adozona.hu
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2932. számú törvényjavaslat indokolása
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló T/2932. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2000. évi CXXI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Kormány és az Apostoli Szentszék által megbízott un. Vatikáni Magyar Vegyes Bizottság az elmúlt év során áttekintette a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről aláírt Megállapodást kihirdető 1999. évi LXX. törvény előírásából adódó egyes további jogszabály-módosítási feladatokat.
A módosítandó törvények között szerepelt a személyi jöve...
A módosítandó törvények között szerepelt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény. A katolikus egyház (más egyházakkal is egyeztetett) kérései az alábbiak voltak:
a) az adó megfizetésétől függetlenül vegye figyelembe az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az egyházi kedvezményezetteket érintő állampolgári rendelkezéseket;
b) a 100 forint alatti személyi jövedelemadó rendelkezések is jussanak el a kedvezményezett egyházhoz;
c) az utalások egy csatornán (a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezeti előirányzataként) jussanak el a kedvezményezett egyház bankszámlájára;
d) az utalások a rendelkezési év december 31-i állapotnak megfelelő adatok alapján történjenek meg, figyelemmel a jogorvoslati eljárásokra.
A törvényalkotási munka későbbi szakaszában felmerült az egyházak részéről az az igény is, hogy egy adott évben az állampolgár ne csupán a progresszív személyi jövedelemadója 1%-áról rendelkezhessen, hanem az éves SZJA teljes körénél, az elkülönülten adózó személyi jövedelmek után befizetett adónak az 1%-áról is. E kérés a jelen rendelkezési lehetőség 10 %-os bővülését jelentené, de ezen jövedelmek egy része nem is adóköteles, így szükségessé tenné a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítását is.
Végül is a jelen törvénymódosítást - az egyházakkal történt szóbeli és írásbeli egyeztetéseket követően - a legjelentősebb egyházak elfogadták. Az egyházak azon kérése, hogy a 100 forint alatti személyi jövedelemadó rendelkezések is jussanak el a kedvezményezett egyházhoz - bár jelentős többletmunkát, adminisztrációt jelent - elfogadásra kerül, hiszen a további, garanciális jellegű, kiegészítő egyházi alapintézmény-támogatás elosztásánál lényeges számítási szempont a rendelkezők számaránya (ez esetben függetlenül a rendelkezett összeg nagyságától). Ez a törvénymódosítás egyébként évente további 7-8 millió forint személyi jövedelemadó közvetlen felajánlását jelenti, amelyből a Magyar Katolikus Egyház megbecsülhetően 5-6 millió forinttal részesül.
Az egyházi finanszírozást közvetlenül érintő másik jelentős változás, hogy a törvény elfogadását követően az egyházak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma költségvetésének egyházi alapintézmény támogatási előirányzataként jutnak hozzá az állampolgárok által rendelkezett, majd a garanciális törvényi előírások alapján kiegészített teljes összeghez a rendelkezési évet követő gazdálkodási év január 20-ig. Jelenleg az állampolgárok által közvetlenül rendelkezett összeget az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal utalja ki a kedvezményezett egyházak részére, s csak a kiegészítő összeget utalja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A törvénymódosítással jelentős párhuzamosan végzett közigazgatási munka szűnik meg és egyben feleslegessé válik az egyházi bankszámlák bejelentési kötelezettsége is az APEH elnökének.
a) a kedvezményezettek köztartozási igazolásának megszerzési kötelezettsége helyett általánossá teszi a felelős nyilatkozattételt;
b) lehetőséget ad a kedvezményezetteknek, hogy az igazolásaik benyújtásánál az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint járhassanak el határidő mulasztás esetén;
c) a köztartozások kiegyenlítésénél az adózás rendjét szabályozó törvény előírásaira utal;
d) pontosítja az egyházi bejegyzés eljárási gyakorlatát, a jogorvoslati lehetőséget meghatározva;
e) pontosítja az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzat, rendelkezési lehetőség kijelölésének és utalásának rendjét;
f) a rendelkezett összeg utalási határidejének és rendjének módosításával optimálisabb, az előírásszerűen végrehajtható eljárási gyakorlathoz megfelelőbb munkafeltételeket biztosít;
g) a rendelkezések (számuk, összegük) széleskörű publikálását írja elő (a "civil" szervezeteket érintő rendelkezéseknél - nagy számuk miatt - a tételes felsorolás helyett a kedvezményezetti csoportok összesített adatai formájában);
h) a kulturális, közművelődési szervezetek kedvezményezetti rendelkezéseinél a szolgáltatási jegyzék fogalmait alkalmazza.
A törvénymódosítás várhatóan jelentősebb többletkiadással nem jár majd, ugyanakkor bevezetésével az érintett rendelkező állampolgárok és a kedvezményezett szervezetek jogkövetése lesz egyszerűbb, míg a lebonyolítást végző Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt a korábbiaknál kisebb mértékben terheli majd e törvény végrehajtási feladata, még a 100 forint alatti értékű rendelkezések újonnan jelentkező adminisztrációja mellett is.
A törvénymódosítás jelen formájában lehetővé teszi azon állampolgárok rendelkezéseinek a figyelembe vételét is, akik az adó megfizetésére részletfizetési lehetőséget, vagy halasztást kaptak és így tettek eleget a fizetési kötelezettségüknek.
A 100 forint alatti rendelkezések számbavételi kötelezettsége a módosított törvényben nem csupán az "egyházi" 1%-ra vonatkozik, (hanem a "civil" 1% rendelkezőinek a körére is), ezért a jogszabálymódosítás mindkét állampolgári 1% rendelkezőit érinti.
A kedvezményezetti kör bővülése mellett sor kerül a rendelkezéseknél figyelembe vehető országos közgyűjteményi kör, az országos gyűjtőkörű szakmúzeumok és néhány kiemelt jelentőségű kulturális, ill. közgyűjteményi intézményi konkrét megnevezésére is. A "közművelődési" tevékenység akkor lesz nevesíthető ezen kedvezményezetti felsorolásban, ha a KSH-tevékenységi kódlistába felkerül.
Ugyancsak bővül a lehetséges kedvezményezetti kör azon közgyűjteményi, kulturális és egyéb szórakozatási tevékenységet végző szervezetek körével, amelyek kisebbségi önkormányzatoktól kaptak támogatást a megelőző három esztendő egyikében egyedi támogatás formájában.
A lehetséges kedvezményezettek sorrendjének megváltoztatásával a könnyebb áttekinthetőség, a hasonló tevékenységet végző kedvezményezetti kör egymás mellé rendelése volt a cél.
A törvénymódosítás a kedvezményezetti felsorolásból elhagyja az "elkülönített állami pénzalapokat", "a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramot" és a "Felsőoktatási Fejlesztési Alapprogramot", miután az elmúlt években jelentősebb rendelkezés gyakorlatilag nem volt ezen kedvezményezettek javára.
A módosított paragrafus második bekezdése a korábbiaknál pontosabban határozza meg az egyházak technikai szám megadásának eljárási szabályát, amennyiben erre bírósági végzéssel kerül sor.
A tájékoztatást nem csupán a Pénzügyminisztérium számára, hanem - a mindkét egyszázalék tekintetében jelentős mértékben érintett - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Miniszterelnöki Hivatal részére is szükséges megadni, részben az utalások előkészítéséhez, részben a költségvetési tervező és a további jogszabály-alkotó munkához.
Ezen tájékoztatás - illetve a december 31-i kiegészítő, pontosító jellegű APEH-közlés - alapján nyílik mód a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma számára (a korábbi APEH-NKÖM párhuzamos utalás helyett) a kedvezményezett egyházaknak az állampolgári rendelkezést figyelembe vevő következő esztendei alapintézmény-hálózat támogatási előirányzat meghatározására, majd utalására.
Új törvényrész fogalmazza meg az éves költségvetés kialakításánál azt az elvárást, hogy az Országgyűlés által az előző évben, a személyi jövedelemadó második egyszázalékánál megjelölt kiemelt előirányzat elnevezésű rendelkezési célra adott összeget a felhasználásában érintett fejezet kaphassa meg, s önálló előirányzatként jeleníthesse meg.
a) nem indokolt a már megszűntetett elkülönített állami pénzalapokat, továbbá a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramot, a Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramot kedvezményezetti lehetőségekként a törvényben hagyni, s a kedvezményezetti sorrend megváltoztatása miatt a 4. § (1) bekezdés k) - m) pontjai "kiüresedtek";
b) nem indokolt az önkormányzati adóhatóság külön megemlítése, hatályos igazolás beszerzésének megkövetelése (a fővárosban két szinten is) a kedvezményezettől (4. § (2) bekezdés e) pontja);
c) nincs szükség az egyházak bankszámlaszám-bejelentési kötelezettségének előírására e törvény keretei között, az információ az utalást (jövőben egymagában) végző Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma rendelkezésére áll (4/A. § (4) bekezdés);
d) a hatályon kívül helyezendő eljárási szabály az 1996. évi jövedelemadó rendelkezési lehetőségnél volt alkalmazandó (8. § (2) bekezdés).
1996. évi CXXVI. törvény
| A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól e rendelkezés tárgyátképező adórész mértékéről és a kedvezményezettek köréről az OGY a következő törvényt alkotja: | ||
| 1. § (1) Az Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásában az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizette, arra a rendelkező nyilatkozat éve szeptember harmincadik napján túlnyúló fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt nem kapott. | 1. § (1) Az Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásban az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizette, vagy az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve az adót és késedelmi pótlékát hiánytalanul megfizette. | 1. § (1) Az Szja tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásában az összevont adóalap adójának összegéből a kedvezmények levonása után fennmarad, [feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizette, arra a rendelkező nyilatkozat éve szeptember harmincadik napján túlnyúló fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt nem kapott.]" |
| (2) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának | (2) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának | (2) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának |
| a) egy százalékáról a 4. §-ban, | a) egy százalékáról a 4. §-ban, | b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban |
| b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban | b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban | b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban |
| meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára, feltéve, hogy az a)-b) pont szerinti összeg külön-külön legalább 100 forint. | meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára. | meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára, [feltéve, hogy az a)-b) pont szerinti összeg külön-külön legalább 100 forint]. |
| (3) A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni a 4. §-ban és/vagy a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára. | ||
| 2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának az 1. §-ban meghatározott bármely részéről e törvény szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként utóbb nem módosítható. | ||
| (2) Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójára kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetnek az 1. § (2) bekezdése a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie. | ||
| 3. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély érvényes rendelkező nyilatkozata és adóbevallása (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolása) vonatkozó adatai alapján az 1. § rendelkezései szerint meghatározott összeget utalja át a kedvezményezett(ek) javára. | 3. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély adóbevallásához (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásához) fűzött érvényes rendelkező nyilatkozat és az adóbevallásában (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásában) szereplő adatok alapján utalja át a 4. §-ban említett kedvezményezettek javára az 1.§ rendelkezései szerint meghatározott összeget. A 4/A. § (1) bekezdése szerinti egyházi kedvezményezetteknek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, míg a 4/A. § (2) bekezdése szerinti előirányzatot a felhasználásért felelős fejezet felügyeletét ellátó szerv utalja át a fentiek szerint megállapított összeget. | 3. § [Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH)] a magánszemély érvényes rendelkező nyilatkozata és adóbevallása (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolása) vonatkozó adatai alapján [az 1. § rendelkezései szerint meghatározott összeget utalja át a] - az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felajánlás kivételével - meghatározott összeget a 4. §-ban megjelölt kedvezményezett(ek) javára az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a 4/A. §-ban megjelölt kedvezményezett(ek) részére - az APEH-nek a 6. § (5) és (6) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján az egyházi kapcsolatokért felelős kormányzati szerv utalja át." |
| 4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett | 4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett | |
| a) - | a) azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), és | |
| b) azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább három évvel nyilvántartásba vett, és alapszabálya, illetőleg alapító okirata szerint az említett rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel a közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. § c) pontjában meghatározott tevékenységgel ténylegesen foglalkozik, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is; | b) azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább három évvel nyilvántartásba vett, és alapszabálya, illetőleg alapító okirata szerint az említett rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott tevékenységgel ténylegesen foglalkozik; | |
| c) a közalapítvány, feltéve, hogy az alapító okirata szerint b) pontban felsorolt tevékenységekkel foglalkozik; | c) a közalapítvány, feltéve, hogy az alapító okirata szerint e §. (1) bekezdés b) pontjában megnevezett tevékenységekkel foglalkozik; | |
| d) a következőkben felsorolt országos közgyűjtemény és egyéb kulturális intézmény: | d) a Magyar Tudományos Akadémia; | |
| e) a Magyar Tudományos Akadémia; | e) az Országos Tudományos és Kutatási Alapprogram (OTKA); | |
| f) a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogram; | f) a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény: · Magyar Állami Operaház, · Nemzeti Színház, · Magyar Országos Levéltár, · Országos Széchenyi Könyvtár, · Magyar Filmarchívum, · Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár; | |
| g) az OTKA; | g) az országos gyűjtőkörű szakmúzeumok; | |
| h) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram; | h) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve egyéb szórakoztatási tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba; | |
| i) a Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogram; | i) az Új Nemzeti Színház építési programja; | |
| j) az elkülönített állami pénzalap; | j) a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor vagyonkezelésében lévő Budapest Sportcsarnok újjáépítési programja. | |
| k) az a színház, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült; | (hatályon kívül helyezendő) | |
| l) Új Nemzeti Színház építési programja; | (hatályon kívül helyezendő) | |
| m) a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor vagyonkezelésében lévő Budapest Sportcsarnok újjáépítési programja. | (hatályon kívül helyezendő) | |
| (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely | ||
| a) belföldi székhelyű, és | ||
| b) a hazai lakosság, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működik, és | ||
| c) nyilatkozik arról, hogy megfelel a közhasznú szervezetekről szóló törvény 4. § (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti feltételnek, ennek megfelelően módosította alapszabályát, alapító okiratát és | ||
| d) nyilatkozik arról, hogy a vám- és pénzügyőrségnél, a társadalombiztosításnál, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, és | d) nyilatkozik arról, hogy esedékes köztartozása nincs, és | |
| e) az önkormányzati adóhatóság által 30 napnál nem régebben kiállított igazolással rendelkezik, mely szerint a kiállító szervezetnél nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, és | (hatályon kívül helyezendő) | |
| f) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti - a 4. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott - tevékenységét a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző egy év óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek. | ||
| (3) A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt rendelkezésektől függetlenül az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelöltek közül az a szervezet is kedvezményezett, amely - ha a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyébként megfelel - közli az adóhatósággal, hogy a rendelkező nyilatkozatok szerinti összeget fordítsa köztartozása(i) kiegyenlítésére, pontosan megjelölve a címzett(ek)et és a kiegyenlítés sorrendjét is. | (3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül, az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a (4) bekezdésben megjelölt szervezetek közül az is lehet kedvezményezett, amely - ha a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyébként megfelel - hozzájárul az őt e törvény szerint megillető összegből a köztartozásainak kiegyenlítéséhez; pontosan megjelölve az összeg címzettjeit és a kiegyenlítés sorrendjét. Ebben az esetben az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. évi törvény 32.§ (4) bekezdése szerint a köztartozás kiegyenlítéséről levélben tájékoztatja a kedvezményezettet. | |
| (4) A jogutódlással megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek - a 4. § (2) és (3) bekezdésében előírt követelmények teljesítése esetén - a kedvezményezett jogutódját illetik meg. | ||
| 4/A. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett: | 4/A. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett: | |
| a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház), ha az egyházat a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt nyilvántartásba vette; nem kedvezményezhető az egyház szervezeti egysége, intézménye; | a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban: egyház) - ide nem értve az egyház szervezeti egységét, intézményét - ha az APEH a 4/A. § (2) bekezdése szerint technikai számmal látta el; | |
| b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által a saját költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt előirányzat. | b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzat. | |
| (2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatára igényt tartó egyház kérésére - az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vétel igazolása alapján - az APEH technikai számot ad. Ha a kedvezményezett az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételt sikertelenül igazolja, a technikai szám kiadását az APEH megtagadja. A határozatot a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - nem peres eljárásban 15 napon belül - a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztatja. | (2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatára igényt tartó egyházat - kérelme alapján - az APEH technikai számmal látja el, amennyiben hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetékes bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt egyházként nyilvántartásba vette. Amennyiben a technikai szám kiadását az APEH megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül lefolytatott nemperes eljárásban dönt a hatályon kívül helyezésről. | |
| (3) Az APEH elnöke hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezettet. | ||
| (4) A magánszemély rendelkező nyilatkozatára igényt tartó egyház a rendelkező nyilatkozat éve június harmincadik napjáig jelenti be bankszámla számát, illetőleg annak változását az APEH elnökének. | (hatályon kívül helyezendő) | |
| 5. § (1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, de egy postai szabvány méretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy - az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén - legkésőbb az adóévet követő március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át. | 5. § (1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, de egy postai szabvány méretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), és a kedvezményezett elnevezését is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy - az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén - legkésőbb az adóévet követő március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át. | |
| (2) Munkáltatói elszámolás esetén a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot, annak ragasztott felületére átnyúlóan a magánszemélynek saját kezűleg alá kell írnia. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a boríték átvételéről elismervényt ad. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatás előírásainak megfelelően, az adatszolgáltatással együtt, zárt csomagban küldi meg az illetékes adóhatóságnak. | ||
| (3) A borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag | ||
| a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést; | ||
| b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást; | ||
| c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel. | ||
| (4) Az adóhatóság a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot a boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság egyébként csak a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén, az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti - a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig - az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását. | ||
| (5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő ötödik év végéig áll fenn, illetőleg ezt meghaladóan is az ezen időpontig megkezdett a (4) bekezdésben említett jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat APEH elnöke által meghatározott eljárási rend szerint meg kell semmisíteni. | ||
| (6) Az adóhatóság a magánszemélyek adóbevallásához vagy adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámoláshoz mellékelt rendelkező nyilatkozatok alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § szerinti kedvezményezettet a 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak 30 napon belül történő teljesítésére azzal, hogy a 4. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti esetben az igazolás tartalmazza a kiállító önkormányzatnál nyilvántartott esedékes köztartozást is. Ez a 30 napos határidő jogvesztő. | (6) Az adóhatóság a magánszemélyek adóbevalláshoz, vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámoláshoz fűzött rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1 napjáig felhívja a 4.§ (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény 40. § előírásai az irányadók. | |
| 6. § (1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget a 4. § szerinti kedvezményezett részére az ott előírt nyilatkozatok, igazolások benyújtásától számított 30 napon belül, legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének október 31-éig a 4. § (3) bekezdésében foglaltak esetében a köztartozások levonása után utalja át. | 6. § (1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére | |
| b) a 4.§ (3) bekezdésében meghatározottak esetében a köztartozások levonását követően utaltatja át. | ||
| (2) Az APEH az (1) bekezdés szerinti köztartozásokat a kedvezményezett által megjelölt címzettek javára a megjelölt sorrendben utalja át. | (2) Az APEH az (1) bekezdés b) pontja szerinti köztartozásokat a kedvezményezett által megjelölt címzettek javára a megjelölt sorrendben utalja át. | |
| (3) A 4. § szerinti kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követő naptári év október 31-éig sajtóközleményben nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózási bizonylat-megőrzési szabályokat kell alkalmazni. | (3) A 4.§ (1) bekezdésében érintett kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követő naptári év október 31-ig sajtóközleményben nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózási bizonylat-megőrzési szabályokat kell alkalmazni. | |
| (4) Az APEH a 4/A. §-ban említett kedvezményezettnek a 3. §-ban említett összeget legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 10-éig utalja át. | (4) Az APEH elnöke a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31-ig tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, továbbá a Miniszterelnöki Hivatalt és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát az 1. § (2) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján | (4) Az [APEH] arra feljogosított egyházi kapcsolatokért felelős kormányzati szerv a 4/A. §-ban említett kedvezményezettnek a 3. §-ban említett összeget legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év január [10] 31-éig utalja át. |
| a) a 4.§ (1) bekezdésének a) - j) pontjaiban nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről, továbbá | ||
| b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára rendelkezők számáról. | ||
| Az APEH a tájékoztatást szeptember 15-ig legalább két országos napilapban közzéteszi. | ||
| (5) Az APEH elnöke a rendelkező nyilatkozat éve augusztus 31-éig tájékoztatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát és a PM-et az 1. § (2) bekezdése b) pontjának előírása szerint tett rendelkező nyilatkozatok alapján a 4/A. §-ban említett kedvezményezetteket megillető összegekről, továbbá ezek összesített összegéről, valamint a 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettre vonatkozó rendelkező nyilatkozatok számáról. A pénzügyminiszter a 4/A. § szerinti kedvezményezett javára tett nyilatkozatok számát és az egyes kedvezményezetteket megillető összegeket a rendelkező nyilatkozat éve szeptember 15-éig közzéteszi. | (5) A 4/A. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek a december 31-i adatfeldolgozási illetve jogorvoslati helyzetnek megfelelő - a 6. § (7) bekezdése szerint a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt - összeget a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 20-ig utalja át. | (5) Az APEH elnöke a rendelkező nyilatkozat éve augusztus 31-éig tájékoztatja [a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát] az egyházi kapcsolatokért felelős kormányzati szervet és a Pénzügyminisztériumot az 1. § (2) bekezdése b) pontjának előírása szerint tett rendelkező nyilatkozatok alapján a 4/A. §-ban említett kedvezményezetteket megillető összegekről, továbbá ezek összesített összegéről, valamint a 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettre vonatkozó rendelkező nyilatkozatok számáról. |
| (6) Ha az adóbevallás, illetőleg a munkáltatói elszámolás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra - az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján - alkalmatlan, akkor az utalást akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges. Későbbi utalást az adóhatóság csak az 5. § (4) bekezdésében említett jogvitát lezáró jogerős határozat alapján teljesít. | (6) A pénzügyminiszter a 4/A. § szerinti kedvezményezett javára tett nyilatkozatok számát és az egyes kedvezményezetteket megillető összegeket a rendelkező nyilatkozat éve szeptember 15-éig közzéteszi. A tényleges utalás a következő hónapokban korrigált és a december 31-én véglegesnek tekintett, az (5) bekezdésben meghatározott értékek alapján történik. | |
| (7) A 4/A.§ (1) bekezdése alapján kedvezményezetteket a rendelkező év utáni időszakban, a jogvitákat lezáró határozatok alapján megillető összegekről az APEH a tárgy évi augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán közli. | (7) Ha az adóbevallás, illetőleg a munkáltatói elszámolás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra - az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján - alkalmatlan, akkor az utalást akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges. Későbbi utalást az adóhatóság csak az 5. § (4) bekezdésében említett jogvitát lezáró jogerős határozat alapján teljesít. | |
| (8) A 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára rendelkezett összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett fejezet költségvetése tartalmazza a felhasználást követő egy éven belüli közzétételi kötelezettség mellett. | ||
| 7. § (1) A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg: | ||
| a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn; | ||
| b) két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A. §-ban említettek körébe tartozik; | ||
| c) a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetőleg technikai számot, vagy az téves, illetőleg olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A. §-ban említettek a rendelkezésből e nélkül is azonosíthatók; | ||
| d) a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetőleg annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(2) bekezdésben foglalt előírásoknak; | ||
| e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetőleg a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti. | e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek meglétét az 5. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetőleg a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti. | |
| (2) Ha az adóhatóság az adóév október hó 31. napjáig az adózót a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelemmel kapcsolatban nem értesíti, hiánypótlásra nem hívja fel, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. | ||
| (3) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az indok megjelölése nélkül, alakszerű határozat mellőzésével értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő 30 nap, melyet az adóév szeptember hó 30. napjától kell számítani. | ||
| (4) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás megállapítása esetén az adóhatóság erről határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget - az Art. 95. §-a szerinti elévülési időn belül - visszafizetteti. | ||
| (5) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4 § szerinti feltételek meglétét az 5. § szerint eljárásban sikertelenül igazolja, illetőleg a 4. § (2)-(3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, erről az adóhatóság határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság - nem peres eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathatja. | ||
| (6) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell. | ||
| 8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkező nyilatkozatot első alkalommal az 1996. évi jövedelemnek - az 1. §-ban meghatározott - adójáról lehet tenni. | ||
| (2) Az 5. § alkalmazásában az 1996. évi jövedelemadójával összefüggő rendelkezés során adóazonosító jel helyett a személyi számot kell feltüntetni. | (hatályon kívül helyezendő) |