adozona.hu
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3932. számú törvényjavaslat indokolása
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3932. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2001. évi XXIV. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény e törvényjavaslat által tartalmazott módosítását elsősorban a munkaerőpiaci szervezet korszerűsítése, a jövőben központi hivatalként működő Foglalkoztatási Hivatal létrehozása indokolja.
A 1991. január 1-jétől létrejött munkaerőpiaci szervezet fejlődése (szervezeti megerősödése, mai működési rendjének, infrastruktúrájának az általa nyújtott szolgáltatások, támogatások és ellátások körének kialakulása)...
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3932. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény e törvényjavaslat által tartalmazott módosítását elsősorban a munkaerőpiaci szervezet korszerűsítése, a jövőben központi hivatalként működő Foglalkoztatási Hivatal létrehozása indokolja.A 1991. január 1-jétől létrejött munkaerőpiaci szervezet fejlődése (szervezeti megerősödése, mai működési rendjének, infrastruktúrájának az általa nyújtott szolgáltatások, támogatások és ellátások körének kialakulása) a munkanélküliek számának 1993-ig tartó radikális növekedése, majd ez után napjainkig tartó folyamatos csökkenése mellett ment végbe.
Az eddigi fejlődés eredménye a stabilan és zökkenőmentesen működő munkanélküli ellátó rendszer kialakulása, valamint az a tény, hogy a foglalkoztatást elősegítő támogatások hozzájárultak a munkanélküliség csökkentéséhez és a foglalkoztatás bővítéséhez. A munkaerőpiaci képzési programok, valamint a munkaközvetítés megfelelően szolgálták a munkavállalói, munkaadói és kormányzati elvárásokat.
Az 1991-ben kialakított szervezeti struktúra (Országos Munkaügyi Központ, Megyei /Fővárosi/ Mnkaügyi Központ, Kirendeltség) és működési rend 1996-ig nem változott. Ekkor a munkaügyi központok irányításának feladatát a Munkaügyi Minisztérium vette át az Országos Munkaügyi Központtól. Ez utóbbi szerv módszertani és informatikai támogató szervezetté (Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központtá) alakult át.
A 2000. június végén hatályba lépett, az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIX. törvény szerint a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaci szervezet működtetésével, a munkaügyi szabályozással kapcsolatos feladatok ellátása a Gazdasági Minisztériumhoz került. Ez a változás elengedhetetlenné teszi a minisztériumnak a munkaerőpiaci szervezet irányításával kapcsolatos feladatain belül a stratégiai és az operatív feladatok ellátásának egyértelmű szétválasztását. A szervezet működésének eddigi tapasztalatai is felvetnek változtatási igényeket. Célszerűnek látszik, hogy a Gazdasági Minisztérium által ellátott operatív és egyedi hatósági ügyek a
minisztériumtól a központi költségvetési szervként működő Foglalkoztatási Hivatalhoz kerüljenek.
A törvénymódosítás a gyakorlati tapasztalatok alapján kisebb mértékű módosításokat tartalmaz, amelyek egyrészt a törvénynek a munkaerőpiaci érdekegyeztetésre vonatkozó szabályait, másrészt a foglalkoztatást elősegítő támogatások feltételrendszerét meghatározó rendelkezéseit érintik.
A törvénymódosítás kibővíti a képzési támogatásban részesíthető személyek körét, módosítja a munkanélküli fogalmát, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkanélkülit foglalkoztató munkaadók támogatásának feltételeit.
A Foglalkoztatási Hivatal létrejötte szükségessé teszi a foglalkoztatási törvényben az ellátások és támogatások finanszírozását szabályozó rendelkezések módosítását. Az új központi hivatal létrehozásával értelemszerűen változnak a törvény hatásköri szabályai is.
A törvénymódosítás hatályba lépésének időpontjaként a törvényjavaslat 2001. július 1-jét határozza meg.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a gazdasági miniszter a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos rendelkezési jogát az Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja. Ennek az az indoka, hogy a szakképzés irányításával, valamint a szakképzéssel kapcsolatos pénzeszközök felhasználásával összefüggő kormányzati feladatokat az Oktatási Minisztérium látja el. A közeljövőben várhatóan a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének pénzeszközei önálló alapként fognak tovább működni. Indokolt ezért, hogy a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületében a Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a visszahívásra az oktatási miniszter jelölési joga, a hatályozás szabályozás által biztosított két tagról, egy tagra csökkenjen.A 2. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja a megyei /fővárosi/ munkaügyi tanácsok feladatainak a foglalkoztatási törvényben megfogalmazott általános meghatározását. A munkaerőpiaci szervezet feladatai között szerepel a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjával kapcsolatos tevékenység ellátása. Erre tekintettel szükséges, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok az érdekegyeztetést ellátó testület feladatai között is megjelenjenek. A törvényjavaslat a megyei /fővárosi/ munkaügyi tanácsok feladatkörét kibővíti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztető tevékenységgel.A 3. §-hoz
A pályakezdő fiatalok képzettségének, szakmai felkészültségének még hatékonyabb elősegítése érdekében a módosítás lehetővé teszi a munkaerőpiaci képzésben történő részvétel támogatását minden olyan 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetében a 30. életévét - be nem töltött személy számára, akinek az oktatási intézménnyel korábban fennállott tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonya megszűnt, függetlenül attól, hogy a munkanélküliként történő nyilvántartásba vételét kérelmezte e, vagy sem. A módosítás eredményeként a törvény a munkaerőpiaci képzéshez nyújtható keresetpótló juttatás összegét a képzésben részt vevő munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek tekintetében egységesen a munkanélküli járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határában fogja meghatározni.A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermek gondozása céljából hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon lévő, valamint a gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülő személyek a munkahelyüktől való távollét megszűnését követően fokozottabban vannak kitéve a munkanélküliség veszélyének. Ezért elő kell segíteni, hogy ezek a személyek a távollét időtartama alatt munkerőpiaci képzésben vehessenek részt. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a munkaerőpiaci képzésben résztvevő - gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesülő - személyeknek a képzéssel kapcsolatban felmerült költségeit a Munkaerőpiaci Alapból lehessen megtéríteni. Ennek feltétele, hogy a képzés időtartama hetente ne haladja meg a 20 órát, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy esetében a képzés a gyermek másfél éves korának betöltését követően kezdődjön meg, továbbá a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet ne folytasson. Ez a szabályozás biztosítja azt, hogy valóban csak azok részesülhessenek képzési támogatásban, akik részére a munkaerőpiaci képzés indokolt, és a képzésben való részvétel a hozzátartozókról való gondoskodást ne veszélyeztesse.
A 4-5. §-hoz
A 2000. évi LXXXIX. törvény által bevezetett új kormányzati munkamegosztásra való tekintettel a módosítás megszünteti a Munkaerőpiaci Alapon belül az Aktív Foglalkoztatási Célok Támogatása GM fejezeti kezelésű előirányzatot. Ez azt eredményezi, hogy a munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés közvetlenül a Munkaerőpiaci Alapból lesz támogatható. A támogatás részletes szabályait a gazdasági miniszter rendelete fogja szabályozni.A jogi környezet változásával (alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás szabályainak módosulása, jövedelempótló támogatás megszűnése) összhangban szükség van az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkanélkülit foglalkoztató munkaadók támogatására vonatkozó szabályok módosítására. A törvényjavaslat e támogatás nyújtását nem csupán a magánszemély munkaadók számára teszi lehetővé, hanem a jövőben valamennyi olyan munkaadó részesíthető ilyen támogatásban, aki alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkanélküli foglalkoztatását vállalja.
A 6-7. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályait. A módosítás szükségessé teszi, hogy változzanak a támogatások részletes szabályainak meghatározására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések. A törvény a munkaerőpiaci programok tekintetében felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendeletben meghatározza a munkaerőpiaci programhoz nyújtható egységes támogatás feltételeit. A módosítás megteremti a lehetőségét a munkaerőpiaci programok támogatásának a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből, továbbá annak, hogy a munkaerőpiaci programokban célcsoportként a megváltozott munkaképességű személyek is részt vegyenek. Ez indokolttá teszi, hogy a gazdasági miniszter az egységes támogatást szabályozó rendeletének a rehabilitációs alaprészre és a megváltozott munkaképességű személyek célcsoportjára vonatkozó szabályait a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben adja ki.Az előbbiekben ismertetett módosítás miatt szükségessé válik a foglalkoztatási törvény 20. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazó szabály módosítása.
A felnőttképzéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása az oktatási miniszter hatásköre, ezért indokolt a képzési támogatásra vonatkozó rendeleti szabályozásban az oktatási miniszter véleményének figyelembevétele.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat tartalmazza a központi hivatalként működő Foglalkoztatási Hivatalra vonatkozó szabályokat.A jövőben a Foglalkoztatási Hivatal fogja ellátni a Munkaerőpiaci Alap működtetésének egyes feladatait, valamint a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, továbbá a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos módszertani feladatokat. A törvénymódosítás ezért megteremti annak lehetőségét, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből nyújtott támogatásra vonatkozó megállapodást
a támogatásban részesülővel a Gazdasági Minisztériumon, illetőleg a megyei /fővárosi/ munkaügyi központon kívül a Foglalkoztatási Hivatal is megköthesse.
A gyakorlati tapasztalatok indokolják a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatás visszafizetését elmulasztót terhelő késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések módosítását. A hatályos szabályozás ugyanis nem határozza meg egyértelműen, hogy a késedelmi kamat kiszámítása során mely időpontban hatályos szabályokat kell figyelembe venni. A javaslat szabályai szerint, ha a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határideig nem tesz eleget, a határidő elmulasztásának napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napján hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított késedelmi kamat terheli.
A 9-11. §-hoz
A hatályos szabályozás a munkanélküli ellátásokra vonatkozó jogosultság egyik feltételeként írja elő a munkanélküli együttműködési kötelezettségét. A módosítás szerint a munkaügyi központtal való együttműködésre nem csak a munkanélküli ellátásban részesülő, illetve arra jogosult személy, hanem minden olyan személy köteles, akit a munkaügyi központ munkanélküliként tart nyilván.Ez a változás szükségessé teszi a munkanélküli járadék, illetőleg a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósításának szünetelésére vonatkozó, továbbá a munkanélküli ellátásban részesülő személy bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályok módosítását.
A 12-13. §-hoz
A javaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészére vonatkozó szabályait. Megteremti a lehetőséget, hogy az alaprész terhére elszámolhatók legyenek az alaprész kezelésével, működtetésével kapcsolatos költségek. Meghatározza a költségek összegének felső határát, amely nem haladhatja meg a rehabilitációs hozzájárulás módosított bevételi előirányzatával egyező kiadási előirányzat 3 százalékát.A módosítás meghatározza, hogy a Munkaerőpiaci Alap milyen esetekben teljesít befizetéseket a költségvetés számára. A javaslat szerint erre a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése, továbbá a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai megvalósítása céljából van lehetőség.
A javaslat kiegészíti a foglalkoztatási törvényt a munkahelyteremtés és megőrzés támogatására vonatkozó rendelkezéssel. Ez szükségessé teszi annak meghatározását, hogy a támogatás nyújtására a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének milyen keretéből van lehetőség. A támogatás a foglalkoztatási alaprész központi keretéből lesz nyújtható.
A 14-18. §-hoz
A módosítás megváltoztatja a munkanélküliséggel foglalkozó állami szervezet elnevezését. A jövőben a munkaerőpiaci szervezet Állami Foglalkoztatási Szolgálatként működik tovább.Új központi hivatal, a Foglalkoztatási Hivatal jön létre, amely el fogja látni a megyei /fővárosi/ munkaügyi központok tevékenységének közvetlen irányítását, átveszi a Gazdasági Minisztériumtól a másodfokú hatósági feladatokat, működteti a munkanélküli ellátások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását támogató informatikai rendszereket, gondoskodik azok fejlesztéséről, ellátja az állami foglalkoztatási szolgálat központosított vagyongazdálkodási feladatainak végrehajtását, az egységes foglalkoztatási nyilvántartás fejlesztését és működtetését, továbbá koordináló szerepet tölt be a több megyét érintő munkaerőpiaci programok, valamint a megyei /fővárosi/ munkaügyi központok hatósági, ellenőrzési feladatai tekintetében.
A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészével, valamint a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat a Szociális és Családügyi Minisztérium látja el. Ilyen jellegű feladatok jelentkeznek a foglalkoztatási hivatal, illetőleg a munkaügyi központok tevékenységében is. Ez indokolttá teszi, hogy a Foglalkoztatási Hivatal foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységének irányításában, illetőleg a megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel összefüggő, valamint foglalkozási rehabilitációs feladatai ellátásában a Szociális és Családügyi Minisztérium is szerepet kapjon.
A Foglalkoztatási Hivatal létrejötte miatt szükséges a foglalkoztatási törvényben, a másodfokú államigazgatási eljárásra, az államigazgatási határozatok bírósági jogorvoslatára vonatkozó szabályok módosítása.
Figyelemmel arra, hogy a módosítás szerint a munkaerőpiaci központtal való együttműködés már a munkanélküliként nyilvántartott személy kötelezettsége, a javaslat meghatározza, hogy a munkaügyi központ a munkanélkülit mely körülmények fennállása esetén törli a nyilvántartásból.
A 19. §-hoz
A javaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek a munkanélküli fogalmát meghatározó rendelkezését. A módosítás eredményeként egyértelművé válik, hogy a törvényben szabályozott támogatások és szolgáltatások elsősorban az aktív korú nem foglalkoztatottak kereső tevékenységhez jutását kívánják elősegíteni. A módosítás új alapokra helyezi a munkanélkülieknek a munkaerőpiaci szervekkel történő együttműködését. A foglalkoztatási törvény jelenleg csak a munkanélküli ellátásban részesülők számára teszi kötelezővé az együttműködést, ezzel szemben a módosítás ezt a kötelezettséget a munkanélküli fogalmi elemei közé emeli be.Az együttműködési kötelezettség részévé válik a jövőben a bejelentési kötelezettség is. E szerint a munkanélküli állapotot befolyásoló körülmények változását 8 napon belül kell a kirendeltségen bejelenteni.
A 20. §-hoz
A javaslat a módosítás hatályba lépésének időpontjaként 2001. július 1-jét határozza meg. Ez alól kivétel a javaslatnak a munkahelyteremtési és munkahelymegőrzési támogatást bevezető 4. §-a, amely az állami költségvetés működésére figyelemmel 2002. január 1-jén fog hatályba lépni.A javaslat záró §-a a hatálybalépés időpontjának meghatározásán kívül, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. A hatályon kívül helyező rendelkezésekre a munkanélküli fogalmának megváltozása, a munkahelyteremtés és -megőrzés támogatásának bevezetése miatt van szükség.
A javaslat átmeneti rendelkezései a Foglalkoztatási Hivatal létrejöttével függenek össze.
A munkaerőpiaci szervezet részét képező Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ nem szűnik meg, hanem Foglalkoztatási Hivatallá alakul át. Emiatt szükséges az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának törvényi rendezése.
Tekintettel arra, hogy a Foglalkoztatási Hivatal a jövőben el fog látni egyes másodfokú hatósági feladatokat, indokolt annak törvényi szabályozása, hogy a törvény hatályba lépésének időpontjában folyamatban lévő államigazgatási ügyekben mely szerv jár el, illetőleg mely szerv bírálja el a törvény hatályba lépését megelőzően hozott elsőfokú államigazgatási határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket.