adozona.hu
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló T/3994 számú törvényjavaslat indokolása
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló T/3994 számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § E törvény, a szociális biztonsághoz fűződő alkotmányos jog érvényesülése érdekében, meghatározza a társadalombiztosítás keretében működő nyugdíjbiztosításra és a nyugdíjbiztosítás ellátásaira, valamint az egyes ellátásokra jogosultak körére, továbbá az ellátások folyósításának rendjére vonatkozó részletes szabályokat.
2. § (1) A társadalombiztosítási rendszerben a nyugdíjbiztosítás egységes elvek alapján nyújt nyugellátást a biztosított, a biztosított e törvényben meghatározott hozzátar...
(2) A biztosított a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésével jogot szerez saját maga és az e törvényben meghatározott hozzátartozója számára az öregségi nyugdíjra, illetve a hozzátartozói nyugellátásra .
(3) Az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugellátás összegét a biztosított által megfizetett nyugdíjbiztosítási járulék összege határozza meg. Az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói nyugellátás összege egyebekben nem függ az ellátásra jogosult jövedelmi és vagyoni helyzetétől, vagy e törvényben nem említett más személyes körülményétől.
(4) A nyugdíjbiztosítás keretében az öregségi alapnyugdíj az e törvényben meghatározott természetes személyeknek alanyi jogon jár.
(5) A Magyar Köztársaság, az egyéni felel ősség elvének érvényesülése érdekében, megteremti a nyugdíjcélú megtakarítások különböző formáinak működési feltételeit, valamint azok működését támogatja és ellenőrzi.
(2) A nyugdíjbiztosítás keretében nyújtott hozzátartozói nyugellátás az ideiglenes özvegyi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátás egy folyósítási időszakra eső összegét a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközében, a hivatalos fizetőeszköz legkisebb egységének százszorosára kerekítve kell meghatározni.
(2) Hozzátartozói nyugellátásra jogosult, az e törvényben részletesen meghatározott szabályok szerint, a biztosított halála (ideértve a bíróság által jogerősen megállapított eltűnését is) esetén az e törvényben meghatározott (volt) hozzátartozója. Nem jogosult azonban hozzátartozói nyugellátásra az a (volt) hozzátartozó, akiről a bíróság jogerős ítélete megállapította, hogy a biztosított halálát szándékosan okozta.
(3) Öregségi alapnyugdíjra jogosult, az e törvényben részletesen meghatározott szabályok szerint, a belföldön bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár és más természetes személy.
(2) A nyugdíjfolyósító szerv jár el a nyugdíjbiztosítási ellátás összegének megállapításával és folyósításával összefügg ő hatósági ügyben, valamint a nyugdíjbiztosítási ellátásokkal összefüggő, törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján a hatáskörébe tartozó más hatósági ügyben.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap jogi személy. A Nyugdíjbiztosítási Alap képviseletében - törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt szervezet jár el.
(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei:
a) a nyugdíjbiztosítási járulék;
b) a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás;
c) a nyugdíjbiztosítási járulékkal és a nyugdíjbiztosítási hozzájárulással összefüggő, az adózás rendjéről szóló törvényben megállapított jogkövetkezményből származó bevétel;
d) az általa folyósított nyugdíjbiztosítási ellátás késedelmes teljesítése miatt a Magyar Köztársaságot terhelő jogkövetkezménynek a központi költségvetés által megtérített összege.
(5) A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai:
a) az e törvény rendelkezése alapján folyósított nyugdíjbiztosítási ellátás;
b) az e törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíjbiztosítási ellátás;
c) a b) pont hatálya alá tartozó pénzbeli ellátást terhelő személyi jövedelemadó és természetbeni egészségbiztosítási járulék;
d) az a)-b) pontban meghatározott nyugdíjbiztosítási ellátás késedelmes teljesítése miatt a Magyar Köztársaságot terhelő jogkövetkezmény.
(2) A nyugdíjbiztosítás keretében nyújtott ellátások tárgyában kötött nemzetközi szerződés rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben a nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő rendelkezést tartalmaz.
(3) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra , önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló tanácsi rendelet rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az e törvénytől eltérő rendelkezést tartalmaz.
(4) Az e törvényben szabályozott eljárások tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
a) hatvankettedik életévét betöltötte, valamint öregségi nyugdíjának számított éves összegének egy folyósítási időszakra járó része eléri az öregségi nyugdíj egy folyósítási időszakra jutó legkisebb összegét;
b) az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, de az a) pont alapján nem szerzett jogosultságot az öregségi nyugdíjra.
(2) Az ellátásra jogosultat megillető öregségi nyugdíj éves összege a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint a Társadalombiztosítási Tanács rendeletében megállapított mérték szerint naptári évenként, minden naptári év első folyósítási időszakától kezdődően módosul.
(3) Ha e törvény rendelkezése alapján az öregségi nyugdíj egy összegben esedékes, akkor az öregségi nyugdíj összege - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyenlő a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló egyenlegével.
(2) Az öregségi nyugdíj - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem illeti meg az ellátásra jogosultat a folyósítás szünetelésének időtartamára.
(2) Az öregségi nyugdíj éves összege - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a (3) bekezdés szerint megállapított több folyósítási időszakra vonatkozóan egyidejűleg, az említett több folyósítási időszak közül az utolsóra járó öregségi alapnyugdíjjal egyidejűleg esedékes a következő feltételek egyidejű fennállása esetén:
a) a (volt) biztosított kizárólag az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor betöltése miatt válik az öregségi nyugdíjra jogosulttá;
b) öregségi nyugdíjának egy folyósítási időszakra eső összege nem éri el az öregségi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét;
c) az esedékesség megállapításánál figyelembe vett több folyósítási időszak együttes hossza nem haladja meg az egy éves időtartamot.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a folyósítási időszakoknak az esedékesség tekintetében irányadó számát úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső összegének és az öregségi nyugdíj esedékességénél figyelembe vett folyósítási időszakok számának a szorzata érje el az öregségi nyugdíj egy esedékességi időszakra eső legkisebb összegét.
(4) Az öregségi nyugdíj összege - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő tizenötödik napig, egy összegben esedékes, a következő feltételek egyidejű fennállása esetén:
a) a (volt) biztosított kizárólag az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor betöltése miatt válik az öregségi nyugdíjra jogosulttá;
b) öregségi nyugdíjának egy folyósítási időszakra eső összege nem éri el az öregségi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét;
c) az esedékesség megállapításánál figyelembe vett több folyósítási időszak együttes hossza meghaladja az egy éves időtartamot.
a) a biztosított házastársa; ha azonban a biztosított házasságuk megkötésekor hatvankettedik életévét már betöltötte, csak akkor, ha a biztosítottól gyermeke született, vagy a biztosítottal a házasság megkötésétől számítva legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt élt;
b) a biztosított elvált házastársa, feltéve, hogy a biztosítottól annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság - a biztosított halálát megelőzően megindult eljárás keretében - jogerős határozatában tartásdíjat állapított meg;
c) a biztosított élettársa, feltéve, hogy élettársi kapcsolatuk időtartamára a közös háztartás vagyoni viszonyai tárgyában legalább a biztosított halálát egy évvel megelőzően közokiratba foglalt szerződést kötöttek és e szerződés a biztosított halála (eltűnése) napján is hatályban volt; ha azonban a biztosított a szerződés közokiratba foglalásakor hatvankettedik életévét már betöltötte, csak akkor, ha a biztosítottól gyermeke született, vagy a biztosítottal a szerződés közokiratba foglalásától számítva legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt élt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy ugyanazon a folyósítás i időszak tekintetében csak egy biztosítottra tekintettel jogosult ideiglenes özvegyi nyugdíjra. Ezzel kapcsolatban a választás joga az ellátásra jogosultat illeti meg.
(3) Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik azzal a nappal, amelyen az (1) bekezdésben említett személy öregségi nyugdíja esedékessé válik.
(2) Az ellátásra jogosultat megillető ideiglenes özvegyi nyugdíj éves összege a 2. számú mellékletben meghatározott számítási módszer szerint a Társadalombiztosítási Tanács rendeletében megállapított mérték szerint évente emelkedik.
(3) Ha e törvény rendelkezése alapján az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy összegbe n esedékes, akkor az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyenlő a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának a halála (az eltűnése) napján fennálló egyenlege hatvan százalékából az egyösszegű kifizetés esedékessé válásáig már kifizetett ideiglenes özvegyi nyugdíj(ak) összegét meghaladó résszel.
(4) Ha ugyanazon biztosított után többen jogosultak ideiglenes özvegyi nyugdíjra, a jogosultak között az ideiglenes özvegyi nyugdíjnak az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint megállapított összegét - az igényjogosultság bejelentésének napját követ ő folyósítási időszakra - egyenlő arányban kell megosztani.
(5) Az elvált házastársat megillető ideiglenes özvegyi nyugdíj összege - az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem haladhatja meg a biztosítottat terhelő, illetve a bíróság által jogerősen megítélt tartásdíj összegét.
(6) Az ellátásra jogosultak számának módosulását az ennek bejelentését követő folyósítási időszaktól kell figyelembe venni az ideiglenes özvegyi nyugdíj megosztásánál.
(7) A több ellátásra jogosultat megillető ideiglenes özvegyi nyugdíjak összege nem haladhatja meg az egyetlen ellátásra jogosultat az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának időtartamára megillető ideiglenes özvegyi nyugdíjak összegét.
(2) Az ideiglenes özvegyi nyugdíj - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem illeti meg az ellátásra jogosultat a folyósítás szünetelésének időtartamára. A folyósítás szünetelésének időtartama az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának az (1) bekezdés szerinti időtartamát, legfeljebb huszonnégy hónappal meghosszabbítja.
(2) Ha az ideiglenes özvegyi nyugdíj havi összege nem éri el az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét, akkor az ideiglenes özvegyi nyugdíj - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő tizenötödik napig, egy összegben esedékes.
a) hatvankettedik életévét betöltötte, valamint özvegyi nyugdíjának számított éves összegének egy folyósítási időszakra járó része eléri az özvegyi nyugdíj egy folyósítási időszakra jutó legkisebb összegét;
b) az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, de az a) pont alapján nem szerzett jogosultságot az özvegyi nyugdíjra.
(2) Az ellátásra jogosultat megillető özvegyi nyugdíj éves összege a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint a Társadalombiztosítási Tanács rendeletében megállapított mérték szerint naptári évenként, minden naptári év első folyósítási időszakától kezdődően módosul.
(3) Ha e törvény rendelkezése alapján az özvegyi nyugdíj egy összegben esedékes, akkor az özvegyi nyugdíj összege - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyenlő a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló egyenlegével.
(2) Az özvegyi nyugdíj - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem illeti meg az ellátásra jogosultat a folyósítás szünetelésének időtartamára.
(2) Az özvegyi nyugdíj éves összege - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a (3) bekezdés szerint megállapított több folyósítási időszakra vonatkozóan egyidejűleg, az említett több folyósítási időszak közül az utolsóra járó öregségi alapnyugdíjjal egyidejűleg esedékes a következő feltételek egyidejű fennállása esetén:
a) az ellátásra jogosult kizárólag az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor betöltése miatt válik az özvegyi nyugdíjra jogosulttá;
b) özvegyi nyugdíjának egy folyósítási időszakra eső összege nem éri el az özvegyi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét;
c) az esedékesség megállapításánál figyelembe vett több folyósítási időszak együttes hossza nem haladja meg az egy éves időtartamot.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a folyósítási időszakoknak az esedékesség tekintetében irányadó számát úgy kell megállapítani, hogy az özvegyi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső összegének és az özvegyi nyugdíj esedékességénél figyelembe vett folyósítási időszakok számának a szorzata érje el az özvegyi nyugdíj egy esedékességi időszakra eső legkisebb összegét.
(4) Az özvegyi nyugdíj - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő tizenötödik napig, egy összegben esedékes, a következő feltételek egyidejű fennállása esetén:
a) az ellátásra jogosult kizárólag az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor betöltése miatt válik az özvegyi nyugdíjra jogosulttá;
b) özvegyi nyugdíjának egy folyósítási időszakra eső összege nem éri el az özvegyi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét;
c) az esedékesség megállapításánál figyelembe vett több folyósítási időszak együttes hossza meghaladja az egy éves időtartamot.
a) a biztosított vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke;
b) a biztosított házastársának az a) pont hatálya alá nem tartozó, a biztosítottal közös háztartásban nevelt vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke; ha azonban a biztosított a házasság megkötésekor hatvankettedik életévét már betöltötte, csak akkor, ha a biztosított házastársának a biztosítottól gyermeke született, vagy a biztosított és házastársa a házasság megkötésétől számítva legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt élt;
c) a biztosított élettársának az a) pont hatálya alá nem tartozó, a biztosítottal közös háztartásban nevelt vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, feltéve, hogy a biztosított és élettársa élettársi kapcsolatuk időtartamára a közös háztartás vagyoni viszonyai tárgyában legalább a biztosított halálát egy évvel megelőzően közokiratba foglalt szerződést kötöttek; ha azonban a biztosított a szerződés közokiratba foglalásakor hatvankettedik életévét már betöltötte, csak akkor, ha a biztosított élettársának a biztosítottól gyermeke született, vagy a biztosítottal a szerződés közokiratba foglalásától számítva legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt élt.
(2) A gyermeket az árvaellátás tizenhatodik életévének betöltéséig illeti meg. Ha azonban a gyermek oktatási intézménnyel áll tanulói, hallgatói jogviszonyban, akkor a jogviszony fennállásának időtartama alatt, de legfeljebb huszonötödik életévének betöltéséig az árvaellátás megilleti. Ha a tanulói, hallgatói jogviszonynak a tizenhatodik életéve betöltését követő megszűnése után a gyermek huszonötödik életéve betöltését megelőzően ismét tanulói, hallgatói jogviszonyt létesít, akkor - legfeljebb huszonötödik életévének betöltéséig - az árvaellátásra való jogosultsága ismét megnyílik.
(3) A gyermek árvaellátásra ugyanazon időszak tekintetében legfeljebb két biztosítottra tekintettel jogosult. Ezzel kapcsolatban a választás joga a jogosultat illeti meg.
(2) Az ellátásra jogosultat megillető árvaellátás éves összege a 2. számú mellékletben meghatározott számítási módszer szerint a Társadalombiztosítási Tanács rendeletében megállapított mérték szerint évente emelkedik.
(3) Ha e törvény rendelkezése alapján az árvaellátás egy összegben esedékes, akkor az árvaellátás összege - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egyenlő a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának a halála napjára (az eltűnése napjára) megállapított egyenlege hatvan százalékával.
(5) Ha ugyanazon biztosított után többen jogosultak árvaellátásra, a jogosultakat a z árvaellátás azonos összegben illeti meg.
(2) Ha a jogosult árvaellátásra való jogosultsága annak megszűnését követően ismét megnyílik, akkor az ellátásra jogosultat az árvaellátás az árvaellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontját követő folyósítási időszak első napjától a jogosultság megszűnésének napját magába foglaló folyósítási időszak utolsó napjáig illeti meg.
(3) Az árvaellátás tekintetében a folyósítás szünetelésének nincs helye.
(2) Ha a jogosultat megillető árvaellátás havi összege nem éri el az árvaellátás egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét, akkor - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az árvaellátás
a) negyedévente esedékes, feltéve, hogy a jogosultat megillető árvaellátás háromhavi összege eléri az árvaellátás egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét;
b) évente esedékes az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogosultat a folyósítás első negyedévére megillető (egy-, két- vagy háromhavi) árvaellátást akkor is ki kell fizetni, ha a kifizetendő összeg nem éri el az árvaellátás egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét.
a) magyar állampolgár;
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy;
c) menedékjoggal rendelkező természetes személy.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy akkor jogosult az öregségi alapnyugdíjra, ha az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkort már betöltötte.
(3) Nem jogosult az öregségi alapnyugdíjra - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a természetes személy a bíróság által jogerősen megítélt szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a bíróság által büntetőeljárás keretében megítélt intézeti kényszergyógykezelését tölti.
(4) Az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint a Társadalombiztosítási Tanács rendeletében megállapított életkor.
(2) Ha az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint az öregségi alapnyugdíjat egy éves időtartamra vonatkozóan tizenkettőnél több időszakra osztva folyósítják, akkor az öregségi alapnyugdíjnak az egy folyósítási időszakra eső összege az öregségi alapnyugdíj havi összegének tizenkétszerese, osztva az egy éves időtartamra jutó folyósítási időszakok számával.
(2) Az öregségi alapnyugdíj tekintetében a folyósítás szünetelésének nincs helye.
(2) Az ellátásra jogosultak e törvényben, valamint a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényben meghatározott adatait a nyugdíjfolyósító szerv tartja nyilván.
(2) A nyugdíjbiztosítási számlára adatot bejegyezni, a bejegyzett adatot módosítani vagy törölni a biztosított vagy a foglalkoztató bevallása, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az adóhatóság vagy bíróság jogerős határozata, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vagy a nyugdíjfolyósító szerv e törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezésének megfelelően kiállított bizonylata alapján lehet.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított nyugdíjbiztosítási számláját, ha nyugdíjbiztosítási számlával a (4) bekezdés alapján még nem rendelkezik, a biztosított bejelentkezése alapján, a bejelentkezési kötelezettségét eredményező járulékfizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya vagy jogállása kezdő napjával nyitja meg.
(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított hozzátartozójának nyugdíjbiztosítási számláját, ha nyugdíjbiztosítási számlával a (3) bekezdés alapján még nem rendelkezik, a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának megosztása esetén hivatalból, a megosztás napjával nyitja meg.
(5) A nyugdíjbiztosítási szerv mindenki javára csak egy egyéni nyugdíjbiztosítási számlát vezet, amelyen a jóváírásokat és a terheléseket az e törvényben meghatározott szabályok szerint - függetlenül attól, hogy a nyugdíjbiztosítási számla jogosultja biztosítottnak minősül - e - folyamatosan számolja el.
(6) A nyugdíjbiztosítási számla vezetésének részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának javára a következő összegeket írja jóvá:
a) a biztosított bevételét terhelő nyugdíjbiztosítási járulék bevallott, vagy az adóhatóság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított összegét, az összeg esedékességének napjával;
b) a számlának a naptári év utolsó napjára, de legkésőbb a nyugellátás első folyósítási időszakának kezdő napját megelőző napra megállapított egyenlege alapján a biztosítottat megillető hozam összegét, a naptári év utolsó napjával, illetve az első folyósítási időszak kezdő napját megelőző nappal;
c) a biztosított hozzátartozója nyugdíjbiztosítási számlájának, a megosztás napjára megállapított, egyenlegéből a biztosítottat a megosztás alapján megillető részt, a megosztás napját követő nappal;
d) a biztosítottat nemzetközi szerződés rendelkezése alapján megillető, a nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nyugdíjbiztosítási ellátás fedezetét képező összeget azzal a nappal, amelyen átutalása megtörtént;
e) a biztosított halála (ideértve a bíróság által jogerősen megállapított eltűnését is) esetén, az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás összegének megállapítása érdekében, a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának a halál (az eltűnés) napjára e pont figyelembe vétele nélkül megállapított egyenlege és a biztosított első járulékfizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya, jogállása kezdő napjától a halála (eltűnése) napjáig eltelt napok száma hányadosának és a halála (eltűnése) napjától hatvankettedik életéve betöltéséig kiszámított napok számának szorzatát, a halál (az eltűnés) napjával.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának terhére a következő összegeket számolja el:
a) a biztosított bevételét terhelő nyugdíjbiztosítási járulék bevallott, vagy az adóhatóság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított összegéből az adóhatóság, vagy bíróság jogerős határozata alapján elengedett részt, a határozat jogerőre emelkedésének napjával;
b) a biztosított bevételét terhelő nyugdíjbiztosítási járulék bevallott, vagy az adóhatóság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított összegéből az elévült részt, az elévülés napjával;
c) az a)-b) pont szerinti összeg alapján a (2) bekezdés b) pontja szerint már a biztosított javára elszámolt hozam összegét, az a)-b) pont szerinti időponttal;
d) a számlán fennálló egyenlegre tekintettel folyósított öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugellátás összegét, a folyósítás napjával;
e) a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának, a megosztás napjára megállapított egyenlegéből a biztosított hozzátartozóját a megosztás alapján megillető részt, a megosztás napját követő nappal.
(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított biztosítottnak nem minősülő hozzátartozója nyugdíjbiztosítási számlájának javára a következő összegeket írja jóvá:
a) a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának, a megosztás napjára megállapított, egyenlegéből a hozzátartozót a megosztás alapján megillető részt, a megosztás napját követő nappal;
b) a számlának a naptári év utolsó napjára, de legkésőbb a nyugellátás első folyósítási időszakának kezdő napját megelőző napra megállapított egyenlege alapján a hozzátartozót megillető hozam összegét, a naptári év utolsó napjával, illetve az első folyósítási időszak kezdő napját megelőző nappal.
(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított biztosítottnak nem minősülő hozzátartozója nyugdíjbiztosítási számlájának terhére számolja el a számlán fennálló egyenlegre tekintettel folyósított öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugellátás összegét, a folyósítás napjával.
(6) A nyugdíjbiztosítási számlája egyenlege alapján a számla jogosultját megillető hozam összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a 6. számú melléklet rendelkezései szerint állapítja meg.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a jogosult nyugdíjbiztosítási számláját az élettársi kapcsolat felbomlása esetén a jogosult és volt élettársa között az élettársi kapcsolat felbomlásának napját megelőző nappal megosztja, feltéve, hogy élettársi kapcsolatuk időtartamára a közös háztartás vagyoni viszonyai tárgyában legalább az élettársi kapcsolat felbomlását egy évvel megelőzően közokiratba foglalt szerződést kötöttek. Ha azonban a nyugdíjbiztosítási számla jogosultja a szerződés közokiratba foglalásakor hatvankettedik életévét már betöltötte, a megosztásra csak akkor kerül sor, ha volt élettársnak a jogosulttól gyermeke született, vagy a jogosulttal a szerződés közokiratba foglalásától számítva legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt élt.
(3) A nyugdíjbiztosítási számla megosztása esetén a volt házastársat, illetve a volt élettársat a jogosult nyugdíjbiztosítási számlájának a megosztás napjára megállapított egyenlegéből a házasságkötés, illetve a szerződés közokiratba foglalásának évét megelőző év utolsó napjára megállapított egyenlegét meghaladó résznek - a felek közokiratba foglalt eltérő megállapodása hiányában - 50 százaléka illeti meg.
(4) Ha a házasság felbontásakor, illetve az élettársi kapcsolat felbomlásakor mindkét fél rendelkezik nyugdíjbiztosítási számlával, akkor az egyik fél nyugdíjbiztosítási számlájának egyenlegéből a másik felet megillető részt a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani, majd azt a felet illeti meg az így kiszámított két rész különbözete, aki a megosztás alapján magasabb összegre jogosult, míg a másik felet a megosztás alapján jóváírás nem illeti meg.
(5) A nyugdíjbiztosítási számla megosztásáról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv bármely fél kérelmére dönt. A nyugdíjbiztosítási számla megosztásának részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg.
(2) A kérelemhez csatolni kell az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott, a kérelem elbírálásához szükséges minden iratot.
(3) A kérelem benyújtásának időpontja az igénybejelentő lapnak a nyugdíjbiztosítási hatósághoz történő beérkezésének napja.
(4) Az ellátásra jogosult kérelmének helyt adó határozat a határozathozatal napjával jogerőre emelkedik.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíjbiztosítási ellátásra való jogot megállapító határozatában feltünteti a következő adatokat:
a) az ellátásra jogosult neve, születési helye és ideje, lakóhelye és társadalombiztosítási azonosító jele, valamint anyjának születési neve;
b) a kérelem benyújtásának időpontja;
c) az ellátásra jogosultat megillető nyugellátás megnevezése és összege.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíjbiztosítási ellátásra való jogot megállapító jogerős határozatát haladéktalanul megküldi az illetékes nyugdíjfolyósító szerv részére.
(2) A nyugdíjbiztosítási ellátás összegének e törvény erejénél fogva módosított összegét a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból állapítja meg és folyósítja, és erről határozatot nem hoz. Ha azonban az ellátásra jogosult a nyugdíjfolyósító szerv által megállapított és folyósított módosított összeget vitatja, akkor a nyugdíjbiztosítási ellátás módosított összege tárgyában a nyugdíjfolyósító szerv határozatot hoz.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjbiztosítási ellátás összegét az e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal folyósítja.
(4) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjbiztosítási ellátás összegét - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az ellátásra jogosult belföldi bankszámlájára történő utalással, a Magyar Köztársaság hivatalos pénznemében teljesíti.
(2) A nyugdíjbiztosítási ellátás folyósításának szünetelése iránti kérelem tárgyában a nyugdíjfolyósító szerv határozatot hoz, amelyben feltünteti a következő adatokat:
a) az ellátásra jogosult neve, születési helye és ideje, lakóhelye és társadalombiztosítási azonosító jele, valamint anyjának születési neve;
b) a kérelem benyújtásának időpontja.
(3) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjbiztosítási ellátás szünetelése iránti kérelmet helyben hagyó jogerős határozatát haladéktalanul megküldi az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére.
(4) A nyugdíjbiztosítási ellátás szünetelését követően az ellátásra jogosult bármikor, az erre egyébként irányadó szabályok szerint, ismét kérheti a nyugdíjbiztosítási ellátásra való jog megállapítását.
(2) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben meghatározza:
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervet;
b) a nyugdíjbiztosítási ellátás iránti kérelem benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait;
c) a nyugdíjbiztosítási ellátások folyósításának részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a Társadalombiztosítási Tanács, hogy rendeletben meghatározza:
a) a nyugdíjbiztosítási ellátások összege emelkedésének mértékét;
b) az öregségi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét;
c) az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkort.
(4) Felhatalmazást kap a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a költségvetési politikáért felelős miniszter, hogy közös rendeletükben határozzák meg az e törvényben megállapított eljárások kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.
(5) Felhatalmazást kap a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:
a) a nyugdíjbiztosítási számla vezetésének részletes szabályait;
b) a nyugdíjbiztosítási számla megosztásának részletes szabályait.
(6) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé az öregségi nyugdíj havi összegének megállapítására vonatkozó számítási módszert.
(7) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke évente legalább egyszer közzéteszi a legalább hatvankettedik életévüket betöltő természetes személyek várható hátralévő élettartamának években megállapított (egy tizedes-jegyre kerekített) hosszát.
1. Az öregségi nyugdíj éves összegének megállapítása érdekében a nyugdíjbiztosítási hatóság a nyugellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjára megállapítja az ellátásra jogosult nyugdíjbiztosítási számlájának egyenlegét.
2. Az ellátásra jogosult nyugdíjbiztosítási számlájának az 1. pont szerint megállapított egyenlegét az öregségi nyugdíj éves összegének megállapítása érdekében a nyugdíjbiztosítási hatóság elosztja az ellátásra jogosult életkorával számolt várható hátralévő élettartama években (egy tizedes-jegyre kerekítve) megállapított hosszával.
3. A legalább hatvankettedik életévüket betöltő természetes személyek várható hátralévő élettartamának években (egy tizedes-jegyre kerekítve) megállapított hosszát a Központi Statisztikai Hivatal határozza meg. A várható hátralévő élettartamot a teljes lakosságra vonatkozóan, a betöltött életkort figyelembe véve évenkénti bontásban kell megállapítani.
4. Az öregségi nyugdíj megállapítását követően a várható hátralévő időtartamban bekövetkezett változást a nyugellátás összegének megállapításakor a nyugdíjbiztosítási hatóság nem veszi figyelembe.
1. Az öregségi nyugdíj és a hozzátartozói ellátások éves növekedési üteme megegyezi k a nyugdíjbiztosítási számla 6. számú mellékletben meghatározott hozamával.
2. Az öregségi alapnyugdíj éves növekedési üteme a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex.
1. Az öregségi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összege nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér havi összegének 55 százaléka.
2. Az öregségi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összege nem lehet magasabb, mint a minimálbér havi összegének 70 százaléka.
3. Az öregségi nyugdíj egy folyósítási időszakra eső legkisebb összegét a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközében, a hivatalos fizetőeszköz legkisebb egységének százszorosára kerekítve kell meghatározni.
1. Az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor e törvény hatálybalépésének napján a betöltött hetvenedik életév.
2. Az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor évente annak megfelelően változik, ahogy a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint a naptári évet megelőző második naptári évről a naptári évet megelőző naptári évre vonatkozóan az egész népességre számítva az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkort betöltők várható élettartamának hossza módosul.
3. Az öregségi alapnyugdíjra jogosító életkor az 1-2. pont szerint megállapított hónap első napja.
1. Az öregségi alapnyugdíj legkisebb összege nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér havi összegének 25 százaléka.
2. Az öregségi alapnyugdíj legkisebb összege nem lehet magasabb, mint a minimálbér havi összegének 50 százaléka.
3. Az öregségi alapnyugdíj legkisebb összegét a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközében, a hivatalos fizetőeszköz legkisebb egységének százszorosára kerekítve kell meghatározni.
a biztosítotti nyugdíjbiztosítási járulékbefizetéseket,
a kormány által a gyes és gyed után fizetett hozzájárulást,
a Nyugdíjbiztosítási Alap és a magánnyugdíj-pénztárak késedelmi pótlék és bírság bevételeit, amennyiben azok késedelmes járulékfizetés következményei,
a megállapodás alapján fizetett járulékbefizetéseket,
a kormány által a munkanélküli járadék és a munkanélküli ellátás, egyéb szociális ellátások valamint a közteherjegy után fizetett hozzájárulást.
A felsorolt tételek tartalmazzák mind a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, mind a magánnyugdíj-pénztáraknak történt befizetéseket.
A felsorolt tételek tartalmazzák a kötelező mértékű befizetésen túli munkáltatói vagy biztosítotti kiegészítő befizetéseket is.
Az árindex az éves GDP-deflátor.
A kiegyenlítő hányadost az alábbi képlet határozza meg:
a hozzátartozói ellátásokat,
a megváltozott munkaképességűek ellátásait.
A felsorolt tételek tartalmazzák a 13. havi ellátásokat is.
A nyugdíjtömeg meghatározása során azokat az ellátásokat kell figyelembe venni, amelyek öregségi nyugdíjak vagy a gyakorlatban öregségi nyugdíjként funkcionálnak, azaz olyan ellátások, melyeket nagy valószínűséggel az ellátott élete végéig folyósítanak és az irántuk való igényt elsősorban nem egészségügyi okok teremtik. Ezért a nyugdíjtömeg meghatározását az ellátások változásait követően a Társadalombiztosítási Tanács megváltoztathatja.
A Javaslat szerint a nyugdíjbiztosítási ellátásokat alapvetően a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának egyenlege, vagyis a biztosított által megfizetett nyugdíjbiztosítási járulék összege határozza meg. Ez alól egyetlen kivételt fogalmaz meg a Javaslat, az öregségi alapnyugdíjat, amely a Javaslatban részletesen meghatározott személyi kört alanyi jogon illeti meg. A Javaslat részletesen meghatározza a nyugdíjbiztosítási nyilvántartások vezetésének rendjét, továbbá az ellátások igénylésének szabályait is.
Lényeges, a napi politikai érdekek érvényesülését megnehezítő változásként fogalmazza meg a Javaslat, hogy a már megállapított nyugdíjbiztosítási ellátás összege nem függ az ellátásra jogosultnak a Javaslatban nem említett személyes körülményeitől.
A Javaslat különös szabályként fogalmazza meg a nyugdíjbiztosítás keretében nyújtott ellátások tárgyában kötött nemzetközi szerződéseket, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló tanácsi rendeletet.
A Javaslat meghatározza az öregségi nyugdíj folyósításának részletes szabályait. Az öregségi nyugdíj egy összegű kifizetését is lehetővé teszi a Javaslat, ha a biztosított nyugdíjbiztosítási számlájának egyenlege alapján meghatározott öregségi nyugdíj nem éri el a minimális összeget.
Lényeges szabálya a Javaslatnak, hogy a nyugdíjbiztosítási számlát lényegében a házastársi, élettársi közös vagyon részének tekinti, és ennek megfelelően a házasság felbontása, az élettársi kapcsolat megszűnése esetére előírja a nyugdíjbiztosítási számlán a házasság, illetve az élettársi kapcsolat időszaka alatt felgyűlt egyenleg megosztását