlanság bizonyítására is.
A 31. §-hoz
A művészi munka a munkahelyen elrendelt, a rendelkezésre állási és a felkészülésre fordított időből áll, hasonlóan a pedagógusok, vagy felsőoktatás oktatóinak munkaidő szabályozásához.
A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott a próbák és előadások ideje alatt, továbbá az azokhoz kapcsolódó, a foglalkoztatott személyes részvételét is igénylő feladatok ellátásához (így különösen a ruhapróba, a hang- vagy fénybeállás), valamint az előadáshoz és próbához kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok ellátásához szükséges időtartamban köteles munkahelyén tartózkodni.
A színpadi próbák a színházi munka leginkább időigényes részei, hiszen ezek alatt formálódik a bemutatásra kerülő mű. A színpadi próba a színpadon zajlik, ahhoz, hogy a művészek és az őket segítő művészeti és nem művészeti munkatársaik is maradéktalanul ismerjék feladatukat, a színpadon kell újra és újra, jelmezben vagy anélkül, díszletekkel vagy jelzésekkel, fénnyel, vagy anélkül, zenével, vagy anélkül próbálni az előadást, illetve annak részleteit (jeleneteket, felvonást), majd egészét.
A hazai gyakorlat normává alakította a szakma íratlan szabályát, a négyórás színpadi próbát.
A színpadi próbának nem csak az időtartama, hanem jellemző időpontja is szakmai norma, eltekintve a kivételes helyzetektől, 10-14 óra között tartják. Jellemző az íratlan norma erejére, hogy a hatályos szabályozás szerint a zenekari tagok egy szolgálata (próba vagy előadás) három óra, de színpadi próba esetében a zenekari szolgálat időtartama is négy óra.
A színház működéséhez egyéb próbák is hozzátartoznak, ezek azonban rendszerint rövidebbek, és jellemzően nem igénylik a színpad, az ahhoz tartozó technikai feltételek meglétét (pl. olvasópróba, zenejavító próba).
A munkahelyen kívüli felkészülés különösen a művészi munkakör ellátásához szükséges egyéni szakmai tanulási és gyakorlási tevékenység, a művészeti tevékenységével összefüggő előadások és más művészeti események látogatása, a szakmai képzés, továbbképzés, továbbá a megfelelő színpadi megjelenéshez szükséges fizikai, pszichikai és esztétikai felkészülés.
E törvény nevesíti a teljes munkaidő szempontjából teljesítendő előadások számát is. Az előadásszám tényleges teljesítése, mint minden más munkavégzés esetében is, attól függ, hogy a munkáltató elrendeli-e a munkát, vagy sem. Ha nem rendeli el, vagy alacsonyabb számban rendeli el, ezért a művészt hátrány nem érheti. Ha művész hibájából nem teljesül az előadásszám, azt a hibát a munkajog eszközeivel kell megoldani.
A teljes munkaidő megállapításának legmeghatározóbb mércéje a munkakörbe tartozó és elrendelhető előadásszám. A művészi tevékenység és egyben az előadó-művészeti szervezet tevékenységének a célja e körben az előadás megvalósítása. Az összes egyéb munkafolyamat (például próba, színpadi próba, főpróba) vagy a munkahelyen kívüli felkészülés ideje cél nélküli, ha a művész nem teljesít előadást, azaz minden munkavégzés közvetve, vagy közvetlenül az előadást szolgálja. Az előadásszámot csak az évad átlagában lehet megállapítani, hiszen a színház sajátossága az, hogy a művészeit nem az általános normák, hanem a művészi, gazdasági és technikai feltételek, lehetőségek, gyakran a közönség igényei szerint foglalkoztatja. Ez hasonló a felsőoktatás oktatóinak tanításra fordított idejére vonatkozó szabályozáshoz, amelynek mértékét a jogalkotó két félév átlagában határozza meg.
A 32. §-hoz
A szakmai sajátosságok alapján, a napi munkaidő tartamának alapulvételével a törvény 4 havi munkaidőkeret előírására ad lehetőséget a munkáltatóknak. Munkaidőkeret megállapítása esetében a munkaidőt a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Ezen felül a munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat havi, illetve idénymunka esetében tizenkettő havi keretben is meghatározható.
A 33. § -hoz
További jogviszony létesítését az összeférhetetlenségi okok miatt a foglalkoztatott köteles bejelenteni, hiszen az előadó-művészeti szervezeteknél foglalkoztatottakra jellemző, hogy több helyen szerepelnek, közreműködnek egyidejűleg, ezek összehangolása nagyon pontos előzetes tervezést igényel.
A 34. §-hoz
A táncos pályafutás a legrövidebb, legjobb esetben sem haladhatja meg a 25 évet, melynek során a fizikum rendszerint oly mértékben károsodik, hogy a további, más munkakörben folytatódó foglalkoztatás is gyakran kétséges. Ennek megoldására a törvény azt a lehetőséget biztosítja, hogy a közalkalmazott táncos kétévente a Kjt. szerint magasabb fizetési fokozatba léphet.
A táncművészek sajátos, semmilyen más közalkalmazotti munkakörrel össze nem hasonlítható szakmai életpályát futnak be. Bár a hivatásos pálya igen fiatal korban kezdődik (18-20 éves kortól), a táncosok szakmai pályafutásukat általában 40-45 éves korukban fejezik be.
A táncosok munkaeszköze, a művészi kifejezés és alkotás eszköze az emberi test. A táncművész a hivatásos pálya során sokszoros túlterheltségnek van kitéve. A szakmai pályafutás során a sérülésveszély fokozott, és ha a sérülés bekövetkezik, akkor az akár hosszabb időre, rosszabb esetben végleg lehetetlenné teszi a szakma gyakorlását. Az igazán aktív korszak, ha valamilyen súlyosabb sérülés nem következik be, akkor is legfeljebb 10-20 év. Ezt követően a test fokozatosan elfárad, és természetesen az évek múlása is az átlagosnál lényegesen komolyabb, és hátrányos nyomokat hagy.
A hatályos szabályozás szerint, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján a magántáncosok 20, a többi táncos 25 év pályán eltöltött időt követően befejezhetik aktív pályafutásukat az öregségi nyugdíjazás szabályait alapul véve.
Ez a szabály kedvező, hiszen legalább minimális egzisztenciális biztonságot nyújt számukra. Azonban a megállapított nyugdíj csak az eltöltött szolgálati időt és az általános szabályok szerinti jövedelmet veheti figyelembe. Ennek eredményeként a megállapított nyugdíjak alig haladják meg a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj összegét. A táncművész mögött a nyugdíj megállapításához minimálisan szükséges húsz évet alig meghaladó szolgálati idő áll (a szolgálati idő alapján kb. 65%-os nyugdíj megállapítás a jellemző), míg a nyugdíj összegét jövedelem oldalról meghatározó közalkalmazotti illetménye pedig a közalkalmazotti illetménytábla közepe táján található. Vagyis amennyiben időközben nem szereztek valamilyen rokon (pedagógus, koreográfus, balettmester, stb.) vagy más szakvégzettséget, akkor egyetlen jövedelmük a minimális nyugdíj.
A 35. §-hoz
A művészi munkakörben foglalkoztatott az előadáson történő közreműködésért - kollektív szerződés vagy munkaszerződés alapján - külön díjazást kaphat. A művészi teljesítményeket és feladatokat a munkabér (illetmény) nem képes önmagában differenciáltan tükrözni. Például színész munkakört tölt be egyaránt az előadásban epizodistaként néhányszor megjelenő művész és az előadás főszereplője, aki szinte végig jelen van a színpadon (aki miatt egyébként esetleg nagyon sokan vesznek jegyet az előadásra). A külön díjazás az eltérő feladatok és teljesítmények honorálását szolgálja.
A színházak életében természetes helyzet az, amikor a színpadi műszak dolgozói statiszta jellegű feladatot is ellátnak egy-egy előadásban, az ezen paragrafusban szereplő szabályozás az ilyen feladatért kifizethető díjazás mértékét szabályozza.
Az e törvény szerinti előadó-művészeti szervezetek társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást nyújtanak. Az Mt. 129. §-a alapján a munkáltató ügyeletet rendelhet el e közszükséglet folyamatos kielégítése érdekében. Az a foglalkoztatott, aki napi munkaidején felül ügyeletet teljesít, ügyeleti díjra jogosult. Az ügyeleti díj mértéke a személyi alapbér vagy az alapilletmény legalább 40%-a.
Ezen díjakat kollektív szerződés vagy munkaszerződés átalányban is meghatározhatja.
A 36. §-hoz
A színházi munkarend sajátosságait tükrözi a szabadság kiadására vonatkozó szabályozás, továbbá hiánypótló jellegű a pótszabadság kérdésének szabályozása. A művészi és művészeti munka fokozott pszichikai és gyakran fizikai terhelést jelent, rendkívül koncentrált és megkülönböztetetten stresszel járó tevékenység. A szakasz (1) bekezdése a szabadság kiadásának korlátozását is kezdeményezi, alárendelve a művész munkavállalókat az intézménytípus sajátosságainak. A művészeknek nincs hétvégéjük, ünnepnapjuk, nagyon nehezen regenerálódnak, szabadidejük is a munkájukkal terhelt, hiszen egy-egy előadásra való felkészülés nem fejezhető ki valójában munkaidőben. Megjegyezzük továbbá, hogy a korábbi szabályozásban a jogalkotó az érintett kör számára 12 nap munkaköri pótszabadságot biztosított (3/1980. KM rendelet).
A 37-38. §-hoz
A zenekari, énekkari, valamint a tánckari tagok alkalmazása során az általános szabályok érvényesek az ezen pontokban megfogalmazott eltérő szabályokkal, amelyek az eddigi gyakorlatot tükrözik ezen a területen.
A 39-43. §-hoz
Az intézmény első számú vezetőjének kinevezése fontos döntés az előadó-művészeti szervezet életében, hatása túlmutat magán az intézkedésen, hiszen középtávra meghatározza a szervezet művészi arculatát, működésének legfőbb jellemzőit, az ország színházi palettáján, a megye és a székhely kulturális életében betöltött szerepét. Ennek megfelelően a törvény - tekintet nélkül az előadó-művészeti szervezet szervezeti formájára - egységes szabályrendszert javasol az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetekre. Erre azért van szükség, mert a közfeladat az eltérő szervezeti formában működő szervezetek esetében is azonos, így a közpénzfelhasználás biztosítékainak is azonosnak kell lenniük.
A törvény a jelenlegi és a módosítás alatt lévő költségvetési intézményi szabályozást veszi alapul, újdonság, hogy pontosan szabályozza a pályázat kiírásának, a megbízás kezdetének és lejártának, az értékelő-javaslattevő szakmai bizottság felkérésének időpontját, a bizottság összetételét és feladatait, véleményük megismertetésének kötelezettségét.
A szakmai bizottság munkájának fontos eleme a megfelelő szakmai reprezentáció és a nyilvánosság.
A vezetői megbízás határozott időre szól, azonban - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - februárban kezdődik, a színházi szokásoknak megfelelően, hogy az új évadra történő szerződtetést már az új direktor végezhesse. Lényeges, hogy a pályázati eljárás már jóval (hat hónappal) a határozott idő lejárta előtt meginduljon, így biztosítja a folyamatos munkát és az esetleges váltásra való felkészülést is.
A 44. §-hoz
E szakaszban határozza meg a törvény során alkalmazandó alapfogalmakat. Mivel a speciális ágazati, az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozó fogalmakat a jogrendszer megfelelő szinten eddig nem fogalmazta meg, nagyszámú értelmező rendelkezés szükséges a törvény és a végrehajtási rendeletek pontos értelmezhetősége érdekében.
Valamennyi fogalom a szakmai szokások alapján, a gyakorlatban használt fogalmak felhasználásával került meghatározásra. Így a jogalkotó számára sok helyen esetlegesnek tőnő meghatározások mögött komoly művészeti megfontolások állnak. Például a kortárs magyar dráma és a kortárs magyar zenemű között különbség, hogy dráma esetében a 15 évnél régebben elhunyt szerző műve már nem számít kortársnak, míg a zenemű esetében ez a határ 30 év.
A 45-46. §-hoz
Ezen szakaszok a törvény hatálybalépését és az átmeneti rendelkezéseket határozzák meg, mivel a bevezetés évében rövidebb idő áll rendelkezésre a nyilvántartásra.
A 47. §-hoz
Felhatalmazást ad a Kormány és a miniszter részére a törvényben meghatározott részletszabályok kidolgozására.
48. §-hoz
Az adórendszerbe beépített ösztönző elemekkel új szereplőket sikerülhet bevonni a színházak támogatásába, kibővítve a támogatók körét a gazdasági élet szereplőivel is. Az előadó-művészeti területet támogatók körének bővítése, a szponzoráció előmozdítása, ezáltal a közvetlen állami támogatások további bővítésének mérséklése céljából társasági adókedvezményt vezet be.
A jegybevétellel limitált támogatás megjelenése valóságosan több szegmensűvé tenné a bevételi oldalt. Az állam és a fenntartó önkormányzat túlsúlyos jelenléte csökkenhetne végre, és a színház legfontosabb teljesítménymutatója, a jegybevétel is valóságos tényezővé válna.
A 49. §-hoz
A módosítás célja az ekho személyi hatályának pontosítása és kiegészítése olyan színházi munkakörökkel, amelyeket az alkotás, előadás folyamatát közvetlenül érintik. Javasoljuk, hogy a színházi területen dolgozó fodrászokra, maszkmesterekre és más színházi szakmákra is kiterjedjen az ekho választásának lehetősége, mivel ezen szakmák a színházi alkotó folyamatban éppen olyan nélkülözhetetlen tevékenységek, mint a "díszletező, díszítő" szakmák, ezáltal elismerésre kerülne ezen tevékenységek sajátossága.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.