a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe v..." />

Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/2669. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2007. évi XXXIX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választása szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe v...

Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/2669. számú törvényjavaslat indokolása
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
1. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választása szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem (nyereség) minimum nélküli jövedelem (nyereség) minimumot tekinti adóalapnak.
(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak
a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy
b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy
c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem (nyereség) minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.
(8) A jövedelem (nyereség) minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti
a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;
b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;
c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;
d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.
(9) A jövedelem (nyereség) minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli
a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,
b) az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.
(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevételének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
2. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A vállalkozói adóalap
a) az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy
b) ha az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem (nyereség) minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint
ba) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
bb) a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.
Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor az a) pont és a bb) alpont szerinti vállalkozói adóalapot - figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére - úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására
a) a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy
b) ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
(3) Az Szja tv. 49/B. §-a a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki:
"(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem (nyereség) minimum az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított, az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó bevétel 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget meghaladó részének 2 százaléka.
(24) A (20) bekezdés b) pontjában említett kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben, vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő."
Az adózás rendjéről szól 2003. évi XCII. törvény módosítása
3. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed."
4. §
Az Art. 31. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat."
5. §
Az Art. 35. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az adóhatóság utólag megállapítja, hogy az e törvény 20/A. §-a szerinti START, START PLUSZ, vagy START EXTRA kártya igényléséhez kapcsolódó - külön jogszabályban előírt - nyilatkozattételi kötelezettségét az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével teljesítette, az így megszerzett kártya felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékű járulék, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított járulékok közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi."
6. §
Az Art. a következő új 91/A. §-sal egészül ki:
"91/A. § (1) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23) bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
(2) Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Amennyiben az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az e törvény 108. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg.
(3) Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozó vagy a magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt bevallás kiegészítésére hívhatja fel a 91. §-ban foglaltak alkalmazásával.
(4) Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni. Egyebekben az ellenőrzésre az e Fejezetben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(5) Amennyiben az adózó nyilatkozatát hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely a hibás, hiányos nyilatkozatot kijavítja.
(6) Ha az adózó a bevallás önellenőrzése következtében az (1) bekezdés hatálya alá esik, az önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani. A bevallást kiegészítő nyilatkozatra, illetőleg az ellenőrzésre történő kiválasztásra az e §-ban rögzített szabályokat kell alkalmazni."
7. §
Az Art. 108. §-ának (3) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[Becslés alkalmazható]
"e) ha az e törvény 91/A. §-a szerint megkezdett ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani."
8. §
Az Art. 178. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. csekély összegű (de minimis) támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás,"
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
9. §
(1) Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvénynek az Art. 178. §-ának 30. pontját módosító rendelkezését 2007. január 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A Tao - e törvény 1. §-ával megállapított 6. § (5)-(10) bekezdése, az Szja tv. - e törvény 2. §-ával megállapított - 49/B. § (8), (20) és (23)-(24) bekezdése, továbbá az Art. - e törvény 6. és 7. §-aival megállapított - 91/A. §-a és 108. § (3) bekezdésének e) pontja 2007. július 1-jén lépnek hatályba, azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket azon, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.
(4) Az Art. e törvénnyel megállapított 35. §-ának (6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 46. napon lép hatályba, azzal, hogy az Art. e törvénnyel megállapított 35. §-ának (6) bekezdését a hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekre kell alkalmazni.
(5) Az Art. e törvénnyel megállapított 31. §-ának (9) bekezdését első alkalommal a 2007. július hónapjáról benyújtott bevallásban kell alkalmazni.
(6) Az adózó - a Tao. 6. § (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén - a 2007. adóévben választhat, hogy a Tao. 19. §-a szerinti adómértéket, a nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve
a) a Tao. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott rész és a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem (nyereség) minimumnak tekintett összegből a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott rész együttes összegére alkalmazza, vagy
b) olyan adóalapra alkalmazza, amelyet
ba) a 2007. június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao 6. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított adóalap, és
bb) a 2007. évi adóévről készített beszámoló alapján a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint megállapított jövedelem (nyereség) minimum összegéből a 2007. június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao 6. §-ának (7) bekezdése szerint megállapított jövedelem (nyereség) minimumot meghaladó rész együttes összegeként határoz meg.
(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti választás esetén az adózó
a) 2007. június 30-ára köteles közbenső mérleget készíteni, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni, azzal, hogy e közbenső mérlegre nem vonatkozik a külön jogszabályban előírt könyvvizsgálati kötelezettség,
b) a Tao. 6. § (5) bekezdésének alkalmazásáról a 2007. évi beszámoló és a közbenső mérleg adatainak különbözeteként a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított, a Tao. 6. §-ának (2) bekezdése szerinti adózás előtti eredmény, illetve a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimum alapján dönt.
(8) Az egyéni vállalkozó - az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén - a 2007. adóévben választhat, hogy az Szja tv. 49/B. §-ának (9)-(10) bekezdése szerinti adómértéket, a nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve
a) az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének a) pontja szerint a 2007. adóév egészére megállapított vállalkozói adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész és az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb) alpontja szerint a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem (nyereség) minimumnak a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész együttes összegére alkalmazza, vagy
b) olyan adóalapra alkalmazza, amelyet
ba) az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének a) pontja szerint a 2007. január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított vállalkozói adóalap, és
bb) az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésének b) pontja bb) alpontja szerint az adóév egészére megállapított jövedelem (nyereség) minimumból a 2007. január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított jövedelem (nyereség) minimumot meghaladó rész együttes összegeként határoz meg.
(9) Ha az egyéni vállalkozó a 2007. évi adókötelezettsége megállapításához a (8) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti módszert választja, akkor
a) nyilvántartásait úgy köteles vezetni, hogy az adókötelezettsége teljesítéséhez és az ellenőrzéshez szükséges adatok rendelkezésre álljanak,
b) az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdése b) pontja bb) alpontjának alkalmazásáról a 2007. évi nyilvántartása alapján a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra az Szja. tv. 49/B. §-ának (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget meghaladó része, illetve az Szja. tv. 49/B. §-ának (23) bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimum alapján dönt.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Kormány az államháztartási konszolidációs- és reformprogramjának végrehajtása során kiemelt jelentőséget tulajdonít a fekete- és a szürke gazdaság fehérítésének, a közteherviselésbe bevonható kör szélesítésének, az adózói bázis erősítésének. Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, az indokoltnál kevesebben vesznek részt a közteherviselésben, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak. A Kormány ezért számos területen tudatosan szűkíti az adókikerülési, a közteherviselés alóli kibújási lehetőségeket.
Az Alkotmánybíróság a 8/2007. (II. 28.) AB határozatában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény az ún. elvárt adóra vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét állapította meg. A határozat a már működő, jövedelmi típusú adójogi szabályozáson belüli új adóalap megállapítását ítélte alkotmányellenesnek összefüggésben azzal, hogy a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított vélelemmel szemben nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.
Azzal, hogy az Alkotmánybíróság az elvárt adóra kialakított szabályozást nem találta alkotmányosnak, a Kormány nem mondott le az eredeti cél érvényesítéséről, a gazdaság fehérítéséről, az adókikerülés szűkítéséről. A Javaslatban azonban - figyelembe véve azt is, hogy az Alkotmánybíróság az elvárt adó szabályozási módjának alkotmányellenességét nem elvi alkotmányossági kérdésként, hanem a vizsgált előírások összes sajátosságára tekintettel állapította meg - messzemenően érvényre juttatja az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelményt, miszerint "a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell".
A Javaslat emellett egyéb pontosító jellegű előírásokat is tartalmaz. E szerint nem terheli a kifizetőt a biztosítottakra vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen teljesít kifizetést olyan magánszemélynek, aki más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított. Egyértelművé válik, hogy a tevékenységét kezdő, vagy a magasabb összegű járulék fizetését önként vállaló őstermelőkre nem vonatkozik az adó- és járulék bevallási kötelezettség alóli mentességet előíró szabály. Rendezi a Javaslat a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyákhoz kapcsolódóan a kártyatulajdonos rosszhiszemű nyilatkozatával kapcsolatos jogkövetkezményeket. Jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve módosul az Art. csekély összegű (de minimis) támogatás definíciója.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A társasági adó alanya, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választása szerint dönthet úgy, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti adóalapnak.
A Javaslat szerint a társasági adó alanyának jövedelem (nyereség) minimuma a törvényben külön felsorolt növelő és csökkentő tételekkel módosított összes bevétel 2 százaléka. A Javaslat szerint nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitölteni - a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági és az azt követő adóévére; - az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, az MRP-nek, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, továbbá a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságnak, a felsőoktatási intézménynek és a diákotthonnak; - annak az adózónak, amelyet az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott.
A Javaslat meghatározza az összes bevételt módosító tételeket. A módosító tételek között - az eladott áruk beszerzési értékének és az eladott közvetített szolgáltatás értékének levonhatósága mellett - a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló közösségi irányelvnek történő megfelelés érdekében a Javaslat a kedvezményezett átalakulással, kedvezményezett eszközátruházással, valamint kedvezményezett részesedéscserével kapcsolatos gazdasági eseményekhez kapcsolódó módosító tételekről rendelkezik.
A 2. §-hoz
A Javaslat módosítja a vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó adóalapjának megállapítására vonatkozó szabályokat. Eszerint ha a vállalkozói bevételnek a költséget meghaladó része nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint dönthet úgy, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti bevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.
A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelem (nyereség) minimuma az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka. Nem kell a bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, ha - tevékenységét az adóévben, vagy az azt megelőző adóévben kezdte meg, feltéve, hogy a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott; - az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
A 3. §-hoz
Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszerre tekintettel a foglalkoztató (munkáltató, kifizető) - valamint a biztosított egyéni vállalkozó és biztosított mezőgazdasági őstermelő a saját maga vonatkozásában is - 2007. január 1-jétől a 2006. december 31. napját követően kezdődő biztosítási jogviszonyok bejelentését, illetőleg valamennyi biztosítási jogviszonyt érintő változással (pl. szüneteléssel, megszűnéssel) összefüggő adat közlését elektronikus úton vagy papíralapú adathordozón az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz teljesíti. Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett adatokat haladéktalanul továbbítja az azok felhasználására jogosult társadalombiztosítási, illetőleg munkaügyi szervek részére. Az adóadminisztráció csökkentésére vonatkozó kormányzati célkitűzésre tekintettel, abban az esetben, ha a megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen biztosítottá váló magánszemély más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított, következésképpen társadalombiztosítási ellátásra jogot szerez(het), indokolatlan a főállású jogviszonya mellett alkalmanként létesített megbízási jogviszonya alapján létrejött, jellemzően egy-két napos biztosítási jogviszony bejelentése, ezért a javaslat e bejelentési kötelezettség alól mentesíti a kifizetőt.
A 4. §-hoz
Azoknak a mezőgazdasági őstermelőknek, akiknek a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 30/A. § (2) bekezdése alapján csak a bevétel 20 százaléka után kell 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetniük. Ha a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelőnek nem volt bevétele, nem fizet járulékot sem. A Tbj. E rendelkezése - és így az Art. adó- és járulék bevallás alóli mentességet biztosító szabálya is - azonban csak arra vonatkozik, aki a tárgyévet megelőző évben már őstermelő volt, és mint őstermelő nem ért el bevételt. A tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek ugyanis a Tbj. 30/A. § (1) bekezdése alapján a minimálbérnek megfelelő összeg után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot, illetőleg az őstermelő nyilatkozattal vállalhatja a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerint, hogy a minimálbérnél illetve az őstermelői tevékenységéből származó bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalap után fizeti meg a járulékokat. Minthogy ezekben az esetekben járulékfizetési kötelezettség áll fenn, az őstermelő az adó és járulék bevallás benyújtására is kötelezett lesz. Az egységes jogértelmezés biztosítása érdekében a rendelkezés egyértelművé teszi a mentességgel érintett őstermelői kör meghatározását.
Az 5. §-hoz
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény a START Program elindításával 2005. október 1-jétől járulékkedvezményt vezetett be azon munkáltatók számára, amelyek először munkába álló pályakezdőt foglalkoztatnak. A Kormány a START Program gyakorlati tapasztalataiból kiindulva a program továbbfejlesztését, START PLUSZ program és START EXTRA program indítását határozta el annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerőpiacra történő visszatéréshez a tartósan álláskeresőknek, a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak. A START program bővülése következtében 2007. július 1-jétől a START PLUSZ és a START EXTRA kártyák iránti igényeknek az igénylők nyilatkozatai alapján történő elbírálása, továbbá a kártyák előállítása és kiadása az állami adóhatóság feladatát képezi. Az adózás rendjéről szóló törvénynek ezen új feladatokra tekintettel szükséges szabályoznia az eljárási rendet arra az esetre is, amikor az igénylő rosszhiszeműen, valótlan adatok feltüntetésével tett eleget a végrehajtási rendeletben előírt nyilatkozattételi kötelezettségének, és ezt az adóhatóság utólag feltárta. Az így megszerzett kártya felhasználása esetén az adóhatóság a foglalkoztatót megillető kedvezményes mértékkel megállapított, valamint az általános szabályok szerint kedvezmény nélkül megállapított közteher közötti különbözet összegének megfizetésére a kártya tulajdonosát (felhasználóját) határozattal kötelezi.
A 6-7. §-hoz
A nyereségérdekelt szervezeti formában működő, ugyanakkor folyamatosan veszteséget mutató adózók vonatkozásában a Javaslat meghatároz egy sajátos eljárási rendet annak hatékony megállapítása, feltárása érdekében, hogy az adózó bevallásában, illetőleg könyveiben, bizonylataiban feltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak, vagy szabálytalan költségelszámolásokkal, bevétel eltitkolással igyekszik az adókötelezettséget elkerülni. Ezért, ha az adózó nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. § (23) bekezdése, illetőleg a társasági és osztalékadóról szóló törvény 6. §-a (7) bekezdése szerinti jövedelem (nyereség) minimumot, és erről az adóbevallásában nyilatkozik, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt, amely a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Nem kell nyilatkozni a jövedelem (nyereség) minimumról a Tao. tv.-ben, illetőleg az Szja. tv.-ben szabályozott esetekben. Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatainak feldolgozását követően kockázatelemző program alapján egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére kiválasztja azokat az adózókat, amelyeknél (akiknél) a kockázatelemzés eredménye alapján valószínűsíthető, hogy fennáll az adóelkerülés veszélye. Ez a vizsgálat elsősorban az adózó irataira terjed ki, amelynek során az adóhatóság ellenőrzi, hogy az adózó az egyes adókötelezettségeit az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e. A vizsgálat során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania, ellenkező esetben az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót bevallások utólagos ellenőrzése keretében becsléssel állapítja meg. Ezzel összhangban a Javaslat az Art. becslés, mint bizonyítási módszer alkalmazhatóságának tényállási elemeit is kiegészíti.
Az adóhatóság emellett vizsgálhatja azt is, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. Amennyiben a magánszemély által kitöltött bevallást kiegészítő nyomtatvány tartalma nem valószínűsíti, hogy az adózó a bevallott jövedelméből az életviteléhez szükséges kiadásokat fedezni tudja, az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.
Tekintettel arra, hogy az ellenőrzésre kiválasztás ezen sajátos típusa, illetőleg az ellenőrzés is közvetlenül az adózó bevallásához, illetőleg az ahhoz mellékelt nyilatkozathoz kötődik, az Art. tartalmaz egy garanciális szabályt a kiválasztás határidejére, valamint - tekintettel az ellenőrzési kapacitások megoszlására - egy speciális szabályt az ellenőrzés megkezdésére vonatkozóan. E szerint az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének, vagyis az adózó az ellenőrzés megkezdéséig önellenőrzést végezhet. Az ellenőrzést a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni az adóhatóság. E sajátos határidő-meghatározáson túl egyebekben mind az egyes adókötelezettségek ellenőrzésére irányuló ellenőrzést, mind pedig a bevallások utólagos ellenőrzése keretében alkalmazott becslési eljárást az Art. általános szabályainak alkalmazásával kell lefolytatni.
Amennyiben az adózó a bevallást kiegészítő nyomtatványt hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely a hibás, hiányos bevallást kiegészítő nyomtatványt kijavítja. Ha a bevallás önellenőrzése következtében az adóalap oly módon változik, hogy az nem éri el a minimum jövedelmet (nyereséget), az adózó az önellenőrzési lap mellékleteként köteles a bevallás kiegészítő nyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványt kitölteni és benyújtani.
A 8. §-hoz
Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése okán módosítani szükséges a "de minimis támogatás" fogalmát. A "de minimis támogatás" fogalmát az Art. az Értelmező rendelkezések között határozza meg, utalva az EK Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a de minimis támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági rendeletre. Tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos definíció szövegében hivatkozott 2001. évi rendeletet egy új, a 2006. december 28-án kihirdetett 1998/2006 (EK) bizottsági rendelet váltotta fel, a Javaslat - visszamenőleges hatállyal - pontosítja a meghatározást az új bizottsági rendeletre hivatkozással. A fogalom módosításához kapcsolódó átmeneti és részletszabályokat a hivatkozott, közvetlenül hatályosuló EK rendelet tartalmazza.
A 9. §-hoz
A törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, kivéve az adózó bevallásához kapcsolódó nyilatkozattétellel összefüggő rendelkezéseket, amelyek 2007. július 1-jén lépnek hatályba. A Javaslat átmeneti szabályai - az adózó választásától függően - rendezik a jövedelem (nyereség) minimum 2007. második félévi megállapításának módját.
A Javaslat szerint az adózás rendjéről szóló törvénynek a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó értelmező rendelkezését 2007. január 1-től kell alkalmazni.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.