Ez a törvény a kihirde..." />

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény módosításáról szóló T/2293. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 225. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
"(18) Az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisített (16) bekezdést, valamint a Tao. e törvénnyel módosított 6. §-ának, az Alkotmánybíróság által ugyancsak megsemmisített, (5)-(9) bekezdését 2007. január 1-jétől a megsemmisítés időpontjáig nem kell alkalmazni, és az e rendelkezések alapján már teljesített befizetéseket vissza kell fizetni."
Ez a törvény a kihirde...

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény módosításáról szóló T/2293. számú törvényjavaslat indokolása
2007. évi ... törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény módosításáról
1.§
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 225. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
"(18) Az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisített (16) bekezdést, valamint a Tao. e törvénnyel módosított 6. §-ának, az Alkotmánybíróság által ugyancsak megsemmisített, (5)-(9) bekezdését 2007. január 1-jétől a megsemmisítés időpontjáig nem kell alkalmazni, és az e rendelkezések alapján már teljesített befizetéseket vissza kell fizetni."
2.§
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 6708/2006. AB határozatában megállapította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. §-a (5)-(9) bekezdéseinek, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról rendelkező 2006. évi LXI. törvény 225. § (16) bekezdésének alkotmányellenességét és azt 2007. február 27-ével megsemmisítette. A határozat indoklásában az AB kifejtette, hogy a Tao. a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az AB korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. A jövedelmi és vagyoni típusú adók esetében az említett alkotmányos mérce az alábbi fogalmi elemekből áll:
- az adó (közteher) alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak való megfelelése;
- az adó és az alanyi kötelezettek adófizetési kőtelezettség alá vont jövedelme, illetve vagyona
között fennálló közvetlen kapcsolat;
- az alanyi kötelezettek által ténylegesen megszerzett jövedelem, illetve vagyon adóztatása;
- az adó alanyi kötelezettek teherviselő képességével való arányossága.
Az Alkotmánybíróság többségi határozata megállapította, hogy a társasági adóalap és az adóalap alapján fizetendő "elvárt" jövedelmet (nyereséget) adóztató adó nem felel meg a fent említett alkotmányos mércének. Az "elvárt" jövedelemhez (nyereséghez) kötődő "elvárt adó" nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő, ténylegesen meg nem szerzett jövedelem (nyereség) után adófizetési kötelezettséget. A határozat rámutat, hogy az "elvárt" jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.
Az Alkotmánybíróság által 2007. február 27-ével megsemmisített törvényi rendelkezések január 1-jén léptek hatályba. Ellentmondásos értelmezések kerültek napvilágra azzal kapcsolatban, hogy a február 27-ig terjedő időre vonatkozóan keletkezhet-e a társaságoknak adó-, illetve adóelőleg megállapítási és fizetési kötelezettsége. A pénzügyminiszter erre vonatkozó nyilatkozatával egyértelművé tette a kormányzat álláspontját : az év első két hónapjára vonatkozóan még számolnak az elvárt adó befizetésének kötelezettségével.
A Javaslat célja, hogy egyértelműsítse: a társaságoknak az év első két hónapjára vonatkozóan sincs kötelezettsége az elvárt adó befizetésére vonatkozóan. A visszamenőleges hatály alkalmazása megfelel az alkotmányosság követelményeinek, hiszen az mentesíti az adófizetőket az adó megfizetése alól.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.