adozona.hu
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló T/3534. számú törvényjavaslat indokolása
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló T/3534. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2001. évi XII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elmúlt két évben a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően, a népesedési mutatók kedvező befolyásolása és a gyermeket nevelő családok terheinek mérséklése céljából alapvetően megváltozott a családok támogatási rendszere. Az új elveken működő családtámogatási konstrukció jelentős mértékben hozzájárult a gyermeknevelés feltételeinek javításához és a legutóbbi időben már a születések számában is mutatkoznak kedvező jelek. Az intézkedések pozitív hatásai mellett a tapasztalatok arra is rávi...
A gyermekvállalás egyik akadálya a munkahelyi karrierféltés, rosszabb esetben a munkahely elvesztésének fenyegetettsége. Akik nem tudják, vagy nem akarják a kereső tevékenységüket felfüggeszteni, kénytelenek a gyermekük gondozását más személy vagy intézmény útján biztosítani. Ismeretes, hogy a megközelítően 26 ezer bölcsődei férőhely országos átlagban 107 %-os kihasználtsággal működik, ami mutatja, hogy viszonylag sok család dönt a munka felvétele mellett. Bár a bölcsődék többsége szakmai szempontból korszerű, magas színvonalú gondozást, nevelést nyújt, a családi gondoskodás előnyeit azonban nem tudja teljes körűen pótolni. A bölcsődei ellátás mellett a szülőnek még további olyan feladatai maradnak a gyermek ellátásával kapcsolatban, amelyeket nehéz összhangba hozni a munkahelyi elvárásokkal. A gyermekneveléssel összefüggő munkaerőpiaci hátrányok azonban családi összefogással nagymértékben csökkenthetők lennének, amit indokolt lenne állami eszközökkel is segíteni.
A családalapítást követően, amikor a fiatalok már abban a helyzetben vannak, hogy dönthetnek az első vagy a további gyermekek születéséről, akkorra az ő szüleik pályája már vagy a vége felé közeledik, vagy már éppen visszavonultak az aktív munkából. Az életük második szakaszának végéhez közeledők között sokan vannak olyanok, akik nehezen, vagy már nem szívesen alkalmazkodnak a munkaerőpiac újszerű kihívásaihoz, vagy éppen elveszítették munkájukat, és nincs lehetőségük vagy erejük az újrakezdéshez. A családi élet szervezésében, az unokák nevelésében azonban még képesek lennének gyermekeiknek érdemi segítséget nyújtani, akik szülői segítség mellett a munkahelyi elvárásoknak is könnyebben megfelelhetnének.
A gyermekgondozási segélynek a nagyszülőkre történő kiterjesztésében mindkét generáció érdekelt. Egy ilyen intézkedés bevezetése megkönnyítheti az idősebb korosztály munkaerőpiacról való visszavonulását, a fiatalok pedig a gyermekneveléshez nyújtott segítséggel könnyebben megfelelhetnek a munkahelyi elvárásoknak. A családok szintjén erősödhet az együttműködés, ami a gyermekvállalási hajlandóságra is pozitív hatással lehet.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a gyermekek gondozását, nevelését illetően az elsődleges felelősséget és kötelezettséget a továbbiakban is a szülők viselik. Az ellátás kiterjesztése nem járhat együtt sem a gyermek jogállásának megváltozásával, sem a gyermeknevelési felelősség áthárításával. A nagyszülők a gyermek napközbeni nevelésébe kizárólag a szülők egyetértésével, hozzájárulásával kapcsolódhatnak be. A gyermek a szülő gondozásából, neveléséből, valamint családi környezetéből nem kerülhet ki, mert a gyermek életének e korai szakaszában a szülő-gyermek kapcsolatnak hangsúlyos szerepe van.
A gyermekgondozási segély kiterjesztése csupán választási lehetőséget kínál arra, hogy az alanyi jogon járó ellátást melyik családtag veszi igénybe. Ez egyben azt is jelenti, hogy e választási lehetőséget nem célszerű túlhangsúlyozni, mert a családoknak feltehetően csak egy kis része tud és akar élni a törvényjavaslat kínálta lehetőséggel. Az intézkedés bevezetése azonban az ellátórendszerben egy újabb színfoltot jelenthet, amely további alternatívát képes nyújtani a családoknak.
A 2. §-ban megfogalmazott új rendelkezés is nem tartalmi, hanem kizárólag jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
A törvényjavaslat értelmében gyermekgondozási segélyre jogosulttá válik a vér szerinti nagyszülő, a gyermek szülőjét örökbe fogadó vagy nevelő nagyszülő valamint a nagyszülő házastársa (továbbiakban: nagyszülő). A nagyszülő részére azonban a gyermekgondozási segély kizárólag akkor állapítható meg, ha egyébként a szülő esetében az ellátásra jogosultság minden feltétele adott.
A jogosultak körét illetően a nemek között különbség nem tehető, tehát az ellátást a nagyapa és a nagyanya is kérheti.
A gyermek érdeke azonban azt kívánja, hogy legalább egy éves koráig őt a szülő nevelje. Ezért a nagyszülő jogosultságát - az általános szabály szerint - csak a gyermek egy éves korát követően lehet megállapítani. Itt kell megjegyezni, hogy a gyermek egy éves kora alatt is mód van arra, hogy a szülő gyermekgondozási segélyt igényeljen, azonban ez nem az általános szabályok szerint történik, hanem a méltányossági eljárás keretében.
A nagyszülő a szülők írásos nyilatkozatban foglalt együttes döntése alapján igényelheti az ellátást. A szülőknek írásban arról kell nyilatkozniuk, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek annak az adott nagyszülő részéről történő igénybevételével. A szülői nyilatkozat bármikor visszavonható.
A gyermeket elsősorban a szülő háztartásában kell ellátni, ha ez nem lehetséges, a gyermek ellátható (mintegy helyettesítve a naponkénti bölcsődei ellátást) a nagyszülő háztartásában is. A gyermeknek azonban ebben az esetben is a szülő háztartásában kell maradnia, ami azt jelenti, hogy a szülő háztartásából csak legfeljebb a napközbeni időszakra kerül ki.
Ha az ellátást a szülő veszi igénybe, a jogosultság feltétele, hogy az igénylő ne rendelkezzen rendszeres jövedelemmel. A nagyszülő igényjogosultsága esetén sem célszerű a szülőnél alkalmazott szabályoknál kedvezőbbet meghatározni, ezért a nagyszülő esetében is alkalmazni kell mindazokat a kizáró szabályokat, amit a törvény az általános jogosulti kör vonatkozásában felsorol. Nem lehet továbbá a nagyszülő részére gyermekgondozási segélyt megállapítani, ha a gyermek szüleinek bármelyike (egy másik gyermekre tekintettel) gyermekgondozási támogatást (gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást), vagy az egészségbiztosítási törvény alapján terhességi gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat vesz igénybe. A gyermekgondozási segélyt akkor is csak egy jogcímen lehet megállapítani és folyósítani, ha a nagyszülő több unoka gondozását is ellátja.
A nagyszülő esetében - az átadott jog okán - az ellátásra való jogosultság megállapítása során egyaránt vizsgálni kell mind a szülő, mind a nagyszülő vonatkozásában a jogszabályi feltételek meglétét. A törvényjavaslat két speciális körülmény vonatkozásában az általános jogosultsági szabályoktól eltérő szabályokat fogalmaz meg. Egyrészt a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő vonatkozásában a keresőtevékenység folytatását kizárólag a gyermek harmadik életévének betöltését követően teszi lehetővé. Másrészt biztosítani kívánja a nagyszülő gyermekgondozási segélyben történő részesítését akkor is, ha a szülő a gyermek betegsége esetén gyermekápolási táppénzt vesz igénybe és átveszi a gondozási feladatokat.
A gyermekgondozási segély mértékét a szülővel azonos módon, az öregségi nyugdíj legkisebb összegében kell meghatározni. A szolgálati időre, valamint a járulékfizetésre vonatkozó szabályok tekintetében is ugyanazok a rendelkezések érvényesülnek a nagyszülő esetében, mint a szülő ellátásra való jogosultságával összefüggésben.