Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/3009. számú törvényjavaslat indokolása

    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/3009. számú törvényjavaslat indokolása

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2000. évi CXIX. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetését az Országgyűlés az 1998. évi XCI. törvénnyel (a továbbiakban 1999. évi költségvetési törvény)fogadta el. A két Alap együttes hiányát a törvény 41 654 millió forintban határozta meg, a hiány teljes összege az Egészségbiztosítási Alapnál (a továbbiakban: E. Alap) jelentkezett, a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) tervezett bevételei és kiadásai - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (10) p...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/3009. számú törvényjavaslat indokolása
    (2000. évi CXIX. törvény)
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetését az Országgyűlés az 1998. évi XCI. törvénnyel (a továbbiakban 1999. évi költségvetési törvény)fogadta el. A két Alap együttes hiányát a törvény 41 654 millió forintban határozta meg, a hiány teljes összege az Egészségbiztosítási Alapnál (a továbbiakban: E. Alap) jelentkezett, a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) tervezett bevételei és kiadásai - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. § (10) pontja értelmében, egyensúlyban voltak. Az évközben hozott különböző kormányhatározatok szerinti előirányzat-módosítások miatt az alrendszer előirányzott hiánya 46 322 millió forintra nőtt. Az eredeti és a módosított előirányzat közötti 4 668 millió forintot kitevő növekményből 2 968 millió forintot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1999. évi XCIII. törvény által módosított 1999. évi költségvetési törvény ismert el a megemelt gyógyszerkiadási előirányzat Egészségügyi Minisztériumnál zárolt előirányzat összegével megegyező mértékben, míg 1 700 millió forint felhasználására a gyógyító-megelőző ellátásokból évközben zárolt 6 100 millió forint zárolásának részbeni feloldása teremtett lehetőséget.
    Az intézkedéseket, s ezeknek az E. Alap és az alrendszer egyenlegére gyakorolt hatását tartalmazza a következő táblázata).

    (millió forint)

    Kormányhatározat száma

    Bevétel

    Kiadás

    1. 2077/1999. (IV. 21.) gyógyító-megelőző ellátások

    5000

    2. 2214/1999. (VIII. 25.)

    vagyonértékesítési többletbevétel

    +5000

    -

    korhatár alatti rokkantsági ellátás (csökkentés)

    -

    2000

    gyógyászati segédeszközök támogatása (csökkentés)

    2000

    gyógyító-megelőző ellátások (zárolás)

    1100

    gyógyszer-támogatás (növelés)

    - 18068

    3. 2375/1999. (XII. 27.)

    gyógyító-megelőző ellátás zárolás feloldása

    -1700

    E. Alap egyenlegének változása (hiánynövekedés)

    -4668
    Az alrendszer 1999. évi tényleges hiánya 46 567 millió forint, az E. Alapnál képződött. 47 693 millió forint deficit és az Ny. Alapnál jelentkező 1 126 millió forint szufficit egyenlegeként.
    A költségvetés kialakítását és teljesítését befolyásoló alapvető peremfeltételeket egyrészt bizonyos makrogazdasági folyamatok, másrészt a társadalombiztosítási járulékrendszere, a nyugellátásokra, a nyugdíjemelés mértékére, valamint az egészségbiztosítási ellátások igénybevételére vonatkozó folyamatok és szabályok képezik.
    Az 1999-ben ható makrogazdasági környezetből az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét befolyásoló fontosabb sajátosságok a következőek voltak:
    - a járulékbevételek szempontjából lényeges szerepet játszó nemzetgazdasági szintű bruttó keresettömeg 17,1 %-kal nőtt,
    - a bruttó átlagkeresetek előző évihez viszonyított növekedése 16,1 %, a nettó átlagkeresetek esetében a változás 12,7 %,
    - összefüggésben a gazdasági növekedés felgyorsulásával a foglalkoztatottak száma 3,1 %-kal bővült, a munkanélküliségi ráta viszont 7,8 %-ról 7,0 %-ra csökkent,
    - a fogyasztói árak színvonalának növekedése tovább lassult, az előző évhez viszonyított növekedés 10,0 %.
    A társadalombiztosítási járulékrendszer fontosabb 1999. évi változásai a következők voltak:
    - a munkáltatói járulék mértéke az élőmunka költségek csökkentésével összefüggésben az 1998. évi 39-ről 33 %-ra változott. Ezen belül a foglalkoztató által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 24-ről 22 %-ra, az egészségbiztosítási járulék 15-ről 11 %-ra mérséklődött,
    - a biztosítotti járulék mértéke a korábbi évet jellemző 10-ről 11 %-ra emelkedett, ezen belül a nyugdíjjárulék mértéke 7-ről 8 %-ra változott, az egyéni egészségbiztosítási járulék változatlanul 3 % maradt. A magán-nyugdíjpénztári tagok által a felosztó kirovó rendszerbe fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 1 %-ről 2 %-ra változott,
    - a tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 2 100 forintról 3 600 forintra nőtt,
    - új bevételi forrást jelentett az E. Alap esetében a százalékos egészségügyi hozzájárulás,
    - a járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek felső határa is változott, az egy napra jutó érték a korábbi 4 290,- forintról 5 080,- forintra emelkedett.
    A járulékok kirovása, beszedése, elszámolása és a társadalombiztosítással szemben fennálló tartozások kezelése szempontjából lényeges változást jelentett, hogy a Kormány döntése alapján ezen tevékenységek a társadalombiztosítás igazgatási szerveitől 1999. január 1-től az APEH-hoz lettek átcsoportosítva.
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetése az ellátások színvonalának megtartása és javítása érdekében a korábbiakhoz viszonyítva fokozottabb állami szerepvállalást mutatott. Ez tükröződött abban, hogy
    - az E. Alap bevételeit kiegészítendő a központi költségvetés 26 700 millió forintot engedett át,
    - az Ny. Alap bevételeit jelentette a magán-nyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására 57 245 millió forint összegben adott költségvetési támogatás, a gyermekgondozási segélyben részesülők utáni 10 500 millió forint nagyságú térítés, valamint a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében átadott 9 040 millió forint központi költségvetési támogatás.
    Az Alapok bevételi főösszege (1 570 215 millió forint) az eredeti előirányzatot 715 millió forinttalhaladta meg, míg a vagyongazdálkodási bevételek növelése, és a működési bevételek csökkentése miatt kormányhatározatok által módosított előirányzathoz viszonyítva 3 209 millió forint elmaradás tapasztalható. A két Alap bevételi pozíciója némilegkülönböző képet mutat, az Ny. Alap bevételei mind az eredeti, mind a módosított előirányzatot meghaladták, ennek nagysága a felsorolás sorrendjével megegyezően 2 041 millió forint és 2 879 millió forint. Az E. Alap esetében a tényleges bevételek 1 326 millió forinttal kisebbek, mint az eredeti előirányzat, a módosított előirányzathoz viszonyított elmaradás 6 088 millió forint.
    A költségvetés megvalósulása szempontjából meghatározó nagyságrendet képviselő bevételi és kiadási előirányzatok teljesítését áttekintve a következő sajátosságok emelendők ki:
    - a munkáltatói és a biztosítotti járulékbevételek együttes előirányzatát 1 155 489 millió forintban határozta meg a törvény, a teljesítés ezt 2,6 %-kal meghaladva 1 185 790 millió forint. Ezen bevételek részét képezték a társadalombiztosítási kintlévőségeinek behajtásából származó bevételek, ezek előirányzata 45 500 millió forint, a teljesítés csak 20 955 millió forint,
    - a tételes és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásból összesen 171 677 millió forint bevételt tervezett a költségvetés, a teljesítés 156 786 millió forint, az elmaradás döntő részben a százalékos egészségügyi hozzájárulás körében jelentkezett,
    - az E. Alap bevételeit képező munkáltatói táppénz-hozzájárulásból 1 848 millió forint bevételi többlet keletkezett,
    - késedelmi pótlékból és bírságból 21 600 millió forint volt az előirányzott bevétel, a teljesítés lényeges elmaradást mutatva 3 241 millió forint,
    - jelentősen javította az Alapok bevételi pozicióját, hogy a vagyongazdálkodásból származó bevételek 53 700 millió forintban meghatározott összegét a teljesítés 20 134 millió forinttal meghaladta.
    Az Alapok összes kiadásának eredeti előirányzata 1 611 154 millió forint, ami a gyógyszerkiadások emelése, s ennek részbeni ellensúlyozásaként a korhatár alatti rokkantsági nyugellátásokra, a gyógyászati segédeszközök támogatása, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokra szolgáló előirányzatok csökkentése, valamint ezektől függetlenül a működési kiadások szerény nagyságú mérséklése miatt 1 619 746 millió forintra módosult. A teljesítés 1 616 782 millió forint, ami az eredeti és a módosított előirányzat közötti sávban helyezkedik el.
    A kiadási oldal karakterisztikus jellemzői az alábbiakban foglalhatóak össze:
    A nyugellátások céljaira 1 010 786 millió forintot irányzott elő a törvény, ez az összeg a korhatár alatti rokkantsági nyugellátás előirányzatának már említett 2 000 millió forintos csökkentése miatt ugyanennyivel módosult, a teljesítés 1 010 281 millió forint. A nyugdíjkiadások alakulását elsősorban a nyugdíjemelés átlagos mértéke, és ennél jóval kisebb súllyal a különböző automatizmusok (a létszámváltozás nagysága, az összetétel változása és a cserélődés, valamint a kiegészítő ellátások számának növekedése) befolyásolták. 1999-ben az ellátások egy főre jutó emelésének átlagos százalékos nagysága 14,2 %, a főellátásokra jutó emelés ezt némileg meghaladva 14,5 %, míg a kiegészítő ellátások átlagos emelése 8 % volt.
    1999-ben is a kiadási oldal egyik kritikus pontját képezték a gyógyszer-támogatási kiadások. Ezek eredeti előirányzata 122 932 millió forintban lett meghatározva, az évközi - az időarányost jelentősen meghaladó - felhasználás szükségessé tette az előirányzat 141 000 millió forintra történő megnövelését. Az éves felhasználás a megemelt előirányzaton belül maradt, a teljesítés értéke 139 461 millió forint.
    Az E. Alap legnagyobb összegű előirányzatát a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások képezik, ezekre 350 165 millió forintot szánt a költségvetés, melyből 6 950 millió forint zárolt céltartalék volt. Ennek felhasználását a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 49. § (4) bekezdése az első félévi folyamatok alapján meghozandó kormánydöntéstől tette függővé. A zárolás feloldására nem került sor. A kérdéses előirányzatból a gyógyszer-támogatási kiadások előirányzatának számottevő túllépése miatt évközbeni zárolásokra került sor, majd egy év végi kormányhatározat lehetővé tette a zárolt összeg egy részének a fekvőbeteg-ellátásban való felhasználását. Mindezek alapján az éves felhasználás 338 877 millió forint.
    Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körében a táppénz-kiadások esetében az előirányzat túllépése 5,1 százalék,2 405 millió forint. A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti ellátások körében az eredeti előirányzathoz viszonyítva a megtakarítás 2 239 millió forint, ami az előirányzat 2 000 millió forinttal történő évközi módosításának a realitását igazolja.
    A gyógyászati segédeszköz-támogatási kiadások esetében az eredeti előirányzathoz viszonyított nagysága a megtakarításnak közel ugyanakkora, mint az előirányzat évközi csökkentése (2 000 millió forint).
    Részletes indokolás
    I. Fejezet
    A társadalombiztosítási alrendszer bevételének és kiadásainak főösszege
    Az 1. §-hoz
    A § az Ny. Alap és az E. Alap költségvetésének összegzése alapján az alrendszer bevételi és kiadási főösszegét, a különbözetként adódó hiányt tartalmazza.
    II. fejezet
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtása
    A Nyugdíjbiztosítási Alap 1999. évi költségvetésének végrehajtása
    A 2. §-hoz
    A § az Ny. Alap bevételi és kiadási főösszegét, valamint a kettő különbözeteként keletkezett 1 126 millió forint nagyságú többlet felhasználására vonatkozó rendelkezést tartalmazza, melynek értelmében a többletet vissza kell utalni a központi költségvetésnek.
    Az Áht. 86. § (10) bekezdése értelmében az Ny. Alap bevételei és kiadásai közötti különbséget a központi költségvetésnek kell biztosítania, de csak a költségvetés kiegyensúlyozásához szükséges nagyságban. A csekély mértékű többletbevétel létrejöttét pénzügytechnikai okok magyarázzák.
    A 3. §-hoz
    Az Ny. Alapnál 1999-ben összesen 1 979 millió forint kötelezettségvállalással terhelt működési előirányzat maradvány képződött. Ennek 2000. évi felhasználásáról rendelkezik az Országgyűlés. Az előirányzat maradványból 1 332 millió forint az 1999. évi működési előirányzat maradvány, 647 millió forint az 1998. évi előirányzat maradványból fel nem használt rész. Az 1999. évi működési kiadások 966 millió forint összegben az előző évek előirányzat maradványának felhasznált összegét tartalmazzák.
    A 4. §-hoz
    Az Ny. Alap 1999. évi költségvetését az 1998. évi XCI. törvény 914 665 millió forint bevételi főösszeggel és ugyanakkora kiadási főösszeggel, tehát 0 egyenleggel fogadta el az Országgyűlés. A bevételi főösszeg évközi módosítás eredményeképpen 913 827 millió forintra változott, amit teljes egészében a működési bevételek 838 millió forintot kitevő csökkentése eredményezett. A kiadási főösszeg eredeti előirányzata 914 665 millió forint, ami a működési kiadások 838 millió forintos csökkentése miatt 913 827 millió forintra módosult, így az egyenlegelőirányzatiszintenváltozatlanul kiegyensúlyozottmaradt.
    Az Ny. Alap tényleges bevételei összességében kedvezően alakultak, 916 706 millió forintot kitevő összegük mind az eredeti előirányzatot, mind a módosított előirányzatot némileg meghaladta. Az eredeti előirányzathoz viszonyított 2 041 millió forint többlet-bevétel a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek 7 986 millió forint és a működési bevételek 322 millió forint elmaradásának, valamint a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 10 349 millió forint nagyságú túlteljesítésének összegzéséből adódik.
    A bevételek döntő (mintegy 88% körüli) hányadát a munkáltatói és a biztosítotti (egyéni) járulékbevételek adják. Ezek alakulását egyrészt a nemzetgazdasági szintű kereset-kiáramlás, másrészt a beszedési tevékenység hatékonysága befolyásolja. Említett bevételek együttes előirányzatát a törvény 750 739 millió forintban határozta meg, a teljesítés ezt 2,6 százalékkal meghaladva 770 428 millió forint. A tervezetten felüli járulékbevételek realizálódásában lényeges szerepet játszott a tervezettet mintegy 3,5 százalékponttal meghaladó keresetkiáramlás.
    A biztosítottak által fizetett bevételeken belül speciális tartalmú előirányzatok is jelen vannak. Ilyen a magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék, ennek előirányzata 23 286 millió forint volt, a teljesítés ettől számottevően elmaradva 16 837 millió forint. Szintén ebbe a körbe sorolhatóak az egyes szociális ellátásokból, valamint a munkanélküli ellátásokból fizetett nyugdíjbiztosítási járulékok. Előbbi esetében az előirányzat 6 500 millió forintban lett meghatározva, a teljesítés ennek mintegy fele, 3 298 millió forint, utóbbiak körében az előirányzat 3 181 millió forint, a teljesítés 2 247 millió forint. Az előirányzatoktól való eltérést elsősorban az okozta, hogy a kérdéses ellátásokban részesülők tényleges létszáma elmaradt a tervezésnél figyelembe vett értékektől.
    Az egyéb járulékok és hozzájárulások előirányzata 7 395 millió forintban lett meghatározva, a teljesítés 10 023 millió forint.
    Késedelmi pótlék és bírság címén előirányzott összeg 12 500 millió forint, a teljesítés ettől jelentősen elmaradva 2 073 millió forint. A teljesítés megítélésénél figyelembe kell venni, hogy megváltozott a kiegyenlítési sorrend, azaz a tartozások megfizetési rangsorában 1999. január 1-jétől első helyre került a biztosítotti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, míg korábban ezen a helyen még a késedelmi pótlék és bírság szerepelt. A társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló 1999. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a járulék-igazgatóságoknak lehetőségük volt a 10 000 forintot meg nem haladó járuléktartozások és az ezekhez kapcsolódó késedelmi pótlékok és bírságok elengedésére.
    A járulékbevételek és hozzájárulások tartalmazzák a kintlévőségek behajtásából származó bevételeket is.
    Az Ny. Alap költségvetésének kiegyensúlyozásában meghatározó szerepet játszik a központi költségvetési hozzájárulás. Ennek részeként a gyermekgondozási segélyben részesülők utáni központi költségvetési térítés 10 500 millió forint, ami megegyezik az előirányzattal. A magán-nyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék-kiesés pótlására szolgáló költségvetési támogatás 69 857 millió forint nagyságú előirányzatával szemben a teljesítés 57 245 millió forint a PSZÁF 1999. decemberi becslése szerint. A PSZÁF utólag a magán-nyugdíjpénztárak gyorsjelentéseinek és a bevallásainak 2000. márciusi feldolgozása alapján a tagok egyéni számláján megjelenő tényadatokat 56,2 milliárd forintban állapította meg. A magán-nyugdíjpénztárak taglétszáma 1999 végén 2072,2 ezer fő, az előző év azonos időszakához viszonyított növekedés 722,0 ezer fő. A létszámnövekedés azonban nem járt együtt a várt bevétel teljesítésével, mivel az újonnan belépők között a kiskeresetűek aránya az előre jelzettnél nagyobb lett, így az egy főre jutó havi tagdíj átlaga is alacsonyabb a tervezettnél. A központi költségvetésben - az Ny. Alap egyensúlyi költségvetésének biztosításához - tervezett pénzeszköz-átadás 19 434 millió forint nagyságú előirányzatából - prognózis alapján - 9 040 millió forint az átutalt összeg. Az évközi többlet átutalás központi költségvetés felé történő visszatérítéséről a törvényjavaslat rendelkezik.
    A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek a kifizetések visszatérítését és az egyéb bevételeket tartalmazzák. E jogcímhez tartoznak többek között az elhalálozás miatt visszatérített nyugdíjak, a jogalap nélkül felvett ellátások megtérítései. A 2 200 millió forintban meghatározott előirányzat teljesítése 5 330 millió forint.
    A működési célú bevételek eredeti előirányzata 2 940 millió forint, a 2228/1999. (IX.3.) és a 2028/1999. (II. 12.) Korm. határozatok 838 millió forint elvonását rendelték el, a teljesítés a módosított előirányzatot meghaladva 2 618 millió forint. Ebből az összegből 953 millió forint az államháztartáson belülről érkező költségtérítés, az államháztartáson kívülről érkezett költségtérítés 116 millió forint, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek 1 364 millió forint nagyságúak, az egyéb működési bevételek 185 millió forintot tettek ki.
    A vagyongazdálkodással kapcsolatok bevételek 39 100 millió forint nagyságú előirányzata 49 449 millió forintra teljesült. Utóbbi összeg mintegy 95,7 százaléka (47 303 millió forint) vagyonértékesítésből származott. A vagyongazdálkodás hozambevétele 1 973 millió forint, a járuléktartozás fejében átvett vagyonértékesítési bevétel 173 millió forint.
    Az Alap kiadási főösszegét a törvény 914 665 millió forintban határozta meg, a működési kiadások évközi csökkentése miatt a módosított előirányzat 913 827 millió forint, a tényleges kiadások 915 580 millió forintot tesznek ki, az eltérés mindkét előirányzathoz viszonyítva minimális.
    Nyugellátásokra 893 102 millió forintot szánt a költségvetés, a teljesítés 894 332 millió forint, ami a bázist képező 1998. évi összeghez képest 14,4%-os növekedést jelent. Ez a növekedési ütem közel azonos az 1999. évre számított átlagos nyugdíjemeléssel.
    A nyugdíjkiadások zömét, 69,1 százalékát - hasonlóan a korábbi évekhez - az öregségi ellátások alkották 617 956 millió forintot kitevő nagyságban, az előirányzathoz viszonyított túllépés csak minimális (0,4%). 1999-ben 1 668,0 ezer fő részesült öregségi nyugellátásban, a létszámnövekedés a bázisévhez képest 0,3 százalék. Az ellátásokra havonta átlagosan közel 30 900 forint volt a kifizetett összeg.
    A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjkiadásokra 147 681 millió forintot költött az Ny. Alap, ami a 149 086 millió forintot kitevő előirányzat 99,1 százalékos felhasználását jelenti, az előző évi értékhez viszonyított növekedés 12,9 százalék. Ezen kiadásokon belül a korbetöltött rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátások előirányzata 119 866 millió forint volt, a felhasználás 120 110 millió forint, az előző évi teljesítéshez viszonyított növekedés 12,0 százalék.
    1998-ban a korhatár feletti rokkant ellátottak átlagos száma 344 ezer fő volt, ez 1999-re 338 ezer főre csökkent, ami közel 2 százalékos létszámfogyást jelent. Az átlagos nyugellátás összege mintegy 29 600 forint volt.
    - Az 1998. óta az Ny. Alap ellátásai körébe tartozó korhatár alatti I-II. csoportba tartozó rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíjak kiadása 27 571 millió forint, ami a 29 220 millió forintos előirányzatnak 94,4 százalékos teljesülését mutatja. Az 1998. évi kiadáshoz viszonyítva a növekedés 17,3 százalék. Ezen ellátások körében a létszámváltozás 2,6 százalék a bázisévben kifizetésre került átlagosan 78 ezer ellátással szemben 1999-ben 80 ezer volt átlagban az ellátások száma. Ebben a körben a nyugdíjátlag 28 600 forint volt havonta.
    Ahozzátartozói ellátásokra 128 345 millió forintot fordított az Ny. Alap, ami az összes nyugdíjkiadás 14,4 százalékát teszi ki. Ez a 127 379 millió forintos előirányzat 0,8 százalékos túllépését jelzi. A hozzátartozói ellátások egy évvel korábbi kiadásával szemben 17 080 millió forintos, 15,4 százalékos növekedés tapasztalható. 1999. évben a hozzátartozói ellátások átlagos állományi száma az előző évi 827 ezerről 859 ezerre emelkedett, ez 3,8 százalékos növekedésnek felel meg.
    - A hozzátartozói alapellátások kiadása 80 639 millió forint volt, az előző évben kifizetésre került 70 247 millió forinttal szemben, a 10 392 millió forinttal magasabb kifizetés 14,8 százalékos növekedést jelent. Az 1999. évi átlagosan 322 ezer ellátás 5 ezerrel alacsonyabb, mint a bázisidőszakban volt. Ez a létszámcsökkenés megfelel a várakozásoknak, követi az egész évtizedre jellemző tendenciát, mivel egyre inkább csökken a csak özvegyi jogosultsággal rendelkezők száma. A hozzátartozói alapellátásokra havonta átlagosan mintegy 20 900 forint került kifizetésre.
    - Hozzátartozói kiegészítő ellátásokra 1999. évben 47 706 millió forintotfordított az Ny. Alap, az előző évi értékhez képest a növekedés 16,3 %. Kiegészítő ellátásban 537 ezren részesültek átlagosan, ami a bázisévben kifizetésre került 500 ezres átlagos ellátásszám 7,4 százalékos növekedését mutatja. Az ellátások számának dinamikus emelkedése az 1998-ban bevezetett új özvegyi nyugdíjrendszer "áthúzódó hatásával" magyarázható. Egy ellátás átlagos havi összege mintegy 7 400 forint volt.
    Az 1999. évre egyszeri szociális segélyekre előirányozott 350 millió forint, valamint az Ny. Alap és az E. Alap részére együttesen rendelkezésre álló méltányossági nyugdíjemelés 600 millió forintos előirányzata teljes mértékben felhasználásra került. A 600 millió forintból az Ny.Alap mintegy 500 millió forintot használt fel. (A méltányossági nyugdíjemelés számvitelileg nem különíthető el a nyugdíjkiadás egyéb tételeitől. Ebből következően önálló előirányzatként való szerepeltetése nem indokolt.)
    A nyugdíjkiadások növekedésének tényezői
    A nyugdíjkiadás 1999. évi növekedésében a nyugdíjemelés eredményezte a legjelentősebb hatást. A kiadás növekedésére a nyugdíjindexálás mellett a létszámváltozás, a kiegészítő ellátások számának változása, valamint a cserélődés, összetétel-változás gyakorolt - igaz, lényegesen kisebb - hatást.
    A nyugdíjbiztosítási ágazat 1999. évi 112 483 millió forintos nyugdíjkiadás-növekedéséből a nyugdíjemelés kiadásnövelő hatása - a méltányossági emeléssel együtt - 14,0 százalékos növekedést eredményezett. A teljes növekmény 97,5 százalékát a nyugdíjemelés hozta létre. A nyugdíjemelés százalékban kimutatott éves kiadásnövelő hatása - elsősorban az emelésben részesültek egy részének évközi elhalálozása következtében - becsülhetően 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egyénileg számított nyugdíjemelkedésnél.
    Az automatizmusként megjelenő létszámváltozás, a kiegészítő ellátások számának növekedése, illetve a cserélődés- összetétel-változás hatása 0,4 százalékos növekedést jelent az előző év összkiadásához viszonyítva. Az automatizmusként megjelenő kiadásnövekedés a teljes 1999. évi növekmény 2,5 százalékát jelentette.
    1999-ben az ellátások száma a bázisévben mért 2 911 ezerről átlagosan 2 945 ezerre, 1,2 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés teljes mértékben a kiegészítő ellátások havi átlagos számának 7,4 százalékos növekedéséből adódik. 1999-ben 0,2 százalékos volt az ezeknek a tételeknek betudható növekedés.
    Az átlagos nyugdíjas állományi létszám viszont a bázisévben mért 2 411 ezer főről 2 408 ezerre mérséklődött, ami 0,1 százalékos létszámfogyást jelent. A létszámcsökkenés összességében 0,1 százalékos megtakarítást eredményezett, annak ellenére, hogy 1999-ben újabb korosztályok érték el a nyugdíjba vonulás törvényi feltételéül szabott korhatárt.
    Az összetétel-változásból és az ellátások cserélődéséből becsülhető kiadásnövekedés 0,3 százalékos volt. 1999-ben az új megállapítású nyugdíjaknál tovább növekedett a beszámítandó időszak hossza. Növelőleg hatott az új nyugdíjakra a nyugdíj megállapításában alkalmazott, két évvel késleltetett valorizáció szintje, mivel 1999-ben az 1997. évi igen magas, 24,1 százalékos mértékű nettó átlagkereset növekedés szolgált az 1988-1995. évi keresetek valorizációjának továbbvitelére. Az új nyugdíjaknál érvényesülő többletvalorizáció lényegesen meghaladta az állomány egészének nyugdíjemelési mértékét is. A degresszió mértéke is enyhült, amely szintén hozzájárult a kedvezőbb összegű nyugdíj-megállapításokhoz. Így az induló nyugdíjak szintje magasabb volt az állomány egészére jellemző átlagos nyugdíjszínvonalnál.
    A nyugdíjemelésről
    Az 1999. évi rendszeres nyugdíjemelésről az 1997. évi LXXXI. törvény 1998. évi módosítása rendelkezett, az ezzel kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket a 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. Az emelésre 1999. január 1-jétől került sor, melyben az 1999. január 1-je előtt megállapított ellátással rendelkezők részesülhettek. Az öregségi teljes nyugdíj havi legkisebb összege 15 350 forintra emelkedett. Az év során újabb, korrekciós nyugdíjemelésre nem került sor.
    A nyugdíjemelés eltérően érintette a fő-, illetve a kiegészítő ellátásokat.
    Az elsődlegesnek tekintett főellátások (saját jogon szerzett nyugdíjak és szóló hozzátartozói ellátások) esetében 11 százalékos mértékben, de legalább 3 500 forint összegben került sor a nyugdíjak emelésére, az emelés mértéke azonban nem haladhatta meg a 25,5 százalékot. Az emelés ezen főszabálya három tartományra osztotta a nyugdíjakat a nyugdíj aktuális összege szerint, mert a 3 500 forintos emelési összeg az első tartomány maximumát, míg a harmadiknak a minimumát jelenti:
    - az öregségi nyugdíjminimum 1998. évi értékénél (13 700 forint) kisebb összegű ellátások 25,5 százalékos emelésben részesültek. Az emelés átlagos összege mindenképpen alacsonyabb volt a 3 500 forintnál, mert az idetartozó legmagasabb ellátás is legfeljebb 3 493 forintos emelésben részesülhetett (ebbe a körbe csupán az összes alapellátás 3 százaléka tartozott, döntően az alacsonyabb összegű özvegyi- és árvaellátás) [ 1. tartomány] ;
    - a nyugdíjminimumot (13 700 forint) elérő, vagy azt meghaladó, de legfeljebb 31 818 forintos összegű tartományon minden ellátás 3 500 forintos emelésben részesült, s ez a tartomány alján 25,5 százalékos, a tetején 11 százalékos nyugdíjemelést eredményezett (ebbe a körbe tartozott a nyugellátások döntő többsége, közel 4/5-e) [ 2. tartomány] ;
    - a 31 818 forintos, vagy azt meghaladó összegű ellátások esetében a 11 százalékos emelés volt a kedvezőbb, mert az emelés így összegében mindenképpen meghaladta a 3 500 forintot (az összes alapellátás mintegy 18 százaléka tartozott ide) [ 3. tartomány] .
    Az emelés 11 százalékos alsó küszöbértéke a fogyasztói árnövekedés eredetileg tervezett értékével azonosan lett meghatározva. A tényleges infláció 10 százalék volt, így a nyugdíjemelés az alapellátások tekintetében maximálisan 14,1 százalékos [ 1. tartomány] , minimálisan 0,9 százalékos [ 3. tartomány] reálérték-emelkedést eredményezett.
    Abban az esetben, ha egy ellátott számára több ellátást is folyósítottak, a saját jogú nyugellátására a fenti főszabály vonatkozott. A kiegészítő hozzátartozói ellátás emelése pedig az ellátás jellegétől függően alakult:
    - a régi, ún. egyesített nyugdíjakat (saját jogú nyugdíj + özvegyi kiegészítés az egyesítési összegre) az egyesítési összeghatár szabályozta. Az egyesítési összeghatár 1999. január 1-jétől havi 24 835 forintról 28 350 forintra emelkedett. Ebben a körben a kiegészítő ellátás emelkedésének legalacsonyabb (egyben jellemző) összege csupán 15 forint volt, amennyiben a saját jogon szerzett összetevő önmagában is elérte a nyugdíjminimumot, s maximálisan is csak annyival lehetett nagyobb, amennyivel a saját jogú rész a 3 500 forintnál alacsonyabb összeggel emelkedett;
    - az új típusú, korlátozás nélkül együttfolyósítható 20 százalékos özvegyi nyugdíjak az összegtől és a saját nyugdíjtól függetlenül egységesen 11 százalékkal emelkedtek.
    A kiegészítő ellátások emelésének ezen kettős szabályrendszere mellett lehetőség volt arra is, hogy az egyesített nyugdíjak együttfolyósított ellátássá alakuljanak át, ha így a nyugdíj teljes összege kedvezőbben alakult. Ennek eredményeként mintegy 25 ezer ellátás váltott át az új típusú 20 százalékos özvegyi nyugdíjra, és ez a csoport 1999-ben már az összes kiegészítő ellátás mintegy 4/5-ét fogta át.
    Az egy főre jutó emelési átlag az öregségi nyugellátások esetében meghaladta a 3 700 forintot, a rokkantsági nyugdíjak körében pedig a 3 600 forintot. A "szóló" hozzátartozói ellátások átlagosan 3 300 forinttal emelkedtek havonta. A kiegészítő ellátások emelése mintegy 550 forintot tett ki. Az egy főre jutó (fő- és kiegészítő ellátásokat együtt tartalmazó) emelési átlag közel havi 3 800 forint volt.
    A nyugdíjak reálérték és relatív pozíció változásának alakulása
    Az 1999. évben előzetes adatok alapján a fogyasztói árindex növekedése 10 százalékos mértékű volt, ami a nyugdíjemelés 14,2 százalékos mértékét figyelembe véve a nyugdíjak 3,8 százalékos reálérték-emelkedését jelenti. A reálérték-növekedés differenciáltan valósult meg a nyugdíjak között: a legalacsonyabbaknál érvényesült a legnagyobb mértékben (14,1 százalék), a magasabb összegű ellátásoknál viszont csupán 0,9 százalékos reálnövekedésről beszélhetünk. A nyugdíjak reálérték-növekedése 1997-ben - csekély, 1 százalékos mértékkel - kezdődött, majd 1998-ban tovább folytatódott 6,4 százalékos mértékben.
    1999-ben a KSH éves 12,7 százalékos nettó átlagkereset növekedési adata alapján a nyugdíjaknak az aktívak nettó keresetéhez viszonyított relatív pozíciója 1,3 százalékkal javult. A relatív pozíció változásnál is mutatkozik a nyugdíjemelésnél jelzett 3 tartomány differenciáltsága. Míg a legalacsonyabb nyugdíjak pozíciójavulása 11,4 százalékos volt, addig a viszonylag magasabb összegű ellátásoknál 1,5 százalékos pozícióromlás következett be 1999-ben.
    A postaköltségekre és egyéb kiadásokra, tehát a folyósítási feladatok ellátására a nyugdíjágazat 3 479 millió forintot fordított, az előirányzattól való eltérés minimális mértékű. A teljesítés tartalmazza az APEH részére átutalt eredményekhez kötött érdekeltségi jutalmak 801 millió forintos összegét is.
    Működési kiadások
    Az Országgyűlés az Ny. Alap 1999. évi működési kiadásaira 16 414 millió forint előirányzatot hagyott jóvá.
    A működési kiadások eredeti előirányzata a 2028/1999. (II.12.), valamint 2228/1999. (IX.3.) Korm. határozat alapján végrehajtott előirányzat csökkentéssel 15 576 millió forintra módosult, melyet a törvényjavaslat 2., 4. számú mellékletei tartalmaznak. Az előző évi előirányzat-maradvány, a nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátások működési költségtérítésének, felhalmozási és tőkejellegű bevételeknek, valamint az intézményi működési bevételeknek a túlteljesítéséből adódóan a módosított előirányzat 18 360 millió forint, melyet az indoklási rész 2., 4. számú mellékletei tartalmaznak.
    A működési kiadások teljesítésének értékelése a továbbiakban a Kormányrendelettel és a saját hatáskörben végzett módosítást tartalmazó előirányzathoz képest történik, az indoklási rész mellékletei alapján.
    A központi hivatali szerv által kezelt előirányzatokból a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdése értelmében évközben az előirányzatok a teljesítésnek megfelelő alcímekre átcsoportosításra kerültek.
    A teljesítés 15 726 millió forintban (a módosított előirányzat 85,7 százalékában) realizálódott.
    A működésre fordított kiadások legjelentősebb tételei a személyi juttatások, illetve ezek járulékai, melyek alakulásában meghatározó szerepet játszanak az foglalkoztatotti létszámban történt változások.
    Az ágazat 1999. évre engedélyezett - átlagos statisztikai - létszáma 4 303 fő volt, amely - évközben az APEH részére történő járulékellenőrzési feladatok átadásához kapcsolódó további létszámátadás miatt - év végére 4 295 főre csökkent. Ezzel szemben a tényleges átlagos statisztikai létszám 4 216 fő volt. Az év végi zárólétszám 4 248 fő volt.
    A létszámváltozást döntően az 1999. január 1-jétől az APEH-hez átkerült 458 fő kiválása okozta. Az átlagos létszám ennél kisebb mértékű csökkenésének az az oka, hogy az ágazat feladatbővülése miatt, továbbá az ONYF költségvetési felügyeleti, belső ellenőrzési, valamint informatikai tevékenységének erősítése céljából az év során fokozatos létszámfejlesztés is történt.
    A személyi juttatások teljesítése 6 338 millió forint volt, mely a módosított előirányzathoz viszonyítva 51 millió forint megtakarítást mutat. Az összfelhasználáson belül a központi hivatali szerv teljesítése 837 millió forint, az igazgatási szerveké pedig 5 501 millió forint volt. A felhasználásban realizálódott a központi hivatali szervek által kezelt előirányzatokból történő átcsoportosítás felhasználása. A központi hivatali szerv és az igazgatási szervek eredeti előirányzata nem tartalmazta a kötelező illetményfejlesztéssel - az évközben szükségessé vált szervezetfejlesztéssel - kapcsolatos kiadásokat, továbbá a személyi változásokkal összefüggő többleteket.
    A munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának teljesítése 2 329 millió forint. A módosított előirányzathoz képest a megtakarítás összege 7 millió forint.
    A dologi kiadások és egyéb folyó kiadások teljesítése 4 028 millió forint, melyből a központi hivatali szerv felhasználása 1 849 millió forint, az igazgatási szerveké pedig 2 179 millió forint volt. A megtakarítás összege - módosított előirányzathoz - 459 millió forint.
    A felhasználás legnagyobb hányadát a szolgáltatási kiadások (bérleti díj, karbantartási szolgáltatás, egyéb üzemeltetési, fenntartási kiadások), valamint az általános forgalmi adó összege képezte.
    A pénzeszköz átadás, egyéb támogatás teljesítésében realizálódott az APEH részére történő pénzeszköz átadás, melynek összege 385 millió forint volt.
    A felhalmozási kiadásokon belül a felújítási kiadások felhasználása 425 millió forint volt, a beruházások teljesítési összege 2 181 millió forintot tett ki.
    A központi hivatali szerv 1 892 millió forintot használt fel, amely tartalmazza az intézményi beruházások és felújítások összegét. A legjelentősebb épület-beruházás a miskolci új irodaház, melynek kiadásai közbeszerzési eljárások lefolytatásával (előminősítés, kivitelezés, lebonyolítás), tervezői konzultációkkal, tender-terv készítéssel kapcsolatban merültek fel. A beruházás a közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően az ütemezésnek megfelelően halad.
    Az igazgatási szervek 714 millió forintos teljesítése tartalmazza az intézményi beruházások 293 millió forintos és a felújítások 421 millió forintos összegét. A jelentősebb felújításokra Kecskeméten, Sátoraljaújhelyen, Cegléden, Győrött, Sopronban, Tatabányán, Baján, Gyulán, a fővárosi igazgatóságon, illetve a NYUFIG-nál került sor.
    A világbanki kölcsön, hazai hozzájárulás és tőketörlesztés címén 1999. évben 1 666 millió forint került felhasználásra, mely összeg döntő részét a nyugdíjbiztosítás nyilvántartási rendszerének korszerűsítésére fordították. 1999. harmadik negyedévében beindult a " tömeges" képfeldolgozás, a bizonylatok szkennelése, valamint az indexelés. Megtörtént a nyilvántartási rendszer bővítéséhez a jelenlegi fejlesztési feladatokhoz szükséges eszközök (szerverek, munkaállomások és szoftverek) megrendelése, leszállításának ütemezése. A kölcsön törlesztésének összege 86 millió forint volt.
    Az informatikai felhalmozási és fejlesztési kiadások módosított előirányzata (előirányzat-maradvánnyal növelt) 662 millió forint, a felhasználás 506 millió forint.
    Az igazgatási szervek székházainak felújításaival, épület-beruházásaival összhangban megvalósításra kerültek az informatikai és telekommunikációs beruházások (kábelezés, telefon beszerelések, számítógépes eszközpark költöztetése). Folytatódott az irodaautomatizálási rendszer kialakítása. 1999. évben csak sürgős és indokolt eszközbeszerzések történtek.
    Az Ny. Alap működési előirányzat maradványa 1 979 millió forint, amelyből a tárgyévi előirányzat maradvány 1 332 millió forint, az előző évi előirányzat maradvány összege 647 millió forint.
    A tárgyévi előirányzat maradvány a 2 634 millió forint kiadási megtakarítás és 1 302 millió forint bevétel elmaradás - a világbanki kölcsön és hazai hozzájárulás tényleges teljesítésének megfelelően átvett összeg, mely az előirányzattól elmarad - eredménye.
    Az előirányzat maradvány (1 979 millió forint) teljes összege kötelezettség-vállalással terhelt.
    A vagyongazdálkodás kiadásainak 1 630 millió forintos előirányzatával szemben 2 043 millió forintot használt fel a nyugdíjbiztosítási ágazat. Ezen belül a Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése 1 673 millió forint.
    Az Egészségbiztosítási Alap 1999. évi költségvetésének végrehajtása
    Az 5. §-hoz
    A § az E Alap bevételi és kiadási főösszegét, valamint a kettő különbözeteként keletkezett hiány összegét tartalmazza. A teljes hiány összegéből 44 031 millió forint rendezése a központi költségvetés terhére történik. A fennmaradó részből 3 529 millió forintot az 1997. évi vagyonértékesítésből származó számviteli tartalékként kimutatott pénzmaradvány és 133 millió forintot az 1999. évi működési pénzmaradványból történő befizetés fedez.
    A 6. §-hoz
    Az E Alapnál 1999-ben összesen 1 663 millió forint működési pénzmaradvány képződött. Ebből az összegből 1 586 millió forint az 1999. évi működési előirányzat maradványa, a további 77 millió forint az 1998. évi előirányzat-maradványból fel nem használt rész. A teljes összegből 133 millió forintot az E Alap hiányának rendezésére kell befizetni, a fennmaradó 1 530 millió forint kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány 2000. évi felhasználását az Országgyűlés engedélyezi.
    A 7. §-hoz
    Az E. Alap 1999. évi költségvetésének bevételi főösszegét 654 835 millió forintban, kiadási főösszegét 696 489 millió forintban, hiányát 41 654 millió forintban határozta meg a törvény. A bevételi oldalon a működési célú bevételek előirányzata kormányhatározatok alapján 238 millió forinttal lett csökkentve, a vagyongazdálkodási bevételek előirányzatát 5 000 millió forinttal növelte a módosítás, így a bevételi főösszeg 659 597 millió forintra változott. A kiadási oldalon is módosultak egyes előirányzatok, a gyógyszer-támogatási kiadások szükségszerű 141 000 millió forintra történő felemelésével összefüggésben. Így a korhatár alatti rokkantsági ellátások előirányzata 2000 millió forinttal, a gyógyászati segédeszközök előirányzata szintén ugyanakkora összeggel csökkent, s a különböző kormányhatározatok miatt a gyógyító-megelőző ellátások előirányzata 345 765 millió forintra módosult. A működési kiadások előirányzata kormányhatározatok által 238 millió forinttal csökkent. Mindezen módosítások eredményeképpen a kiadási főösszeg 705 919 millió forintra változott, s így az E Alap hiánya is nőtt 46 322 millió forintra.
    Az E. Alap tényleges bevételei 653 509 millió forintot tettek ki, ami némileg elmarad az eredeti és a módosított előirányzattól. A bevételek között a legnagyobb - mintegy 64 százalékos - arányt képviselő munkáltatói és egyéni járulékbevételek 404 750 millió forint együttes előirányzata 415 362 millió forintra teljesült. A járulékbevételek kedvező alakulásában fontos mozzanatot képez, hogy a járulékköteles jövedelmek zömét adó nemzetgazdasági szintű bruttó keresettömeg éves növekedése a költségvetés kialakításánál tervezett értéket mintegy 3,5 százalékponttal meghaladta. Ezen bevételek részét képezik a társadalombiztosítás kintlévőségeinek behajtásából származó bevételek.
    A munkáltatók által fizetendő táppénz-hozzájárulásból származó bevételek 12 348 millió forintot tettek ki, a 10 500 millió forint nagyságban meghatározott előirányzat túlteljesítését döntően a tervezettnél valamivel nagyobb táppénz-kiadásokhoz igazodó befizetések indokolják.
    Baleseti járulékból 994 millió forint bevételhez jutott az E. Alap, ami az előirányzat (514 millió forint) számottevő túlteljesítését jelenti. Az előirányzat kialakítása számolt a baleseti járulék mértékének 10%-ről 5%-ra történő csökkentésével, azonban a január havi befizetés 345 millió forint volt, amely még az előző évi 10%-os járulékmérték szerint történt.
    A munkanélküliek ellátása után fizetett egészségbiztosítási járulékból származó bevételek teljesülése 3 562 millió forint, ami megközelítette az előirányzatot.
    Egészségügyi hozzájárulásból összesen 171 677 millió forint bevételt irányzott elő a költségvetés. A tényleges befizetés össze 156 786 millió forint, így a teljesítés 91,3%. A tételes egészségügyi hozzájárulásból az E Alap 148 240 millió forint bevételhez jutott, amely a 151 577 millió forint előirányzathoz képest 97,8% teljesülést jelent. A teljesítési adatból visszaszámolt létszám megközelíti a 3600 ezer főt. A százalékos egészségügyi hozzájárulás 1999 februárjától szerepel az E. Alap bevételei között, az előirányzattól (20 100 millió forinttól) a teljesítés lényegesen elmaradva csak 8 546 millió forint. A tényadat értékelésénél célszerű figyelembe venni, hogy újonnan bevezetett bevételi forrásról van szó, a vállalkozók körében pedig az osztalékalap után ilyen fizetési kötelezettség először csak a 2000. évben keletkezik.
    Késedelmi pótlékból és bírságból 9 100 millió forint volt az előirányzat, a teljesítés 1 168 millió forint. A tervezett és a tényleges összeg közötti eltérés okai megegyeznek az Ny. Alap hasonló tartalmú előirányzatának teljesítéséről írottakkal.
    A központi költségvetési hozzájárulásokra 30 290 millió forintot irányzott elő a költségvetés és a teljesítés ugyanekkora volt. Az ide tartozó bevételek legnagyobb súlyú tételét a 26 700 millió forintot kitevő pénzeszköz-átadás képezi.
    Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételekből 3176 millió forint befizetés történt, ami jóval elmarad a 4 940 millió forint előirányzattól, a teljesítés csak 64 százalék. Az előirányzat részét képező bevételi elemek a következő módon alakultak:
    - A terhesség-megszakítás egyéni térítési díjának előirányzata 330 millió forint, a teljesítés az előző évi szint körül alakult, 200 millió forintot tett ki.
    - Baleseti és egyéb kártérítési megtérítésekre 1 800 millió forintot szánt a költségvetés. A teljesítés csak 1 374 millió forint, ami 24 százalékkal kisebb, mint az előirányzat. Az elmaradás oka, hogy a MEP-eknél jelentkező baleseti kártérítés megtérítés is csökkent, valamint 1999-től a baleseti nyugellátások megtérítése az Ny. Alapnál jelentkezik. Ez a teljesítési adat tartalmazza a gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó közúti balesetekkel összefüggésben a biztosítók által fizetett 1998. évi átalányösszeget (376 millió forint), valamint az 1999. évi 410 millió forintból átutalt 369 millió forintot.
    - A kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek tényadata 766 millió forint, az előirányzattól való elmaradás minimális nagyságú. E bevételek 80%-a, 610 millió forint az ONYF elszámolásából származik.
    A működési célú bevételek teljesítése 4 420 millió forint, ez az érték mind az eredeti, mind a kormányhatározatok által módosított előirányzatot meghaladta.
    A vagyongazdálkodásból származó éves bevétel 24 386 millió forint, amelyből 22 108 millió forint az OTP-részvények értékesítéséből, október-november hónapban keletkezett. A bevétel összege jóval meghaladja az eredeti 14 600 millió forintot és a 2214/1999. (VIII. 25.) Korm. határozat rendelkezése értelmében 19 600 millió forintra módosított előirányzatot.
    Az E. Alap 1999. évi összes kiadása 701 202 millió forint volt, amely az eredeti előirányzatot 4 713 millió forinttal haladta meg. Az előirányzat év közben - korrigálva a gyógyító-megelőző ellátások zárolással csökkentett összegével, a gyógyszertámogatás előirányzatának megemelésével, illetve az alábbiakban hivatkozott Kormányhatározatokban elrendelt kassza-átcsoportosítások összegével - 705 919 millió forintra módosult, amelytől a teljesítés 4 717 millió forinttal maradt el.
    A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti ellátások, illetve a hozzátartozói nyugellátás kiadásai 115 949 millió forintot tettek ki, ami a 2214/1999. (VIII. 25.) Korm. határozatban foglalt 2 000 millió forintos előirányzat-csökkentéssel meghatározott 115 684 millió forintos éves előirányzatot alig haladja meg. Az eredeti előirányzathoz viszonyított megtakarítást több tényező együttes hatása magyarázza. A nyugdíjemelés hatásaként jelentkező többletkiadás 2 százalékponttal meghaladta a tervezett értéket, ezt a növekedést azonban ellensúlyozta az ellátottak havonkénti átlagos létszámának (366 ezer fő), a létszámcserélődés mértékének és a korhatáremelésből adódó többletkiadás hatásának a tervezetthez képest mért elmaradása.
    A terhességi gyermekágyi segélyre fordított kiadások összege 7 768 millió forint hozzávetőleg az előirányzat szintjén teljesült. Az előző évi tényadathoz (6 924 millió forint) viszonyítva a növekményt két ellentétes hatású tényező okozta: az egy segélyezési napra jutó kiadások 21,6 %-kal nőttek, míg a segélyezési napok száma - összefüggésben a születések számának csökkenésével - 7,7 %-kal csökkent.
    A táppénzkiadások nagysága 49 205 millió forint volt. Ez az összeg az 1999. évre előirányzott 46 800 millió forintot, megközelítőleg 5 százalékkal haladja meg. Az előirányzathoz viszonyított többletfelhasználás egyrészt a táppénzes napok tervezettnél nagyobb mértékű növekedéséből adódott, másrészt abból, hogy a megelőző években tapasztaltaktól eltérően az 1999. évi táppénzkiadások és a bruttó átlagkeresetek 1998. évi növekedési üteme közel egyező mértékű volt. (Az előző évi teljesítési adathoz (41 255 millió forint) viszonyított növekedés két tényező eredménye, egyrészt az egy táppénzes napra jutó kiadások 19 százalékkal haladják meg az 1998. évi összeget. az ebből származó növekedés 7 725 millió forint, másrészt a táppénzes napok száma 227 ezer nappal magasabb az 1998. évi értéknél, ami további 225 millió forint többletkiadást eredményezett.)
    A táppénzkiadások teljesítési összegéből:
    - a 3 592 millió forint abalesetitáppénzre jutó rész. Az összes táppénzkiadás 7 százalékát kitevő összeg 26 százalékkal haladja meg az 1998. évi értéket. A kiadási többlet a baleseti táppénzes napok számának 8 százalékos, illetve az egy baleseti táppénzes napra jutó kiadások 16 százalékos növekedésével magyarázható.
    - gyermekápolási táppénz címén 1999-ben 2 001 millió forint került kifizetésre, amely a megelőző évi értékhez hasonlóan az összes táppénzkiadás 4 százalékát teszi ki. Ez az összeg az egy napra jutó gyermekápolási táppénzkiadás 15 százalékos, illetve a gyermekápolási táppénzes napok számának 1 százalékos emelkedése következtében 289 millió forinttal magasabb az 1998. évben kifizetett összegnél.
    - a passzív jogon kifizetett táppénz 3 025 millió forintot (6 %) tesz ki.
    A betegséggel kapcsolatos segélyekre összesen 1 300 millió forintot szánt a költségvetés, a teljesítés 876 millió forint. Az előirányzat négy kiadási tételt tartalmaz:
    - a méltányossági támogatások közel az előirányzattal (350 millió forint) egyező módon, 338 millió forintra teljesültek,
    - a külföldi gyógykezelésre előirányzott 650 millió forint 68 százaléka (445 millió forint) került felhasználásra. Ezen túl előleg formájában 344 millió forint kifizetés történt, melynek elszámolása (a külföldi egészségügyi intézmények többségének késedelmes számlakiállítása miatt) várhatóan a 2000. évi költségvetés terhére rendeződik majd,
    - külföldi sürgősségi gyógykezelés címén a 120 millió forint előirányzattal szemben a tényleges teljesítés 67 millió forint volt. A megtakarítás oka az 1998. évhez képest alacsonyabb esetszámon túl az 1999. január 1-től hatályos rendelkezés, mely alapján a diplomaták egészségügyi ellátására fordított kiadások 85 százalékos megtérítéséből kikerült a járóbeteg ellátásban rendelt gyógyszerek költségeinek megtérítése,
    - a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások vonatkozásában 180 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Tekintettel arra, hogy az előirányzat döntő részének tervezésénél figyelembe vett (a tervezés időszakára már aláírt) magyar-német és magyar-osztrák szociális biztonsági egyezmény 1999-ben nem lépett hatályba, a tényleges felhasználás mindössze 26 millió forint volt.
    A kártérítési járadékra fordított kiadás 941 millió forint volt, amely az 1 030 millió forint előirányzat 91 %-os teljesülését jelenti. A tárgyévi kiadás 29 millió forinttal haladta meg az előző évit.
    Gyógyító-megelőző ellátásokra 350 165 millió forintot, az előző évi tényadatnál 17,1%-kal magasabb összeget irányzott elő a költségvetés. Az előirányzat a Ktv. 10. § (1) bekezdése szerinti mértékű (6 950 millió forint) céltartalékot tartalmazott, melynek a felhasználását a 10. § (2) bekezdése a Kormány hatáskörébe utalta. Az év során azonban a céltartalék felhasználására nem került sor. Az előirányzatot tovább csökkentették - a gyógyszertámogatás előirányzatának várható túllépése miatt - a 2077/1999. számú Korm. határozat szerinti 5 000 millió forint összegű és a 2214/1999. számú Korm. határozat szerinti további 1 100 millió forint összegű zárolások. Ezt valamelyest ellensúlyozta a 2375/1999. számú Korm. határozat, mely lehetővé tette, hogy a korábbi zárolásokból 1 700 millió forint az év vége előtt a fekvőbeteg szakellátásban felhasználásra kerüljön. Ennek eredményeként a ténylegesen rendelkezésre álló (a fenti 6 950 millió forint céltartalék nélküli) előirányzat 338 815 millió forintra módosult. A felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások 117 millió forint - túlléphető - előirányzatával szemben a tényleges kiadás 240 millió forint volt. Fentiek alapján a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatának 1999. évi teljesítése 338 877 millió forint, amely 13,3%-kal haladja meg az 1998. évi tényadatot.
    A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (finanszírozási rendelet) egyik legfontosabb elemeként - 1999. július 1-től - megszűnt a havi finanszírozás úgynevezett előlegrendszere. Ezen időponttól kezdve az adott hónapra vonatkozó finanszírozási összeget a Magyar Államkincstár a hónap első munkanapján utalta át az egészségügyi szolgáltatók számlájára, így a pénzforgalmi év egybeesik a költségvetési évvel.
    A költségvetési törvény felhatalmazása alapján az E. Alapból finanszírozott költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi szolgáltatók kérelmére a 13. havi illetmény kifizetéséhez 5 489 millió forint előleg kiutalása történt meg 1999. január hónapban. A visszavonás - a költségvetési törvény módosítása alapján - 1999. június hónaptól az esedékes finanszírozási összegből 5 havi egyenlő részletekben megtörtént.
    A költségvetési törvény 11 % dologi és 13 % bérnövekményt irányzott elő. A növekmények felhasználása két lépcsőben történt, mivel az 1999. évi költségvetési törvény 18. §-a alapján a kasszánkénti kifizetéseket az egészségügyi szolgáltatókkal korábban kötött finanszírozási szerződések meghosszabbításának időszakában csak 10 %-kal lehetett növelni. A további növekmények beépítése az 1999. áprilisában hatályba lépő finanszírozási rendelet előírásainak megfelelően, az egyes díjtételek és a teljesítménydíj-alapok növelésével megtörtént.
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény felhatalmazása alapján az egészségügyi szolgáltatók részére egyszeri kamatmentes finanszírozási előleg volt nyújtható, ha a szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető kritikus gazdálkodási helyzetbe kerültek. Az előleg iránti igény kezdeményezésének feltételeit a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet határozta meg. A költségvetési törvény e célra 650 millió forintot irányzott elő, melynek terhére - az év közbeni zárolások miatt - csak 189 millió forint került kifizetésre. A vártnál kevesebb kifizetést az is magyarázza, hogy a finanszírozási rendelet tovább szigorította az igénybevétel feltételeit: az érintett egészségügyi szolgáltatóktól a felvett költségelőleget még tárgyévben vissza kellett vonni.
    A 103/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 30/A. § (3) bekezdésben meghatározott, előre nem tervezhető, különleges esetek finanszírozása korábban a méltányossági jogkörből fakadó térítések előirányzat terhére történt. A finanszírozási rendelet 1999. áprilisi hatályba lépésével ezen extrafinanszírozási esetek térítése már a fekvőbeteg szakellátás kiegyenlítő tartalékkerete terhére történik.
    Fentiek alapján 1999. évben a méltányossági alapon történő térítések előirányzatáról 50 millió forint kifizetés teljesült, amelyből 42 millió forint még extrafinanszírozásra szolgált.
    1999. április 1-jét követően kifizetett extrafinanszírozási összeg 65 millió forint volt, amely azon eljárások támogatására szolgált, amelyek extra költségigényűek vagy olyan eljárások, amelyeket a finanszírozási rendszer nem kezel, így finanszírozásuk egyedi esetek elbírálásaként történik.
    A végkielégítésre előirányzott 117 millió forint a tényleges kiadásokkal túlléphető volt. A kiemelt előirányzat kizárólag a tartós megtakarítást eredményező kapacitás leépítéssel vagy belső struktúra átalakítással együtt járó létszámleépítéssel kapcsolatos kiadások fedezetére szolgált. A központi költségvetési szerveknél a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény és a Kormány 2043/1999. (III. 3.) Korm. határozata alapján elrendelt létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló 2149/1999. (VI. 23.) Korm. határozat lehetővé tette a központi költségvetési szerveknél végrehajtott létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri személyi kifizetések ezen előirányzat terhére történő megtérítését is. Ezen a jogcímen 1999. évben az előirányzatot meghaladóan, összesen 240 millió forint kifizetés történt, ebből 23,6 millió forint a központi költségvetési szerveknél elrendelt létszámcsökkentéssel összefüggő kifizetés.
    Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás
    A háziorvosi és a háziorvosi ügyeleti ellátás 1999. évi költségvetési kiadási előirányzata 36 506 millió forint volt. Az eredeti előirányzat az év közben végrehajtott zárolások alapján 1 150 millió forinttal csökkent. A módosított előirányzat - amely 20,3 %-kal haladja meg az 1998. évi tényleges kiadást - majdnem teljes mértékben felhasználásra került.
    A finanszírozásra fordított összeg 66,5 százaléka a bejelentkezett biztosítottak száma alapján, 22 százaléka havi fix összegű és területi díjként, 11,5 százaléka eseti és ügyeleti ellátásként került kifizetésre. A finanszírozási rendelet alapján a háziorvosi körzetek fix összegű díjazása - a körzet típusától és lakosság számától függően - 9-15,7 %-kal növekedett. A számítógépes adatszolgáltatás díjazására felhasznált összeg 313 millió forint volt. Ez az összeg az előző évihez képest jelentősen emelkedett, mivel a finanszírozási rendelet 1999. július 1-től kötelezővé tette a számítógépes adatszolgáltatást. A finanszírozási rendelet a szűrési tevékenység külön díjazását megszüntette. Az 1999. I. negyedévre jelentett szűrések díjazására 46 millió forint kifizetés történt. A díjazás forrását a korábban érvényes szabályok szerint a háziorvosi ellátás előirányzatán belül kellett elkülöníteni havi 120 millió forint összegben azzal, hogy a negyedéves maradvány a teljesítményarányos díjazás pénzalapját növeli.
    Az év folyamán átlagosan 6872 háziorvosi szolgálat, míg év végén 6860 praxis finanszírozására volt érvényes szerződés. A finanszírozott praxisok 92,8 %-a területi ellátási kötelezettséggel és 7,2 %-a anélkül működött. A vállalkozó háziorvosok száma 1999. év végén 5829 volt, amely az összes finanszírozott szolgálat 84,9 %-át teszi ki.
    A települési önkormányzatok 1999. évben 23 új körzetet létesítettek, de ugyanennyit meg is szüntettek. Az új körzetek finanszírozására 64 millió forintot fordított az E. Alap.
    A hajléktalanok ellátására tíz megyeszékhelyen 1-1, míg Budapesten 10 háziorvosi szolgálatot szerveztek a helyi önkormányzatok. Fix összegű finanszírozásukra 93 millió forint került kifizetésre.
    Az eseti ellátások negyedévenkénti díjazására 249 millió forint kifizetés történt. Az 1999. március 31-ig érvényes 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a díjazás negyedéves keretösszegét 60 millió forintban határozta meg és előírta, hogy az egy esetre jutó összeg nem haladhatja meg a 250 forintot. Az új finanszírozási rendelet csak az egy eseti ellátásra kifizethető összeg felső határát határozta meg 350 forintban, így a költségvetésben rendelkezésre álló keret időarányos összege és a tárgynegyedévre lejelentett ellátások számától függően változott az egy esetre jutó díj összege.
    A háziorvosi ügyeleti ellátás díjazására 1999. évben 3 818 millió forint kifizetés történt. A finanszírozási rendelet a díjazás alapösszegét lakosságszámtól függően módosító szorzószámokat - a korábbi szorzószámokhoz képest - kéttized ponttal emelte, ami jelentős (11-18 % közötti) díjnövekedést eredményezett.
    Védőnői szolgálat, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem
    A védőnői szolgálat, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem szakfeladatokra szolgáló előirányzat 8 558 millió forint volt, amely összeg a gyógyszer-támogatási előirányzat túllépésével kapcsolatos intézkedések keretében 670 millió forinttal csökkent. A teljesített kiadás 7 816 millió forint, ami 15,9 %-kal haladja meg az 1998. évi előirányzatot.
    Az 1999. évi előirányzat 815 millió forint fejlesztési keretet tartalmazott. Ezen összeg terhére a finanszírozási rendelet alapján 1999. április 1-től a területi adottságoktól függő összegű, átlagosan havi 4 500 forint területi pótlékban részesültek a körzeti védőnői szolgálatok. A pótlékra 1999. évben kifizetett összeg 20 millió forint volt.
    Az iskola-egészségügyi ellátás normatív rendszerű finanszírozására 1 038 millió forint kifizetés történt. Az új finanszírozási kormányrendelet 1999. április 1-től a havi fejkvóta összegét 30 forintról 34 forintra emelte.
    Fogászati ellátás
    A fogorvosi ellátásra a társadalombiztosítási költségvetési törvény szerint előirányzott összeg 10 079 millió forint volt, amely összeg az év közben végrehajtott zárolások 400 millió forinttal csökkentették. A módosított előirányzattal majdnem megegyező összegű, 9 678 millió forint kifizetés 15,7 %-al magasabb ez előző évi kiadásnál. A teljesített kiadás főösszegén belül az alapellátás finanszírozása 84,5 %-ot, a szakellátásé 12,3 %-ot, az emelt szintű (egyetemi) szakellátásé pedig 3,2 %-ot képvisel.
    A kifizetés 49,9 %-a a fix összegű, 48,1 %-a a teljesítmény arányos és 2,0 %-a a számítógépes adatszolgáltatási díjazásra szolgált.
    Az 1999. évi költségvetési törvény 19. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a fogászati szakellátásban megszűnt a fix összegű díjazás és csak a teljesített szolgáltatások pontértéke alapján történt a finanszírozás.
    Az 1999. április 1-től hatályos finanszírozási rendelet a degressziós fix összegű díjazás alkalmazásán túl is korlátozta az egyes fogorvosi körzetekben ellátható lakosság számát. Rendelkezései alapján a 18 éven aluliak ellátására legfeljebb 2000 főig, a felnőtt és vegyes típusú körzetek esetében legfeljebb 6000 főig lehetett szerződést kötni heti 30 órás rendelési idővel.
    - A területi ellátási kötelezettségű alapellátó szolgálatok fix díjazásának alapját a körzet lakosságszámának korcsoportonkénti szorzóval számított -6000 pont felett degresszált - pontszám képezte. Az egyetemi fogászati alapellátás pontszámát a jogszabály 6000 pontban határozta meg.
    - Parodontológiai szakellátásra 1999. április 1-től nem lehetett szerződést kötni, így ezen szakellátó rendelésekre szóló szerződéseket meg kellett szüntetni.
    - A teljesítményarányos díjazásnál az új finanszírozási rendelet megszüntette a teljesítménypont forintértékének ellátási szintenkénti meghatározását. Az 1999. április teljesítmények elszámolása már egységes pont forintértékkel történt.
    A teljesítményként elszámolható szolgáltatások köre, azok pontértéke a 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításával 1999. május 1-től, majd július 1-től változott. A módosítással kompenzálásra került a szakellátás fix díjazásának megszűnéséből és az egységes pont-forintérték alkalmazásából adódó bevételkiesés.
    Gondozóintézeti gondozás
    A gondozóintézeti gondozás (nemibeteg gondozás, tüdőgondozás, ideggyógyászati gondozás, onkológiai gondozás, alkohológiai és drogellátás) 7 223 millió forint előirányzata 7 268 millió forintra teljesült. A túllépést a gondozók finanszírozásánál alkalmazott, a szakfeladatonként számított átlagóradíjhoz való közelítés többletkiadás igénye magyarázza. A 45 millió forint többletforrás megteremtése az év végén végrehajtott előirányzat-átcsoportosítással valósult meg.
    Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás
    A betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás finanszírozására és költségtérítésére szolgáló előirányzat 3 810 millió forint volt, amely az évközi zárolások révén 300 millió forinttal csökkent. A felhasználás 3 451 millió forintot tett ki.
    Az 1999. évben az OEP 33 betegszállító szervezettel állt finanszírozási szerződésben, ideértve az Országos Mentőszolgálatot is. A betegszállítási tevékenységet végző szolgáltatói kör bővítésére előző évben nem került sor, illetve csak a már finanszírozott szolgáltatók kapacitásának fejlesztése valósult meg, elsősorban a meglévő tartalékok aktiválásával. A finanszírozási rendelet bevezette a kísérettel történő betegszállítás lehetőségét, egyúttal csökkentve a kíséret nélküli és mentőápolói megfigyelés díjtételét. Így nem csak az OMSZ kettős finanszírozásából adódó aránytalanságot sikerült csökkenteni, hanem ezáltal a havidíj a reálishoz közelítő, tartósan magasabb értéken számítódott.
    Járóbeteg szakellátás
    A teljesítményfinanszírozott szakrendelések és szakambulanciák által nyújtott ellátásokra együttesen 48 285 millió forint állt rendelkezésre. Az évközi zárolások e keretet összesen 950 millió forinttal csökkentették. A kiadásokhoz kapcsolódó finanszírozási szabályok évközi változásai az alábbiak voltak:
    - A finanszírozási rendelet hatályba lépésével a szakorvosi rendelés fix összegű díjazása, valamint a 103/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 20. § (9) bekezdés alapján fizetett bevétel "kiegészítés" megszűnt.
    - Az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetei által a járóbeteg-szakellátás keretében végzett mikrobiológiai vizsgálatok finanszírozása 1999. április 1-től a járóbeteg-szakellátással azonos pontértékkel került elszámolásra.
    Az 1999. évi ellenőrzések során az intézmények és a MEP-ek által felvett jegyzőkönyvek alapján 38,6 millió pontszámnak megfelelő 35 millió forint (kamatokkal) került visszavonásra, illetőleg a felosztásra a halmozott havi keretbe történő visszaforgatáskor.
    CT, MRI diagnosztika
    A nagyértékű képalkotó diagnosztikai CT és MRI vizsgálatok finanszírozására szolgáló előirányzat 7 349 millió forint volt, a zárolások (350 millió forint) utáni előirányzat 6 999 millió forintra módosult. A finanszírozási szabályok évközi változásai az alábbiak:
    - A finanszírozási rendelet a CT, MRI előirányzatból csak a járóbetegek részére végzett CT vizsgálatok elszámolását engedélyezi. A fekvőbetegek részére elvégzett CT vizsgálatok költségei a HBCS rendszerben kerülnek elszámolásra. Ennek megfelelően a CT, MRI előirányzat terhére 514 millió forint átcsoportosításra került az aktív fekvőbeteg szakellátás előirányzatára, ennek megfelelően az előirányzat 6 485 millió forintra csökkent. A CT, MRI előirányzat módosított kerete így 6 485 millió forint lett, amely összeg gyakorlatilag teljes mértékben kifizetésre került.
    - A havonta elszámolható teljesítménypont-korlát megállapítása a berendezés korától és típusától függő - miniszteri rendeletben megjelenített - szorzószámok segítségével történik. A vizsgálatok elszámolása az intézményi keret mértékéig a havi előirányzat és az országos teljesítmény arányában meghatározott pont-forint értékkel történik. A pont-forint maximális értéke a finanszírozási rendelet értelmében maximum 1,24 lehet.
    Művesekezelés
    A dialíziskezelések 1999. évi előirányzata 8 836 millió forint volt, amely a zárolásokat követően 8 736 millió forintra módosult.
    A művese-kezelések körében finanszírozott eljárások 1999. évben kiegészültek az addig a különkeretes gyógyszerkasszából és a járóbeteg szakellátás pontrendszerén keresztül finanszírozott peritoneális kezelésekkel. A változtatást a 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosítása írta elő 1999. április 1-jei hatállyal, az 1999. évre vonatkozóan azonban csak az újonnan peritoneális dialízis gondozásba vett betegek esetére alkalmazta. Az 1999. évben a dialízis szolgáltatók összesen 470 270 kezelést jelentettek le.
    A művese-kezelések alakulása

    Kezeléstípus

    1998. évben végzett kezelések

    1999. évben végzett kezelések

    1999. év az előző évhez viszonyítva

    Haemodialízis

    330 719

    373 466

    112,9%

    Haemofiltráció

    571

    518

    90,7%

    Haemodiafiltráció

    95 729

    80 303

    83,9%

    Haemoperfúzió

    261

    130

    49,8%

    High-flux

    2 932

    14 204

    484,4%

    CAPD

    1 649

    Összesen:

    430 212

    470 270

    109,3%
    Otthoni szakápolás
    A költségvetési törvény a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolás finanszírozására 1 285 millió forint összeget irányzott elő, amelyet az évközi zárolások további 80 millió forinttal csökkentettek. A tényleges kifizetés az eredeti előirányzat 87,2 %-a, azaz 1 120 millió forint volt.
    Az előirányzattól elmaradó teljesítés okai:
    - 1999. évben - a szolgáltatói jelenlét hiánya miatt - az ország lakosságának 87,7 %-a juthatott az ellátási formához.
    - A működő szolgáltatók - az ellátási forma viszonylag új volta miatt - nem tudták teljesíteni a szerződésben lekötött keretüket.
    A finanszírozási rendelet megváltoztatta a szolgáltatási formán belüli ellátások minősítését és bevezette a finanszírozás alapjául szolgáló vizitek számításának degresszív finanszírozását.
    Az új szabályozás következtében nőtt a rövididejű ellátásokra kifizetett összeg.
    Fekvőbeteg szakellátás
    A költségvetési törvény a fekvőbeteg szakellátásra - a speciális finanszírozású feladatokkal együtt - mindösszesen 209 153 millió forintot irányzott elő, amely az év közben végrehajtott zárolást (1 milliárd forint), valamint előirányzat-átcsoportosításokat követően 210 738 milliárd forintra teljesült.
    a.) Aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátás
    Az aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátásra 1999. évben - szemben az előirányzott 201 031 millió forinttal - összesen 203 675 millió forint került kifizetésre.
    A fekvőbeteg ellátás finanszírozásának alakulása

    Aktív ellátás

    Krónikus ellátás

    Összesen

    1998. év
    (millió Forint)

    159.508,3

    18.721,7

    178.230,0

    Év
    (millió Forint)

    182.477,5

    21.197,4

    203.674,9

    1999. év az előző év százalékában

    114,4 %

    113,2 %

    114,3 %
    A kasszák szerinti növekmény meghaladja az ágazati bérmegállapodásban foglaltakat, bár a változó teljesítmény-arányok függvényében az intézmények eltérő mértékben részesültek az emelésből.
    1999. május 1-től lépett életbe a (visszanormált) 4.0 HBCs verzió. A HBCs súlyszámok alapos revízióját a felfelé ívelő case-mix (esetösszetétel) index tette szükségessé.
    1999. február 1-től a fixdíj + teljesítménydíj vegyesfinanszírozás megszűnt, helyét a "tiszta" teljesítményalapú finanszírozás vette át. Az előre deklarált értéken történő finanszírozás díjai 1999. május 1-től az aktív ellátásnál 75,5 ezer forint/HBCs, a krónikus ellátásnál 2,8 ezer forint/nap/fő.
    A teljesítményingadozás okozta finanszírozási egyenetlenségek áthidalására a finanszírozási rendelet az aktív kasszán kiegyenlítő tartalékkeretként 2 900 millió forint, a krónikus kasszán 250 millió forint elkülönítését írta elő. Progresszivitási díjként 1999. évben 4 310 millió forint, míg rekonstrukcióra 119 millió forint került kifizetésre.
    Az ellenőrzések során felderített, jogalap nélkül felvett díjazások miatt az OEP 134 millió forintot vont vissza.
    A finanszírozási rendelet szerint a fekvőbetegek részére elvégzett CT vizsgálatok költségeit a HBCs-rendszerben kell finanszírozni, ezért félévkor a CT, MRI előirányzat terhére 514 millió forintkerült átcsoportosításra a fekvőbeteg szakellátás előirányzatára.
    A gyógyító-megelőző ellátás kiemelt előirányzatai között az egyes előirányzatokon jelentkező maradványok terhére 1999 decemberében átcsoportosítás történt. Ennek során 413,3 millió forint a fekvőbeteg szakellátás kiemelt előirányzatra került átcsoportosításra. A fekvőbeteg szakellátáson belül képződött 727 millió forintos maradvánnyal együtt így összesen 1140 millió forint felosztható előirányzat keletkezett, amelyből 223 millió forintot az év közben a fekvőbeteg intézményeknél felgyülemlett, szabályozásbeli hiányosságokra is visszavezethető, el nem számolható súlyszám-értékek részbeni kifizetésére fordítottak, míg a fennmaradó 917 millió forint a fekvőbeteg gyógyintézmények között teljesítményarányosan került kifizetésre.
    A Kormány 2375/1999. (XII. 27.) számú határozatában a gyógyító-megelőző ellátások terhére korábban zárolt összegből 1 700 millió forint zárolásának megszüntetéséről rendelkezett. Ezen összeget az egészségügyi miniszter a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személlyel együtt a gyógyító-megelőző ellátásokon belül teljes egészében a fekvőbeteg szakellátás kiemelt előirányzatra csoportosította át, amely a fekvőbeteg gyógyintézmények között szintén teljesítményarányosan került kifizetésre.
    b) Speciális finanszírozású fekvőbeteg szakellátás
    A speciális finanszírozású feladatokra a finanszírozási rendelet a fekvőbeteg szakellátás kiemelt előirányzatán belül 7 571 millió forintot irányzott elő, a teljesítés 7 063 millió forint volt. A maradvány átcsoportosításra került.
    A tételes elszámolás alá eső egyszer használatos eszközök és a nagy értékű beavatkozások köre 1999. május 1-től - a 7/1999. (IV. 7.) EüM rendelet hatálybalépésének időpontjától - tovább bővült.
    A nagy értékű műtétek körében finanszírozott vesetranszplantációk esetszáma a donorok hiánya miatt 1999. évben tovább csökkent. A terápiás aferezis kezelések és a csontvelőtranszplantációs esetszámok emelkedése viszont folyamatos és jelentős.

    Beavatkozás megnevezése

    1997. évi esetszám
    (eset)

    1998. évi esetszám
    (eset)

    1999. évi esetszám
    (eset)

    1999. év az előző évhez viszonyítva

    Vesetranszplantáció

    295

    245

    224

    91,4%

    Csontvelőtranszplantáció

    68

    78

    104

    133,3%

    Terápiás aferezis, haema-ferezis

    1038

    2 184

    2 394

    109,6%
    Az irányított betegellátási modellkísérlet eddigi tapasztalatainak rövid értékelése
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 16. §-a az 1999. évtől kezdve lehetőséget biztosított az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatók körében - maximum 200 ezer lakosra kiterjedően - irányított betegellátás modellkísérlet elvégzésére. A végrehajtás részletes szabályait a Kormány a finanszírozási rendeletében hagyta jóvá.
    Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére az OEP 1999. július 1-től kilenc szervező egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződést.
    A pályázók köre viszonylag kis kockázatközösséget alkot, mivel a modellkísérletben résztvevő kilenc egészségügyi szolgáltató 103 háziorvosi praxisa nem egészen 160 ezer biztosítottat érint. A résztvevők a törvény értelmében a modellkísérlettel kapcsolatos prevenciós kiadások fedezetére 83,3 forint/fő/hónap prevenciós díjban részesülnek, valamint az érintettek számára végzett teljes körű természetbeni ellátások (gyógyító-megelőző ellátások, gyógyszer, gyógyászai segédeszköz stb.) után korcsoportos fejkvóta szerinti bevételre is jogosultak. A teljesítményjelentésekben elszámolt személyre lebontott egészségügyi kiadások ezen bevétellel való összevetését - s ezáltal az egyenleg meghatározását - az OEP-nél vezetett elvi folyószámla szolgálja.
    A szervezők részére az OEP havonta tételes adatszolgáltatást nyújtott az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokról. Az első három hónap eredmény-elszámolása alapján az OEP 92,581 millió forintot utalt át a szervezőknek.
    Egyéb jogcím
    Orvosspecifikus vények kiadására 365 millió forint volt az előirányzat, amelyből év közben 171 millió forint került zárolásra. A felhasználás 194 millió forint volt.
    A gyógyfürdő szolgáltatások támogatására összesen 2 298 millió forint kifizetés történt, ami a 2 000 millió forintos előirányzatot 15 százalékkal haladta meg. Ezt több tényező együttes hatása eredményezte, egyrészt a külföldi fizetőképes kereslet hatására ugrásszerűen emelkedtek a szolgáltatások árai (a fürdőkezelések szabadáras szolgáltatások), másrészt a gyógyfürdők és a gyógykezelést folytató szolgáltatók, illetve a fürdőkezelést felíró orvosok száma is nőtt 1999-ben, mindez együttesen a regisztrált betegszám növekedését eredményezte.
    A gyógyszer-támogatási kiadásra fordított összeg 139 461 millió forint volt, amely a módosított éves előirányzat (141 000 millió forint) 99 százaléka, így a kasszában 1 539 millió forint megtakarítás jelentkezett. A gyógyszerpiac bővülése évek óta kiemelkedő mértékű, melyet jól mutat a kiváltott vények darabszámának a megelőző évi értékhez viszonyított 5 százalékos növekedése is.
    Az eredeti 122 932 millió forint előirányzat jelentős mértékű megemelése több tényező együttes hatása miatt vált szükségessé. Az előirányzat megtartását biztosító intézkedésekre csak részben került sor, ezek közül a leglényegesebbnek tekinthető új gyógyszerár-támogatási rendszer csak július hónaptól lett bevezetve. Az új rendszerhez történő alkalmazkodás átfutási ideje miatt a támogatási rendszer megtakarítást hozó hatása gyakorlatilag mindössze 4 hónapig érvényesülhetett. Az előirányzat részét képezi az un. speciális szerződés alapján finanszírozott gyógyszerek támogatására jóváhagyott 6 620 millió forint. A teljesítés 7 232 millió forint, ez az összeg tartalmazza a 2000. évre előzetesen beszerzett "különkeretes" gyógyszerekre felhasznált 612 millió forintot. Az előzetes vásárlásra - melynek keretében több gyógyszert olcsóbban sikerült beszerezni - a gyógyszerkasszán belül a felemelt előirányzathoz viszonyított, prognosztizált megtakarítás miatt nyílt lehetőség.
    A gyógyászati segédeszközök támogatására fordított összeg nagysága 20 589 millió forint, amely a 2214/1999. (VIII. 25.) Korm. határozatban foglaltak szerint 2 000 millió forinttal csökkentett előirányzat összegénél 7 millió forinttal több. Az 1998. évi felhasználáshoz viszonyított teljesítés közel 5 százalékos emelkedést mutat, ami mind az év közben megvalósult átlagosan 6 százalékos mértékű árnövekedéstől, mind a fogyasztói árindex 1999-es értékétől elmarad. A tárgyév júliusában megtörtént a vényszintű, elektronikus formában történő elszámolási rendszer bevezetése is.
    Az anyatejellátásra fordított összeg 147 millió forintot tett ki, miközben az éves előirányzat 215 millió forint volt. Az előirányzat 68,4 százalékos teljesítése az anyatejbegyűjtő és elosztó hálózat szervezetlenségével, valamint az anyatejet pótló könnyen beszerezhető csecsemőtápszerek népszerűségének növekedésével magyarázható.
    Az utazási költségtérítés esetében a felhasználás 2 697 millió forintot tett ki, ami a 2 637 millió forintos előirányzathoz képest csekély mértékű 2 százalékos túllépést jelent.
    Az egyéb kiadások (kifizetőhelyeket megillető költségtérítés, postaköltség és egyéb kiadások) összege 1 975 millió forint volt, ami az 1 788 millió forintos előirányzatot 10 százalékkal haladja meg. A teljesítés tartalmazza a Ktv. 39. § (6) bekezdésének a) pontja, valamint a zárszámadási törvény 21. §-ának előírásai szerint5. az adóhatóság részére átadott - eredményekhez kötött - érdekeltségi jutalom összegét, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 614. millió forint6 összegben teljesített.
    Működési kiadások
    Az E. Alap 1999. évi működési kiadásokra fordítható előirányzatait a Kt. 18 999 millió forintban határozta meg.
    A kiadási előirányzatok az alábbiakban részletezett tényezők hatására módosultak:
    A törvény 39. § (6) bekezdésének a) pontja a Kormányt felhatalmazta arra, hogy "az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) járulékigazgatási feladat átvételével összefüggésben a működési előirányzatokat felülvizsgálja és azokról a feladatok átcsoportosításával rendelkezzen. A 2228/1999. (IX.3.) Korm. határozat értelmében az OEP az elrendelt előirányzat átcsoportosítást, valamint az APEH részére történő pénzeszköz átadást teljesítette. Ennek következtében az APEH feladatkörébe került járulékigazgatási feladatok pótlólagos fedezete (1 252 millió forint) az OEP működési költségvetésében mind előirányzatként, mind pedig teljesítésként szerepel.
    A 2028/1999. (II.12.), valamint 2228/1999. (IX.03.) Korm.határozat értelmében a "Világbanki kölcsön felhasználása hazai hozzájárulás és tőketörlesztés" elnevezésű előirányzat összege 238 millió forinttal csökkentésre került.
    A nem egészségbiztosítási feladatok ellátására folyósított megtérítések az eredeti előirányzatban a központi hivatali szerv bevételei között szerepelnek, melynek nagy része - a tényleges ráfordításoknak megfelelően - évközben az igazgatási szervek előirányzataihoz kerültek átcsoportosításra. A központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdése értelmében átcsoportosításra kerültek a teljesítésnek megfelelő alcímre.
    Az év folyamán realizált bevételi többlet igénybevételével (731 millió forint), valamint az 1998. évi pénzmaradvány kötelezettségvállalással terhelt részének felhasználásával (1 118 millió forint) nőtt a kiadások eredeti előirányzata.
    A "Világbanki hitel és hazai hozzájárulás" előirányzatból az 1998. évben fel nem használt de az 1999. évben felhasználható előirányzat 378 millió forinttal emelte az eredeti előirányzatokat.
    A fentiek figyelembevételével a Korm. határozat, valamint a saját hatáskörben végzett módosított előirányzat 20 988 millió forint volt, melyet az indoklási rész 2., 6. számú mellékletei tartalmazzák. A működési kiadások teljesítésének értékelése a továbbiakban ezen módosított előirányzathoz viszonyítva történik.
    A beszámolási időszakban tényleges kiadásként 19 174 millió forint teljesült.
    Személyi juttatások eredeti előirányzatát az APEH részére történő előirányzat (748 millió forint) átadás befolyásolta, tekintettel arra, hogy - kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást követően - az előirányzat átadás pénzeszköz átadásként került teljesítésre. Ezzel szemben az előirányzatot növelte a realizálódott többletbevétel (137 millió forint), az áthúzódó kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány (186 millió forint), valamint a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításból eredő többlet (151 millió forint). Ezek együttes hatása ellenére a módosított előirányzat az eredeti előirányzathoz képest 274 millió forinttal csökkent.
    A teljesítés összege 7 376 millió forint volt. A módosított előirányzathoz képest a megtakarítás 54 millió forint.
    A személyi juttatások módosított előirányzata lehetővé tette, hogy a megnövekedő feladatok ellátása és a feladat ellátó személyi állomány közötti összhang megteremtődjön.
    Az illetményalap az 1999. évben nem emelkedett. Hatása a jogszabályok értelmében a %-os besorolással volt kompenzálható. Az OEP-nél és igazgatási szerveinél 1999-ben végrehajtott bérfejlesztést fedezetének egy részét a 3 %-os létszámcsökkentésből oldottuk meg. Ez a rendszeres személyi juttatásokat érintette, ugyanakkor a nem rendszeres személyi juttatásokra nem volt növelő hatással.
    A MEP-ek feladatainak a csökkentésével párhuzamosan a létszámcsökkentés mellett jelentős feladatátcsoportosításra került sor. Ez főleg a döntési kompetenciáknak az OEP-hez telepítéséből adódó feladatok végrehajtását jelentette. Ehhez szakmailag meg kellett erősíteni a szakfőosztályok vezetését és az egyéb személyi állományt. A társadalombiztosítási alapok állami felügyeletével "a megváltozott irányítási rendszerből" adódóan mód nyílt a köztisztviselők jogállásról szóló 1992. évi XXIII. törvény által biztosított differenciálási lehetőségek alkalmazására. A feladatokban és a személyi állományban megvalósult struktúraváltás főként a vezetői állományt és a felsőfokú iskolai végzettségű szakembereket érintette.
    Az ellenőrzési rendszerek fejlesztésére fordítható 813 millió forintból 195 millió forint volt a személyi juttatásokra felhasznált kiadás, amely a módosított előirányzattól 2 millió forinttal maradt el. A központi hivatali szervnél és az igazgatási szerveknél ezzel összefüggésben júniusban és októberben összességében 250 fős létszámfejlesztést hajtottak végre.
    Az ágazat engedélyezett létszáma 5 537 fő, mely - figyelembe véve év közben az APEH részére a járulék integráció kapcsán átadott létszámot - december 31-ével 5 030 főre csökkent, ezzel szemben a tényleges éves átlagos statisztikai létszám 4 657 fő volt. A záró létszám 4 603 fő.
    Azokon a szakterületeken, amelyeken létszámfejlesztésre fedezet nem volt biztosítható, - az előző évek gyakorlatához hasonlóan - a többletfeladatok ellátását továbbra is az elvégzett túlmunkák anyagi elismerésével oldották meg.
    A munkaadókat terhelő járulékok előirányzataival szemben a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék és az egészségügyi hozzájárulás előirányzatain felül minimális összegben a táppénz hozzájárulás előirányzaton történt teljesítés. Tekintettel arra, hogy ez a kiadási előirányzat a személyi juttatások kiemelt előirányzatához kapcsolódik, a teljesítések alakulása is hasonlóan alakult. A teljesítés a módosított előirányzattól 53 millió forinttal marad el.
    A dologi kiadások kiemelt előirányzaton a teljesítés értéke a módosított előirányzathoz képest 609 millió forint kiadás megtakarítást (15,47 %) mutat. Az APEH a feladat átvételt követően több igazgatási szerv esetében közös üzemeltetésű épületben helyezkedik el, ami az OEP üzemeltetési költségeit nagymértékben megnöveli, melynek fedezete a bevételi többletekben realizálódott. A dologi kiadásokból a szolgáltatási kiadások - beleértve a kommunikációs szolgáltatásokat is - közel 100 %-os felhasználás mellett, 39,1 %-os részesedést képviselnek. A kiadásokon belül számottevő nagyságrendet képviselnek továbbá az egyéb dologi kiadások és a dologi kiadásokat terhelő általános forgalmi adó befizetések is, melyek együttes részaránya 27 %. Említést érdemel a kamatkiadások teljesítése is (576 millió forint), aminek nagy része a Világbanki kölcsön törlesztéssel összefüggésben merült fel.
    A pénzeszköz átadás módosított előirányzata és a teljesítési adata az eredeti előirányzatot nagymértékben meghaladja, ennek oka, hogy az APEH részére történő előirányzat átadást a Kormányhatározat pénzeszköz átadásként írta elő. A teljesítés összege a módosított előirányzathoz képest 2 millió forint megtakarítást mutat.
    A felújítási kiadásokra fordítható előirányzatok az év folyamán nagymértékben lecsökkentek (174 millió forinttal). Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdése b.) pontja értelmében a felügyeleti szerv a felhalmozási kiadások között átcsoportosított a felújításról a beruházási kiadásokra. 1999. évben felújításokra összességében 121 millió forintot fordítottunk, amely a módosított előirányzattól 84 millió forinttal marad el. Az igazgatási szerveknél a felújításokra kiadott előirányzatok az épületek állagmegóvását, valamint az üzemeltetés hatékonyságának javítását célozták (homlokzat felújítás, irodák festése, épületvillamossági karbantartás, tető és ablakszigetelés, fűtési rendszer felújítása). A központi hivatali szerv törvény szerinti előirányzatai elsősorban a szervezeti átalakulások miatt és a külső bérlemény cseréjéből bekövetkező átalakítási, felújítási munkálatokat fedezték.
    Beruházási kiadásokra fordítható (módosított) előirányzattól az éves teljesítés 987 millió forint kiadási megtakarítást mutat. A megtakarítás az adott költségvetési évre vonatkozó nagyobb hányada az informatikai kiadásokra fordítható előirányzatoknál, 2000. évre áthúzódó kiadásoknál, valamint a többletbevételek terhére vállalt egyéb intézményi beruházásoknál keletkezett. A beruházási kiadások előirányzatai túlnyomórészt a központi hivatali szervnél kerültek megnyitásra, melynek oka, hogy a beruházásként szereplő informatikai és a Világbanki kölcsönből finanszírozott fejlesztés lebonyolítása központilag történt.
    A központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok között szereplő 1 201 millió forint felhasználási lehetőségét az 1998. évi zárszámadási törvény módosította, így az előirányzat ingatlan és informatikai beruházásokra fordítható. Informatikai beruházásokra összesen 975 millió forint kiadási előirányzat - ebből 7 millió forint igazgatási szerveknél - állt rendelkezésre, amellyel szemben a költségvetési évben csak 354 millió forint teljesült. A teljesítés feletti rész túlnyomó hányada kötelezettség vállalással terhelt, melynek indoka, hogy a fejlesztési kiadások felhasználásának megoszlási arányát az év utolsó harmadában elfogadásra kerülő 1998. évi zárszámadási törvény módosította. Az előirányzatra terhére kibocsátott kötelezettségvállalások egyrészt szoftverek kifejlesztésére, másrészt immateriális javak és számítástechnikai gépek beszerzésére irányultak. A szoftverek kifejlesztése közül kiemelkedő a készpénzellátási és családtámogatási eljárásokkal kapcsolatos program kidolgozása, különféle rendszerek országos telepítése, valamint a keresőképtelenségi és rokkantsági monitor rendszer indításához és működtetéséhez szükséges program kidolgozása is megkezdődött.
    Intézményi beruházásokra (ingatlan, gépek, berendezések, járművek vásárlása) fordított kiadás a központi hivatali szerv tekintetében 294 millió forintban teljesült, amely a módosított előirányzathoz képest 134 millió forint elmaradást mutat. Az elmaradást a Siófoki Oktatási Központ rekonstrukciójának, az esztergomi kirendeltség épületének ONYF-től való kivásárlásának, valamint a gépkocsipark cseréjének 2000. évre történő áthúzódása eredményezte. Az igazgatási szervek részére engedélyezett intézményi beruházások közül több ugyancsak a 2000. évben realizálódott. Ilyen például az egri ügyfélszolgálati terület kialakítása, a kiskunhalasi lift építése, a veszprémi csapadékcsatorna rekonstrukciója, valamint több irattároló lehetőség kialakítása.
    Az egészségbiztosítás feladatkörébe tartozó ellenőrzési rendszerek fejlesztésére 813 millió forint fedezet állt rendelkezésre. Ebből 669 millió forint teljesült. A módosított előirányzathoz képest jelentkező kiadási megtakarítás jelentős részét a dologi kiadás 2000. évre áthúzódó 139 millió forint fizetési kötelezettség képezi.
    A világbanki kölcsön felhasználása hazai hozzájárulással és tőketörlesztéssel tétel az említett kormánydöntések eredményeként 1 762 millió forintra módosult. Figyelembe véve az előző évi előirányzat-maradvány összegét (378 millió forint) is, a felhasználás 1 913 millió forint volt.
    Megvalósultak a megyei igazgatási szervek hálózatfejlesztési munkái, számítógép és router beszerzések teljesültek, valamint a szükséges szaktanácsadási és tolmácsolási díjak fizetésére és az 1998. évi elmaradt ÁFA befizetésére került sor. A világbanki kölcsön törlesztésének összege 444 millió forint volt.
    Működési költségvetéselőirányzat-maradvány
    Az előzőekben ismertetettek alapján - figyelembe véve a bevételek és kiadások teljesítését - az ágazat működési előirányzat maradványa 1 663 millió forint.
    Ezen összegen belül a tárgyévi előirányzat-maradvány 1 586 millió forint, amely - a konszolidált adatok figyelembe vételével - az 1 814 millió forintos kiadási megtakarításból és a 228 millió forintos bevételi elmaradásból tevődik össze. (Világbanki megállapodás alapján átvett pénzeszközön, valamint bevételi elmaradás és keletkezett többlet egyenlegén túl az 1998. évi kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány 77 milliós forintos 2000. évre történő áthúzódásából adódik.) A megképződött maradvány 91,6 %-a kötelezettségvállalással terhelt, melynek túlnyomó többsége (közel 89 %-a) dologi és beruházási kiadásokból tevődik össze.
    A bevételi elmaradást egyrészt az 1999. évben realizálódott, de nem előirányzatosított többletbevétel eredményezte, másrészt a Világbanki kölcsönnel kapcsolatos bevételi elmaradás, és a bevételi többlet teljesítésének elmaradása okozta. Az évvégén történt bevételi többlet előirányzatosításának fedezete az igazgatási szervek részére előírt befizetési kötelezettség lett volna, azonban két igazgatási szerv a befizetési kötelezettségének nem tett eleget.
    Az 1998. évi jóváhagyott kötelezettségvállalással terhelt előirányzat maradvány 1 118 millió forint volt, melyből felhasználásra 1 041 millió forint került.
    A 77 millió forintos fel nem használt maradványt - informatikai fejlesztési kiadásokkal kapcsolatos - kötelezettségvállalás terheli. Az informatikai kiadásokra rendelkezésre álló források figyelembevételével az OEP főigazgatója az 1999. évben döntött az informatikai fejlesztések irányáról.
    A tárgyévi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány összegének - 133 millió forint - befizetése indokolt az E. Alap részére.
    A vagyongazdálkodási kiadások 1 245 millió forintot tettek ki, ami az előirányzat több mint kétszeresének felhasználását jelenti. A kiadások fő tételeit a Postabank garanciális kötelezettség (669 millió forint), illetve az E. Alap vagyona jelentős részének értékesítése kapcsán megnövekedett egyéb vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások (576 millió forint) jelentették.
    III. Fejezet
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések
    A 8. §-hoz
    A nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai terhére folyósított ellátásokkal kapcsolatos működési költségek megtérítésének összegét a központi költségvetés az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak 880 millió forintban, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak 1 500 millió forintban átutalta. Az átutalás a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet folyósított ellátás utáni térítés címen 2 200 millió forint, a Pénzügyminisztérium fejezet pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei címen 180 millió forint.
    A 9. §-hoz
    A Magyar Államkincstár a társadalombiztosítási pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1999. évi XCIII. törvény 9. §-ában foglaltaknak megfelelően a Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról történő hitelfelvétel kamatkiadása elszámolási különbözetét, 63,9 millió forintot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak visszautalt.
    A 10. §-hoz
    A központi költségvetésből finanszírozott ellátások 1999. évi megtérítési különbözetének pénzügyileg még nem rendezett része a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében 370 millió forint, amelyet az Ny. Alap a központi költségvetésnek megtérít, az E. Alap esetében 2 650 millió forint, amelyet a központi költségvetés térít meg az Egészségbiztosítási Alapnak 2000. december 31-ei hatállyal.
    A 11. §-hoz
    A vagyongazdálkodásból származó bevétel az Ny. Alapnál 49 449 millió forint, az E. Alapnál 24 385 millió forint volt 1999-ben. Az 1999. évi költségvetési törvényben meghatározott módon a vagyon értékesítésével járó kiadások és a Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése után fennmaradó bevételi többlet felhasználása az ellátások fedezetét biztosította.
    A 12. §-hoz
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 66. §-a és az 1999. évi költségvetési törvény 8. §-a alapján a szociális rászorultságot is figyelembe vevő nyugdíjmegállapításra és nyugdíjemelésre rendelkezésre álló 600 millió forint teljes egészében felhasználásra került az Ny. Alapból és az E. Alapból finanszírozott nyugellátások részeként.
    A 13. §-hoz
    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek adatszolgáltatásához és nyilvántartás aktuális feladataihoz600 millió forintos célkeret állt rendelkezésre. A források a jelenlegi rendszer üzemeltetésének, az ehhez szükséges szakértői kapacitás, a nyilvántartás korszerűsítése során szükséges humánkapacitások biztosítását, valamint az új rendszer WAN követelményeinek megvalósítását szolgálták. A nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokra 1999. évben összesen 376 millió forint került felhasználásra. A harmadik negyedév során megkezdődött az 1999. évi éves adatszolgáltatás - 2000. évben esedékes - befogadásának előkészítése, ennek keretében a jelenlegi rendszer szervereinek cseréje (a nyilvántartási világbanki szerződés keretében valósul meg). A cserékre a megnövekedett feladatok és az Y2K (2000. év) probléma kezelése céljából kerül sor. Ez kiemelt fontosságú a közel 200 ezer foglalkoztatótól várt kb. 4 milliós adatszolgáltatás feltételeinek biztosítása szempontjából az igazgatóságok és a kirendeltségek részére. A WAN megvalósítására közbeszerzési eljárással kerül sor, a dokumentáció elkészült, a kiírás a szükséges engedélyek alapján megtörtént.
    Az egészségbiztosítási igazgatási szervek ellenőrzési rendszerei fejlesztésére fordított kiadások 669 millió forintban teljesültek.
    A nyugdíjágazat központosított intézményi kiadásának teljesítése 1 402 millió forint volt, egyes tételeinek elszámolása a tényleges felhasználás helyén történt meg.
    A Kormány a 2028/1999. (II. 12.) Korm. határozatával csökkentette a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatási összegét. A kormányhatározat figyelembevételével és az előző évi maradvány felhasználásával a világbanki kölcsön felhasználása hazai hozzájárulással és tőketörlesztéssel címen történt teljesítés az Ny. Alapnál 1 666 millió forint, az E. Alapnál 1 913 millió forint volt.
    A 14. §-hoz
    A Kormány az 1999. évi költségvetési törvény 39. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján rendelkezett arról, hogy a működési kiadásokból az Ny. Alaptól 385 millió forint, az E. Alaptól 1 252 millió forint - a 2228/1999. (IX. 3.) Korm. határozat szerinti részletezésnek megfelelően - pénzeszközátadásként a járulékfeladatok átvételével kapcsolatban az APEH részére átutalásra kerüljön, valamint, hogy a működési előirányzatból a nyugdíjágazat 800 millió forintot, az egészségbiztosítási ágazat 200 millió forintot átcsoportosítson. A járulékfeladatok átvételével kapcsolatos tárgyi feltételek biztosítására a Kormány által előírt mértékű ingatlan kezelői jogának átadását és az eszközök átadását vagyonmegosztásként mindkét ágazat teljesítette. Az 1999. évi módosított költségvetési törvény12/A. §-ában foglalt rendelkezés alapján az Ny. Alap 801 millió forintot, az E. Alap 613 millió forintot átutalt az APEH részére a járulék-igazgatóságok személyi juttatásainak fedezetére a központi költségvetésből történő átutalás mértékével megegyező módon, elfogadva az APEH beszámolóját. Ennek alapján az adóbevételekhez hasonlóan a törvény szerint maximálisan fizethető 100 %-os összeg 80 %-ban került meghatározásra, illetve átadásra.
    A 15. §-hoz
    Megtörtént az 1999. évi költségvetési törvény15. §-ában foglalt, a 7. számú mellékletben részletezett, ingyenes vagyonjuttatás keretében átvett ingatlanok (a Bács-Kiskun Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Váci Kirendeltsége, a Szolnok Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) átvezetése az Ny. Alap és az E. Alap ellátási vagyonából a működési vagyonába.
    A 18. §-hoz:
    Az APEH hatáskörébe tartozó járulék és hozzájárulás-bevételeknél 20 788 millió forint elszámolási különbözet mutatkozik, mely az 1999. évi pénzforgalmi teljesülés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 11/A §-ában meghatározott Alapok közötti jogcímenkénti megosztás különbözeteként adódik. Év közben a pénzforgalomban átutalt összegek felhasználása megtörtént, ezért indokolt a különbözet 2000. évi pénzügyi teljesítésének elengedése, illetve az ezzel összefüggő követelések és kötelezettségek törlése az Ny. Alapnál és az E. Alapnál.
    A 19. §-hoz
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1999. évi XCIII. törvény 24. §-a szerint a két alap 1999-ben egymás között rendezte átadott-átvett pénzeszközként a tartalék terhére az önálló mérlegeiben megjelent 3 113 millió forint elszámolási különbözetet. A fennmaradó 46 millió forint pénzforgalmi rendezés teljesítésének határideje 2000. december 31.
    A 20. §-hoz:
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének tényleges teljesülését tartalmazó mérlegek jóváhagyásáról rendelkezik az Országgyűlés.
    A 21. §-hoz
    1999. december 31-ig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyilvántartásai szerint a korengedményes nyugdíjazásról szóló
    - 5/1990. (I. 18) Korm. rendelet alapján megállapított és munkáltatói befizetésekkel nem fedezett un. "régi" korengedményes nyugdíjak, valamint a 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján megállapított és munkáltatói befizetésekkel nem fedezett un. "új" korengedményes nyugdíjak esetében forráshiány keletkezett. A hiányt a régi korengedményes nyugdíjaknál a munkáltatók befizetéseinek, illetve tartozásai behajtásának elmaradása, az új korengedményes nyugdíjak esetében a szabályozásból adódóan az évenkénti nyugdíjemelések forrásának a munkáltatók részéről történő meg nem téríttetése okozza.
    A korengedményes nyugdíjtartozások átfogó rendezés érdekében az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés a régi korengedményes nyugdíjak munkáltatói befizetésekből nem finanszírozható 8 856 millió forint tartozásállományát térítse meg, amelyből MÁV Rt. Magyar Államra átszállt 1 016 millió forint tartozását 2000. december 31-ig megtéríti, a fennmaradó különbözet megtérítése a következő évek zárszámadási törvényében megállapított összegben kerül végrehajtásra a költségvetés teherbíró képességétől függően.
    A rendelkezés értelmében a régi korengedményes nyugdíj esetében jelentkező munkáltatói befizetések tartozásállományából az APEH által beszedett bevételek a központi költségvetést illetik meg.
    Az új korengedményes nyugdíjak esetében az 1999. december 31-ig felhalmozódott befizetések és a nyugdíjemelést is tartalmazó nyugdíjkifizetések 6 993 millió forint összegű különbözetét (hiányát) az ugyanezen időpontig és ezen a címen befolyt bevételek terhére kell rendezni. A korengedményes nyugdíjemelések fedezetének 1999. december 31-ei határnapi rendezésére igénybevett 6 993 millió forint erejéig a központi költségvetés 2000. január 1-től kezdődően évenként megtéríti az adott évre előre teljesített munkáltatói befizetésekkel megegyező összeget.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében