adozona.hu
3/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
3/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
A családi kedvezményre vonatkozó szabályozás 2012. január 1-jétől életbe lépő változásai
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény -többek között - megváltoztatta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] családi kedvezményre vonatkozó néhány szabályát. Ezen módosuló rendelkezések 2012. január 1-jétől lépnek hatályba.
1)Így ezen időponttól a családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem az a gyermek minősül kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel a családok támo...
3/2012. Adózói kérdésre adott válasz (AVÉ 2012/1.)
A családi kedvezményre vonatkozó szabályozás 2012. január 1-jétől életbe lépő változásai
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény -többek között - megváltoztatta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [a továbbiakban: Szja tv.] családi kedvezményre vonatkozó néhány szabályát. Ezen módosuló rendelkezések 2012. január 1-jétől lépnek hatályba.1)Így ezen időponttól a családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem az a gyermek minősül kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény [a továbbiakban: Cst.] szerint családi pótlékot folyósítanak, hanem az, akire tekintettel a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy - az eddigi szabályozással ellentétben - az a magánszemély is érvényesítheti a családi kedvezményt, aki bár jogosult lenne a Cst. alapján a gyermek után családi pótlékra, de azt ténylegesen nem igényelte meg, így azt nem is folyósítják számára.
Ezért ebből a szempontból a hatálybalépés időpontjától jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll.
2)Ugyanakkor módosul az eltartott személyek körének megfogalmazása is. Eszerint a kedvezményezett eltartottakon kívül az a személy tekinthető eltartottnak, aki a Cst. szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. Tehát nem csak azon személyeket lehet beszámítani az eltartotti körbe, akiket - a családi pótlék
folyósítása során - a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából ténylegesen figyelembe is vesznek, hanem azokat is, akik figyelembe vehetők lennének, ha a családi pótlékra jogosult személy azt kérné.
A gyakorlatban ez a módosítás azt jelenti, hogy az az egyetemista, főiskolás személy is beszámít az eltartottak létszámába, aki nappali tagozatra jár és önálló jövedelemmel nem rendelkezik, ugyanakkor a még családi pótlékra jogosító gyermekek utáni családi pótlék összegének megállapítása során a szülők nem kérték az említett személy figyelembe vételét.
3) Mint ismeretes, - egyebek mellett - családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A 2012. január 1-je előtti szabályozás értelmében a nevezett személyekkel közös háztartásban élők közül egy, mégpedig a közös döntésük alapján megnevezett személy tekinthető a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultnak. Azonban 2012. január 1-jétől a családi kedvezményt ily módon csak a saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély hozzátartozója érvényesítheti, azaz nem pusztán bármely, az említett magánszemélyekkel közös háztartásban élő magánszemély.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]