adozona.hu
T/18367. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénynek az adósságcsapdába került családok hatékonyabb megsegítéséhez szükséges módosításáról
T/18367. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénynek az adósságcsapdába került családok hatékonyabb megsegítéséhez szükséges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(5. § E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály alkalmazásában:)
"40. méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró ingatlan: az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott forgalmi értékű, hasznos alapterületű és lakószobával rendelkező lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), ahol a méltányolha...
T/18367. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénynek az adósságcsapdába került családok hatékonyabb megsegítéséhez szükséges módosításáról
2017. évi ... törvény a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénynek az adósságcsapdába került családok hatékonyabb megsegítéséhez szükséges módosításáról
1. §
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(5. § E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály alkalmazásában:)
"40. méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró ingatlan: az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott forgalmi értékű, hasznos alapterületű és lakószobával rendelkező lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), ahol a méltányolható lakásigény mértékénél azzal kell figyelembe venni a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számát, hogy
a) egy háztartásra legalább egy lakószoba;
b) a lakásban lakó minden egyes párra külön lakószoba;
c) a lakásban lakó minden egyes 18 év feletti egyedülállóra külön lakószoba;
d) minden két, 12-17 éves kor közötti azonos nemű gyermekre külön lakószoba; illetve
e) minden két, 12 éven aluli gyermekre külön lakószoba
jut."
2. §
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvénya) 5. § 47. pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét" szövegrész helyébe az "öregségi nyugdíj legkisebb mértékének kétszeresét",
b) 7. § (1) bekezdése a) pontjában a "2 millió forint" szövegrész helyébe az "500 ezer forint", d) pontjában az "500 ezer forintot" szövegrész helyébe a "250 ezer forintot",
c) 21. § (1) bekezdésében a "7,8%-ának" szövegrész helyébe az "5%-ának",
d) 45. § (3) bekezdésében az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének" szövegrész helyébe az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke két és félszeresének",
e) 45. § (5) bekezdés a) és pontjában az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét" szövegrészek helyébe az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke két és félszeresét",
f) 72. § (1) bekezdésében az "öregségi nyugdíj legkisebb mértékét" szövegrész helyébe az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét", az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét" szövegrész helyébe az "az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke háromszorosát"
szöveg lép.
3. §
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény a következő 4/A. címmel egészül ki:"4/A. Az elsétálás joga deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén
13/A. §
A törvény erejénél fogva megszűnnek az e törvény hatálya alá tartozó deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő azon követelések, amelyek a zálogtárgy vagy zálogtárgyaknak a tartozást biztosító jelzálog érvényesítése folytán történt értékesítése során a hitelezőnek a vételárból történő részleges kielégítése után fennmaradtak"
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján napon lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magáncsőd intézménye még a kudarcos bevezetést követő korrekció után sem képes valós alternatívát nyújtani a továbbra is adósságcsapdában vergődő hiteladósoknak. A megindult adósságrendezési eljárások száma továbbra is a néhány százas nagyságrendben van, pedig maga a pénzügyi kormányzat is több tízezres ügyszámmal számolt a bevezetéskor. A jelenlegi ügyszám mellett a jogintézmény fenntartása nem csak az érdemi hatás hiánya miatt értelmetlen, hanem azért is, mert az intézményrendszer fenntartásának költségei jelenleg messze meghaladják az elért pozitív hatást: ötszáz adós adósságát egyéves működési költségéből bőven lehetett volna adósságrendezés nélkül, közvetlen állami támogatással is kezelni.Az LMP a tetszhalott intézmény felélesztése érdekében - összhangban az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslataival - a feltételrendszer életszerűbbé tétele, az igénybevevői kör bővítése érdekében a jelen törvényjavaslatban foglalt könnyítéseket javasolja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A javaslat az Eurostat túlzsúfoltságra vonatkozó kritériumait törvényi szinten rögzíti a méltányolható lakásigény definíciójának részeként.2. §
A törvény túl magasan állapítja meg a kötelező törlesztőrészletet, amikor a jelzáloghitelesek esetén a záloggal terhelt ingatlan forgalmi értékének 7,8 %-ával megegyező minimális évi törlesztés fizetését írja elő. Emiatt a magáncsőd csupán egy szűk, átlagos vagy afeletti jövedelemmel rendelkezők számára lesz reálisan elérhető. Javaslom az előírt törlesztőrészlet csökkentését. A javaslat emellett leszállítja az adósságrendezési eljárás igénybevételéhez szükséges alsó adóssághatárt is.Az adós által megélhetésre fordítható jövedelem nagysága jelenleg nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresének összegét, 3 fő felett a nyugdíjminimum összegét (amibe a lakhatási kiadásokat nem kell beleérteni). Ennek összege, 42.750 forint személyenként, nem elegendő a lakhatási kiadásokkal csökkentett létminimumnak megfelelő megélhetésre, ezért az összeget, illetve a törvényben ehhez kapcsolódóan megállapított összeghatárokat megemelni javasoljuk.
3. §
A javaslat előírja, hogy az ingatlannal vagy ingatlannal és ingóval fedezett hitelek visszafizetéséért való felelősség maximuma a fedezetül szolgáló ingó és ingatlan értéke legyen.4. §
Hatálybaléptető rendelkezés.