adozona.hu
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/3809. számú törvényjavaslat indokolása
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/3809. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2007. évi CXXV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szftv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik :
"(1) Az Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az azt helyette...
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/3809. számú törvényjavaslat indokolása
1. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szftv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik :"(1) Az Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az azt helyettesítő adómegállapítás szerint az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után fennmarad, feltéve, hogy a magánszemély
a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig; illetve amennyiben a bevallás adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendő adó terheli, az annak megfizetésére előírt határidőig, vagy
b) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén az adó megfizetésére előírt határidőig, vagy
c) az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a késedelmi pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette.
(2) Az adó abban az esetben is megfizetettnek minősül, ha az adózó a határidőben benyújtott bevallásában az adótartozás megfizetéséről átvezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg a bevallás benyújtásának időpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.
(3) Az adó abban az esetben is megfizetettnek minősül, ha a bevallásban vagy az azt helyettesítő adómegállapításban a fizetendő adó összegeként - az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után - nulla forint szerepel. "
2. §
Az Szftv. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:"2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy százalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ezer forinttal növekszik, és a rendelkező nyilatkozat évét követő év július 31. napjáig
a) az adóhatósági ellenőrzés nyomán hozott - az adó összegének növekedéséről szóló - jogerős határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy
b) a magánszemély önellenőrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette.
(2) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt előirányzat kezeléséért felelős fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegről. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utalja át az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget.
Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege.
(3) Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítása, önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójának az Szja. tv. 45. §-a szerinti kedvezmények levonása, illetve utalások teljesítése után fennmaradó részére kevesebbet állapít meg a bevallott, illetve megállapított összegnél, akkor a különbözetnek az 1. § (4) bekezdésének a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az kedvezményezettenként legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára már megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie. Az adóbevallást helyettesítő adómegállapítás esetén a különbözet megfizetése akkor terheli a magánszemélyt, ha az általa adott adatszolgáltatás hibás volt."
3. §
Az Szftv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:"3. § (1) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozatban és az adóbevallásban vagy az azt helyettesítő adómegállapításban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. §-ban meghatározott kedvezményezettek javára az 1-2. § rendelkezései szerint meghatározott összeget.
(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyházi kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget az Országgyűlés által meghatározott célok megvalósításában illetékes költségvetési fejezetek felügyeletét ellátó szervek a 6. § (9) bekezdésében előírtak szerint eljárva utalják át.
(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti utalás nem teljesíthető, amennyiben összege kedvezményezettenként nem éri el a 100 forintot."
4. §
(1) Az Szftv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett
a) azon
aa) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezet (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és
ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá
ac) kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az aa-ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel -, kiemelkedően közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;
b) a Magyar Tudományos Akadémia;
c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);
d) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:
1. Magyar Állami Operaház,
2. Magyar Országos Levéltár,
3. Országos Széchényi Könyvtár,
4. Magyar Nemzeti Filmarchívum,
5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
e) az országos szakmúzeumok;
f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadóművészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;
g) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény."
(2) Az Szftv. 4. § (2) bekezdésének c)-f) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/ Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely/
"c) alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti feltételnek, és
d) nyilatkozik arról, hogy a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és a nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és
e) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja;
f) az (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet a szerződés másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi."
5. §
(1) Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:/E törvény alkalmazásában kedvezményezett:/
"b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által - a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként meghatározott - legfeljebb két cél."
(2) Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat - a rendelkező nyilatkozat éve első napja előtt benyújtott kérelme alapján - az állami adóhatóság technikai számmal látja el, amennyiben az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól, illetve az illetékes bíróságtól kapott információk alapján az egyházat jogerősen nyilvántartásba vették. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül - a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával - lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó, vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. "
6. §
(1) Az Szftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"5. § (1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat)
a) önadózás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy
b) munkáltatói adómegállapítás, illetve az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat munkáltató által történő továbbítása esetén a munkáltatója útján, vagy
c) adóhatósági adómegállapítás esetén a nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozatához csatolva, vagy
d) az adóbevallás és az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása esetén elektronikus űrlapként elektronikus úton - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy
e) az a)-d) pontokban meghatározott bármely esetben, de az ott meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán juttatja el az adóhatóságnak.
(2) Amennyiben a magánszemély az (1) bekezdés a)-d) pontjában és az e) pontban meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a)-d) pontokban meghatározott módon érkezett. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető az adózó neve és lakcíme is.
(3) A magánszemély az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésőbb 10 nappal az (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.
(4) A borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag a) az (5) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést;
b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;
c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.
(5) Az adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével -
a) a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, illetve
b) a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában adószámát - tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatot tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezettek adatait.
(6) Az adóhatóság csak
a) a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén - a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig -, az abban eljáró személynek, illetve
b) a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében, valamint a 6. § (5) bekezdés utolsó mondatában meghatározott eljárás során engedélyezheti az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását."
(7) Az adóhatóság az (5) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a 6. § (1) bekezdése esetében a rendelkező nyilatkozat évétől, a 2. § (2) bekezdése, és a 6. § (6) bekezdése esetében a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötödik év végéig áll fenn. Az őrzési kötelezettség ezt meghaladóan is fennáll, az ezen időpontig megkezdett - a (4) bekezdésben említett - jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetőleg az elektronikus űrlap adatait, továbbá az adatbázis rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait meg kell semmisíteni.
(8) Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4. § (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell megküldeni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának rendelkezései irányadók."
7. §
(1) Az Szftv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az állami adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére a 4. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át, figyelemmel az 5. § (8) bekezdésére és e § (7) bekezdésére is."
(2) Az Szftv. 6. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is - az átutalást követő naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie. Amennyiben az adóhatóság a 7. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett e kötelezettségének nem tett eleget, illetve közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. A közleményekre az állami adóhatóságnak az 5. § (6) bekezdése szerinti őrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter a közleményeket az átutalást követő naptári év november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig - a következő évi közlemények nyilvánosságra hozataláig - nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott, vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért ő felel (továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.
(4) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az 1. § (5) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján
a) a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről, az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá
b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról. Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig legalább két országos napilapban és internetes honlapján közzéteszi.
(5) Az állami adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad
a) kategóriánként összesítve a 4. § (1) bekezdésében nevesített kedvezményezettekről és az őket megillető összegekről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá
b) a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevéről, adószámáról, székhelyéről, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megillető együttes összegéről és az érvényesen rendelkezők számáról,
c) a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevéről, technikai számáról, székhelyéről, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megillető együttes összegéről és az érvényesen rendelkezők számáról.
A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az átutalás megtörtént, a tájékoztatást az állami adóhatóság honlapja a rendelkezési év december 31-ét követően tartalmazza. Az állami adóhatóság biztosítja a b) pontban foglalt adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel, adatfeldolgozás, -rendszerezés céljából. A kedvezményezettet kérelmére az állami adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező - az adatszolgáltatás időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak megfelelően részletezett - okokról és azok arányáról.
(6) A 4/A. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium - az állami adóhatóság által a rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a (8) bekezdés szerint a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt - összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 10. napjáig utalja át."
(3) Az Szftv. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett - éves költségvetési törvényben megnevezett - fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pedig pályázati úton történik. A felhasználásról az érintett fejezet a felhasználás évére vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a saját honlapján és a (3) bekezdés szerint - az ott meghatározott határidőig - közzé kell tenni."
8. §
(1) Az Szftv. 7. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki:/A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:/
"f) amennyiben a magánszemély úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását, hogy arra a jogszabály szerint nem lett volna lehetősége -, ugyanakkor az egyéb törvényi feltételek megléte esetén az 5. § (1) bekezdése szerinti határidőig pótlólagosan benyújtott adóbevallással együtt érkezett rendelkező nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni."
(2) Az Szftv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 15. napjáig megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig a rendelkező magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.
(3) Az Szftv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, amennyiben a rendelkező nyilatkozatnak - a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvényessége (különösen a befizetett adó összege) november 15. napjáig nem állapítható meg. Ez esetben erről a tényről az adóhatóság november 30. napjáig értesíti a rendelkező magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Amennyiben az magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthető. A döntésről, amennyiben személye megállapítható, a rendelkező magánszemélyt értesíteni kell. Az értesítésnek a döntéshozatalt követő 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig meg kell történnie. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése - vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése - szerint a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minősül."
(4) Az Szftv. 7. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az az érvénytelenség okának megjelölése nélkül, alakszerű határozattal értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő a kedvezményezett elutasítását követő 30 nap, azonban legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30. napja.
(5) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről."
(5) Az Szftv. 7. §-ának (6)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A felhasználás abban az esetben tekinthető - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást
a) a 4. § (1) bekezdés aa)-ac) pontja szerinti kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott - a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelő - közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,
b) a 4. § (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.
(7) A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás harminc százalékát nem haladhatja meg. Működési költségként különösen az alábbiak vehetők figyelembe:
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerinti bérköltség,
b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak),
c) postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek).
(8) Költségvetési szervek esetében működési költségként a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások vehetők figyelembe.
(9) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § (8) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetőleg a 4. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, erről az adóhatóság határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság - nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathat. Az eljárásra a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(10) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
9. §
Az Szftv. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:"(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter, hogy a 6. § (3) bekezdése szerinti közlemények formai és tartalmi követelményeit együttes rendeletben állapítsák meg."
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.(2) A 11. § (2) bekezdése 2008. január 2-án lép hatályba.
(3) Az Szftv.
a) 1. § (3) bekezdésében az "és/vagy" szövegrész helyébe az ", illetve",
b) 4. § (2) bekezdés felvezető szövegében az "(1) bekezdés a), b) és c) pontjában"
szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pontjában",
c) 4. § (4) bekezdésében a "4. § (2) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "4. § (2) bekezdésében",
d) 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "4/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés",
e) 6. § (7) bekezdésében az "a munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás" szövegrész helyébe az "a munkáltatói adómegállapítás",
f) 6. § (8) bekezdésében a "határozatok alapján" szövegrész helyébe a "határozatok, illetőleg a (7) bekezdés és a 2. § (1) bekezdése alapján",
g) 7. § (1) bekezdés d) pontjában az "5. § (1)-(2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "5. § (1)-(3) bekezdésében", e) pontjában az "5. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe az "5. § (8) bekezdése"
szöveg lép.
11. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szftv.a) 4. §-ának (3) és (5) bekezdése,
b) 5/A. §-a,
c) 6. § (2) bekezdése, valamint
d) 6. § (7) bekezdésében az "- az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján -" szövegrész.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti e törvény 1-9. §-a, 10. § (3) bekezdése, valamint e § (1) bekezdése. E bekezdés a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényt (továbbiakban: Szftv.) az Országgyűlés 1996. december 19-én fogadta el. A törvény egy olyan új konstrukciót hozott létre, amelyet azóta számos kelet-közép európai ország átvett és kisebb-nagyobb változtatásokkal ma is alkalmaz. A több mint tíz éves törvény egyik nagy érdeme, hogy első ízben adott lehetőséget az adózó állampolgárnak arra, hogy közvetlenül "beleszóljon" a központosított javak újraelosztásába. Vagyis az adózó maga dönthessen befizetett adója egy részének felhasználásáról. A törvény másik nagy érdeme a civil társadalom fejlesztése. A bevezetett rendszer a kedvezményezettek számára évről évre egy nagymértékben kiszámítható állami forrást biztosít, továbbá az adományozás lehetőségének, fontosságának tudatosításával ösztönzi a magánadományozást.A törvény többször módosult, amelyek során többek között változott a civil kedvezményezettek várakozási ideje, a kedvezményezetti kör kibővült az egyházakkal, enyhültek a kedvezményezetti jogosultság igazolásának feltételei, bővült az APEH tájékoztatási kötelezettsége.
A törvény módosítását a megalkotása óta eltelt tíz év alatt a gyakorlati megvalósítás során felhalmozódott számos probléma, tapasztalat teszi szükségessé. Ezek megoldása, kezelése mind a rendelkező magánszemély, mind a kedvezményezettek, mind a rendszert működtető adóhatóság szempontjából sürgető feladat. Ezt bizonyítja APEH által készített átfogó módosítási tervezet mellett, hogy az Szftv. módosítását a civil szervezetek kérésének megfelelően "A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei 2006-2010" című program (ún. civil stratégia) a megfogalmazott feladatok között hangsúlyosan tartalmazza.
A törvényjavaslat elkészítésének megalapozása érdekében a módosítást igénylő területekről a civil szervezetek és egyházak véleményének kikérésére is sor került. Az érintettek többségét pozitívan érintő legfontosabb javaslatok beépültek a törvényjavaslat szövegébe.
A törvényjavaslat a leglényegesebb változást a személyi jövedelemadó 1%-áról történő rendelkezés rendszerében hozza. Ennek lényege, hogy főszabályként megszűnik a jelenlegi ún. borítékos rendszer és a rendelkező nyilatkozat az adóbevallási nyomtatvány részét fogja képezni. A nyilatkozatnak a magánszemély személyes adatait tartalmazó része perforáció mentén elválasztható a kedvezményezett adó-, illetve technikai számát tartalmazó rendelkező résztől. A módosítás a rendelkező nyilatkozatok adóhatósági kezelésére vonatkozó - a magánszemély személyes adatainak védelmét szolgáló - rendelkezéseket nem érinti. Ez a változás várhatóan növeli a felajánlók számát és csökkeni az érvénytelen nyilatkozatoknak az összes rendelkező nyilatkozathoz viszonyított arányát, így elősegíti az érvényes rendelkező nyilatkozatok számának növekedését.
Ugyancsak a lehetséges 1%-ból a kedvezményezettekhez eljutó összeg növekedését eredményezi a befizetési határidővel kapcsolatos két módosítási javaslat. Az egyik lényege, hogy ha az adóbevallás adóhatósági javításakor többletfizetési kötelezettség keletkezik, az erre megállapított határidőre történő teljesítés esetén az 1 %-os felajánlás érvényes marad. A másik javaslat azt az esetet kezeli, melynek során a kedvezményezettnek történt kiutalás után az 1% alapjául szolgáló adó összege növekszik. Ez esetben az önellenőrzés, adóhatósági ellenőrzés nyomán keletkező növekmény után járó 1%-ot az adóhatóság, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium pótlólagosan átutalja a kedvezményezettnek.
Egységesítésre kerül a rendelkező nyilatkozatok benyújtási határideje. A határidő egységesen minden adómegállapítási mód esetén az önadózó adóbevallásának benyújtására - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott - határidőhöz igazodik. (Ez a jelenleg hatályos szabályok szerint május 20-a). Ez a kedvezményezett számára kiszámíthatóvá teszi a felajánlások időpontját, így tervezhetőbbé válik a felajánlások megszerzésére irányuló tevékenység.
Ugyanezt a célt szolgálja, hogy a törvényjavaslat az APEH által a honlapján közzéteendő adatok körét kibővíti.
A törvényjavaslat a köztartozás-felhalmozás csökkentésének érdekében megszünteti a felajánlott összeg köztartozás-törlesztésre történő felhasználásának lehetőségét. Ennek indoka, hogy nem célszerű azon szervezetek részére állami közreműködéssel forrást juttatni, amelyek közteherviselési kötelezettségüket nem, vagy csak részben teljesítették. E szervezeteknek is lehetőségük van azonban - számítva arra, hogy részesülni fognak 1 %-os támogatásban - a köztartozást megfelelő időben rendezni.
A javasolt módosítás ugyanakkor - tevékenységtől függően differenciált mértékig - lehetővé teszi működési költségek közcélú kiadásként történő figyelembevételét.
A törvény 4.§-ában felsorolt ún. civil kedvezményezettek számára jelentős könnyítést jelent, hogy a kapott összeg felhasználásáról készített beszámolót nem költséges sajtóközleményként kell közzétenniük. A jövőben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján ingyenesen közzéteszi a beszámolókat.
A jogkövető magatartás ösztönzése érdekében a közzététel elmulasztása, illetve a közleményben valótlan adat közlése esetén az adóhatóság egy évre kizárja a kedvezményezett a felajánlott összegekből. Szintén a közpénzekkel való szigorúbb elszámoltatás érdekében kerül meghatározásra a közlemény tartalma. Így el kell különíteni a közcélú, és a működési költségeket és összegszerűen meg kell határozni azokat.
A törvényjavaslat legfeljebb kettő olyan kiemelt előirányzat megnevezését teszi lehetővé, amelyek javára adott évben rendelkezni lehet. Ezzel a kiemelt célok száma korlátlan növelésének kívánunk gátat szabni.
Részletes indokolás
1. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 1. §-ának hatályos szövege szükségtelenül részletezi az adómegállapítási módokat (adóbevallás, adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás, adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása). A módosítás ezt a részletes - részben idejétmúlt - meghatározást általánosabbra cseréli.Az (1) bekezdés új a) pontjában fogalt módosítás kiterjeszti a rendelkező nyilatkozat érvényességét. A jövőben, ha az adóbevallás adóhatósági javításakor többlet adófizetési kötelezettség keletkezik, az erre megállapított határidőig történő teljesítés esetén a rendelkező nyilatkozat érvényes marad.
A (2) bekezdés a befizetést átvezetés útján teljesítő adózók esetén az eltérő határidőkből adódó érvénytelenségi okot a javaslat megszünteti.
Az új (3) bekezdésben foglalt szabály lehetővé teszi azon rendelkező nyilatkozatok számbavételét - és az egyházi kiegészítő támogatás elosztásánál történő figyelembe vételét -, amelyek nulla forintos adót megállapító bevalláshoz, adómegállapításhoz kapcsolódnak.
2. §
Az Szftv. 2. § (1) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettnek történő kiutalás után pótlólagos kiutalásra kerülhessen sor önellenőrzés, vagy adóhatósági ellenőrzés nyomán hozott határozat alapján. Ennek révén, az államhoz ténylegesen befizetett összegek alapján történhet a kiutalás. A javaslat ésszerű határidőt (a többletet a rendelkező nyilatkozat évét követő év július 31-éig megfizették), és összeghatárt (amennyiben a pótlólagosan kiutalandó összeg kedvezményezettenként eléri az 1.000 forintot) tartalmaz. A 2. § új (2) bekezdése a pótlólagos összeg kiutalására vonatkozó szabályokat, határidőket állapít meg.Az 1% alapjának csökkenése esetén az új (3) bekezdés módosítja a magánszemély fizetési kötelezettségét. A magánszemélyt csak akkor terheli a fizetési kötelezettség, ha az ő adatszolgáltatása hibás, nem pl. a munkáltatóé.
3. §
A § egyszerűsítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Továbbá rögzíti, hogy a kedvezményezettenkénti 100 forintos összeghatár alatt utalás nem teljesíthető.4. §
(1) bekezdés:A módosítás egyértelművé teszi, hogy a 4. § (1) bekezdés átszámozás utáni aa)-ac) pontjában meghatározott szervezeteket nyilvántartásba vevő bírósági végzésnek legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét egy illetve két évvel megelőző évben jogerőre kell emelkednie. Ennek hiányában a kedvezményezett nem tarthat igényt a részére felajánlott összegekre. Pontosításra kerül, hogy a közhasznú tevékenységet a rendelkező nyilatkozat éve előtti év elejétől kezdődően folyamatosan kell gyakorolni. Pontosításra kerül a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény címe, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és országos szakmúzeumok neve. Az alkotó- és előadó-művészeti tevékenység helyett alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenység folytatását várja csak el a törvény ezentúl. Az Szftv. 4.§ (5) bekezdésében foglalt kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó, 1 évnél rövidebb nyilvántartási időt is megengedő szabály beépült a 4. § (1) bekezdés ac) pontjába.
(2) bekezdés:
A javaslatban foglaltak szerint a potenciális kedvezményezetteknek politikai semlegességükről szükségtelen nyilatkozniuk, mert ez az adóhatóság számára az alapító okiratból, alapszabályból egyértelműen kiolvasható. Sor kerül továbbá "esedékes köztartozás" fogalmának, és azon időszaknak a pontosítására, amelyre a köztartozással kapcsolatos nyilatkozatnak vonatkoznia kell.
5. §
(1) bekezdés:A törvényjavaslat legfeljebb két olyan kiemelt előirányzat megnevezését teszi lehetővé, amelyek javára adott évben rendelkezni lehet. Ezzel elejét lehet venni a kiemelt célok száma korlátlan növelésének. Valós választási lehetőséget lehet viszont biztosítani azok számára, akik nem szeretnék valamely egyház javára felajánlani adójuk 1%-át. A kiemelt előirányzatok számának limitálását az teszi szükségessé, hogy számuk az elmúlt időszakban indokolatlan mértékben növekedett (2007. évi rendelkező évben már hat kiemelt cél javára lehet rendelkezni).
(2) bekezdés:
A bekezdés pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Így rögzíti, hogy az egyházak által kezdeményezhető nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvényt kell háttérjogszabályként alkalmazni, és tekintettel arra, hogy a bíróság az APEH döntését nem változtathatja meg, a bíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.
6.§
Az Szftv. 5. §-ában bekövetkező változások alapvetően megváltoztatják a rendelkezés jelenlegi rendszerét.(1) bekezdés:
Egységesítésre kerül a rendelkező nyilatkozatok benyújtási határideje. Ez az önadózó adóbevallásának benyújtására az Art.-ban előírt határidőhöz igazodik majd, ami a jelenlegi szabályok szerint május 20-a.
További fontos változás, hogy a rendelkező nyilatkozat az adóbevallási, adóhatósági adómegállapítási nyomtatványgarnitúra része lesz, amit kitöltés után nem kell külön borítékban tenni. Így főszabályként megszűnik a jelenlegi "borítékos rendszer". Csak azokra az esetekre marad fenn a boríték kötelező módon, amikor a magánszemély a rendelkező nyilatkozatot személyesen, vagy postán közvetlenül juttatja el az adóhatósághoz, illetve amikor a rendelkező nyilatkozatot a munkáltató továbbítja az adóhatóság felé. Adóhatósági adómegállapítás esetén csak a személyesen vagy postai úton külön történő eljuttatás lehetőségével biztosítható, hogy a magánszemély az adóhatósági adómegállapítást kérő és ahhoz kapcsolódó nyilatkozatai benyújtására az Art.-ban előírt február 15-i határidőtől függetlenül, egészen május 20-ig benyújthassa a rendelkező nyilatkozatát az adóhatóságnak.
Az elektronikus bevallás esetén akkor lehet a rendelkező nyilatkozatot külön eljuttatni az adóhatósághoz, ha a magánszemély nem maga tölti ki az elektronikus bevallását és a kitöltő személynek nem ad meghatalmazást az elektronikus nyilatkozat kitöltésére.
(2) bekezdés:
A törvény szabályozza azt az esetet is, amikor tévedésből a magánszemély kétféle módon is rendelkezik (pl. a munkáltatói adómegállapítás esetében a magánszemély munkáltatónak is leadja nyilatkozatát és postán is elküldi). Ez esetben nem az önállóan érkező, hanem azt a rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a bevallással, nyilatkozattal, munkáltatói adómegállapítással együtt érkezik. Annak érdekében, hogy ne okozzon érvénytelenséget, ha a magánszemély - a hatályos törvény előírásainak megfelelően - feltünteti a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon saját nevét, illetve lakcímét, a törvénytervezet erre lehetőséget biztosít.
(3) bekezdés:
Meghatározza a munkáltatói adómegállapítás esetén a rendelkező nyilatkozatok kezelésére vonatkozó szabályokat.
(4) bekezdés:
A Szftv. 5.§-ának adótitokra vonatkozó szabályokat megállapító (3) bekezdésének számozása kodifikációs okok miatt 5. § (4) bekezdésére változik, tartalmának változatlansága mellett.
(5) bekezdés:
Az Szftv. 5. § (4) bekezdésének - amely átszámozás miatt (5) bekezdésre változott - módosítása szabályozza a nyomtatványgarnitúra részét képező rendelkező nyilatkozat formai és tartalmi elemeit. A fejlécre - az adóbevallás többi oldalához hasonlóan - a magánszemély ráírja a saját nevét és adószámát vagy adóazonosító jelét. (A hatályos törvényszöveg szerint ezeket az adatokat a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó "kis" borítékra kell ráírni. ) Erről az adóhatóság leválasztja az érdemi rendelkező nyilatkozatot, amin a kedvezményezettek adó vagy technikai száma szerepel. A nyilatkozat kezelése ezen túlmenően nem változik.
(6) bekezdés:
Az önellenőrzés, adóhatósági ellenőrzés miatt szükségessé váló pótlólagos kiutalások lehetővé tétele érdekében, a javaslat lehetővé teszi a kiutaláshoz szükséges adatok (adózó és a kedvezményezett azonosító adatai) kódjel alapján történő összekapcsolását.
(7) bekezdés:
Az Szftv. 5. § hatályos (5) bekezdését, amely átszámozás miatt (7) bekezdésre változott szükséges kiegészíteni azzal, hogy nemcsak a rendelkező nyilatkozatot, az azt tartalmazó borítékot és elektronikus űrlap adatait kell öt év után megsemmisíteni, hanem az adóhatóság adatbázisának a rendelkező nyilatkozatra vonatkozó adatait is. Csak így garantálható teljeskörűen, hogy a rendelkező évet követő öt év után a rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos semmilyen adatnak ne maradjon nyoma. A módosítás elősegíti az adatvédelmi szabályok maradéktalan érvényesülését. Az eltérő utalási időpontok miatt (vagy a rendelkező évben, vagy az azt követő évben) az őrzési kötelezettség időtartamát is eltérően kell meghatározni.
(8) bekezdés:
Az Szftv. 5. § hatályos (6) bekezdésében - amely átszámozás miatt (8) bekezdésre változott - a törvény lehetővé teszi, hogy a civil szervezetek főszabályként levelezési címükre és ne székhelyükre kapják az APEH jogosultságigazolásra felhívó levelét.
7. §
(1) bekezdés:Az adóhatóság utalási határideje a civil szervezetek esetén november 30-ról december 15-re változik a pótátulások időigénye, valamint a kapott összeg felhasználásáról szóló közlemény megküldési határidejének figyelembe vételével. A bekezdés technikai módosítást is tartalmaz ahhoz kapcsolódóan, hogy a jövőben a felajánlott összeget nem lehet köztartozás törlesztésére felhasználni.
(2) bekezdés:
Az Szftv. 6.§ (3) bekezdésére vonatkozó módosítás a kapott összegek felhasználásával történő elszámolás megkönnyítését, ingyenessé tételét szolgálja. Ezen túl a civil szervezeteknek és intézményeknek nem költséges sajtóközleményként kell közzétenniük, hogy mire használták az előző évben kapott összeget, hanem az adóhatóságnak küldhetik el ingyenesen a közleményeket. A beszámolókat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közzé teszi a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján. A Szftv. 6.§ (4) bekezdésének javasolt módosítása lehetővé teszi, hogy a rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos augusztus 31-i összesített adatokról a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közvetlenül is kaphasson tájékoztatást. Ez a civil szervezetekkel történő kapcsolattartásért felelős tárca számára döntései megalapozásához különösen hasznos lehet és a Nemzeti Civil Alapprogram forrásának tervezéséhez is segítséget nyújt. Az Szftv. 6.§ (5) bekezdés módosítása az állami adóhatóság honlapján közzéteendő adatok körét pontosítja A ún. civil kedvezményezettekről szóló adatszolgáltatás kiegészül a civil szervezetek adószámával, ami megkönnyíti a felajánlást a magánszemély számára. Kérelemre az APEH ingyenesen tájékoztatást ad érvényes és érvénytelen nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó főbb okokról és arányukról történő adatszolgáltatással. Ezen adatok segítik a leendő kedvezményezetteket a felajánlások megszerzésére tett erőfeszítéseik, programjaik tervezésében.
Az Szftv. 6.§ (6) bekezdésének módosítása pontosító jellegű.
(3) bekezdés:
Az Szftv. 6.§ (9) bekezdésének módosítására irányul. A (9) bekezdés hatályos szövege szerint a jelenlegi beszámolási kötelezettség lényege, hogy a kiemelt előirányzat felhasználásáért felelős költségvetési fejezet évente az Országgyűlés illetékes bizottságnak beszámol arról, hogy az 1%-ból kapott összeget mire használata. A módosítás lényege, hogy az adott kiemelt előirányzat felhasználásáról a felhasználásért felelős fejezet a felhasználás évére vonatkozó zárszámadási törvény fejezeti indoklásában részletesen számoljon be. Ezt a beszámolót - a civil szervezetekhez hasonlóan az Szociális és Munkaügyi Minisztérium civil portálján közzé kell tennie.
8. §
(1) bekezdés:Az új f) pont a hatályos törvény 5/A.§ (2) bekezdésében foglalt szabályt változtatja meg. A módosítás lényege, hogy amennyiben a magánszemély úgy nyújt be adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatot, hogy arra nem lett volna jogosult, akkor az ehhez fűzött rendelkező nyilatkozat érvénytelen. Az ennek pótlására benyújtott bevalláshoz mellékelt rendelkező nyilatkozat viszont érvényes lesz.
(2) bekezdés:
Az Szftv. 7. § (2) bekezdésének módosítását az teszi szükségessé, hogy a törvényi vélelem helyett, az APEH számára egyértelmű utalási kötelezettséget határozzon meg a törvény. Vagyis, amennyiben az APEH magánszemélyt november 30-ig nem értesíti a rendelkező nyilatkozata érvénytelenségéről és az általa megjelölt kedvezményezett a közzétett tájékozatóban szerepel, a rendelkezést teljesítenie kell.
(3) bekezdés:
Az Szftv. 7. § (3) bekezdésében foglalt módosítás figyelembe veszi azt a lehetőséget, amikor a bíróság a felülvizsgálat során - az APEH határozatával ellentétesen - a rendelkező nyilatkozatot érvényesnek minősíti. A szabályozás módosítása megszünteti azt a lehetőséget, hogy a rendelkező nyilatkozat évet követő év végéig az érvényesség kérdésében ne szülessen határozat.
(4) bekezdés:
Az Szftv. 7. § (4) bekezdésben változást jelent, hogy a kedvezményezett érdekkörében meglévő érvénytelenségről az APEH a magánszemélyt a törvény hatálybalépését követően alakszerű - megtámadható - határozattal értesíti.
(5) bekezdés:
Az Szftv. 7. § (5) bekezdésének módosításában és az új (6)-(8) bekezdésben annak részletes meghatározása található, hogy kapott összeg mire használható. A módosítás indoka, hogy lehetővé válik a működési költségek figyelembe vétele.
Az Szftv. 7. § e törvénnyel megállapított (9)-(10) bekezdése a hatályos törvény 7. § (6)-(7) bekezdésének helyére lép. A 7. § (6) helyébe lépő (9) bekezdés pontosítja, a nemperes eljárásra vonatkozó szabályokat.
9. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert és a szociális és munkaügyi minisztert, hogy a kapott összegek felhasználásról szóló közlemények formai és tartalmi követelményeit rendeletben meghatározzák.10. §
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.(1) bekezdés:
A törvény a hatálybalépését 2008. január 1-ben határozza meg.
(2) bekezdés:
A Kormány ügyrendjének megfelelően a 11. § (2) bekezdése rendelkezik jelen törvényjavaslat módosító és hatályon kívül helyező szabályainak, az Szftv.-be történő beépülésüket követő hatályon kívül helyezéséről. A 11. § (2) bekezdésének hatályba lépését a törvény 2008. január 2-ában határozza meg.
(3) bekezdés:
A egyszerűsítő, pontosító, illetve olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket az e törvény okozta változások és más jogszabályok időközben bekövetkezett változásai tesznek szükségessé.
11. §
A § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.(1) bekezdés:
a) A törvény megszünteti a felajánlásokból kapott összeg köztartozásra történő fordításának lehetőségét a civil szervezetek esetében. Ez teszi szükségessé a 4. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését. Az 4. § (5) bekezdésének elhagyását az indokolja, hogy az (5) bekezdésben szabályozott lehetőség beépült a 4.§ (1) bekezdés ac) pontjába.
b) Az Szftv. 5/A. §-ának (1) bekezdése szükségetlen különbségtételt tartalmaz az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozathoz kapcsolva érkezett rendelkező nyilatkozat és a többi rendelkező nyilatkozat kezelése között, ezért ennek hatályon kívül helyezése indokolt. Így a továbbiakban az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozattal együtt érkezett rendelkező nyilatkozatra is az általános szabályok vonatkoznak. Az Szftv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt szabály helyébe új szabály kerül (7. § (1) bekezdésébe új f) pont), így az 5/A. § egésze
hatályon kívül helyezhető.
c) A 6.§ (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésére a 4. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése miatt kerül sor, mivel a felajánlott összegek köztartozás-törlesztésre történő felhasználásával kapcsolatos szabályokat tartalmaznak.
d) A 6. § (7) bekezdésének idézett szövege szükségtelen.
(2) bekezdés:
A Kormány ügyrendjének megfelelően a 11. § (2) bekezdése rendelkezik a jelen törvényjavaslat módosító és hatályon kívül helyező szabályainak, az Szftv.-be történő beépülésüket követő hatályon kívül helyezéséről.