adozona.hu
Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló T/4856. számú törvényjavaslat indokolása
Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló T/4856. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2008. évi III. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonására tekintettel, a készpénz átadásával történő fizetések egységes szabályok szerinti teljesítése érdekében, a következő törvényt alkotja:
(1) Forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy - a 4. §-ban foglaltak kivételével - a 2. §-ban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő végösszege...
Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló T/4856. számú törvényjavaslat indokolása
Az Országgyűlés az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonására tekintettel, a készpénz átadásával történő fizetések egységes szabályok szerinti teljesítése érdekében, a következő törvényt alkotja:1. §
(1) Forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy - a 4. §-ban foglaltak kivételével - a 2. §-ban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő végösszeget meghatározni és a pénzfizetésre irányuló kötelezettséget teljesíteni.(2) A nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződő fizetendő végösszeg és az (1) bekezdés alapján meghatározott készpénzben fizetendő összeg különbsége kerekítési különbözetnek minősül.
(3) A kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül, arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező.
(4) Az e törvényben meghatározott kerekítéssel teljesített pénzfizetésre irányuló kötelezettséget pénzügyileg rendezettnek kell tekinteni.
2. §
A kerekítés szabálya a következő:a) a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;
b) a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;
c) az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;
d) a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0
forintra végződő összegre kell kerekíteni.
3. §
Bankkártyával való fizetés elfogadója dönthet úgy, hogy a bankkártyával való fizetés elfogadása során az 1. § szerinti kerekítési szabályokat alkalmazza. Erre a tényre a bankkártyával fizető személy figyelmét kifejezetten fel kell hívni.4. §
(1) A 2008. március 1-je előtt megállapított,a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti ellátások, továbbá a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátások,
b) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a természetbeni ellátások közül az utazási költségtérítés,
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások,
d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások,
e) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti ellátások
összegét - ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik - 2008. március 1-jétől a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítéssel kell folyósítani. Ha a folyósító szerv az ellátásból levonást teljesít, a kerekítést a levonás után fennmaradó összegre kell végrehajtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kerekítésből származó kiadások az adott ellátások költségvetési előirányzatait terhelik.
5. §
Ez a törvény 2008. március 1-jén lép hatályba.Indokolás
Általános indoklás
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X. 1.) MNB rendelete (továbbiakban: rendelet) értelmében az 1 és 2 forintos címletű érmék (továbbiakban: kiscímletű érmék) 2008. március 1-jei hatállyal elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.A törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat) biztosítja, hogy a kiscímletű érmék bevonását követően, a készpénz átadásával történő, forintban teljesített fizetések során a fizetendő összeg egységes szabályok szerint kerüljön kiegyenlítésre. A javaslat meghatározza, hogyan járjanak el a gazdasági élet szereplői abban az esetben, ha készpénz átadásával történő fizetéskor a végösszeg kiegyenlítése a forgalomban lévő forint bankjegy és érmecímletekkel nem lehetséges. A törvénytervezet nem írja elő az egyedi tranzakcióknál a kerekített összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton való feltüntetését, ennek megfelelően az egyedi kerekítési különbözet az ÁFÁ-nak nem képezi alapját. A kerekítések sorozatából esetlegesen adódó pénztárhiány vagy többlet egyéb ráfordítás vagy bevétel jogcímen számolható el. A javaslat alapján a kiscímletű érmék bevonása után a fizetendő végösszeget pénzügyileg rendezettnek kell tekinteni, ha annak kiegyenlítésére a javaslatban meghatározott kerekítési szabály alkalmazásával kerül sor.
Részletes indoklás
1. §
A rendelet értelmében a kiscímletű érmék 2008. március 1-jei hatállyal elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket, melynek következtében a fizetendő végösszeg forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő rendezése 2008. március 1-jétől csak akkor lehetséges, ha az 5 forintra vagy annak többszörösére végződik. A készpénz átadásával történő fizetés körébe nem csak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti "pénzösszeg közvetlen átadása" tartozik, hanem a hivatkozott bekezdésben felsorolt többi készpénzfizetési mód is. Ezeknél a fizetési módoknál a kerekítési kötelezettség az adott fizetési módon belül arra a mozzanatra vonatkozik, amikor a készpénz (bankjegy vagy érme) átadása megtörténik. A kerekítési különbözet az eredetileg fizetendő végösszeg és a javaslat alapján kerekített ténylegesen fizetendő összeg különbsége. A javaslat alapján a kerekítési különbözetről bizonylat kiadása nem kötelező. A kerekítések sorozatából esetlegesen adódó pénztárhiány vagy többlet egyéb ráfordítás vagy egyéb bevétel jogcímen számolható el.2. §
Amennyiben a fizetendő végösszeg készpénzzel történő pontos kiegyenlítése nem lehetséges, akkor a 2. §-ban meghatározott kerekítési szabály alkalmazásával kell eljárni.3. §
A bankkártyás fizetések esetén a bankkártya elfogadója általánosan alkalmazhatja a javaslatban foglalt kerekítési szabályt. A bankkártya birtokosának figyelmét erre az eljárásra kifejezetten fel kell hívni. A kerekítés során figyelemmel kell lenni a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdésében foglalt előírásra.4. §
A javaslat speciális szabályt ír elő a 4. §-ban meghatározott állami ellátások kifizetésére vonatkozóan, miszerint ezeket mindig felfelé kell kerekíteni. A speciális szabály alapján a kifizetendő összeg nem függ attól, hogy készpénzben vagy számlapénzben kerül teljesítésre. A javaslat az általános kerekítési szabálytól eltérő megoldást fogalmaz meg, tekintettel a társadalombiztosítási és szociális ellátások általános pénzforgalmi kifizetésektől eltérő - alacsony összegű, rendszeres, a megélhetés szempontjából kulcsszerepet játszó - jellegére.5. §
A hatálybalépés időpontját a javaslat a rendelet hatályba lépésére való tekintettel határozza meg 2008. március 1. napjában.