adozona.hu
A közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1978. évi 64. ülésszakán elfogadott 151. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2684. számú törvényjavaslat indokolása
A közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1978. évi 64. ülésszakán elfogadott 151. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2684. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2000. évi LXXIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető jogokat érintő egyezményei közül az 1978. június 27-én elfogadott 151. számú Egyezmény a hatóságok által foglalkoztatott valamennyi személy és szervezeteik számára biztosítja a szervezkedési szabadság megkülönböztetés nélküli érvényesülését, a többi munkavállalót megillető politikai és polgári jogok gyakorlásának lehetőségét, valamint a munkaügyi viták feloldására szolgáló eljárásokat.
Az Egyezmény a közszolgálati alkalmazottak szervezkedési szabadsá...
A közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1978. évi 64. ülésszakán elfogadott 151. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló T/2684. számú törvényjavaslat indokolása
INDOKOLÁS
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető jogokat érintő egyezményei közül az 1978. június 27-én elfogadott 151. számú Egyezmény a hatóságok által foglalkoztatott valamennyi személy és szervezeteik számára biztosítja a szervezkedési szabadság megkülönböztetés nélküli érvényesülését, a többi munkavállalót megillető politikai és polgári jogok gyakorlásának lehetőségét, valamint a munkaügyi viták feloldására szolgáló eljárásokat.Az Egyezmény a közszolgálati alkalmazottak szervezkedési szabadságának biztosítására vonatkozó garanciákat szabályozza abból a felismerésből kiindulva, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyesülési és szervezkedési jogokra vonatkozó korábbi egyezményeinek hatálya nem terjedt ki e foglalkozási csoportra. Az Egyezmény arra kötelezi a csatlakozó tagországot, hogy részesítse védelemben azokat a közszolgálati alkalmazottakat, akiket szakszervezethez való tartozásuk, a szakszervezeti tagságtól történő távol maradásuk, vagy szakszervezeti tevékenységük miatt megkülönböztetnek a foglalkoztatásuk során. Az Egyezmény biztosítani rendeli a közszolgálati alkalmazottak szervezeteinek a hatóságoktól való függetlenségét és függetlenségük megfelelő védelmét, valamint meghatározott körben az érdekképviseleti feladatokat ellátó képviselőket megillető kedvezményeket. Az Egyezmény egyidejűleg előírja, hogy a csatlakozó tagállam feltételeivel összhangban intézkedni kell annak érdekében, hogy e szervezetek a közszolgálati alkalmazottak foglalkoztatási feltételeire irányuló tárgyalásokat folytassanak az érdekelt hatóságokkal. A kollektív munkaügyi viták tekintetében a tagállammal szemben azt a követelményt támasztja az Egyezmény, hogy törekedjék a békés vitarendezési eszközök biztosítására.
Magyarország az Egyezményt a 46/1993. (VI. 11.) OGY határozattal erősítette meg. A megerősítő okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Főigazgatójánál 1994. január 4. napján megtörtént. Az Egyezmény rendelkezése értelmében a tagállamra nézve az egyezmény tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a megerősítésről szóló okiratot nyilvántartásba vették. Ennek megfelelően Magyarországon rendelkezéseit 1995. január 4. napjától kell alkalmazni.
Az Alkotmány I. fejezetébe foglalt Általános rendelkezésekkel valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. §-ával és 16. §-ának (1) bekezdésével összhangban, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13. §-ának első bekezdése alapján a nemzetközi szerződést törvénnyel kell kihirdetni.