Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló T/3089. számú törvényjavaslat indokolása

    A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló T/3089. számú törvényjavaslat indokolása

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2007. évi LXXXIII. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának
    (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok , a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a közigazgatási hivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv), valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és h...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló T/3089. számú törvényjavaslat indokolása
    2007. évi LXXXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
    1. §
    A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának
    (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok , a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a közigazgatási hivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda (a továbbiakban együtt: államigazgatási szerv), valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki."
    2. §
    A Ktv. 1. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (4)-(8) bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre változik:
    "(4) A 10. §, a 10/A.-10/C. § hatálya kiterjed azon magyar állampolgárokra is, akik pályázati eljárásban, közigazgatási versenyvizsgán vesznek részt, illetve felvételüket kérik a toborzási adatbázisba."
    3. §
    A Ktv. 1. §-ának (7) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:
    [E törvény alkalmazásában]
    "e) a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője alatt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - minisztériumok esetében a minisztert kell érteni,
    f) munkakör-térkép a munkakörre legmegfelelőbb jelölt kiválasztásához szükséges összefoglaló leírás, amely tartalmazza a munkakör valamennyi általános adatát, (így különösen a betöltendő munkakör, közigazgatási szerv, illetmény, munkakör betöltésének várható helye és ideje) az ellátandó feladatokat, valamint a munkakör betöltőjével szemben a munkáltató által meghatározott követelményeket (így különösen a képzettség, végzettség, szakmai tapasztalat, kompetenciák),
    g) kompetencia vizsgálat a pályázóval szemben a különböző munkakörökre előírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt, értékelő központ alkalmazható."
    4. §
    A Ktv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni]
    "b) a 10. §, a 10/A. §, a 10/C. §, a 16/A. §, a 20/A. §, a 23-30/B. §és a 32-36. § kivételével a politikai Főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre."
    5. §
    (1) A Ktv. 7. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
    "Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, - a 10/A. § (7) bekezdésében foglaltak, valamint ügykezelői feladatkör kivételével - közigazgatási versenyvizsgával, és legalább középiskolai végzettséggel, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn."
    (2) A Ktv. 7. §-ának (8) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    [Az (1) bekezdéstől eltérően ügykezelői feladatkörre közszolgálati jogviszony a jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint a 68. § (3) bekezdésében meghatározott vezetői megbízás esetét kivéve]
    "c) az Európai Szociális Kartáról szóló megállapodásban résztvevő államok állampolgáraival"
    6. §
    (1) A Ktv. 8. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: Jegyző) az nevezhető ki, aki]
    "a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és"
    (2) A Ktv. 8. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község Jegyzője kivételével]
    "a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, valamint az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a Jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,"
    (3) A Ktv. 8. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki]
    "a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel, illetve okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és"
    7. §
    A Ktv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "10. § (1) Közigazgatási szervnél (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv) köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adható. Pályázati eljárás lefolytatása nélkül is adható vezetői kinevezés, vezetői megbízás a közigazgatási szervnél legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek. A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételtől kell számítani. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított 10 napnál nem lehet rövidebb.
    (2) A pályázatot kiíró szerv a pályázati kiírás meghirdetésével egyidejűleg a pályázati kiírást elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: szolgáltató központ) részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes hozzáférés biztosítása érdekében.
    (3) A pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a miniszterelnöki kabinet, titkárság, a miniszteri kabinet, titkárság, az államtitkári, szakállamtitkári titkárság vezetője, az e törvény szerinti egy évet meg nem haladó határozott idejű jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pont, 25/A. §, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86/B. § esetében.
    (4) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni, ha a köztisztviselői kinevezés a tartós külszolgálatra történő kihelyezésre tekintettel történik és annak időtartamára jön létre. Ez esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül.
    (5) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha katonai szolgálati jogviszonyban álló jogviszonya úgy szűnik meg áthelyezéssel, hogy a közigazgatási szerven belül közszolgálati jogviszonyba kerül. Ez esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül, és próbaidő sem köthető ki.
    (6) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha hivatásos szolgálati viszonyban álló jogviszonya úgy szűnik meg áthelyezéssel, hogy a közigazgatási szerven belül közszolgálati jogviszonyba kerül. Ez esetben a kinevezésre kerülő személy a közigazgatási versenyvizsga alól is mentesül, és próbaidő sem köthető ki.
    (7) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyának vagy állami vezetői jogviszonyának létesítését közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkárnak, a szakállamtitkárnak az állami vezetői szolgálati jogviszonya megszűnését követő 2 éven belül pályázati eljárás lefolytatás és közigazgatási versenyvizsga nélkül is adható köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, feltéve, hogy legalább 3 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.
    (8) Pályázat kiírására akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselői hely - az (1) bekezdésben meghatározott vezetői kinevezést, vezetői megbízást kivéve - tartalékállományban lévő köztisztviselővel nem tölthető be.
    (9) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
    a) a közigazgatási szerv megnevezését,
    b) a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését,
    c) az ellátandó feladatok ismertetését,
    d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt,
    e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,
    f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,
    g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást,
    h) az állás betöltésének időpontját,
    i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
    (10) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják.
    (11) A pályázat érvényességének feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen a pályázat benyújtásának időpontjában e törvény szerinti, eredményes közigazgatási versenyvizsgával.
    (12) A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 15 napon belül, testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről, vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és érvényes pályázattal rendelkezik.
    (13) A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
    (14) A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért eredményről.
    (15) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.
    (16) A szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár, valamint a 7. § (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkező személy kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 7. számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérőnek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.
    (17) A közigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmatlan módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet. A közigazgatási szerv vezetője az így kiválasztott személy adatbázisban nyilvántartott adatait a szolgáltató központtól megkérheti."
    8. §
    A Ktv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
    "10/A. § (1) A minisztériumnál, a Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, központi hivatalnál vezetői kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél vezetői kinevezés, vezetői megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés, vezetői megbízás, közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés, vezetői megbízás (a továbbiakban együtt: köztisztviselői hely) csak a szolgáltató központ által történő pályáztatás útján adható.
    (2) A pályázati eljárás során kompetencia vizsgálatot kell végezni. A pályáztatás és a kompetencia vizsgálat lebonyolítását a munkáltató nevében - a Kormány által meghatározott rendben - a szolgáltató központ végzi.
    (3) A pályázati felhívást a pályázatot kiíró államigazgatási szerv által meghatározott munkakör-térkép alapján, az államigazgatási szerv, illetve a kinevezési jogkör gyakorlójának nevében a szolgáltató központ írja ki.
    (4) A pályázati felhívás közzétételéről - a kiíró államigazgatási szerv egyidejű tájékoztatása mellett - a szolgáltató központ gondoskodik. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a szolgáltató központ által történő közzétételétől számított 10 napnál nem lehet rövidebb. A pályázat kiírója - a pályázati felhívás szolgáltató központ által történt jóváhagyása után - a szolgáltató központ által elkészített pályázati felhívást egyéb módon is közzéteheti.
    (5) A szolgáltató központ által lefolytatott pályáztatási eljárást követően a pályázatot kiíró államigazgatási szerv tájékoztatja az érvényesen pályázót a kiválasztás további menetéről. Az államigazgatási szerv kiválasztási eljárásában a végleges döntéshez egyéb kiválasztási módszert, illetve eljárást alkalmazhat, akkor, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat és, ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta.
    (6) A kinevezési jogkör gyakorlója a szolgáltató központ által megküldött érvényes pályázatok megérkezését követő 10 munkanapon belül dönt az eredményes pályázatról és a köztisztviselő kinevezéséről. Kinevezést és vezetői megbízást adni - a 10. § (7) bekezdésében foglalt feltételeket is ideértve - csak annak a köztisztviselőnek lehet, akit a szolgáltató központ is alkalmasnak talált a munkakör betöltésére és pályázatát megküldte a munkáltatónak. A kinevezési jogkör gyakorlója végső döntéséről tájékoztatja a szolgáltató központot. Ha a szolgáltató központ által megküldött érvényes pályázatok közül - figyelemmel az általa lefolytatott kiválasztási eljárásra - egyiket sem minősítette eredményesnek, döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles.
    (7) Az e törvényben meghatározott pályázati eljárás alól indokolt esetben - a Kormány rendeletében meghatározott kiválasztási eljárás lefolytatása érdekében - a központi közszolgálati hatóság vezetője mentesítést adhat. A mentesítéssel egyidejűleg a jelölt számára halasztás adható a közigazgatási versenyvizsga letételére is, az így kinevezést kapott köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie.
    (8) Ha az (1)-(7) bekezdés eltérően nem rendelkezik, akkor a pályáztatásra a 10. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell."
    9. §
    A Ktv. a következő 10/B. §-sal egészül ki:
    "10/B. § (1) A szolgáltató központ nyilvántartja és kezeli a versenyvizsgával, a 10/A. §-ban meghatározott pályázati eljárással (a továbbiakban: pályázati eljárás) és a kompetencia vizsgálattal, a tartalékállománnyal, a toborzási adatbázissal kapcsolatos adatokat. A pályázati eljárás lefolytatását követően - függetlenül annak eredményességétől - a szolgáltató központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a szolgáltató központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A szolgáltató központ a versenyvizsgára vonatkozó adatokat, annak érvényessége lejártát követően törli a nyilvántartásából.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a pályázó
    a) természetes személyazonosító adataira,
    b) önéletrajzára, motivációs levelére,
    c) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
    d) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,
    e) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,
    f) kompetencia-vizsgálat eredményére,
    g) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra
    terjed ki.
    (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a versenyvizsgázó
    a) természetes személyazonosító adataira,
    b) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
    c) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra
    terjed ki.
    (4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatnyilvántartás és -kezelés a köztisztviselő
    a) természetes személyazonosító adataira,
    b) önéletrajzára, motivációs levelére,
    c) versenyvizsga eredményére és érvényességi idejére,
    d) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adataira,
    e) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,
    f) az 5. számú mellékletben meghatározott adatokra,
    g) kompetencia-vizsgálat eredményére,
    h) a 7. számú mellékletben meghatározott adatokra
    terjed ki.
    (5) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartás célja a kiválasztási eljárás segítése. A szolgáltató központ nyilvántartásában szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, az adatszolgáltatásért a szolgáltató központ vezetője felelős.
    (6) Adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a pályázó, a versenyvizsgázó, a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. Az adatvédelmi szabályzatot a központi közszolgálati hatóság vezetője hagyja jóvá.
    (7) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - az (5) bekezdésben meghatározott célra a pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
    (8) A szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetve a szolgáltató központ hozzájárulásával abból adatokat átvenni:
    a) a szolgáltató központ vezetője,
    b) meghatározott körben a szolgáltató központ vezetője által feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy,
    c) a szolgáltató központ felügyeletét ellátó Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az általa meghatározott körben, az általa feljogosított köztisztviselő,
    d) saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplő személy,
    e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
    f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,
    g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
    h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész.
    (9) Kormányrendeletben meghatározott módon a szolgáltató központ által vezetett nyilvántartásból - személyi azonosításra alkalmas adatokat nem tartalmazó - adatszolgáltatás végezhető. A pályázatot kiíró közigazgatási szerv számára személyes azonosításra alkalmas adatokat tartalmazó adatszolgáltatás végezhető."
    10. §
    A Ktv. a következő 10/C. §-sal egészül ki:
    "10/C. § (1) Köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, vezetői kinevezést csak az kaphat, aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát (a továbbiakban: versenyvizsga) tett. Versenyvizsgát tehet az a magyar állampolgár, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik.
    (2) A versenyvizsga költségét a vizsgázó viseli. Aki a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését követő két éven belül köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, illetve kinevezést kap, annak a versenyvizsgadíját - ide nem értve a megismételt versenyvizsga díját - a munkáltató megtéríti.
    (3) A teljesített versenyvizsga annak letételétől számított 5 évig érvényes. Ha a vizsgázó a vizsga teljesítését követően köztisztviselői kinevezést kapott, a versenyvizsga érvényessége a köztisztviselői jogviszony fennállásáig, de legalább 5 évig, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnését követő 1 évig érvényes.
    (4) A sikertelen és a teljesített versenyvizsga egyaránt megismételhető.
    (5) A Kormány a versenyvizsga alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat rendeletben állapítja meg."
    11. §
    A Ktv. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
    (2) A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani.
    (3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti."
    12. §
    (1) A Ktv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő létszámcsökkentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményének kikérése után dönthet."
    (2) A Ktv. 17. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) Az (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel akkor is megszűntethető a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha az átszervezés következtében a köztisztviselő munkaköre nem válik feleslegessé, de a köztisztviselő nem járul hozzá a kinevezésében szereplő munkavégzés helyének módosításához. Ez esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentés közlését követő 30 napon belül a köztisztviselő számára, ha a hivatali szervezetben a köztisztviselő képzettségének és a besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör van, akkor azt - ha a köztisztviselő írásban a felmentés közlését követő 10 napon belül kéri - fel kell ajánlania. Ha a köztisztviselő az állásfelajánlás iránti kérelmét nem terjeszti elő határidőben, akkor azt úgy kell tekintetni, mintha az állásfelajánlást nem igényelné és a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesül az állás-felajánlási kötelezettség alól. Ha a köztisztviselő a felajánlott állást elfogadja, akkor a felmentését vissza kell vonni és a kinevezését megfelelően módosítani kell. Ha a hivatali szervezetben nincs ilyen munkakör, vagy, ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez a köztisztviselő nem járul hozzá, akkor a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a közölt felmentéssel megszűnik."
    13. §
    A Ktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "18. § (1) A felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 17. § (2) bekezdésének b) pontján alapul, a felmentési idő egy hónap.
    (2) A két hónapos felmentési idő a közszolgálati jogviszonyban töltött (72. § (1) bekezdés)
    a) öt év után egy hónappal;
    b) tíz év után két hónappal;
    c) tizenöt év után három hónappal;
    d) húsz év után négy hónappal
    e) huszonöt év után öt hónappal
    f) harminc év után hat hónappal
    meghosszabbodik.
    (3) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.
    (4) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.
    (5) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult."
    14. §
    A Ktv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, a felmentési ideje felére tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. A köztisztviselő felmentési idejének fennmaradó időtartamára a tartalékállományba helyezés a köztisztviselő hozzájárulásával hosszabbítható meg. Ha a köztisztviselő nem járul hozzá, hogy a közszolgálati jogviszonya fennállásáig tartalékállományba helyezzék, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult, erről a tényről a szolgáltató központ értesíti a köztisztviselőt, valamint a közigazgatási szervet. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.
    (2) A tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője intézkedik. Intézkedéséről - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - haladéktalanul értesíti a szolgáltató központot.
    (3) A szolgáltató központ a tartalékállományba helyezett köztisztviselőnél - annak kérésére - kompetencia-vizsgálatot végez.
    (4) A szolgáltató központ a tartalékállományba helyezett köztisztviselők mielőbbi elhelyezése érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.
    (5) A közigazgatási szerv vezetője a pályázat kiírása előtt - a vezetői kinevezést, vezetői megbízást kivéve - megkeresi a szolgáltató központot a tartalékállományba helyezett köztisztviselő kiválasztása céljából.
    (6) A közigazgatási szerv megkeresésében megküldi az állás betöltéséhez szükséges, általa meghatározott munkakör-térképet a szolgáltató központnak.
    (7) A szolgáltató központ a tartalékállományban lévő köztisztviselők kompetenciavizsgálatának eredményét is figyelembe véve összeállítja a (6) bekezdésben említett megkeresésben szereplő munkakör betöltésére alkalmas köztisztviselők listáját (a továbbiakban: ajánlati lista), amelyet az ajánlati listán szereplő köztisztviselőkről nyilvántartott adatokkal együtt megküld a közigazgatási szervnek.
    (8) A közigazgatási szerv vezetője az ajánlati listán szereplő köztisztviselőket meghallgathatja és dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról.
    (9) A közigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a szolgáltató központot, az állás betöltésének felajánlásáról a tartalékállományba helyezett köztisztviselő részére, valamint annak elfogadásáról. Ezt követően a szolgáltató központ a köztisztviselőt törli a tartalékállományból. A közigazgatási szerv vezetője dönthet úgy is, hogy a szolgáltató központ által megküldött ajánlati listán szereplő, tartalékállományba helyezett köztisztviselők közül egyiket sem nevezi ki, mely döntését a szolgáltató központ felé indokolni köteles.
    (10) A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről - a köztisztviselő beleegyezése esetén - a közigazgatási szerv gondoskodik. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói intézkedést - az áthelyezés idejének megfelelően - vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a felmentési idő alatt a felmentés visszavonásáig már kifizetett illetmény, átlagkereset jogalapját. Ha a köztisztviselő az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
    (11) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredőjogokat, illetve kötelezettségeket.
    (12) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha a felmentési időn belül:
    a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;
    b) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri."
    15. §
    (1) A Ktv. 30/B. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
    "A miniszterelnök - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára - határozatlan időre címzetes Főjegyzői címet adományozhat annak a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző Jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt -, aki"
    (2) A Ktv. 30/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A címzetes Főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a közigazgatási hivatal útján kezdeményezheti, amely a javaslatot köteles a saját és a Jegyzői szakmai érdekképviseleti szerv véleményével ellátva a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez felterjeszteni. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a beérkezett javaslatokat megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek. A cím adományozását a közigazgatási hivatal is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a Jegyzői szakmai érdek-képviseleti szerv véleményét."
    (3) A Ktv. 30/B. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(8) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára a címet a miniszterelnök vonja vissza.
    (9) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím viselésétől azt a nyugdíjas Jegyzőt, aki a cím viselésére érdemtelenné vált."
    (4) A Ktv. 30/B. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(12) A címzetes Főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának eljárási szabályait a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes rendeletben állapítja meg."
    16. §
    A Ktv. 31. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
    "(2) Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, versenyvizsgával, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat."
    17. §
    A Ktv. 31. §-a a következő (10)-(17) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) A központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium Főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás - ha törvény eltérően nem rendelkezik - hat évre szól. Vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából rövidebb időtartamra is adható. A vezetői határozott idejű kinevezés, illetve megbízás meghosszabbítható.
    (11) A kinevezés, megbízás visszavonását - a köztisztviselő kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. A visszavonás indoka átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése, valamint a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A köztisztviselő az indokolást a visszavonás kézhezvételétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti; a munkáltató az indokolást további három munkanapon belül köteles a köztisztviselő részére írásban megadni.
    (12) Ha a bíróság megállapítja, hogy a kinevezés, megbízás visszavonása jogellenes, a köztisztviselőt - kérelmére - az eredeti vezetői beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözet összegét a köztisztviselő részére meg kell téríteni.
    (13) A bíróság mellőzi a köztisztviselő vezetői beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott időre szóló megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A köztisztviselőt ebben az esetben a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözetnek a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg. A köztisztviselőt, ha a határozott időre szóló kinevezés, megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a vezetői beosztásba való visszahelyezését, a köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözetnek a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.
    (14) A köztisztviselői és a vezetői illetmény közötti különbözet megtérítésén túlmenően a munkáltató a köztisztviselő felmerült kárát is köteles megtéríteni.
    (15) Ha a (10) bekezdésben meghatározott vezetői megbízást átszervezés, létszámcsökkentés, feladatkör megszűnése miatt visszavonják, akkor a köztisztviselőnek köztisztviselői munkakört és szakmai Főtanácsadói címet - Miniszterelnöki Hivatal esetében kormányfő tanácsadói címet - kell felajánlani, feltéve, hogy vezetői megbízatását legalább 1 évig betöltötte. Ez esetben a szakmai Főtanácsadói cím adományozásakor a 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.
    (16) A (10) bekezdésben meghatározott vezetői kinevezés, megbízás esetében a (2), (3), és (6)-(9) bekezdést is megfelelően alkalmazni kell.
    (17) A (11)-(15) bekezdés csak a (10) bekezdés szerinti vezetői megbízás, kinevezés esetében alkalmazható."
    18. §
    (1) A Ktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya, köteles a továbbképzés költségeit visszatéríteni."
    (2) A Ktv. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Ha a köztisztviselő a továbbképzést a munkáltatónak felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a továbbképzés költségeit a munkáltató köteles visszatéríteni. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegen nyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést."
    (3) A Ktv. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselő jogosult részt venni az (1) bekezdésben meghatározott képzéseken. Ezek költéségét a helyi önkormányzat biztosítja. A költségek a (2) bekezdésben meghatározott célelőirányzatból, illetve egyéb forrásból is biztosíthatóak, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a köztisztviselői továbbképzések pénzügyi feltételeit."
    19. §
    (1) A Ktv. 34. § (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A központi államigazgatási szerv a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat]
    "a) a köztisztviselő technikai azonosító kódjáról,"
    (2) A Ktv. 34. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
    "(14) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél a teljesítményértékelés szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a szerv vezetőjéhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A szerv vezetője tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a megtett intézkedésekről."
    20. §
    A Ktv. a következő 40/C. §-sal egészül ki:
    "40/C. § (1) A miniszterelnök döntése alapján - az érintett miniszterek véleményének kikérését követően - kormányzati érdekből a központi államigazgatási szerv vezető megbízású köztisztviselője ideiglenesen kirendelhető másik központi államigazgatási szervhez a végzettségének, képzettségének és vezetői megbízásának megfelelő munkakörbe. A miniszterelnök döntése alapján - az érintett miniszterek véleménynek kikérését követően - minisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló nem vezető beosztású köztisztviselő másik minisztériumba, kormányhivatallal és központi hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő minisztériumba ideiglenesen kormányzati érdekből kirendelhető a végzettségének és képzettségének megfelelő munkakörbe. A kirendelésről, illetve annak várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell.
    (2) A kormányzati érdekből történő kirendeléshez a köztisztviselő hozzájárulása nem szükséges. A kormányzati érdekből történő kirendelés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Nem rendelhető ki a köztisztviselő, ha a kirendelés
    a) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelező munkaidővel együtt járó munkakört kell ellátnia,
    b) a kirendelés szerinti új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja, továbbá nem rendelhető ki
    c) a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig,
    d) kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,
    e) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő.
    (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kirendelés ideje alatt következik be, akkor a kirendelést meg kell szüntetni.
    (4) A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, melynek lejártát követően a köztisztviselőt eredeti munkakörébe kell visszahelyezni. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
    (5) A kormányzati érdekből kirendelt köztisztviselő illetménye és juttatásai nem csökkenhetnek a kirendelést követően. Ha a köztisztviselő a kirendelés helye szerinti közigazgatási szervnél kedvezőbb illetményre lenne jogosult, akkor illetményét ennek megfelelően kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni a külön és egyéb juttatások tekintetében is. A kirendelt köztisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a közigazgatási szerv viseli, amelyhez a köztisztviselőt kirendelték.
    (6) A kirendelésről írásban kell rendelkezni és meg kell határozni:
    a) a kirendelés időtartamát,
    b) a (5) bekezdés szerinti illetményt, külön és egyéb juttatást,
    c) a kirendeléssel felmerült költségeket,
    d) a munkáltatói jogok gyakorlójának személyét,
    e) a kirendeléssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.
    (7) A kinevezés, a közszolgálati jogviszony megszüntetése kivételével a kirendelt köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat annak a közigazgatási szervnek a vezetője gyakorolja, ahova a köztisztviselőt kirendelték."
    21. §
    (1) A Ktv. 41/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, a köztisztviselő igényének megismerése után, a tárgyévben február végéig köteles szabadságolási tervet készíteni a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a köztisztviselőt tájékoztatja. A szabadságokat a tervben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, azoktól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni, de a köztisztviselő ezzel összefüggésben felmerülő kárát, költségeit - kivéve, ha az eltérésre a köztisztviselő kérelmére került sor - köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság egyötödét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie."
    (2) A Ktv. 41/A. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti
    (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
    "(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható
    a) a szervezet alapfeladatainak folyamatos működése,
    b) előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása, kivételesen fontos szolgálati érdeknek minősül a közigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár)."
    (3) A Ktv. 41/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A Kormány a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként az adott évre rendeletben megállapíthatja azt az időszakot (igazgatási szünet), amely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv vezetője, a Kormány által megállapított igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. A képviselő-testület - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét."
    22. §
    (1) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A hivatali szerv vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül tárgyévet megelőző év szakmai munkája értékelése alapján - ide nem értve, ha a köztisztviselő kinevezése év közben történik, vagy áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét - a hivatali szervezet vezetője esetében a kinevezésre jogosult, Jegyző, Főjegyző esetében a polgármester - december 31-ig terjedő időszakra legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-ig dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke tárgyévben nem módosítható. A főjegyző, illetve a jegyző részére a polgármester - a teljesítményértékeléstől függően - személyi illetmény megállapítására is jogosult."
    (2) A Ktv. 43. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
    "E bekezdés eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdésben foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell."
    23. §
    A Ktv. 45. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
    "(13) A regionális államigazgatási szerv - ide nem értve a regionális közigazgatási hivatal -
    a) vezetőjének illetményét az államigazgatási szervet irányító vagy felügyelő miniszter - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter egyetértésével - legfeljebb az illetményalap 22-szeresében,
    b) vezető-helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb az illetményalap 17-szeresében,
    a szervezet feladat- és hatásköreinek, valamint létszámának, az általa vezetett szervezeti egységek számának figyelembevételével állapítja meg."
    24. §
    A Ktv. 49/N. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzjutalom a Kormány által meghatározott teljesítményértékelési rendszert alkalmazó közigazgatási szervnél kizárólag a teljesítményértékelés alapján fizethető ki.
    (4) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott elismeréssel járó, köztisztviselőnek kifizetett pénzjutalom összege a naptári évben nem haladhatja meg az illetményalap 10-szeresét."
    25. §
    (1) A Ktv. 49/O. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az adatszolgáltatás kiterjed:]
    "a) a köztisztviselő technikai azonosító kódjára,"
    (2) A Ktv. 49/O. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi a minisztériumoknál a Kormány rendeletében meghatározott kötelező eloszlás szabályainak érvényesülését, azok megsértése esetén jelzéssel fordul a miniszterhez és felhívja a jogsértés orvoslására. A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert tájékoztatja a megtett intézkedésekről."
    26. §
    (1) A Ktv. 61. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati alapnyilvántartásának adatait elektronikus formában a szolgáltató központ tárolja. A szolgáltató központ a nyilvántartás adatain csak olyan adatkezelési műveleteket végezhet, amelyek a számítástechnikai rendszer fenntartása, zavartalan működésének biztosítása és védelme érdekében szükségesek. A minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal a szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő adataiba tekinthet be. A szolgáltató központ - az adatátvétel naplózásával - az elektronikus nyilvántartásból felhasználhatja azokat az adatokat, amelyek törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükségesek."
    (2) A Ktv. 61. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A szolgáltató központ, a Kormány által meghatározott rendben, személyügyi adminisztrációs feladatokat lát el, így különösen közszolgálati jogviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével összefüggő személyügyi igazgatási adminisztrációt."
    27. §
    A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint a közigazgatási szervek, valamint a szolgáltató központ - a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében - adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére."
    28. §
    A Ktv. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "62/A. § A tartalékállományba helyezett köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól a közigazgatási szerv a Kormány által meghatározott adatgyűjtők útján folyamatos adatszolgáltatást végez - a Kormány által meghatározott rendben - a szolgáltató központ részére."
    29. §
    (1) A Ktv. 63. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
    [A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni:]
    "l) a feladatai ellátásához szükséges mértékig adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnöki Hivatalra vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy."
    (2) A Ktv. 63. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    [A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:]
    "e) a feladatai ellátásához szükséges mértékig a minisztériumokra, illetve a Miniszterelnöki Hivatalra vonatkozó adatok tekintetében a szolgáltató központ vezetője, valamint az általa meghatározott körben, az általa feljogosított, szolgáltató központnál alkalmazásban álló személy."
    (3) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A szolgáltató központ által vezetett minisztériumi, a miniszterelnöki hivatali közszolgálati alapnyilvántartásból - kormányrendeletben meghatározott módon - közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelés céljából, személyazonosításra alkalmas módon a minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Hivatal részére a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők adatai tekintetében adatszolgáltatás végezhető."
    30. §
    A Ktv. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A minisztériummal, illetve a Miniszterelnöki Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő személyi anyagát - kormányrendeletben meghatározott módon - a szolgáltató központ a minisztériumi integrált alapnyilvántartás keretében elektronikusan is tárolja."
    31. §
    A Ktv. 71. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:]
    "a) 3. §-anak (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) és (3) bekezdését, 117/A. §-ának (4) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)-(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és az 5) bekezdését, 119/A. §-át, 120-121. §-át, 123-126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) ekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának 1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 134. §-ának (11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144.§-ának (1) bekezdését, 144/A. §-át, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C-192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;"
    32. §
    A Ktv. 72. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
    "A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani."
    33. §
    A Ktv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "78. § (1) A hivatali szervezet vezetője - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a köztisztviselő részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A hivatali szervezet vezetője a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a köztisztviselő illetményén felül - céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül. A céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a köztisztviselők besorolása szerinti megoszlásáról a hivatali szervezet vezetője tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert.
    (2) A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
    (3) A köztisztviselő a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.
    (4) A hivatali szervezet vezetője alatt, az (1)-(4) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása szempontjából, a 43. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat kell érteni.
    (5) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére megállapított feladattal."
    34. §
    A Ktv. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
    "78/A. § (1) A stratégiai kormányzati célok elérése érdekében a miniszter, illetve a kormánybiztos javaslatára a miniszterelnök összkormányzati projekt indításáról dönthet. Az a projekt tekinthető összkormányzati projektnek, amely legalább három minisztériumot érint - ide értve a Miniszterelnöki Hivatalt is -, és időtartama legalább három hónap. A projektet vezető minisztert vagy kormánybiztost a miniszterelnök jelöli ki. Az összkormányzati projektben résztvevő köztisztviselő személyéről - a köztisztviselőt foglalkoztató miniszter véleményének kikérését követően - a miniszterelnök dönt.
    (2) Az összkormányzati projektben résztvevő köztisztviselők díjazására fordítható keretösszeget a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezete tartalmazza.
    (3) A projektet vezető miniszter vagy kormánybiztos - a miniszterelnök által az adott projekt tekintetében meghatározott összegen belül - dönt a projekttagok egyéni prémiumainak összegéről, amelyek kifizetéséről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gondoskodik.
    (4) A köztisztviselő számára tárgyévben megállapított projekt-prémium együttes összege nem haladhatja meg a köztisztviselő egyévi illetményének 50%-át.
    (5) A projekt-feladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a köztisztviselő részére megállapított feladattal, valamint a célfeladattal. Nem fizethető projekt-prémium, ha a köztisztviselő a 40/C. §-ban megállapított kormányzati kirendelés keretében látja el a feladatot.
    (6) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az összkormányzati projektre vonatkozó részletszabályokat."
    35. §
    A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
    [A Kormány rendeletben határozza meg]
    "j) a közigazgatási versenyvizsga rendjére, szervezésére, lebonyolítására, teljesítésére, költségeire, a vizsgakövetelmények szintjére, valamint tartalmára, a versenyvizsga alóli mentesítésre, valamint a közigazgatási versenyvizsga vizsgaszabályzatára,
    k) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján vezetett nyilvántartásokra, adatkezelésre és adatszolgáltatásra,
    l) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjére, annak szervezésére és lebonyolítására, a pályázati eljárás alól adott mentesítésre, a kompetencia-vizsgálatra és a toborzási adatbázisra"
    36. §
    (1) A Ktv. 3. számú mellékletének IV. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
    "- közigazgatási versenyvizsga adatai"
    (2) A Ktv. 3. számú mellékletének V. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
    "- pályázatának adatai
    - próbaidejének adatai"
    (3) A Ktv. 3. számú melléklet V. pontjának ötödik francia bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:
    "- vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai"
    (4) A Ktv. 3. számú mellékletének VII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
    "- kormányzati kirendelésének adatai"
    (5) A Ktv. 3. számú mellékletének VIII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
    "a felmentési időtartam adatai."
    37. §
    (1) A Ktv. 4. számú mellékletének IV. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
    "- közigazgatási versenyvizsga adatai"
    (2) A Ktv. 4. számú mellékletének V. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
    "- pályázatának adatai
    - próbaidejének adatai
    - kormányzati kirendelésének adatai"
    (3) Ktv. 4. számú melléklet V. pontjának harmadik francia bekezdése helyébe a következő szövegrész lép:
    "- jelenlegi besorolása, vezetői kinevezésének, megbízásának, valamint annak meghosszabbításának és megszűnésének adatai"
    (4) A Ktv. 4. számú mellékletének VII. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
    "a felmentési időtartam adatai"
    38. §
    A Ktv. 5. számú mellékelte helyébe e törvény 1. melléklete lép.
    39. §
    A Ktv. kiegészül e törvény 2. mellékletében foglalt 7. számú melléklettel.
    40. §
    (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    (2) E törvény 7. §-ával megállapított 10. § (1), (3)-(7), és (9)-(17) bekezdése, 26. §-a, 27. §-a, 29. §-a, és 30. §-a 2007. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
    (3) E törvény 7. §-ával megállapított 10. § (2) és (8) bekezdése, 10. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 16. §-a és 28. §-a 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
    41. §
    (1) E törvény 8-9. §-át a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőire és a kormányhivatal vezetőjére 2007. szeptember 1-jétől, a központi hivatal és kormányhivatal vezetőire 2008. január 1-jétől, a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire 2008. szeptember 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire, helyi szerveit vezetőkre, a közigazgatási hivatalok vezetőire 2009. március 1-jétől kell alkalmazni.
    (2) E törvény 7. §-ával módosított Ktv. 10. § (11) bekezdését és a 16. §-át 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.
    (3) Versenyvizsga 2008. január 1-jétől szervezhető. E törvény 10. §-ában foglalt Ktv. 10/C. § (1) bekezdését a központi államigazgatási szervek vezetőire 2008. július 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire 2009. január 1-jétől, a központi államigazgatási szervek helyi szerveit vezetőkre 2009. július 1-jétől, a köztisztviselőkre 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
    42. §
    E törvény 5. §-ának (1) bekezdését a központi államigazgatási szervek vezetőire 2008. július 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire 2009. január 1-jétől, a központi államigazgatási szervek helyi szerveit vezetőkre 2009. július 1-jétől, a köztisztviselőkre 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
    43. §
    A törvény hatálybelépésekor közszolgálati jogviszonyban állóknál a jogviszony fenntartásához nem feltétel a közigazgatási versenyvizsga.
    44. §
    Az a köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépése előtt keletkezett és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének e törvény hatálybalépéséig nem tett eleget, 2008. december 31-éig alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha 2008. december 31-ig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha a köztisztviselő az alapvizsgát az előírt határidőig nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
    45. §
    Az, aki e törvény hatálybalépést követően, de még a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség hatálybalépése előtt vezetői megbízást, kinevezést, köztisztviselői kinevezést kap és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, kinevezését követő egy éven belül közigazgatási alapvizsgát köteles tenni, kivéve ha ezen időpontig az alapvizsga alól a Ktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos szabályai szerint mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az alól e § szerint nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
    46. §
    (1) E törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a korábban Főtisztviselői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt beosztásának megfelelően be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépését megelőzően számára megállapított Főtisztviselői illetménye. Ha a Főtisztviselő alapilletményét a kinevezésre, illetve munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult vezető szakmai munkája értékelése alapján eltérítette (legfeljebb 30%-kal), akkor e munkáltatói intézkedés 2007. december 31-ével hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója ismételten intézkedhet az eltérítésről a 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azzal, hogy az eltérítés alapjául szolgáló alapilletményen a köztisztviselő beosztásának megfelelő alapilletményt kell érteni.
    (2) A rendelkezési állományban lévő Főtisztviselő közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszűnik, a Főtisztviselő részére hat havi Főtisztviselői alapilletményét és a törvény alapján - a Főtisztviselői alapilletménye alapulvételével - járó végkielégítését kell kifizetni.
    47. §
    (1) A 13. §-ban meghatározott rendelkezést a törvény hatálybalépését követően közölt felmentésekre kell alkalmazni.
    (2) E törvény 24. §-ával megállapított 49/N. § (4) bekezdésében foglaltakat csak e törvény hatálybalépését követően alapított elismerésekre kell alkalmazni.
    48. §
    2007. évben az e törvény 8. §-ával megállapított 10/A. § (7) bekezdése alapján legfeljebb 10 alkalommal adható mentesítés a pályázati eljárás alól.
    49. §
    (1) A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást 2007. évben nem kell teljesíteni.
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás helyett egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására terjed ki, azzal, hogy azt a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelően 2008. január 31-ig - a központi közszolgálati hatóság által meghatározott módon - kell teljesíteni.
    (3) A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv. 62. §-nak (2) bekezdése alapján a 2007. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati nyilvántartás számára.
    50. §
    (1) E törvény hatálybalépésével a központi államigazgatási szerveket, valamint területi és helyi szerveiket vezetőknek, továbbá a minisztériumi és a miniszterelnöki hivatalbeli Főosztályvezetőknek a vezetői kinevezése, megbízása - hozzájárulásuk esetén - határozott idejű vezetői kinevezéssé, megbízássá alakul át - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépését követő 30. napon. A 31. § (10) bekezdése szerinti hat éves megbízást e törvény hatálybalépését követő 30. naptól kell számítani. A vezetői megbízás átalakításához történő hozzájárulás hiányában a vezetői megbízást vissza kell vonni, és a 31. § (8) és (9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a köztisztviselői munkakör felajánlásával egyidejűleg szakmai Főtanácsadói címet - a Miniszterelnöki Hivatal esetében kormányfő tanácsadói címet - is fel kell ajánlani számára. Ez esetben a szakmai Főtanácsadói cím adományozásakor a 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni.
    (2) A törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a hivatali szervezet vezetője visszavonhatja az (1) bekezdésben meghatározott vezetők megbízását, kinevezését és pályázatot írhat ki a vezetői megbízásra, illetve kinevezésre. A vezetői megbízás, kinevezés visszavonása esetén az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
    51. §
    A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az állami vezetői szolgálati jogviszonyának vagy állami vezetői jogviszonyának létesítését közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkár és szakállamtitkár részére az állami vezetői szolgálati jogviszonyának megszűnését követően, ha azt harminc napon belül írásban kéri, annál a szervnél (jogutód szervénél), amelynél állami vezetői szolgálati jogviszonya fennállt, vezetői megbízással járó, ennek hiányában más megfelelő köztisztviselői munkakört és szakmai Főtanácsadói címet - Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet - kell felajánlani. Ez esetben a szakmai Főtanácsadói cím adományozásakor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott létszámkorlátot nem kell figyelembe venni."
    52. §
    E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 25. §-ának (8) és (10) bekezdésében a "közigazgatási alapvizsgát" szövegrész helyébe a "közigazgatási versenyvizsgát" szövegrész, a 44/A. § (1) bekezdésének a) pontjában a "30 %-a" szövegrész helyébe a "40 %-a" szövegrész, a b) pontjában a "10 %-a" szövegrész helyébe a "20 %-a" szövegrész, a c) pontjában a "20 %-a" szövegrész helyébe a "30 %-a" szövegrész, a 44/A. §-ának (2) bekezdésében a "10 %" szövegrész helyébe a "20 %" szövegrész lép.
    53. §
    (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. § (8) bekezdésének b) pontja, 25. §-ának (3)-(6) bekezdése, 29. §-ának (2) bekezdése, 31/A.-31/F. §-a, 46. § (1) bekezdésének b) pontja, 62. § (5) bekezdésének c) pontja, 63. § (2) bekezdésének c) pontja, 80. § (1) bekezdésének h) pontja, 3. számú mellékletének X. pontja, 4. számú melléklet VIII. pontja, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 71. § (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
    (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. §-ának (7) bekezdésében a "főtisztviselői" szövegrész, 14. §-ának (3) bekezdésében a "- a szabadság kivételével -" szövegrész, 22/A. §-ának (10) bekezdésében a "főtisztviselői" szövegrész, 46. § (1) bekezdésének c) pontjában az "a közigazgatási hivatal hivatalvezető helyettes" szövegrész, 61. §-ának (4) bekezdésében a "és a 63. § (4) bekezdésében" szövegrész, 62. §-ának (7) bekezdésében a "és a 31/A-31/F. §-ban" szövegrész, 71. §-ának (3) bekezdésében a "főtisztviselőnél a főtisztviselői alapilletményt és a főtisztviselői illetménypótlékot", 4. számú mellékletének II. pontjában a "a főtisztviselő neve" szövegrész.
    54. §
    A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján a 2006. és 2007. december 31-i állapotnak megfelelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget 2008. július 1-je és 31-e között kell teljesíteni."
    55. §
    A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 1. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra a 2006. június 30-án közigazgatási vagy helyettes államtitkári kinevezéssel rendelkező személyre is, akinek államtitkári vagy szakállamtitkári állami vezetői szolgálati jogviszonya felmentéssel szűnik meg és megfelel a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek."
    56. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 72. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyben az (5)-(8) bekezdések számozása (6)-(9) bekezdésre változik:
    "(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kormányhivatal vezetőjét a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök, a kormányhivatal vezetőjének helyettesét a kormányhivatal vezetőjének javaslatára a kormányhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel."
    1. melléklet a 2007. évi LXXXIII. törvényhez
    "5. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
    A tartalékállományba helyezett közszolgálati jogviszonyban állók nyilvántartásának adatköre
    A köztisztviselő
    I.
    - neve
    - technikai azonosítója
    - születési ideje
    - lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma
    II.
    - iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
    - képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)
    - képzés időtartama, végzés időpontja
    - szakképzettségei
    - iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései
    - tudományos fokozata
    - idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)
    - közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma
    III.
    a munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
    a korábbi munkaviszonyban töltött időtartamok
    szakmai tapasztalat
    beosztás
    besorolás
    feladatkör/munkakör megnevezése, célja
    feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó Főbb feladatok
    a megszűnés módja
    IV.
    - az alkalmazó közigazgatási szerv neve és címe
    - a tartalékállományba helyezés időpontja
    - a tartalékállományba helyezés időtartama
    - kompetencia-vizsgálat adatai
    V.
    - közszolgálati jogviszonyának időtartama
    - besorolási osztálya, fokozata
    - fizetési fokozata
    - illetménye
    - adományozott címe"
    2. melléklet a 2007. évi LXXXIII. törvényhez
    "7. számú melléklet az 1992. évi XXIII. törvényhez
    A toborzási adatbázis adatköre
    I.
    - név
    - születési hely, idő
    - lakcím, telefonszám, email cím
    II.
    - szakmai tapasztalat
    - munkáltató megnevezése, tevékenységi területe
    - betöltött feladatkör/munkakör
    - időtartam
    III.
    - iskolai végzettség
    - képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)
    - képzés időtartama, végzés időpontja
    - idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)
    - közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, eredménye
    - informatikai ismeretek
    IV.
    - területek, amelyekről pályázat kiírása esetén hírlevélben értesülni szeretne."
    INDOKOLÁS
    a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A kormányprogram a kisebb szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében célul tűzi ki, hogy a közszolgálatban is érvényesüljön a teljesítményelv, és a közpénzek takarékos felhasználásának követelménye. A hatékonyabb államapparátus létrehozása indokolttá teszi, hogy a közszolgálatban dolgozókkal szemben nagyobb teljesítménykövetelmények fogalmazódjanak meg, és rugalmasabbá váljanak alkalmazásuk szabályai. Ugyanakkor a jelenleginél nagyobb elismerést kell biztosítani a színvonalas teljesítménynek, korszerűsíteni kell a humánerőforrással való gazdálkodást, és ösztönözni kell a fiatal, felkészült szakemberek pályára kerülését. E célt követve került sor a Ktv. jelen módosítására, melynek Főbb irányai a pályázati kötelezettség kiszélesítése, a versenyalapú kiválasztás bevezetése, a próbaidő kötelező előírása, a felmentési szabályok harmonizálása a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekkel, a tartalékállomány kiterjesztése. A közszférán belüli rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás megteremtését a kormányzati kirendelés segíti elő. A közszféra felsővezetői személyi állománya stratégiai szerepkörének teljesítményelvű megerősítését célozza, hogy a szervezet vezetőjének csak határozott idejű kinevezés adható. A Ktv. jelen módosítása több technikai jellegű, a jogalkalmazás során felmerült módosítást is tartalmaz.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    Az 1. §-hoz
    A módosítás pontosító jellegű, az alkalmazás megkönnyítését segíti elő.
    A 2. §-hoz
    A Ktv. hatályának kiterjesztését a pályázati eljárás, versenyvizsga, illetve a toborzási adatbázis teszi szükségessé.
    A 3. §-hoz
    Az értelmező rendelkezések pontosító kiegészítését tartalmazza, tekintettel egyrészt a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseire, a rendelkezés tartalma tekintetében nem eredményez változást, másrészt pedig a pályázati eljárás, illetve a kompetencia vizsgálat bevezetésére.
    A 4. §-hoz
    Politikai tanácsadói, politikai főtanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre vonatkozóan módosítani szükséges a Ktv. rendelkezései alól adott kivételek körét, tekintettel arra, hogy e munkakörbe kinevezett köztisztviselőkre a pályázati eljárás és a versenyvizsga követelménye nem vonatkozik.
    A 5. §-hoz
    Az (1) bekezdés: a Ktv. általános alkalmazási feltételeinek módosítását indokolja a versenyvizsga általános alkalmazási feltétellé válása. A (2) bekezdés: az Európai Szociális Kartában vállalt kötelezettségeinknek megfelelően kerül módosításra a Ktv.
    A 6. §-hoz
    Az Államigazgatási Főiskolák új egyetemi szintű képzésén végző hallgatók okleveles közigazgatási menedzser diplomát kapnak. A szabályozás e változást követi le.
    A 7-9. §-hoz
    A pályázati kötelezettséget az államigazgatásban valamennyi köztisztviselői munkakör esetében indokolt bevezetni. A törvény azonban egyes esetekben kivételeket állapít meg, amennyiben a rugalmasság biztosításához fontosabb érdek főződik, mint a versenyelvűséghez (pl. belső előmenetel). Bizonyos esetekben a pályázati eljárást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ folytatja le a munkáltató nevében, ezzel is egységesebbé téve az eljárást és megkönnyítve, segítve a munkáltató számára a kiválasztást. A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által ajánlott pályázók közül a közigazgatási szerv választja ki a számára leginkább megfelelő pályázót. A pályázati eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által vezetett nyilvántartások, az adatkezelés és az abból történő adatszolgáltatás is itt kerül szabályozásra. A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ valamennyi pályázatot egy egységes honlapon közzéteszi annak érdekében, hogy valamennyi állampolgár számára biztosított legyen a pályázatokhoz való hozzáférés, ezáltal is biztosítva a közigazgatás átláthatóságát, növelve a pályázók közötti esélyegyenlőséget.
    A 10. §-hoz
    A teljesítmény- és versenyelv érvényesítése érdekében a versenyvizsga fokozatos bevezetése indokolt. Első lépésként a központi közigazgatásban a vezetői kinevezés, megbízás esetén került előírásra a versenyvizsga alkalmazása. A versenyvizsga részletszabályait kormányrendelet állapítja meg.
    A 11. §-hoz
    Az egyes foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében egységesen indokolt szabályozni a próbaidő jogintézményét, ennek tesz eleget e rendelkezés. A szabályozás általánossá teszi a próbaidő intézményét, a próbaidő leghosszabb időtartamát 6 hónapban határozza meg, amelyen belül 3 hónapot kötelező próbaidőként kell kikötni.
    A 12. §-hoz
    A szakszervezetek kérését figyelembe véve került be ez a rendelkezés. A közigazgatási szerv vezetője 2007. január 1-jétől létszámcsökkentésről dönthet. E döntése megalapozottságának segítése érdekében került be ez a rendelkezés. Továbbá ez a rendelkezés pontosítja az átszervezés miatti felmentés szabályát a regionalizációra figyelemmel.
    A 13. §-hoz
    Egységesen indokolt szabályozni a szakmai alkalmatlanság megállapításának jogkövetkezményeit is. Ennek megfelelően szakmai alkalmatlanság esetén 30 napos felmentési idővel kell megszüntetni a jogviszonyt.
    Továbbá egységesen indokolt szabályozni a felmentési időt, mivel ágazati sajátosságok nem teszik szükségessé a differenciált szabályozást. Az egységesítés alapját a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás képezte, ennek megfelelően a felmentési idő differenciált a közszolgálatban töltött idő alapján.
    A 14. §-hoz
    Az egységes és hatékony kormányzati munkaerőforrás-gazdálkodás megköveteli a kötelező tartalékállomány bevezetését az államigazgatásban. Ez lehetővé teszi az optimális létszámviszonyok kialakítását és szervezeti, valamint működési racionalizálások esetén a létszámleépítéssel kapcsolatos költségek csökkentését. Segíti továbbá a rendszeren belüli mobilitást, valamint az újrafoglalkoztatást.
    A 15. §-hoz
    A címzetes Főjegyzői cím adományozására vonatkozó szabályok pontosítását tartalmazza.
    A 16. §-hoz
    A rendelkezés pontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy vezetői kinevezést, megbízást csak versenyvizsgával rendelkező köztisztviselő kaphat.
    A 17. §-hoz
    A vezetők stratégiai szemléletének erősítése, az eredményes működésért viselt felelősségük növekedése, valamint a szervezeti teljesítmény növelésének igénye megköveteli a vezetői jogállás teljesítményelvű módosítását. A közigazgatásban a szervezet első számú vezetője csak határozott idejű kinevezést kaphat, amelyhez kapcsolódóan meg kell határozni tevékenységének teljesítménykövetelményét. Határozott idejű alkalmazás indokolt a központi közigazgatásban adott főosztályvezetői megbízásokra is, amelynek időtartama 6 év.
    A 18. §-hoz
    A rendelkezés módosítása a köztisztviselők, valamint a vezetők felelősségét erősíti a továbbképzésben való részvételben, továbbá a módosítás lehetővé teszi, hogy a polgármesterek, illetve a helyi önkormányzati képviselők részt vehessenek a köztisztviselői továbbképzéseken, figyelemmel arra, hogy érdemi munkájukhoz elengedhetetlenek közigazgatási szakmai ismeretek elsajátítása.
    A 19. §-hoz
    E § a teljesítményértékelésre vonatkozóan tartalmaz pontosító rendelkezést.
    A 20. §-hoz
    A munkáltatói széttagoltság negatív hatásainak ellensúlyozására biztosítani kell, hogy a központi közigazgatásban az egységes kormányzati erőforrás-gazdálkodás keretében a Kormány a sokféle és különleges szakértelmet igénylő, kiemelt, projektszerűen végrehajtandó kormányzati feladatok (pl. államreform egyes területei, kiemelt kormányzati deregulációs programok, valamint a 2011-ben sorra kerülő magyar EU elnökség, stb.) ellátásához szükséges személyi feltételeket gyorsan és rugalmasan biztosítsa. Ehhez arra van szükség, hogy az érintett személyi kör a közigazgatásban kormányzati érdekből, "egyoldalú" intézkedéssel áthelyezhető legyen (kormányzati kirendelés) oda, ahol azt a feladat ellátása indokolja. Az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása szorosan összeköthető a főtisztviselői és a központi tisztikar funkciójának megújításával, amelynek működtetése szintén a kormányzati érdekből történő kötelező mozgatásra épült. A kormányzati kirendelésről a miniszterelnök dönt.
    A 21. §-hoz
    A nyári és téli szabadságok összehangolt kiadása érdekében a Kormány igazgatási szünetet rendelhet el. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Munka Törvénykönyvében egyértelműen meg kell határozni a gazdasági érdek fogalmát. Tekintettel a Ktv. Hasonló szabályozására, a módosítás pontosítja a szolgálati érdek, illetve a kivételesen fontos szolgálati érdek fogalmát.
    A 22. §-hoz
    Az illetmény eltérítésére vonatkozó szabályok - az érdekképviseleti szervekkel történt egyeztetésnek megfelelően - pontosításra kerültek.
    A 23. §-hoz
    A rendelkezés a regionális államigazgatási szervek vezetői, illetve helyetteseik illetményét szabályozza.
    A 24. §-hoz
    A rendelkezés a bevezetésre került, új teljesítményértékelési rendszerrel összhangban állapítja meg a jutalom kifizetésének jogcímét.
    A 25. §-hoz
    A törvény a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert jogosítja fel a köztisztviselői teljesítményértékeléshez kapcsolódó kötelező eloszlás szabályai érvényesülésének ellenőrzésére. E jogkörében a miniszter a szabályok megsértése esetén az érintett miniszterhez fordulhat a jogsértés orvoslása érdekében.
    A 26. §-hoz
    E rendelkezés lehetővé teszi, hogy a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ a minisztériumok közszolgálati alapnyilvántartása tekintetében adatfeldolgozó szerepet töltsön be.
    A 27-30. §-hoz
    A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ a tartalékállománnyal kapcsolatos feladatokat teljes körűen látja el, ezért a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat ennek megfelelően kellett módosítani. Továbbá a rendelkezés a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ feladataira tekintettel, az adatkezelés, feldolgozás szabályozását rendezi.
    A 31. §-hoz
    A Munka Törvénykönyvének Parlament előtt lévő módosítása miatti pontosítást tartalmaz e §, a tekintetben, hogy a Ktv. is alkalmazni rendeli a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, miszerint a szabadság nem évül el a közszolgálati jogviszony fennállása alatt.
    A 32. §-hoz
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendelkezéseire figyelemmel pontosító rendelkezést tartalmaz e §.
    A 33-34. §-hoz
    A minisztériumoknál megnövekedtek azok a feladatok, amelyek végrehajtása - összetettségük miatt - több szakterület összehangolt együttműködését igényli. Az együttműködés szervezeti keretét biztosítják a projekt-csoportok létrehozása, amelyekben való részvétel többnyire többletfeladatként jelentkezik a projekttagok számára. Kiemelt jelentőségűek a több ágazatot érintő projektek, amelyek kezelése sajátos szabályozást igényel. Mindezek alapján a módosítás bevezeti az összkormányzati projekt-feladat végrehajtásáért járó juttatást.
    A 35. §-hoz
    E § a Kormány részére a szükséges körben felhatalmazást ad rendeletek alkotására.
    A 36-39. §-hoz
    A módosítás a Ktv. mellékleteinek pontosítását tartalmazza, célja, hogy az új jogintézmények adatai, mint pl.: a versenyvizsga és a kompetencia vizsga adatai is bekerüljenek a köztisztviselők adatait tartalmazó nyilvántartásokba.
    A 40-42. §-hoz
    A törvényjavaslat differenciált hatályba lépést ír elő az egyes rendelkezések tekintetében. Az új pályázati eljárás bevezetésének, valamint a versenyvizsgára történő felkészülés elősegítésére, a szabályozás fokozatosan rendeli alkalmazni a pályázati eljárásara és a versenyvizsgára vonatkozó rendelkezéseket. Emellett a törvényjavaslat az általános alkalmazási feltételek fokozatos alkalmazását teszi lehetővé.
    A 43-45. §-hoz
    E rendelkezések a versenyvizsga kötelezettséghez kapcsolódó átmeneti szabályozást
    tartalmaznak.
    A 46. § és az 53. §-hoz
    E rendelkezések hatályon kívül helyezik a Főtisztviselői karra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen intézmény ugyanis a gyakorlatban nem váltotta be a célját. E rendelkezés kapcsolódik a Hszt. azon rendelkezéséhez, mely a központi tisztikar megszüntetéséről intézkedik. A kapcsolódó garanciális szabály - összhangban a Hszt.-vel - azonban előírja, hogy az érintett személyi kör részére a törvényjavaslat hatálybalépésétől számított hat hónapig a korábbi Főtisztviselői illetményt kell folyósítani; egyben rendelkezik e személyi kör besorolásáról és új illetményének megállapításáról.
    A 47. §-hoz
    A rendelkezés átmeneti szabályozást tartalmaz.
    A 48. §-hoz
    2007. évben a pályázati eljárás lefolytatása alól adható mentesítésre vonatkozó átmeneti szabály.
    A 49. §-hoz
    A KÖZIGTAD-ba történő 2007. évi adatszolgáltatás elmarad, helyette egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor, tekintettel a 2006. évi szervezet-átalakításokra.
    A 50. §-hoz
    A vezetői kinevezés, megbízás határozott idejűvé válik meghatározott körben (lsd: 19. §). Ezzel összhangban, erre a meghatározott körre a jelenlegi vezetői kinevezések, illetve megbízások átalakulnak.
    Az 51. §-hoz
    Az államtitkári, illetve szakállamtitkári megbízatás megszűnésére vonatkozó rendelkezés pontosítását tartalmazza e §.
    Az 52. §-hoz
    A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok az eddigiekhez képest magasabb mértékű illetménykiegészítést állapíthassanak meg.
    Az 53. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz ez a rendelkezés.
    Az 54. §-hoz
    A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 2006. és 2007. évre vonatkozó átmeneti szabályozását tartalmazza.
    Az 55. §-hoz
    A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény pontosítását tartalmazza. A korábban közszolgálati jogviszonnyal rendelkező államtitkár, illetve szakállamtitkár számára lehetővé teszi e rendelkezés, hogy részt vegyenek a prémium évek programban.
    Az 56. §-hoz
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosításával e § rendelkezik a kormányhivatalok vezetőinek és vezető helyetteseinek kinevezési és felmentési rendjéről.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében