adozona.hu
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/5045. számú törvényjavaslat indokolása
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/5045. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2001. évi CXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1996. évi CXXVI. törvény hatálybalépésétől eltelt évek igazolták azon jogalkotói szándék helyességét, amely szerint az adófizető állampolgárok adójuk 1%-ának erejéig saját maguk rendelkezhetnek arról, milyen társadalmilag fontos célt kívánnak támogatni adóforintjukból. Sőt ez elmúlt néhány év tapasztalatai alapján indokolttá vált e rendelkezési jog olyan módon történő kiszélesítése is, hogy a kedvezményezettek köre tovább bővülhessen. Különösen a kiemelkedően közhasznú alapítványok, társad...
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/5045. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az 1996. évi CXXVI. törvény hatálybalépésétől eltelt évek igazolták azon jogalkotói szándék helyességét, amely szerint az adófizető állampolgárok adójuk 1%-ának erejéig saját maguk rendelkezhetnek arról, milyen társadalmilag fontos célt kívánnak támogatni adóforintjukból. Sőt ez elmúlt néhány év tapasztalatai alapján indokolttá vált e rendelkezési jog olyan módon történő kiszélesítése is, hogy a kedvezményezettek köre tovább bővülhessen. Különösen a kiemelkedően közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek és támogatóik részéről merült fel az a jogos igény, hogy már egy évvel a közhasznú tevékenység megkezdése után lehetőség legyen az alapítvány támogatására.Az is többször felmerült és indokolt követelmény ugyanakkor, hogy a kedvezményezettekről és az adott évben kapott támogatásuk mértékéről szóló adatok a legszélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek. Ezen információk birtokában lehet ugyanis a lehető legjobb döntést hozni az egyes társadalmi szervezetek, alapítványok stb. támogatásáról.
A törvényjavaslat ezen tapasztalatok és a törvénnyel kapcsolatos további észrevételek, javaslatok figyelembe vételével kidolgozott módosításokat tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény e paragrafusának módosításával a rendelkezés pontosabbá válik, míg az Országgyűlés által meghatározott rendelkezési lehetőséget (a második egyszázaléknál) igénybe vevők adóforintja könnyebben (a költségvetési tervek készítésénél az érintett fejezetnél betervezhetően) és ellenőrizhetőbben (lásd az Szftv. 6. § a (9) bekezdésénél) érhet célba.A 2. §-hoz
A Javaslat (1) bekezdésében változtatni kíván azon a helyzeten, hogy a törvény jelenleg nem ad elegendő kedvezményt néhány a kiemelkedően közhasznú szervezeti forma részére. Más szervezetekhez hasonlóan ezen egyesületek, alapítványok is csak három, illetve gyakorlatilag csak a működésük negyedik évének legvégén lehetnek a törvény valódi (támogatáshoz jutott) kedvezményezettjei. Ugyanezt a várakozási időtartamot - egy évet - indokolt meghatározni az állami, vagy az önkormányzati alapítású közalapítványoknál is.Az állammal, azok intézményeivel szerződésben álló, - ezt igazolni is tudó, - kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet esetén a már egy éves működés is megfelelő garancia lehet a szervezet biztonságos, közérdeket segítő munkájának folytonosságához, így indokolt, hogy az ilyen szervezetek már egy éves működés után is kedvezményezettjei lehessenek a törvénynek.
A törvénymódosítás ugyanakkor a korábbiaknál kedvezőbb - egy évvel rövidebb, két év - várakozási időt határoz meg az egyéb közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, alapítványok számára is.
A (2)bekezdésben (a törvény meghatározás pontosításán túl) meghatározásra kerül, hogy a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kiemelkedően közhasznú szervezet köteles igazolni, hogy tevékenységét állami szervvel, vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján végzi. Ugyanis a kiemelkedően közhasznú szervezetek olyan közfeladatot látnak el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, ezért törvényes működésük feltétele, hogy tevékenységüket állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján végezzék.
A 3. §-hoz
Az APEH kedvezményezetti tájékoztatás-adásának megteremtésével - eredeti paragrafus (5) bekezdése - lehetővé válik a fokozottabb társadalmi ellenőrzés, a nyilvánosság bevonása a civil szervezetek működése tekintetében is. (A sajtó tájékoztatása a második egy százaléknál, az egyházi adó-forintoknál kezdettől fogva gyakorlat.)Az "egyházi egy százalék" január 10-i utalása - (6) bekezdés - a szeptember elején közzétett adatok alapján, a költségvetésben meghatározott előirányzatból kell lebonyolítani. A további számbavételi, rendelkezési módosítások és a jogorvoslati eljárásban változó rendelkezések érvényesítésére a következő évi, augusztusi pótlista összeállításával, kihirdetésével, és az abban meghatározott támogatások végrehajtásával lesz mód.
Ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett - (7) bekezdés - az utalást akkor kell teljesíteni, amikor az adózó - a fizetési engedménynek megfelelően - a fizetési kötelezettségének már eleget tett.
A fentiek alapján "későbbi utalásra" - az esetleges jogviták, a részlet-fizetések, fizetési halasztások lehetősége (1. § (1) bekezdése) alapján - csak a rendelkezést követő egy éven belül kerülhet sor. Az "első egy százaléknál" az utalások a jogvita lezártát követően, illetve a fizetési halasztások lejárta után azonnal teljesülnek, míg a "második egy százaléknál" a rendelkezést követő év augusztusában összeállítandó pótlistáknál vehetők figyelembe pótlólagosan az egyházi támogatás-bővítő állampolgári rendelkezések - (8) bekezdés. Egy évnél későbbi utalásokhoz forrás már nem áll rendelkezésre, így a későbbiekben az esetlegesen lehetővé váló rendelkezések sem teljesíthetők évekre visszamenőleg.
A Javaslat - (9) bekezdés - lehetővé teszi, hogy a jövőben az Országgyűlés által meghatározott kiemelt célra rendelt összeg az éves költségvetés előirányzataként megjelenve átcsoportosítási kötelezettség nélkül kerülhessen felhasználásra - pályázati kiírással, elszámolási és közzétételi kötelezettséggel (lehetővé téve az Országgyűlés illetékes - jelenleg a Társadalmi Szervezetek Bizottsága - képviselői felé a beszámoltatást).
A 4. §-hoz
A (2) bekezdés módosításával az eredetileg meghatározott időpont helyett egy hónappal később, november 30-ig értesítheti ki az APEH a rendelkező állampolgárt a saját érdekkörébe tartozó rendelkezés érvénytelenségéről.A törvényrész új, (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy munkáltatói adó-megállapítás esetén a területileg illetékes adóhatóságok végezhetik el a rendelkező személlyel kapcsolatos eljárást (nem kell a feldolgozást, központilag, a fővárosban elvégezni).
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat ezen rendelkezése - a hatályba léptetés időpontjának meghatározásán túl - lehetővé teszi, hogy a kihirdetését követően egységes formában a Magyar Közlönyben közzé tegyék. (A törvény 1996. évi elfogadása óta hat alkalommal módosult ez idáig).