A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló T/6573. számú törvényjavaslat indokolása

adozona.hu

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló T/6573. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok , Államháztartási jog , Közigazgatási jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2008.10.18
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának, a közfeladatok ellátásának átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele, és a költségvetési gazdálkodás modernizálásának megalapozása céljából a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról a következő törvényt alkotja:
1. § A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzít...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló T/6573. számú törvényjavaslat indokolása

2008. évi … törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

A költségvetési szervek jogállása és létrehozása

1. § A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.
2. § (1) A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek:
a) központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetet irányító szerv - az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével - alapíthat;
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat;
c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;
d) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;
e) köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat.
(2) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. A határozatot hivatalos lapban közzé kell tenni vagy internetes honlapon nyilvánosságra kell hozni. A jogszabály (határozat) alapján alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény által létrehozott, vagy a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó, valamint a kormányrendelettel létrehozott költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét pedig a miniszterelnök adja ki.
(3) Közösen hozhatnak létre költségvetési szervet:
a) a fejezetet irányító szervek - kivéve az autonóm államigazgatási szervet és a kormányhivatalt -,
b) az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt alapító szervek.
(4) A költségvetési szerv az 5. § szerinti nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként.
3. § (1) A költségvetési szerv
a) a tevékenységének jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv (15. §) vagy közszolgáltató költségvetési szerv (16. §),
b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint - a szakmai feladatellátás önállósága mellett - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagy önállóan működő költségvetési szerv (18. §).
(2) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő közhatalmi költségvetési szerv csak külön törvény vagy kormányrendelet alapján, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő közszolgáltató költségvetési szerv pedig - a honvédelemért felelős miniszter által történő alapítás és a vállalkozó közintézet alapítása kivételével - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével alapítható. Ugyancsak az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges - a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv és a vállalkozó közintézet kivételével - az említett közszolgáltató költségvetési szerv átalakításához, megszüntetéséhez, valamint alapító okiratának a 4. § (1) bekezdésének d), e), g) pontjában, továbbá (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakat érintő módosításához.
(3) A 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában felsorolt alapító szerv csak közszolgáltató költségvetési szervet alapíthat. Köztestületi költségvetési szerv alapításához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, amennyiben az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybe vételével történik.
(4) A 2. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók a költségvetési szerv átalakítására és megszüntetésére, a költségvetési szerv alapítói jogainak átadására, átvételére, továbbá a 15-16. § szerinti besorolás meghatározására is.
(5) A költségvetési szervek alapításának, működésének és (1) bekezdés szerinti besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeit és feltételeit külön törvény, illetve - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv kivételével - a Kormány rendeletben határozza meg.
4. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv
a) nevét, székhelyét,
b) létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást,
c) jogszabályban meghatározott közfeladatát,
d) alaptevékenységét,
e) illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tevékenység esetén),
f) irányító szervének nevét, székhelyét,
g) a 15-16. §, valamint 18. § szerinti besorolását,
h) vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, valamint
i) foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését.
(2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv
a) közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét,
b) kisegítő és vállalkozási tevékenységi körét és ezek arányainak felső határát a szerv kiadásaiban,
c) jogi személyiségű szervezeti egységének a 14. § (2) bekezdésében meghatározott adatait,
d) megszűnésének időpontját, illetőleg pontos feltételét, ha határozott időre, illetőleg bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, valamint
e) a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat.

A költségvetési szervek nyilvántartása

5. § (1) A költségvetési szervekről a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstár nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásaira az e törvényben, valamint külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadók azzal, hogy az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint újrafelvételi eljárás.
(2) A költségvetési szerv nyilvántartásba-vételét az alapító szerv az alapító okirat kiadásától számított nyolc napon belül kérelmezi. A kincstár a létesítő jogszabálynak (határozatnak) és a 4. §-ban előírtaknak megfelelő tartalmú, az arra jogosulttól származó alapító okirat benyújtása, valamint külön jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása alapján, azok beérkezésétől számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a költségvetési szervet, vagy - legfeljebb húsz napos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel az alapító, illetve az alapításra jogosult szervet.
(3) A kincstár határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító, illetve az alapításra jogosult szerv jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság).
(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság a kincstár határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(5) A költségvetési szerv alapító okiratának a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat magában nem foglaló módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.
(6) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a költségvetési szervvel szemben a nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.
(7) A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, valamint az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők.
(8) Az alapító szerv e §-ban foglalt jogait a Kormány vagy a miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv alapítása esetén az irányító szerv gyakorolja.
(9) A rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

A költségvetési szervek tevékenységei, irányítása és felügyelete

6. § (1) A költségvetési szerv az éves költségvetése vagy költségvetési kerete alapján köteles közfeladatát ellátni és gazdálkodni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv számára az alapító szerv határozza meg és biztosítja a közfeladatai ellátásához szükséges vagyont.
(2) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes, belső rendjét és módját - törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal - szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, azzal, hogy a szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben kell meghatározni.
7. § (1) E törvény alkalmazásában a költségvetési szerv
a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység;
b) kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
c) kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;
d) vállalkozási tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő, szolgáltató, értékesítő tevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt egyes tevékenységek - azok fennállása esetén - magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.
(3) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az (1) bekezdés szerintiek alapján be kell sorolni.
(4) A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.
8. § (1) E törvény alkalmazásában
a) irányító szerv: a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, a (2) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy;
b) alapító szerv: a költségvetési szervvel kapcsolatos, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt irányítási jogokkal felruházott - a 2. § (1) bekezdésében felsorolt - szerv vagy személy;
c) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés), a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács;
d) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület;
e) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése;
f) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács elnöke;
g) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület elnöke;
h) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének elnöke.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog (a továbbiakban: irányítási jog) a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:
a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok),
b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,
c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,
d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítményellenőrzése,
e) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása,
f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,
g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.
(3) Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés a)-e) pontjában, valamint ezekkel összefüggésben f) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.
(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban: Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv) esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, a (2) bekezdésben foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet vagy személyt ruházhat fel.
(5) Törvény helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogot korlátozhat. Törvény, illetve törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet a (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat fel.
(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó - a (2) és (3) bekezdésben foglalt - irányítási vagy felügyeleti jogok tekintetében a Ksztv.-ben, valamint külön törvényben foglaltak az irányadók, kiegészülve a (2) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt hatáskörökkel.
(7) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a Ksztv. rendelkezései az irányadók. A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi, illetőleg országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti irányító szerv gyakorolja, kivéve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskört, melyet helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetője gyakorol.
(8) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgáltató költségvetési szervre vonatkozó (2) bekezdés szerinti irányítói jogok az ilyen szerv alapítására jogosult más szerv részére adhatók át, az alapító okirat egyidejű módosításával. Helyi önkormányzati vagy köztestületi közszolgáltató költségvetési szerv esetén a jogátadás további feltétele az alapító szervvel történő megállapodás megkötése.

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése

9. § (1) E törvény alkalmazásában átsorolásnak minősül a költségvetési szerv 15-16. § szerinti típusának alapító szerv által történő megváltoztatása akként, hogy
a) az ellátandó közfeladat jogszabály alapján történő megváltozása, alaptevékenységének alapító szerv általi megváltoztatása esetén módosul a költségvetési szerv által ellátandó
aa) alaptevékenység 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jellege,
ab) közszolgáltatás úgy, hogy emiatt szükségessé válik a szerv - a 16. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti - besorolásának megváltoztatása,
b) a 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a már működő közintézet költségvetési szerv vállalkozó-közintézetként, vagy vállalkozó-közintézet költségvetési szervként történő besorolása válik szükségessé.
(2) A költségvetési szerv átsorolása kizárólag az (1) bekezdésben megjelölt okok alapján lehetséges.
(3) Amennyiben az átsorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/A. §-ában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-ában foglaltak alkalmazandók azzal, hogy
a) az átadás időpontján az átsorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatályba lépésének napját kell érteni,
b) az átadót, illetve az átvevőt terhelő kötelezettségeket a munkáltató köteles teljesíteni.
10. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani.
(2) Költségvetési szerv átalakítása a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
11. § (1) A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.
(2) Beolvadás esetében a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, és jogutódja az átvevő költségvetési szerv.
(3) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, és jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.
(4) Ha az egyesítés több - a 2. § (3) bekezdésében meghatározott - alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szervet irányító szervet.
(5) Különválás esetében a különváló költségvetési szerv megszűnik, és jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.
(6) Kiválás esetében az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.
12. § (1) Az alapító szerv köteles átalakítani vagy megszüntetni a költségvetési szervet, ha
a) jogszabály - a szervre vagy a közfeladatra - ezt írja elő;
b) a szerv által ellátott közfeladat iránti szükséglet megszűnt;
c) a szerv a számára meghatározott közfeladatot legalább két éven át nem tudja ellátni, és ennek oka az irányító szerv által sem szüntethető meg;
d) hatásvizsgálata alapján a közfeladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető;
e) az ellátott tevékenységek között a kisegítő vagy a vállalkozási tevékenység mértéke legalább két éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott arányt, és nincs lehetőség vagy indok a költségvetési szerv alaptevékenységének megváltoztatására vagy vállalkozó közintézeti formában való működésre;
f) a működéshez szükséges pénzügyi fedezet legalább két éven át nem áll rendelkezésre vagy nem teremthető meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén az Állami Számvevőszék, valamint a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter is javasolhatja az irányító szervnél a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését.
(3) Az alapító szerv köteles a költségvetési szerv
a) (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján, a harmadik évben történő megszüntetése esetén a közfeladat további ellátásáról vagy annak más szervezet részére történő átadásáról megfelelően gondoskodni, ideértve azokat az eseteket is, amikor közszolgáltatás ellátásával államháztartáson kívüli szervezetet bíznak meg;
b) (1) bekezdés d) pontja alapján, más (új) szervezetben való feladatellátás melletti megszüntetése esetén a megszüntető jogszabályban (határozatban) kijelölni azt a szervezetet, amely a megszűnő költségvetési szerv feladatait a megszűnést követő naptól ellátja, vagy akként létrehozni új szervezetet, hogy az a költségvetési szerv megszűnését követő naptól megkezdhesse a működését.
(4) A költségvetési szerv (1) bekezdés f) pontja alapján történő megszüntetésének feltétele a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes, harmadik évben történő felülvizsgálata. A felülvizsgálat alapján az alapító szerv a közfeladat elhagyásához szükséges (jogalkotásra irányuló) intézkedést köteles megtenni, vagy a közfeladatot más módon, illetve más szervezetben köteles ellátni a költségvetési szerv megszűnését követő naptól. Ez utóbbi irányadó a közfeladat elhagyásához szükséges (jogalkotásra irányuló) intézkedés eredménytelensége esetén is.
(5) Helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésének feltétele a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes gondoskodni. Önkormányzati feladat ellátása esetén a költségvetési szerv megszüntetésekor rendelkezni lehet az önként vállalt feladat elhagyásáról.
13. § (1) Az átalakításról, megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni), mely határidőtől a Kormány az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, akkor a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (határozatot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).
(2) Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) - a 4. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti megszűnés esetén a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) - rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv (ideértve a jogi személyiségű szervezeti egységét is) valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamint valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. E jogszabályban (határozatban) meg kell jelölni továbbá azt a naptári napot ameddig, illetőleg azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, valamint meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv (illetve jogi személyiségű szervezeti egysége) utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv (a jogi személyiségű szervezeti egység) ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.
(3) Az állami vagyonról szóló törvény vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (határozat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. A megszűnő költségvetési szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásáról rendelkezni kell, és ennek megtörténtére külön utalni kell a (4) bekezdés szerinti átalakító, megszüntető okiratban.
(4) A jogszabály vagy határozat alapján - a 4. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú - átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni, mely okirat beadása alapján a kincstár - az alapító szervnek az okirat kiadásának napjától számított nyolc napon belül beadott kérelmére -
a) a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban,
b) az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított harminc napon belül átvezeti a változásokat, vagy törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(5) A költségvetési szerv az 5. § szerinti nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (határozat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként.
(6) A megszűnő költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabályban (határozatban) megjelölt jogutódja - a megszűnés napjára vonatkozóan - a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló, valamint külön jogszabályok szerinti egyéb dokumentumok elkészítésére kötelezett.
(7) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv (szervek) bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód feltüntetésével kell törölni a nyilvántartásból. Az eljárás (így különösen: határozathozatal, jogorvoslat, határidők, hiánypótlás) tekintetében az 5. §-ban foglaltak az irányadók.
(8) Az alapító szerv - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével - az átalakító vagy a megszüntető okiratban az eljárás végrehajtásának segítésére a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervhez átalakítási, illetve megszüntetési biztost rendelhet ki. A biztos jogai tekintetében az államháztartásról szóló törvény kincstári biztosra vonatkozó szabályai irányadók. Az átalakítási, illetve a megszüntetési biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A jogi személyiségű szervezeti egység

14. § (1) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) a 18. § (1) bekezdése szerinti önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv egyes - közfeladat önálló ellátására képes; tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető - szervezeti egységeit jogi személyiséggel ruházhatja fel. A szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, működésének és gazdálkodásának hatékonyságát nem ronthatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban (határozatban) meg kell határozni különösen: a szervezeti egység nevét, székhelyét, tevékenységét, a képviseletre jogosultat, a gazdálkodással és a képviselettel kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget. A költségvetési szerv a költségvetési előirányzatán belül e szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokat állapíthat meg.
(3) A szervezeti egység a jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a kincstár az irányító szerv kérelmére, az 5. § szerinti nyilvántartásba a költségvetési szerv külön alszámán bejegyzi, jogi személyisége pedig azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik. A költségvetési szerv megszüntetésekor a jogi személyiségű szervezeti egységét is meg kell szüntetni. Az eljárásra az 5. §-ban és a 13. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatait meghaladó mértékű, jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt tartozása kielégítéséért a költségvetési szerv, illetve annak irányító szerve - ebben a sorrendben - helytállni tartozik. E helytállás nem minősül az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 100/E. §-a szerinti kezességvállalásnak. Az irányító szerv helytállása tekintetében az Áht. rendelkezései irányadók.
(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben, valamint a 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak a szervezeti egység tekintetében való fennállásakor a költségvetési szerv vagy az irányító szerv köteles felülvizsgálni a szervezeti egység jogi személyiségét. A felülvizsgálat alapján indokolt esetben a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályt (határozatot) módosítani, valamint a jogi személyiségű szervezeti egységet a nyilvántartásból törölni kell.

A költségvetési szervek típusai

15. § (1) E törvény alkalmazásában közhatalmi költségvetési szerv: azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Közhatalom gyakorlásának minősül különösen: jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés).
(2) Kizárólag közhatalmi költségvetési szervként sorolható be az alaptevékenységeként alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, jogszabály-előkészítési, számvevőszéki ellenőrzési, kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenységet végző, valamint az Áht. 66. §-ában említett költségvetési szerv.
16. § (1) E törvény alkalmazásában közszolgáltató költségvetési szerv
a) közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, vagy a b) pontban meg nem jelölt szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv;
b) közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú, vagy informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény;
c) vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartozó - egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján úgy végzi, hogy
ca) az Áht.-ben meghatározottan államháztartásból származó bevételből, illetve államháztartáson kívüli eredetű közszolgáltatási és vállalkozási bevételből gazdálkodik,
cb) az adott közszolgáltatást igénybevevők számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetősége,
cc) az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét - a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető - díj-, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja, és
cd) a cc) alpont szerinti bevételeken kívül - pénzben kifejezhető és mérhető teljesítmény szerinti - költségszintű forrásellátást szolgáló normatív jellegű finanszírozásban részesülhet teljesítményterv szerint, vagy az irányító, illetőleg a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel kötött feladatellátási, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján;
d) közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv.
(2) E törvény alkalmazásában közszolgáltatás: államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett, jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás, amely nem jár közhatalom gyakorlásával.
(3) A közszolgáltató költségvetési szerv alaptevékenysége részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat-ellátását is segítheti.
17. § Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közhatalmi költségvetési szervet a szakmai alapfeladataként meghatározott 15. § szerinti közhatalmi tevékenységen túl, kiegészítő jelleggel, közszolgáltatás végzésére is feljogosíthat. Törvény vagy kormányrendelet központi közszolgáltató költségvetési szervet meghatározott közhatalmi jogokkal is felruházhat, illetve ilyen jogok gyakorlására közjogi kötelezettséget is megállapíthat.
18. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel.
(2) Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik; ezen kívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül - elláthat.
(3) A költségvetési szervet az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint kell az alapító (irányító) szervnek - az alaptevékenysége jellegére, valamint közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai) segítő feladatellátási igényére, a vezető felelősségére, a szervezet méretére (létszám, kiadás, vagyon), méretgazdaságosságára és struktúrájára, teljesítményére, forrásszerkezetére figyelemmel - besorolnia.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

19. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Kormány a maga feladatkörében olyan új állami feladatot írhat csak elő, amelynek ellátásához az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek költségvetésében megfelelő egyszeri és tartós pénzügyi fedezet áll rendelkezésre, vagy a fedezet megteremtéséhez felhatalmazással rendelkezik. Amennyiben a pénzügyi fedezet, illetve a felhatalmazás már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell ezen új állami feladat megszüntetéséről.
(5) A helyi önkormányzat, valamint a települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat a maga feladatkörében olyan új feladatot vállalhat, amelynek ellátásához a költségvetésében megfelelő egyszeri és tartós pénzügyi fedezet áll rendelkezésre, vagy a fedezet megteremtéséhez felhatalmazással rendelkezik. Amennyiben a pénzügyi fedezet, illetve a felhatalmazás már nem áll rendelkezésre, intézkedni kell az említett új feladat megszüntetéséről."
20. § Az Áht. 24. §-ának - a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 88. §-ának (12) bekezdésével megállapított - (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(13) A fejezetet irányító szerv - a vállalkozó közintézet kivételével - az irányítása alá tartozó költségvetési szervei költségvetési előirányzatai terhére év közben átcsoportosítást hajthat végre a fejezeti kezelésű előirányzatok javára, ha a működési költségvetés előirányzatain a feladatok változása következtében megtakarítás keletkezik."
21. § Az Áht. 24/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fejezetet irányító szerv a költségvetési törvényben meghatározott (különösen oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális, sportcélú) közfeladat ellátására rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzatból a támogatási döntésekhez szükséges szakértői munkára, vagy a támogatási döntések meghozatalára jelentős közéleti személyekből, illetve szakértőkből álló testületet is felállíthat.
(2) A fejezetet irányító szerv vezetője által felkért testületi tagoknak a (3) bekezdés szerinti végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon adható díjazás, költségtérítés."
22. § Az Áht. 24/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa a következő évben az irányító szerv hatáskörében elvégzett előirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel, az előző évben keletkezett kötelezettségek pénzforgalmilag csak a következő évben teljesülő kiegyenlítésére használható fel az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. A miniszteri jóváhagyást megelőző felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség terheli. Az előirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított előirányzatra.
(5) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés előirányzat-maradványát a fejezeti előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.
(6) A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa terhére - amennyiben a kötelezettségvállalás meghiúsul vagy a felhasználás összege kisebb a jóváhagyott előirányzatnál - újabb kötelezettség az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével vállalható."
23. § Az Áht. 48. §-ának s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államháztartásért felelős miniszter]
"s) ellátja - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek, illetve vonatkozó képzések fejlesztésével kapcsolatos feladatokat; az államháztartási belső kontrollrendszerek helyzetéről és működéséről minden évben szeptember 30-ig éves jelentést terjeszt elő a Kormány részére;"
24. § Az Áht. 49. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
"A fejezetet irányító szerv feladatai
49. § (1) E törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv: a költségvetési törvényben meghatározott fejezetbe besorolt költségvetési szerv (szervek) vonatkozásában külön törvényben és e törvényben foglalt irányítási jogokkal felruházott irányító szerv, valamint a fejezetbe tartozó előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodási irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal e törvény alkalmazásában fejezetet irányító szerv.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.
(4) Törvény vagy kormányrendelet központi költségvetési szervre vonatkozó egyes irányítói jogokat az irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervre (középirányító szerv) átruházhat.
(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a) közreműködik a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében, és irányítja az irányítása alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap tervezését;
b) érvényesíti kormányrendeletben foglaltak alapján a közfeladat támogatásának meghatározásakor a közfeladat jellegének megfelelő finanszírozási módot;
c) gyakorolja az irányítása alá tartozó költségvetési szervre vonatkozóan az alapítói jogokat;
d) mint vagyonkezelő, illetve a tulajdonosi, az alapítói, részvényesi jogok gyakorlója köteles a saját, vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezet működésének hatékonyságát, törvényességét - a gazdálkodó szervezet önállóságát nem sértve - oly módon biztosítani, hogy kijelöli az ezekért felelős személyt, szervezeti egységet, valamint a gazdálkodó szervezet tekintetében rendszeresen elvégzi a (6) bekezdésben foglalt vizsgálatot;
e) ellenőrzi az államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzétételének, illetve erre irányuló igényre történő szolgáltatásának végrehajtását;
f) érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;
g) megállapítja az irányítása alá tartozó azon költségvetési szervek éves költségvetését, illetve költségvetési keretét és azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatokat, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány, vagy törvény alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe, valamint jóváhagyja az alapok részletes (elemi) költségvetését;
h) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, - zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;
i) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában az irányítása alá tartozó költségvetési szervek ezzel kapcsolatos tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a hatáskörébe tartozó előirányzatoknál megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve a Kormány irányítása alá tartozó szerveknél, kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedést kezdeményez;
j) felülvizsgálja, illetve értékeli az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó beszámolókat;
k) megállapítja, illetve jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzmaradványát, előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;
l) jóváhagyja az irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szervek, közintézmények létszám-előirányzatát (létszámkeretét), a 91. §-ban és a 100/H. §-ban foglaltakra figyelemmel;
m) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig, fejezetén belül a címek között, valamint a címeken belül - a vállalkozó közintézet kivételével - a költségvetési szervek között átcsoportosítást végez, továbbá kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó címek közötti átcsoportosítást;
n) gondoskodik a hatáskörébe utalt alapok működéséről, az előirányzatok módosításáról, ha törvény másként nem rendelkezik, dönt azok felhasználásáról;
o) összefoglalva elkészíti az irányítása alá tartozó fejezet és a hatáskörébe utalt alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, illetve az irányítása alá tartozó szervek tekintetében irányítja annak előkészítését;
p) vezetője, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - évente február 15-éig, kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel, a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a 24. § (9) bekezdésében foglaltakat;
q) megszervezi a feladatkörébe tartozó egyes szakmai, támogatási, illetve európai uniós támogatásból megvalósuló programok végrehajtását, lebonyolítását;
r) gondoskodik a 47. § (1) bekezdésében foglalt keretszámok betartásáról;
s) negyedévenként jelentést - a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetet irányító szerv esetén tájékoztatót - nyújt be a Kormánynak a hatáskörébe tartozó fejezeti bevételek és kiadások teljesüléséről és várható éves alakulásáról;
t) beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit az államháztartási belső kontrollrendszerek működtetéséről; a Kormány irányítása alá tartozó szerv esetén erről külön jogszabály szerint beszámol az államháztartásért felelős miniszternek.
(6) A fejezetet irányító szerv költségvetési szerv alapításakor, valamint az irányítása alá tartozó közszolgáltató költségvetési szervek működése során, továbbá a vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezetre nézve a Kormány rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel
a) hatásvizsgálat alapján megvizsgálja és döntéshozatalra alkalmas módon bemutatja a közfeladat-ellátás iránti igény meglétét, a közfeladat-ellátás más megoldási módokkal, más szervezeti megoldásokkal szembeni előnyét,
b) az a) pontban foglaltakon belül mérlegeli a szervezeti célszerűséget: a működési-gazdálkodási forma összhangját a tevékenység jellegével és a forrásszerkezettel,
c) az a) pontban foglaltakon belül megvizsgálja a szerv által ellátott, ellátandó közfeladat elvégzésére alkalmas államháztartáson belüli vagy kívüli szervezetek vagy személyek közötti versenyhelyzetet, továbbá annak feltételezett hatását a gazdaságos, hatékony, eredményes, valamint megfelelő garanciákkal rendelkező közfeladat-ellátásra,
d) érvényesíti a szakmai, mennyiségi, minőségi, valamint a működés és gazdálkodás gazdaságosságára, hatékonyságára, továbbá a szerv egészére és szervezeti egységeire vonatkozó méretgazdaságossági követelményeket,
e) értékeli a d) pont szerinti követelmények teljesülését.
(7) A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének irányítási jogai tekintetében az (5) és (6) bekezdésben foglaltak az önkormányzatok működési sajátosságainak megfelelően irányadók, ide nem értve az (5) bekezdés a) valamint m)-s) pontjaiban foglaltakat."
25. § Az Áht. a következő 61. §-sal egészül ki:
"61. § Az alap előirányzatai terhére - a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy az 59. §-ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve -
a) pénzkölcsön (hitel) nem vehető fel,
b) garancia és kezesség nem vállalható,
c) értékpapír nem vásárolható,
d) váltó nem bocsátható ki és nem fogadható el,
e) kötvény nem bocsátható ki,
f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló vagy ilyet magában foglaló szerződés nem köthető."
26. § Az Áht. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszám-előirányzatokat, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait. A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek mindezen bevételeit és kiadásait, létszám-előirányzatait, valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt előirányzati csoportosítású költségvetési kereteit, létszámkereteit elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is tartalmaznia kell."
27. § Az Áht. a következő 86/C. §-sal egészül ki:
"86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzatai terhére - a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt, valamint részvény, üzletrész és egyéb vagyontárgy a 86/I. §-ban vagy külön törvényben foglaltak alapján történő megszerzését kivéve -
a) pénzkölcsön (hitel) nem vehető fel,
b) garancia és kezesség nem vállalható,
c) értékpapír nem vásárolható,
d) váltó nem bocsátható ki és nem fogadható el,
e) kötvény nem bocsátható ki,
f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződés nem köthető."
28. § Az Áht. VII. fejezete (87-100. §-a) helyébe a következő rendelkezés lép:
"VII. FEJEZET
A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
A költségvetési szervek működésének, gazdálkodásának követelményei és forrásai
87. § (1) A költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetés, vagy költségvetési keret alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik.
(2) A költségvetési szervnek működése és gazdálkodása során meg kell felelnie az alábbi követelményeknek is:
a) az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett (gazdaságosság);
b) a nyújtott szolgáltatások és előállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen (hatékonyság);
c) a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve - megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél (eredményesség).
(3) A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása
a) a támogatás, amely - a b) pontba tartozó eset kivételével - a központi költségvetésből, a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből,
b) a támogatásértékű bevétel, amely az elkülönített állami pénzalapból, az a) pontba nem tartozó esetben helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól), vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szervek részére a központi költségvetésből, az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására nyitott lebonyolítási vagy célelszámolási számlán lévő pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, helyi önkormányzati költségvetési szerv részére központi költségvetési fejezet előirányzatából,
c) a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel, amely a költségvetési szerv alap-, kiegészítő és kisegítő közszolgáltató tevékenysége, valamint vállalkozási tevékenysége során az a), b) és d) pontban meg nem jelölt jogcímen keletkező működési és felhalmozási célú bevételből,
d) a közhatalmi bevétel, amely az igazgatási szolgáltatási díjnak, a felügyeleti díjnak, a pénzbüntetésnek, a pénzmellékbüntetésnek, továbbá a bírságbevételnek a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban meghatározott mértékéből,
e) az átvett pénzeszköz, amely a c)-d) pontba nem tartozó jogcímen államháztartáson kívülről,
f) az átvett maradvány, amely központi költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az államháztartás nem központi költségvetési alrendszere maradványából,
g) pénzügyi műveletekből
származik, továbbá a (4) bekezdésben megjelölt források.
(4) A költségvetési szerv előző évi (évekbeli) gazdálkodásából származó forrása:
a) a pénzmaradvány,
b) az előirányzat-maradvány,
c) a vállalkozási tevékenység maradványa (eredménye),
d) a külön törvény alapján képzett tartalék.
(5) A (3) bekezdés e) pontja szerinti átvett pénzeszközök azok az összegek, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli.
(6) A költségvetési szervet a kedvezményezettnek történő továbbításra átvett (lebonyolítási célú) pénzeszközök nem illetik meg.
A költségvetési szervek vezetése
88. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős
a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladatellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,
b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért,
c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért,
d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
e) az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, továbbá
f) a szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon-követési (monitoring) rendszer működtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.
(2) Amennyiben a költségvetési szerv a tevékenységét, feladatait jogszabálysértően, illetve nem az alapító okiratban, megvalósítási tervben, teljesítménytervben, feladatellátási megállapodásban foglaltaknak megfelelően, vagy nem az irányító szerv által adott utasítás szerint látja el, akkor az irányító szerv köteles megtenni a költségvetési szerv vezetőjével szemben a külön törvényben foglaltak szerinti intézkedéseket.
(3) Természetes személy - helyettesítés kivételével - egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője lehet, illetve egy költségvetési szervnél lehet a 89. §-ban foglaltak szerinti vezetői jogokkal felruházott személy (vezető testületi tag).
(4) A költségvetési szerv vezetőjének - az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez - külön jogszabályban (ennek hiányában az irányító szerv által) meghatározott - a költségvetési szerv alaptevékenységének, besorolásának, a felhasznált pénzügyi forrás és vagyon mértékének megfelelő - felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, továbbá szakmai vagy vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie.
(5) A költségvetési szerv vezetőjének kiválasztása előtt (pályáztatáskor) kell meghatározni a költségvetési szerv működésével és gazdálkodásával kapcsolatos végzettségi (képesítési) követelményeket, valamint a vezetői teljesítménykövetelményeket.
(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv a költségvetési szerv vezetőjének jutalmazásáról, illetve premizálásáról az éves - a 100/A. §-ban foglaltakkal összefüggően történő - értékeléskor rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti felelősségi körébe tartozó kötelezettségek teljesítésétől függően.
89. § (1) Törvény közintézet vagy közintézetek meghatározott körének vezetését több természetes személy között megoszthatja, egyidejűleg meghatározva a szakmai, a vezetési-szervezési, a pénzügyi-gazdasági feladatok és felelősség, valamint a munkáltatói jogok megosztását, szükség szerint együttdöntési kötelezettséget előírva. A vezetés megosztásának részletes rendjéről a törvényben, és ennek alapján a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rendelkezni.
(2) Törvény közintézet vagy közintézetek meghatározott körének vezetését több természetes személyből álló testületre (a továbbiakban: vezető testület) ruházhatja. Vállalkozó közintézet esetében vezető testület létrehozása kötelező.
(3) A (2) bekezdés szerinti törvényben, illetve a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kell rendelkezni a vezető testület működésének részletes szabályairól. A vezető testület tagjai megválasztásának, kinevezésének, vagy megbízásának, a vezető testületi tagság megszűnésének, a tagok kizárásának, illetve összeférhetetlenségének eseteit, szabályait, valamint az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, továbbá a tagok felelősségére vonatkozó szabályokat törvényben kell meghatározni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti esetben a vezető testületi tagok költségvetési szervvel szembeni kártérítési felelőssége a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a vezető testület határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a személy, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
(5) A vezetői jogokkal az (1)-(4) bekezdés szerint felruházott természetes személyek jogai és kötelezettségei tekintetében - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a 88. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(6) Törvény közintézet központi költségvetési szerv esetén előírhatja felügyelő testület létrehozatalát, illetve pénzügyi megbízott megbízását (a továbbiakban együtt: felügyelő testület) a következő feladatok ellátására: a pénzügyi forrás és a vagyon hatékony és felelős felhasználásának, az irányító szerv ellenőrzési jogai gyakorlásának elősegítése, gazdasági stratégiai döntések előkészítése és végrehajtásuk értékelésében való részvétel, teljesítményértékelés elvégzése, döntések előkészítésében konzultatív, javaslattevő, illetve a szerv vezetőjével (vezetőivel) való egyetértési jogok érvényesítése. Ha a (2) bekezdés szerinti költségvetési szervnél a döntéseket illetően egyetértési joggal rendelkező felügyelő testület működik, akkor a felügyelő testületre kiterjedően érvényesek a (4) bekezdésben foglalt felelősségi szabályok.
(7) A felügyelő testület tagja e minőségében nem utasítható, személyesen köteles eljárni, képviseletnek e tevékenységben nincs helye. A felügyelő testület tagja vagy annak közeli hozzátartozója a költségvetési szervvel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A felügyelő testület feladatait, jogait és kötelezettségeit, a tagság létrejöttének és megszűnésének, a tagok kizárásának, illetve összeférhetetlenségének eseteit, szabályait, valamint az esetleges vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, továbbá a tagok felelősségére vonatkozó szabályokat a felügyelő testület létrehozását előíró törvényben kell meghatározni. A felügyelő testület működésének részletes szabályairól a felügyelő testület létrehozását előíró törvényben, illetve a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kell rendelkezni.
A költségvetési szervek éves költségvetése és annak felhasználása
90. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az irányító szervvel előzetesen egyeztetett éves költségvetést készít. E feladat magában foglalja azon önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kiadási keretének, létszámkeretének és egyes bevételeinek (a továbbiakban együtt: költségvetési keret) tervezését, amelyre az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet az irányító szerv kijelölte.
(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése tartalmazza:
a) a pénzügyi-költségvetési feltételeket (a feladatellátáshoz szükséges valamennyi - szakmai, fenntartási, felhalmozási célú - jogcímen a kiemelt előirányzatokat),
b) a személyi és tárgyi feltételek meghatározását,
c) az ellátandó tevékenységek szakmai, minőségi és mennyiségi jellemzőit,
d) a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet,
e) az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét.
(3) Az önállóan működő költségvetési szerv éves költségvetési kerete a szakmai feladatellátással kapcsolatos pénzügyi-költségvetési feltételeket (kiemelt előirányzatonként csoportosított jogcímek szerint), valamint a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltakat tartalmazza.
(4) A megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat-ellátása előfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Előfeltételnek tekintendők különösen: a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, előírások, normák.
(5) A teljesítményterv az irányító szerv döntése vagy a 100/H. § (2) bekezdésében foglaltak alapján készítendő, a költségvetési szerv számára meghatározott mérhető és számszerűsített éves követelményeket, illetve közfeladat-ellátási teljesítményt (eredményt) tartalmazó terv. A teljesítménytervnek a szerv tevékenységeire vonatkozóan - az irányító szerv döntése szerint - az alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, illetve a legjobb gyakorlaton alapuló értékelésen kell alapulnia.
(6) A költségvetési szerv az éves költségvetésének tervezetét - beleértve az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét is - az előzetes költségvetési keretszámokhoz és a (4) bekezdés szerinti előfeltételekhez igazodóan, számításokkal megalapozva készíti el, érvényesítve a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelményeket.
(7) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
(8) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetését, valamint az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretét törvény eltérő rendelkezése hiányában az irányító szerv hagyja jóvá, figyelemmel a 69. § (1) bekezdésében, a 91. §-ban, valamint a 100/H. § (2) bekezdésében foglaltakra.
91. § (1) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatán belül köteles megtervezni
a) a foglalkoztatottak, a választott tisztségviselők törvényen alapuló rendszeres és nem rendszeres juttatásait, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjainak nyújtott rendszeres és nem rendszeres juttatásokat,
b) a teljesítményösztönzésre szolgáló kereteket, valamint a kereset-kiegészítések fedezetét e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén és mértékben, továbbá
c) a feladatellátással összefüggő egyéb juttatásokat.
(2) A központi közhatalmi költségvetési szervek - a Magyar Honvédség szervei kivételével - és a közfeladataik ellátását segítő (így különösen: üzemeltetési, támogatás lebonyolítási feladatokat ellátó) központi közszolgáltató költségvetési szervek létszám-előirányzatát (létszámkeretét) - éves költségvetésük jóváhagyását megelőzően - a Kormány, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatait (létszámkeretét) pedig az irányító szerv állapítja meg. A helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv létszám-előirányzatát (létszámkeretét) az irányító szerv - a költségvetésről szóló rendeletben - állapítja meg.
(3) A közszolgáltató költségvetési szerv létszám-előirányzatát (létszámkeretét) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az irányító szerv állapítja meg, figyelemmel a 100/H. §-ban foglaltakra.
92. § (1) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett tevékenységének bevételei törvény eltérő rendelkezése hiányában a szerv működésének és fejlesztésének forrását képezik.
(2) A közszolgáltatásokat igénybe vevők részére jogszabály, vagy jogszabályban foglaltak alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a költségvetési szerv vagy annak irányító szerve állapítja meg a szolgáltatások ellenértékét.
(3) A közüzem 87. § (3) bekezdésében foglalt forrásának fedeznie kell az általa végzett tevékenységgel összefüggő közvetlen és közvetett kiadásokat, valamint az amortizációt is. Más költségvetési szerv kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenysége 87. § (3) bekezdésének c) és e) pontja szerinti bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá kisegítő és vállalkozási tevékenység esetén az amortizációt is.
(4) Központi közhatalmi költségvetési szervek kiegészítő és kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását törvény, kormányrendelet, vagy az irányító szerv - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendelete (jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzata) állapítja meg.
93. § (1) A költségvetési szerv a tárgyévben a következő év(ek) előirányzata terhére törvényben - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban: a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv) esetén továbbá kormányrendeletben - foglaltak szerint vállalhat kötelezettséget.
(2) A költségvetési szerv a nem naptári évhez igazodó, legfeljebb egy éves időtartamú, rendszeresen ismétlődő szakmai alapfeladata ellátására tárgyévben, a következő évi költségvetése terhére, Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a középtávú költségvetési keretszámokon belül - kormányrendeletben meghatározott esetben az irányító szerv előzetes engedélyével - kötelezettséget vállalhat.
(3) Központi költségvetési szerv többéves kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott körben és értékhatár felett az irányító szerv - Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével vállalhat, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Ilyen kötelezettségvállalás esetén a várható teljesítési időpontokhoz igazodóan kell a kötelezettségvállalás fedezetét előirányozni az éves költségvetésekben.
(4) Köztestületi, helyi, helyi kisebbségi, és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kötelezettségvállalása tekintetében a (3) bekezdésben foglalt engedélyezést az irányító szerv gyakorolja.
(5) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan, legalább kiemelt előirányzatonként részletezett analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az egyes évek előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség.
94. § (1) Feladatellátási megállapodást köteles kötni
a) a központi költségvetési szerv az év közben elvégzendő és a költségvetésében előre nem tervezett közszolgáltatás ellátására az irányító szervvel, illetve más államháztartáson belüli szervezettel,
b) a vállalkozó közintézet és a közüzem valamennyi közszolgáltatás ellátására a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel, a 100/H. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.
(2) A feladatellátási megállapodás a 100/B. §-ban foglaltak szerinti kötelezettségvállalásnak minősül.
(3) A feladatellátási megállapodásnak tartalmaznia kell legalább:
a) a felek megnevezését,
b) az ellátandó feladat (közszolgáltatás) pontos megjelölését,
c) a megállapodás, illetve a közszolgáltatás időtartamát, valamint a közszolgáltatás kezdő napját,
d) a közszolgáltatás ellátási helyét és ellátási területét,
e) a közszolgáltatási feladatok ellátásáért járó összeg finanszírozásának vagy az előirányzat átadásának a módját, forrását, mértékét és ütemezését, kiszámításának, felülvizsgálatának és teljesítésének szabályait - figyelemmel a 99. § (3) bekezdésében foglaltakra -, valamint az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket,
f) a közszolgáltatás tartalmi, mennyiségi és minőségi követelményeit, ideértve a mérhető és számszerűsített éves követelményeket, illetve teljesítményt (eredményt) is,
g) a költségvetési szerv rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, átadásuk jogcímét,
h) a közszolgáltatást végző személyekkel kapcsolatos követelményeket,
i) a fejlesztési és karbantartási kötelezettség esetén az annak rendjére vonatkozó szabályokat,
j) a feladatellátó költségvetési szervnek biztosított kizárólagos vagy speciális jogokat,
k) ha a költségvetési szerv jogosult vagy köteles a megállapodás teljesítéséhez más személy közreműködését igénybe venni, ennek tényét,
l) a megállapodásban foglaltak teljesülésének értékelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket,
m) a megállapodás megsértésének, illetve nem teljesítésének vagy részleges teljesítésének következményeit.
95. § (1) A költségvetési szerv költségvetése, költségvetési keretei (a továbbiakban együtt: előirányzatai), valamint többletbevételei felhasználásáról önállóan dönt.
(2) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatán belül - a 91. §-ban és a 100/G-100/H. §-ban foglaltakra figyelemmel - az álláshelyek végleges törlése vagy növelése nélkül önállóan állapítja meg a foglalkoztatottak létszámát, összetételét, munkaidő alapját. E döntés nem járhat többlettámogatási igénnyel.
(3) A költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítást év közben, továbbá a pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány jóváhagyását követően felhasználhatja azzal, hogy a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzat vagy a munkaidő alap év közbeni csökkentéséből származó tartós megtakarítás jóváhagyás nélkül illetményemelésre is felhasználható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha feladatelmaradás történt, továbbá, ha a feladat ellátására más szervezeti formában kerül sor.
96. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó, eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére - az általa ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül - befizetési kötelezettséget írhat elő, mely összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év közben jelentkező szakmai többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő, amely kötelezettség alapján befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 30%-át.
(2) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó - kormányrendeletben foglaltak szerint megállapított - vállalkozási maradványának a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi beszámolás során a központi költségvetésbe, illetve az önkormányzat költségvetésébe befizetni azzal, hogy a vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására, fejlesztésére a tárgyévtől számított két éven belül felhasznált összegre vonatkozóan a költségvetési szervet befizetési kötelezettség nem terheli.
(3) A 100/I. § (3) bekezdése szerinti üzemgazdasági szemléletű beszámolásra is kötelezett költségvetési szerv e beszámoló eredmény-kimutatásában szereplő adózás előtti eredményéből a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe, illetve az önkormányzat költségvetésébe befizetni. A felhasználás és a befizetés alóli mentesülés tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
A költségvetési szervek előirányzatainak megváltoztatása
97. § (1) A jóváhagyott előirányzatok év közben - egyszeri vagy tartós jelleggel - módosíthatók, illetve átcsoportosíthatók a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, kivéve azon előirányzatokat, amelyek megváltoztatásának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.
(2) Az előirányzat-módosítás a költségvetési szerv költségvetésének kiadási, illetve bevételi főösszegét és kiemelt előirányzatait is érintő előirányzat-növelés vagy -csökkentés.
(3) Az előirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerv költségvetésének a kiadási és bevételi főösszegét nem érintő, egyidejű előirányzat-csökkentéssel és -növeléssel járó, 98. § (1) bekezdése szerinti intézkedés.
98. § (1) A költségvetésben jóváhagyott összeghez képest, amennyiben nem az irányító szerv az engedélyező, az irányító szerv és - központi költségvetési szerv esetén - a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosítást
a) a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között a Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv esetében kormányrendeletben meghatározott előirányzat hányad és összeg felett a Kormány, ez alatt, illetve más közhatalmi költségvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyezhet, közszolgáltató költségvetési szerv esetében pedig a szerv vezetője saját hatáskörben hajthat végre;
b) a működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között valamennyi költségvetési szerv esetében a szerv vezetője saját hatáskörben hajthat végre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítás - a vállalkozó közintézet és a közüzem kivételével - nem irányulhat
a) a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt, vagy a (3) bekezdésben megjelölt dologi kiadások előirányzata terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettől eltérően a továbbiakban a létszám-előirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik,
b) a felújítás előirányzatának csökkentésére, kivéve a felújítási feladat más előirányzat terhére történő megvalósításának esetét.
(3) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető. E tevékenységek körét, a kifizetések feltételeit kormányrendeletben foglaltak szerint az irányító szerv határozza meg.
99. § (1) A költségvetési szerv a 87. § (3) bekezdésének b), c), e) pontjába és (4) bekezdésének b) pontjába tartozó bevételei körében a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli, a többletfeladatokkal összefüggő többletbevételét az irányító szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű egyidejű előirányzat-módosítás után, kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben (így különösen költségvetési rendeletben) szabályozott módon és feltételekkel használhatja fel.
(2) Ha törvény vagy - központi költségvetési szerv tekintetében - kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv 87. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti közhatalmi bevételei körében az irányító szerv - központi költségvetési szerv esetén az irányító szervnek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete (jogalkotási jog hiányában nyilvános szabályzata) szerint - engedélyezheti a költségvetésben tervezettet meghaladó, a többletfeladatokkal összefüggő, meghatározott jogcímű többletkiadásokra a (többlet)bevétel teljes vagy részbeni felhasználását. E rendeletben (szabályzatban) kell rendelkezni arról, ha a közhatalmi bevételek nem érik el a tervezettet.
(3) A költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata többletfeladattal összefüggésben
a) az (1) bekezdés szerinti többletbevétel valamennyi közvetett és közvetlen kiadása (beleértve a munkaadókat terhelő járulékokat) elszámolásával együtt saját hatáskörben,
b) többlettámogatásból
növelhető, feladat-ellátási megállapodás esetén annak előírásai érvényesítésével.
A költségvetési szervek maradványa és beszámolója
100. § (1) A költségvetési szerv pénzmaradványát, illetve előirányzat-maradványát az irányító szerv, a fejezet összesített előirányzat-maradványát az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2) A központi költségvetési szerv előirányzatai és a fejezeti kezelésű előirányzatok maradvány-elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, az elmaradt feladatokhoz, támogatási célokhoz kapcsolódó előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel, illetve pályázati források megbízó felé való elszámolással nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerződéssel le nem kötött és külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított - maradványa a központi költségvetést illeti. A kötelezettségvállalással nem terhelt egyéb - nem fejezeti kezelésű előirányzatból származó - maradvány kormányrendeletben meghatározott része a közhatalmi költségvetési szervet és a közintézményt, e maradvány egésze a közintézetet, a vállalkozó közintézetet és a közüzemet illeti meg.
(3) A köztestületi, a helyi, a helyi kisebbségi, és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni az irányítása alá tartozó költségvetési szerv pénzmaradványának, illetve előirányzat-maradványának elvonandó, illetve visszahagyandó összegéről.
(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó szerv kivételével, a központi költségvetési szerv előirányzat-maradványának felülvizsgálata keretében, ha az évközi gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása, illetve az előző években vállaltak alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek növekedése azt indokolja,
a) a Kormány jogosult az előző években keletkezett előirányzat-maradványok átcsoportosítására, illetve dönteni a maradványelszámolás évében még nem teljesült kötelezettségvállalással terhelt maradványok elvonásáról vagy a felhasználás engedélyezéséről, ide nem értve a vállalkozó közintézet maradványát,
b) az államháztartásért felelős miniszter jogosult a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséggel nem terhelt maradványrész elvonására, ide nem értve a vállalkozó közintézet maradványát.
(5) A költségvetési szerv a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi pénzmaradványát, illetve előirányzat-maradványát tárgyévben, a maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos irányító szervi korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett pedig saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesítheti az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásait.
100/A. § (1) A költségvetési szervet a közfeladat ellátásáról (tevékenységéről) és költségvetése, illetve költségvetési kerete végrehajtásáról, a részére meghatározott teljesítménykövetelmények, illetve az általa kötött feladat-ellátási megállapodás teljesítéséről kormányrendeletben foglaltak szerinti beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a szerv vezetője felelős.
(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv beszámolója elkülönítve magában foglalja a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szerv beszámolóját is.
(3) A költségvetési szerv beszámolóját az irányító szerv felülvizsgálja és értékeli a Kormány rendeletében meghatározott szempontok és eljárásrend szerint.
A költségvetési szervek előirányzatai felhasználásáról való rendelkezés
100/B. § (1) A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása - törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa írásban megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia, és azt - a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén - kormányrendeletben foglaltak szerint be kell jelenteni a kincstárnak.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv - ide nem értve a 66. § szerinti költségvetési szervet - tárgyévi kiadási előirányzata terhére - a bevételi előirányzatok teljesítését feltételezve - akkor vállalható kötelezettség, ha a szakmai, műszaki, pénzügyi teljesítés legkésőbb a tárgyévet követő évben június 30-áig megtörténik. A bevételi előirányzatok nem teljesülése esetén a kötelezettségvállalásokat felül kell vizsgálni, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket.
(3) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és - kormányrendeletben meghatározott értékhatár felett - csak írásban történhet.
(4) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés (költségvetési keret) fel nem használt és le nem kötött része biztosítja-e a fedezetet.
(5) A költségvetési szerv - a vállalkozó közintézet kivételével - más költségvetési szerv, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, 60 napot meghaladó ki nem elégített és nem behajtható tartozásaiért irányító szerve helytállni tartozik, kivéve azon kötelezettségvállalások alapján fennálló ilyen tartozásokat, melyek pénzügyi fedezetét a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter a 100. § (4) bekezdésében foglaltak szerint elvonta, továbbá azon tartozásokat, amelyek a költségvetési szerv kártérítési, megtérítési kötelezettsége alapján keletkeztek. Amennyiben az adós központi költségvetési szerv irányító szerve bizonyíthatóan nem képes a teljesítésre, akkor az államháztartásért felelős miniszter útján a Kormánynál indítványozza a hitelezői igény kielégítését.
100/C. § Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését.
100/D. § (1) A költségvetési szerv fizetési kötelezettségeinek a jogszabályban, szerződésben (megállapodásban), jogerős bírósági, közigazgatási határozatban meghatározott időpontig köteles eleget tenni.
(2) Ha a központi költségvetési szervnek, alapnak két egymást követő hónapban lejárt, elismert, 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, az irányító szerv köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedés ellenére, vagy egyébként a központi költségvetési szerv, alap elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, vagy - a vállalkozó közintézet kivételével - a központi költségvetési szerv, alap forrásainak várható elmaradása előreláthatóan tartósan veszélyezteti közfeladatai ellátását vagy jelentős mértékű tartozások felhalmozódásának veszélyével fenyeget, az államháztartásért felelős miniszter - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kormányrendeletben meghatározott módon kincstári biztost jelöl ki.
(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetében a kincstári biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés jelöli ki.
(5) A tartozásállomány vagy a kincstári biztos kijelölésekor indokként megjelölt helyzet fennállásáig az ellenjegyzés általános szabályain túlmenően csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés. Ezen kívül a kincstári biztos egyéb javaslatokat tehet, és intézkedéseket kezdeményezhet.
(6) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél - az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével - az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Az önkormányzat rendeletében önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, illetve rövidebb időtartam vagy lejárat esetén is kötelezővé teheti.
(7) A kincstári és az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
100/E. § (1) A költségvetési szervek - a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével -
a) pénzkölcsönt (hitelt) - kivéve a 18/B. § (1) bekezdésének d), x) és zs) pontja, a 100/I. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt (kölcsönt), illetve a 100/J. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fejlesztési hitelt - nem vehetnek fel,
b) garanciát és kezességet nem vállalhatnak,
c) értékpapírt - kivéve a külön törvény szerint vagyonkezelésébe kerülő gazdasági társasági részesedést megtestesítő értékpapírt, valamint a 100/I. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján vásárolt értékpapírt - nem vásárolhatnak,
d) váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,
e) kötvényt nem bocsáthatnak ki,
f) pénzügyi lízing vagy faktoring ügyletre irányuló, vagy ilyet magában foglaló szerződést nem köthetnek.
(2) A többcélú kistérségi társulás és - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött - jogi személyiséggel rendelkező társulás az adott közfeladat ellátásában érintett önkormányzatok kezességvállalása mellett vehet fel hitelt, illetve bocsáthat ki kötvényt.
(3) A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogokat csak a helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott keretek között gyakorolhatja.
100/F. § (1) Központi költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) nem hozhat létre, és ahhoz nem csatlakozhat. A 66. §-ban foglalt közhatalmi költségvetési szerv és nem központi közszolgáltató költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.
(2) A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv a Kormány előzetes jóváhagyásával, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével, eseti jelleggel az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig és kizárólag közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetet támogathat. A jóváhagyás (engedély) megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet támogatásához milyen források állnak rendelkezésre.
(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, de - ha az általa ellátandó közfeladataival összhangban áll - kizárólag közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú alapítványt, közalapítványt az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig támogathat, az általa ellátott feladattal összefüggő kifizetésre történő kötelezettségvállalás formájában, vagy kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételének - a kiadások megtérítése mellett történő - átengedésével.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatból, valamint elkülönített állami pénzalapból államháztartáson kívüli szervezetek részére
a) címzetten külön-külön megtervezett,
b) egy jogcímen (együtt) lévő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint vagy pályázat útján odaítélt, vagy
c) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő
támogatásokra.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv előirányzatából a szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdekképviseleti szervezetének, valamint oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy segítő szervezetének juttatott támogatásokra.
(6) A központi költségvetési szerv által, illetve a (4) bekezdésben foglaltak szerint adott támogatásokat a Kormány által kijelölt szerv tartja nyilván. A nyilvántartásból a támogatott szervezetenként megállapíthatónak kell lennie a támogatás mértékének, forrásának, jogcímének.
A közhatalmi költségvetési szervek gazdálkodásának különös szabályai
100/G. § (1) A közhatalmi költségvetési szerv
a) alaptevékenysége ellátásának pénzügyi keretét a 87. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti forrásai összegéhez igazodó - a közhatalmi bevételek tekintetében a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban foglaltaknak megfelelően számított - kiadási előirányzata határozza meg;
b) engedélyezett, túl nem léphető és saját hatáskörben nem módosítható létszám-előirányzattal (létszámkerettel) rendelkezik;
c) támogatási előirányzatai tekintetében - a teljesítésarányosan finanszírozandó felhalmozási előirányzatok kivételével - időarányos finanszírozásban részesül.
(2) Közhatalmi költségvetési szervnél - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó közhatalmi költségvetési szerv kivételével - a személyi juttatásokon belül (ide nem értve a közhatalmi költségvetési szerv költségvetésében szereplő közszolgáltató költségvetési szervek előirányzatait) az eredeti jóváhagyott rendszeres személyi juttatások előirányzatára vetítve
a) jutalmazási előirányzatot kell tervezni, melynek mértékét a Kormány rendeletben határozza meg,
b) a munkáltató által meghatározott feladatok - ide nem értve a helyettesítést - díjazására céljuttatás tervezhető, mely nem haladhatja meg a kormányrendeletben meghatározott mértéket.
(3) A jutalmazási előirányzaton felül központi közhatalmi költségvetési szervnél külön törvényben foglaltak alapján, illetve helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv részére a helyi önkormányzat képviselő-testülete engedélyével is történhet jutalmazási célú kifizetés.
(4) Közhatalmi költségvetési szerv vállalkozási, kiegészítő, illetve kisegítő tevékenység végzésére csak kivételesen jogosult, központi közhatalmi költségvetési szerv törvény vagy kormányrendelet, helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv pedig helyi önkormányzati rendelet vagy a képviselő-testület határozata alapján, a 100/H. § (7) bekezdésében foglaltak szerint.
(5) Az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - engedélyezheti a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását azon közhatalmi költségvetési szerv számára, amelynek működése pénzügyi keretében a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel legalább három éven át 50%-ot meghaladó arányú, és a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban áll a szervvel.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt eseten kívül az irányító szerv akkor is engedélyezheti a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását, amennyiben a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi ... törvény 17. §-ában foglaltak szerint közszolgáltatás végzésére is feljogosított, a 66. §-ban említett költségvetési szervnél a foglalkoztatottak többsége közszolgáltatást végez és nem közszolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban áll a szervvel.
(7) A közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok (5)-(6) bekezdés szerinti alkalmazásának tényét a közhatalmi költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell.
A közszolgáltató költségvetési szervek gazdálkodásának különös szabályai
100/H. § (1) A közszolgáltató költségvetési szerv
a) működésének pénzügyi kereteként a 87. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti forrásaival azonos kiadási előirányzata szolgál;
b) saját hatáskörben módosítható létszám-előirányzattal (létszámkerettel) rendelkezik, a Magyar Honvédség szervei kivételével.
(2) A közintézetnek, a vállalkozó közintézetnek és a közüzemnek - kormányrendeletben foglaltak szerint, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - megvalósítási tervet és teljesítménytervet is kötelező készítenie azzal, hogy a megvalósítási tervet az irányító szerv nem hagyja jóvá.
(3) Amennyiben az irányító szerv eltér a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervtől, a vállalkozó közintézet, a közüzem az utóbbi szervvel feladat-ellátási (finanszírozási) megállapodást köteles kötni. Ha kizárólag feladat-ellátási (finanszírozási) megállapodás alapján jut forráshoz a vállalkozó közintézet vagy a közüzem, abban az esetben nem kell teljesítménytervet készíteni.
(4) Közintézmény esetében a megállapított létszám-előirányzat (létszámkeret) nem léphető túl.
(5) A közintézménynél és a közintézetnél jutalmazásra az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben, illetve önkormányzati rendeletben (így különösen költségvetési rendeletben) meghatározott hányada használható fel, melynek fedezetére kormányrendeletben meghatározott mértékű - közintézménynél költségvetési támogatásból is - megtervezett előirányzat, valamint a személyi juttatások évközi megtakarítása és a tervezettet meghaladó (többlet)bevételnek a jutalmazásra fordítható része szolgálhat.
(6) A közintézet és a közüzem személyi ösztönzésre eredményéből, illetve eredménytartalékából az irányító szerv által meghatározott, a vállalkozó közintézet pedig az általa megállapított mértéket fordíthat.
(7) A közszolgáltató költségvetési szerv jogosult kiegészítő tevékenység, valamint az alapító okiratban meghatározott arányban kisegítő és vállalkozási tevékenység folytatására oly módon, hogy ez alaptevékenysége ellátását segítse, illetve ne veszélyeztesse; köteles továbbá állandó erőforrásait folyamatos értékelés alapján úgy meghatározni, hogy az az alaptevékenysége ellátásához, fizetési kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékű legyen.
100/I. § (1) Kormányrendeletben meghatározott közintézet, vállalkozó közintézet, illetve közüzem az ott meghatározott feltételekkel
a) az irányító szerv előzetes engedélyével a kincstártól megelőlegezési, likviditási kölcsönt vehet fel, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kereten belül;
b) vállalkozási tartalékából, valamint a közszolgáltatási és vállalkozási bevételének az annak megszerzésével kapcsolatos költségekkel, ráfordításokkal csökkentett részéből az államháztartáson kívüli forrásból származó részt a kincstárnál hasznosíthatja, értékpapír vásárlásra fordíthatja;
c) év közben a közszolgáltatási és vállalkozási bevételének az annak megszerzésével kapcsolatos költségekkel, ráfordításokkal csökkentett részéből a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezetének visszatérítendő támogatást nyújthat.
(2) A közszolgáltató költségvetési szervnek külön jogszabály szerint olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, amelyekből terv- és tényszinten feladatonként külön-külön megállapítható az azokhoz tartozó éves pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli kiadás és bevétel.
(3) A vállalkozó közintézet minden esetben, más közszolgáltató költségvetési szerv külön törvényben meghatározott esetben a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra is köteles.
(4) A vállalkozó közintézet, valamint a külön törvényben meghatározott más közszolgáltató költségvetési szerv éves beszámolója tekintetében költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval könyvvizsgálatot köteles végeztetni.
(5) Azon közintézet, amelynek működése pénzügyi keretében a költségvetési támogatás legalább három éven át 90%-ot meghaladó arányú, a közintézmények gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni.
(6) Az irányító szerv - a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - engedélyezheti a közintézet gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását azon közintézmény számára, amelynek működése pénzügyi keretében a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel legalább három éven át 50%-ot meghaladó arányú.
(7) A gazdálkodásra és vezetésre vonatkozó szabályok (3)-(6) bekezdés szerinti alkalmazásának tényét a költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell.
100/J. § (1) A vállalkozó közintézet
a) a szakmai programra, a vagyon- és más gazdálkodásra, a foglalkoztatásra és a beruházásokra vonatkozóan középtávú stratégiai tervet készít;
b) előirányzatainak a 98. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások nélküli felhasználására jogosult.
(2) A vállalkozó közintézet külön törvényben foglaltak szerint jogosult
a) állami, önkormányzati vagyon tekintetében egyes tulajdonosi jogok korlátozott, a vagyon értékének megőrzése melletti gyakorlására,
b) a (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyonnal történő önálló gazdálkodásra,
c) a (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyon értékének összesen legfeljebb 50%-os mértékéig hitelintézettől fejlesztési hitel felvételére.
(3) Vállalkozó közintézetként történő besorolás abban az esetben lehetséges, ha
a) a költségvetési szerv működése pénzügyi keretében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó bevétel, a külön törvényben meghatározott és az adott közszolgáltatás igénybevételével összefüggően teljesítményarányosan megállapított támogatás, valamint az államháztartáson kívüli eredetű közszolgáltatási és vállalkozási bevétel együttesen legalább három éven át egyharmadot meghaladó arányú,
b) a 100/K. § (1) bekezdésének b)-i) pontjában foglalt feltételek fennállnak,
c) a költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti engedélyt megszerezte, és
d) külön törvény a 100/B. § (5) bekezdésében és a Ptk-ben foglalt helytállási kötelezettség kielégítésének alapját a vállalkozó közintézet (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyonára korlátozza, vagy a fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból megszűnő szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásának rendezéséről egyéb módon megfelelően rendelkezik.
(4) A vállalkozó közintézet tulajdonát képezheti: a vállalkozási maradványa (eredménye), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 28. §-ának (5) bekezdése szerinti bevétele, külön törvényben meghatározott más vagyoni értékű joga, valamint az a vagyon, amelyről külön törvény így rendelkezik, továbbá az ezek felhasználásával szerzett más dolog vagy vagyoni értékű jog. A vállalkozó közintézet - a (2) bekezdés c) pontjában foglalt vagy más - hitelének biztosítékát csak e tulajdona képezheti.
(5) A költségvetési szerv vállalkozó közintézetként történő besorolásához - külön törvényben meghatározott esetben a szerv kezdeményezését követően -
a) központi költségvetési szerv esetén - az irányító szerv javaslatára - a Kormány,
b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv egyedi előzetes engedélye szükséges.
(6) Vállalkozó közintézet esetén az adott szerv vonatkozásában annak vezető testülete gyakorolja a 49. § (5) bekezdésében foglalt hatáskörök közül az alábbiakat:
a) jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot,
b) a (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet esetén gyakorolja a 49. § (5) bekezdésének d) pontjában foglalt hatáskört,
c) érvényesíti az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit,
d) elkészíti és jóváhagyja az éves költségvetést az irányító szerv által megállapított éves keret alapján,
e) a fejezetet irányító szerv jóváhagyása nélkül meghatározza a szerv pénzmaradványát és előirányzat-maradványát, a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését.
(7) Vállalkozó közintézet esetén az adott szerv vonatkozásában a vezető testület dönt a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi ... törvény 8. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak tekintetében, valamint közreműködik a 49. § (6) bekezdésének d) és e) pontjában foglalt feladatok ellátásában.
(8) A vállalkozó közintézet az előre nem látható, illetve nem tervezett kiadások fedezetére - a közszolgáltatási és vállalkozási bevétele kormányrendeletben meghatározott részéből - tartalékot köteles képezni.
(9) A vállalkozó közintézet esetében könyvvizsgáló megbízása kötelező. A könyvvizsgáló cégre, illetve a könyvvizsgáló személyére (a továbbiakban: könyvvizsgáló) a költségvetési szerv vezető testülete tesz javaslatot az irányító szervnek. E feltételt a könyvvizsgáló kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során figyelembe kell venni, és arra az eljárást megindító hirdetményben, ajánlati, ajánlattételi felhívásban is hivatkozni kell. Ezt követően a könyvvizsgálót az irányító szerv bízza meg.
(10) A megbízott könyvvizsgáló feladata - az éves beszámoló auditálása mellett - különösen: folyamatosan nyomon követni, illetve elemezni a vállalkozó közintézet adósságállományát, általános pénzügyi-költségvetési helyzetét, az arra vonatkozó vagy kihatással lévő intézkedéseket, dokumentumokat, továbbá a pénzügyi kockázatokat.
(11) A megbízott könyvvizsgáló jelentős pénzügyi kockázat, vagy a stabil pénzügyi-költségvetési helyzetet veszélyeztető körülmény, illetve a közfeladatok ellátására vonatkozó tervektől, illetve követelményektől való indokolatlan eltérés észlelésekor haladéktalanul köteles értesíteni a költségvetési szerv vezető testületét és kezdeményezni az ezt elhárító, megszüntető intézkedést (intézkedéseket). Amennyiben e kezdeményezése eredménytelen, a megbízott könyvvizsgáló haladéktalanul értesíti az irányító szervet, kezdeményezheti kincstári biztos kirendelését.
(12) A megbízott könyvvizsgáló a (10)-(11) bekezdésben foglalt feladatait a vállalkozó közintézettel való folyamatos kapcsolattartással látja el.
(13) Törvény a vállalkozó közintézetként történő besoroláshoz - a (3) és (5) bekezdésben foglaltakon túl - további feltételeket is állíthat. Amennyiben a vállalkozó közintézetként besorolt szerv vonatkozásában a (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételek legalább három éven át nem állnak fenn, kötelező megváltoztatni az adott szerv besorolását."
29. § Az Áht. a következő VII/A. fejezettel (100/K-100/P. §-sal) egészül ki:
"VII/A. FEJEZET
KÖZFELADATOK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETBEN VALÓ RÉSZVÉTELLEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSA
A gazdálkodó szervezet által történő közfeladat-ellátás általános feltételei
100/K. § (1) Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:
a) az ellátandó közfeladat közszolgáltatás, amely nem foglalja magában közhatalom gyakorlását,
b) érvényesül a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának elve, illetve nem áll elő a tisztességtelen verseny tilalmának követelményeibe ütköző, a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartás, továbbá az érintett gazdálkodó szervezetek versenyre hátrányos összefonódása,
c) nincs korlátozva az adott közszolgáltatás nyújtására jogosultak száma vagy köre,
d) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek közötti választáshoz szükséges információk a szolgáltatást igénybevevők számára hozzáférhetők,
e) a közszolgáltatást nyújtó szervezet - a közvetlenül jogszabályon alapuló, a normatív támogatások, valamint külön törvényben foglalt esetek kivételével - csak versenyeztetés útján jut államháztartásból származó forráshoz,
f) a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői közül legalább egy természetes személy vezetési-szervezési vagy pénzügyi-gazdasági végzettséggel rendelkezik,
g) jogszabályban egyértelműen meghatározott a közszolgáltatás, valamint ellátásának költségszámításon alapuló tervezése és finanszírozása, illetve ezek hiányában megállapítható az előállított teljesítmény értéke a finanszírozó államháztartás körébe tartozó szervezet számára,
h) biztosított a gazdaságossági, hatékonysági és átláthatósági követelmények érvényesülése,
i) a közszolgáltatást nyújtó szervezet fizetésképtelensége esetére is biztosítva van az adott közszolgáltatás folyamatos ellátása, és
j) a gazdálkodó szervezet által történő közszolgáltatás-ellátás az államháztartás számára ésszerűbb, gazdaságosabb és finanszírozási szempontból kedvezőbb más ellátási módhoz képest, valamint a magánosítás bizonyítottan hátrányos lenne a közfeladat-ellátás és annak hatékonysága szempontjából.
(2) A közszolgáltatás ellátásáért vagy annak finanszírozásáért külön jogszabály alapján felelős, államháztartás körébe tartozó szervezetnek a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válása esetén is gondoskodnia kell a közszolgáltatás folyamatos és zavartalan ellátásáról.
(3) Az e fejezetben foglaltak szerint történő közfeladat-ellátás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.
(4) Az e fejezetben foglaltak szerint történő közfeladat-ellátás nem eredményezheti a feladatellátással kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozását. Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet közfeladat-ellátásával kapcsolatos adatkezelése, és - szolgáltatása tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény III. fejezetében foglaltak alkalmazandók.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az államháztartás körébe tartozó szervezetek tulajdonában álló (részesedésével működő) gazdálkodó szervezetek tekintetében is irányadók.
A költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire vonatkozó szabályok
100/L. § (1) A költségvetési szerv - a központi költségvetési szerv a (3)-(5) és (8) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással rendelkezik. Több költségvetési szerv közös gazdálkodó szervezete esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez
a) központi költségvetési szerv esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: NVT) döntése,
b) az a) pont alá nem tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv egyedi előzetes engedélye
szükséges.
(4) A (3) bekezdés szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a döntést (engedélyt) kérő előterjesztésben (kérelemben) be kell mutatni
a) a 100/K. §-ban foglalt feltételek meglétét,
b) a közfeladat-ellátás finanszírozásának tervezett módját, forrásait, ezen belül különösen a gazdálkodó szervezet bevételei között az államháztartáson kívüli forrásokból származó bevételek várható arányát, mértékét; a gazdálkodó szervezet rendelkezésére bocsátandó vagyon (eszközök) értékét, összetételét,
c) a létesítő okirat tervezetét,
d) a középtávú üzleti terv főbb elemeit,
e) a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét,
f) a gazdálkodó szervezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják, továbbá
g) a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló szerv és a gazdálkodó szervezet együttműködését szabályozó szerződés (megállapodás) tervezetét.
(5) Amennyiben az NVT a központi költségvetési szerv kezdeményezésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti döntést meghozza, kiadja a központi költségvetési szervnek a szükséges meghatalmazást.
(6) Gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására központi költségvetési szerv - az irányító szerv előzetes hozzájárulásával - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) szerződést köthet.
(7) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, amennyiben a gazdálkodó szervezet bevételében két egymást követő évben kétharmadnál magasabb arányt ér el az államháztartásból származó forrás - ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó bevételt, a közbeszerzési eljárás eredményeként szerzett bevételt, valamint az adott évre elszámolt, központi költségvetési támogatásból finanszírozott fejlesztéseket - az alapítói (tulajdonosi, tagsági, részvényesi) jogok gyakorlójának egy éven belül intézkednie kell e források megfelelő csökkentéséről, vagy kezdeményeznie kell a gazdálkodó szervezet átalakulását, jogutód nélküli megszüntetését.
(8) A Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító, végrehajtó feladat ellátása, továbbá közbeszerzés lefolytatása céljából gazdálkodó szervezet alapítását nem kezdeményezheti, abban alapítói (tulajdonosi) jogokat nem gyakorolhat, illetve tagsági (részvényesi) jogviszonyt nem létesíthet, részesedést nem szerezhet.
(9) A gazdálkodó szervezet által a vezető tisztségviselőknek és felügyelő bizottsági tagoknak nyújtott személyi jellegű juttatás, javadalmazás (így különösen: díjazás, jutalom, munkabér, végkielégítés, osztalék, dolgozói üzletrész, egyéb juttatás) mértéke közérdekből nyilvános adat.
100/M. § (1) A központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve útján - az NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet tőkeemeléséhez, nem kötelező tőkeleszállításához, átalakulásához, valamint végelszámolással történő megszüntetéséhez.
(2) A központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve útján - az NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet mérlegfőösszegének 10%-át meghaladó, vagy legalább százmillió forint értékű
a) hitelfelvételéhez,
b) garancia- vagy kezességvállalásához,
c) tartozásátvállalásához, illetve tartozás-elengedéséhez,
d) értékpapír (váltó, kötvény) kibocsátásához, vásárlásához,
e) pénzügyi lízing (tartós bérleti) szerződéséhez,
f) ingyenes vagyonjuttatásához (így különösen: ajándékozásához, ingyenes engedményezéséhez), vagy
g) követelésvásárlásához, követelésengedményezéséhez.
(3) A költségvetési szerv 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezete köteles a költségvetési szervet és annak irányító szervét értesíteni, ha lejárt tartozásainak összértéke meghaladja a százmillió forintot vagy mérlegfőösszegének 10%-át.
(4) Amennyiben a (2) bekezdés a)-g) pontja szerinti szerződések összértéke egy adott évben eléri az ötszázmillió forintot, akkor a központi költségvetési szerv - ha nem irányító szerv, irányító szerve útján - az NVT, más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a gazdálkodó szervezet minden további, a (2) bekezdés a)-g) pontja szerinti ügyletéhez.
(5) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet tekintetében a központi költségvetési szerv és az MNV Zrt. által a Vtv. 23. §-ának (1) bekezdése és 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.
(6) A 100/L. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti költségvetési szerv irányító szerve a (2)-(4) bekezdésben foglalt értékhatároknál kisebb engedélyezési mértékeket is meghatározhat.
100/N. § (1) A helyi, a helyi kisebbségi, és az országos kisebbségi önkormányzati (a továbbiakban együtt: önkormányzati) költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)-(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet esetében felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. A könyvvizsgáló cégre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének. E feltételt a könyvvizsgáló kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás során figyelembe kell venni, és arra az eljárást megindító hirdetményben, ajánlati, ajánlattételi felhívásban is hivatkozni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet és a tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet köteles az okirat aláírásától számított harminc napon belül a cégbírósághoz - letétbe helyezés céljából - benyújtani azt az okiratot is, amellyel bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében foglaltak értendők.
(6) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a vezető tisztségviselő hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselő felelősségére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 30. §-ában foglaltak irányadók.
(7) Az olyan közszolgáltatás ellátása céljából alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezetnél, mely közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért az alapító (tag, részvényes) felelős, és amelyben kizárólag önkormányzati költségvetési szerv rendelkezik tulajdonosi részesedéssel, a vezető tisztségviselő az alapító (tag, részvényes) képviseletében eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közszolgáltatás ellátásáról való folyamatos gondoskodás követelményét figyelembe véve, a 100/K. §-ban foglaltak betartásával köteles eljárni. Ebben a szakmai irányítási körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító (tag, részvényes) elvonhatja, korlátozhatja, a vezető tisztségviselő pedig - gazdasági társaság esetén - ezzel mentesül a Gt. 30. §-ában foglalt felelősség alól.
(8) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (így különösen: távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény, illetve az adott testület üléséről készült jegyzőkönyv nyilvános, azt az egyedüli tag (részvényes) határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(9) Az önkormányzati költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében az alapító okiratban rendelkezni kell
a) a (8) bekezdés szerinti véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják, az ülés összehívásának rendjéről, a napirend közlésének módjáról,
c) a tag (részvényes) döntéseinek az érintettekkel való közlési módjáról.
Közfeladat-ellátás gazdálkodó szervezetnek történő átadása
100/O. § (1) A költségvetési szerv alapítására jogosult szerv - közszolgáltatás ellátása céljából - külön törvény vagy önkormányzati rendelet alapján gazdálkodó szervezetet alapíthat. E törvény (önkormányzati rendelet) alapján lehetséges továbbá ugyanazon közszolgáltatást végző költségvetési szerv - a gazdálkodó szervezet alapításával összehangoltan történő - megszüntetése is. Az így létrejövő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: utódszervezet) alapítására és működésére a Polgári Törvénykönyvben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben, az állami vagyonról szóló törvényben, továbbá e fejezetben foglaltak, a költségvetési szerv megszűnése tekintetében pedig a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak - e §-ban foglalt eltérésekkel - alkalmazandók.
(2) Az utódszervezet előtársaságként nem működhet, továbbá állami vagy önkormányzati vagyont nem pénzbeli hozzájárulás formájában (apportként) csak kivételesen, törvényben vagy önkormányzati rendeletben foglalt esetben és feltételekkel szerezhet meg. Az utódszervezetben a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorlónak - ha törvény vagy önkormányzati rendelet más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással kell rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszűnő költségvetési szervet megszüntető jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell a költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve az utódszervezetnek juttatandó vagyonelemeket is, valamint meg kell jelölni azt a naptári napot, illetőleg időtartamot, amikor, illetőleg ameddig a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezt követő kötelezettségvállalása semmis.
(4) A költségvetési szervet úgy kell megszüntetni, és az utódszervezetet úgy kell alapítani - figyelembe véve az (5) bekezdés szerinti eljárást is -, hogy a megszűnés napját követő naptól az utódszervezet megkezdhesse működését.
(5) Az utódszervezet alapításához, illetve a költségvetési szerv ezzel összehangolt megszüntetéséhez az irányító szerv (a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv megszűnése esetén a Kormány) előzetes engedélye szükséges. A gazdasági társaság utódszervezet esetén az előzetes engedély a Gt. 6. §-ának (1) bekezdése szerinti alapítási engedélynek minősül. Az előzetes engedélyhez készített előterjesztésben be kell mutatni:
a) a 100/L. § (4) bekezdésében foglaltakat,
b) a megszűnő költségvetési szerv tartozásállománya rendezésének módját, ütemezését, ideértve a hitelezők számára nyújtandó pénzügyi biztosítékokat is,
c) a megszűnő költségvetési szerv által foglalkoztatottakra vonatkozó intézkedési tervet,
d) az utódszervezet alapításához szükséges valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulásának mértékét, összetételét, ideértve a megszűnő költségvetési szervről az utódszervezetre átszálló vagyoni jogokat, kötelezettségeket is.
Gazdálkodó szervezet által ellátott közfeladat költségvetési szervnek történő átadása
100/P. § (1) Ha a közfeladatot ellátó állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az adott közfeladat ellátására költségvetési szervet hoznak létre, vagy már működő költségvetési szerv részére adják át a közfeladatot, akkor aszerint kell a megszüntetést (végelszámolást) és a költségvetési szerv létrehozását, vagy a már működő költségvetési szerv részére a közfeladat átadását összehangolni, hogy
a) az új költségvetési szerv nyilvántartásba vételét, illetve a már működő költségvetési szerv alapító okiratának módosítását olyan nappal kell kérelmezni, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek annyival kell megelőznie a gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását, hogy legkésőbb a gazdálkodó szervezet törlését követő naptól az új költségvetési szerv megkezdhesse a működését, illetve a már működő költségvetési szerv elláthassa a közfeladatát,
b) a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdésben foglalt esetben Kormány irányítása alá tartozó közszolgáltató költségvetési szerv létrehozását megelőzően az alapító szervnek javasolnia kell az állami tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján - az NVT-nél.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a megszüntetésre (végelszámolásra) irányuló eljárás megindítását megelőzően vagy azt közvetlenül követően a közfeladat átadásával kapcsolatosan szerződést (megállapodást) köthet (az közfeladat ellátására létrehozott vagy már működő) költségvetési szervvel a közfeladat-ellátáshoz szükséges források átadásáról, szerződésből eredő vagyoni jogok és kötelezettségek engedményezéssel, tartozásátvállalással történő átruházásáról, valamint a gazdálkodó szervezet által kötött szerződésbe (megállapodásba) jogosultként vagy kötelezettként történő belépésről. E körben a költségvetési szerv a gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli megszűnésével összefüggésben keletkező - forgalmi adójának és a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó előírások alkalmazása miatti többlet társasági adókötelezettségének a megfizetéséért a Ptk. szerint kezességet vállalhat, vagy a gazdálkodó szervezetnek az említett adótartozását átvállalhatja. E szerződések (megállapodások) létrejöttének feltétele a költségvetési szerv irányító szervének engedélye.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy azt az ügy jellege nem zárja ki, a közigazgatási hatósági eljárásban valamint a hatósági engedélyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet jogutódjának az ugyanazon közfeladatot ellátó költségvetési szerv tekintendő, ilyen esetben a jogerős határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság a költségvetési szervet terheli, illetve illeti meg.
(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet megszüntetése (végelszámolása) során külön törvényben foglaltak szerint kell a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót és egyéb dokumentumokat elkészíteni.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet felszámolására kerül sor, a vagyoni jogai (követelései), illetve kötelezettségei tekintetében a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályok, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szabályai alkalmazandók. Azon vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében, amelyeknél kizárt, hogy a költségvetési szerv jogosulttá, illetve kötelezetté váljon, a felszámolási eljárás során kell rendelkezni."
30. § Az Áht. a következő 101/A. §-sal egészül ki:
"101/A. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból származó támogatások rendelkezésre bocsátása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan történik.
(2) Fejezeti kezelésű előirányzatból - nem pályázat útján - működési célú támogatásban részesülő alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, gazdasági társaság, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó fejlesztési és területfejlesztési tanács finanszírozása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - időarányosan történik."
31. § Az Áht. XIII. fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
"ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL"
32. § Az Áht. 120. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím, ezzel egyidejűleg a 120. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az államháztartási kontrollok rendszere
120. § (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás.
(2) Az államháztartás kontrollja - mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére - külső ellenőrzés és államháztartási belső kontrollrendszerek keretében történik."
33. § Az Áht. 120/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja meg.
(2) Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést
a) a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési tevékenység,
b) a belső ellenőrzési tevékenység, és
c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységeket is magában foglaló belső kontrollrendszer központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a jogszabályok, a közzétett irányelvek, módszertani útmutatók és a vonatkozó standardok alkalmazásának vizsgálata útján kell ellátni."
34. § Az Áht. a következő 120/B. §-sal egészül ki:
"120/B. § (1) A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:
a) a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtsa végre;
b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;
c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.
(2) A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő
a) kontrollkörnyezetet,
b) kockázatkezelési rendszert,
c) kontrolltevékenységeket,
d) információs és kommunikációs rendszert,
e) monitoring rendszert
kialakítani és működtetni."
35. § (1) Az Áht. 121. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
"A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés"
(2) Az Áht. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját."
(3) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A FEUVÉ-nek biztosítania kell, hogy
a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan;
d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével."
36. § (1) Az Áht. 121/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet
a) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
b) a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,
c) továbbá a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél."
(2) Az Áht. 121/A. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, informatikai rendszerellenőrzéseket és - fejezetet irányító szerv esetén - megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni. A költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóinak ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani.
(6) A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok figyelembevételével."
(3) Az Áht. 121/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed
a) központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével - a központi költségvetési szervek belső ellenőrzésére;
b) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzésére; valamint
c) az a)-b) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek."
(4) Az Áht. 121/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) A (10) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét a Kormány rendeletben határozza meg."
37. § (1) Az Áht. 121/B. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
"A belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja"
(2) Az Áht. 121/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A belső kontrollrendszerek fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az államháztartásért felelős miniszter feladata."
(3) Az Áht. 121/B. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében az államháztartásért felelős miniszter]
"a) koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására;
b) megalkotja, közzéteszi, és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollokkal kapcsolatos irányelveket, módszertani útmutatókat;
c) figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardok alkalmazását és végrehajtását;"
38. § (1) Az Áht. 121/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés részleteit. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye."
(2) Az Áht. 121/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a természetes személy következő adatait tartalmazza:
a) név,
b) születési név,
c) nyilvántartási szám,
d) születési hely és idő,
e) anyja leánykori neve,
f) értesítési cím (tartózkodási hely)."
(3) Az Áht. 121/C. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma és neve nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőrök nyilvántartási számát és nevét internetes honlapon nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson."
(4) Az Áht. 121/C. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A belső ellenőrök nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap."
(5) Az Áht. 121/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) Amennyiben a kérelmező a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (3) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletek csatolásával terjeszti elő, akkor a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel."
39. § Az Áht. 122. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni:]
"a) hogy a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezet és a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az ellenőrzési hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is - a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában - segíteni;"
40. § (1) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
"i) a megvalósítási terv, a teljesítményterv, a feladat-ellátási megállapodás, továbbá a szervezeti és működési szabályzat államháztartási szempontú részletes tartalmi követelményeit, jóváhagyásának részletes szabályait;"
(2) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
"r) a kincstári és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat;"
(3) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
"u) a belső kontrollok, a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés részletes szabályait;"
(4) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő cs), m), q), valamint zsg)- zsj) ponttal egészül ki:
[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
"cs) a költségvetési szerv beszámolója irányító szerv által történő felülvizsgálatának és értékelésének szempontjait és eljárásrendjét;"
"m) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának általános szabályait;"
"q) a 100. § (2) bekezdése szerinti maradványból a közhatalmi költségvetési szervet és a közintézményt megillető mértéket;"
"zsg) a 100/I. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján történő megelőlegezési, likviditási kölcsönfelvétel feltételeit és részletes szabályait;
zsh) a 100/I. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján történő hasznosítás és értékpapír-vásárlás feltételeit és részletes szabályait;
zsi) a 100/I. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján történő visszatérítendő támogatás nyújtás feltételeit és részletes szabályait;
zsj) a 100/F. § (6) bekezdésében megjelölt támogatásokat nyilvántartó szervet."
(5) Az Áht. 124. § (4) bekezdése - a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. törvény 3. §-ának (37) bekezdésével megállapított - k) pontjának jelölése l) pontra változik, egyidejűleg a pont helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
"l) a belső ellenőrök nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésnek és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,"
[rendeletben szabályozza.]
(6) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:
[(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
"n) az előirányzat-gazdálkodás, az előirányzat-felhasználás és a kincstári gazdálkodás részletes szabályait, továbbá a kincstári finanszírozás rendjét,
o) a költségvetési szervek kincstári számlavezetéséhez kapcsolódó díjakra, valamint a készpénzkímélő fizetési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat"
[rendeletben szabályozza.]
41. § Az Áht. 125. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) 2009. július 1-jétől költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki a 121/C. §-ban meghatározott nyilvántartásban szerepel."
42. § Az Áht. a következő 126. §-sal egészül ki:
"126. § (1) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben engedélyezzék a költségvetésben tervezettet meghaladó, a többletfeladatokkal összefüggő közhatalmi bevételekből származó (többlet)bevétel teljes vagy részbeni felhasználását.
(2) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó központi közhatalmi költségvetési szervek tekintetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben szabályozzák a szervek kiegészítő és kisegítő tevékenysége ellenértékének jogcímét, mértékét vagy mértéke megállapításának módját, valamint az ebből származó bevételek felhasználását."
43. § Az Áht. a következő 127. §-sal egészül ki:
"127. § E törvényben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi ... törvény, valamint a Ptk. rendelkezései megfelelően irányadók."

Záró rendelkezések

44. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 53-56. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Áht. e törvény 22. §-ával megállapított 24/B. §-ának (4)-(6) bekezdésében, az Áht. e törvény 25-28. §-ával megállapított 61. §-ában, 69. §-ának (1) bekezdésében, 86/C. §-ában, VII. fejezetében, az Áht. e törvény 30. §-ával megállapított 101/A. §-ában, valamint az Áht. e törvény 42. §-ával megállapított 126. §-ában foglaltakat 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/A. §-ában, valamint 100/H. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat először a 2010. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni. A költségvetési szervek gazdálkodása tekintetében 2009. január 1. és 2009. december 31. között az Áht. 2008. december 31-én hatályos 24. §-ában, 36. §-ában, 39. §-ában, 92-94. §-ában és 96-100. §-ában foglaltak alkalmazandók.
(4) A költségvetési szerv alapító (irányító) szerve 2009. május 15-ig köteles felülvizsgálni a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az általa vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv által alapított, illetve részvételével működő és vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezet (így különösen: közhasznú társaság, gazdasági társaság), valamint az e társaság által tovább-alapított gazdálkodó szervezet tekintetében, az állami felsőoktatási intézmény saját gazdasági társasága kivételével. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a további működés 2009. július 1-je után is indokolt, az e törvényben és külön törvényben foglalt előírásokat költségvetési szervek esetében 2009. június 1-jéig kell (az alapító okirat módosításával vagy más megfelelő módon) érvényesíteni.
(5) A költségvetési szerv irányító szerve az irányítása alá tartozó költségvetési szervet 2009. június 1-jéig köteles e törvény alapján besorolni. Ha a besorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a 9. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az átadás időpontján a besorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatályba lépésének napját kell érteni.
(6) Az e törvény hatálybalépésekor már bejegyzett, működő, közhatalmi és közszolgáltató tevékenység végzésére is felhatalmazott költségvetési szervet e törvény 15-16. §-a alapján aszerint kell besorolni, hogy mi volt a szerv létrehozásának alapvető céljaként meghatározott feladat, alaptevékenység, illetve milyen jellegű alaptevékenységek meghatározóak, elhagyhatatlanok a szerv létezése szempontjából.
(7) Az e törvény hatálybalépésekor már működő, de be nem jegyzett, illetve alapító okirattal nem rendelkező költségvetési szerv esetén az e törvényben foglalt követelményeket legkésőbb 2009. június 1-jéig - az Áht. 66. §-ában foglalt költségvetési szerv esetén legkésőbb 2009. október 1-jéig - teljesíteni kell. A nyilvántartásba be nem jegyzett ezen költségvetési szerv - az Áht. 66. §-ában foglalt költségvetési szerv kivételével - 2010. január 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy általános jogutódja az irányító (ennek hiányában alapító) szerve.
(8) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/G. § (5) bekezdésében, valamint 100/I. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak 2010. január 1-jétől alkalmazhatók azon költségvetési szervek esetében is, amelyek az ott leírt feltételeknek 2007. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan megfelelnek.
(9) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/J. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel 2010. január 1-jétől alkalmazható azon költségvetési szerv esetében is, amely az ott leírtaknak 2007. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan megfelel.
(10) Amennyiben a gazdálkodó szervezet esetében az Áht. e törvény 29. §-ával megállapított 100/L. § (7) bekezdésében foglalt feltételek 2008. január 1. és 2009. december 31. között fennállnak, az alapítói (tulajdonosi, tagsági, részvényesi) jogok gyakorlója 2010. január 1-jétől intézkedhet az ott említett források megfelelő csökkentéséről, vagy kezdeményezheti a gazdálkodó szervezet átalakulását, jogutód nélküli megszüntetését.
(11) A kincstár a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti adatváltozásokat legkésőbb 2009. június 30-ig, 2009. július 1-jei hatállyal jegyzi be az 5. § szerinti nyilvántartásba.
(12) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/B. § (5) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettség a 2010. január 1-jét követően vállalt kötelezettségek alapján fennálló tartozások tekintetében érvényesül.
(13) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 88. § (4)-(5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket a külön jogszabályban meghatározott időponttól kezdődően kell alkalmazni.
45. § (1) A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 39. §-a a hatályát veszti.
(2) A Ksztv. 72. §-ának (3) bekezdése és 74. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti.
(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/A. §-ának (2) bekezdésében, valamint 149/C. §-ának (1) bekezdésében a "részben önállóan gazdálkodó" szövegrész a hatályát veszti.
(4) Az Áht. 18/F. §-ának (3) bekezdésében a "(a továbbiakban: Gt.)" szövegrész, valamint 124. §-a (2) bekezdésének f) és g) pontja a hatályát veszti.
(5) Az Áht. e törvény 29. §-ával megállapított 101/A. §-ának (2) bekezdésében a "közhasznú társaság," szövegrész 2009. július 1-jén a hatályát veszti.
(6) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/N. §-ának (6), (8) és (9) bekezdésében a "vagy közhasznú" szövegrész 2009. július 1-jén a hatályát veszti.
(7) Az Áht. 24. §-ának (3), (4), (7) bekezdése, 36. §-ának (2) bekezdése, 39. §- ának (1) bekezdésében a "továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott létszámkeretek létszámmódosítására" szövegrész, 124. §-a (2) bekezdésének w) pontjában az "a 91/A. § és a 94. § (4) bekezdésének,", valamint az "és (11) bekezdésének" szövegrész a hatályát veszti.
46. § (1) Az Áht. 13/B. §-ának (1) bekezdésében a "közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)" szövegrész helyébe a "Kbt." szövegrész lép.
(2) az Áht. 24. § (6) bekezdésében a "(3)-(5) bekezdésben szabályozott" szövegrész helyébe az "(5) bekezdésben szabályozott" szövegrész, 24/B. §-ának (1) bekezdésében a "93. § (3) bekezdésében" szövegrészek helyébe a "100. §-ban" szövegrész, a 86/F. § (2) bekezdésének felvezető szövegében a "93. §-t" szövegrész helyébe a "100. §-t" szövegrész, a 86/F. § (2) bekezdésének d) pontjában a "93. § (9) bekezdésében a "fejezet összesített előirányzatain"" szövegrész helyébe a "100. § (1) bekezdésében a fejezet összesített előirányzat-maradványán" szövegrész lép.
(3) Az Áht.
a) 12/B. §-ának (4) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrészek helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép;
b) 12/C. §-ának (3) bekezdésében a "költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép;
c) 12/C. §-ának (4) bekezdésében a "költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szervnek" szöveg lép;
d) 15/A. §-ának (1) bekezdésében a "felügyeleti szervének" szövegrész helyébe az "irányító szerve" szöveg lép;
e) 20. §-ának (7) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép;
f) 23/A. §-ának (2) bekezdésében a "költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép;
g) 24. §-ának (5) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép;
h) 24. §-ának (6) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szervnek" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szervnek" szöveg lép;
i) 24. §-ának (9) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv vezetője" szöveg lép;
j) 24. §-ának (12) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek)" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép, valamint az "a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek" szövegrész helyébe az "az érintett fejezetet irányító szervek" szöveg lép;
k) 24/A. §-ának (3) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv vezetője", az "együttes rendeletben" szövegrész helyébe az "egyetértésben kiadott rendeletben" szöveg lép;
l) 39. §-ának (3) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szervnek" szöveg lép;
m) 39. §-ának (5) bekezdésében az "a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe az "az irányító szerv" szöveg lép;
n) 47. §-ának (3) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép;
o) 51. §-ának (1) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezet" szöveg lép;
p) 52. §-ának (4) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép, valamint az "a felügyelete alá" szövegrészek helyébe az "az irányítása alá" szöveg lép;
q) 86/F. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szerv" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép;
r) 86/I. §-ának (6) bekezdésében a "- kivéve a 94. §-ban foglaltakat - "szövegrész helyébe a "- kivéve a 100/F. §-ban foglaltakat -" szöveg lép;
s) 102. §-ának (14) bekezdésében az "a felügyelete alá tartozó" szövegrész helyébe az "az irányítása vagy felügyelete alá tartozó" szöveg lép;
t) 124. §-ának (3) bekezdésében a "felügyelt" szövegrészek helyébe az "irányított vagy felügyelt" szöveg lép;
u) 124. §-a (4) bekezdésének i) pontjában az "a fejezet felügyeletét ellátó szervekkel" szövegrész helyébe az "a fejezetet irányító miniszterekkel" szöveg lép;
v) 124. §-ának (9) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító" szöveg lép.
47. § A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 88. §-ának (11) bekezdésével átszámozott Áht. 24. §-a (13) bekezdésének számozása (14) bekezdésre változik, azzal, hogy a bekezdésben a "fejezet felügyeletét ellátó szerv" szövegrész helyébe "fejezetet irányító szerv" szöveg lép.
48. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Át.) 1. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)-(6) bekezdések számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
"(3) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, kötelező egy éven belül kezdeményezni a megszüntetést, ha a közalapítvány vagyonán belül az államháztartáson kívüli eredetű bevétel - így különösen: juttatás, adomány - aránya (a működés megkezdésének évét nem számítva) két éven át 80% alatti."
(2) Az Át.
a) 1. §-ának átszámozott (6) bekezdésében a "(3) és (4) bekezdésben foglaltakat" szövegrész helyébe a "(3)-(5) bekezdésben foglaltakat" szöveg lép,
b) 1. §-ának átszámozott (7) bekezdésében a "(3) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(4) bekezdésben", valamint az "az (5) bekezdésben" szövegrészek helyébe az "a (6) bekezdésben" szöveg lép.
49. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény a következő 32. §-sal egészül ki:
"32. § Hasznosító vállalkozás költségvetési szerv által történő alapítása, vagy gazdasági társaságban e célból történő tagsági (részvényesi) jogviszony létesítése, részesedés szerzése tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/K-L. §-ában foglaltak nem alkalmazandók."
50. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv vezetője" szöveg, 43. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szervnél" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szervnél" szöveg, 44. §-ának (1) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerveknél" szöveg lép.
(2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv vezetője" szöveg lép.
(3) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 19. §- ának (3) bekezdésében a "fejezete felügyeletét ellátó szerv vezetőjének" szövegrész helyébe a "fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv vezetőjének" szöveg lép.
(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv vezetője" szöveg lép.
(5) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében a "fejezetek felügyeletét ellátó szervek" szövegrész helyébe a "fejezeteket irányító szervek" szöveg lép.
(6) Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép.
(7) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34. §-ának (3) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, aki" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szervnek, amely" szöveg lép.
(8) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. §-a (7) bekezdésének f) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szervet" szöveg lép.
(9) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 25. §-a (4) bekezdésének h) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szervet" szöveg lép.
(10) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 12. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv" szöveg lép.
51. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. §- ának (3) bekezdésében a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv vezetőjének" szöveg lép.
(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §-ának (4) bekezdésében az "az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/A. §- ában" szövegrész helyébe az "az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100/N. §-ában" szöveg lép.
(3) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 46. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a "fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító szerv vezetője" szöveg lép.
(4) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"54. § A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv."
52. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nemzeti könyvtár önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv."
(2) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 26. §-ában az "önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező" szövegrész helyébe az "önállóan működő és gazdálkodó" szöveg lép.
(3) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 9. §-ának (4) bekezdésében az "önállóan gazdálkodó" szövegrész helyébe az "önállóan működő és gazdálkodó" szöveg lép.
(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 374. §-ának (2) bekezdésében az "önállóan gazdálkodó" szövegrész helyébe az "önállóan működő és gazdálkodó" szöveg lép.
(5) A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Vám- és Pénzügyőrség az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely országos hatáskörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv."
53. § Az Áht. 100/H. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(1) A közszolgáltató költségvetési szerv]
"c) a felhalmozási előirányzatokra, valamint kormányrendeletben meghatározott esetben teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra pedig időarányos finanszírozásban részesül."
54. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az OET jogi személy, gazdálkodására a közhatalmi költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tevékenységét a miniszter irányítja."
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 149/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A RET jogi személy, gazdálkodására a közhatalmi költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
55. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 8. §- ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Akadémia feladataihoz igazodóan saját hatáskörében állapítja meg egyes szervezeteinek gazdálkodási formáit, választja meg a kutatástámogatás módjait. E körben köztestületi költségvetési szervet alapíthat, amelyre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közintézet központi költségvetési szervre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A költségvetési szerv alapításához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, amennyiben az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybe vételével történik.
Költségvetési szerv formában működő akadémiai kutatóintézet vállalkozó közintézet költségvetési szervként történő besorolásáról - az államháztartásról szóló törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén - a kutatóintézet kezdeményezésére az Akadémia közgyűlése dönt."
56. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézet költségvetési szervként történő besorolását - az államháztartásról szóló törvényben és e törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén - az intézmény kezdeményezheti."
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény a következő 132/A. §- sal egészül ki:
"132/A. § A vállalkozó közintézeti feltételek meglétének vizsgálatakor figyelembe veendő teljesítményarányosan megállapított működési támogatás az állami felsőoktatási intézmények esetében a 130. § szerinti képzési támogatásnak és a 132. § szerinti fenntartói támogatásnak a hallgatói létszám alapján meghatározott éves intézményi összege."
57. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével a költségvetési szervek alapításának, működésének és besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeit, feltételeit, valamint a költségvetési szervek alapításának, átsorolásának, átalakításának, megszüntetésének, a jogi személyiségű szervezeti egységek létrehozásának, működésének, megszüntetésének részletes szabályait;
b) az átalakítási és a megszüntetési biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat.
c) a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a) a költségvetési szervek nyilvántartásába bejegyzendő további adatok körét,
b) a nyilvántartásba vétel, illetve a nyilvántartás vezetésének szabályait,
c) a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait.
58. § E törvényben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a Ptk., illetve az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni.
59. § E törvény 1. §-ának és 15. §-ának alkalmazásában jogszabályon, 3. §-a (5) bekezdésének és 8. §-a (2) és (6) bekezdésének alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés - az Alkotmány 24. §-ának (4) bekezdése alapján megalkotott - Házszabályát is érteni kell.
60. § Ahol jogszabály fejezet felügyeletét ellátó szervről, illetőleg fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjéről rendelkezik, azon e törvény hatálybalépését követően fejezetet irányító szervet, illetőleg fejezetet irányító szerv vezetőjét kell érteni.
61. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szerinti autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal e törvény alkalmazásában irányító szerv.
62. § Az e törvény 29. §-ával megállapított Áht. 100/L. §-ának (7) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandók
a) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen működő részvénytársaságra (NIF Zrt.),
b) az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő részvénytársaságra (ÁAK Zrt.),
c) a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaságra (Magyar Közút Kht.),
d) az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen működő részvénytársaságra (ITD Hungary Zrt.),
e) a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társaságra,
f) a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságra, továbbá
g) azon - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által alapított - gazdálkodó szervezetre, amely a honvédelmi tevékenység közvetlen biztosításával és fejlesztésével kapcsolatos feladatot lát el.
63. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény VII. fejezete (45-46/A. §-a) alapján új közüzemet (közüzemi vállalatot) 2009. január 1-jétől nem lehet alapítani.
64. § E törvény 19. §-át megelőző alcíme, 19-43. §-a 2009. augusztus 1-jén, 45-56. §-a 2010. február 1-jén hatályát veszti. E § 2010. február 2-án hatályát veszti.

Indokolás

Általános indokolás

1. Az államháztartásról szóló, 1992-ben megalkotott, s azóta számtalan alkalommal és elemében módosított törvény (Áht.) mára nem tudja a kívánatos mértékben betölteni eredendő szerepét, hogy egy átlátható, stabil, ugyanakkor a változó körülményekhez való alkalmazkodást lehetővé tevő keretszabályozást adjon a közszféra működéséhez. Még kevésbé alkalmas arra, hogy aktívan segítse az államháztartás reformját, ezen belül a közszolgáltatások színvonala javítását, ugyanakkor a tartós egyensúlyi követelmények teljesítését.
Konszenzus van abban, hogy az Áht. (pontosabban az államháztartási rendszer és a közfeladat-ellátás szabályozása) átfogó módosításra szorul. Jelen törvényjavaslat nem ezt a szerepet tölti be. Ugyanakkor több igen jelentős területen fontos új szabályozást teremt az államháztartási működésben. Megvalósítja mindenekelőtt a költségvetési szervi működésnek és gazdálkodásnak az új, törvényi szintet igénylő, rendszerszerű, összehangolt szabályozását. Ismérveket, feltételeket és eljárásokat rögzítve támogatja a közfeladat-ellátás különféle formái közötti választást. Végül: néhány, az előbbiekkel is összefüggő témában (pl. irányítás, felügyelet, ellenőrzés) rendezi a szükséges törvényi szintű szabályozást.
A Javaslat jelentőségét jól illusztrálja, hogy mintegy 600 központi és 13.000 önkormányzati költségvetési szervet, valamint az általuk foglalkoztatott több mint 700 ezer munkavállalót érint. A teljes államháztartás költésének több mint 30%-ára (a GDP mintegy 20%-ának megfelelő közkiadásra) ad a tervezet megújuló szabályozást.
A törvény megalkotásának fő oka, hogy - a demokratikus intézményrendszer kialakításával, s a piacgazdaságra való átmenet intézményi és szabályozási feltételeinek megteremtésével járó feladatok elvégzése után - a jogalkotó is a korábbiaknál nagyobb figyelmet tud és nagyobb figyelmet is kell szentelnie a közpénz védelmére, ugyanakkor hatékony felhasználására, ellenőrzésére. Az előírások célja a gazdaságos, hatékony, eredményes működés és folyamatos önkontroll kikényszerítése mellett a forrásokat rendelkezésre bocsátó és közterheket viselő társadalom, lakosság felé való elszámolás. Ez is eleme annak a szemléleti megújulásnak, amely az államot visszahelyezi jogaiba az adófizetőktől származó források felhasználása során.
2. A Javaslat formailag két alapvetően elkülönülő részből áll. Ez nem befolyásolja a szabályozás tartalmi egységét, e részek feltételezik egymást. A Javaslat első része sui generis szabályozást tartalmaz a költségvetési szervek jogállására ("státuszára"), s egyes ehhez kapcsolódó kérdésekre nézve. A második rész a hatályos Áht-t módosítja. Ennek első blokkjában többi között rögzíti, kiegészíti az irányító/felügyeleti szerv funkcióit. A második blokkban (az Áht. VII. fejezetének felváltásával) a költségvetési szervek gazdálkodásának új - általános és differenciált - alapját teremti meg. A harmadik blokkban (az Áht. új, VII/A. fejezettel való kiegészítésével) a költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire, a gazdálkodó szervezetek általi közfeladat-ellátásra és a közfeladat költségvetési szerv és gazdálkodó szervezet közötti (kétirányú) átadására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Végül a negyedik blokk az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer - elsősorban fogalmi tisztázást jelentő - módosuló szabályairól rendelkezik.
3. A törvényjavaslat gerincét a költségvetési szervek új típusainak, jogállásuknak és legfőbb működési-gazdálkodási szabályainak rögzítése jelenti. E szabályok egységes szerkezetben régóta hiányoznak az Áht-ból (és a teljes magyar joganyagból), ma már elégtelen módon és színvonalon néhány paragrafusba vannak belezsúfolva.
Az egységes követelményrendszer hiánya, az esetenként még ma is hiányzó alapító okiratok, hiányos nyilvántartás miatt még az sem egyértelmű, hogy valójában hány és milyen típusú költségvetési szerv van ma Magyarországon. (Bizonytalan - főleg a helyi önkormányzati, illetve a helyi és országos kisebbségi önkormányzati intézményi körben - maga a költségvetési szervi minősítés és az indokoltság.) Ilyen adottságok mellett a különféle nyilvántartások összekapcsolása, ezzel pl. az "üvegzseb" program céljainak elérése, az ellenőrzés lehetőségének erősítése, a felesleges adminisztráció leépítése sem valósítható meg.
Mint minden jogi személynek, a költségvetési szervnek is közhiteles nyilvántartásban kell megjelennie. A költségvetési szerv alapító okirata által, de - jogszabályban (határozatban) foglalt kivétellel - a bejegyzés szerinti időponttal jön létre. Jelentős szabályozási defektus megszüntetésére kerül sor azzal, hogy egyfelől a külön állami aktus (jogszabály vagy határozat kiadása), másfelől a nyilvántartást vezető szerv (a kincstár) és az egységes tartalmú nyilvántartás révén a garanciális jogállami követelmények fokozottan érvényesülni tudnak.
A költségvetési szerv attól költségvetési szerv - az állami, az önkormányzati és a köztestületi költségvetési szerv egyaránt -, hogy a részére az alapító által pénzügyi és szakmai tartalommal, különféle módszerekkel meghatározott költségvetésből (a közpénzekre szükségszerűen jellemző korlátosságot kifejezve) a folyamat egészére szabályozott módon gazdálkodik, felette az állam kijelölt szervezete útján irányítási/felügyeleti jogokat gyakorol. A törvényjavaslat ennek megfelelően egyértelműen fellép a közfeladatok ellátásának túlzott és deformált kiszervezése, mesterséges civiljogi-kereskedelmi jogi formákba bújtatása (és a már lezajlott ilyen irányú folyamat) ellen; a költségvetési (közpénzzel, közvagyonnal való) gazdálkodástól és működéstől idegen, jelentős piaci forrásokat és piaci viszonyokat feltételező szabályozási logikával szemben. Ilyen ellátási módnak abban az esetben van legitimitása, ha a költségvetési szervi feladat-megoldás lehetősége - vizsgálat alapján - kimerült, az alapfeladatok és kapcsolódó, de más jellegű feladatok piaci környezetben, ilyen jellegű forrásra terhelhetők, illetve a működés infrastrukturális hátterét illetően az indokolt. Egyes intézménycsoportok (pl. egészségügy, felsőoktatás egyes intézményei) körében markánsan megjelenő versenyjelleg közbenső megoldásokat is indokol, amelyeknek a törvényjavaslat az alapjait fogalmazza meg.
A Javaslat hangsúlyozottan a költségvetési szervi formát priorizálja a közfeladatok ellátására nézve oly módon, hogy arra nézve tartalmaz konkrétan szigorítást, hogy mikor látható el állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által a közfeladat költségvetési szervi forma helyett. Ha e kiterjedt feltételrendszernek a feladat, a nyújtott szolgáltatás keresleti-kínálati viszonyai, valamint maga a szervezet nem tud megfelelni, azaz valós piaci feltételek nem állnak fenn, vagy a piaci működés más ok miatt nem indokolt, akkor a költségvetési szervi forma választása kötelező. De még ha e feltételek fenn is állnak, a közfeladat természete egyértelműen az állami tulajdont és szabályrendszert teszi adekváttá, a privatizáció a szabályozás témaköre, az általa lefedett intézményi kör tekintetében nem szóba jöhető megoldás.
Az "érem másik oldalaként" rendezni kell a költségvetési szervi feladatellátás feltételeit is: egyrészről meg kell szüntetni a költségvetési szervek szervezeti-jogi uniformizáltságát, és megfelelő szervezeti formaválasztékot kell nyújtani a gyakorlat számára, másrészről - meghatározott szervezeti körben - rugalmasabbá kell tenni, másutt pedig szigorítani a költségvetési gazdálkodást. A markánsabb előírások az eddigi "átlagra" vonatkozó egységes szabályozás helyett a "testreszabott" differenciált megoldások irányvonalát követik. Ez utóbbi megfelelő keret lehet, pontosabban kell, hogy legyen a szaktörvények és végrehajtási szabályozás számára.
A törvény hatályba lépését követően az abban megadott időpontig a költségvetési szerveket az alapító (irányító) szervének felül kell vizsgálni és a szükséges intézkedéseket - ilyen a besorolásuk is - meghozni. A közfeladat-ellátás szervezeti formája megválasztásában az okszerűséget, ti. hogy a feladat jellegéhez, ellátása feltételeihez és követelményeihez igazodjék a szervezeti forma, érdemben erősíteni kell.
3.1. A Javaslat működési szempontból két költségvetési szervi alaptípust különböztet meg, nevezetesen a közhatalmi költségvetési szervet és a közszolgáltató költségvetési szervet. A közhatalmi és közszolgáltató funkciók egy intézményen belüli viszonylag széles körű megjelenése miatt szükséges egyértelműen kijelölni az irányadó szabályokat e "vegyes" esetre is.
A közhatalmi költségvetési szerv - ahogyan az elnevezés is tükrözi - jogszabály által közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szerv. Jellemzően a jogalkotói, jogszabály-előkészítési, igazságszolgáltatási, védelmi, rendvédelmi, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési feladatot ellátó szervek tartoznak ide, de e lista akkor válik majd teljessé, amikor az egyes szervek besorolása a törvényi kötelezettségnél fogva megtörténik. Itt kell megjegyezni, hogy léteznek olyan közhatalmi szervek, amelyek - sajátos politikai-közjogi szerepüknél fogva - közjogi értelemben jogalanyok, polgári jogi értelemben azonban nem jogi személyek, s így költségvetési szervek sem lehetnek (pl. Országgyűlés, Kormány). Vagyis a közhatalmi költségvetési szervek összessége nem jeleníti meg a közhatalom összességét, s ez nem is lehet elvárás.
A közszolgáltató költségvetési szerv - az elnevezés ezt is jól kifejezi - a köz számára nyújt szolgáltatást, amely lehet: közoktatási, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, szakképzési, felnőttképzési, vagy más "klasszikus" szellemi közszolgáltatás, illetve más költségvetési szerv(ek) részére gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátás /"GAMESZ"/ ("közintézmény" altípus); felsőoktatási, tudományos kutatási, egészségügyi, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú és informatikai közszolgáltatás ("közintézet" vagy "vállalkozó közintézet" altípus, amely kategóriába tartozhatnak külön törvény szerint országos közgyűjtemények is); illetve pl. más költségvetési szerv vagy lakosság számára nyújtott fizikai (technikai) szolgáltatás, ellátás, településgazdálkodási, -üzemeltetési, műszaki szolgáltatás ("közüzem" altípus, amely kategóriába tartoznak a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervek is).
Természetesen - egyebek mellett éppen a "vegyes profilú" szervek miatt - a "közhatalmi" és "közszolgáltató" elnevezések nem minden esetben tükrözik pontosan az adott szerv tevékenységének, vagy tevékenysége egy részének jellegét. Nem a szavak az érdekesek, hanem az, hogy egy adott szervre nézve az a szabályrendszer érvényesüljön, amit a létrehozásának alapvető céljaként meghatározott feladat, alaptevékenység (mint egyben a besorolás fő ismérve) megkíván.
Jogi kategóriaként nem jelenik meg ugyan a "háttérintézmény" fogalma, de a Javaslat a jellemzően ilyen megnevezéssel illetett szervek által végzett feladatot nevesíti, s annak ellátására a költségvetési szervi formát írja elő azzal, hogy tiltja gazdálkodó szervezetben való ellátásukat.
A piacgazdasági viszonyok kialakulásával és fejlődésével, valamint egyes költségvetési szervtípusok tevékenységének piaci jellegűvé válásával (ilyenné tételével) indokolttá vált olyan költségvetési szervi típusokat létrehozni, amelyekre nézve a szabályrendszer hasonlóságot mutat a versenyszférában magánjogi gazdálkodó szervezetekre érvényes előírásokkal. E szándék összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy az államnak és különböző szerveinek csak a mindenképpen szükséges mértékben legyen non-profit gazdálkodó szervezete, "megtisztuljon" az állam kvázi-vállalkozói vagyona. Jól illeszkedik továbbá a közalapítványok számának a szükséges minimális mértékűre való csökkentésének tendenciájába. Ugyanakkor mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy a költségvetési szerveknél általában nem célszerű megtiltani a gazdálkodó szervezet alapítását, vagy az abban való részesedésszerzést, hiszen feladataik egy részénél, vagy azt "folytató", támogató funkcióknál ez lehet az optimális ellátási mód.
A Javaslat a közintézeteket, a vállalkozó közintézeteket és a közüzemeket olyan gazdálkodási szabályozási környezetbe helyezi, amely illeszkedik e szervtípusok megváltozott környezetéhez, szerepéhez, illetve az általuk ellátott feladatok optimális megoldási módjához. Magyarán: az e típusokba sorolandó szervek - gazdálkodási, irányítási-vezetési viszonyaik, jogosítványaik tekintetében - ma már nem kezelhetők a klasszikus értelemben vett költségvetési szervként, hiszen de facto kiléptek a klasszikus költségvetési rendszer keretei közül, jellemzően vagy jelentős részben piaci koordinációs mechanizmusok alapján, más piaci szereplők környezetében, piaci technikákkal, jelentős eszközállománnyal, évek között áthúzódó feladatokkal működnek. Szükséglet keletkezett arra, hogy a működési-gazdálkodási viszonyaikban is ennek megfelelő változások történjenek, természetesen eltérő módon a jellemzően (de nem kizárólag) fizikai jellegű szolgáltatást nyújtó, általában szervezetileg lényegesen kisebb és egyszerűbb közüzemek, valamint a nagy mérettel és komplex működési móddal, érdemi bevételi hányaddal jellemezhető közintézetek és vállalkozó közintézetek esetében. Ezeknél a szervezeteknél fogalmazható meg leginkább a feladatalapú gazdálkodás, a szerződéses típusú kapcsolat az irányító szervvel, más finanszírozóval.
A versenyszférához legközelebb álló vállalkozó közintézeti típus megalkotásának jelentősége éppen abban áll, hogy a magyar jogrendszerből mindeddig hiányzó kompromisszum születik a tekintetben, hogy e szervek képesek legyenek a piaci koordináció, piaci mechanizmusok, módszerek hasznos elemeivel élni, a piacon a lehető legteljesebb értékű részvevőként működni, ugyanakkor a közpénz védelme a költségvetési szervekre érvényes szabályokkal továbbra is biztosítva legyen.
A közszolgáltató költségvetési szervek folytathatnak vállalkozási tevékenységet, s a működéshez szükséges forrásuk saját bevételből is részben előteremthető; létszámukra - a közintézmény kivételével, ahol a ("felfelé", vagyis a növelés irányába) kötöttebb létszámgazdálkodás indokolt - elegendő irányszám-jellegű (vagyis saját maguk által mindkét irányban módosítható) előirányzat megállapítása; a személyi ösztönzési formák gazdagok; előirányzatainak évközi módosításában csak kis mértékben korlátozott (külön meghatározott körben teljes) szabadságot élveznek, az előirányzat-maradvány felett a korábbiakhoz képest fokozottan rendelkeznek; finanszírozásuk jellemzően teljesítésarányos; az intézményvezetés (szakmai, gazdasági) többféle szervezési formát ölthet, de mindenképpen fokozott felelősséggel. A törvény az irányokat egyértelműen kijelöli, de a részletszabályok megalkotása - éppen a sokszínűségre figyelemmel - további törvényi és rendeleti szintre marad. A szabályozástól mindenekelőtt az várható, hogy e szervek a mainál is rugalmasabb keretek adta lehetőséget az alaptevékenységük lehető legszínvonalasabb ellátásának szolgálatába állítják.
A Javaslat továbbá - elsősorban a közintézeti, vállalkozó közintézeti körben - igyekszik az állam "megrendelői" funkcióját erősíteni. E körben kevésbé érvényesülnek az állam szigorúbb irányítási, operatív beavatkozási funkciói, a szerződés szerinti teljesítést elváró "partneri pozíció" felé történik elmozdulás azzal együtt, hogy rugalmasabb gazdálkodási szabályozás a hangsúlyosabbá váló teljesítményelvvel, a vezetői felelősség növelésével társul.
3.2. Lényeges újdonság a költségvetési szerv-forma differenciált felfogása aszerint, hogy az adott költségvetési szervnek a szakmai alaptevékenysége ellátása mellett milyen funkciókkal indokolt rendelkeznie. E szabályok a jelenleg meglehetősen vegyesen alkalmazott, s általános tapasztalatként rosszul értelmezett "önállóan", illetve "részben önállóan", valamint "teljes jogkörűként", illetve "részjogkörűként" való működésre vonatkozó előírásokat hivatottak - más tartalommal - felváltani.
A költségvetési szervek egy részénél indokolt a szaktevékenységet támogató, kiszolgáló szellemi (informatika, humán erőforrás gazdálkodás stb.) és fizikai (üzemeltetés, nyomda, garázs stb.) funkciók, valamint gazdasági (pénzügyi, számviteli, munkaügyi) szervezeti egység önálló fenntartása is ("önállóan működő és gazdálkodó" szervek egyik csoportja). Az önállóan működő és gazdálkodó szervek másik csoportjánál azonban a kis üzemméret, illetve centralizálható gazdasági funkciók miatt nincs szükség saját gazdasági szervezeti egységre (e kört és a szabályozási eltéréseket kormányrendelet határolja majd le).
A szerveknek egy jogilag újonnan létrehozott (azonban de facto létező és bővítendő) kategóriájában a támogató, kiszolgáló funkciók saját kapacitással való ellátása is indokolatlan, lényegében elegendő a szaktevékenység szellemi bázisa ("önállóan működő" költségvetési szerv). Mindez a létszámnak és a fizikai kapacitásnak üzemméret, szakszerű vezetői és ezen keresztül hatékonyság szempontjából való optimalizálását segíti elő. A valósan gazdálkodási feladatokat ellátó intézményeknél (elsősorban közintézeteknél és vállalkozó közintézeteknél) szervezeten belül a személyi adottságoktól függően - és más szabályozás ilyen rendelkezése esetén - megvalósulnak (menedzser-vezető) vagy szétválnak a szakmai és gazdasági vezetői funkciók, megjelennek a gazdasági felügyelő testületek, míg másutt (önállóan működő szervek) ez a szétválás szervezetek közötti munkamegosztással oldódik meg. Az "önállóan működő" kategória létrehozása biztosítja továbbá, hogy - a jogi személyiségű szervezeti egység egyfajta inverzeként - amennyiben az egyéb szempontok önálló költségvetési szervi státuszt indokolnak, akkor ez lehetővé válhasson a szakmain kívüli funkciókra önálló kapacitás kiépítésének jogszabályi tiltásával párhuzamosan.
3.3. A tervezet új alapokra helyezi az állam (illetve önkormányzat, köztestület) és költségvetési szervei között fennálló viszonyt. Ezen új alapok létjogosultságát a piacgazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás, s az adófizetőknek a közpénzből működő szervezetekkel szembeni indokolt elvárásainak való megfelelés szándéka teremti meg. Jelenleg a költségvetési szerv a költségvetési lehetőségeihez igazodóan a jogszabályokból adódó kötelezettségek szabályszerű teljesítésével gyakorlatilag eleget tesz a vele szemben támasztott követelményeknek. Az irányítást/felügyeletet ellátó szervnek nincsen intézményesített gyakorlata arra, hogy évről-évre számba vegye és megfogalmazza a szerv működésével és teljesítményével (szakmai és gazdálkodási vonatkozásban egyaránt) kapcsolatos elvárásait. A költségvetési keret és a jogszabályok biztosította mozgástér ugyanis nagy: a tényleges működési, feladat-ellátási módra, a számszerűsíthető teljesítményre, az inputok és outputok optimális, a forrásokkal összehangolt alakulására nézve a költségvetési szervek ma sok esetben nem kapnak - akár számon is kérhető - instrukciót, illetve nem adnak értékelhető, kezelhető információt. A lehetőség erre ma is adott, ám tapasztalat, hogy határozott kötelezettség hiányában e lehetőséggel az irányítást/felügyeletet ellátó szervek jellemzően nem élnek. Az elemi költségvetés, s a hozzá kapcsolódó dokumentumok - kötelezően előírt tartalom és gyakorlat híján - nem tekinthetőek olyannak, amelyek az adófizetők éves (érdemi) elvárásait tartalmaznák a költségvetési szervekkel szemben, garantálnák a végrehajthatóságot és számon-kérhetőséget, mert pusztán fiskális funkciót töltenek be, elfedik, mellőzik a reálfolyamatok kezelését. Az ilyen tartalommal is bíró, sőt, a hangsúlyt erre helyező költségvetési egyeztetések egy évtized alatt csaknem elhaltak.
E hiányosságot pótolva bevezetésre kerül a költségvetési szervek valamennyi típusára vonatkozóan a megvalósítási terv, valamint - a közintézetek, a vállalkozó közintézetek és a közüzemek esetében - a teljesítményterv. Előbbit a szerv elsősorban saját maga számára készíti, s a feladat-megvalósítás mikéntjét hivatott írásba foglalni. E dokumentum - teljesítményterv hiánya esetén - a közhatalmi költségvetési szerveknél és a közintézményeknél az éves működés számon kérhető alapjait fekteti le, dokumentálja a költségvetés végrehajtásának tervezett módját, annak realitását, megvalósíthatóságát bizonyítva. Utóbbi esetben a megvalósítás (intézményi felelősséget jelentő) mikéntje mellett az irányító szerv és a költségvetési szerv közötti egyeztetés és megállapítás tárgya kell, hogy legyen a költségvetési szervtől elvárt teljesítmény (amely itt kimenetet /output/ és társadalmi eredményt, hatást /outcome/ egyaránt jelenthet), s e dokumentumot az irányító szervnek is jóvá kell hagynia. E szerveknél a jogszabályokból adódó feladatok ellátási módja és volumene széles spektrumon mozoghat, így meg kell határozni a számszerűsített elvárást. Ugyanakkor sajátos megoldásként csak ún. feladatellátási megállapodást kell kötni, ha nem az irányító szerv a finanszírozó.
A fenti dokumentumokban foglaltaktól eltérő működés teljesítmény-indokolási kötelezettséget keletkeztet, s amennyiben az felróható a szervezet vezetőjének, akkor jogalapot szolgáltat a megfelelő negatív jogkövetkezmények alkalmazására. A vezetői felelősség ennél is tágabb megfogalmazása különösen fontos, hiszen az intézményi közszolgáltatások jóval kevésbé tehetők ki piaci kockázatoknak, s az alapkövetelménynek nem megfelelő működést nem jelzik feltétlenül piaci mechanizmusok.
A Javaslat fontos célja, hogy az irányító/felügyeleti szerv, ezen belül is a minisztérium feladatának és felelősségének rögzítésével, "kikényszerítésével" e szervek valóban váljanak - szabályozási és végrehajtási oldalról egyaránt - a közfeladat-ellátás, szükség esetén ehhez szervezet-működtetés tényleges irányítóivá, megrendelőként a hatékony közpénz-felhasználást generáló tényezővé.
3.4. A költségvetési szervként való működés rugalmasságát segíti elő az a rendelkezés, amely - az alapítványra és az egyesületre vonatkozó szabályozás után, s kibővítve az eddigi egyedi törvényalkotási lehetőséget - a szervezetrendszerként működő, vagy egyébként összevonással kialakult költségvetési szerveknél, végül a jogi személyiség jogszabályban történt előírására, de kis "üzemméretre" figyelemmel lehetővé teszi a különböző belső szervezeti egységek származtatott jogi személyiségét, anélkül, hogy sértené a költségvetési szerv szervezeti egységességét.
Az új konstrukciótól az várható, hogy gátat szab a viszonylagos szakmai önállósággal, esetlegesen saját költségvetési kerettel működő szervezeti egységek olyan önállósodási, adminisztratív különállási törekvéseinek, amely egyébként nem indokolt. A jogi személyiségű szervezeti egység - megfelelő eljárás után - saját részelőirányzattal rendelkezhet, kötelezettséget vállalhat (az anyaszerv, illetve az irányító szerv mögöttes kezességével), szerződést köthet.
4. A Javaslat pótolni igyekszik az Áht. egyik fontos hiányosságát, amikor kísérletet tesz a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség fogalmának törvényi szintű megfogalmazásra. Ennek célja azonban túlmutat az önmagában is értéket képviselő fogalmi tisztázottságon: a meghatározások a költségvetési szervek működésének és gazdálkodásának immáron törvényi alapon számon kérhető követelményeként jelennek meg. A meghatározás származékos haszna továbbá, hogy tartalommal töltődnek meg a jogszabályokban, határozatokban, stratégiákban és egyéb döntésekben és döntés-előkészítésekben számolatlanul megjelenő, jellemzően csak a "minden szempontból optimális" működés utáni vágyat kifejező, de konkrét követelményekre nem bontható, s így számon sem kérhető kritériumok.
5. A Javaslat külön blokkját képező, a költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire vonatkozó szabályozás célja egyrészt a (piaci viszonyok meglétét adott esetben kifejező) források és e szervezettípus közötti összhangot megteremtő, másrészt a közfeladat rendeltetésszerű ellátását, biztonságát támogató előírások megfogalmazása. A legfontosabb, sajátos előírások ebben a körben: a létrehozásra felsőbb engedélyezés, ehhez indoklási kötelezettség (megadott követelményekkel), korlátozott felelősség, menedzser-vezetés, illetve közpénz felhasználásnál megalapozott költség, támogatás meghatározás, versenypiaci ellenőrzés és ellátási kötelezettség.
A közfeladat átadása költségvetési szervtől gazdálkodó szervezetnek, illetve gazdálkodó szervezettől költségvetési szervnek akként valósítható meg, hogy az elődszervezet megszüntetése az utódszervezet létrehozásával összehangoltan történik, és a közfeladat ellátásának folyamatossága biztosított; a (kijelölt vagy az új) utódszervezet a megszűnés napját követő nappal megkezdheti (folytathatja) a feladatellátást. Az átalakításhoz feltétel az irányító szerv előzetes engedélye, illetve, hogy a tartozásállomány, a foglalkoztatottak és az átszálló vagyoni jogok és kötelezettségek kérdése rendezve legyen. A részletes előírásokat szaktörvények fogalmazzák meg.
6. A törvényjavaslat - szintén hiánypótló jelleggel - előírja mindazon vizsgálatok elvégzését, szabályzatok, határozatok és jogszabályok megalkotását, amelyek a megfelelő szinten és - az egységesség miatt jellemzően Országgyűlés vagy a Kormány által meghatározott - tartalommal biztosítják, hogy a közfeladat ellátása mint naturális folyamat és mint forrásfelhasználó tevékenység jól szabályozottan, nyomon követhetően, a beavatkozási lehetőségek tudatosításával, a tevékenységhez kapcsolódó költségek és bevételek meghatározásának lehetőségével, ezzel a pontos tervezést és finanszírozást elősegítve folyjék.
A néhol talán öncélúnak, s a bürokrácia gerjesztésének tűnő szabályok valójában olyan ismeretek lefektetését, olyan mechanizmusok láthatóvá tételét, az átláthatóság, számon kérhetőség feltételei explicit megjelenítését és ezzel tudatosítását követelik meg, amelyek nélkül az elvárható színvonalú és a szükséges és teljesíthető forrásigényt meghatározni képes működés a közpénzből, közvagyonból működő közszférában nem is képzelhető el. Sok helyen ilyen rendszerszerűség, dokumentumok, számítások, szabályzatok előállítása eddig is a mindennapi működés része és elengedhetetlen feltétele volt, de mára megérett rá a helyzet, hogy ez általános és (valamiféle önállóságra hivatkozva sem megkerülhető) törvényi kötelezettséggé váljék. Az ezekhez hasonló dokumentumok és kalkulációk léte és létjogosultsága a magánszférában megkérdőjelezhetetlenül természetes. Csakhogy amíg a magánszférában minderre a piaci törvényszerűségek és mechanizmusok adnak garanciát, addig a rendszerint ezek híján működő közszférában átfogó és számos ponton speciális, adminisztratív eszközöket kezelő jogszabályi előírásra van szükség. A közpénz felhasználására vonatkozó követelmény ugyanis egyebek mellett ebben sem különbözhet a magánpénz felhasználásától.
7. A Javaslatban több esetben történik utalás külön törvény, vagy jogszabály rendelkezésére. Ez nem a szabályozás bizonytalanságát jelzi, hanem annak megjelenített következménye, hogy a szabályozandó terület: a közfeladat-ellátási rendszer, annak kettős, szakmai és gazdasági célrendszere, az ágazati irányítás heterogén. Így az egységes (erőltetetten homogén) szabályozás a "jogi szépség" ellenére kivitelezhetetlen, eredménye semmitmondó, parttalan, további jogalkotásra késztető "gumiszabályok" előírása lenne.
A külön törvényekre (általában a szakmai-ágazati törvényekre) való utalás nem pusztán "engedély" az eltérő szabályozásra. Ellenkezőleg: felhívja a figyelmet arra, hogy megjelölt témák sorában a szaktörvényeknek kell megadniuk a szabályozást az általános előírásoknak az ágazati specialitásokat érvényesítő továbbvitelével (pl. a közfeladat meghatározásakor, a jogállás egyes kérdéseiben, a költségvetési szervtípusok, a szervek vezetői vonatkozásában). Ez ma még jórészt hiányzik.
Tudatosodnia kell azonban annak, hogy a közszféra működése és finanszírozása érdemben múlik a szaktörvények és alsóbb szintű szakjogszabályok finanszírozhatósági és hatékonysági követelményeknek való megfelelésén.
8. Összegezve: a Javaslat célja a költségvetési szféra, az államháztartási rendszer megszilárdítása és stabilizálása, a közpénzek felhasználásában az átláthatóság, tudatosság, rendszerszerűség, és ezzel is a takarékosság biztosítása, a közszolgáltatások nyújtásának hatékonyabbá tétele, az eddigi negatív tendenciák kiküszöbölése, megelőzése, mindezzel az államháztartási rendszer korszerűsítésének sajátos eszközökkel való segítése. A törvényjavaslat új, kidolgozott feltételekkel rendelkező szervezeti formákat kíván nyújtani a költségvetés hatékony felhasználásához, az ágazati korszerűsítések kibontakozásához. A jelenleginél egyértelműbb fogalomhasználat szintén hozzájárul a költségvetési szféra stabilizációjához, finanszírozhatóságához.
A Javaslatban foglaltak természetszerűen nem jelenthetnek visszaható hatályú szabályozást. A törvény két lépcsőben (jogállási és gazdálkodási rész) kerülne alkalmazásra, a költségvetési szervi formák részletesebb működési, gazdálkodási szabályainak ágazati előírásaival, támaszkodva a megindult vizsgálatokra és intézkedési programokra, intézkedésekre az állami feladatok körét és intézményrendszerét illetően.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A § tartalmazza a költségvetési szerv fogalmának meghatározását.
A költségvetési szerv
a) az államháztartás részét képezi (államháztartáson belüli szervezet);
b) jogi személy;
c) a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló - közérdekű - állami és önkormányzati feladatokat (a kettő közös elnevezése: közfeladat) alaptevékenységként lát el. Az ellátandó közfeladatot - az azt meghatározó jogszabály alapján - a költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni, a közfeladat meghatározása (listázása) mellett azok követelményeit és feltételeit is jogszabálynak kell meghatároznia (aminek szakmai és gazdasági következményei vannak);
d) alapvetően nem profitérdekelt szervezet, alaptevékenysége körében piaci típusú nyereségre, pénzügyi haszonra nem törekedhet;
e) a közfeladatot az alapító okiratban meghatározott illetékességi területén (működési körben) kötelező jelleggel kell teljesítenie;
f) a működését biztosító államháztartáshoz nem közvetlenül kapcsolódik. Az államot elsősorban a kijelölt irányító szervek (vagy korlátozott irányítási jogokkal rendelkező szervek, illetve felügyeleti szervek) képviselik, melyeknek el kell látniuk a szaktörvényekben, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) szabályozott - szakmai és gazdasági tartalmú - feladataikat;
g) működésének anyagi keretét (kifejezve annak korlátozottságát is) költségvetése, költségvetési kerete, valamint - más törvény szerint, szerződéssel - kezelésébe (használatába) adott vagyon biztosítja;
h) e törvény szerinti külön nyilvántartásba van véve.

A 2. §-hoz

A § elsősorban a költségvetési szerv létrejöttét szabályozza. Felsorolja a költségvetési szervek alapító szerveit: központi költségvetési szervet, társadalombiztosítási költségvetési szervet az Országgyűlés, a Kormány, illetve a (költségvetési) fejezetet irányító szerv; helyi önkormányzati költségvetési szervet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása vagy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása alapíthat. Csak külön (az adott köztestületről rendelkező, kisebbségi stb.) törvény ide vonatkozó rendelkezése, illetve felhatalmazása alapján alapíthat köztestületi költségvetési szervet a köztestület, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervet a települési, területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési, a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, továbbá országos kisebbségi önkormányzati intézményt az országos kisebbségi önkormányzat (vagy az országos) kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása). A fejezetet irányító szerv definíciója az Áht-ban nyer megfogalmazást.
Ez a költségvetési szervek alapítás szerinti öt csoportja azzal, hogy a § (3) bekezdésében meghatározott egyes azonos körökbe (az a), illetve a b) pontba) tartozók közösen is alapíthatnak költségvetési intézményt. Így pl. a fejezetet irányító szervek (az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével), illetve a helyi önkormányzati költségvetési szerv alapítására jogosultak, hasonlóképpen a (3) bekezdés b) pontjában megjelöltek (az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelöltek bármilyen kombinációban) közösen (pl. helyi önkormányzat és helyi kisebbségi önkormányzat együttesen). Az alapító okiratban értelemszerűen meg kell határozni az irányító szervet, az alapítói jogok (egy vagy több) gyakorlóját. A közös alapítás kizárt ezen alapítók csoportjai között (pl. központi költségvetési szerv, valamint helyi önkormányzati költségvetési szerv alapítására jogosultak együttesen főszabály szerint nem alapíthatnak intézményt).
Minden költségvetési szerv a polgári jog alanya, ezért jogi személyiség nélkül költségvetési szerv nem létezhet. Jogi személyiséget pedig a költségvetési szerv is úgy szerez főszabály szerint, hogy alapító okirata alapján bejegyzik a közhiteles nyilvántartásba. A jogi személyiség nem jár együtt azonos kiterjedésű feladatellátási funkciókkal (általában szellemi szaktevékenység, szellemi és fizikai támogató tevékenység), és azonos értelemben vett gazdálkodási jogokkal.
Az alapítás előfeltétele egy külön közjogi aktus megtétele, mellyel a közhatalom egyoldalúan kinyilvánítja akaratát - ellentétben az ún. civil szférával, ahol magánjogi okirati alap elegendő egy jogi személy létrehozásához. Az alapításra vonatkozó közjogi akaratnyilvánítás (mely adott esetben együtt jár feladat- és hatáskörrel való felruházással) jogszabályban, vagy (elsősorban jogalkotásra nem jogosult alapító szerv esetén, illetve egyébként, ha nem szükséges jogszabályban a hatáskörrel való felruházás) határozatban történhet. A jogbiztonság megköveteli, hogy ez nyilvános, mindenki számára megismerhető határozat legyen (ennek eszköze elsősorban - a "papíralapú" hivatalos lap mellett - nyilvánvalóan az alapító szerv saját honlapja lehet, ha van ilyen, vagy egyébként más internetes honlap). E nyilvánosságra hozatali módok mellett természetesen nem kizárt, hogy pl. a helyi önkormányzat a helyben szokásos módon is közzétegye az alapításra vonatkozó döntéseket.
Az alapításra vonatkozó szabályok megerősítésére azért is szükség van, mert az alapítási eljárásra az elvileg kellően szabályozott és a nem állami szektorétól szükségszerűen eltérő jogi háttér a tapasztalatok alapján önmagában nem jelent kellő kontrollt és harmadik fél számára jogbiztonságot.
A szerv bejegyzése ex nunc hatályú, azaz a jövőre nézve történik. A létrejövetel napja a nyilvántartásba vétel napja, kivéve, ha a költségvetési szervet létrehozó jogszabály (határozat) ennél későbbi időpontot (napot) állapít meg. A bejegyzésnek visszaható hatálya (pl. az alapító okirat aláírása napjára) nem lehet. Külön törvény kivételesen, közérdekből térhet el a konstitutív hatály elvétől, csak ilyen esetben törhet meg a bejegyzési elv, és jöhet létre már a bejegyzés előtt egy költségvetési szerv (pl. minisztérium).
Lényeges szabály, hogy alapító okirat nélkül költségvetési szerv nem jöhet létre (így nem is működhet, nem gazdálkodhat, nem köthet szerződéseket stb.), még akkor sem, ha a költségvetési szerv létrehozása jogszabályon alapul (az alapító okiratot nem pótolja a jogszabály esetleges melléklete sem). Mivel az alapító okiratot aláíró személye - főleg a törvény alapján létrejövő költségvetési szerveknél (pl. így a felsőoktatási intézmények) - kétséges lehet, vagyis vagy nincs is feltüntetve az adott törvényben, vagy olyan (tipikusan alkotmányban nevesített közhatalmi) szervről van szó, amely nem rendelkezik "irányító" szervvel, ezért a törvény nevesíti, hogy
- a törvény által létrehozott, vagy a Kormány irányítása alá nem tartozó költségvetési szerv (valamint a kormányrendelettel létrehozott szerv) alapító okiratát az irányító szerv,
- a minisztériumok, illetve a kormányhivatalok alapító okiratát a miniszterelnök,
- egyébként pedig az alapító okiratot az alapító szerv (vezetője)
adja ki (írja alá).

A 3. §-hoz

A költségvetési szervek új osztályozása egyrészt a költségvetési szerv tevékenységének tartalma, jellege szerint alakul: a költségvetési szerv vagy közhatalmi szerv, vagy közszolgáltató szerv azzal, hogy több szakmai intézménycsoportban a költségvetési szervek mindkét fajta funkciót elláthatnak. Másrészt differenciált e szervezetek köre aszerint is, hogy a működés és gazdálkodás mely funkcióit (szakmai; szellemi támogató és fizikai kiszolgáló feladatok köréből) gyakorolják az intézményben, a szakmai feladatellátás önállósága mellett. Ez a gazdaságos és hatékony szervezetrendszer kialakításának alapja: biztosítja az önálló szakmai működés lehetőségét, ugyanakkor elősegíti a szellemi, illetve fizikai infrastruktúra koncentrációját (annak teljességére, vagy egy részére), annak gazdaságosabbá tételét és szakmai színvonalának javítását. A típus (altípus) szerinti intézmény-besorolások alapja a különféle "vegyes" feladat- és tevékenységi körű költségvetési szervek esetében az lehet, hogy mely feladatok meghatározóak, elhagyhatatlanok a szerv létezése szempontjából (ez nem jelent feltétlenül belső kiadási túlsúlyt). E szakmai feladatok azok, amelyek az intézmény létesítését eredendően indokolták. A besorolásoknak az Áht-ban foglaltak szerint gazdálkodási következményei vannak. A Kormány irányítása alatt álló szervezetrendszer körében a költségvetési fejezetet irányító szerv saját hatáskörben közhatalmi költségvetési szervet nem alapíthat, ez csak külön törvény vagy kormányrendelet alapján lehetséges. A Kormány irányítása alatt álló közszolgáltató költségvetési szerv alapításakor az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges (kivételt képez - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény alapján - a honvédelemért felelős miniszter általi alapítás, vagy vállalkozó közintézet alapítása), hiszen a szervezetalapítás és annak módja egyúttal közpénzzel, közvagyonnal kapcsolatos tartós kötelezettség vállalását jelenti. Hasonlóképpen az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges köztestületi költségvetési szerv alapításakor, de csak abban az esetben, ha az alapítás vagy a szerv majdani működtetése államháztartási forrás felhasználásával történik. Ez az eljárás az általános jogelveknek megfelelően irányadó az adott szervet érintő, alapítást követő, stratégiai (fundamentális) jellegű szervezeti döntésekre: az átalakításra (egyesítés, szétválasztás), a megszüntetésre, valamint más, az alapító okirat lényeges pontjait érintő változtatásokra is.
A § tartalmi előírást is megfogalmaz, mert a költségvetési szerv alapítása nemcsak formális jogi aktus: szakterületenként, intézménytípusonként az Országgyűlésnek, a Kormánynak meg kell határoznia azokat a különös szakmai, pénzügyi, gazdaságossági (benne szervezeti) követelményeket, amelyek indokolják és megszerveztetik valamely közfeladat ellátását költségvetési szervi formában. Ilyen jogforrás lehet elsősorban egy-egy ágazati jellegű szaktörvény, mely meghatározza az adott intézménytípus létrehozásának, majd működtetésének szakmai követelményeit, előfeltételeit. Ezen előírás egyrészről tudatosabbá teszi a szerv alapításának szakmai, társadalmi és költségvetési konzekvenciáit, s a tervezési és finanszírozási folyamatot, másrészről "automatikus", ugyanakkor sokoldalú mérlegelési és bizonyítási kényszert is teremt az alapító számára. A megjelölt jogszabályokban a szóban forgó további meghatározások megalkotása, illetve a meglévő előírások áttekintése, hasznosítása folyamatosan történhet.

A 4. §-hoz

A jogszabályhely mindenekelőtt tételesen meghatározza az alapító okirat adattartalmát, meghatározva egyrészt azon adatokat, melyeket minden esetben kötelezően tartalmaznia kell az alapító okiratnak, másrészt azon adatokat, melyek csak előfordulásukkor, meghatározott esetben képezik annak tartalmát. Az okirat a beazonosítás mellett alapvető tevékenységi feltételeket (létrehozó jogszabály vagy határozat, irányító szerv megnevezése, a szervvezető kinevezési rendje) és működési, gazdálkodási jellemzőket (szervezeti típus, belső funkcionális struktúra) tartalmaz.
Más jogszabály (az Áht., ágazati-szakmai törvény, végrehajtási s más rendelet stb.) további, egyéb adatok alapító okiratba emelését is előírhatja. Az alapító okirat kötelező adattartalma között nem szerepel pl. a használatba, vagyonkezelésbe adott vagyon, amelyről erre specializált szervnél megfelelő, aktualizált - s így az alapító okirat gyakori módosításait elkerülhetővé tevő - nyilvántartás áll rendelkezésre, de ettől függetlenül ezen adatok részei lehetnek a költségvetési szervek kincstári nyilvántartásának (ún. törzsadattárnak) is.

Az 5. §-hoz

Az általános jogállami követelményeknek megfelelően a költségvetési szervek nyilvántartásának is közhitelesnek és nyilvánosnak kell lennie - a törvény főszabály szerint teljes nyilvánosságot biztosít a költségvetési szervek teljes körére. A közhitelesség pedig azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásban bízó jogszerző jóhiszeműségét.
Az alapítás szabályozott körülményeire figyelemmel a tartalmi követelményeknek megfelelés a nyilvántartásba vétel kérelmezőjét terheli, de az alapító okirat kötelező tartalmi elemei (kellékei) meglétét, továbbá az alapító okirat létrehozó jogszabálynak (határozatnak) való megfelelését, azzal egyező tartalmát a nyilvántartó szerv ellenőrzi, és bejegyzést elutasító joga van. (A bejegyzési időpont jelentősége ezzel függ össze.)
A költségvetési szervek kincstári nyilvántartásának vezetését, illetve az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat tekintve az általános, mögöttes előírásokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény tartalmazza, e törvény az ahhoz képest speciális szabályokat rendezi.
A törvény a költségvetési szervek nyilvántartásba vételével kapcsolatban csak a leglényegesebb, garanciális jellegű rendelkezéseket tartalmazza. A végrehajtási rendelet feladata a részletes szabályozás, kiegészülve a nyilvántartásból való adatszolgáltatás témakörével.
A jogorvoslati jog biztosítása céljából a nyilvántartó kincstár határozatai ellen az alapító, illetve (ha pl. nem az arra jogosult járt el addig) az alapításra jogosult szerv jogszabálysértésre hivatkozással felülvizsgálatot kérhet a (kizárólagos illetékességű) Fővárosi Bíróságtól. A bíróság a kincstár határozatát megváltoztathatja.
Az alapítás körébe tartozó, az ex nunc hatály alóli kivételnek megfelelően, a nyilvántartásba bejegyzett bármely adat megváltoztatása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha a törvény más időpontot, illetve az alapító okirat (kisebb jelentőségű) módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

A 6. §-hoz

A költségvetési szerv nem gazdasági vállalkozás, hanem közfeladatok megvalósítására rendelt - a közfeladatot meghatározott feltétel- és szabályrendszerben ellátó - szervezet. Részére a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásához szükséges költségvetési előirányzatot, költségvetési keretet (pénzügyi forrást) kell biztosítani. Ez a közfeladat-ellátás garanciája és egyszersmind a kiadások - döntően közteher kivetése útján keletkezett - korlátos mennyiségű és - egyes pontokon korlátozottan szabad felhasználás előírhatósága és alapvető információ céljából - részletezett kerete. A jóváhagyott előirányzat meghatározza a közfeladat ellátásának volumenét és színvonalát. A § utal arra is, hogy a költségvetési szerv működtetéséhez, a közfeladat ellátásához nemcsak "folyó" pénzügyi forrást, hanem emellett vagyont (alapvetően nem tulajdonosként) kell a szerv rendelkezésére bocsátani. Külön törvényi (pl. állami vagyonról szóló törvény) szabályozás mellett itt elegendő - de fontos - az elv deklarálása.
Ugyanakkor a szabályozás alapvető szemléletbeli újdonsága, hogy kilép a "gazdálkodás vagy feladat-végrehajtás" pénzügyi szemléletű alternatívájából, s megfogalmazza a források és a feladatellátás mennyisége, minősége közötti konfliktus kezelésének módját: a költségvetési szervek működését és gazdálkodását - a forráskeretek között, az alapító jogszabályra (határozatra), okiratra támaszkodva - a reálfolyamatokat szabályozó egyéb dokumentumok határozzák meg. A finanszírozandó kiadásokat - az ellátandó közfeladatokkal, illetve tevékenységekkel kapcsolatos, szükségszerűen átlátható, követhető rendszert alkotó - követelmények, személyi-tárgyi-szervezési-szervezeti feltételek, eszközök determinálják, melyek minőségi-mennyiségi jellemzőkkel bírnak. Ezeket állandó dokumentumként, mintegy részletes belső rendként a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), indokolt esetben ügyrendben kell rögzíteni. Amennyiben az előbbiek szerinti költség-okok és a fedezet (éves költségvetés) közötti egyensúly megbomlik, mód van az egyes, összekapcsolódó dokumentumok tartalmi elemeit rendszerbelileg összehangolni. Ezért szükségszerű - ha nem is itt előírt - az SZMSZ-nél is a rendszeres felülvizsgálat (évente a költségvetés érdemi változása, vagy jogszabályi körülmények módosulása miatt). A részletkérdésekről külön jogszabály (speciális jelleggel törvény, illetve kormányrendelet) rendelkezik. Az éves költségvetések hasonlóan kettős (szakmai, gazdasági) - előbbieket megalapozó - tartalmáról, dokumentumairól pedig az Áht. rendelkezik.

A 7. §-hoz

A § általános jelleggel definiálja és szabályozza a költségvetési szervek tevékenységének körét.
A költségvetési szerv szempontjából alapvető jelentőségű az alaptevékenység meghatározása: jogszabályok az általánosság szintjén írják le a közfeladatokat. Ehhez képest részletezőbben és konkrétan szervre "szabottan" határozza meg az adott intézmény által ellátandó szakmai alapfeladatot a létrehozásról rendelkező (2. § szerinti) jogszabály (határozat), valamint az alapító okirat. Ez a szerv szempontjából legsajátosabb, más szervektől leginkább megkülönböztető szakmai alapfeladat. Ez jellemzően szellemi jellegű tevékenység, de lehet fizikai (technikai, műszaki szolgáltató, fenntartási jellegű stb.) tevékenység is. Azonos fizikai tevékenységek ezért a különböző rendeltetésű szerveknél lehetnek háttértevékenységek és alaptevékenységek is (pl. közüzemnél). Garanciális jelentőségű az az előírás, hogy a vállalkozási tevékenység nem terjedhet ki az alaptevékenység körébe tartozó feladatra.
A törvény valamennyi tevékenységtípusra definíciót ad. Lényeges különbségek jelennek meg pl. az alaptevékenységhez való viszonyban, valamint a tevékenység forrásában.
Az egyes tevékenységek természetszerűleg magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi (gazdasági, pénzügyi, ügykezelő, adminisztratív stb.), illetve segítő fizikai (technikai, kiszolgáló, műszaki, ellátó stb.) jellegű tevékenységeket is.

A 8. §-hoz

A költségvetési szerv általában hierarchikus irányítás alatt álló szerv, ami alapvetően abból adódik, hogy "vagyonát", a rendelkezésére álló költségvetési előirányzatot az állam, az alapító és (általában) egyben irányító (felettes) szerve közpénzből, közvagyonból biztosítja, az ellátandó alapfeladatát e szerv határozza meg, hagyja jóvá. Ily módon jelenik meg - közvetlen képviselet híján - a közpénzt rendelkezésre bocsátók érdeke, a társadalom szándéka.
Tipikus irányítói jogok: az adott költségvetési szerv vezetőjének (gazdasági vezetőjének) kinevezése, felmentése, a vele kapcsolatos alapvető munkáltatói jogok gyakorlása, a szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése, jogszabályban meghatározott esetekben a szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, egyedi (vagy normatív) utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, továbbá jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés. Ezen kívül az Áht. pl. az államháztartási gazdálkodással kapcsolatosan számos irányítói jogkört határoz meg az ún. fejezetet irányító szervnek címezve. Az irányítás és a felügyelet joga, illetve az irányítási jogkör részei (az egyes hatáskörök) eltérhetnek egymástól a jogok alanya tekintetében. A szabályozás nemcsak a "teljesség kedvéért" jelenik meg a Javaslatban, hanem hiánypótló előírást is jelent az érvényben lévő más törvényekhez képest.
A költségvetési szervek felett - főszabályként - nem egyszerűen felügyelet és különösen nem törvényességi felügyelet érvényesül (mint például a gazdasági társaságoknál), hanem az irányítási jogok teljessége. A költségvetési szerv általában ennek megfelelően - és az előzőek szerinti forrásstruktúrából, a megfelelően rögzített szabályozásokból adódóan - csak viszonylagos szakmai és gazdasági önállósággal rendelkezhet. A kormányzati szervezetrendszerben általánosak a korlátozás nélküli irányítási viszonyok, de az Alkotmány, illetve más törvények a felettes szerv irányítási jogait korlátozhatják. Az egyik korlátozott irányítási jogkört külön is nevesíti a törvény: ez a felügyeleti jogkör. A felügyeleti szerv kategóriája azon szerveket jelenti, melyek az irányítási jogok teljességével nem rendelkeznek, hanem csak korlátozott irányítási jogkörrel. A felügyeleti jogok körét általánosan meg is határozza a §. A felügyeleti jogkör lehet szakmai felügyelet, vagy még annál is korlátozottabb jogokat jelentő (törvényességi felügyelet). Ez a felügyeleti típusú jogkör jellemzően azon körben érvényesül, ahol a közfeladat-ellátás önállósága, ebből következően az intézményi önállóság nagyobb fokú, és az állam "csupán" regulatív, (piac)szabályozó, illetve az adott közszolgáltatás ellátására nézve "megrendelő" funkcióban képviseli a köz érdekeit.
A § fogalom meghatározásokat tartalmaz, e körben definiálva pl. az irányító szervet, az alapító szervet, az irányító szervek vezetőjét, különös tekintettel a hatályos jogszabályok hiányosságaira.
Az ún. alapítói jogok, vagyis a költségvetési szerv alapítására (átalakítására, megszüntetésére stb.) vonatkozó jogok az irányítási jogok körébe tartozó egyes részjogosítványokat jelentenek, és attól nem különülnek el. Az irányítói és az alapítói jogok tehát egymással az általános és a különös logikai viszonyában állnak. E körben előállhat az az eset egyrészt, hogy az alapítói jogokkal felruházott szerv egyéb irányítási joggal nem rendelkezik az adott intézmény vonatkozásában, így lehetséges, hogy az alapítói jogokkal felruházott szerv eltér az egyéb irányítási (felügyeleti) jogok címzettjétől.
A § a költségvetési szervek teljes körére vonatkozóan ad általános jelleggel szabályozást, ehhez képest szűkebb kört jelentenek a központi államigazgatási szervek, melyekre vonatkozóan a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezései irányadók pl. az irányítási jogok tekintetében. A § rendezi a két törvény viszonyát.
Általában nem érvényesülnek egységes jogelvek, illetve nem teljesen következetesek a jogszabályok abból a szempontból, hogy valamikor egy adott szervre, más esetekben annak vezetőjére telepítenek irányítási-felügyeleti jogokat, feladatot, illetve hatáskört. Ebben a kérdésben is általános szabályt állapít meg e törvény: amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja.
Önkormányzati területeken ezek a hatáskörök tipikusan testületeknél vannak, kivéve a költségvetési szerv gazdasági vezetőjével kapcsolatos alapvető munkáltatói jogokat. A gazdasági vezetőnek ugyanis egyfajta ellensúlyt kell képeznie a szerv működésében a gazdálkodás megfelelősége, az adósságképződés megakadályozása érdekében. Ez csak úgy biztosítható, ha az intézményvezetőnek a jövőben sem lesz joga a gazdasági vezető kinevezése, felmentése. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint törvény a polgármesternek (főpolgármesternek) is megállapíthat önkormányzati feladat- és hatáskört. Ezzel összhangban a Javaslat (a főszabálynak megfelelően) az irányító szerv vezetőjére (polgármesterre, főpolgármesterre stb.) ruházza ezt a hatáskört.
A közszolgáltató költségvetési szervre vonatkozó egyes irányítási jogok átadhatósága tekintetében - mint általában - a létrehozó, illetve közfeladatot megállapító jogszabályok rendelkezései lesznek az irányadók. Nyilvánvaló, hogy mivel a költségvetési szervet jogszabály (határozat) alapján hoztak létre, e szervezeti változások előfeltétele a jogszabály (határozat) megfelelő módosítása. E § a közszolgáltató költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogok átruházhatóságára vonatkozóan állapít meg általános és speciális előírásokat, mely szerint
- az irányítói (alapítói) jogok csak a szerv alapítására egyébként jogosult más szervre telepíthetők át, melyet természetesen az alapító okiratnak is tükröznie kell (általános feltétel);
- speciálisan a helyi önkormányzati és a köztestületi közszolgáltató költségvetési szerv esetén az adott önkormányzattal (köztestülettel) történő megállapodás a jogkörátadás feltétele.

A 9-13. §-hoz

A §-ok a költségvetési szervvel kapcsolatos - az alapításon kívüli további - fundamentális, alapvető szervezeti intézkedéseket szabályozzák, nevezetesen az átsorolást, a szétválasztást, az egyesítést (ez utóbbi kettő közös elnevezése: "átalakítás"), valamint a megszüntetést. A rendelkezések mutatják - a magánjogi jogi személyek egyesülésével, szétválásával és megszűnésével szemben -, hogy ezekre az intézkedésekre (miként az alapításnál is) nem a költségvetési szervek saját akaratából, hanem alapító-irányító szervének döntése, illetve más közjogi akaratnyilvánítás (tipikusan jogszabály) alapján kerül sor. A jogforrási jelleg tekintetében analóg az eljárás az alapítás aktusaival, annak megfelelően jogszabályi (határozati) formában, ezt követően megfelelő (átalakító, megszüntető) okirat kiadásával, majd a kincstári (törzskönyvi) nyilvántartásban átvezetéssel történhet stb.
A költségvetési szerv által ellátandó közfeladat megváltozása, illetve alaptevékenységének megváltoztatása esetén előfordulhatnak olyan esetek, amikor alapvetően nem változik meg a szerv által ellátandó feladatok jellege, vagy megváltozik, de ez nem eredményez típusváltást, ekkor nem kell átsorolni a szervet. Ha viszont a jogszabály (határozat) módosítja a szerv által ellátandó alaptevékenység alapvető jellegét, az alapító szervnek a költségvetési szerv 15-16. § szerinti besorolását is meg kell változtatnia az alapító okirat megfelelő módosításával (átsorolás). Hasonló átsorolási okot képez, ha a közszolgáltató költségvetési szerv alaptevékenysége úgy változik meg, hogy az alapján másik szervtípusba kell besorolni az adott intézményt (pl. közintézményből közintézetbe). Végül speciális esetet jelent, ha egy már működő közintézet költségvetési szerv alaptevékenysége nem változik, de törvényben meghatározott feltételek teljesülése alapján vállalkozó közintézet szervtípusként nyer besorolást (vagy éppen ennek fordítottja valósul meg). A költségvetési szerv átsorolása kizárólag e §-ban megjelölt okok alapján lehetséges.
Amennyiben e (ma szűk körben lévő, de feltételezhető) típusváltások egyúttal a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok megváltozását is magukban hordozzák (pl. közalkalmazottakból munkaviszonyban állók lesznek a foglalkoztatottak), abban az esetben az egyes munkajogi jogszabályoknak a jogviszonyváltozásokra vonatkozó speciális rendelkezései irányadók (így lehet pl. az új jogviszony alapján történő bércsökkentés lehetőségét kizárni.)
A költségvetési szerv átalakítása egyesítéssel vagy szétválasztással történhet.
Az egyesítés beolvadás vagy összeolvadás lehet. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás. E fogalmakat határozza meg a 11. §.
A §-ok rendezik a költségvetési szerv egyesítése, illetve szétválasztása esetén a jogutódlás problémáját, amelynek a költségvetési szervek nyilvántartásából egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
A költségvetési szerv alapító általi megszüntetése, átalakítása nem teljesen diszkrecionális. Részben előírhatja ezt jogszabály, részben az alapító döntésén alapul, de a döntés alapindokait (kötelező eseteit) a 12. § kifejezetten meghatározza (felsorolja). Ez részben az Áht. jelenlegi szabályai szerint történik, de ki is egészül az új követelményeknek és más új előírásoknak megfelelően, ezek pl. a kisegítő, a vállalkozási tevékenységek tartósan túlsúlyossá válása (alapító okiratban meghatározott arány meghaladása), illetve tartós forráshiány esete úgy, hogy nincs lehetőség vagy indok a költségvetési szerv alaptevékenységének megváltoztatására vagy vállalkozó közintézeti formában való működésre. Ezek is alátámasztják a költségvetési intézményrendszer stabilizációját, kiszámíthatóságát, megbízható minőségű működését. A 12. § rendelkezik a közfeladat ellátásának további lehetséges formáiról is, esetleg annak megszüntetéséről.
Külön kiemelendő a helyi önkormányzat feladatellátásának sajátosságai miatt, hogy kötelezően ellátandó önkormányzati feladat esetén a más módon (pl. más típusú szervezettel) való tevékenység-gyakorlásra lehet áttérni, míg az önként vállalt feladatokat az önkormányzat jogosult elhagyni, különösen, ha a költségvetési szerv működéséhez vagy a más módon történő feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetről nem tud gondoskodni. Általános feltétel azonban helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésekor a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes legyen gondoskodni.
Nyilvánvaló, hogy mivel a költségvetési szerv alapítása jogszabályon (vagy határozaton) alapult, az átalakítás, illetve a megszüntetés előtt a jogszabályt (határozatot) megfelelően módosítani kell (hatályon kívül kell helyezni), és ez irányadó az alapító okirat más módosításaira is.
A költségvetési szerv megszüntetése a közfeladat ellátásának kötelezettségét nem szünteti meg, erről külön kell intézkedni. Ezen kívül vagyonjogilag sem szűnhet meg jogutód nélkül - kvázi végelszámolással - a költségvetési szerv (legfeljebb csak munkajogilag), továbbá vele szemben felszámolási eljárás sem folytatható le, kötelezettségeit mindenképpen teljesítenie kell (ld. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 37. §-a). Ha a költségvetési szervet alapítója megszünteti, maga az alapító szerv lesz jogosult és köteles elsősorban kijelölni a jogutódot, illetve rendelkezni a megszüntetendő szerv vagyoni jogainak és kötelezettségeinek átszállásáról. Ha az ellátandó közfeladatok, a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében más jogutódot nem jelöl ki, az alapító lesz az általános jogutód. Az Országgyűlés és a Kormány által alapított szerveknél főszabály szerint az általuk kijelölt költségvetési szerv az általános jogutód.
Az átalakításról, megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. E jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell a közfeladat(ok) jövőbeni ellátásáról, valamint a költségvetési szerv valamennyi jogáról és kötelezettségéről, így különösen az előirányzatokról és a vagyonról. Valamennyi elismert vagy nem vitatott tartozást rendezni kell, megtörténtére külön utalva az átalakító (megszüntető) okiratban. Ez utóbbi rendelkezés tulajdonképpen azon Áht. előírás érvényre juttatását is jelenti, mely végső soron az irányító szerv kötelezettségévé teszi a költségvetési szerv lejárt és ki nem elégített tartozásai rendezését. Arról is rendelkeznie kell a megszüntetőnek, hogy melyik az a naptári nap (zárónap), amikor utoljára vállalhat kötelezettséget a költségvetési szerv. Ez az államháztartás és a külső személyek szempontjából is garanciális jellegű előírás. A költségvetési szerv megszűnése az alapítással analóg módon történik. Így a szerv a nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg, ha az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (határozat) ettől eltérő, későbbi időpontot (törvény más időpontot) nem állapít meg a megszűnés napjaként. A jogszabályt (határozatot) viszont a megismerhetőség, a felkészülési idő biztosítása, a jogbiztonság követelménye miatt legalább negyvenöt nappal a tervezett (és kincstár felé kérelmezett) megszűnés előtt nyilvánossá kell tenni. Ugyancsak a jogbiztonság követelménye miatt, illetve a biztonságos és zökkenőmentes közfeladat-ellátás érdekében írja elő a törvény, hogy átalakítással történő megszüntetés esetén a jogutód költségvetési szerv (szervek) bejegyzésével egyidejűleg kell az átalakulással megszűnő költségvetési szervet törölni a nyilvántartásból.
Az átalakítás, illetve a megszüntetés kapcsán indokolt lehet, hogy a gördülékeny végrehajtás, a hitelezők védelme és biztonságos feladatellátás érdekében (a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén) átalakítási, illetve megszüntetési biztost lehessen rendelni. A biztos jogai tekintetében a kincstári biztosra vonatkozó szabályok az irányadók. Az átalakítási, illetve megszüntetési biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A 14. §-hoz

A nagy méretű, összetett, területileg is szétaprózottan működő költségvetési szerveknél jelentős nehézségeket okoz, hogy - más jogi személyekkel, pl. társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal szemben - az Áht. eddig nem adott explicit lehetőséget arra, hogy költségvetési szervek belső szervezeti egységeit (pl. tagozatait, területi, vagy más, kizárólag szakmai feladatot ellátó szervezeti egységeit) jogi személlyé nyilvánítsák. Ezt pótolja most e törvény, támaszkodva a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire. Másik esetkörként számos alacsony méretgazdaságosságú költségvetési szerv koncentrálható, vagy már megvalósult koncentráció - a más jogszabályban előírt jogi személyiséget biztosítva - legalizálható. Ugyanakkor a működőképesség, szakmai önállóság fenntartható ugyanezen megoldással, továbbá az irányító szerv állandó befolyása közvetetté válik.
A belső, "származtatott" és az adott költségvetési szerv szervezeti-gazdálkodási egységét nem érintő jogalanyiságot a költségvetési szervet létrehozó jogszabály (határozat) - a gyakorlatban feltehetően a meglévő jogszabály (határozat) módosításával - biztosíthatja az ott tételesen meghatározott belső szervezeti egységeknek - ez tehát nem alapulhat a költségvetési szerv (vezetésének) saját döntésén, legfeljebb kezdeményezésén. Ez az adott esetnek megfelelő egyeztetési eljárást is feltételez. A Ptk. előírásait követve ez esetben a jogszabályban (határozatban) meg kell határozni legalább a jogi személlyé váló egység nevét, székhelyét, tevékenységét, képviselőjét, valamint a gazdálkodással kapcsolatos jogokat. Ezen túlmenően más kérdésekről is lehet itt rendelkezni. A költségvetési szerv a költségvetési előirányzatán belül e szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokat állapíthat meg. A szervezeti egység a jogi személyiség ellenére része marad a költségvetési szerv egészének, amit jelez az is, hogy a szervezeti egység tartozásaiért mögöttesen a költségvetési szerv, illetve annak irányító szerve felel (ez utóbbit ez a jogi személyiséggel való felruházás szempontjából felelős, megfontolt döntés előkészítésére, illetve meghozatalára is készteti).
A szervezeti egység jogi személyiségét az által nyeri el, ha ezt a származtatott jogi személyiséget a költségvetési szervnél az adott "anyaszerv" számánál - az alapító kezdeményezésére - külön alszámon bejegyzik, így e tény bekerül a nyilvános és közhiteles nyilvántartásba is.
Meghatározott esetekben (pl. a szervezeti egység a számára meghatározott közfeladatot tartósan nem tudja ellátni, a szervezeti egység által nyújtott közszolgáltatás iránti szükséglet megszűnt) az irányító szerv köteles felülvizsgálni a szervezeti egység jogi személyiséggel való felruházását, és indokolt esetben kezdeményezni a jogi személyiségű jogállás megszüntetését.

A 15-17. §-hoz

A már jelzett szabályt, a költségvetési szervek tevékenységének jellegéhez (illetve ez alapján az eltérő gazdálkodási szabályokhoz) kötődő differenciálást tükrözik a §-ok, definiálva a költségvetési szervek típusait, illetve altípusait.
A közhatalmi költségvetési szerv a klasszikus költségvetési gazdálkodás rögzített keretei között működhet, míg a közszolgáltató költségvetési szerv gazdálkodásának fő szabályai a közhatalmi szervhez képest rugalmasabb kereteket jelentenek, a tevékenységek közvetlenebbül igazodhatnak a tényleges - nemcsak a fő megrendelő állam által meghatározott - igényekhez.
A két alaptípus közötti alapvető elhatárolási ismérv a szerv létrehozásának alapvető céljaként, "legitim" hivatkozási alapjaként meghatározott közfeladat, illetve alaptevékenység jellege.
A közhatalmi költségvetési szervet alapvetően közhatalmi jellegű tevékenység(ek) ellátására, vagy ezekben való közvetlen közreműködésre (ld. pl. jogalkotás és jogszabály-előkészítés viszonya) hozzák létre. Az e törvény értelmezésében vett egyes közhatalmi jellegű tevékenységek (nem teljes körű) felsorolását is tartalmazza a 15. §. E körben megemlítendő, hogy államháztartási forrás, illetve európai uniós és más nemzetközi támogatások elosztásán - mint közhatalmi tevékenységen - magát a döntéshozó, nem pedig a döntés-előkészítő, "előelbíráló", lebonyolító, végrehajtó jellegű tevékenységet kell érteni. Közhatalmi jellegűnek tekintendő általában tehát az a jogkör, amely rajta kívülálló szervek, személyek jogait, kötelezettségeit érintő (rájuk kiható) döntési jogot, hatáskört jelent.
A közszolgáltató költségvetési szervtípus szellemi (kutatás-fejlesztési, oktatási stb.) típusú, vagy inkább fizikai-technikai (így pl. településgazdálkodási, az anyaintézményt segítő, karbantartó, egyéb fenntartási) jellegű szolgáltatást nyújt. A közszolgáltató költségvetési szervek körén belül négy altípus különböztetendő meg: közintézmény, közintézet, vállalkozó közintézet és közüzem. Ennek indoka az eltérő tevékenységi-, és ezzel összefüggően eltérő irányítás és forrásstruktúra, amiből eltérő gazdálkodási szabályozási célszerűség adódik. Az alaptípus a közintézmény, amelyek köre az egyéb típusokba be nem sorolható - szellemi - közszolgáltatást nyújtó szerveket is magában foglalja. Besorolási szempontból külön meg kell említeni egyes országos jelentőségű közgyűjteményeket, melyek szakmai jelentőségük, és az ide sorolt más szellemi műhelyekkel való hasonlóság következményeként közintézet költségvetési szervként kell, hogy működjenek, külön törvényben való meghatározás alapján.
Csak olyan intézményt lehet vállalkozó közintézetként létrehozni vagy meglévő intézményt ilyennek besorolni, amely az itt felsorolt szaktevékenységeket végzi, bizonyos mértékben a működése piaci (kvázi piaci) jellegét bizonyító államháztartási, illetve államháztartáson kívüli eredetű bevételből gazdálkodik, a tevékenységét olyan körülmények között végzi, amit többi között az is jellemez, hogy a szolgáltatást igénybe vevők (részben vagy egészben) szabadon választhatnak az intézmények között. A vállalkozó közintézet által ellátott közszolgáltatásért külön jogszabályban meghatározott mértékben és esetekben hozzájárulást, illetve díjat fizetnek, mely díjak közvetlenül a vállalkozó közintézet vagy az általa ellátott közszolgáltatást finanszírozó szerv bevételét képezik. Az intézmény az irányító szervvel vagy (ha az eltér az irányító szervtől) a közszolgáltatást finanszírozó szervvel feladatellátási megállapodást, illetve finanszírozási megállapodást (szerződést) köthet, és ebben az ellátottak számához igazodó, normatív jellegű - a pénzben kifejezhető és mérhető teljesítmény költségszintű finanszírozását biztosító - bevételt juttat. (Az itt felsoroltak együttes feltételek.) A vállalkozó közintézetként történő besorolás nem definitív, de ugyancsak fontos további feltételeit az Áht. tartalmazza. A vállalkozó közintézet mint speciális költségvetési szervtípus létrehozásának feltételeiről külön (szakmai-ágazati) törvényeknek is rendelkezniük kell.
Közszolgáltató költségvetési szerv alaptevékenysége közhatalmi költségvetési szerv közfeladat-ellátását is segítheti. Ez az ún. háttérintézmény, amely nem külön szervtípus, hanem e törvény értelmezésében összefoglaló elnevezése a közhatalmi szervet, annak közfeladatai ellátását "háttérjellegű" ("back-office") munkával, tevékenységgel segítő bármely itt felsorolt közszolgáltató költségvetési szervnek. Létezhet - nevesítés nélkül, atipikusan, de nem elhanyagolható mértékben - a közhatalmi és a közszolgáltató szervre jellemző tevékenységeket is művelő "vegyes" jellegű költségvetési szerv, ami azonban nem alkot külön kategóriát (17. §). A ma létező költségvetési szervek besorolását illetően a törvény záró rendelkezései között lévő átmeneti jellegű szabály nyújt iránymutatást. Általános szabály, hogy a "vegyes" jelleg előfeltétele megfelelő jogszabályi felhatalmazás.
Az itt leírt fő szabályozási elemekhez, fogalom-meghatározásokhoz illeszkedő, a különböző intézménytípusok szerint differenciált gazdálkodási szabályokat, feltételeket az Áht., annak végrehajtási kormányrendelete és más kapcsolódó (pl. ágazati, vagy speciális foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó) jogszabályok tartalmazzák.

A 18. §-hoz

A költségvetési szervek gazdaságtalan működésének egyik alapvető oka a kis intézményméret meghatározó volta, ugyanakkor az egyenként kiépített komplett szervezeti-funkcionális (s az ezzel járó létszám-) struktúra igen nagyszámú jogi személyiségű intézményből álló, területileg szétszórt intézményhálózatban túlzottan széles körben jelenik meg. A törvény ezért két funkcionális szervezettípust jelöl meg: az önállóan működő és gazdálkodó, és az önállóan működő költségvetési szervet. Ezek a költségvetési, gazdálkodási önállóság szintje, a lehetséges szakmai alapfeladat és az azt támogató szellemi, kisegítő fizikai, valamint infrastrukturális funkciók ellátásának eltérő köre szerint különböznek egymástól, s lehetővé teszik, hogy az adott funkció szempontjából legkedvezőbb, leggazdaságosabb üzemméret jöjjön létre az egyes funkcionális feladatok megfelelő intézményhez való telepítésével. A funkcionális jellegű besorolás tehát erősen kihat a gazdálkodási jellemzőkre, amelyeket a 27. § (Áht. 90. §) részletez tovább.
A megoldásokat a Kormánynak kell tovább részleteznie a § szövegében felsorolt szempontokhoz képest, hogy az alapítók a szervek csoportokba besorolásához támpontot kapjanak. A szakmai alapfeladatot ellátó humánkapacitás támogatására, segítésére szervezeti egységet alkotó szellemi és/vagy fizikai kapacitást, apparátust nem szabad bármely nagyságrendnél (létszám, kiadás) szervezni, működtetni. A pénzügyi és számviteli funkciók ellátására saját szervezeti egységet működtetni csak kormányrendeletben meghatározott esetekben lesznek jogosultak az önállóan működő és gazdálkodó szervek. (A hatályos rendeleti szinten előírt "önállóan gazdálkodó", illetve "részben önállóan gazdálkodó" költségvetési szerv kategóriák e törvény tipizálása szempontjából nem relevánsak.) Az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési kerete (elkülönítve, az irányító szerv által jóváhagyottan) egy másik költségvetési szerv, az "anyaintézmény" előirányzataiban szerepel. Ez a keret a legszűkebb szakmai funkciók (pl. bér, beszerzés) ellátására szolgál, s annak felhasználásáról a döntést az (önállóan működő) intézmény (vezetője) hozza. (Ez a kategória tehát szűkebb tartalmú a jelenlegi "részben önállóan gazdálkodó" költségvetési szervnél, amelynél az érdemi gazdálkodási jogosítványok teljes körűen biztosítottak.)

A 19. §-hoz

(Áht. 9. § (4)-(5) bekezdése)

Közfeladat meghatározása, előírása törvényi szinten vagy rendeletben történhet. A Kormány, illetve a helyi önkormányzat az Alkotmány alapján közvetlenül nyer felhatalmazást arra, hogy alkotmányos feladatkörében önállóan határozzon meg (írjon elő) állami, illetve önkormányzati feladatot. Hasonló jelleggel (bár nem eredeti jogalkotói hatáskör gyakorlása útján) lehetséges továbbá, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján a helyi kisebbségi, valamint az országos kisebbségi önkormányzat önként vállaljon magára közfeladatot. E - szűkebb értelemben vett - közfeladatok előírása (önkéntes vállalása) elé állítja a § feltételként, hogy ilyen önálló feladat meghatározás csak valós pénzügyi fedezet megléte esetén lehetséges. A pénzügyi fedezet egyszeri (induláskori) és tartós (a folyamatos ellátást biztosító) meglétének megkövetelése a finanszírozó kényszerhelyzetbe hozását hivatott gátolni (ami pl. évközi feladat indításával állna elő). A financiális háttér biztosítható aszerint is, hogy a forrásra vonatkozóan felhatalmazás alapján külön rendelkezés történik (pl. jogszabály bevételről gondoskodik: díj előírása, emelése stb. révén).

A 20. §-hoz

(Áht. 24. § (13) bekezdése)

A § feljogosítja a fejezetet irányító szervet, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szervei költségvetési előirányzatai terhére év közben átcsoportosítást hajtson végre a fejezeti kezelésű előirányzatok javára abban az esetben, ha azok működési költségvetése előirányzatain feladat változása következtében megtakarítás keletkezik.

A 21. §-hoz

(Áht. 24/A. § (1)-(2) bekezdése)

A módosítás azt célozza, hogy támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával kapcsolatban döntéshozó testület is felállítható legyen és a testületi tagok tevékenységüket díjazás mellett is végezhessék.

A 22. §-hoz

(Áht. 24/B. § (4)-(6) bekezdése)

A fejezeti kezelésű előirányzatok maradványára vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg a §. Az előírások lényegében - azokat pontosítva - a mai szabályokkal egyeznek meg.

A 23. §-hoz

(Áht. 48. § s) pont)

A belső kontrollrendszer új fogalmának (Áht. 120/B. §) bevezetése indokolja a módosítást.

A 24. §-hoz

(Áht. 49. §)

A tudományos szempontból (vezetéselméletileg) a pénzügyi tárgyú jogszabályokban régóta szakszerűtlenül használt "irányítás" és "felügyelet" fogalmak alapján, a "fejezetet irányító szerv" fogalom meghatározása, illetve újradefiniálása történik a §-ban. A szélesebb értelemben vett igazgatás (közhatalom gyakorlás) egyik alapvető belső rendező elve, hogy irányítási jogviszonyokon alapul. A közjogi jogalanyok között alapvetően hierarchikus (alá-fölérendeltségi) viszonyok vannak, a felettes szervnek módja van arra, hogy döntő mértékben befolyásolja az alárendelt szerv tevékenységét. A költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogokat, a felügyelet (mint korlátozott irányítás) értelmezését általánosságban nem e törvény tartalmazza. Az Áht. feladata, hogy az "irányító szerv" pénzügyi-gazdálkodási jellegű jogait, kötelezettségeit leírja.
Az irányító (felügyeleti) szerv jogait számos esetben személyre (a vezetőre) ruházzák a jogszabályok, de sokszor magára a szervre. Az egyértelműség kedvéért e törvény általában a fejezetet irányító szervről beszél, és a joggyakorlás joga főszabály szerint a vezetőé.
A §-ban jogalapot nyer a középirányító szerv számára való irányítási jogok delegálása törvény vagy kormányrendelet útján.
A § (5) bekezdésében sorolja fel "katalógusszerűen" a fejezetet irányító szerv pénzügyi-gazdálkodási jellegű jogait, kötelezettségeit. A felsorolás a maihoz hasonló (kodifikációs szempontból újra megfogalmazott) szabályozást ad, de egyúttal pontosítja és ki is egészíti azt, így megjelölve az állam képviselőjét (mint a rábízott rendszer működtetőjét) a közfeladatok szervezett, követelményekhez és feltételekhez igazodó megvalósításában, érdemben meghaladva a forrásosztó funkciót. Új elem pl. a közfeladat jellegének megfelelő finanszírozási mód meghatározása, ami ebből adódóan differenciált. A kapacitás- (intézményi), a normatív és a feladatfinanszírozási módok ismérveit, a közöttük való választás szempontjait kormányrendelet részletezi majd. Külön előírás hív fel az átláthatósági (információszabadság körébe sorolt) kötelezettségek teljesítésére. További kiegészítés a fejezetirányításhoz tartozó gazdálkodó szervezetek tekintetében a vagyonkezelői jogok felelős gyakorlásához szükséges követelmények megfogalmazása (ami a közalapítványok mellett a másik, közpénzfelhasználással kapcsolatos negatív tapasztalatra történő reagálás). A vállalkozó közintézet-típus tekintetében az előírások (hatáskörök) tartalma a különös szabályokkal (mindenekelőtt 100/J. §) együtt értelmezhető pontosan. Lényeges, hiánypótló módosítás, hogy az önkormányzatok irányítási jogai - az általuk alapított költségvetési szervek - vonatkozásában a § rendelkezései (sajátosságaiknak megfelelően) alkalmazandók, egybefogva az államháztartás alrendszereire vonatkozó előírásokat.

A 25. §-hoz

(Áht. 61. §)

A § az elkülönített állami pénzalappal való gazdálkodásra nézve tilalmakat állapít meg az eddig is meglévő szabályozáshoz hasonlóan, egyúttal rendszertanilag a törvényben a megfelelő helyre átemelve az érdemben nem változó előírást, melynek célja az alap mint forrás védelme meghatározott jogügyletekben való részvétellel járó kötelezettségektől, illetve azok következményeitől, megakadályozandó a nehezen ellenőrizhető eladósodást.

A 26. §-hoz

(Áht. 69.§)

A § a helyi önkormányzat költségvetési rendelete tartalmát és összeállításának szabályait állapítja meg, a Javaslat egyéb rendelkezései alapján pontosítva a jelenlegi előírásokat.

A 27. §-hoz

(Áht. 86/C. §)

A § társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodására nézve tilalmakat állapít meg az eddig is meglévő szabályozáshoz hasonlóan, egyúttal rendszertanilag a törvényben a megfelelő helyre átemelve az érdemben nem változó előírást, melynek célja az alapok védelme meghatározott jogügyletekben való részvétellel járó kötelezettségektől, illetve azok következményeitől, megakadályozandó a nehezen ellenőrizhető eladósodást.

A 28. §-hoz

(Áht. 87. §)

E § rendelkezik arról, hogy a költségvetési szerv éves költségvetés, illetve az önállóan működő költségvetési szerv - mint a költségvetési szerv egyik szűkített körű kiadás-bevétel struktúrákkal működő gazdálkodási formája - költségvetési keret alapján gazdálkodik. E jogszabályhelyen is rögzítésre kerül, hogy a gazdálkodásnak a költségvetés "betartásán" kívüli szakmai és gazdálkodási követelményei és feltételei is vannak, amelyeket külön (ágazati, pénzügyi, funkcionális így pl. közbeszerzési, munkajogi) jogszabályok tartalmaznak. A költségvetési szervnek gazdálkodása és működése során bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, melyeket rögzít és definiál a törvény, ezek: gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség. E § és az Áht. más rendelkezései alapján újraszabályozásra kerül, illetve teljessé válik a költségvetési vezetési-szervezési, gazdálkodási ciklus minden eleme: a tervezés, a finanszírozás, a végrehajtás, a beszámolás és az ellenőrzés.
A költségvetési szervek működésének és fejlesztésének forrásait részletesen eddig az Áht. végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályozta. A § részben átemeli, részben újradefiniálja - érdemben jórészt változatlan (már korábban reformértékűen átalakított) tartalommal - az egyes bevételi fajtákat, jogcímeket. A támogatás mint forrás-kategória mellett megjelenik a támogatásértékű bevétel, a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel, illetve a közhatalmi bevétel mint bevételi fajta.
Az egyik cél, hogy a halmozódások, a tervezési és teljesülés-értékelési bizonytalanságok elkerülése céljából és a számlázási kötelezettség érvényesítésével radikálisan szűküljön az ún. átvett pénzeszközként tervezhető és elszámolható sokféle (megítélhetetlen jogcímű) bevétel köre. Ennél is fontosabb, hogy az egyes bevételfajták közgazdaságilag eltérő tartalmúak, illetve az egyes bevételekhez kapcsolódó eltérő jogosítványokat, szabályozási feladatokat is tükrözik, vagyis másmás felhasználási lehetőségeket jelentenek (ld. előbbi felsorolást). Rögzíti továbbá a törvény, hogy a végső felhasználóknak továbbosztandó, továbbítandó ún. lebonyolítási célú pénzeszközök főszabály szerint nem illetik meg az ilyen bevétellel rendelkező költségvetési szervet, s így a halmozódás - vagyis ugyanazon pénzmozgás többszörös figyelembe vétele - elvi alapja is megszűnik e tekintetben.

(Áht. 88. §)

A törvény külön §-ban foglalja össze, tartalmazza a költségvetési szerv vezetésére vonatkozó általános szabályokat. Itt történik utalás a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve tulajdonosi jogkörében lévő vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői, tulajdonosi jogokkal kapcsolatos - a fejezetet irányító szerv vezetőjénél leírtakkal azonos - kötelezettségekre is.
A § tulajdonképpen pontosítja, illetve kiegészíti a költségvetési szerv (alapvetően egyszemélyi) vezetőjének felelősségi körében eddig is - de a gyakorlatban alig érvényesítve - előírtakat. A Javaslat által képviselt szemlélet egyik lényeges eleme a felelősség, illetve a kapcsolódó szankció megfogalmazása mulasztás esetére. A §-ban általános követelményként történik utalás külön jogszabály (pl. ágazati jellegű) - ennek hiányában irányító szerv - által előírtakra, melyek a vezetői beosztás betöltéséhez szükséges képesítési, végzettségi követelményeket, gyakorlatot meghatározzák. Ugyancsak általános követelményként írja elő a §, hogy a vezető kiválasztása előtt (pályáztatáskor) meg kell határozni a szerv működésével és gazdálkodásával kapcsolatos speciális képesítési, végzettségi követelményeket, valamint vezetői teljesítménykövetelményeket. Ezek az előírások nem "öncélúak", hanem azt szolgálják, hogy a vezető képes legyen valóban megfelelni az intézmény működésére, illetve a vezető tevékenységére vonatkozó követelményeknek. E jogszabályokban kell rendelkezni az esetleges átmeneti rendelkezésekről is. Lényeges szempont tehát az egyszemélyi vezetővel szembeni képesítési, végzettségi feltételekkel kapcsolatban, hogy az egyes jogszabályok ezáltal differenciáltan, a szerv működési, gazdálkodási tulajdonságaihoz, súlyához tudják igazítani az elvárt képesítés és gyakorlat szintjét, hiszen a "szakmai" vezető hoz az intézmény gazdasági helyzetét is érdemben meghatározó döntéseket. Új szabályként jelenik meg, hogy - külön törvényben meghatározott esetek, vezetők kivételével - csak a vezető munkájának évente történő értékelését követően lehet a jutalmazásról, premizálásról (a vonatkozó jogszabályok szerint) dönteni, ez utóbbit függővé téve az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésétől.

(Áht. 89. §)

Egyre több alkalommal létezik arra vonatkozóan gyakorlat (kimondottan a civil-, hallgatólagosan a közszférában), hogy két vagy több (vezető beosztású) alkalmazott között a hatáskör megosztott (elnök-ügyvezető igazgató, illetve elnökfőtitkár stb.). Az e §-ban szabályozott megoldás azt a kettősséget, az abból adódó feszültséget oldja fel, ami egy költségvetési szerv működésére jellemző: a szakmai tevékenység és a gazdálkodás akár ellentmondó célrendszere. A menedzser-vezető alkalmazása egyes intézménycsoportoknál elkerülhetetlen, de ha ez egy személyben nem ad megnyugtató megoldást, bizonyos intézménytípusok esetén (legalább a közintézetek, vállalkozó közintézetek egy részénél) célszerű lehet a szakmai és az ún. menedzseri (gazdasági, szervezési stb.) vezetői feladatok személyek közötti elválasztása, a felelősség megosztásával együtt.
Az előzőtől eltérő megoldási mód, hogy ha törvény a közintézet (vállalkozó közintézet) vezetését több természetes személyből álló vezető testületre ruházza. Vállalkozó közintézet esetében ilyen vezető testület létrehozása kötelező. Ebben az esetben egy "board" típusú testület jöhet létre, amelyben a tagok gyakorolják az intézmény vezetésének a körébe tartozó jogokat és kötelezettségeket az erről szóló törvény, illetve az az alapján megalkotott rendelet szerint. Ebben az esetben a közös, testületi döntéseknek megfelelően a szervvel szemben a döntésekért viselt felelősség is közös: a gazdasági társaságok vezető testületi tagjaihoz hasonlóan egyetemleges.
Ugyancsak példák, megfontolások mutatkoznak arra, hogy (speciális, szakmaiágazati) törvényben a vezetői (döntési) jogkörök érintetlenül hagyásával vagy kis mértékű korlátozásával (ld. pl. bizonyos döntésekben egyetértési jog), tanácsadó ellenőrző testületet, illetve különleges, közpénzügyi érdekeket kifejezetten érvényesítő személyt ("pénzügyi megbízott") rendelnek az egyes vezetői feladatok "segítésére" bizonyos szervek esetén. Erre vonatkozóan állapít meg a törvény általános, garanciális jellegű szabályokat, azzal, hogy az erről szóló speciális törvény, kormányrendelet állapítja meg - az ágazati sajátosságoknak megfelelően - a lehetséges megoldások közül alkalmazandókat, a különféle részletszabályokat.

(Áht. 90. §)

A törvény keretszabályként meghatározza a költségvetési szerv éves költségvetésének (az önállóan működő költségvetési szerv esetén a költségvetési keret) elkészítési módját, tartalmát (előirányzatok, belső feltételek, jellemzők). Rögzíti, hogy a költségvetési tervezetet nemcsak a keretszámokhoz igazodó részletezett (lebontott) adattömegként kell előállítani, hanem szükséges más peremfeltételekhez, pl. a szakmai követelményekhez, bérpolitikai döntésekhez, finanszírozási technikákhoz is igazítani, s megfelelő módszerekkel megalapozni. Rögzíti továbbá a § a megvalósítási terv, illetve teljesítményterv tartalmának lényegét. E tervek a szerv költségvetésének részét képezik, azzal együtt kerülnek - a végrehajthatóság, a meghatározott feladatellátás teljesítésének garanciájaként - elfogadásra, valamint - megjelölt kivételektől eltekintve - irányító szervi jóváhagyásra. Ugyanitt rendelkezés történik a különféle tevékenységi körök (alaptevékenység stb.) elkülönített pénzügyi tervezéséről és elszámoltatásáról. A § rögzíti a költségvetések jóváhagyásával kapcsolatos hatásköröket, ezen belül tisztázva, hogy az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése magában foglalja az irányító szerv által hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv - egyébként külön megállapított - költségvetési keretét.

(Áht. 91. §)

A rendelkezés a költségvetési szervi működés és gazdálkodás kiemelt területével, a humánerőforrással külön is foglalkozik: egyértelművé teszi, hogy a költségvetési szervnek meg kell terveznie minden - törvény szintű megalapozottságú - személyi juttatást. (Az intézmények egy része - forráshiányra hivatkozva - az évközi megtakarításokból fedez egyes kötelező juttatásokat.)
A költségvetési szervek (eltérő) kategóriáihoz igazodva differenciáltak a jutalmazási, más teljesítményösztönzési formák, mértékek. Meghatározásra kerülnek továbbá a külön feladatok elismerésének formái és számításának módjai. Emellett a § meghatározza a létszám jóváhagyására vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket akként, hogy - a Kormány irányítása alá nem tartozó szervek kivételével - a közhatalmi költségvetési szerveknél azt a Kormány, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete kötelező feladatává teszi. A közszolgáltató költségvetési szerveknél pontosan leírt kivétellel az irányító szerv állapítja meg a létszám-előirányzatot (létszámkeretet). (Az év közbeni intézményi saját hatáskörű eltérési, módosítási lehetőségekkel más jogszabályhely foglalkozik.)

(Áht. 92. §)

A § deklarálja azt az általános elvet, hogy a költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett (s így annak költségét jelentő) bármely tevékenységének bevételei a szerv működésének és fejlesztésének forrását képezik. Ez a főszabály megtörik pl. a különféle elvont, átadandó - a törvény alapján a központi költségvetést megillető stb. - bevételek körénél.
A költségvetési szerv alaptevékenysége körébe tartozó közszolgáltatások ellenértékét jogszabály, annak alapján az irányító szerv, vagy a költségvetési szerv állapítja meg, az irányító szerv előzetes jóváhagyásához kötve. Ez mind a közszolgáltatás "vásárlói" terhe, mind az intézmény működése, gazdálkodása, mind a fenntartó szempontjából fontos.
A költségvetési szerv - indokolt esetben, megfelelő korlátokkal - alaptevékenységén kívül kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység folytatására jogosult. A rendelkezés kimondja, hogy e tevékenységek bevételeinek fedezniük kell e tevékenységek meghatározott jogcímű ráfordítását (azaz költségvetési támogatásból e tevékenységek nem finanszírozhatók) azzal, hogy közüzem esetén bármely tevékenység valamennyi forrásának fedeznie kell valamennyi ráfordítást, beleértve az amortizációt is.
Meghatározza továbbá a törvény, hogy egyes központi közhatalmi költségvetési szervek esetében a kiegészítő és a kisegítő tevékenység ellenértékének jogcíméről, mértékéről törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (nyilvános szabályzat) ad szabályozást. Ezt a megoldást az egyediség indokolja. (Az alaptevékenység bevételeiről az Áht. 87. §-ának (3) bekezdése, valamint 99. §-a rendelkezik.)

(Áht. 93. §)

A költségvetési szerv előirányzatai (keretei) felhasználása tekintetében fizetési kötelezettségeket vállalhat. Az Áht. 100/B. §-ában határozza meg a kötelezettségvállalás fogalmát. Az általános elv az, hogy a költségvetési szerv jellemzően éves előirányzataiból (kereteiből) gazdálkodva, éves szinten vállal kötelezettséget, és teljesíti azokat. Azonban életszerűen vannak olyan kiadások (rendszeresen ismétlődő, nem a naptári évhez igazodó feladatok vagy hosszabb teljesülési idejű szerződések), melyek tekintetében megfelelő feltételekkel indokolt több évre is (több év költségvetésében megjelenő előirányzatok terhére) kötelezettséget vállalni. Ennek megfelelően törvényi szinten rendezésre kerülnek a költségvetési szervek éven túli kötelezettségvállalásainak alapvető szabályai. Ezáltal egyértelművé válik, hogy vállalható több évre előre kötelezettség, de a fedezetet a pénzforgalmi teljesítési időpontokhoz igazodóan kell az adott évi költségvetésekben megtervezni, nem szabad a forrásokat a megvalósítás első évében beépíteni a költségvetésbe.

(Áht. 94. §)

Költségvetési szerv esetén a működés és gazdálkodás alapja az éves költségvetés. Ehhez képest speciális esetként jelentkezhet, amennyiben év közben, a költségvetésbe be nem tervezetten érkezik pénzügyi forrás meghatározott közszolgáltatás ellátására. E körben tipikusan az irányító szerv is (pl. fejezeti kezelésű előirányzatból, pályázat útján) juttathat év közben forrást az irányítása alá tartozó szervnek. Ezen kívül egy másik atipikus finanszírozási formát jelent, amikor a közszolgáltatás ellátása körében nem az irányító szerv, hanem egy attól eltérő ("finanszírozó") szerv juttatja forráshoz jellemzően a vállalkozó közintézetet és a közüzemet. Az ezen (irányító szervtől eltérő) szerv által finanszírozott valamennyi közszolgáltatás tekintetében állapít meg kötelezettséget a vállalkozó közintézet és a közüzem vonatkozásában a §. Ezen esetek jogi megoldási formája, kerete, egyúttal a számonkérhetőség, az elszámoltathatóság alapja egy speciális megállapodás. Ez a feladat-ellátási megállapodás, melynek kötelező tartalmi kellékeit írja le a §.

(Áht. 95. §)

Költségvetési szerv esetén az éves költségvetési előirányzatok (keretek) jelentik a gazdálkodás, a kötelezettségvállalások alapját. E keretek között a szerv alapvetően önállóan dönt. A személyi juttatási előirányzatok tekintetében is kiindulópont az ún. "bértömeg gazdálkodás" mint régóta alkalmazott szabályozás. Ezt a külön törvény szerinti teljesítményértékelési rendszer, valamint a létszámkapacitás megtervezhetősége és megtarthatósága (ld. 91. §-ban és a 100/G. §-ban a közhatalmi szervekre, a 100/H. §-ban a közintézményekre vonatkozó előírásokat) korlátozza, illetve kiegészíti.

(Áht. 96. §)

A § felhatalmazást ad az irányító szervnek, hogy - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező (ún. kizárólag "saját bevételből" gazdálkodó) szervek számára befizetési kötelezettséget írhasson elő, az ilyen befizetés mértékének legfelső értékét is megadja a törvény. Más esetekben is a költségvetési szervek, bizonyos körben és feltételekkel, elvileg végezhetnek vállalkozási tevékenységet. A § alapján az ilyen (nyereségérdekelt) tevékenység eredményét elsősorban az alaptevékenység (azaz a közfeladat) ellátására (vagy azzal összefüggő fejlesztésre) kell "visszaforgatni", az ezen felüli a részt a társasági adó általános mértékével azonos befizetési kötelezettség terheli. Bizonyos szervi körben kötelező lesz a számviteli törvény szerinti ún. eredményszemléletű könyvelést, beszámolást (is) végezni, az így számított eredmény felhasználása tekintetében az előbbihez hasonló szabályt állapít meg a törvény.

(Áht. 97. §)

A § az előirányzat-módosítás és az előirányzat-átcsoportosítás fogalmát, alapvető szabályait, illetve az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket állapítja meg, lényegében a jelenlegi módon.

(Áht. 98. §)

E § speciális esetek leírásával kiegészíti a jelenlegi szabályokat. Alapvető a szolgáltatásban és a gazdálkodásban hosszú távú érdekek előnyben részesítése, a személyi juttatások és a felújítás "kemény" előirányzatként kezelése, a tervszerűség erősítése. Kimondja, hogy a költségvetésben megtervezett működési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között a Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv esetében bizonyos mérték (hányad és összeg) felett a Kormány, ez alatt, illetve más közhatalmi költségvetési szerv esetében az irányító szerv engedélyezhet átcsoportosítást. Az ilyen átcsoportosításokat viszont a közszolgáltató költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben hajthatja végre. A működési és felhalmozási költségvetésen, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között valamennyi költségvetési szerv esetében a szerv vezetője saját hatáskörben csoportosíthat át. Általános korlátot jelent ezen átcsoportosítások vonatkozásában, hogy - adott kiadási-bevételi főösszegen belül - nem növelhetik a személyi juttatások előirányzatát (kivéve pl., ha az év közbeni, az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabály-változás azt szükségessé teszi), és nem csökkenthetik a felújításra előirányzott összeget, vagy csak úgy csökkenhet ez utóbbi összeg, ha a felújítást más előirányzatból finanszírozzák. (Kivételt képez e körben a vállalkozó közintézet és a közüzem.) Ugyancsak (mint eddig) korlátozott az ún. "számlás foglalkoztatás" pénzügyi kerete, de mód van a "visszaszervezésre".

(Áht. 99. §)

A § egy helyen tartalmazza a szervek (tervezetten felüli) többletforrásainak felhasználására vonatkozó előírásokat. A költségvetési szerv többletbevételeit általában az irányító szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után, kormányrendeletben (önkormányzati körben önkormányzati rendeletben) szabályozott módon (nem fellazítva a jóváhagyott költségvetést) használhatja fel. E körben egyes közhatalmi jellegű bevételek esetében külön szabályozás visszajuttathatja a többletfeladatokkal összefüggően felmerülő többletköltségek pénzügyi fedezetét az intézménynek. Végül e § állapítja meg, hogy többletfeladat elvégzésekor a költségvetési szervnél a személyi juttatások előirányzatának növelése milyen forrásból, milyen módon és feltételekkel hajtható végre.

(Áht. 100. §)

A pénzmaradványra, illetve az előirányzat-maradványra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg a §. A pénzmaradványok, illetve előirányzat-maradványok tekintetében alapvetően felülvizsgálati eljárásokat kell lefolytatni. A feladatelmaradással összefüggően fel nem használt, illetve kötelezettségvállalással nem terhelt (le nem kötött) maradványok főszabály szerint visszafizetendők, azzal, hogy a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány egy hányada (gazdálkodási hatékonyságot feltételezve, illetve "kényszerköltést" megelőzendő) megilleti az intézményeket. Közintézeteknél, vállalkozó közintézeteknél, közüzemeknél teljes a gazdálkodási lehetőség. A normaszöveg további része megerősíti az eseti fiskális érdekű intézkedések eddigi lehetőségét és a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok rugalmas felhasználhatóságát, itt is kedvezményezve a vállalkozó közintézetet.

(Áht. 100/A. §)

E § általánosan előírja a költségvetési szerv számára, hogy az általa ellátandó közfeladatok ellátásáról, illetve költségvetése végrehajtásáról (a részére meghatározott teljesítménykövetelmények, illetve általa kötött feladatellátási megállapodások teljesítéséről) beszámolni köteles (a vezető felelőssége mellett), mely beszámolót az irányító szerv felülvizsgálja és értékeli. Bár az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv beszámolója szükségszerűen magában foglalja a hozzárendelt önállóan működő intézményét is, a tartalmi felelősség ez utóbbi vezetőjét terheli.

(Áht. 100/B. §)

A § határozza meg a költségvetési szerv előirányzatainak (kereteinek) tényleges (gyakorlati) felhasználására vonatkozó szabályokat. A jogszabályhely megadja a kötelezettségvállalás fogalmát, leírja a kötelezettségvállalási folyamat eljárási, garanciális szabályait. Így pl. előírásra kerül, hogy ki jogosult a szerv nevében kötelezettséget vállalni, mely ellenjegyzési kötelezettséggel terhes, előtte pedig meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés, illetve költségvetési keret fel nem használt és le nem kötött része biztosítja-e a pénzügyi fedezetet.
A külső, szerződő felek számára garanciális jellegű, a felettes szerv számára a megfelelő pénzügyi kontrollálást, kármegelőzést motiváló előírás, hogy a költségvetési szerv tartós fizetési nehézségei esetén más költségvetési szerv, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló tartozásaiért irányító szerve (mögöttesen) helytállni tartozik. Az elsődleges felelősség az intézményt terheli, melyet az irányító szerv a még nem tartós adósság ismeretében és egyéb (pl. ellenőrzési) tapasztalatokra támaszkodva érvényesíthet, megelőzve a saját kötelezettsége keletkezését. Ez az előírás közvetve a közpénzt finanszírozó adófizetőt is védi. Amennyiben pedig az irányító szerv sem képes a (mögöttes) helytállásra, akkor az adós központi költségvetési szerv irányító szerve a Kormány felé indítványozhatja a hitelezői igény kielégítését.

(Áht. 100/C. §)

E § rögzíti, hogy az önállóan működő költségvetési szerv a költségvetési kerete terhére vállalhat kötelezettséget és igazolja azok szakmai teljesítését. A tényleges pénzügyi-gazdasági feladatokat az irányító szerv által kijelölt másik (tipikusan önállóan működő és gazdálkodó) költségvetési szerv látja el.

(Áht. 100/D. §)

A § általános elvként deklarálja, hogy a költségvetési szervnek a jogszabályban, megállapodásban stb. rögzített időpontban eleget kell tennie fizetési kötelezettségének. A fizetési fegyelem fenntartása, a gazdasági, pénzügyi folyamatok megfelelő likviditási mederben tartása, kiegyensúlyozottsága, valamint az esetlegesen kialakuló fizetésképtelenség megelőzése céljából különleges jogokkal felruházott személy kerülhet a költségvetési szervhez kirendelésre: ez a kincstári, illetve önkormányzati biztos. A kincstári és az önkormányzati biztosra, és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésére vonatkozó részletszabályok meghatározása kormányrendeletben történik meg. Az irányító szervnek intézkedési kötelezettsége van kisebb adósságállomány előállása esetén. A leírt rendszer kisebb módosítással megfelel - mind a központi, mind az önkormányzati körben - a jelenlegi előírásoknak (Áht. és végrehajtási rendelete).

(Áht. 100/E. §)

A § alapvetően a már régóta meglévő, rögzült szabályokat tartalmazza a költségvetési szervek (nehezen ellenőrizhető) eladósodásának megakadályozására. Új előírásként kivételt jelent e körben a megelőlegezési, likviditási kölcsön, illetve a fejlesztési hitel felvételének kormányrendeletben részletesen szabályozott lehetősége költségvetési szerv számára (ld. Áht. 100/I. §, 100/J. §).

(Áht. 100/F. §)

A § meghatározza azokat az eseteket, feltéteket és korlátokat, amelyek az ún. civil szféra (társadalmi szervezetek, alapítványok stb.) költségvetési szerv általi támogatására, valamint az egyesülési jog költségvetési szervek tekintetében való érvényesülésére vonatkoznak. Alapelv, hogy (a helyi önkormányzati kör kivételével) közhatalmi költségvetési szerv és központi közszolgáltató költségvetési szerv ilyen "civil" szervezeteket nem hozhat létre, azokhoz nem csatlakozhat. A rendelkezések egyébként alapvetően a jelenlegi szabályozásnak felelnek meg.

(Áht. 100/G. §)

Az előző §-okban leírt általános szabályokat követően a költségvetési szervek tevékenységének jellegéhez kötődő differenciálást tükrözi e §, meghatározva a specialitásokat, a más típusoktól eltérő gazdálkodási szabályokat. A közhatalmi költségvetési szerv a "klasszikus" költségvetési gazdálkodás (itt lényegre törően rögzített) keretei között működhet, összhangban az ide tartozó (központi költségvetési körben a szélesebb kört alkotó) szervek tevékenységének jellegével. Legfontosabb szabályozási elemek: a pénzügyi források, a létszám meghatározása, az ösztönzés módja (más jogszabályokra utalással), az előirányzat-módosítási hatáskörök, finanszírozás rendje; jellemzően adminisztratív, korlátozó, a tervezés szerepét erősítő eszközrendszer.
A közhatalmi költségvetési szerv alaptevékenysége mellett kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenység végzésére csak kivételesen jogosult.
A § megadja azt a lehetőséget is, hogy a különleges forrásszerkezetű, illetve a többségében a közszolgáltató szervekre jellemző, közszolgáltatást végző foglalkoztatottakat alkalmazó közhatalmi költségvetési szerv a rugalmasabb, közintézményre vonatkozó gazdálkodási szabályokat alkalmazhassa. E szabályok alkalmazásának tényét a közhatalmi költségvetési szerv alapító okiratának tartalmaznia kell.

(Áht. 100/H. §)

A § az előzőhöz hasonlóan leírja a közszolgáltató szerv gazdálkodásának speciális jellemzőit - markánsan rugalmasabb, esetenként altípusok szerint differenciáló elemeket megfogalmazva. E megkülönböztetések indoka az eltérő - egy-egy altípusnál viszont összhangban lévő - tevékenységi-, irányítási- és forrásstruktúra, amiből eltérő gazdálkodási szabályok adódnak.
Mivel tehát e szervtípus heterogén, külön törvény egy-egy gazdálkodási elemre, más kérdésekre további eltéréseket is megfogalmazhat. Fontos elem a gazdálkodás - egyik vetületében - feladatalapúsága, teljesítménykövetelménye, ehhez igazodóan "eredményszemlélete". (A heterogenitás jellemző példája, hogy a közintézménynél - szemben a közintézettel - a jutalmazásnak fedezete lehet a személyi juttatások évközi megtakarítása és a tervezettet meghaladó (többlet)bevételnek a jutalmazásra fordítható része mellett a költségvetési támogatásként megtervezett előirányzat is.) Az alaptevékenységtől eltérően a kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységek tekintetében általános (a közhatalmi szervekre nézve is kötelező) szabályként érvényesül, hogy azok a felesleges kapacitások kihasználására, az alaptevékenység teljes mértékű kifejtése mellett (és nem annak rovására), annak forrásai bővítésére folytathatók. A kapacitásnak - hiszen nem "piaci vállalkozás"-ról van szó - az alaptevékenységhez kell igazodnia.
A teljesítményterv és a feladatellátási megállapodás viszonyában lényeges pont a közszolgáltatások egyes ágazataiban (pl. egészségügy), hogy ha kizárólag feladatellátási (finanszírozási) megállapodás alapján jut (finanszírozó szervtől) forráshoz a vállalkozó közintézet vagy a közüzem, abban az esetben nem kell teljesítménytervet készíteni, hiszen ebben az esetben lényegében a (irányító szerv által meghatározott) teljesítménytervvel azonos funkcióval és tartalommal bíró dokumentumot jelent a megállapodás.

(Áht. 100/I. §)

A § a közszolgáltató költségvetési szervek közül a közintézet, a vállalkozó közintézet és a közüzem számára lehetővé teszi, hogy - kormányrendeletben meghatározott feltételekkel - a kincstártól megelőlegezési, likviditási kölcsönt vegyen fel, valamint a közszolgáltatási bevételének a ráfordítások elszámolását követően fennmaradó összegéből, a vállalkozási eredményéből, vállalkozási tartalékából az államháztartáson kívüli forrásból származó részt a kincstárnál hasznosítsa, értékpapír vásárlásra fordítsa, illetve gazdálkodó szervezetét támogassa. Az előírások azt az igényt kívánják kielégíteni, hogy e szellemi, illetve fizikai (technikai) jellegű közszolgáltatást nyújtó szervek gazdálkodási tevékenységük folyamatosságát, racionalitását hatékonyabban tudják biztosítani.
Ugyancsak e § alapján egyrészt külön törvényben meghatározott esetben a közszolgáltató költségvetési szerv (a vállalkozó közintézet minden esetben) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény-)szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra is kötelezhetővé válik. E külön könyvvezetési kötelezettség mellett természetesen e költségvetési szervek másokhoz hasonlóan továbbra is kötelesek lesznek a külön jogszabályban meghatározott (módosított teljesítés szemléletű) nyilvántartást is vezetni. Másrészt a vállalkozó közintézet, valamint külön törvényben meghatározott más közszolgáltató költségvetési szerv éves beszámolója tekintetében kötelező lesz könyvvizsgálatot végeztetni. Végül, a tevékenység jellege szerint közintézetként besorolt egyes, "hagyományosabb" vezetés, keretek, forrásstruktúrák közt gazdálkodó intézmények esetén a törvény lehetőséget ad e gyakorlatnak megfelelő "konzervatívabb", kevésbé rugalmas, klasszikus közintézményi gazdálkodási "rezsim" alkalmazására, illetve ennek fordítottjaként a közintézetre vonatkozóan e törvényben megállapított követelményeket teljesíteni tudó közintézményekre a rugalmasabb gazdálkodási "rezsim" alkalmazhatóságára.

(Áht. 100/J. §)

Speciális esetként szabályozza a § azt a szervezeti kört, amely a források tekintetében "versenyszerű" helyzetben működne, ennek megfelelően nagyfokú szakmai-gazdálkodási önállóssággal bírna. Az ún. vállalkozó közintézetként történő besorolásról az irányító/felügyeleti szerv dönt, illetve központi költségvetési szervek esetén - a felsőoktatásnál az intézmény kezdeményezésére - az irányító/felügyeleti szerv (a tárca) javaslatára a Kormány adhat engedélyt. Az ilyen szervként való besorolás általános feltételeit rögzíti a § (melyeket külön törvény konkretizálhat és kiegészíthet): a költségvetési szerv működése pénzügyi keretében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó bevétel, a külön törvényben meghatározott és az adott közszolgáltatás igénybevételével összefüggően teljesítményarányosan megállapított (felsőoktatásnál a képzési és a fenntartói) támogatás, valamint az államháztartáson kívüli eredetű bevétel együttesen legalább három éven át egyharmadot meghaladó arányú kell legyen, ezen kívül a 100/K. § (1) bekezdésének b)-i) pontjában foglalt - piaci jellegű körülmények közötti közfeladat-ellátási - feltételekkel kell működnie. Végül a vállalkozó közintézetről (illetve azok köréről) szóló külön törvénynek az ún. mögöttes - a 100/B. § (5) bekezdésében és a Ptk.-ban foglalt - helytállási kötelezettséget ki kell zárnia, vagy e kötelezettség kielégítésének alapját a vállalkozó közintézet (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyonára kell korlátoznia, vagy a fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból megszűnő szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásának rendezéséről egyéb módon megfelelően kell rendelkeznie.
Az elvárt teljesítményt - a kormányrendeletben foglalt feltételrendszer alapján - az irányító szerv (a "fenntartó") vagy - ha az irányító szervtől (fenntartótól) eltér - a (közszolgáltatás ellátásért felelős) finanszírozó szerv és az intézmény közötti megállapodás (szerződés) tartalmazza. Lényeges specialitás még, hogy ezen intézménynek fejlesztési hitel felvételére is lehetősége van (a "bázisalapú" támogatás megszüntetésével), de időbeli és (abszolút értelemben vett) mennyiségi korláttal. A szerv csak az ún. saját vagyonát kötheti le (terhelheti meg) hitelei biztosítékaként.
E szervtípusnál kötelező továbbá az ún. eredményszemléletű számvitel alkalmazása, itt részletezett funkciójú vezető testület létrehozása, továbbá könyvvizsgáló megbízása. A könyvvizsgáló szerepe a vállalkozó közintézet pénzügyi helyzetének folyamatos nyomon követése, ellenőrzése, így ezen belül különösen a pénzügyi kockázatok, adósságállomány elemzése. Jelentős pénzügyi kockázat, veszélyeztető körülmény észlelése esetén értesítési kötelezettsége van a költségvetési szerv vezető testülete felé, és kezdeményeznie kell elhárító intézkedés megtételét; eredménytelenség esetén pedig az irányító szerv felé kell jeleznie az aggodalomra okot adó állapot fennállását.

A 29. §-hoz

A közfeladat-ellátás egyik formája a nem költségvetési szerv által történő feladatvégzés. A Javaslat alapján az Áht. egy külön fejezetében összegezve tartalmazza a különféle (közpénzből, közvagyonból alapított, tulajdonolt) gazdálkodó szervezetekre vonatkozó előírásokat. Lényeges szempont, hogy egyrészt az önkormányzati vagyon tekintetében az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló törvény, az állami vagyon tekintetében pedig az állami vagyonról szóló törvény általános jellegű szabályokat állapít meg, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. E körben tehát az Áht. olyan speciális előírásokat határoz meg, melyek fő szempontokként érvényesítik a közpénzek felhasználásának, a közvagyon hasznosításának ésszerűségét, hatékonyságát, átláthatóságát, valamint a közfeladatok eredményes, kiszámítható és biztonságos ellátását.

(Áht. 100/K. §)

A fejezet első §-a tartalmazza azon általános (együttes) előfeltételeket, melyek meglétekor ésszerűen felvethető, szóba kerülhet a gazdálkodó szervezet útján való közfeladat-ellátás. Ezen általános előfeltételek teljesülése esetén teszi lehetővé a §, hogy különös (speciális) vagy egyedi jelleggel rendelkezni lehessen gazdálkodó szervezet útján történő közfeladat ellátásáról. Mivel közhatalom gyakorlása nem történhet (vagy csak törvényi kivétellel) gazdálkodó szervezetként, ezért ilyen megoldás a közszolgáltatások ellátása körében merülhet fel. E § nem határolja be az állami-önkormányzati tulajdon, a közvagyon mértékét (arányát) az adott gazdálkodó szervezetben, hasonlóképpen minimális tulajdoni arány sem kerül előírásra, meghagyva a mozgásteret e körben.

(Áht. 100/L-100/N. §-ok)

A költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire vonatkozó ezen §-ok jórészt a már évek óta az Áht.-ban lévő előírásokat tartalmazzák, egyúttal - a törvény más részeivel való összhang biztosítására - kis mértékben módosítva azokat. Ezen kívül bizonyos általános szabályok kikerültek az Áht.-ból és az állami vagyonról szóló törvénybe lettek átemelve.
Lényeges új előírások:
- központi költségvetési szerv - az állami vagyonról szóló törvénnyel összhangban - tulajdonosi jogokat csak külön szerződés alapján gyakorolhat;
- törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdálkodó szervezet bevétele nem származhat tartósan túlnyomóan (kétharmadot meghaladó arányban) államháztartási forrásból. Az ilyen szervezet költségvetési szervi formában (annak a közforrásokra kialakított szabályrendszerével) működhet hatékonyan, egyébként indokolt intézkedni a gazdálkodó szervezeti működésnek megfelelő, jelentősebb nem államháztartási ("saját") forrásarány kialakulásáról. A jelenlegi gyakorlat diszfunkcionális, nem indokolható előnyöket, jogokat biztosít. Ez a megközelítés a költségvetési források jellegének megfelelő szakmai és gazdálkodási követelmények érvényesülését szolgálja;
- az eddig e téren tapasztalható visszaélések megakadályozása céljából indokolt elkerülni, hogy a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek ún. háttérintézményi célra a gazdasági társasági, vagy más gazdálkodó szervezeti formát felhasználják;
- az egyes - így különösen a statisztikailag a "kormányzati szektorba tartozó" - gazdálkodó szervezetek eladósodása, vagyonvesztése fontos, hogy ne történhessen ellenőrizetlenül, kontrollálatlanul. Ezért új szabályként jelenik meg, hogy bizonyos mérték felett a gazdálkodó szervezet hitelfelvételéhez, kezességvállalásához, ingyenes vagyonjuttatásához stb. az irányító szerv, illetve központi költségvetési szerv esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács előzetes engedélye szükséges. (Kivételt képezhet e szabály alól az a kör, amely tekintetében az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződésben történik hasonló esetek szabályozása.)

(Áht. 100/O. §)

A közfeladat-ellátásban szervezeti szempontból főszabályt jelentő költségvetési szervi feladatellátás bizonyos körben - a 100/K. §-ban foglalt előfeltételek meglétekor - lehetséges, hogy más formát öltsön, és gazdálkodó szervezet formájában történjen. A főszabály szerint költségvetési szerv által ellátott közszolgáltatás gazdálkodó szervezet útján való ellátásánál általános követelmény, hogy törvényi szinten (tipikusan az adott közszolgáltatásról szóló szakmai, ágazati törvényben) vagy (a szervezeti megoldási módokban és az önkormányzati vagyonnal való rendelkezésben nagyobb autonómiával rendelkező helyi önkormányzat esetén) helyi önkormányzati rendeletben kell lehetővé tenni.
Az utódszervezet alapításához, illetve a költségvetési szerv ezzel összehangolt megszüntetéséhez kapcsolódóan fontos, hogy egyedi jellegű, külön engedélyhez kötött a közfeladat átadása, és megfelelő garanciális előírásokat is tartalmaz a § - az ellátás biztonsága, a hitelezői érdekek, a megszűnő szerv által foglalkoztatottak, illetve a közpénz és közvagyon védelme érdekében. Így akként valósítható meg a közfeladat költségvetési szervtől gazdálkodó szervezetnek történő átadása, hogy az elődszervezet megszüntetése összehangolt az utódszervezet létrehozásával, és a közfeladat ellátásának folyamatossága biztosított; az új gazdálkodó szervezet a költségvetési szerv megszűnésének napját követő nappal megkezdheti (folytathatja) a közfeladatellátást.
Állami, önkormányzati vagyon feletti rendelkezés csak kivételesen - külön törvény, illetve önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint - haladhatja meg a vagyonkezelői jogot, és kivételesen kerülhet a közvagyon gazdálkodó szervezet tulajdonába.

(Áht. 100/P. §)

A közfeladat ellátásának költségvetési szervről gazdálkodó szervezetre történő átszállása mellett azzal ellentétes irányú feladatátadás is lehetséges, és ez is bizonyos pontokon szabályozandó folyamat (köznapi szóval ez a feladatellátás "visszaszervezése").
A "visszaszervezés" végrehajtása során (is) fontos kritérium, hogy a közfeladat-ellátás folyamatos, annak átadása-átvétele zökkenőmentes legyen, fennakadás nélkül történjen. Ezért fontos, hogy a létrejövő, vagy újonnan kijelölt költségvetési szerv a gazdálkodó szervezet közfeladat-ellátó tevékenységének megszűnésétől rögtön biztosítani tudja a további ellátást. A jogutód nélküli megszüntetés formája cég esetében a végelszámolás. Azonban a közfeladat-ellátás tekintetében tulajdonképpen jogutódlás következik be, vagyis a jogutód nélküli megszüntetés elve valójában megtörik az állami-önkormányzati cég közfeladat-átadása esetén. A jogbiztonság követelménye alapján lényeges rendezni, hogy hogyan alakul a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak sorsa, megszűnik, vagy ugyanolyan, esetleg más keretek, jogviszonyok között kerül sor a továbbfoglalkoztatásra. Amennyiben a gazdálkodó szervezet megszüntetése (a döntést az alapító hozza meg) és költségvetési szerv ezzel összehangolt alapításakor a foglalkoztatottakat illetően jogviszonyváltás következik be, akkor a Munka Törvénykönyvében foglaltak (86/B-86/C. §) alkalmazhatók.
A közfeladat-ellátás biztonsága miatt, a zökkenőmentes átadás érdekében teszi lehetővé a §, hogy megfelelő előkészületek történjenek a lényeges kérdésekben. Így a megszüntetésre irányuló jogi procedúra megindítását közvetlenül követően a közfeladat átadásával kapcsolatosan szerződést köthet a gazdálkodó szervezet az átvevő költségvetési szervvel a szükséges források átadásáról, szerződésből eredő vagyoni jogok és kötelezettségek átruházásáról, valamint a gazdálkodó szervezet által kötött szerződésbe történő belépésről, azzal a céllal, hogy gördülékenyebbé váljon a közfeladat-ellátásának átvétele, a közszolgáltatások nyújtása. E körben lehetőséget ad e § arra, hogy az említett költségvetési szerv különféle - a gazdálkodó szervezet megszűnésével összefüggő - közterhek megfizetéséért kezességet vállalhasson, vagy azokat átvállalhassa (pl. általános forgalmi adó). E megállapodások feltétele a költségvetési szerv irányító szervének engedélye.
Előfordulhat az is, hogy a közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezet már fizetésképtelen állapotba kerül. Erre az esetre a § az általános (felszámolási) szabályok alkalmazását írja elő. Azon jogviszonyok esetében, amelyeknél törvényileg kizárt, vagy feltételekhez kötött, hogy a költségvetési szerv alanyuk legyen (pl. hitelszerződés), a felszámolás során kötelezően rendelkezni kell.

A 30. §-hoz

(Áht. 101/A. §)

A fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása rendelkezésre bocsátásának ütemezéséről eddig csak kormányrendeleti szinten történt rendelkezés. Ebből adódóan a jóváhagyott támogatásokat jellemzően egy összegben bocsátották rendelkezésre. Szükséges ezért törvényi szinten rendelkezni, hogy főszabály szerint a támogatások rendelkezésre bocsátása - a feladatokról való egyedi döntésekhez igazodóan - finanszírozási terv alapján, teljesítésarányosan, a §-ban felsorolt egyes szervezetek részére pedig időarányosan történik. Ettől eltérő finanszírozást csak külön jogszabály tehet kivételesen lehetővé.

A 31-39. §-hoz

A már eddig is az Áht.-ban található államháztartási pénzügyi ellenőrzési-kontroll fejezet kisebb - elsősorban fogalmi-terminológiai tisztázást jelentő - módosítását tartalmazzák a §-ok.
Az elmúlt években az államháztartási rendszerek működéséről szóló visszajelzések (számvevőszéki jelentések, KEHI jelentések, belső ellenőrzési éves jelentések, konferenciákon és workshopokon elhangzott hozzászólások) alapján időszerűvé vált a 2003-ban, az Európai Unió által elvárt módon átalakított államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési (ÁBPE) rendszer felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása. 2003-ban az Európai Bizottság határozottan előírta a rendszer három elemének (1. financial management control = FEUVE ; 2. internal audit = belső ellenőrzés; 3. central harmonization unit = központi harmonizációs egység) szabályozását. Időközben azonban a Bizottság szakemberei által is kommunikált módon, a nemzetközi szakmai fejlődés (lásd COSO modell később) eredményeképpen a "pénzügyi" dimenzióra történő korlátozás kezd feloldódni: a rendeletekben a Bizottság már "management and control systems"-ről rendelkezik, a belső ellenőrzés esetében egyértelműsítik, hogy nemcsak a pénzügyi területet kell vizsgálni stb. Ezért nem érdemes a régi, már elfogadott fogalmakat (ÁBPE, FEUVE) eltörölni, hanem indokolt inkább a kibővítésük, átértelmezésük.
A legfontosabb megjelenítendő, szabályozandó és alkalmazandó fogalom a belső kontrollrendszer, melynek fogalmát és alapvető elemeit tartalmazza a módosítás. A belső kontrollrendszer magában foglalja a FEUVE-t, az ÁBPE-t, több náluk, hiszen nemcsak szigorúan vett pénzügyi ellenőrzéseket jelent, hanem korszerű szervezetirányítási, menedzselési elemeket. A rendszer koncepciója nemzetközileg elismert szervezetek, pl. a COSO (Committee of Sponsoring Organisations of the Treadway Commission) és az INTOSAI (Legfőbb Ellenőrzési Intézmények - számvevőszékek - Nemzetközi Szervezete) ajánlásain alapul, mintegy integrálva azokat. A szabályozás megújításához a jogszabály-módosításokon túl hozzátartozik a magyarországi államháztartási belső kontroll standardok (előreláthatólag irányelv formájában), valamint az egyes kontroll elemekre vonatkozó módszertani útmutatók kidolgozása.
Lényeges, hogy a rendszer egyes elemein belül a kontrollok mennyiségének, minőségének, szigorúságának meghatározása a költségvetési szerv vezetőjének joga és kötelezettsége; a jogszabályok csak egyes elemek kötelezőségét írják elő, illetve a standardok és útmutatók javaslatokat tesznek a további elemekre. A kontrollok lényege, hogy nem egyszeri ellenőrzési tevékenységet jelentenek, hanem folyamatokat, "kontrollpontok" alkalmazását előzetes, folyamatba épített és utólagos jelleggel. A módosítások további eredménye, hogy az államháztartásban már korábban is meglévő kontrollpontokat (újakkal kiegészítve) strukturálja, rendszerbe helyezi, átláthatóvá és számonkérhetővé teszi.
Az Áht. 121/C. §-ának módosítása pontosítja a belső ellenőrök nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket, kiegészíti a nyilvántartáshoz és azonosításhoz feltétlenül szükséges adatok körét, illetve megfelelő ügyintézési időt biztosít a nyilvántartást vezető szervezet részére.
Ezeken kívül a §-ok fogalmak pontosítását és az új, egységes terminológiák átvezetését szolgálják.

A 40-42. §-hoz

Az Áht. záró rendelkezéseiben lévő, a Kormánynak, az államháztartásért felelős miniszternek, valamint általában a minisztereknek címzett felhatalmazások e törvénynek megfelelő módosítását, illetve kiegészítését tartalmazza a §.

A 43. §-hoz

(Áht. 127. §)

A § az Áht.-t egészíti ki egy értelmező rendelkezéssel, elkerülhetővé téve azt, hogy az Áht. által használatos, de a jelen törvényben, illetve a Ptk.-ban meghatározott egyes fogalmak definícióját meg kelljen ismételni.

A 44. §-hoz

A törvény hatályba lépésének általános időpontja 2009. január 1-je. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat - a jogbiztonság követelményét, illetve a törvényből következő kötelezettségek súlyát is figyelembe véve, továbbá megfelelő felkészülési időt, zökkenőmentes átmenetet és biztonságos végrehajtást biztosítva - csak az új költségvetési évtől, 2010-től kezdődően kell alkalmazni.
A 2009. január 1-je és 2009. június 1-je közötti átmeneti időszak a költségvetési szervek vonatkozásában azt jelenti, hogy a költségvetési szervek alapító (irányító) szervei - a megváltozott szabályozási környezet alapján - a megadott határidőig kötelesek felülvizsgálni a feladatellátó szervezetrendszert, és kötelesek a törvény alkalmazásához szükséges intézkedéseket megtenni, rendezni a szervek jogállását, azaz a költségvetési szerveiket az e törvény szerinti típusokba besorolni, az alapító okiratokat módosítani stb. Ez a felülvizsgálati kötelezettség kiterjed (az eddig tipikusan "kiszervezett" tevékenységet végző és vagyonkezelésükbe, illetve tulajdonosi jogkörükbe tartozó) gazdálkodó szervezetekre (cégekre) is - alkalmat adva indokolt esetben a "visszaszervezésekre". Így a költségvetés tervezése és végrehajtása, valamint a gazdálkodás már az új jogállásoknak, szervezeti formáknak megfelelően történhet. Ez a felülvizsgálat nem jelenti feltétlenül, hogy minden költségvetési szervet át kellene alakítani, vagy át kellene szervezni, hanem csak abban ez esetben, ha a megváltozott jogszabályi feltételek alapján az indokolttá válik, viszont az új kategóriákba történő besorolásnak 2009. július 1-jéig meg kell történnie. A főszabállyal megegyező határidővel kell rendezni az e törvény hatálybalépésekor már működő, de esetleg még be nem jegyzett, illetve alapító okirattal nem rendelkező (jogbizonytalan státuszú) költségvetési szervek jogállását is.
Csak az önkormányzati (polgármesteri, főpolgármesteri stb.) hivatalok - mivel mindenképpen működniük kell - kerülnének a határidő tekintetében kivételezetti körbe, így 2009 októberéig kapnának időt a bejegyzésre. Minden költségvetési intézményre vonatkozó kötelezettség volt már eddig is az alapító okirat és az ennek alapján történő bejegyzés megléte, ennek meg nem történtéhez most jogkövetkezmény is fűződik.
A Javaslat eligazítást ad a már létező, bejegyzett, "vegyes" profilú intézmények besorolásához.
A Javaslatban megfogalmazott bizonyos, több éven át fennálló körülményekhez, feltételekhez kötött jogállás megváltoztatási módok tekintetében lehetőség nyílik már a 2010. január 1-jétől történő alkalmazásra is.

A 45-56. §-hoz

E §-okban a törvény rendelkező részeinek előírásaiból következő, azoknak megfelelő hatályon kívül helyező rendelkezések, valamint egyéb törvénymódosítások találhatók.
Kiemelt a közalapítványokra vonatkozó szabályok módosítása (48. §), mely szerint a közalapítvány megszüntetésének speciális okaként határozza meg a törvény, hogy - a közalapítvány mindenkori vagyonát 100%-nak tekintve - a közalapítványi vagyonban 80%-nál kisebb arányt mutató államháztartáson kívüli forrásarány több éven át jellemző megléte esetén kötelező megszüntetni a közalapítványt. A közalapítvány megszüntetése bírósági úton történik. A bíróság eljárását az alapítónak kell kezdeményeznie, e megszüntetési ok pontos megjelölésével. Az 55-56. §-ban történik rendelkezés (a Magyar Tudományos Akadémiáról és a felsőoktatásról szóló törvények módosításával) a vállalkozó közintézetté történő besorolás eljárásáról, továbbá a teljesítményarányosan megállapított felsőoktatási működési támogatás tartalmának meghatározásáról.

Az 57. §-hoz

E §-ban a törvény rendelkező részeiből következő felhatalmazó rendelkezések találhatók a Kormánynak és az államháztartásért felelős miniszternek címezve.

Az 58-62. §-hoz

E §-ban különféle értelmező rendelkezések találhatók; így különösen a törvény nagy számban alkalmaz olyan fogalmakat, amelyeket illetően az Áht., a Ptk. már tartalmaz megfelelő meghatározásokat, ezért e törvényben felesleges lenne ezeket megismételni. Itt erre történik utalás, a 60. §-ban pedig a törvény fogalmi szóhasználatának megfelelő általános rendelkezés szerepel.

A 63. §-hoz

A Javaslat új költségvetési szervtípusként hozza létre a közüzemet. Ehhez hasonló elnevezéssel az állami vállalatokról szóló, 1977-es törvény alapján alapítottak közüzemi vállalatokat, melyek általában már megszűntek, gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté alakultak át. Lehetséges azonban, hogy még léteznek ilyen "közüzem"-ek, így ezen elavult törvényi előírások hatályon kívül helyezése jogalkalmazási problémákat idézhetne elő, ezért a § a szerint rendelkezik, hogy új közüzemet 2009. január 1-jétől már nem lehet alapítani.

A 64. §-hoz

E § tartalmazza a különféle törvénymódosításokat tartalmazó jogszabályhelyek tekintetében a deregulációs jellegű előírást.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu