adozona.hu
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezés e szerinti felhasználásáról szóló T/4000 számú törvényjavaslat indokolása
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezés e szerinti felhasználásáról szóló T/4000 számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § A Magyar Köztársaságban a személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett magánszemélyek e törvény rendelkezései szerint gyakorolják az általuk befizetett személyi jövedelemadó meghatározott része(i) tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megállapított rendelkezési jogukat .
2. § E törvény alkalmazásában befizetett adó a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott befizetett adónak az adóbevallásban, az adóhatóság adatszolgáltatás során történő adó megállapítás...
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezés e szerinti felhasználásáról szóló T/4000 számú törvényjavaslat indokolása
2007. évi … törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezés e szerinti felhasználásáról
A törvény célja
1. § A Magyar Köztársaságban a személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett magánszemélyek e törvény rendelkezései szerint gyakorolják az általuk befizetett személyi jövedelemadó meghatározott része(i) tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvényben megállapított rendelkezési jogukat .A befizetett adó
2. § E törvény alkalmazásában befizetett adó a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott befizetett adónak az adóbevallásban, az adóhatóság adatszolgáltatás során történő adó megállapításakor, vagy a munkáltatói adó-megállapításkor megállapított összege, feltéve, hogya) az adó-megállapítás során megállapított adókülönbözet teljes összegének megfizetése az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőig megtörtént, vagy
b) az adó-megállapítás során megállapított adókülönbözetre (vagy annak egy részére) az esedékességét megelőzően benyújtott kérelem alapján az állami adóhatóság legfeljebb 12 hónapra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, valamint az adókülönbözetet és késedelmi pótlékát - az engedélyez ő határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve - hiánytalanul megfizették.
A magánszemély rendelkezési joga
3. § (1) A magánszemély befizetett adójának összesen 7 százalékáról jogosult az e törvény szerinti nyilatkozatával rendelkezni.(2) A magánszemély befizetett adójának
a) 5 százalékáról az e törvényben megállapított valamennyi feltételnek megfelelő más magánszemély,
b) 1 százalékáról az e törvényben megállapított valamennyi feltételnek megfelelő egyház,
c) 1 százalékáról az e törvényben megállapított valamennyi feltételnek megfelelő közhasznú szervezet
javára rendelkezhet.
(3) A magánszemély - választása szerint - befizetett adójának
a) 1 százalékáról a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott valamely kedvezményezetti kör helyett, vagy
b) 2 százalékáról a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott kedvezményezetti körök helyett a rendelkező nyilatkozata megtételének évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott kiemelt költségvetési előirányzat javára rendelkezhet .
(4) A magánszemély nem köteles e törvény szerinti rendelkezési jogát valamennyi kedvezményezetti kör tekintetében gyakorolni.
(5) A magánszemély az adóévre befizetett adójának a (2)-(3) bekezdés szerint megállapított részeiről kedvezményezetti körönként csak egy-egy kedvezményezett, és összesen legfeljebb három kedvezményezett javára rendelkezhet. A magánszemély kedvezményezetti körönként csak befizetett adójának a (2)-(3) bekezdés szerint megállapított teljes összegéről jogosult rendelkezni.
A kedvezményezett magánszemélyek
4. § A magánszemély befizetett adójának a 3 . § (2) bekezdésének a) pontja szerint megállapított részéről a rendelkező nyilatkozata megtételének időpontjában már öregségi nyugdíjban vagy öregségi alapnyugdíjban részesülő, a következőkben meghatározott hozzátartozói közül egynek a javára rendelkezhet :a) a vér szerinti vagy az örökbefogadó szülő;
b) a nagyszülő (az a) pont szerinti szülő vér szerinti vagy örökbefogadó szülője);
c) a dédszülő (a b) pont szerinti nagyszülő vér szerinti vagy örökbefogadó szülője);
d) az ükszülő (a c) pont szerinti dédszülő vér szerinti vagy örökbefogadó szülője);
e) az a)-d) pontban megállapított magánszemély házastársa, özvegye ;
f) az a)-d) pontban megállapított magánszemély testvére (az a)-d) pontban megállapított magánszemély a) pont szerinti szülőjének vér szerinti vagy örökbefogadott más gyermeke).
A kedvezményezett egyházak
5. § (1) A magánszemély befizetett adójának a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerint megállapított részéről a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény hatálya alá tartozó, a bíróság által egyházként nyilvántartásba vett olyan jogi személy javára rendelkezhet, amely a rendelkező nyilatkozat megtételének időpontjában már rendelkezik az állami adóhatóság által részére megállapított technikai adószámmal.(3) Az állami adóhatóság a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról
A kedvezményezett közhasznú szervezetek
6. § A magánszemély befizetett adójának a 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerint megállapított részéről olyan, a rendelkező nyilatkozat megtételének időpontjában közhasznú , kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező egyesület, köztestület, alapítvány, közalapítvány javára rendelkezhet, amelynek közhasznúsági nyilvántartásba vétele a rendelkező nyilatkozat megtételének évét megelőző második évben, vagy korábban megtörtént.A rendelkező nyilatkozat megtétele
7. § (1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatát az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, vagy azzal egyez ő méretű és adattartalmú lapon, vagy - az adóbevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén - elektronikus űrlapon teszi meg .(2) A rendelkező nyilatkozaton fel kell tüntetni:
a) a kedvezményezett magánszemély adóazonosító jelét, nevét, születési helyét, idejét és anyja születési nevét, valamint belföldi bankszámlájának számát;
b) a kedvezményezett egyház technikai adószámát és elnevezését;
c) a kedvezményezett közhasznú szervezet adószámát és elnevezését;
d) a kedvezményezett kiemelt költségvetési előirányzat technikai adószámát és elnevezését.
(3) A nyilatkozatonként kitöltött (összesen legfeljebb három) nyomtatványt, illetve lapot a magánszemély ugyanabba a lezárt, postai szabványméret ű borítékba helyezi el, amelyen feltünteti nevét, lakcímét és adóazonosító jelét . A magánszemély köteles a rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait) tartalmazó borítékot, annak ragasztott felületére átnyúlóan, aláírni.
(4) A magánszemély
a) önadózás esetében - kivéve, ha adóbevallását elektronikus úton nyújtja be - a rendelkező nyilatkozato(ka)t tartalmazó borítékot az adóbevallással egyidejűleg, azzal együtt az állami adóhatóságnak küldi meg;
b) önadózás esetében, ha adóbevallását elektronikus úton nyújtja be, a rendelkező nyilatkozato(ka)t tartalmazó elektronikus űrlapot az adóbevallás benyújtására előírt határidőig az állami adóhatóságnak küldi meg;
c) adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adó-megállapítás esetében a rendelkező nyilatkozato(ka)t tartalmazó borítékot az adóhatósági adó-megállapításra vonatkozó bejelentésével egyidejűleg, azzal együtt az állami adóhatóságnak küldi meg;
d) munkáltatói adó-megállapítás esetén a rendelkező nyilatkozato(ka)t tartalmazó borítékot az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételének határidejéig a munkáltatónak adja át.
(5) Munkáltatói adó-megállapítás esetében a magánszemély rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait) tartalmazó, a magánszemély által átadott borítékot a munkáltató köteles a munkáltatói adó-megállapítás határidejéig az állami adóhatóságnak megküldeni. A rendelkező nyilatkozato(ka)t tartalmazó borítékokról a munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozato(ka)t tevő magánszemély(ek) nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban küldi meg illetékes állami adóhatóságának.
(6) A magánszemély rendelkező nyilatkozatát - annak az állami adóhatóság részére történő megküldését, illetve a munkáltató részére történő átadását követően - nem módosíthatja, nem egészítheti ki és nem vonhatja vissza.
A rendelkező nyilatkozat feldolgozása, megőrzése és megsemmisítése
8. § (1) Az állami adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével - a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot és az abban elhelyezet t rendelkező nyilatkozato(ka)t a boríték felbontásakor egymással megegyez ő azonosító kódjellel látja el . Az állami adóhatóság a borítékot és az abban elhelyezett rendelkez ő nyilatkozatokat egymástól elkülönítve, úgy dolgozza fel, ellenőrzi és őrzi, hogy azokho z ugyanazon személy(ek) ne férhessenek hozzá.(2) Az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkez ő nyilatkozat adatait az állami adóhatóság informatikai rendszere az adóbevallástól elválasztja, és egyidej űleg kódjellel látja el. Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkez ő magánszemély és a kedvezményezett(ek) adatait.
(3) Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történ ő adómegállapítása iránti kérelemme l egyidejűleg beérkezett rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot az állami adóhatóság a boríték felbontása nélkül kódjellel látja el, egyebekben az (1)-(2) bekezdés rendelkezése i szerint jár el.
(4) Az állami adóhatóság csak a rendelkező nyilatkozat teljesítésével kapcsolatos jogvita esetén engedélyezheti - a jogvita jogerős határozattal történő lezárásáig - a (2)-(3) bekezdés alapján egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.
(5) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot és az azt tartalmazó borítékot a rendelkező nyilatkozat megtételének évét követő ötödik év végéig - ha a rendelkező nyilatkozat teljesítésével kapcsolatos hatósági, bírósági eljárás eddig az időpontig nem fejeződik be, akkor az eljárás lezárását eredményező határozat jogerőre emelkedésének napjáig - megőrzi. Az említett határidő leteltét követően a borítékot, illetve a rendelkező nyilatkozatot az állami adóhatóság köteles haladéktalanul megsemmisíteni.
A rendelkező nyilatkozat teljesítése
9. § (1) Az állami adóhatóság a magánszemély fizetendő adójának összegéből a magánszemély rendelkező nyilatkozata(i) szerint megállapított rész(eke)t a rendelkező nyilatkozat megtétele évének október 31-éig utalja át a rendelkező nyilatkozat(ok) szerint i kedvezményezett(ek) részére. Az állami adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatának teljesítéséről határozatot nem hoz, és arról a magánszemélyt nem értesíti.(2) Az állami adóhatóság
a) a kedvezményezett magánszemélyt megillető összeget a kizárólag a kedvezményezett nevére szóló belföldi bankszámlára,
b) a kedvezményezett egyházat vagy közhasznú szervezetet megillető összeget a kizárólag a kedvezményezett nevére szóló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott belföldi pénzforgalmi bankszámlára,
c) a kedvezményezett kiemelt költségvetési előirányzatot megillető összeget a költségvetési előirányzatot tartalmazó költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv nevére szóló kincstári számlára
utalja át.
(3) Az állami adóhatóság - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az összeg átutalását határozatával megtagadja, ha
a) a rendelkező nyilatkozat tartalma vagy formája nem felel meg e törvény bármely előírásának;
b) a magánszemély a rendelkező nyilatkozat megtételekor nem e törvény rendelkezései szerint járt el ;
c) a kedvezményezett nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek;
d) a kedvezményezettnek a nyilatkozat megtételének időpontjában az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása volt;
e) a kedvezményezett magánszemély nem rendelkezik belföldi bankszámlával, a kedvezményezett egyház és közhasznú szervezet nem rendelkezik az állami adóhatóságnál nyilvántartott belföldi pénzforgalmi bankszámlával.
(4) Az állami adóhatóság határozata ellen a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a magánszemély, a (3) bekezdés c)-e) pontja szerinti esetben a kedvezményezett élhet jogorvoslattal. Az állami adóhatóság jogerős határozatának egy példányát a (3) bekezdés c)-e) pontja szerinti esetben megküldi a kedvezményezett javára rendelkező nyilatkozatot tévő minden magánszemély részére is. A határozat tekintetében felügyeleti intézkedés iránt i kérelem előterjesztésének nincs helye.
A rendelkező nyilatkozat szerinti összeg felhasználása
10. § (1) A kedvezményezett magánszemély az e törvény rendelkezései szerint átutalt összeget tetszése szerint használhatja fel.(2) A kedvezményezett egyház az e törvény rendelkezései szerint részére átutalt összeget kizárólag a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényben meghatározott, vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége költségeinek és ráfordításainak fedezetére, vagy a kizárólag e tevékenységével összefüggő fejlesztés céljára használhatja fel.
(3) A kedvezményezett közhasznú szervezet az e törvény rendelkezései szerint részér e átutalt összeget kizárólag közhasznú tevékenysége költségeinek és ráfordításainak fedezetére , vagy a kizárólag e tevékenységével összefüggő fejlesztés céljára használhatja fel.
(4) A kedvezményezett kiemelt költségvetési előirányzat javára e törvény rendelkezései szerint átutalt összeget a költségvetési előirányzatot tartalmazó költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv kizárólag a kiemelt előirányzat céljának megfelelően használhatja fel.
(5) A kedvezményezett egyház, a kedvezményezett közhasznú szervezet, illetve a kedvezményezett költségvetési irányzatot tartalmazó költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv köteles az e törvény rendelkezései szerint részére átutalt összegről és annak felhasználásáról - a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásainak megfelelő - olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amelynek alapján az összeg felhasználása és a felhasználás jogszerűsége megállapítható. Ha a nyilvántartás alapján az összeg felhasználása, vagy a felhasználás jogszerűsége nem állapítható meg, akkor - az ellenkező okirati bizonyításáig - azt kell feltételezni, hogy a felhasználás nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.
(6) Az e törvény szerint átutalt összeg felhasználását az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzi. Ha az ellenőrzés azt állapítja meg , hogy a felhasználás jogszerűtlen volt, akkor az állami adóhatóság - hatósági eljárás keretében - megállapítja az összeg jogszerűtlenül felhasznált részét, amely az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásában adóhiánynak minősül.
Vegyes rendelkezések
11. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők elmulasztása esetén a magánszemély, illetve a kedvezményezett igazolási kérelem előterjesztésére nem jogosult.(2) Az e törvény rendelkezései szerint átutalt összeg felhasználásának ellenőrzése és az azzal összefüggő adóhatósági eljárás, valamint a jogkövetkezmények és a végrehajtás tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) Ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, az e törvényben meghatározott hatósági eljárások tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvén y rendelkezései az irányadóak.
Hatályba lépés
12. § (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2008 évre vonatkozó rendelkező nyilatkozat megtételére és az ezzel összefüggő eljárásokra kell alkalmazni.(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény;
b) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi CXXIX. törvény;
c) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági é s Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 52. §-a;
d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról rendelkező 2000. évi CXXI. törvény;
e) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról rendelkező 2000. évi XXVII. törvény;
f) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint i felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról rendelkező 2001. évi CXIV. törvény;
g) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény 45-46. §-a;
h) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 94. §-a;
i) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 222. §-a;
j) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 272-279. §-a és 323. §-a;
k) az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 50. §-a és 70. §-a;
l) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 184. §-a;
m) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 48. §-a;
n) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2004. évi CI. törvény 272-279. §-a és 323. §-a;
o) a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 83. §-a (5) bekezdésének h) pontja.
Módosuló jogszabályok
13. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"45. § (1) A magánszemély a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult az általa megjelölt, az említett törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő jogosult(ak) javára rendelkezni az összevont adóalapja adójából az adókedvezmények, valamint az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalás(ok) levonásával megállapított különbözetnek (befizetett adónak) az említett törvény rendelkezései szerint megállapított részéről (részeiről).
(2) A fizetendő adó (1) bekezdés szerint megállapított részének (részeinek) átutalásáról az állami adóhatóság a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezés e szerinti felhasználásáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint gondoskodik."
Indokolás
Általános indokolás
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) alapvető célja azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek mellett a magánszemélyek lehetőséget kapnak arra, hogy a törvényben meghatározott közeli hozzátartozóik számára a befizetett személy i jövedelemadó meghatározott részét átutalják. E szabályozás révén az állam elismeri a szülőknek a gyermek felnevelésében, oktatásában játszott szerepét, amelynek révén a szülő később jogot kap a gyermeke által megfizetett adó egy részének megszerzésére.Az említett elsődleges cél mellett a Javaslat szigorítja, és egyben egyszerűsíti a hatályos törvény szerint az adó egy-egy százalékára jogosultak körét.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A Javaslat szerint a személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett magánszemélyek a befizetett adójuk tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott rendelkezési jogukat a Javaslat rendelkezései szerint jogosultak gyakorolni.a 2. §-hoz
A befizetett adó meghatározása a hatályos törvényhez képest nem változik jelentősen. A Javaslat szerint is kizárólag az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó meghatározott részei tekintetében áll fenn a magánszemély rendelkezési joga. A rendelkezési jog gyakorlásának alapvető feltétele az adó tényleges megfizetése.a 3. §-hoz
A magánszemély 2008-tól kezdődően összesen befizetett adójának 7 százalékáról rendelkezhetne. Ezen belül az adó 5 százalékára vonatkozóan a törvényben meghatározott valamely közeli hozzátartozója, 1-1 százalékáról pedig egyház, illetve közhasznú szervezet javára rendelkezhet. A magánszemély az adó utóbbi 1, illetve 2 százalékáról jogosult lenne a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt költségvetési előirányzat javára is rendelkező nyilatkozatot tenni.a 4. §-hoz
A befizetett adó 5 százalékára, a magánszemély rendelkező nyilatkozata alapján, jellemzően a magánszemély felmenő ági rokonai (a szülő, a nagyszülő, a dédszülő és az ükszülő) jogosultak, akkor is, ha a rokonság örökbefogadás útján áll fenn. Szintén jogosult lehet a befizetett adó 5 százalékára az említett felmenő házastársa, özvegye, valamint testvére.az 5. §-hoz
A kedvezményezett egyházak tekintetében egy szigorítást fogalmaz meg a Javaslat. A jövőben az egyház csak akkor jogosult a befizetett adó 1 százalékára, ha már két évet meghaladóan megalakult.a 6. §-hoz
A Javaslat szerint már kizárólag közhasznú szervezetek, kiemelkedően közhasznú szervezetek lesznek jogosultak a befizetett adó 1 százalékára. További szigorítást jelent, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba bejegyzés csak két év elteltével jogosíthat az adó 1 százalékára.a 7. §-hoz
A magánszemély rendelkező nyilatkozatát továbbra is adóbevallásában, az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adó-megállapítás során vagy a munkáltatói adó-megállapítás keretében teheti meg. A hatályos szabályozáshoz képest szigorítást jelent, hogy a rendelkező nyilatkozaton nem elégséges az adószám feltüntetése, minden esetben szerepeltetni kell a kedvezményezett elnevezését is.a 8. §-hoz
A rendelkező nyilatkozat feldolgozására, megőrzésére és megsemmisítésére irányadó rendelkezések biztosítják a személyi adatok védelmét.a 9. §-hoz
A rendelkező nyilatkozat teljesítése a Javaslat szerint a hatályos szabályozáshoz képest egy hónappal korábban (október 31-éig) történik. A Javaslat részletesen meghatározza, hogy mely esetekben nem teljesíthető a rendelkező nyilatkozat, valamint rendelkezik arról, hogy az egyes esetekben ki jogosult az adóhatóság határozata ellen jogorvoslattal élni. A Javaslat szintén lehetőséget biztosít arra, hogy a kedvezményezett javára rendelkező magánszemélyek értesüljenek arról, ha rendelkező nyilatkozatukat a kedvezményezett személyéhez kapcsolódó ok (például adótartozás) következtében nem lehetett teljesíteni.a 10. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza a rendelkező nyilatkozat szerint a kedvezményezett egyház és közhasznú szervezett, valamint a kedvezményezett kiemelt költségvetési előirányzat részére átutalt összeg felhasználását. A Javaslat ugyancsak rendelkezik a kapott összeg nyilvántartási szabályairól. A kapott összeg felhasználásának ellenőrzése az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.a 11. §-hoz
A Javaslat az általa megállapított határidők elmulasztása esetén jogvesztést ír elő, továbbá rendelkezik az eljárások tekintetében irányadó háttérjogszabályokról.a 12. §-hoz
A Javaslat szerint a hatálybalépés időpontja 2008. január 1. A Javaslat hatálybalépése esetén hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezés e szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény és az azt módosító valamennyi korábbi törvényi rendelkezés.a 13. §-hoz
A Javaslat módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek a befizetett adó meghatározását tartalmazó rendelkezését.