adozona.hu
A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló T/4899. számú törvényjavaslat indokolása
A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló T/4899. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2001. évi XCVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hazánkban, illetve a határon túl élő magyar tudósokat tömörítő Magyar Professzorok Világtanácsa, valamint nyelvvédő civil szervezetek kezdeményezték egy olyan törvényi szabályozás megalkotását, amely a terjedőben lévő, a magyar nyelvet rontó idegen nyelvi hatások ellensúlyozására alkalmas, és elsősorban a reklámok területén határozna meg nyelvi követelményeket. Ugyanakkor kifejezték azon állásfoglalásukat, hogy nem lenne kívánatos egy kirekesztő célzatú ún. "nyelvtörvény".
Az elmúlt évtize...
Az elmúlt évtized tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a világpiac részévé vált Magyarországon a globalizációs folyamatok mellékhatásaként jelentkező, nyelvromlást előidéző tendenciák ellen törvényi eszközökkel is szükséges fellépni. Mivel a nemkívánatos idegen nyelvi hatások a legerőteljesebben a gazdasági életben, elsősorban a reklámtevékenységben mutatkoznak meg, e területen indokolt az állami szabályozás eszközeit alkalmazni az említett hatásokat ellensúlyozása érdekében. Ugyancsak számottevő káros befolyása van a nyelvében élő nemzetre az üzletfeliratok, illetve a közélet színterein megjelenő feliratok nyelvi színvonalának, egyre szaporodó idegennyelvű szóhasználatának.
A Kormány a valós társadalmi igényt tükröző kezdeményezéssel egyetértve készítette elő a törvényjavaslatot, amelybe bevonta a nyelvészettudomány kiemelkedő képviselőit is. A Javaslat megközelítésmódja figyelemmel van részint a gazdasági érdekekre, részint az idegenforgalom szempontjaira, ezért nem tiltó, hanem kiegészítő jellegű követelményeket állapít meg. Nem tiltja meg az idegen nyelvű kifejezések használatát, hanem azt követeli meg, hogy a reklámokon, feliratokon idegen nyelvű kifejezés, szövegrész akkor használható, ha ugyanott annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan terjedelemben.
A Javaslat az előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével összefüggő hatáskört a fogyasztóvédelem szervezetéhez, a közlekedési hatósághoz, illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjéhez telepíti. Az említett hatóságok a hatáskörükre irányadó jogszabályi rendelkezések szerint járnak el, beleértve a végrehajtásra, a kötelezettségek kikényszerítésére vonatkozó előírásokat is, ezért azt a Javaslat külön nem szabályozza.
A Javaslat a nyelvi követelmények bevezetésével óhatatlanul együtt járó költségek csökkentése érdekében méltányosan állapítja meg az alkalmazkodáshoz szükséges átmeneti idő mértékét: a reklámok esetében a törvény hatálybalépését követő 120 nap után, a feliratok esetében egy év elteltével kötelező a kicserélés vagy a megfelelő kiegészítés, ha a reklám vagy felirat nem felel meg a törvény követelményeinek.
A Javaslattal a Magyar Tudományos Akadémia és az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek egyetértenek. A Magyar Reklámszövetség úgy foglalt állást, hogy bár egyetért a Javaslatban megjelenő célkitűzésekkel, azonban törvényi szabályozás helyett a reklámszakma önszabályozását, illetve a Kormánnyal és az MTA-val közös cselekvési program kidolgozását tartja szükségesnek.
A Kormány álláspontja e kérdésben az, hogy a rendkívül mértéktartóan meghatározott törvényi szabályozás széles mozgásteret hagy a szakmai önszabályozásra, ezért a kétféle szabályozás megfelelően kiegészítheti egymást, de az önszabályozás nem helyettesítheti a törvényi rendezést.
A Javaslat a széleskörű, tiltó jellegű beavatkozások helyett az idegen nyelvi hatások legérzékenyebb területein állapít meg betartható és a különböző érdekeket messzemenően figyelembe vevő követelményeket, ezért a Javaslat szerinti szabályozás hatékony eszköze lehet a magyar nyelv védelmének.
Ugyanakkor figyelemmel van a Javaslat arra is, hogy az elmúlt évtizedben Magyarország idegenforgalma jelentősen megnőtt és az évente több millió külföldi látogatja meg az országot. Erre tekintettel lehetővé teszi a reklámtevékenység során a magyar nyelv használatának olyan módját, amely mind a magyar közönség, mind pedig a külföldiek számára előnyös. A nyelvhasználati követelmény ezért teljesíthető azzal is, ha a reklám idegen nyelvű szövegén (szövegrészein) kívül annak magyar nyelvű változata is megjelenik, feltéve, hogy a magyar nyelvű szöveg legalább ugyanolyan jól érzékelhető, valamint legalább ugyanolyan méretű, mint az idegen nyelvű szöveg (szövegrész).
Természetesen a Javaslat ezen előírása minden egyes reklámra nézve követelmény, amely ezért nem teljesíthető azzal, ha az azonos tartalmú reklámok közül egyeseken kétnyelvű szöveg szerepel, a többin pedig csak az idegen nyelvű szöveg.
A "magyar nyelvű megfelelő" természetesen nem jelenti minden esetben a tükörfordítás követelményét, adott esetben az - az információtartalom jellegével összhangban lévő - magyarítás is lehet. Így pl. a reklámeszközök közé tartozó ún. szlogen (jelmondat) esetében a lefordíthatatlan szójáték hasonló magyar szójátékkal is helyettesíthető.
A Javaslat megállapítja az értelemszerű kivételeket, ahol a reklám megcélzott közönségére tekintettel nem indokolt a nyelvi követelmények érvényesítése. Ezek közé tartoznak a magyar nyelvű sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékleteiben, az idegen nyelvű rádió és televízió-műsorokban, illetve azokat közvetlenül megelőzően és követően közzétett reklámok (1. §).
A Javaslat az üzletek feliratain is főszabályként megköveteli a magyar nyelvű szöveget, mind az üzlet elnevezésének, mind a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információk megjelenítése tekintetében. Ez a követelmény azonban - a reklámokhoz hasonlóan - az idegen nyelvű szöveg (szövegrész) magyar nyelvű változatának feltüntetésével is teljesíthető. Kivételként szerepel ez alól a vállalkozás neve és annak rövidített formája, a vezérszó, amelyeknél értelemszerűen nem alkalmazható e követelmény (2. §).
A törvényi szabályozás harmadik köreként a Javaslat a közterületeken, középületeken, valamint a mindenki számára nyitva álló magánterületeken és épületeken elhelyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló közleményekre, illetőleg a közforgalmú közlekedési eszközökön az utasoknak a jármű igénybevételére és a közlekedésbiztonságra vonatkozó tájékoztatását tartalmazó - a gazdasági reklámtevékenység fogalmi körén kívül eső - feliratokra nézve állapítja meg ugyanazokat a követelményeket, amelyek a reklámok, illetve üzletfeliratok tekintetében érvényesülnek (3. §). Az ilyen feliratok közé sorolhatók például a közterületeken elhelyezett vagy a középületeken, illetve azon belül kifüggesztett útbaigazító feliratok, vagy bármilyen szöveges tájékoztatást tartalmazó, információs célú táblák stb.
Az üzletfeliratokkal kapcsolatos ellenőrzési jogkört a Javaslat a települési önkormányzat jegyzőjéhez telepíti, figyelemmel arra, hogy a jegyző adja ki az üzletek működési engedélyét. A jegyző - kereskedelmi hatósági hatáskörében eljárva - a jövőben az általa engedélyezett üzletek feliratainak a Javaslat által megállapított nyelvi követelményei betartása felett is őrködik. Eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek (Áe.) a hatósági ellenőrzésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései irányadók. Ezek megfelelő eszközöket biztosítanak mind az ellenőrzésre, mind a kötelezettségek kikényszerítésére (pl. többszörösen kiszabható, 100 ezer forintig terjedő végrehajtási bírság, az elmulasztott kötelezettségnek a kötelezett költségére és veszélyére való elvégeztetése stb.)
A 3. §-ban szabályozott, közérdekű közleményeket tartalmazó feliratok ellenőrzésének hatásköre megoszlik a Javaslat szerint a területi közlekedési felügyelet és a jegyző között, olymódon, hogy az előbbi a közforgalmú közlekedési eszközökön elhelyezett nem reklámcélú feliratok tekintetében jár el, míg a többi felirat a jegyző hatáskörébe tartozik. Eljárásukra e körben a közlekedési jogszabályok, illetőleg az Áe. szabályai irányadók.
A feliratok esetében, amelyek tartósabb jellegűek, mint a reklámok, a Javaslat egy évi átmeneti időt határoz meg. Ez az időtartam elégséges felkészülési időt jelent a megfelelő minőségű csere vagy kiegészítés előkészítésére, a szükséges fedezet képzésére. A Javaslat emellett minőségi követelményeket nem határoz meg a feliratokkal kapcsolatban, így minden arra kötelezett a rendelkezésére álló anyagi erővel arányos módon tehet eleget a Javaslat követelményeinek. A Javaslat tehát méltányos és az érintettek érdekeit figyelembe vevő módon állapítja meg a Javaslat követelményrendszerének bevezetését.
A Javaslat továbbá kimondja, hogy a benne foglalt követelmények nem érintik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben biztosított, a kisebbségi nyelven feltüntetendő feliratokra vonatkozó jogokat. A Javaslat ezzel is hangsúlyozza, hogy nem követ kirekesztő, kisebbségellenes célokat.