adozona.hu
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a társadalombiztosítás működésének fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát szolgáló módosításáról szóló T/3998. számú törvényjavaslat indokolása
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a társadalombiztosítás működésének fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát szolgáló módosításáról szóló T/3998. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
"(5) A társadalombiztosítási nyugellátás, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetét képező, törvényben meghatározott kötelező befizetés tárgyában az Országgyűlés által elfogadott törvény (ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó törvényt) kihirdetésének és hatályba lépésének feltétele, hogy azt a követ...
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a társadalombiztosítás működésének fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát szolgáló módosításáról szóló T/3998. számú törvényjavaslat indokolása
2007. évi … törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a társadalombiztosítás működésének fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát szolgáló módosításáról
1. §
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:"(5) A társadalombiztosítási nyugellátás, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetét képező, törvényben meghatározott kötelező befizetés tárgyában az Országgyűlés által elfogadott törvény (ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó törvényt) kihirdetésének és hatályba lépésének feltétele, hogy azt a következő Országgyűlés az alakuló ülését követ ő 120 napon belül módosítás nélkül megerősíti."
2. §
Az Alkotmány 26. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:"(7) A társadalombiztosítási nyugellátás, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetét képező, törvényben meghatározott kötelező befizetés tárgyában az Országgyűlés által elfogadott törvényt (ide nem értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó törvényt) a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a következő Országgyűlés az alakuló ülését követő 120 napon belül módosítás nélkül megerősítette. Ennek érdekében a köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott, az Országgyűlés elnöke által aláírt és hozzá megküldött törvényt - esetleges észrevételeinek közlésével - módosítás nélkül beterjeszti a következő Országgyűlés elé az alakuló ülést követő 90 nap elteltével. A következő Országgyűlés által módosítás nélkül megerősített törvény tárgyában a köztársasági elnök az (1), (4)-(5) bekezdés rendelkezései szerint jár el."
3. §
Az Alkotmány VI. fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:"Az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Társadalombiztosítási Tanács"
4. §
Az Alkotmány VI. fejezete a következő 32/E. §-sal egészül ki:"32/E. § (1) A Társadalombiztosítási Tanács a társadalombiztosítással összefüggő, törvényben meghatározott döntési, javaslattételi és véleményezési feladatokat ellátó független testület.
(2) A Társadalombiztosítási Tanács tagjait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg.
(3) A Társadalombiztosítási Tanács törvényben meghatározott döntési jogkörében, a törvény felhatalmazása alapján rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(4) Törvény felhatalmazása alapján a Társadalombiztosítási Tanács döntési jogköre kiterjed a társadalombiztosítási ellátások összegének, valamint az ellátások fedezetét képező, törvényben meghatározott kötelező befizetések mértékének a törvényben foglalt szabályok szerinti meghatározására is."
5. §
(1) Az Alkotmány 70/E. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:"(2) A Magyar Köztársaság az (1) bekezdésben említett ellátásokhoz való jog érvényesüléséről elsősorban a társadalombiztosítás útján gondoskodik. A társadalombiztosítás alapvetően az egyéni felelősség elvén alapuló és biztosítási elven működő, törvényben megállapított szabályok szerint fennálló kockázatközösség."
(2) Az Alkotmány 70/E. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
"(3) A Magyar Köztársaság - a társadalombiztosítás mellett - az (1) bekezdésben említett ellátásokhoz való jog érvényesülését szociális intézmények működtetésével, valamint - törvényben meghatározott feltételek szerint - természetbeni és pénzbeli ellátások folyósításával biztosítja."
Hatálybalépés
6. §
(1) E törvény 2009. január 1-jén lép hatályba.(2) Az Alkotmány 70/E. §-a (2) bekezdésének e törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezésével összhangban álló törvényt az Országgyűlés 2009. június 30-ig fogadja el. A törvény hatálybalépésének időpontját és az átmeneti szabályokat a jogállamiság elvét, így különösen a szerzett jogok tiszteletben tartásának követelményét, figyelembe véve kell megállapítani.
Indokolás
Általános indokolás
A társadalombiztosítás keretében fennálló nyugdíjbiztosításra vonatkozó szabályozás módosítására már hosszabb ideje elsősorban napi politikai megfontolások alapján kerül sor. Ennek következtében a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó szabályozás kiszámíthatatlanná, igazságtalanná és hosszabb távon fenntarthatatlanná vált. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a társadalombiztosítás működésének fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát szolgáló módosításáról rendelkező törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) elsődleges célja, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásokat és az azok fedezetét képező befizetéseket szabályozó törvények elfogadására vonatkozó eljárási rend módosításával megnehezítse a pillanatnyi politikai érdekek érvényesítését. Az eljárási rend javasolt módosítása következtében a társadalombiztosítás keretében fennálló nyugdíjbiztosítás működése kiszámíthatóbbá válik.A Javaslat szintén rendelkezik a Társadalombiztosítási Tanács felállításáról. A Javaslat szerint a Társadalombiztosítási Tanács olyan független alkotmányos szerv, amelynek elsődleges feladata, hogy a társadalombiztosításra vonatkozóan törvényben meghatározott döntéseket hozzon. A Javaslat szerint a Társadalombiztosítási Tanács, törvény felhatalmazása alapján, rendeletében határozhatja meg a társadalombiztosítási ellátások, valamint az azok fedezetét képező, törvényen alapuló kötelező befizetések összegét. E szabályozás biztosítja, hogy az Országgyűlés olyan törvényt alkothasson az ellátások, illetve kötelező befizetések tárgyában, amelynek alapján összegük hosszabb távon is kiszámíthatóvá és tervezhetővé válik.
A Javaslat elfogadásához - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján - az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Részletes indokolás
az 1-2 . §-hoz
A Javaslat szerint a társadalombiztosítási nyugellátás, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetét képező, törvényben meghatározott kötelező befizetés tárgyában törvényt alkotni csak különleges eljárási rend keretében lehet. A különleges eljárási rend lényege, hogy az említett tárgykörökben csak két egymást követő Országgyűlés és csak egyező akarattal tud törvényt alkotni. A különleges eljárási rend biztosíthatja, hogy a törvényi szabályozás elfogadásánál az országgyűlési képviselők valóban csak a társadalombiztosítás keretében fennálló nyugdíjbiztosítás hosszú távú működőképességét szolgáló szempontokat vegyék figyelembe.A különleges eljárási rend keretében az Országgyűlés által elfogadott törvényt a köztársasági elnök nem írhatja alá, hanem azt köteles a következő Országgyűlés elé beterjeszteni. Ha a következő Országgyűlés a korábban elfogadott törvényt az alakuló ülését követő 120 napon belül változtatás nélkül nem erősíti meg, akkor a törvény nem lép hatályba. Ellenkező esetben a megerősített törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és kihirdetni, kivéve, ha annak valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, mivel akkor az Országgyűlés által ismételten elfogadott törvényt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak.
A Javaslatban megfogalmazott különleges eljárási rend nem érinti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének elfogadását.
a 3-4. §-hoz
A Javaslat rendelkezik a Társadalombiztosítási Tanács felállításáról. A Társadalombiztosítási Tanács a Javaslat szerint olyan független alkotmányos testület, amely a társadalombiztosítással kapcsolatos, törvényben meghatározott döntési, javaslattételi és véleményezési feladatokat lát el. A Társadalombiztosítási Tanács tagjait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A tagok megválasztására vonatkozóan sem minősített, sem kétharmados többséget nem ír elő a Javaslat.A Javaslat szerint a Társadalombiztosítási Tanács törvényben meghatározott döntési jogkörében a törvény felhatalmazása alapján jogszabályt (rendeletet) alkot, amelyet a hivatalos lapban ki kell hirdetni. A Javaslat - figyelembe véve a jogalkotásról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket törvényben kell szabályozni - külön rendelkezik arról, hogy a társadalombiztosítási tanácsi rendelet, törvény felhatalmazása alapján, rendelkezhet a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint az azok fedezetét képező, törvényen alapuló kötelező befizetések mértékéről.
az 5. §-hoz
A Javaslat - a társadalombiztosítás kiszámítható, fenntartható működési feltételeinek megteremtése érdekében - egyértelművé teszi, hogy a társadalombiztosítás a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítésének csak az egyik eszköze. A Javaslat szerint a társadalombiztosítás egy olyan kockázatközösség, amely elsődlegesen az egyéni felelősség elvén alapul és alapvetően biztosítási elven működik.A Javaslat szerint a társadalombiztosításon túlmenően az állam köteles a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében olyan egyéb intézményeket is fenntartani és működtetni, amelyek tevékenysége során a társadalombiztosítás elsődleges működési alapelvei már nem feltétlenül érvényesülnek.
a 6. §-hoz
A Javaslat elfogadása esetén az alkotmánymódosítás 2009. január 1-jén lép hatályba. A társadalombiztosítás új működési alapelveivel összhangban álló törvényt azonban a Javaslat szerint az Országgyűlés - a szerzett jogok tiszteletben tartásának a jogállamiság elvéből következő követelményét figyelembe véve - már 2009. június 30-ig köteles megalkotni.