adozona.hu
T/19592. számú törvényjavaslat indokolással - az oligarcha adóról
T/19592. számú törvényjavaslat indokolással - az oligarcha adóról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés igazságos és méltányos közteherviselés megteremtése, az uniós forrásoknak a fideszes oligarchák gazdagodása helyett a magyar családok boldogulását előmozdító felhasználásának ösztönzése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés szerinti jövedelem esetében - a 8. § (1) bekezdésétől eltérően...
T/19592. számú törvényjavaslat indokolással - az oligarcha adóról
2018. évi ... törvény az oligarcha adóról
Az Országgyűlés igazságos és méltányos közteherviselés megteremtése, az uniós forrásoknak a fideszes oligarchák gazdagodása helyett a magyar családok boldogulását előmozdító felhasználásának ösztönzése érdekében az alábbi törvényt alkotja:1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés szerinti jövedelem esetében - a 8. § (1) bekezdésétől eltérően -75 százalék, ha az osztalékot kifizetőnek
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében meghaladta a 100 millió forintot, és
b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból származó összes bevétele az általa a kifizetést megelőző öt adóév bármelyikében meghaladta az általa az érintett adóévben elért összes bevételének az 50 százalékát, és
c) a számvitelről szóló törvény szerint kimutatott, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból végzett tevékenységének adózás előtti eredménye az érintett adóévek egyikében meghaladta az összes bevételének az 5%-át."
(2) Az Szja tv. 68. §-a az alábbi (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke - a 8. § (1) bekezdésétől eltérően - 75 százalék, ha a vállalkozásból kivont jövedelemmel érintett vállalkozásnak
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében meghaladta a 100 millió forintot, és
b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében meghaladta az általa a kifizetést megelőző öt adóév bármelyikében elért összes bevételének az 50 százalékát, és
c) a számvitelről szóló törvény szerint kimutatott, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból végzett tevékenységének adózás előtti eredménye az érintett adóévek egyikében meghaladta az összes bevételének az 5%-át."
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
2. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"27. §
(1) A (5) bekezdésben meghatározott, kapott (realizált) osztalékot 75 százalék mértékű osztalékadó terhel, ha az osztalékot kifizetőnek
a) a közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében meghaladta a 100 millió forintot, és
b) a közösségi forrásból származó összes bevétele a kifizetést megelőző öt adóév egyikében sem haladta meg az általa a kifizetést megelőző öt adóév bármelyikében elért összes bevételének az 50 százalékát, és
c) a számvitelről szóló törvény szerint kimutatott, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrásból végzett tevékenységének adózás előtti eredménye az érintett adóévek egyikében meghaladta az összes bevételének az 5%-át.
(2) Az osztalékból a kifizető a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az osztalékadót és azt az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint bevallja és megfizeti. A kifizető az adó levonásáról az osztalékban részesülőnek igazolást ad.
(3) A kifizetőnek le kell vonnia az osztalékadót az osztalékban részesülőnek fizetett osztalék azon részéből, amely készpénzben került kifizetésre, vagy amelyet nem az osztalékban részesülő belföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utal.
(4) Az osztalékelőlegre az osztalékra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az osztalékelőlegre teljesített adónak az osztalék adóját meghaladó különbözetével az osztalék jóváhagyásakor a kifizető számol el az adóhatósággal.
(5) Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a) osztalék (függetlenül a juttatás formájától):
aa) a belföldi személy és a vállalkozási tevékenységet fióktelep útján folytató külföldi vállalkozó által kimutatott jóváhagyott osztalékból, részesedésből megszerzett összeg;
ab) a kockázati tőkealap által kimutatott fizetett, fizetendő hozamokból megszerzett összeg;
ac) a külföldi vállalkozó fióktelepnek nem minősülő belföldi telephelye társasági adóval csökkentett nyereségéből (ideértve a megelőző adóévek felhalmozott nyereségét is) a külföldi vállalkozó által kivont összeg;
ad) jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az a része, amely meghaladja a vagyonfelosztási javaslat szerint a rá jutó kötelezettségek értékének és a megszűnt részesedés (8) bekezdés szerinti értékének együttes összegét; e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a cégbejegyzési kérelem elutasítása, vagy a cégeljárás megszüntetése, illetve a fióktelep cégjegyzékből történő törlése következtében megszerzett jövedelem meghatározására is;
ae) a belföldi személy átalakulásakor a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) megszűnt részesedésére a jogelőd vagyonmérlege szerint jutó saját tőkének a megszűnt részesedés (8) bekezdés szerinti értékét meghaladó része;
af) a belföldi személy és a fióktelep jegyzett tőkéjének leszállításakor - ha az tőkekivonás útján valósul meg a megszerzett eszközök értékének a bevont részesedés (8) bekezdés szerinti értékét meghaladó része;
ag) a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján elengedett követelés, átvállalt tartozás összege, valamint az említett személyek által térítés nélkül átadott eszköz, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás és véglegesen átadott pénzeszköz könyv szerinti értéke, kivéve, ha a jogügylet jogszabály vagy nemzetközi szerződés előírásán alapul;
ah) a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján kapcsolt vállalkozása részére 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés, forgalomba hozott értékpapír alapján fizetett kamatnak, jogdíjnak a 18. § szerint meghatározott szokásos piaci kamatot, jogdíjat meghaladó része.
b) közösségi forrásból származó összes bevétel:
ba) az államháztartás valamely alrendszeréből szerződés vagy pályázat útján megszerzett összes bevétel;
bb) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontja szerinti gazdasági társasággal fennálló szerződés alapján megszerzett összes bevétel.
(6) Az (5) bekezdés a) pont ad)-af) alpontja alkalmazásában a megszűnt, illetve a bevont részesedés értéke:
a) az osztalékban részesülő által az illetősége szerinti államban érvényes számviteli előírások szerint a megszűnt, illetve a bevont részesedésnek a megszűnés, illetve a bevonás időpontjára kimutatott könyv szerinti értéke;
b) a belföldi személy alapításkori jegyzett tőkéjéből (ennek hiányában a jegyzett tőkének megfelelő forrásból) az osztalékban részesülőre részesedése alapján arányosan jutó rész, ha az osztalékban részesülő legkésőbb az osztalék juttatásakor írásban nem nyilatkozik az a) pont szerinti értékről.
(7) Ha az osztalékban részesülő az illetősége szerinti államban érvényes számviteli előírások szerint devizában vezeti könyveit, a megszűnt, illetve a bevont részesedés könyv szerinti értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a megszűnés, az átalakulás, a jegyzett tőke leszállítása napján érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Ha a kifizető a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint devizában vezeti könyveit, az eszközök, a kötelezettségek vagyonfelosztási javaslat, a saját tőke vagyonmérleg szerinti értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a zárómérleg, a vagyonmérleg mérleg-fordulónapján érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az előző rendelkezések szerint megállapított napon érvényes, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
(8) Az osztalékadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(9) Az osztalékadóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele."
3. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
3. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a következő 7/C. §-sal egészül ki:"7/C. §
A gazdálkodó köteles az eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait belső számvitelében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrás felhasználásával végzett tevékenységenként is, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti közösségi forrás felhasználása nélkül végzett tevékenységeitől is elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és az eredmény kimutatásban olyan módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék."
4. Záró rendelkezések
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Csak egy demokratikusan, tisztességesen működő állam képes megóvni a köz- és polgárai vagyonát, szavatolni a biztonságot, a félelem és kiszolgáltatottság nélküli, biztonságos életet. Magyarország ma nem ilyen ország. Magyarország ma igazságtalan. A Fidesz-kormány szétszakította az országunkat és békétlenséget hozott. Az egyenlőtlenség drámai módon nőtt. Aki szegény, szegényebb lett, a bérből és fizetésből élő milliók kiszolgáltatottak, és úgy érzik, hiába dolgoznak, nem jutnak egyről kettőre, míg a kormánypárt kegyencei dőzsölnek és az emberek döntő többsége számára elérhetetlen luxusban élnek.Magyarországon ma változásra van szükség! Egy igazságos Magyarország létrehozására. Ennek érdekében olyan szabályozást kell alkotni, amellyel véget vetünk a kiskirályok és oligarchák önkényének, amellyel felszámoljuk az intézményesített korrupciót, és amellyel visszaszerezzük az államnak, az adófizetőknek a bizonyíthatóan jogtalanul elvett közpénzeket. E célok érdekében jelen Javaslat benyújtásával az MSZP az osztalékjövedelmekre és a vállalkozásból kivont jövedelmekre az általános 15%-os adókulcsnál magasabb, 75%-os adókulcsot ír elő, ha jelentős összegű közösségi források felhasználásával elért tisztességtelen hasznot akarnak magánzsebekbe juttatni.
Az Orbán-kormány 2010 óta igazságtalan módon változtatta meg a hazai adórendszert: azokat terhelte, akik túlórákkal is alig éltek meg a fizetésükből, és azoknak kedveztek, akik kevés munkával keresnek sok pénzt. Nekik ugyanis csökkentették az adót. Nem igazságos, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi, Tiborcz, Matolcsy és társaik ugyanolyan arányban járulnak hozzá a közterhekhez, mint egy túlórázó kórházi ápoló, áruházi eladó, vagy kisvállalkozó, miközben az előnyöket nem ugyanolyan arányban élvezik.
Ezért indokolt, hogy a fideszes közpénzmilliárdosok is kivegyék a részüket a közterhek viseléséből. Ugyancsak súlyos probléma, hogy a Fideszhez dörgölőző, közpénzből meggazdagodott vállalatok az elmúlt években százmilliárdos nagyságrendben vitték ki offshore cégekbe a hasznot, ahelyett, hogy azt a magyar gazdaságba fektették volna.
Egyik oldalon tehát az Orbán-kormány a gazdagok - és így saját klientúrája - számára adót csökkentett, míg az alacsonyabb jövedelműek terhelését megemelte, másik oldalon pedig saját klientúrája számára közpénzből, tisztességtelen mértékű haszonnal járó üzleteket biztosított.
Az MSZP szerint mindez igazságtalan és méltánytalan, nem szolgálja a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekeit. Amennyiben a Fidesz valóban méltányos és igazságos közteherviselési rendszert akar kialakítani, akkor a közpénzből meggazdagodott fideszes klientúra is vállaljon részt a közterhek viseléséből legalább olyan arányban, amilyen arányban az előnyökből részesül: az a cég, amely árbevételének legalább felét akár hazai, akár EU-s forrású, 100 millió forintot meghaladó közpénzből, vagy költségvetési szervvel, köztulajdonban álló gazdasági társasággal fennálló üzleti kapcsolatából éri el és tisztességtelen mértékű nyereséghez jut az árbevételéhez képest, az a tulajdonosa felé fizetendő osztalékának háromnegyedét fizesse be adóként a költségvetésbe.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2. §
A törvényjavaslat különbséget kíván tenni egyfelől a magánszemélyek munkajövedelmének adóztatása és a magánszemélyek egyes tőkejövedelmeinek, osztalékjövedelmeinek adóztatása között. A törvényjavaslat szerint így az osztalékjövedelmekre és a vállalkozásból kivont jövedelmekre az általános 15%-os adókulcsnál magasabb, 75%-os adókulcsot ír elő, ha jelentős összegű közösségi források felhasználásával elért tisztességtelen hasznot akarnak magánzsebekbe juttatni.3. §
A Javaslat előírja a vállalkozások számára annak számviteli nyilvántartását, hogy gazdasági tevékenységük során mekkora összegű közösségi forráshoz jutnak az állam, illetve szervezeteivel való szerződéseik után. A civil szervezetek "listázása" helyett ez valóban olyan átláthatóságot és számon kérhetőséget teremt meg, amit a magyar emberek 8 éve hiába várnak a Fidesztől.4. §
Hatályba léptető rendelkezés.