adozona.hu
A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló T/949. számú törvényjavaslat indokolása
A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló T/949. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2002. évi XLVII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény a minisztériumi struktúra átalakításával a kormányzati munkamegosztás új rendjét alakította ki.
A törvénynek a minisztériumok elnevezésének megváltozásával és a hatásköri rend átalakításával összefüggő értelmező előírásai a feladat- és hatáskörök többségénél ágazati hovatartozásukat illetően egyértelmű helyzetet eredményeztek, emellett a Kormány hivatalba lépését követően elfogadott törvénymódosítások is számos...
A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló T/949. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény a minisztériumi struktúra átalakításával a kormányzati munkamegosztás új rendjét alakította ki.A törvénynek a minisztériumok elnevezésének megváltozásával és a hatásköri rend átalakításával összefüggő értelmező előírásai a feladat- és hatáskörök többségénél ágazati hovatartozásukat illetően egyértelmű helyzetet eredményeztek, emellett a Kormány hivatalba lépését követően elfogadott törvénymódosítások is számos területen tartalmaznak hatásköri rendelkezést.
A központi közigazgatás szervezeti változásai ugyanakkor több olyan törvényileg rögzített hatáskört is érintenek, amelyeknél a hatáskör gyakorlójának megállapítása nem kezelhető egyszerű névváltozási, illetőleg jogértelmezési kérdésként. Ezekre az esetekre az említett törvényi rendezés nem elégséges, ezért az érintett törvényi előírásoknak az új feladatellátási rendhez igazodó módosítása szükséges. Ilyen, további törvényi rendezési igény jelentkezik például, ha az adott feladatot korábban ellátó minisztériumnak a feladatátcsoportosítás következtében nem egy, hanem két jogutódja van, hasonlóképpen több tárca feladatkörének teljes vagy részleges összevonása esetén. További szabályozásra van szükség olyankor is, ha egy-egy konkrét törvényi rendelkezésből nem következik egyértelműen, hogy a feladatátcsoportosítást követően a kérdéses feladat ellátásában melyik minisztérium, miniszter érintett elsődlegesen. Előfordulhat az is, hogy egy-egy feladat kapcsán a hatáskörök több tárca közötti megosztása indokolt.
A fent hivatkozott törvény 4. §-a 120 napos határidőt szabott a Kormány számára az új hatáskörök megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatok előterjesztésére.
A Javaslat e kötelezettség teljesítését célozza.
A Javaslat azokat a - szervezeti változásokkal szorosan összefüggő - hatásköri kérdéseket rendezi, amelyek hiányában az adott feladatellátás törvényeknek való maradéktalan megfelelése nem biztosítható, vagy az új struktúrának megfelelő hatáskörgyakorlást eltérő törvényi előírás akadályozza.
A Javaslat a könnyebb áttekinthetőség és a tárgyhozkötöttség következetes érvényesítése érdekében, az egységesítés követelményét szem előtt tartva, csomagszerűen tartalmazza a szükséges törvénymódosításokat, biztosítva ezáltal azok egy eljárásban történő parlamenti tárgyalását és egységes időpont szerinti hatálybalépését.
Részletes indokolás
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény alapján az új Kormány megalakulásának időpontjától Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jött létre. A törvény 2. §-ának c) pontja szerint, ahol a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai feladatkör tekintetében Gazdasági Minisztériumot, illetőleg gazdasági minisztert, Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetőleg szociális és családügyi minisztert, továbbá a felnőttképzési feladatkör tekintetében Oktatási Minisztériumot, illetőleg oktatási minisztert említ, ott a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot, illetőleg a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert kell érteni.Az említett hatásköri rendelkezéssel összefüggésben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó törvények közül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), valamint a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása szükséges. A Javaslat a két törvénynek azokat a rendelkezéseit módosítja, amelyek által szabályozott hatáskör változása a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényből nem állapítható meg egyértelműen. Így szükséges többek között az Flt.-ben a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének összetételét meghatározó rendelkezés, egyes rendeleti szintű szabályozásra felhatalmazást adó rendelkezések, valamint a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészét szabályozó előírások módosítása.
Az 1-4. §-hoz
A kormányzati munkamegosztás megváltozása eredményeként módosult a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete is. Az Országos Munkaügyi Tanács feladatait a jövőben az Országos Érdekegyeztető Tanács fogja ellátni. Ez szükségessé teszi a törvényben az Országos Munkaügyi Tanácsra, valamint a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete összetételére vonatkozó szabályok módosítását. Ez utóbbi rendelkezések módosítására azért is szükség van, mert a foglalkoztatáspolitikai kormányzati feladatok ellátása, ennek keretében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete tagjainak megbízása és a megbízás visszavonása a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe került.Az 5-6. §-hoz
Az egyértelmű szabályozás megteremtése érdekében szükséges módosítani a foglalkoztatási törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek miniszteri szintű szabályozásra adnak felhatalmazást. Az új Kormány létrejöttével a korábbi Szociális és Családügyi Minisztérium helyett a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészével kapcsolatos kormányzati feladatokat egyaránt a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el. Ennek megfelelően a Javaslat mindkét alaprészből nyújtható támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítására a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert hatalmazza fel.A 7-10. §-hoz
A foglalkoztatási törvény szerint a Munkaerőpiaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik, rendelkezési jogát a Munkaerőpiaci Alap Irányító testületével, illetőleg egyes alaprészek tekintetében más minisztériumokkal megosztva gyakorolja. A törvény részletesen szabályozza a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének, valamint az egyes minisztériumoknak a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos feladatait és kötelességeit. Az új Kormány létrejöttével a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészével kapcsolatos, valamint a felnőttképzéssel összefüggő kormányzati feladatok ellátása is a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe került. Ezért a Javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében módosítja a törvénynek a Munkaerőpiaci Alap feletti rendelkezési jog gyakorlását szabályozó rendelkezéseit.A Javaslat a záró rendelkezések között hatályon kívül helyezi a foglalkoztatási törvénynek azokat a szabályait, amelyekre a feladatváltozás következtében az új hatáskör-ellátási rendben már nincsen szükség.
A 11. §-hoz
A feladat- és hatásköri, illetőleg névváltozások átvezetésére a foglalkoztatási törvény adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezései tekintetében is szükség van, figyelemmel arra is, hogy az elmúlt években a munkaügyi szervezet jelentős változásokon ment át.A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
A 12-15. §-hoz
Az új kormányzati hatásköri rendben a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat a foglalkoztatáspolitikai és a munkaügyi miniszter látja el, ezért módosítani szükséges a felnőttképzésről szóló törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek az Országos Felnőttképzési Tanács és a Felnőttképzési Akkreditáló Testület összetételét szabályozzák, valamint amely a felnőttképzést folytató szervezetek nyilvántartásba vételét megtagadó, illetve a nyilvántartásból történő határozattal szembeni fellebbezést elbíráló szervről rendelkezik. A felnőttképzés fejlesztésének támogatására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény fogja tartalmazni. Ennek megfelelően a felnőttképzési törvénynek a támogatásra vonatkozó előírását a szabályozó törvényre utaló szabály váltja fel.A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
A 16. §-hoz
A Javaslat kihangsúlyozza a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter egyetértési jogkörét az Országos Képzési Jegyzéknek az oktatási miniszter által történő kiadásával kapcsolatban.A 17. §-hoz
A rendelkezés a hatáskör gyakorlójára vonatkozó technikai jellegű módosítást tartalmaz az építésügyi feladatkörnek a belügyminiszterhez kerülése miatt.A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény módosítása
A foglalkoztatáspolitikai és felnőttképzési feladatkörök átcsoportosítása szükségessé teszi a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítását is.Az új kormányzati struktúra létrejöttével a felnőttképzés központi irányítása az Oktatási Minisztériumtól a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz került. Ebből adódóan a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze feletti rendelkezési jogot a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.
Az alaprész felhasználásával kapcsolatos döntési jogosítványok egyértelmű hatásköri megosztását a hivatkozott törvény megfelelő módosításával is érvényesíteni kell.
Mindez szükségessé teszi az említett törvény hatályának, valamint az alaprésszel kapcsolatos rendelkezéseinek módosítását. A módosítás alapját az alaprész felnőttképzési célú, valamint szakképzési, felsőoktatási célú pénzeszközökre történő megosztása, és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, illetve az oktatási miniszter által ellátandó feladatok meghatározása jelenti.
A 18. §-hoz
A törvény hatályát célszerű kiterjeszteni a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó képzésekre is, tekintettel arra, hogy a felnőttképzésről szóló törvény pályázati lehetőséget biztosít az akkreditált felnőttképzési intézményeknek.A 19. §-hoz
Figyelembe véve, hogy a gimnáziumokban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás, képzés alapvető fontosságú a munkaerőpiaci igények szempontjából, célszerű a pályázati lehetőségek ilyen irányú kiterjesztése, egyúttal az erre a célra felhasználható alaprész mértékének a korlátozása is.A felnőttképzésről szóló törvényben megfogalmazottakkal összhangban a Javaslat kiegészíti a pályázati lehetőséget a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogathatóságával.
A szakképzés és a felnőttképzés egésze érdekében végzett fejlesztő tevékenység tekintetében országosan kiemelt feladatot lát el a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, ezért indokolt a Javaslat szerinti külön feltüntetésük.
A 20. §-hoz
Az alaprész feletti rendelkezési jog megoszlik az oktatási, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter között. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra felhasználható összegekről a Javaslat szerint az oktatási és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter évente hoz együttes döntést tekintettel arra, hogy az összegek megosztásának arányáról a törvény nem rendelkezik.A további jogkörök a két miniszter között a Javaslat szerint oszlanak meg.
A 21. §-hoz
Az új szabályozás visszaállítja az Országos Szakképzési Tanács hatáskörét.A 22. §-hoz
A jogszabályi környezet változása miatt van szükség a Javaslat szerinti technikai jellegű módosításra.A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
A 23-26. §-hoz, valamint az 57. § (2) bekezdésének c) pontjához
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium jogutódjaként jött létre. A hatáskörökben bekövetkezett változás csak a szociális területet érinti, a munkaügyi feladatok korábban ide tartozó részének (munkabiztonság, foglalkozási rehabilitáció) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz történő átkerülése következtében.Az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium összevonása következtében - az értelmezési nehézségek elkerülése érdekében - módosítani szükséges egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények felhatalmazó rendelkezéseit. E körbe sorolható a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény, a családok támogatásáról szóló törvény és a kémiai biztonságról szóló törvény módosításának, valamint az egészségügyről szóló törvény egyes rendelkezései hatályon kívül helyezésének szükségessége.
A két minisztérium összevonása miatt rendezni szükséges azon bizottságok, tanácsok összetételére vonatkozó szabályokat is, amelyekben korábban mindkét tárca önállóan képviseltette magát. E körbe tartozik a kémiai biztonságról (25. §), valamint az egészségügyről szóló törvény javasolt módosítása [57. § (2) bekezdés c) pont].
Módosítani kell továbbá az egészségügyi és szociális szakterületet érintő törvényekben a más minisztériumok hatáskörével, megnevezésével kapcsolatos rendelkezéseket, így pl. a kémiai biztonságról szóló törvény azon rendelkezését is [26. § (2) bekezdés], amely a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek hivatott hatáskört biztosítani a munkavállalók kémiai biztonsághoz fűződő joga vonatkozásában.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása
A 27. §-hoz
A privatizációs törvény módosítása a területfejlesztési hatásköröknek a Miniszterelnöki Hivatalhoz történő átkerülése folytán a törvény mellékletében szereplő cégelnevezésnek a bírósági cégnyilvántartásban szereplő elnevezéssel való összhangba hozatalát célozza.A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
A 28-31. §-hoz
A területrendezést és területfejlesztést érintő hatáskör-módosulásokkal kapcsolatos javaslat annak figyelembevételével készült, hogy folyamatban van a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény részletes, tartalmi kérdéseket is érintő módosítása. Ennek megfelelően a jelenlegi törvénymódosító javaslat csak közvetlenül a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényből következő módosításokat foglalja magában, a tartalmilag nem szorosan a hatáskör-átrendezés kérdéséhez kapcsolódó változtatásokat az említett, érdemi törvénymódosítás keretében indokolt rendezni.Az Országos Területfejlesztési Tanács összetételét illetően a Javaslat - a miniszteri hatáskörgyakorlás általános elvét követve - a Tanács tagjaként a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert nevesíti. A regionális fejlesztési tanácsba a miniszter - a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala szakmai szempontjainak érvényesítése érdekében - két tagot delegál.
A minisztériumok elnevezésének változásából eredő módosítás mellett a Javaslat lehetővé teszi az Országos Területfejlesztési Tanácsban és a térségi fejlesztési tanácsban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium teljes jogú tagként való részvételét. A miniszteri feladatkörök változására figyelemmel a Tanács említett kiegészítése e törvényjavaslatban szükséges.
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása
A 32-33. §-hoz
Mindkét törvény módosítására a területfejlesztési hatásköröknek a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladatkörébe történt átkerülése miatt, a hatáskör gyakorlójának egyértelmű megjelenítése érdekében van szükség.A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
A 34-35. §-hoz
A Javaslat mindkét rendelkezése az építésügyi feladatoknak a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatásköréből a belügyminiszter hatáskörébe történő átkerülése miatt, a két miniszter külföldi bizonyítványokkal és oklevelekkel kapcsolatos hatáskörének feladatkörük szerinti pontos elhatárolását célozza. Ennek eredményeként a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos hatáskörök tekintetében az építészmérnöki oklevelekre vonatkozó teendők összehangolásának felelősévé a belügyminiszter válik.A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
A 36-38. §-hoz
A belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintő módosítási igény az építésügyi ágazathoz kapcsolódó törvényeknél merül fel. A tervezet e tekintetben is - az érintett ágazati törvények lényegi tartalmát nem érintve - kizárólag olyan módosításokat tartalmaz, amelyek hiányában az adott feladat végrehajtása maradéktalanul nem biztosítható, illetve az új struktúrának megfelelő hatáskör gyakorlását akadályozná. A módosítások alapvetően a hatáskör gyakorlója vonatkozásában a központi építésügyi igazgatási feladatok belügyminiszteri hatáskörbe kerülése miatt szükséges, technikai jellegű változtatásokat tartalmaznak.A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása
A 39. §-hoz
A területrendezési, területfejlesztési hatáskörök változásához kapcsolódóan kerül sor a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvénynek a normatívan elosztott előirányzat egyes megyékre, illetve fővárosra jutó összegének a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel együttes közleményben való közzétételét érintő törvényi felhatalmazásban - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter helyett - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nevesítésére.A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása
A 40. §-hoz
A Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítása keretében kimondja, hogy az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait az építésügyi feladatok ellátásáért felelős miniszter a környezetvédelmi és vízügyi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttesen állapítja meg. Mivel a lakáspolitika és az építőipar szervezetileg átkerült a volt Gazdasági Minisztériumtól a Belügyminisztériumhoz, ezért a gazdasági és közlekedési miniszternek az építési és bontási hulladékok kezelésének vonatkozásában már nincs rendeletalkotási jogosítványa.Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
A 41-43. §-hoz
Az államháztartásról szóló törvény módosítását a Nyugdíjbiztosítási Alap irányításának az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe utalása, valamint a jogtechnikai pontosítás szükségessége indokolja.A Javaslat a tartalmi kérdésekkel foglalkozó egészségügyi szakmai törvénymódosítási-csomagban foglaltakra tekintettel nem tartalmazza a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény (Tbir.) hatásköri rendelkezéseinek módosítását, mivel nem célszerű, hogy ugyanazon törvény tartalmilag összetartozó hatásköri és érdemi szakmai módosításai párhuzamosan, két különböző törvényben valósuljanak meg.
A hatásköri törvényjavaslat az Áht. módosítása keretében a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében eljáró miniszterként - a ténylegesen kijelölt miniszter konkrét nevesítése nélkül - a Tbir. törvényben meghatározott személyre utal. Ennek az az indoka, hogy az Áht. mint általános hatókörű, funkcionális törvény rendelkezései között nem célszerű a hatáskört aktuálisan gyakorló miniszter konkrét nevesítése, ugyanakkor a "Kormány által kijelölt személy" formula azért nem alkalmazható, mivel a kijelölés kormányhatáskörbe utalása ellentétes lenne az irányadó szakmai törvényben törvényi szinten rögzített hatáskör-megállapítással.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény, valamint a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
A 44-46. §-hoz
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény módosítása a hatáskör-módosulás jogi átvezetését célozza.A 45-46. § szerinti módosítás a törvényi jogutódlásból következő hatáskörök egyértelművé tételére irányul.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
A 47-52. §-hoz
A kormányzati munkamegosztás új szerkezetét meghatározó 2002. évi XI. törvény értelmében a hírközlési és az informatikai feladatokkal kapcsolatban ahol jogszabály a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és informatikai kormánybiztosságot említ, ott - a kormányzati informatikai feladatokat kivéve - az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, informatikai és hírközlési minisztert kell érteni. A törvény rendelkezése szerint a jövőben az informatikai, hírközlési ágazat tekintetében felmerülő feladatokat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium látja el.Az említett törvényben foglaltakhoz képest - a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek érintetlenül hagyásával - a feladat- és hatáskörök további pontosítása szükséges az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Hivatal között az esetleges hatásköri átfedések kiküszöbölése és a hatáskörök egyértelmű, a jogalkalmazást megkönnyítő jogszabályi megfogalmazása érdekében.
Az említett körbe tartozik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal, valamint az információs társadalommal kapcsolatos törvényi szabályozás módosítása, részben a hatáskörök egyértelműsítése, részben a végrehajtáshoz szükséges szabályozási felhatalmazások tekintetében.
A Javaslat ezen túlmenően magában foglalja a médiatörvény két rendelkezésének technikai jellegű módosítását az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörének egyértelmű megjelenítése érdekében.
A törvényjavaslat - valamennyi hírközlési és informatikai tárgyú törvény módosítását érintően - figyelemmel van a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kormányzati informatikával kapcsolatos hatáskörére, ennek a szabályozási felhatalmazások tekintetében való érvényesítésére. Az érintett törvény-módosításokban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, mint a hatáskör gyakorlója ott kerül nevesítésre, ahol az adott feladatkör a kormányzati informatika területét érinti vagy arra közvetlenül kihat.
Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya 5. Pótjegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1998. évi LI. törvény módosítása
Az 53. §-hoz
A módosításra a törvényben meghatározott hatáskör gyakorlójának egyértelműsítése érdekében van szükség.A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása
Az 54. §-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítási rendjében bekövetkezett hatásköri változás miatt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosítása is indokolt.A módosítás alapján a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány ellenőrzésére jogosult szerv (Felügyelő Bizottság) tagjának és elnökének jelölésére az igazságügy-miniszter helyett a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lenne jogosult.
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosítása
Az 55. §-hoz
A területrendezéssel és területfejlesztéssel kapcsolatos joganyag áttekintése eredményeként indokolt a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény területrendezési feladatkört megállapító előírásának a területfejlesztési feladatokkal való kiegészítése és ennek kapcsán az érintett rendelkezésnek a hatásköri kérdésekkel összefüggő szövegezési pontosítása is.A területrendezésnek a területfejlesztéssel való szoros összefüggése miatt a javasolt módosítás nem új hatáskör-megállapítást, hanem hatáskör-pontosítást céloz.
Egyéb törvények módosítása
Az 56. §-hoz
A Miniszterelnöki Hivatalt az új Kormány megalakulását követően is miniszter vezeti. Számos korábbi, még hatályban lévő jogszabály ugyanakkor a Hivatal vezetőjeként a közigazgatási államtitkárt nevesíti. Tekintettel arra, hogy a miniszteri szintű vezetés megvalósulása nem eredményezte automatikusan a korábbi jogszabályokban vagy kormányhatározatokban meghatározott közigazgatási államtitkári feladatok miniszteri ellátását, a hatályos szabályozás e tekintetben is pontosítást igényel.A Javaslat szerint a Munka Törvénykönyvében és más jogszabályokban szereplő Országos Munkaügyi Tanács elnevezés Országos Érdekegyeztető Tanács elnevezésre változik. Ennek a módosításnak ebben a törvényjavaslatban történő szerepeltetése azért szükséges, mivel a kormányváltást követően más szervezeti keretekben valósul meg az érdekegyeztetés, amelynek ilyen értelemben hatásköri vonzatai is vannak.
Záró rendelkezések
Az 57. §-hoz
A Javaslat 57. §-a a törvény hatálybalépésével és alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a hatályukat vesztő törvények és törvényi előírások felsorolását tartalmazza.